A Mötv. 37. § (3) bekezdés első mondata szerint: „Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra.”
A rendelet tartalmazza a bizottságok feladatait, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására kijelöli a bizottságot.

A szabadság kiadásának alpolgármesterre történő átruházását az alábbiak miatt hatályon kívül kell helyezni:

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/A. § (1) bekezdése szerint: „(1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat."

A Kttv. 225/C. §-a egyértelműen szabályozza a polgármester éves szabadsága tervezésének, engedélyezésének és igénybevételének rendjét. A képviselő-testület munkáltatói felelőssége a szabályok figyelembevételével a polgármester szabadságának kiadása.
A 225/J. § (1) bekezdése szerint: „A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.”

Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni az alábbiak miatt:

A rendelet 7. § (3) bekezdése szerint az alpolgármester társadalmi megbízatású. A rendelet 7. § (4) bekezdés a)-e) pontjai az alpolgármesterrel kapcsolatos „munkáltatói jogokról” rendelkeznek. A társadalmi megbízatás mellett fogalmilag kizárt „munkáltatói jogok” gyakorlásáról rendelkezni. A társadalmi megbízatású alpolgármester felett sem a polgármester, sem a képviselő-testület nem gyakorol munkáltatói jogot. Csak főállású alpolgármester esetében lehet munkáltatói jogkör gyakorlásáról rendelkezni.

A vagyonnyilatkozat tételre vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak miatt kell hatályon kívül helyezni:

A rendelet 57. §-a a 2007. évi CLII. törvény szabályai szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket sorolja fel.
A törvény 4. §-a szerint: „A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
a) a 3. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott közszolgálatban álló személyek esetében – ide nem értve a közjegyzőt, a bírósági végrehajtót és az ügyészt – az őket ilyen minőségében alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában,
fel kell tüntetni.”
Az alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzata nem a képviselő-testület működésének szabályait meghatározó szervezeti és működési szabályzat.
A vagyonnyilatkozat esedékességét a törvény meghatározza.
Indokolatlan a fentieknek a képviselő-testület működésének szabályait meghatározó szervezeti és működési szabályzatban történő feltüntetése.

A tiszteletdíjakról szóló rendelkezéseket az alábbiak miatt kell hatályon kívül helyezni:

A rendelet 58-60. §-ai tiszteletdíjakról rendelkeznek. A tiszteletdíjakra vonatkozó önkormányzati szabályozásra az önkormányzatok számára felhatalmazást a Mötv. 143. § (4) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás adja. A tiszteletdíjakról önálló rendeletben indokolt rendelkezni a felhatalmazást és feladatkört meghatározó jogszabályhelyek pontos megjelölésével.