Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2009. 04. 01- 2023. 12. 31

Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról1

2009.04.01.

Nagyréde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed NAGYRÉDE teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

(4) A HÉSZ mellékletei:

1. sz. melléklet: Szabályozási terv a belterületre M=1:2000

2. sz. melléklet: Szabályozási terv a külterületre M=1:10000

3. sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek

4. sz. melléklet: Műemlékvédelem

5. sz. melléklet: Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok

6. sz. melléklet: Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei

7. sz. melléklet: Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai.

8. sz. melléklet: Hatályos környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt:

a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

Kötelező szabályozási elemek:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala
- építési határvonal
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
- a környezetvédelmi előírások
- korlátozások

3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

a) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, - a belterület bővítés határát.
-
b) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
(3) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

4. §

Engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkák

(1) Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységeket az építésügyi hatósági eljárásról szóló 37/2007./XII.13.) ÖTM rendelet rögzíti.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve - a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával útkezelői hozzájárulással megengedje. A közigazgatási terület felhasználási egységeinek tagozódása

6. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a) kertvárosias

b) falusias lakóterületek

c) településközpont vegyes terület kisvárosi karakterrel

d) kereskedelmi, ipari gazdasági terület

e) különleges terület

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület

c) erdőterület

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület

e) kertes területek, ültevények

f) egyéb rendeltetésű terület

A belterületi határ módosítása

7. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

A belterületbe vonásról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.
II. Fejezet

A lakóterület övezetei

Lke jelű övezetek

Kertvárosias lakóterület övezetei

8. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre:
Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET
(2) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el.
(3) I. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja

Kialakítható legkisebb területe*

Legnagyobb beépítettség e

Legnagyobb építményének
-

Zöldfelül et
legkisebb

Lke-1

O
Oldalhatáro n álló

600 m2

30 %

6,0 m

50%

Lke-2

SZ
Szabadonáll ó

1500 m2

20 %

6,5 m

60 %
(4) A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
(5) Minimális telek szélesség új telekalakítás esetén Lke-1 esetén 18 m.
(6) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következő építmények létesíthetők:
a) járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)
b) kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár
c) idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva
d) hőtermelést biztosító épület (kazánház)
e) nyári konyha, mosókonyha, szárító
f) egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
(7) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését aközség állattartási rendelete szabályozza.
(8) Környezetvédelmi besorolások:
• Levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerint.
• Zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: kertvárosias lakóterülethatárértékei szerint .
• Közművesítés: teljeskörű.
(9) Övezeti eltérések:
Saroktelken (két utca találkozásánál az oldalhatáron álló beépítési mód esetén melléképület 3,5 m építmény magasság betartása mellett tűzfalasan illeszthető a szomszéd telkek mellék építményeihez.)
(10) Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadon állóan is elhelyezhető 18 mnél szélesebb telek esetén.

Lf jelű alövezetek

Falusias lakóterület övezetei

9. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre

a) Lf-1 szalagtelkes falusias lakóövezet

b) Lf-2 falusias kertes lakóövezet

c) Lf-3 falusias nagykertes lakóövezet

(3) II. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja

Kialakítható legkisebb területe*

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építményének-
Magassága

Zöldfelület legkisebb mértéke

Lf-1

O
Oldalhatáron
álló

800 m2

30 %

4,5 m

40%

Lf-2

O
Oldalhatáron
álló

700 m2

30 %

4,5 m

40%

Lf-3

O
Oldalhatáron
álló

900 m2

30 %

4,5 m

40%
(4) A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
(5) Minimális telek szélesség új telek alakítás esetén Lf-1 esetében 14 m, Lf-2 esetében 16 m, Lf-3 esetén 16 m
(6) A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
Nem lakó funkciójú építmény elhelyezése esetén a teleknagyság nem haladhatja meg a normatív (minimális) teleknagyság háromszorosát.
(7) Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető 18 mnél szélesebb telek esetén.
(8) Környezetvédelmi besorolások:
• Levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerint.
• Zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület.
• Közművesítés: teljeskörű
(9) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
(10) Övezeti eltérések:
Saroktelken (két utca találkozásánál az oldalhatáron álló beépítési mód esetén melléképület 3,5 m építmény magasság betartása mellett tűzfalasan illeszthető a szomszéd telkek mellék építményeihez.)

Vegyes területek övezetei

10. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

a) Vt-1 - A településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

b) Vt-2 - A településközpont vegyes terület, jellemzően

alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
c) Vt-3 - A településközpont vegyes terület, jellemzően különleges védettséget igénylő intézményi alövezet

Településközpont vegyes terület övezete Általános előírásai

11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) egyéb közösségi szórakoztató épület

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény 0,5 ha-ig

g) parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.

a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
b.) Termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
a) lemezborítású trafó, illetve gáznyomás szabályozó építmény,
b) sugárzó hírközlés tornyai.

A településközpont vegyes övezet helyi védelem alatt álló területére vonatkozó sajátos előírások

12. § (4) Kerítés létesítésének speciális szabályai

a)A rendelet hatálya alá tartozó területen kerítés csak a telkes övezetekben létesíthető, illetve tartható fenn, az övezeti előírásoknál jelzett módon (pl. kapuáthajtók stb.).
b)Ahol nincs külön előírás a kerítésre, ott az utcában hagyományos jellegű, időtálló, lehetőleg természetes anyagokból igényesen kialakított kerítés engedélyezhető.
c)A településközpont vegyes övezetben az érintett területen az épületek átépítésével együtt kell a kerítések építési engedélyét benyújtani.

Vt

A településközpont vegyes terület funkcionális alövezetei

13. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.
b)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
(2) Környezetvédelmi besorolások:
• Levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerint.
• Zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint.
• Közművesítés: teljeskörű.
(3) A vegyes terület övezetei
a) Vt-1 - jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
b) Vt-2 - jellemzően intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
c) Vt-3 - jellemzően különleges védettséget igénylő intézményi alövezet
III. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakíthat ó
legkisebb

Legnagyobb beépítettség e

Legnagyobb építményének magassága**

Zöldfelület legkisebb mértéke

Vt-1

O

600 m2

30 %

6,5 m

20 %

Vt-2

SZ

800 m2

40 %

7,5 m

20 %

Vt-3

K

K

K+5

K

K

Gazdasági területek övezetei

14. § (1) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő terület-felhasználási kategóriákat foglalja magába:

(2) Gazdasági terület, ezen belül:

Gksz - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet
Gip - Ipari gazdasági övezet

A gazdasági terület általános előírásai

15. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

a) átrakó építmény, mérlegház

b) üzletház

c) raktár

d) szociális helység építménye

e) üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

f) szolgálati lakó és szállásépületek

g) terület ellátó alapfokú intézmény

h) termék vezeték

i) üzemanyagtöltő

(3)mellékfunkciók (melléképítmények)

a) garázs
b) kirakat szekrény
c) tüzelőanyag tároló
d) kazánház
(4) Terepszint alatti építmények
a) süllyesztett rakodó
b) mérlegház
c) pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

(5)Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)

(6) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(7) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

Gksz - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet

16. §

(1)IV. TÁBLÁZAT (Gksz)

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja

Kialakítha tó
legkisebb

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb építményének magasság*

Zöldfelület legkisebb mértéke

Gksz

SZ

1000 m2

40 %

12 (T) m

20%
* T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony)
(9) Egyéb előírások:
a)környezetvédelmi besorolás:
• Levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerint.
• Zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyesterület.
• Rezgésvédelem: 40 m/s2 .
• Épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő.
b)Közművesítés: részleges
A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

Gip - Ipari gazdasági övezet

17. § (1) V. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakítha tó
legkisebb

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb építményének magasság**

Zöldfelület legkisebb mértéke

Gip

SZ

1000 m2

50%

15 (T) m

25%
* T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony)
(2) Egyéb előírások:
a)legkisebb zöldfelület 25 %,
b)környezetvédelmi besorolása:
• Levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerint
• Zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyesterület
• Rezgésvédelem: 40 m/s2
• Épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapjánkészítendő
c)Közművesítés: részleges
• A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
• Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
•
(3) Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők:
- akkumulátorgyártás
- ércdúsító
- bányaüzem
- lőporgyártás
- lakk és festékgyártás
- műtrágyagyártás
- atomenergiai létesítmény
- izotóp labor
- veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
- fehérje-feldolgozó üzem
- zsírfeldolgozó üzem
- azbesztgyártás
- cellulózgyártás
- kőolaj és földgáz feldolgozó
- grafitgyártás
- foszgéngyártás
- gyógyszergyártás
- növényvédő-szer gyár
- klórgyártás
- kokszoló mű
(4) Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:
- vörösiszap tároló
- zagytér
- veszélyes hulladéklerakó
(5) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!

K

Különleges területek

18. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása: Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

a.) Kt - temető övezete
b.) Ksp - sportpálya övezete
c.) Kpi - pincés terület övezete
d.) Ksz - szabadidő terület övezete
e.) Ksze - szociális, egészségügyi célú különleges övezet
f.) Kszk - Szőlőskert Rt. igazgatási központ övezete
g.) Kü - különleges üdülési célú övezet
h.) K - különleges funkció befogadására fenntartott övezet
i.) Kg - golfpálya övezete
j.) Kl - lovaspálya, lovarda övezete
(3) VI. TÁBLÁZAT

Az építési övezet funkcionális besorolása

Az építési telek

Övezet i jele

Funkcionál
is
besorolás

Beépítési mód

Legkiseb b terület m2

Legnagyobb beépítettség
%

Építménymagassá g legnagyobb értéke m

Kt

működő
temető

Csak
kiszolgáló épület
SZ

1000

5

3,5

Ksp

sportpálya

Csak
kiszolgáló ép.
Stadion SZ

K*

10

6,5

Kpi
*

pincés terület

K

K*
új teleknél
200

40

3,5

Ksz

szabadidő terület

SZ

1000

10

4,5

Ksze

szociális és egészség
ügyi célú övezet

SZ

1000

20

6,5

Kszk

Szőlőskert Rt. igazg. közp övezete

K

K

K+5

K

Kl

lovaspálya, lovarda övezete

SZ

2000

20

6,0

K

különleges funkció
befogadásár a kijelölt övezet

SZ

1000

10

4,5

Kg

golfpálya
övezete

SZ

10000

5

4,5

Kü

különleges
üdülési célú övezet

SZ

1000

20

4,5
A legkisebb zöldfelület nagysága 40 %
*Új pince létesítése csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehetséges.
Pince építés esetén a szomszéd pince építmény alá üregezés tilos
(4) K - kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
(5) A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai

19. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

3-as számú főút 60 m
24139-es számú mellékút 22 m
Helyi gyűjtő utak esetén 16-22 m Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
- Közlekedési létesítmények
- Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
- a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

Közműlétesítmények, közműellátás

20. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.) Az ÉVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia ellátás:
a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b.) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás:
a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés:
a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén a az illetékes és hatáskörrel bíró államigazgatási szerv bevonása szükséges az egyedi engedélyezési eljárásokba.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

21. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a) Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

b) Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

c) Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

d) Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

e) Távbeszélőfülke elhelyezése

f) Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zöldterületek (Z)

Általános előírások

22. § (1) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:

Z övezet

Közparkok területe

23. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

- A pihenést és testedzést szolgálóépítmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
- Vendéglátó, elárusító épület, nyilvánosillemhely
- A terület fenntartásához szükséges épület

Erdőterületek E

Általános előírások

24. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv.

(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület

felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján
Ev - védelmi célú erdő övezet került megkülönböztetésre.

Ev övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

25. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Mezőgazdasági területek Általános előírások

26. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre: Má-I - általános mezőgazdasági övezet - (intenzív használattal)

Má-Iö - általános mezőgazdasági övezet (intenzív használattal) az
Országos Ökológiai Hálózat területén belül
Má-E - általános mezőgazdasági övezet (extenzív használattal)
Má-Eö - általános mezőgazdasági övezet (extenzív használattal) az
Országos Ökológiai Hálózat Területén belül
Mk - kertes mezőgazdasági övezet (gyümölcsös)
Mk-sz - kertes mezőgazdasági övezet (nagyüzemi jellegű szőlő terület)

Má-I

Általános mezőgazdasági terület övezete (szántó-intenzív használattal)

27. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (Általában a belterülethez csatlakozó területek)

(2) VII.TÁBLÁZAT

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakítható legkisebb területe

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb építménymagasság

Má-I

SZ
Szabadonáll ó

6000 m2+10ha

3%

4,5 m
(3) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építmény magasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-ának beépítésével. Az épületek tömbösített formában helyezendők el.
(4) Má-Iö általános mezőgazdasági terület övezete – az Országos Ökológiai Hálózat területén belül nagyfeszültségű távvezeték, szélerőmű park és mobil- átjátszó antennatorony nem helyezhető el.

Má-E

Általános mezőgazdasági terület övezete – (gyep, legelő területek, extenzív használattal)

28. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) VIII.. TÁBLÁZAT

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakítható legkisebb területe

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb építménymagasság

Má-E

SZ
Szabadonáll ó

6000 m2+10ha

3%

4,5 m
(3) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építmény magasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-ának beépítésével. Az épületek tömbösített formában helyezendők el.
(4) Má-Eö általános mezőgazdasági terület övezete – az Országos Ökológiai Hálózat területén belül nagyfeszültségű távvezeték, szélerőmű park és mobil-átjátszó antennatorony nem helyezhető el.

Kertes mezőgazdasági terület

Mk - Gyümölcsös területek övezete, továbbá

Mk-sz - Kertes mezőgazdasági terület - nagyüzemi jellegű szőlő ültetvények övezete

29. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) IX. TÁBLÁZAT

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakítható legkisebb területe

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb építménymagasság

Mk

SZ Szabadonálló

3000 m2+5ha

3%

4,5 m
3,5 m

Mk-sz

SZ Szabadonálló

3000 m2+5ha

3%
(3) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(4) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2.
(5) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele
a.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
b.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
c.) Földbevájt pince létesíthető.
(6) Szőlő- gyümölcs ültetvényen lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása.

Birtoktest központ 30. §.

Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

(1) A település közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill.az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható
(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett): legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedésének legalább 30 ha –nak kell lennie.
(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető a közigazgatási területen.
(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani
(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építmény magassága max. 4,5 m lehet.
(6) A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető
(7) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet. Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.
(8) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
(9) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
(10) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
(11) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben –lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.

Védelmi célú területek

31. § (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló területen területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

EGYÉB TERÜLETEK

V-1, V-2, V-3 övezetek

Vízgazdálkodási terület

32. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Rédei-patak, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.

(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(3) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei. Területükön építmények nem helyezhetők el.

(4) V-3 jelű övezetbe tartozik a vízmű terület, mely körül 50 m-es védőterület alakítandó ki.

III. Fejezet

36. §

Telekalakítás szabályai

(1) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.
(2) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(3) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
(4) Telekalakítás céljára belterületbe vonást abban az esetben engedélyez aképviselő-testület, amennyiben a tulajdonos a szükségessé váló új út területének tulajdonjogát, ill. kezelői jogát az önkormányzatnak térítésmentesen adja át.

37. § (1) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

(2) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

38. § (1) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

39. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

IV. Fejezet

Az épített környezet védelme

40. § (1) A község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében- Építészeti karaktervédelem - mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.

(2) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem:

A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, látványvédelem megvalósulása érdekében kerül bevezetésre.
(3) Építészeti karaktervédelem:
Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek és városrészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
(4) A régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(5) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 22. § (3).
(6) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(7) Az ismert régészeti lelőhelyeken – a mezőgazdasági művelés kivételével – minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó tevékenységet (pl. építkezés stb.) engedélyezésébe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Miskolci Regionális Irodáját.

A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás

41. § (1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget alátámasztó építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

(2) A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik.

(3) A műemléki és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.

(4) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:

a. 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről
b. 16/2001.(X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivataleljárására vonatkozó szabályokról
(5) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

V.Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

42. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b)közérdeket nem sért,
c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

43. § (1) Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

44. § (1) Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen.

A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.
(3) Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.

45. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2009. április l-én lép hatályba, hatálybelépésével egyidejűleg a 16/2004.(XII.15.) számú rendelet hatályát veszti.
1.) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
2.) Építési bírsággal sújtható az építtető, aki (amely)
a) építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül végez.
b) építési, vagy bontási engedélyhez kötött építési munkát az engedélytől eltérő módon végeztet, illetőleg végez. (az építési bírság szabályait, eljárási rendjét a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szabályozza.)

1. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

8. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

1

Az önkormányzati rendeletet a Nagyréde Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 59. §-a hatályon kívül helyezte 2024. január 1. napjával.