Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2009. 04. 01- 2023. 12. 31Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról1
Nagyréde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed NAGYRÉDE teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).
(4) A HÉSZ mellékletei:
1. sz. melléklet: Szabályozási terv a belterületre M=1:2000
2. sz. melléklet: Szabályozási terv a külterületre M=1:10000
3. sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek
4. sz. melléklet: Műemlékvédelem
5. sz. melléklet: Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok
6. sz. melléklet: Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei
7. sz. melléklet: Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai.
8. sz. melléklet: Hatályos környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye.
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt:
a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
Építési engedélyezés általános szabályai
4. §
Engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkák
5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
6. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:
a) kertvárosias
b) falusias lakóterületek
c) településközpont vegyes terület kisvárosi karakterrel
d) kereskedelmi, ipari gazdasági terület
e) különleges terület
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület
c) erdőterület
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület
e) kertes területek, ültevények
f) egyéb rendeltetésű terület
A belterületi határ módosítása
7. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
A lakóterület övezetei
Lke jelű övezetek
Kertvárosias lakóterület övezetei
8. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési Módja |
Kialakítható legkisebb területe* |
Legnagyobb beépítettség e |
Legnagyobb építményének |
Zöldfelül et |
Lke-1 |
O |
600 m2 |
30 % |
6,0 m |
50% |
Lke-2 |
SZ |
1500 m2 |
20 % |
6,5 m |
60 % |
Lf jelű alövezetek
Falusias lakóterület övezetei
9. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak.
(2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre
a) Lf-1 szalagtelkes falusias lakóövezet
b) Lf-2 falusias kertes lakóövezet
c) Lf-3 falusias nagykertes lakóövezet
(3) II. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési Módja |
Kialakítható legkisebb területe* |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építményének- |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Lf-1 |
O |
800 m2 |
30 % |
4,5 m |
40% |
Lf-2 |
O |
700 m2 |
30 % |
4,5 m |
40% |
Lf-3 |
O |
900 m2 |
30 % |
4,5 m |
40% |
Vegyes területek övezetei
10. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület lehet:
a) Vt-1 - A településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
b) Vt-2 - A településközpont vegyes terület, jellemzően
Településközpont vegyes terület övezete Általános előírásai
11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület
b) igazgatási épület
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) egyéb közösségi szórakoztató épület
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
f) sportépítmény 0,5 ha-ig
g) parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.
A településközpont vegyes övezet helyi védelem alatt álló területére vonatkozó sajátos előírások
12. § (4) Kerítés létesítésének speciális szabályai
Vt
A településközpont vegyes terület funkcionális alövezetei
13. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Kialakíthat ó |
Legnagyobb beépítettség e |
Legnagyobb építményének magassága** |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Vt-1 |
O |
600 m2 |
30 % |
6,5 m |
20 % |
Vt-2 |
SZ |
800 m2 |
40 % |
7,5 m |
20 % |
Vt-3 |
K |
K |
K+5 |
K |
K |
Gazdasági területek övezetei
14. § (1) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő terület-felhasználási kategóriákat foglalja magába:
(2) Gazdasági terület, ezen belül:
A gazdasági terület általános előírásai
15. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
a) átrakó építmény, mérlegház
b) üzletház
c) raktár
d) szociális helység építménye
e) üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
f) szolgálati lakó és szállásépületek
g) terület ellátó alapfokú intézmény
h) termék vezeték
i) üzemanyagtöltő
(3)mellékfunkciók (melléképítmények)
(5)Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)
Gksz - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet
16. §
(1)IV. TÁBLÁZAT (Gksz)
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési Módja |
Kialakítha tó |
Legnagyobb beépítettsége |
Legnagyobb építményének magasság* |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Gksz |
SZ |
1000 m2 |
40 % |
12 (T) m |
20% |
Gip - Ipari gazdasági övezet
17. § (1) V. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Kialakítha tó |
Legnagyobb beépítettsége |
Legnagyobb építményének magasság** |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Gip |
SZ |
1000 m2 |
50% |
15 (T) m |
25% |
K
Különleges területek
18. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása: Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
Az építési övezet funkcionális besorolása |
|||||
Az építési telek |
|||||
Övezet i jele |
Funkcionál |
Beépítési mód |
Legkiseb b terület m2 |
Legnagyobb beépítettség |
Építménymagassá g legnagyobb értéke m |
Kt |
működő |
Csak |
1000 |
5 |
3,5 |
Ksp |
sportpálya |
Csak |
K* |
10 |
6,5 |
Kpi |
pincés terület |
K |
K* |
40 |
3,5 |
Ksz |
szabadidő terület |
SZ |
1000 |
10 |
4,5 |
Ksze |
szociális és egészség |
SZ |
1000 |
20 |
6,5 |
Kszk |
Szőlőskert Rt. igazg. közp övezete |
K |
K |
K+5 |
K |
Kl |
lovaspálya, lovarda övezete |
SZ |
2000 |
20 |
6,0 |
K |
különleges funkció |
SZ |
1000 |
10 |
4,5 |
Kg |
golfpálya |
SZ |
10000 |
5 |
4,5 |
Kü |
különleges |
SZ |
1000 |
20 |
4,5 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
19. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Közműlétesítmények, közműellátás
20. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
21. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
a) Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
b) Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
c) Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
d) Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
e) Távbeszélőfülke elhelyezése
f) Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Zöldterületek (Z)
Általános előírások
Z övezet
Közparkok területe
23. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
Erdőterületek E
Általános előírások
24. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv.
(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület
Ev övezet
Védelmi rendeltetésű erdők
25. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.
Mezőgazdasági területek Általános előírások
26. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre: Má-I - általános mezőgazdasági övezet - (intenzív használattal)
Má-I
Általános mezőgazdasági terület övezete (szántó-intenzív használattal)
27. §
(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (Általában a belterülethez csatlakozó területek)
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Legnagyobb építménymagasság |
Má-I |
SZ |
6000 m2+10ha |
3% |
4,5 m |
Má-E
Általános mezőgazdasági terület övezete – (gyep, legelő területek, extenzív használattal)
28. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) VIII.. TÁBLÁZAT
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Legnagyobb építménymagasság |
Má-E |
SZ |
6000 m2+10ha |
3% |
4,5 m |
Kertes mezőgazdasági terület
Mk - Gyümölcsös területek övezete, továbbá
Mk-sz - Kertes mezőgazdasági terület - nagyüzemi jellegű szőlő ültetvények övezete
29. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(2) IX. TÁBLÁZAT
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Legnagyobb építménymagasság |
Mk |
SZ Szabadonálló |
3000 m2+5ha |
3% |
4,5 m |
Mk-sz |
SZ Szabadonálló |
3000 m2+5ha |
3% |
Birtoktest központ 30. §.
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
Védelmi célú területek
31. § (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló területen területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
EGYÉB TERÜLETEK
V-1, V-2, V-3 övezetek
Vízgazdálkodási terület
32. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Rédei-patak, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
(3) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei. Területükön építmények nem helyezhetők el.
(4) V-3 jelű övezetbe tartozik a vízmű terület, mely körül 50 m-es védőterület alakítandó ki.
36. §
Telekalakítás szabályai
37. § (1) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
(2) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
38. § (1) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
39. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
Az épített környezet védelme
40. § (1) A község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében- Építészeti karaktervédelem - mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.
(2) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem:
A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás
41. § (1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget alátámasztó építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.
(2) A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik.
(3) A műemléki és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.
(4) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:
V.Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
42. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
43. § (1) Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
44. § (1) Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen.
45. §
Záró rendelkezések
1. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet az 5/2009. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati rendeletet a Nagyréde Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 59. §-a hatályon kívül helyezte 2024. január 1. napjával.