Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2021. 04. 13- 2021. 07. 15GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2011. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 170. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
- a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
- b) tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfólió vagyon).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveinek működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
2. § (1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátására szolgáló vagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(3) Törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
- a) forgalomképtelen: nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szempontok alapján a rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyon,
- b) korlátozottan forgalomképes: nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szempontok alapján a rendelet 3. mellékletében meghatározott ingatlanvagyon.
(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül a rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyon, amely vagyon elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
(5) A (3) bekezdés a)-b) pontban és a (4) bekezdésben fel nem sorolt önkormányzati vagyon forgalomképes (a forgalomképes ingatlanvagyont a 4. melléklet tartalmazza).
(6) A vagyonleltár a zárszámadási rendelet mellékletét képezi.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSA
3. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
(2) E rendelet alkalmazásában a hasznosítás, különösen az egyes vagyontárgyak használata a következőket jelenti: bérbe-, használatba – vagyon haszonbérletbe adás, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges esetleges elidegenítése.
4. § (1) A költségvetési szervek részére a Képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
(2) A költségvetési szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.
(3) A költségvetési szervek használatában levő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartását és adatszolgáltatását a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el, a feladatok ellátásáért a jegyző felelős. A feladatellátás során az intézményvezetők kötelesek együttműködni a Hivatallal, e kötelezettségük megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartoznak.
(4) A költségvetési szerv köteles a szervezet használatában levő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére.
5. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonosi jogok gyakorlását a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint engedi át.
(2) A tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja:
- a) a 7. § (3) bekezdésben foglalt jogügyletek esetén,
- b) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan vagy helyiség 5 évet nem meghaladó időtartamú hasznosítása (bérbeadása) esetén.
(3) A tulajdonosi jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja:
- a) selejtezett ingóságok értékesítése esetén,
- b) a költségvetési szerv használatában álló ingatlan vagy helyiség 5 évet nem meghaladó időtartamú hasznosítása (bérbeadása) esetén.
(4) A költségvetési szerv vezetője vagy a nemzeti vagyon használója a közfeladat ellátása érdekében használt önkormányzati tulajdonú vagyontárgyat ingyenesen a rendelet szabályainak megfelelően, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja. Az ellenérték fejében történő hasznosítás esetén a (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(5)
(6) Amennyiben a hasznosítás időtartama a hat hónapot meghaladja, akkor a hasznosításhoz a polgármester szerződésben rögzített, az öt évet meghaladó illetve a végleges hasznosításhoz a Képviselő-testület határozatban rögzített hozzájárulása szükséges.
6. § (1) Az intézmények a használatukban lévő pénzvagyont – az alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba, alapítványba csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vihetik be.
(2) Az intézmények 50 000 Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését a polgármester, 100 000 Ft felett a Képviselő-testület hozzájárulásával végezhetik.
(3) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó intézménynél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Hivatal gondoskodik.
7. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem lehet sem ingyenesen, sem visszterhesen átruházni, ezt a vagyont biztosítékul adni, megterhelni, gazdasági társaságba vagy alapítványba bevinni.
(2) A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelésének engedélyezése a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben a döntéshez minősített többség szükséges.
(3) A polgármester hatáskörébe tartozik:
- a) építési telkek értékesítése a Képviselő-testület határozatában megállapított vételáron,
- b) a nettó 300 000 Ft-ot meg nem haladó ingóságok elidegenítése,
- c) évente nettó 300 000 Ft összeghatárig a nettó 300 000 Ft-ot meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adása.
(4) A polgármester a (3) bekezdésben rögzített hatáskörében hozott döntéséről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.
(5)
AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ VAGYONTÁRGYAK KARBANTARTÁSA, FELÚJÍTÁSA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
8. § Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak karbantartása, felújítása és az önkormányzati beruházás esetén a közbeszerzésekről szóló törvény és az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata szerint kell eljárni.
GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
9. § (1) A Képviselőtestület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat.
(2) Amennyiben a Képviselőtestület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
(3) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester a tag képviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult megbízni a képviselőtestület tagját, a jegyzőt.
(4) A gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.
(5) A Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a (4) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához:
- a) gazdasági társulás átalakulása, megszüntetése,
- b) az önkormányzat költségvetését terhelő, vagyoni kötelezettséget megállapító döntés,
- c) az önkormányzat tagsági jogait érintő döntés,
- d) fontosabb személyi ügyek,
- e) eredmény felosztása, mérleg elfogadása.
10. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
11. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek érvényességét.
(2)[2]
1. melléklet
1. melléklet a 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Forgalomképtelen ingatlanok
2. melléklet
2. melléklet a 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó olyan nemzeti vagyont, amelynek a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt, a Képviselő-testület nem jelöl meg.
3. melléklet
3. melléklet a 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Korlátozottan forgalomképes ingatlanok
4. melléklet
4. melléklet a 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Üzleti vagyon