Nagyréde Községi Önkormányzat

10/2012. (VI. 15.)

RENDELETE

a közterületek tisztántartásáról és a helyi hulladékgazdálkodásról

egységes szerkezetben

Nagyréde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdésében foglalt, valamint az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 2.§-a, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII.23.) Kormány rendeletben (továbbiakban Díjszabási rendelet), a 213/2001 (XI.14.) Korm. rendeletben, a 271/2001. (XII.21.) Korm. rendeletben, a 241/2001. (XII.10.) Korm. rendeletben, az 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben, a 4/1984. (II.1.) ÉVM rendeletben, a 2/1985. (II.16.) EüM-ÉVM együttes rendeletben és a 22/2001. (X.10.) KöM rendeletben foglaltakra figyelemmel, az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Közterületek tisztántartása

1. §.

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek fenntartásáról az önkormányzat egyrészt közalkalmazottai útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

Az ingatlantulajdonos feladatai

2. §.

(1) Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

a) a településen évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,

b) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyom-mentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok 2,2 méter magasságig történő nyesése,

d) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét,

e) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

3. §.

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az üzletek, irodák, pavilonok kirakatait, ablakait, ajtóit a tulajdonosok, üzemeltetők kötelesek rendszeresen tisztántartani, a kirakat esztétikus megjelenését biztosítani.

(3) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 (hét) óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.

4. §.

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és eltávolításáról gondoskodni

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

5. §.

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (fűrészpor, homok, zeolit) kívül klorid tartalmú fagyáspontcsökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m²-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata, zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) Havat felhalmozni, elhelyezni tilos:

• útkereszteződésben,
  
• útburkolati jelen,
• tömegközlekedésre szolgáló jármű megállójánál,
• kapubejárat elé,
• közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pld. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.)

Közterületek tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

6. §.

(1) Tilos

• az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,
  
• a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet, a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,
  
• a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani, azokra bárminemű jelzést, hirdetést ráhelyezni, ráfesteni,
  
• a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.
  

(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb tulajdonosa, sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

(3) Aki bármilyen anyag szállítása, elhelyezése által a közterületet szennyezi és azon hulladékot helyez el, köteles a szennyeződést saját költségén megszüntetni. Ha a szállító ismeretlen, a szennyeződés eltávolításáról az köteles gondoskodni, akinek a részére, illetőleg érdekében a szállítás történt.

(4) Közterületen gépjárművet csak azonnali hibaelhárítás céljából lehet javítani, az olaj-, fék- és hűtőfolyadékot tartó rendszerek megbontása nélkül.

(5) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet - különösen a közterületek - szennyeződését, fertőzését eredményezeti tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

II.FEJEZET

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

Általános rendelkezések

7. §.

(1) Nagyréde Község Önkormányzata kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlanokon keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

(2) A közszolgáltatással ellátott terület Nagyréde Község közigazgatási területe.

(3) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(4) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

8. §.

(1) A közszolgáltatást a Hatvan és Térsége Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 3000 Hatvan, Szepes B. u. 2. ¹‑továbbiakban Közszolgáltató‑ végzi.

(2)²

(3)³

(4) Az önkormányzat Képviselő-testülete a Közszolgáltatóval a hulladék begyűjtésére és ártalmatlanítására szerződést köt.

9. §.

(1) A közszolgáltatást minden ingatlan tulajdonosa köteles igénybe venni, és a közszolgáltatási díjat fizetni.

(2) A gazdálkodó szervezetek akkor mentesülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, ha települési hulladékuk kezeléséről a közszolgáltatás keretében nyújtottakhoz képest– a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb megoldással gondoskodnak.

(3) A gazdálkodó szervezet vezetője köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha a hulladékkezelésről saját maga már nem tud gondoskodni. A bejelentést a mentességre okot adó körülmény megszűnését követő 15 napon belül kell megtennie.

(4) Az ingatlan tulajdonos, akinek települési hulladéka keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg telephelyül vagy fióktelephelyül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek, az ingatlanon folytatott tevékenysége során keletkezett hulladékától elkülönítetten gyűjteni, és arra közszolgáltatást igénybe venni.

Fogalom-meghatározások

10. §.

E rendelet alkalmazásában:

(1) egységnyi díjtétel: a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, az egységnyi díjtételek tartalmazzák a hulladék szállításának, begyűjtésének esetleges szelektív gyűjtésének és - az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő - ártalmatlanításának költségeit is,

(2) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében,

(3) háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló ingatlan, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan magán (külön) tulajdonban vagy közös tulajdonban van-e,

(4) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást,

(5) hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére,

(6) hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevétele: az élővilág és az emberi egészség védelmében bevezetett olyan alkotmányos rendelkezés, amely alól közösségi érdekből egyetlen ingatlan tulajdonosnak vagy települési hulladéktermelőnek sem adható indokolatlan felmentés,

(7) hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, esetleges hasznosítására irányuló közszolgáltatás, amely a kijelölt szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületeken vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék ártalmatlanítására irányul,

(8) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, begyűjti, elszállítja, tárolja, hasznosítja, illetve ártalmatlanítja,

(9) hulladékkísérő jegy: a polgármesteri hivatal által kibocsátott, Nagyréde közigazgatási területére vonatkozó, 1 szállítási alkalomra érvényes, sorszámozott nyomtatvány, mely a hulladék szabályos szállítását és ártalmatlanítását szolgálja. új jegy (kivéve az első jegy igénylését) csak az előző szállítást és ártalmatlanítást igazoló hulladékkísérő jegy leadását követően adható ki,

(10) ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, akinek/aminek ingatlanán – használatban lévő ingatlanán - települési szilárd hulladék keletkezik,

(11) köztisztasági szolgáltatás: az önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés, valamint vállalkozás alapján a települési szilárd hulladék kezelése, a szolgáltató hulladékártalmatlanítási és hasznosítási tevékenysége,

(12) közszolgáltatási díj (egységnyi díjtétel): az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás igénybevételéért a Szolgáltatónak fizetendő, az Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, a fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata,

(13) lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző Szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben méretre vagy mennyisége miatt nem helyezhető el,

(14) minimum szolgáltatás: a 60 literes gyűjtőedényre vonatkozó egységnyi díjtétel,

(15) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is,

(16) szolgáltató: Nagyréde Község közigazgatási területén a helyi közszolgáltatás ellátására kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő,

(17) települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás: a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék - elhelyezés, kezelés céljából történő - rendszeres elszállítása,

(18) települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék, kivéve az egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot és a radioaktív hulladékot.

III.FEJEZET

A közsolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

11. §.

(1) Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(2) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

(3) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

12. §.

(1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos gyűjtőedényt, valamint – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.

(2)⁴ Az igénybe veendő gyűjtőedények típusai (űrtartalom szerint) és a gyűjtőedényekben elhelyezhető települési szilárd hulladékok súlyának felső határa:  

60 literes gyűjtőedény 18 kg.

120 literes gyűjtőedény 45 kg.

240 literes gyűjtőedény 90 kg.

1100 literes gyűjtőedény 450 kg.

(3) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként 3 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(4)⁵ A gyűjtőedény típus változást, illetve a díj módosítását a tulajdonos kezdeményezi, ha büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik és ideiglenes lakcímmel igazolja, hogy életvitelszerűen máshol tartózkodik. A bejelentés tényét a Közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

13. §.

A lakásszövetkezet, garázsszövetkezet, társasház, gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogvizsony az erre vonatkozó írásba foglalt - 15. §-ban meghatározott tartalmú - szerződés megkötésével jön létre.

14. §.

A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

• a) a felek megnevezése és azonosító adatai,
  
• a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
• a) a teljesítés helye,
• a) a megrendelő rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,
• a) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,
• a) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,
• a) a társasházi szerződés esetén a lakások száma,
• a) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,
• a) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,
• a) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
• a) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,
  
• a) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,
• a) az irányadó jogszabályok meghatározása.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

15. §.

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításával gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a.) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiséget alacsony szinten tartani,

b.) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó körérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,

c.) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tény keletkezését követő 30 (harminc) napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak. Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, 3 (három) nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt, illetve más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni.

(5) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott vagy tulajdonában lévő gyűjtőedény űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét, a szolgáltató köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg köteles értesíteni.

(6) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást is igénybe venni, feltéve, hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint nem gondoskodott.

(7) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

16. §.

(1) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, elhelyezése nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6) Az ingatlantulajdonos köteles a szolgáltató által kibocsájtott matricát a gyűjtőedényre láthatóan felhelyezni. 

17. §.

(1) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lé

vő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, állati ürüléket vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést és az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét, illetve a gyűjtő jármű berendezését károsíthatja. 

18. §.

Az ingatlantulajdonos a rendszeresített hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevétele mellett az ingatlanán keletkező alkalmi, vagy mérete miatt nem szállítható, továbbá az évközi lomtalanításból vagy épületfelújításból származó települési szilárd hulladékot - legfeljebb 2 m³ -t - a gyöngyösi hulladéklerakó telepre, volt téglagyári agyaggödör, 0217/24 hrsz. lerakóhelyre, 34.§ (1) b.) pontja szerinti hulladékkísérő jeggyel maga is elszállíthat, és ott díjfizetés ellenében maga elhelyezheti.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

19. §.

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó helyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

(2) A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.

20. §.

(1) A szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére, a rendelkezésre bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(2) A gyűjtőedény a szolgáltatótól megvásárolható vagy bérbe vehető.

(3) A bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé .

21. §.

(1) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli. 

Lomtalanítás

22. §.

(1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató évente 2 (kettő) alkalommal – április első hetében és október negyedik hetében – a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(5) A karácsonyi ünnepek után a fenyőfák közterületről történő elszállításáról a szolgáltató gondoskodik. A lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el. 

Közszolgáltatási díj

23. §.

(1)⁶ A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie, melyet a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés 1. számú mellékletében teszi közzé.

(2)⁷

(3)⁸

(4)⁹

Közszolgáltatási díj megfizetése

24. §.

(1) Az ingatlan tulajdonosa a közszolgáltatás díját negyedévente, utólag köteles megfizetni a közszolgáltatónak.

(2) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére közvetlenül vagy az általa megbízott díjbeszedő útján, továbbá a szolgáltató által kibocsátott postai befizetési csekken – a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében – a számla kézhezvételekor (a kézhezvételétől számított 15 napon belül), illetve a befizetési bizonylaton feltüntetett időpontig köteles megfizetni.

(3) Aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.

(4) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztását pótolta.

Díjhátralék megfizetése

25. §.

(1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 (harminc) napon belül a szolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja őt annak teljesítésére.

(3) A fizetési felszólításnak, tartalmaznia kell a következő adatokat: a.) az adós nevét (cégnevét) és az azonosításhoz szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát vagy adószámát), továbbá b.) az adós lakhelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (továbbiakban: székhelyét) c.) a tartozás jogcímét, d.) a tartozás összegét és esetleges járulékait,

(4) Amennyiben a szolgáltató és az ingatlan tulajdonosa között közüzemi szerződés nem jött létre, és az ingatlan tulajdonos természetes azonosító vagy cégadatai nem ismertek, a szolgáltató által benyújtott igénybejelentést a hivatal saját hatáskörében eljárva - rendelkezésre álló nyilvántartásból - a természetes azonosító adatokkal, illetőleg a cég adataival kiegészíti, hogy a díjhátralékot adók módjára behajthassa. A szolgáltató a hivatal által megadott kiegészítő adatok alapján az ingatlan tulajdonosát a (3) bekezdésben foglaltak szerint felszólítja.

(5) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a szolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralékot az önkormányzattól igényelheti.

(6)

(7) Az önkormányzat jegyzője - a szabályosan benyújtott igénylés alapján - a külön jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot az önkormányzat 8 napon belül átutalja a közszolgáltatónak.

(8) Ha a köztartozás behajthatatlan, az önkormányzat - a feladathoz kötött állami támogatás terhére - a behajthatatlanság tényének megállapítását követő 8 napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére. A díjhátralék fedezetére Nagyréde Község Önkormányzata az éves költségvetésében céltartalékot képez.

A közszolgáltatás szünetelése

26. §.

(1) A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

(2) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki nem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(3) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 30 (harminc) nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

(4) Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

(5) Az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, birtokosát, használóját nem terheli a 16 § (1) c./ bekezdésében foglalt kötelezettség:

- ha a közszolgáltatás igénybe vétele szünetelésének tényét annak megkezdése előtt legalább 30 nappal bejelenti a szolgáltatónak és a szünetelés időtartama alatt az ingatlanon hulladék nem keletkezik. A szünetelés minimum egy, maximum hat hónapig tart.

- ha a lakást vagy lakóépületet a szünetelés időtartamát meghaladóan életvitelszerűen nem használják, azon hulladék nem keletkezik és az ingatlan tulajdonosa vagy meghatalmazottja ezt a tényt a szolgáltatónak belejelenti.

(6) Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok

27. §.

(1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. § (1); (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

(4) Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékénak mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni.

Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni. 

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

28. §.

(1) A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére; nem terjed ki, továbbá a közintézmény működése során keletkezett hulladékra. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13. §-a (1) és (2) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokába került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa:

a) a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot a gyöngyösi hulladéklerakó telepre, volt téglagyári agyaggödör, 0217/24 hrsz. lerakóhelyre, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül, hulladékkísérő jeggyel maga is elszállíthatja.

(5) Az ingatlantulajdonos jogosult az (1) bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a szolgáltató közszolgáltatását igénybe venni, de a szolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe vehet.

29. §.

(1) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, szállítója, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Gazdálkodó szervezet igénybevételével történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal – köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(3) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga szállítja a gyöngyösi hulladék lerakóhelyre, a hulladék átadásával egyidejűleg számla ellenében köteles az elhelyezési díjat megfizetni az üzemeltető részére.

30. §.

(1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésről.

(2) Az ingatlantulajdonos a szolgáltató részére a megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

31. §.

(1) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 (huszonnégy) órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(2) A konténert közterületen a közúti és gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:

34. főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

35. tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,

36. egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 (nyolc) órán belül el kell szállítani.

IV. FEJEZET

Kedvezmények

32. §.

(1) A közszolgáltató azok részére, akik igazolhatóan és ellenőrizhetően a hulladéktároló edénybe szerves hulladékot nem helyeznek el, annak komposztálásáról saját ingatlanukon belül gondoskodnak, a komposztálás megkezdésének első évében a szolgáltatás díjából 10 %, a második évtől 15 %, a negyedik évtől 20 % kedvezményben részesülnek.

(2) A komposztálási díjkedvezmény igénybe vételére kiegészítő szerződést kell kötni. Ebben rögzíteni kell, hogy a kedvezményezett lehetővé teszi a szolgáltatónak vagy megbízottjának, hogy a komposztálást az a helyszínen ellenőrizze.

(3) Az a kedvezményezett, aki a szerződésben vállaltak ellenére, két alkalommal megtartott helyszíni ellenőrzés vagy hulladék összetétel vizsgálat során is megállapíthatóan megszegte a komposztálás szabályait, edényébe komposztálható anyagot rakott, a tárgyévben igénybevett kedvezményének összegét, de minimum 6 hónap díjkedvezményt a szolgáltató által kibocsátott számlán, 15 napon belül egy összegben köteles visszafizetni. Ilyen esetben a kedvezményre jogosító szerződést a szolgáltató egyoldalúan felbonthatja.

(4) Az a személy, aki valamely intézkedésre jogosult hatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Park Igazgatóság, Rendőrség, a helyi polgármesteri hivatal arra felhatalmazott ügyintézője stb.) eljárását követően környezetvédelmi, köztisztasági, hulladékgazdálkodási ügyben helyszíni bírsággal, vagy jogerős szabálysértési bírsággal sújtottak, ingatlanára vonatkoztatva 5 évig e rendeletben szabályozott kedvezmények igénybe vételére nem jogosult.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt a 33.§ (1) bekezdésben meghatározott jogosultak esetében úgy kell biztosítani, hogy az az általuk, a 33.§ (1) bekezdés szerinti kedvezménnyel számított ténylegesen fizetendő díjból kerüljön elengedésre.

V. FEJEZET

A hulladékok szállításának különös szabályai

33. §.

 (1) Az az ingatlan tulajdonos, aki az ingatlanán keletkező települési hulladékának elszállításáról, elhelyezéséről e rendelet 19 § - ában foglaltak szerint maga is gondoskodik, azt csak:

a. zárt, leponyvázott konténeres, vagy leponyvázott platós szállító járművel rendelkező, erre jogosult cég, vállalkozás igénybevételével, vagy 2 m3 hulladékmennyiségig saját szervezésben, szóródás mentesen lekötött zsákban (nem rendszeresített köztisztasági zsák),

b. kizárólag hulladékkísérő jegy igénybevétele mellett,

c. a köztisztasági közszolgáltatótól történő többletszolgáltatás megrendelésével (pl.: alkalmi konténerrendelés),

d. közszolgáltató által szervezett lomtalanítás során, hirdetményben kijelölt helyre történő kihelyezéssel gondoskodhat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szállítás esetén a hulladékkísérő jegy (4. számú melléklet) a Hivatalban, a kérelmező nevének és címének nyilvántartásba vétele mellett díjmentesen vehető át. A hulladékkísérő jegyet másra átruházni nem lehet, abból egyszerre 3 db vehető át, felhasználás esetén pótolható.

(3) A hulladéktelep üzemeltetője a felhasznált jegyekről külön megállapodás szerint tételes listán értesíti a polgármesteri hivatalt.

VI.FEJEZET

A kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos rendelkezések

34. §.

(1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése a jegyző, illetve a helyi polgármesteri hivatal arra feljogosított ügyintézőjének feladata.

(2) Az ellenőrzésre jogosultak helyszíni bírságot szabhatnak ki, illetve szabálysértési feljelentést is tehetnek.

(3) Azt a gépjárművet, amely hulladékot szállít, vagy rakterében feltételezhetően hulladékot helyeztek el, a helyi polgármesteri hivatal arra feljogosított ügyintézője, illetve a helyi Körzeti Megbízott megállíthatja, átvizsgálhatja és az ellenőrzés befejezéséig feltartóztathatja.

VII. FEJEZET

Hulladékgazdálkodási bírság

35. §.

(1) A Jegyző hulladékgazdálkodási bírságot szab ki, amennyiben

a.) az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

b.) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik, vagy

c.) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy

d.) az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

e.) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f.) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy

g.) a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

Szabálysértési rendekezések

36. §.

(1) A külön jogszabályban meghatározott köztisztasági szabálysértésen túl, szabálysértést követ el, aki:

a.) a hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem veszi igénybe,

b.) a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítése érdekében az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének nem, vagy valótlan adatot közölve tesz eleget,

c.) a hulladékkezelési közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos szolgáltatást jogosulatlanul végez, vagy hulladékot hulladékkísérő jegy nélkül, vagy szabálytalanul szállít,

d.) települési hulladékot ingatlanán, használatában lévő ingatlanán, tartózkodási helyén felhalmoz, illetve a közterületre vagy más ingatlanára az e rendeletben megállapított feltételektől eltérően kihelyez,

e.) a gyűjtőedényben folyékony, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb olyan anyagot helyez el, amely veszélyezteti a környezet, az elszállítással foglalkozók vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét, a gyűjtő kocsi szerkezetét,

f.) a hulladék gyűjtésére és elszállítás céljából való átadására szolgáló eszközt nem az előírásoknak megfelelően tárolja, vagy helyezi ki,

g.) a lomtalanításra a közszolgáltató által megjelölt és kihirdetett időponttól eltérő időben helyez ki hulladékot,

h.) a bezárt 0218/4 hrsz-ú hulladéklerakó telepre vagy a tő szomszédságában lévő 0218/3 hrsz-ú felhagyott agyagbánya területére hulladékot lerak, továbbá e területeken guberál,

i.) települési hulladékot Nagyréde Község közigazgatási határán kívülről a község közigazgatási területén hulladékkísérő jegy nélkül beszállít, vagy átszállít,

j.) a kötelező közszolgáltatás szünetelése érdekében valótlanbejelentést tesz.

(2) Az (1) bekezdés a-j. pontjában meghatározott cselekmény vagy mulasztás esetén hivatalból szabálysértési eljárás kezdeményezhető.

VIII. FEJEZET

Vegyes, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

37. §.

(1) A 2005. május 1. előtt a felek által megkötött szerződések esetében, megszűnésükig vagy a felek általi módosításukig a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott díj az alkalmazható legmagasabb díj.

(2) A szolgáltató köteles az új szerződési feltételekről, a megváltozott kötelezettségekről és díjakról az ingatlan tulajdonosokat tájékoztatni.

38. §.

(1) E rendelet 13.§- ában felsorolt gyűjtőedényeket, 2005. szeptember 1.-től, a 34 §(1) b.) pontjában foglaltakat 2005. június 1.-től kell kötelezően alkalmazni. A nem szabványos edények legkésőbb 2005. december 31-ig használhatóak.

(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, akik hulladékaik kezeléséről – a közszolgáltatástól magasabb színvonalon gondoskodni nem tudnak, e rendelet hatályba lépésétől számított 90 napig a 35. §. a) – b) pontjának megfelelően hulladékaikat még saját szervezésben szállíthatják a gyöngyösi ártalmatlanító telepre.

(3) A hulladékok elhelyezésére jelenleg szolgáló nagyrédei 0218/4 hrsz-ú hulladéklerakó legkésőbb 2005.május 31– ig fogadhat települési szilárd hulladékot.

(4) A (3) bekezdésben jelzett bezárt lerakóra hulladék lerakása és a telepen guberálni tilos.

Hatálybalépés

39. §.

(1) Ez a rendelet 2012.június 15-én lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg a közterületek tisztántartásáról és a helyi hulladékgazdálkodásról szóló 5/2005. (IV.27.) számú rendelet hatályát veszti.

                                      Balázs József sk.                                         Dr. Kovács Krisztina sk.

                                        polgármester                                                            jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Nagyréde, 2012. június 15.

                                                                                                         Dr. Kovács Krisztina sk.

                                                                                                                      jegyző

¹ Módosította: 6/2013. (VIII. 16.) ör.      Hatályos: 2013. augusztus 16.

² Hatályon kívül helyezte: 6/2013. (VIII. 16.) ör.

³ Hatályon kívül helyezte: 6/2013. (VIII. 16.) ör.

⁴ Módosította: 6/2016.(VIII. 16.) ör.       Hatályos: 2013. augusztus 16.

⁵ Módosította: 6/2013. (VIII. 16.) ör.      Hatályos: 2013. augusztus 16.

⁶ Módosította: 6/2013. (VIII. 16.) ör.      Hatályos: 2013. augusztus 16.

⁷ Hatályon kívül helyezte: 6/2013. (VIII. 16.) ör.

⁸  Hatályon kívül helyezte: 6/2013. (VIII. 16.) ör.

⁹ Hatályon kívül helyezte: 6/2013. (VIII. 16.) ör.