GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2011. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 11. 30

[7] Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:




  1. Fejezet

Általános rendelkezések




1. § 


[4] Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.




2. § 


Gyöngyöstarján Község leírását jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.



Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)



Az önkormányzat székhelye: Gyöngyöstarján. Címe: 3036 Gyöngyöstarján, Jókai Mór tér 3.



Az önkormányzat működési területe Gyöngyöstarján község közigazgatási területe.



[6] A Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a Pénzügyi és Szociális Bizottság,

c) a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság,

d) a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,

e) a jegyző.



[6] A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)




3. § 


Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.



Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.




4. § 


[7]




5. § 


A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.




6. § 


Az önkormányzat hivatalos lapja: Gyöngyöstarjáni Hírmondó.



Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévente.



[4] Az önkormányzat hivatalos lapjának felelős szerkesztője a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság elnöke.



Az önkormányzat hivatalos lapját szerkeszti a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság.



Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:



  1. a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
  2. közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
  3. a fontosabb társadalmi eseményeket;
  4. a község lakosságának többségét érintő felhívásokat, továbbá mindent amit a képviselő-testület meghatároz.






II. fejezet

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok




7. § 


Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.




8. § 


A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági csoport, (érdekképviseleti szerv, társadalmi, illetve civil szervezet stb.) meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.




8/A. §[4]


Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik az alábbi közösségekkel és biztosítja részvételüket tanácskozási joggal a Képviselő-testület ülésein:

a) Gyöngyöstarjáni Községi Sportkör,

b) Világos Szándékkal Gyöngyöstarjánért Egyesület,

c) Gyöngyöstarján Polgárőrség,

d) Gyöngyöstarján Községi Tűzoltó Egyesület,

e) Gyöngyöstarjáni Egyházközség.




9. § 


A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik más önkormányzatokkal és önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.



A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.






III. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása






[4] Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök [Az Mötv. 10-16/A §-ához]




10. § 


[4]




11. § 


[4] A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:

  1. a polgármesterre;
  2. a bizottságára;
  3. a jegyzőre,

d) a társulására.



[7]  Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket a Bizottságok Ügyrendje, valamint a polgármesterre történt átruházásról szóló melléklet tartalmazza, amelyek jelen rendelet 1-3. számú mellékleteit képezik.



A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át, de előkészítésre átadhatja a Kulturális és Településfejlesztési Bizottságnak.




12. § 


Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.



A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.






IV. Fejezet

A Képviselő-testület működése






[4] Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

[Az Mötv. 43-55. §-ához]




13. § 


A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő + 1 fő polgármester.



A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.



Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.



A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.



[6] A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester; a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.



A képviselő-testületi ülést a munkatervben meghatározott napokon kell összehívni. Elháríthatatlan akadály esetén a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható a képviselő-testületi ülés.



A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

  1. a képviselőket;
  2. a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
  3. a jegyzőt;
  4. a gyöngyöstarjáni székhelyű civil szervezetek vezetőit;
  5. az önkormányzati intézmények vezetőit;
  6. a 2 millió forintot meghaladó beruházások tekintetében az árajánlatot tevő cég vezetőjét, illetve érdemi ügyintézőjét;
  7. mindazokat, akiket a polgármester, a bizottság elnöke, illetve a jegyző indokoltnak tart.



Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;

b) a jegyzőt;

c) a lakossági szervezetek képviselőit,

[6] d) az aljegyzőt.




14. § 


A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.




15. § 


A képviselő-testületi ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, illetve azoknak a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek – akik a napirendi témában érdekeltek – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják.



A meghívót a 13. § (5) bekezdésben megjelölt személy írja alá.



A meghívó tartalma:

  • az ülés helye,
  • kezdési időpontja,
  • a javasolt napirendek,
  • a napirendek előterjesztői.



Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát a meghívottal közölni kell.



[6] A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 6 nappal a Hivatal hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.




16. § 


A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.



A lakosság nagyobb részét érintő ügyeket a polgármester utasítására vagy a jegyző egyedi döntése alapján hangosbemondón kell kihirdetni, illetve ha a hirdetmény elhelyezéséhez az intézmény vezetője hozzájárul nem önkormányzati intézményben az ügyről készített hirdetményt kell elhelyezni.






Munkaterv




17. § 


A képviselő-testület éves munkatervet köteles készíteni. A képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi munkáját.



A következő év munkatervének tervezetét az adott év november 30. napjáig a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a munkaterv elfogadásáról decemberi ülésén dönt.



A munkaterv tervezetével kapcsolatosan az adott év november 15. napjáig javaslatot tehetnek:

  1. a települési képviselők;
  2. a bizottság(ok);
  3. az alpolgármester;
  4. a jegyző;
  5. az intézmények vezetői.



A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.



A munkaterv 

  1. a tárgyidőszak fő feladatait megjelöli,
  2. a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjét meghatározza,
  3. a napirend előadóit meghatározza,
  4. az egyes napirend előkészítésében részt vevő bizottságokat, illetve más szerveket megnevezi,
  5. meghatározza azokat a témákat, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
  6. rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,

g)  ülésre meghívottakat jelölhet meg,

h) egyéb szervezési feladatokat, lakossági fórumokat határozhat meg.



A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

  1. az önkormányzati képviselőknek,
  2. a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
  3. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
  4. a lakossági szervezetek vezetőinek.






A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok




18. § 


Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető engedélyével felszólalhat.



A képviselő-testület nyilvános üléséről engedéllyel hang- illetve képfelvétel készíthető. Az engedélyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.



Nyilvános ülésen az állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.



A meghívóval nem rendelkező állampolgár közbeszólásaival a testületi ülést nem zavarhatja. Ismételt zavarás esetén a ülésvezető utasítja a terem elhagyására. Az állampolgár véleményét elmondhatja szóban, amennyiben az ülésvezető erre engedélyt ad az ülés közben, illetve írásos felszólalási jegyet is tölthet ki, amely az összegyűjtés után az ülésvezetőhöz kerül.



A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.



Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is vonatkoznak.




19. § 


A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.



A polgármester a testületi-ülés vezetése során:

  1. megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
  2. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor,
  3. számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
  4. előterjeszti az ülés napirendjét,
  5. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
  6. beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
  7. beszámol az esetleges sürgősségi indítványról,
  8. minden előterjesztés felett külön vitát nyit,
  9. indítványozza a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében a hozzászólások időtartamának korlátozását,
  10. indítványozza a vita lezárását, tárgyalási szünet elrendelését, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény elhárulása esetén, illetve az ülés meghatározott időre történő félbeszakítását.






Napirend előtti témák és a napirend




20. § 


A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.



A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.



Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására és újratárgyalására, illetve a napirendi sorrend módosítására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.



A javaslattevő köteles indítványát indokolni.



Az illetékes bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét.



Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.






Az előterjesztés




21. § 


Előterjesztésnek minősül:

  1. minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
  2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.



Előterjesztés benyújtására jogosult:

  1. a polgármester;
  2. a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);
  3. a jegyző;
  4. települési képviselő.



A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.



Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.



Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre. Szóbeli előterjesztés esetén a bizottság(ok) véleményét a bizottság(ok) elnöke(i) alakíthatják ki, melyet kötelesek megindokolni.



Az előterjesztés képviselő-testülethez történő beterjesztésének határideje

  1. önkormányzati hatósági ügyben 30 nap, de legkésőbb a következő testületi ülés,
  2. önkormányzati ügyben legkésőbb a következő testületi ülés.



Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

  1. a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
  2. a tárgykört érintő jogszabályokat,
  3. az előkészítésben részt vevők véleményét,
  4. mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,
  5. több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint a várható következményeik ismertetését;

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

  1. az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
  2. a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
  3. az esetleges részhatáridők rögzítését.




21/A. §

[8]

A következő előterjesztések csak a Pénzügyi és Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:

  1. az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelettervezet,
  2. az Önkormányzat költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztés,
  3. az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetei,
  4. helyi adók megállapításáról, módosításáról vagy megszüntetéséről szóló rendelettervezetek,
  5. egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelettervezetek, ideértve az új rendeletet és a hatályos rendelet módosítását is.
  6. szociális ellátásokra vonatkozó pályázati kiírásban történő önkormányzati részvételről szóló előterjesztések,
  7. a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezet.




21/B. §

[6]

A következő előterjesztések csak a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:

  1. az Önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról szóló rendelettervezet,
  2. a helyi építési szabályzat és településrendezési terv elfogadásáról és módosításáról szóló előterjesztések,
  3. település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztések,
  4. építési tilalom elrendeléséről, fenntartásáról, feloldásáról szóló előterjesztések,
  5. az Önkormányzat köznevelési intézmények átszervezéséről, alapításáról szóló előterjesztések,
  6. a köznevelési intézmények vezetői pályázatának kiírásáról és elbírálásáról szóló előterjesztések,
  7. díszpolgári és egyéb cím alapításáról, adományozásáról szóló előterjesztések,

h) Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervéről szóló előterjesztések.






Önálló indítvány




22. § 


A képviselő által benyújtott olyan indítvány, amely a napirendi javaslatban szerepeltetett témákhoz nem kapcsolódik.



Az önálló indítványokat a polgármesterhez kell benyújtani, az ülést megelőzően legalább 10 nappal.



Az önálló indítvány napirendre történő felvételéről a képviselő-testület határozathozatal nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.



Az indítványozó kérésére az önálló indítványt szóban kiegészítheti.






A sürgősségi indítvány




23. § 


A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.



Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.



Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

  1. a polgármester,
  2. az alpolgármester,
  3. a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
  4. a képviselő-testület tagja,
  5. a jegyző.



Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.



Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.






A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása




24. § 


A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során

  1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 3 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,
  2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előterjesztő köteles választ adni.



A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.



Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.




25. § 


Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.



Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.




26. § 


Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.



A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.



A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.



A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.



Az Önkormányzat létrehozza a személyes megjegyzés intézményét. Erre a vita lezárása után van lehetősége annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani.




27. § 


Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.



A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


(2a)

[6] Amennyiben a képviselő a döntéshozatal során a szavazást megelőzően nem teljesíti (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét, a polgármester intézkedik a képviselő egyhavi tiszteletdíjának megvonásáról.



[4] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 4 fő képviselő-testületi tag “igen” szavazata – szükséges:

  1. az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben 
  2. az Mötv. 55. § (1) bekezdése szerinti döntéshez (feloszlás) ,
  3. az Mötv. 88. § (2) és 89. § (2) bekezdése szerinti döntéshez (társulási megállapodás),
  4. a közmeghallgatás tartalmának és időpontjának elfogadásához;
  5. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
  6. testületi hatáskör átruházásához,

g) 2 millió forintot meghaladó beruházás eldöntéséhez.




28. § 


A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítés mellett dönt:

  1. napirend meghatározásáról,
  2. a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
  3. az információs jelentés tudomásulvételéről,
  4. ügyrendi kérdésekről,
  5. a képviselői felvilágosításról, valamint
  6. a kérdésre adott válasz elfogadásáról.




29. § 


A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.



[4] Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal adja meg. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.



Név szerinti szavazást kell tartani:

  1. a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
  2. az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
  3. a hitelfelvételről,
  4. az önkormányzati kötvénykibocsátásról,
  5. [4] az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.



A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.



A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.




30. § 


[4] A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.



A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.



A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.



A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

  1. a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
  2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  3. a szavazás során felmerült körülményeket.




30/A.§

[6]

A jegyző köteles a döntést követően haladéktalanul jelezni a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének vagy a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.




31. § 


A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának x/xxxx. (xx. xx.) határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.



A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.



A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. .






Kérdés és interpelláció




32. § 


A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.



A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén szóban, vagy az ülést követően 15 napon belül írásban kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie.




33. § 


[4]






A tanácskozás rendje




34. § 


A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.



A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
  2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.






A jegyzőkönyv




35. § 


[4] A képviselő-testület üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  1. az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakat ,
  2. a határozatképesség megállapítását,
  3. a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölését,
  4. a szavazás számszerű eredményét,
  5. az ülésvezető intézkedéseit a rend fenntartására,
  6. az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.



[6] A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, név szerinti szavazás esetén a névsort, az írásban benyújtott interpellációt, a jelenléti ívet és amennyiben a szavazásra feltett döntési javaslat terjedelme indokolja, a jegyzőkönyvben az erre történő utalással a szavazásra feltett döntési javaslat módosító indítványokkal egységes szerkezetbe foglalt pontos szövegét. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.



A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, illetve a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.



A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

  1. [6] az első példányát a jegyző kezeli, a mellékleteivel együtt évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában és biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára,
  2. a második példányát meg kell küldeni 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalnak.



A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a polgármester javaslatára a saját tagjai közül két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.






V. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás






A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok




36. § 


Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

  1. a képviselő-testület tagja,
  2. az önkormányzat bizottságai,
  3. a polgármester, az alpolgármester,
  4. a jegyző,
  5. a helyi társadalmi szervezetek vezetői, illetve vezető testületei.



A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.



A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós megtárgyalására is.



Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.



A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

  1. a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
  2. a tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni,
  3. [6] a Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet az erre feljogosított bizottság készíti el,
  4. a képviselők a rendelet tervezethez kapcsolódó módosító indítványaikat írásban vagy szóban kötelesek a rendelet tárgya szerint érintett bizottsághoz benyújtani, a bizottság pedig köteles az indítványt megvitatni és véleményével együtt a testület elé terjeszteni. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.



A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.



A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: „Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének xxx/xxxx (xx. xx.) önkormányzati rendelete”, a rendelet tárgyának a megjelölésével.




37. § 


[6] Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. E bekezdés alkalmazásában helyben szokásos mód a rendelet kihirdetéséről szóló jegyzői hirdetmény kifüggesztése a Hivatal hirdetőtábláján és a rendelet közzététele az Önkormányzat honlapján.



A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.



Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.






VI. Fejezet

A települési képviselő






A képviselő jogai




38. § 


A képviselő-testület tagjait, a bizottság(ok) tagjait és elnökét (elnökeit) megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.






VII. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai






A bizottságok típusai, feladatai és szervezete




39. § 


A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátásához bizottságokat hoz létre, amelyeknek ellenőrző, összehangoló, javaslattevő, véleményező, kezdeményező szerepe van. A bizottságok alapvető rendeltetése a testület munkájának megkönnyítése.



A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

  1. Pénzügyi és Szociális Bizottság,
  2. Kulturális és Településfejlesztési Bizottság.



Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a Bizottsági Ügyrend tartalmazza, amelyet jelen rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.




40. § 


A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes (eseti vagy ad hoc) bizottságot alakíthat.



A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.



Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.




41. § 


[6] Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a Hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.



A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Az eredeti előterjesztés tekintetében bármely települési képviselő módosító indítványt tehet, illetve joga van további javaslat tételére.



A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.



A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.






A bizottságok működése




42. § 


Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet a képviselő-testület elé kell terjeszteni.



A bizottság éves munkaterv alapján működik, amely kialakításánál figyelembe veszi az önkormányzat éves programját. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.



A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.



A Bizottság munkatervére javaslatot tehet:

  1. bármelyik képviselő,
  2. a bizottság tagja,
  3. a polgármester,
  4. az alpolgármester,
  5. a jegyző.




43. § 


A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 6 nappal kézhez kapják az érdekeltek.



A bizottság elnöke – írásbeli meghívó megküldésével – köteles tájékoztatni a képviselő-testület tagjait a bizottság összehívásáról, az (1) pontban meghatározott határidő betartásával.



A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.



A bizottsági ülésekre állandó meghívott

  1. polgármester,
  2. alpolgármester,
  3. települési képviselők,
  4. jegyző,
  5. a munkatervben szereplő személyek,
  6. akiket a Bizottság elnöke megjelöl.



A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.



A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.



[4] A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Mötv. 46. §-ában meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.



A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről annak elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese kettős akadályoztatás esetén az elnök által kijelölt személy adhat tájékoztatást.




44. § 


[4] A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.



[4].



[4].



A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.



A bizottság a tevékenységéről a képviselő-testület rendes ülésén napirend előtt beszámol.



[6] A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.






VIII. Fejezet

A tisztségviselők [Az Mötv. 63-70. §-ához és az Ötv. 33/A-34. §-ához] [7]






A polgármester




45. § 


A polgármester a megbízatását főállásban látja el.



[6] A polgármester hivatali munkarendje a Hivatal munkarendjéhez igazodik.



A polgármester államigazgatási hatósági feladatait és hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.



A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

  1. az illetmény megállapítása,
  2. a jutalmazás,
  3. összeférhetetlenség kimondása,
  4. a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
  5. az anyagi felelősség megállapítása.



A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke gyakorolja a következőket:

  1. a képviselő-testület döntését követően a kinevezési okirat elkészíttetése és aláírása,
  2. javaslattétel a képviselő-testület részére a polgármester bérének és egyéb juttatásainak, jutalmának megállapítására.



A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az alpolgármester gyakorolja a szabadságok kiadását és engedélyezését.




46. § 


A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

  1. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
  2. képviseli az önkormányzatot,
  3. segíti a képviselő-testület bizottságainak és tagjainak munkáját,
  4. szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
  5. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
  6. ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt,
  7. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.



A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

  1. gondoskodik az önkormányzat és intézményei folyamatos működtetéséről,
  2. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
  3. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
  4. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
  5. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
  6. ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület a hatáskörébe utal.



A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben különösen

  1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
  2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.



[6] A Hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

  1. [6] a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva a jegyző útján irányítja a Hivatalt,
  2. [6] a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
  3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
  4. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
  5. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezetők, illetve a jegyző tekintetében.




47. § 


[4] A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület a polgármester ellen, minősített többséggel hozott határozata alapján fegyelmi eljárást indíthat. A fegyelmi eljárásra a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szabályait kell alkalmazni.






Az alpolgármester




48. § 


A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.



Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén látja el a polgármesteri feladatokat, illetve a helyettesítést.



Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.



Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

  1. megválasztás,
  2. a tiszteletdíj megállapítása,
  3. összeférhetetlenség kimondása,
  4. a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
  5. az anyagi felelősség megállapítása.




49. § 


[4] Gyöngyös Körzete Kistérségi Társulás Társulási Tanácsában és Gyöngyössolymosi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsában a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az alpolgármester.



A helyettesítéssel ellátott feladatokról a polgármester részére az ülést követő 8 napon belül beszámol.



A polgármester a helyettesítések számáról, valamint a helyettesítésben történő döntésekről a képviselő-testületnek – a kötelező beszámolók alkalmával – beszámol.






A jegyző




50. § 


A jegyző

  1. gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, felmentéshez és a jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges,
  2. a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket,
  3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
  4. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, bizottságainak ülésén,
  5. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
  6. köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntéseiknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja,
  7. [6] minden évben a képviselő-testület munkaterve alapján beszámol a Hivatal munkájáról.




51. § 


A jegyző egyéb feladatai:

  1. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
  2. [6] ellátja a Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
  3. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
  4. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,
  5. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
  6. figyelemmel kíséri a pályázatok és egyéb külső források igénybevételi lehetőségeit, és azokról folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.




52. § 


[6] Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.



[6] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási előadója látja el.






IX. Fejezet

A polgármesteri hivatal




53. § 


[6]






X. Fejezet

Önkormányzati társulás [Az Ötv. 41-44. §-ához]




54. § 


Társulási megállapodás megkötésére, módosítására és társulási megállapodás felmondására a képviselő-testület felhatalmazása alapján jogosult a polgármester.






XI. Fejezet

Lakossági fórumok [Az Ötv. 13. §-ához és 18. § (2) bekezdéséhez]




55. § 


A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

  1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
  2. a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
  3. a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
  4. a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben azon kívül is sor kerülhet;
  5. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal.




56. § 


A közmeghallgatást a polgármester vezeti.



A közmeghallgatás során felvetett közérdekű kérdések megválaszolásáról, az ott felmerült javaslatok feldolgozásáról a polgármester köteles gondoskodni és arról a következő testületi ülésen beszámolni.



A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.




56/A. §


[6] A Képviselő-testület a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület által határozattal meghatározott ügyekben falugyűlést tarthat. A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.






XII. Fejezet

[4] Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása [Az Mötv. 106-124. § - ához]




57. § 


Az önkormányzat vagyona tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza.



A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.






Az önkormányzat költségvetése




58. § 


A képviselő-testület következő évre vonatkozó költségvetési koncepciója meghatározza:

  1. a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
  2. a kiadási szükségleteket (helyi közösségi igények), azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezését,
  3. az igények és célkitűzések egyeztetésének rendjét,
  4. a szükségletek kielégítésének sorrendjét,
  5. a felmerülő igényeket,
  6. a kielégítés alternatíváit, változatait,
  7. a döntések több évre szóló hatásait,
  8. a feladatvállalás sorrendjét,
  9. a döntések hatásvizsgálatait.



A képviselő-testület bizottsági elnökeinek, akadályoztatása esetén elnök-helyettesük útján véleményezik a költségvetés koncepcióját, melyet a képviselő-testület ülésén szóban ismertetnek. A jegyző a képviselő-testület bizottságainak véleményét a koncepcióhoz a képviselő-testület jegyzőkönyvébe vételével csatolja.



[7] A költségvetési rendelettervezethez csatolt indokolásban a bevételi források növelésének lehetőségeit be kell mutatni.



Forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetéül a képviselő-testület által meghatározott költségvetési tartalékot képez.



[7] Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 27. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésről készült dokumentumokat a jegyző a bizottságok elnökei részére eljuttatja.



A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottságok kötelesek megtárgyalni.



A képviselő-testület a költségvetési rendelettervezetet egy fordulóban tárgyalja meg.



A polgármester a jegyző által elkészített tájékoztatót terjeszti a képviselő-testület elé az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.



A költségvetési évet követően április végéig a polgármester zárszámadást terjeszt a képviselő-testület elé.



A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (5) bekezdésben foglaltak szerint történik.






Az önkormányzat bevételei




59. § 


Az önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervtől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.



Saját bevételek:

  1. törvényben rögzített módon az önkormányzat által megállapított és kivetett helyi adók,
  2. alap és kiegészítő tevékenységeiből származó bevételek,
  3. önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség,
  4. kamat és bérleti díj,
  5. átvett pénzeszközök,
  6. önkormányzat területén kiszabott, onnan befolyt környezetvédelmi bírság,
  7. külön törvényben átengedett központi adók,
  8. magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része,
  9. egyéb adók.






Az önkormányzati gazdálkodás szabályai




60. § 


[6] Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

  1. a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
  2. a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
  3. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.




61. § 


Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak.



[6] Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a Hivatal útján látja el, illetve biztosítja.




62. § 


Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.



Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.



[6]






Az önkormányzati gazdálkodásának ellenőrzése




63. § 


A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.



[8] A Pénzügyi és Szociális Bizottság az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése körében ellátja az ügyrendje szerint megállapított feladatokat.



Pénzügyi és Szociális Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.






XIII. Fejezet

Az önkormányzati jogok védelme






Felterjesztési jog [Az Ötv. 101. §-ához]




64. § 


[7]






XIV. Fejezet

Záró rendelkezések




65. § 


Ez a rendelet 2011. április 1. napjával lép hatályba.



E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2007. (VIII. 31.),  a 6/2008. (III. 14.) , a 20/2008. (XII. 19.) , a 7/2009. (II. 27.), a 19/2010. (XII. 10.) és a 2/2011. (II. 4.) rendelettel módosított, a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 23.) rendelete.


Gyöngyöstarján, 2011. március 24.


Nagy Károly s.k.

Dr. Jakab Csaba s.k.

polgármester

jegyző




Záradék:


[1] A 8/2011. (III. 25.) számú rendelet kihirdetve: 2011. március 25.

[2] Módosította a 22/2011. (IX. 9.) rendelet 6. §-a. Hatályos: 2011. szeptember 10-től, a rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

[3] Módosította a 15/2012. (VI. 22.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2012. június 23-tól, hatályát veszti 2012. november 1-jén.

[4]  A 35/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. január 1-jén.

[5] A 4/2013. (II. 8.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. március 1-jén, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

[6]  A 8/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. május 4-én.

[7]  A 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. június 29-én.

[8] A 16/2013. (IX. 9.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. szeptember 10-én.

[9]  A 17/2013. (IX. 9.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. szeptember 10-én.

[10] A 22/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2014. január 1-jén.



Gyöngyöstarján, 2013. december 30.



Dr. Jakab Csaba

jegyző





1. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Gyöngyöstarján Község Önkormányzat Képviselő–testülete Pénzügyi és Szociális Bizottságának Ügyrendje


A Pénzügyi és Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak szerint határozza meg.


1.        A Bizottság Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának képviselő-testülete által létrehozott állandó bizottság. A Bizottság 5 tagból áll: 3 fő választott képviselő, 2 fő külső tag.

2.        Az Elnök választott képviselő. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő fórumokon képviseli a Bizottságot. Az elnök helyettesítését annak távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén a bizottság által választott helyettese, ennek hiányában a legidősebb választott bizottsági tag látja el. A helyettes kizárólag választott képviselő lehet.

3.        Az Elnök a hatáskörileg illetékes témákban előkészíti a képviselő testület döntéseit és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

4.        Az Elnök ellenőrzi a képviselő testület hivatalának a képviselő testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját saját hatáskörében.

5.        A Bizottság munkatervéről maga dönt, tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé terjesztheti.

6.        A Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik.

7.        A Bizottság határozatképes, ha az ülésen 3 fő jelen van.

8.       A Bizottság ülései nyilvánosság szempontjából a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok az érvényesek. A Bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok (meghívó, előterjesztés) sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik.

9.        A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.

10.     [6] A Bizottság ülésén készült jegyzőkönyvet 8 munkanapon belül át kell adni a jegyzőnek, aki azt 15 napon belül megküldi a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kijelölése alapján a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.


11. A Bizottság ellátja mindazon feladatokat, melyeket a képviselő-testület SZMSZ-ében a Bizottságra átruházott. A Bizottság további feladatait jelen Ügyrend határozza meg.


12.      A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó pénzügyi jellegű feladatokat, amelyek a következők:

  1. [8] előzetesen megtárgyalja és véleményezi a rendelet 21/A. §-ában felsorolt pénzügyi-gazdasági témájú előterjesztéseket,
  2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását (különös tekintettel a saját bevételekre), a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
  3. véleményezi a hitelfelvételt, vizsgálja annak indokát és gazdasági megalapozottságát,
  4. [6] ellenőrizheti Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal és Gyöngyöstarján Község Önkormányzata intézményeinél a pénzügyi-gazdasági jellegű szabályzatok betartását, érvényesülését, a gazdálkodás menetét, szabályszerűségét,
  5. tájékoztatást kérhet a képviselő-testület által anyagi támogatásban részesített egyesületekről, szervezetekről a támogatás felhasználására vonatkozóan,
  6. a Bizottság, vagy tagjai részt vesznek az Önkormányzat által meghirdetett versenytárgyalásokon,
  7. a pályázatok pénzügyi hátterének vizsgálata.

13.      A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggő feladatokat, amelyek a következők:

  1. vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata,
  2. a helyhatósági választást követően a képviselő-testület alakuló ülésen megalakult Bizottság, a megalakulását követő 2 napon belül visszaküldi annak a személynek a vagyonnyilatkozatot, aki nem került újraválasztásra. Azon képviselők tekintetében, akik megválasztására az adott ciklusban sor került, az előző ciklusban leadott - kivéve a választás évét - vagyonnyilatkozatot visszaadja.

14.      A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó szociális jellegű feladatokat, amelyek a következők:

  1. javaslatot tesz a szociális, egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatokra,
  2. elrendeli a jogtalanul felvett segélyek visszafizetését,
  3. [10] dönt az eseti önkormányzati segély, időszaki önkormányzati segély, tüzelőtámogatásként nyújtott önkormányzati segély megállapításában és megszüntetésében,
  4. [2],
  5. [8]
  6. részt vesz a feladatkörébe tartozó pályázatok lebonyolításában (pl.: Bursa Hungarica),
  7. [10],
  8. elbírálja a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményen túl biztosítható további kedvezményt,
  9. figyelemmel kíséri a gazdasági jellegű döntések szociálpolitikai kihatását, a helyi szociálpolitika alakulását,
  10. [8] előzetesen megtárgyalja és véleményezi a rendelet 21/A. §-ában felsorolt szociális témájú előterjesztéseket,
  11. javaslattal élhet a helyi szociálpolitika változtatására, a szociális rendeletben rögzített ellátási formák javítását illetően.

15.      A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó ügyrendi jellegű feladatokat, amelyek a következők:

  1. megtárgyalja és véleményezi a hatáskörébe tartozó rendelettervezeteket,
  2. folyamatosan figyelemmel kíséri az Önkormányzat SZMSZ-ének hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására, illetve új szabályzat alakítására,
  3. ellátja a testületi-üléseken a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
  4. összeférhetetlenségi ügyben történő intézkedés,

16.      A Bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a Bizottság munkájáról.

17.      A Bizottság az Önkormányzat intézményei tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az Önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

18.     A Bizottság működése közben főbb kapcsolatai:

  1. testület egyéb bizottságai,
  2. jegyző,
  3. polgármester,
  4. alpolgármester.

19.      Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv., valamint az SZMSZ vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.



2. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Gyöngyöstarján Község Önkormányzat képviselő–testülete Kulturális és Településfejlesztési Bizottságának Ügyrendje


A Kulturális és Településfejlesztési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak szerint határozza meg.


1.         A Bizottság Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának képviselő-testülete által létrehozott állandó bizottság. A Bizottság 5 tagból áll: 3 fő választott képviselő, 2 fő kültag.

2.        Az Elnök választott képviselő. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő fórumokon képviseli a Bizottságot. Az elnök helyettesítését annak távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén a bizottság által választott helyettese, ennek hiányában a legidősebb választott bizottsági tag látja el. A helyettes kizárólag választott képviselő lehet.

3.        Az Elnök a hatáskörileg illetékes témákban előkészíti a képviselő testület döntéseit és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

4.        Az Elnök ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját saját hatáskörében.

5.        A Bizottság munkatervéről maga dönt, tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé terjesztheti.

6.        A Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik.

7.           A Bizottság határozatképes, ha az ülésen 3 fő jelen van.

8.        A Bizottság ülései nyilvánosság szempontjából a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok az érvényesek. A Bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok (meghívó, előterjesztés) sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik.

9.        A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.

10.      [6] A Bizottság ülésén készült jegyzőkönyvet 8 munkanapon belül át kell adni a jegyzőnek, aki azt 15 napon belül megküldi a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kijelölése alapján a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.

11. A Bizottság ellátja mindazon feladatokat, melyeket a képviselő-testület SZMSZ-ében a Bizottságra átruházott. A Bizottság további feladatait jelen Ügyrend határozza meg.


12.      A bizottság részt vesz a feladatkörét érintő témákban készülő rendelettervezetek előkészítésében, és abban előterjesztéseket véleményez, továbbá az éves költségvetésről és zárszámadásról szóló előterjesztés tervezeteit véleményezi.

13.      A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó településrendezési feladatokat, amelyek a következők:

  1. javaslatot tesz a Településrendezési Terv felülvizsgálatára, módosítására és véleményezi az elkészült tervezeteket, részt vesz a témában megtartott lakossági fórumon, elmondja javaslatait,
  2. részt vesz a rendezési program és rendezési tervmódosításának véleményezésében, illetve véleményezi a település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztéseket, javaslatot tesz a forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásánál, javaslatot tesz a mezőgazdasági területekhez tartozó utak, padkák, árkok, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát megtartó intézkedések kidolgozására,
  3. véleményezi a belterületbe vonások tervezetét, költségvetési kihatását,
  4. javaslatot tesz építési tilalom elrendelésére, fenntartására, feloldására,
  5. véleményezi az önkormányzati beruházások tervezetét,
  6. javaslatot tesz a település életét jelentősen befolyásoló, arculatát meghatározó épületek, építmények kialakítására, megjelenési formájának megtartására,
  7. javaslatot tesz és véleményez állattartási ügyekben.

14.      A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó kulturális feladatokat, amelyek a következők:

  1. segíti a településen működő önszerveződő közösségek tevékenységét,
  2. gondoskodik az érintett közösségek bevonásáról a település életét meghatározó döntések előkészítésében, véleményezésében való részvételről,
  3. az Önkormányzat alapfokú oktatási, nevelési, intézményrendszerének kialakításában előkészítő feladatokat lát el és javaslatot tesz,
  4. véleményezi az iskola és az óvoda vezetői álláshelyére kiírt pályázati kiírást, a beérkező pályázatokat, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a vezető személyére,
  5. segíti a képviselő-testület döntését művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról; közreműködik a döntéshez szükséges műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvélemény beszerzésében,
  6. támogatja és segíti a képviselő-testület munkáját abban, hogy a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolása, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenysége, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósulhassanak,
  7. a törvény keretei között javaslatot tesz a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására,
  8. közreműködik a községi ünnepek megszervezésében, dönt lebonyolításuk ügyében,
  9. véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett díszpolgári és egyéb cím adományozására tett javaslatokat,
  10. a Bizottság a Pénzügyi és Szociális Bizottsággal közösen javaslatot tesz a kulturális, hagyományőrző és sport alapítványok, egyesületek, nem önkormányzati fenntartású intézmények anyagi támogatására,
  11. véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervét,
  12. folyamatosan kapcsolatot tart a község területén működő egyházközséggel.

15.      A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó sporttal kapcsolatos feladatokat, amelyek a következők:

  1. közreműködik a szabadidősport szervezésében,
  2. kapcsolatot tart a község sportegyesületeivel, s azok munkáját segíti,
  3. javaslatot tesz a község sportolási lehetőségeit biztosító intézményeinek kialakítására és működtetésére,
  4. működési területén figyelemmel kíséri a sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési elvekre, irányokra vonatkozó döntések végrehajtását.

16.      A Bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a Bizottság munkájáról.

17.      Ha a Bizottság az Önkormányzat intézményei tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az Önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

18.      A Bizottság működése közben főbb kapcsolatai:

  1. testület egyéb bizottságai,
  2. jegyző,
  3. polgármester,
  4. alpolgármester.

19. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv., valamint az SZMSZ vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.



3. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Gyöngyöstarján Község Polgármesterére átruházott hatáskörök

A polgármester [5]

  1. Javaslatot tesz a jegyzőnek az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésére,
  2. engedélyezi a - mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű értékhatárig - az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelés törlését,
  3. a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása során részlefizetést engedélyez,
  4. dönt az önkormányzatok, önkormányzati intézmények számára kiírt pályázatok benyújtásáról és az Önkormányzat költségvetési rendeletében pályázati alapként elkülönített céltartalék felhasználásáról, a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében,
  5. dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
  6. [10] a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben dönt az elemi kár elhárításához nyújtott egyszeri önkormányzati segély, kamatmentes szociális kölcsönként nyújtott önkormányzati segély, temetési önkormányzati segély, gyógyászati segédeszköz támogatására nyújtott önkormányzati segély, méltányossági közgyógyellátás megállapításáról,
  7. [10],
  8. megállapítja a társadalmi gondozók tiszteletdíját, a mindenkori költségvetési rendelet alapján,
  9. dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről,
  10. törvény alapján hatáskörében dönt a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások igénybevételéről,
  11. az egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozóan feladatellátási, vagy feladatátvállalási szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, továbbá megteszi a szerződéssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatokat,
  12. dönt Gyöngyöstarján Község címere használatának engedélyezéséről,
  13. Gyöngyöstarján Község címerének használatára vonatkozó engedélyt visszavonja,
  14. dönt a díszsírhelyek kijelöléséről,
  15. gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,
  16. kötelezheti útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint 2/3-a részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - önkormányzati rendeletben meghatározott módon,
  17. véleményt nyilváníthat a területi közlekedési hatóságnak kijelölt gyalogos-átkelőhely kijelölésének, létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezése előtt,
  18.  [9]
  19. tulajdonosi jogkörben hozzájárul az országos közúthoz nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építéséhez, korszerűsítéséhez, forgalomba helyezéséhez és megszüntetéséhez,
  20. engedélyezi az önkormányzati tulajdonú erdőben a kijelölt tűzrakóhelyen kívüli tűzgyújtást,
  21. az önkormányzati tulajdonú erdőben az elhalt fekvő fa és gally gyűjtésének, kidőlt fáról történő fenyőgally, toboz, és díszítő lomb gyűjtésének, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelésének fű kaszálásának jogát átengedheti,
  22. önkormányzati tulajdonú területen gomba, vagy gyümölcs virág, gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtését engedélyezheti,
  23. az önkormányzati tulajdonú erdőben hozzájárulhat:
    • 24 órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célú tartózkodáshoz, táborozáshoz, sátor felveréséhez, lakókocsi felállításához
    • turista útvonal kijelöléséhez és létesítéséhez,
    • turisztikai berendezés, létesítmény építéséhez, fenntartásához,
    • ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez,
    • sportverseny rendezéséhez,
  24. megtérítteti az Önkormányzat tulajdonában álló vizek és vízi létesítmények közérdekű fenntartásának körébe nem tartozó munkálatok költségét az abban érdekelt személyekkel, igénylőkkel,
  25. hozzájárul a - külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek megléte esetén - a közérdek mértékét meghaladó, illetve a fenntartással összefüggő vízi munka elvégzéséhez,
  26. hozzájárul a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez,
  27. közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú ingatlanon javaslatot tehet tulajdonosi jogkörben eljárva egy, vagy két fa kivágására
  28. véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
  29. dönt az intézmény használatában lévő nettó 300.000 Forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingó vagyon elidegenítéséről,
  30. dönt az intézmények használatában lévő ingó vagyon intézmények közötti ingyenes átadásának engedélyezéséről értékhatártól függetlenül,
  31. az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja,
  32. hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jogot gyakorolja
  33. dönt mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adásáról, és a haszonbérleti jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről,
  34. az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogokat gyakorolja,
  35. dönt a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartására, gondozására vonatkozó megállapodás megkötéséről, és az azzal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlásáról,
  36. dönt az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy közhasznú társaság vonatkozásában a felügyelő bizottsági tag személyének kijelöléséről,
  37. a bérlő szerződésszegő magatartása esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) 24.§. (1) bekezdésére alapítottan a lakásbérleti szerződést felmondja,
  38. kötelezi az ingatlan tulajdonosát a gondozatlan járdaterület tisztán tartására, hótól vagy jégtől való megtisztítására, portalanítására, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítására, és szabálysértési eljárást kezdeményez a jegyzőnél,
  39. dönt évi bruttó 100.000 Forint értékhatárig - kulturális, művészeti pályázatok, versenyek résztvevői, díjazottjai számára - pénzbeli juttatás vagy ingó vagyontárgy adományozásáról,
  40. dönt a vagyontárgy értékétől függetlenül forgalomképes vagyoni körben használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításáról.
  41. [10],
  42. [3] A polgármester hatósági határozatban dönt a közművesítési hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról


4. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez [7]


I. Az Önkormányzat vagy a polgármester által közalkalmazottként vagy köztisztviselőként foglalkoztatott,

a 2007. évi CLII. tv. szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek

  1. jegyző - kétévente
  2. aljegyző - kétévente
  3. önkormányzati fenntartású intézmények vezetői - kétévente










1. számú függelék a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez
GYÖNGYÖSTARJÁN BEMUTATÁSA


           Gyöngyöstarján mintegy 80 kilométerre keletre fekszik Budapesttől, a mátraaljai borvidék központjában. A Gyöngyöstől 7 kilométerre fekvő falu látképét meghatározzák a Mátra vulkanikus, sűrű erdővel borított hegyei, valamint a falut határoló gondosan művelt szőlőültetvények.

A község első írásos említése 1275-ből származik, ekkor Tharian maior és minor névalakban szerepelt.  Ekkor az Aba nemzetségből származó Tarjáni György fiainak tulajdonát képezte. A falu pecsétje 1571-ből származik, Heves megyében a legrégebbi pecsét. Címeralakja egy szarvasfej, agancsa két ága között egy kereszt látható. Körben ez olvasható „Genges Tarjaniensisza”.

1383 után a település a Széchenyi család birtokában volt. 1451-1560 között  mezővárosi rangot viselt, melyet a török hódoltság miatt vesztett el. 1650 körül a falu birtokjoga Haller Sámuel tábornokra szállt és egészen a XVIII. századig a Haller család birtokában maradt, akik jelentős szerepet játszottak a település felvirágoztatásában, munkásságuk napjainkban is meghatározza a falu látképét és életét. 1660-ban kétosztályos fiú iskola indult 170 tanulóval. A bortermelés magas szintjét tükrözi, hogy 1736-1746 között Haller Zsigmond francia hadifoglyokkal egy 278 méteres pincét építetett. Majd pedig1747 és 1783 között ugyanő építtette a mai templomot és a plébániát.

Az 1830 években a falu gróf Forgách Alajos, az Eszterházy család valamint Almásy Ferenc birtokában volt.

Gyöngyöstarján településhez szorosan kapcsolódik két külterületi határrész ezek közül az egyik Fajzat, mely a 14 századtól kezdve egyházi tulajdonú majorként szolgált. A terület kiépülése Almásy Pál nevéhez köthető, aki kastélyt és magánkápolnát építetett itt. A terület későbbi tulajdonosai is folyamatosan fejlesztették a birtokot, mely jelenleg is magántulajdonban van.

A másik külterületi határ rész  Sósi rét, mely az 1900-as évek elején Borhy György tulajdona volt, aki gyönyörű vadászkastélyt építtetett itt, mely jelenleg szállodaként működik.

Az 1900-as években a környék megélhetésében mindig is nagy szerepet betöltő mezőgazdaság mellett megjelent az ipari tevékenység.

A  falu határában lignitbánya, téglagyár, agyag, homok, és kőbánya működött.

A második világháború után az ipari tevékenység erősen a háttérbe szorult, és újra a mezőgazdaság biztosított megélhetést az itt élők számára.

A falu infrastrukturális fejlődése szempontjából fontos volt az 1960 és 1975 közötti időszak, amikor is több kilométer járda és úthálózat kapott szilárd burkolatot, kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, megépült a kultúrház, az óvoda, az orvosi rendelő.

1978-1987 között – két ütemben – új iskola épült.

Az 1980-as években elkészült a falut átszelő két patak mederszabályozása, valamint a Haller pince kibővítése, mely során létrejött egy 540 méter hosszú pinceág, így ez a pince lett Közép-Európa leghosszabb egyenes ágú pincéje.


Gyöngyöstarján község főbb adatai


Gyöngyöstarján község közigazgatási területének nagysága: 4639 ha, ebből belterület 158 ha, külterület 4378 ha, zártkert 103 ha.


Lakosság száma korcsoportos bontásban (2010. január 1.)

Korcsoport

Férfi

Nő

Együtt

0-3 éves

38

37

75

4-5 éves

33

23

56

6-14 éves

104

98

202

15-18 éves

58

61

119

19-62 éves

772

744

1516

63 évestől

167

327

494

Összesen:

1172

1290

2462



Lakásállomány:  950 db


Önkormányzati intézmények:


M e g n e v e z é s

C í m

Napköziotthonos Óvoda

Gyöngyöstarján Damjanich utca 1.sz.

Általános Művelődési Központ

Gyöngyöstarján Jókai tér 5. sz.

Polgármesteri Hivatal Gyöngyöstarján

Gyöngyöstarján, Jókai tér 3. sz.



GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZAKFELADATRENDJE

2. számú függelék a Képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez


Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat szakfeladatrendjét a Képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatának függelékeként, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § alapján 2013. április 1-jétől az alábbiak szerint állapítja meg:


Az Önkormányzat alaptevékenysége szakfeladatrend szerint:

360000   Víztermelés, -kezelés, -ellátás

381103     Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

421100     Út, autópálya építése

422100    Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

430000   Speciális szaképítés

522001    Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

562912     Óvodai intézményi étkeztetés A konyha biztosítja az óvodai, iskolai menza, iskolai napközi, valamint a költségvetési szervben dolgozó alkalmazottak étkeztetését. A konyha vendégétkeztetést is ellát.

562913     Iskolai intézményi étkeztetés

562917     Munkahelyi étkeztetés

562920    Egyéb vendéglátás

680001    Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002   Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Ezen szakfeladaton kerül elszámolásra többek között a piac üzemeltetésével kapcsoltosan felmerült bevétel és kiadás.

750000   Állat-egészségügyi ellátás

811000    Építmény üzemeltetés

813000    Zöldterület-kezelés

841112      Önkormányzati jogalkotás

841114     Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115      Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117      Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118     Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841192     Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

841402    Közvilágítás

841403    Város-, községgazdálkodási máshová nem sorolható szolgáltatások

841901     Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

842155     Önkormányzatok máshová nem sorolható nemzetközi kapcsolatai

842531     A polgári védelem ágazati feladatai

842541     Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

843044    Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

856011     Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység

862102    Háziorvosi ügyeleti ellátás

862301    Fogorvosi alapellátás

881011     Idősek nappali ellátása

882000   Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása

882111      Aktív korúak ellátása

882112     Időskorúak járadéka

882113     Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114     Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115     Ápolási díj alanyi jogon

882116     Ápolási díj méltányossági alapon

882117     Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118     Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119     Óvodáztatási támogatás

882121     Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

882122     Átmeneti segély

882123     Temetési segély

882124     Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129     Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882201    Adósságkezelési szolgáltatás

882202    Közgyógyellátás

882203    Köztemetés

889201    Gyermekjóléti szolgáltatás

889921    Szociális étkeztetés

889922    Házi segítségnyújtás

889924    Családsegítés

889967    Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és -átalakítási támogatása

890216    Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk

890222    Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok, valamint támogatásuk

890301    Civil szervezetek működési támogatása

890302    Civil szervezetek program- és egyéb támogatása

890441    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442    Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

910123     Könyvtári szolgáltatások: Mozgókönyvtári feladatok ellátása, könyvtárak közönségkapcsolati és egyéb tevékenységék (kiállítás rendezése, ismeretterjesztő előadás, tanfolyamszervezés, vetélkedő, író-olvasó találkozó, kiadványok megjelentetése stb).

910501     Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

910502    Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931102     Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

931903    Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás

960302    Köztemető-fenntartás és működtetés


A szakfeladatrendet a Képviselő-testület a 15/2013. (III. 7.) számú határozatával állapította meg. A szakfeladatrend 2013. április 1-jétől hatályos.

A 100/2012. (XII. 11.) számú határozat 2013. március 31-én hatályát veszti.


Gyöngyöstarján, 2013. március 7.




Nagy Károly

polgármester

Dr. Jakab Csaba

jegyző