Nagyréde Község Önkormányzata a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ) az alábbiak szerint állapítja meg:

I. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyréde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Kt..)

2. Az önkormányzat székhelye: 3214 Nagyréde, Fő út 4.

3. A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal (3214 Nagyréde, Fő út 4.)

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI

2.§

Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára és jelenére utaló díszítő szimbólumok a címer és a zászló, a pecsét.

A címer leírása

3.§

Az önkormányzat címere: álló címerpajzs, melynek alsó része ívesen domborított csúcsban végződő, két oldalán ívesen befelé haladó, míg felső részén íves domborulattal záruló, melyet két metszett vonal köt az oldalhoz.

A címerpajzs keresztirányú hasítással négy részre osztott, melyből a jobb oldali felső mező égkék színű, melyben 18 ágú aranyló napkorong található kilenc egyenes vonalú és kilenc lángnyelvet utánzó sugárral.

A bal felső mező aranysárga színű, melyben zöld levéllel díszített kék szőlőfürt található.

Az alsó jobb oldali mező színe ezüstös, mely három fehér virágú és hat zöld levelű liliomot tartalmaz.

Az alsó bal oldali mező piros alapszínű, melyben szőlőfürtöt tartó álló sárga oroszlán található.

A címer használatának köre és szabályai

4.§

1. Az Önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet

1. Az Önkormányzat körbélyegzőjén megfelelő körirattal ellátva.
2. Az Önkormányzat zászlaján és annak változatain.
3. Az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítóján.
4. Az Önkormányzat által kiadott okleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken.
5. A Községháza épületének bejáratánál és termeiben. A település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon.
6. A községbe vezető bekötőutak belterületi határánál lévő táblán.

2. Az Önkormányzat címerével ellátott körbélyegző csak az önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az Önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
3. Az Önkormányzat címerével ellátott körbélyegző hatósági eljárás során nem alkalmazható.

5.§

1. Az önkormányzat címerét a fenti lehetőségeken túl jogi személyek számára az általuk készített kiadványnál, vagy jellegzetes terméken írásos kérelemre a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti.
2. Kereskedelmi, vagy reklámcélú felhasználás esetében a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni, melynek mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg. A díj mértékének alsó határa 5.000.- Ft-nál kevesebb nem lehet.

6.§

1. A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező megnevezését, címét
2. a címerhasználat célját,
3. az előállítani kívánt mennyiséget,
4. a címer előállításának anyagát
5. terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén annak módját,
6. a használat időtartamát
7. a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.)
8. a felhasználásért felelős személy megnevezését.

2. A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

1. az engedélyes megnevezését és címét
2. az előállítás anyagát,
3. az engedélyezett felhasználás célját
4. az előállításra engedélyezett mennyiséget
5. a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
6. a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket
7. a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését
8. amennyiben a címert használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

3. A kiadott engedélyekről a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
4. Indokolt esetben a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.

7.§

1. Az Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

2. Amennyiben nincs lehetőség az Önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

A zászló leírása

8.§

1. A zászlólap arányában, a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap, melynek színe világoskék. A zászló közepén foglal helyet az Önkormányzat címere, melyet alulról ívesen követ a község nevét feltüntető hímzett felírat. A zászlólap vége arannyal rojtozott.
2. Az önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap oldala egy méter.
3. Az Önkormányzat zászlaja a Községháza dísztermében kerül elhelyezésre.

A zászló használata

9.§

1. A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (lobogó), vagy annak méretarányos változatai használhatók:

1. hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyarország zászlajával együtt,
2. a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval együtt,
3. a testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén, minden, a községgel összefüggő, vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

2. A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Pecsét használatának köre és szabályai

10.§

1. Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

1. Nagyréde Község Önkormányzata
2. Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyréde
3. Nagyréde Község Polgármestere
4. Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

2. Nagyréde Község Önkormányzata pecsétjét kell használni:

• a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
• a testület által adományozott okleveleken,
• az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

“NAGYRÉDÉÉRT” kitüntető díj alapításáról és adományozásának rendjéről

11.§

A Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a község társadalmi életében, közoktatási, közművelődési, testnevelési és sportmozgalmában, közbiztonságában és környezetének védelmében, valamint egészségügyi ellátásában szerzett kimagasló érdemek elismerésére

“NAGYRÉDÉÉRT”

kitüntető díjat alapít.

12.§

1. A kitüntető díj adományozásának általános feltételei:

• Több éven keresztül maradandó értéket teremtő kimagasló munka, vagy jelentős elismerést kiváltó eredmény elérése, amely Nagyréde község fejlődését elősegítette.

2. Ezen belül adományozatható a díj különösen:

• Azoknak, akik a község társadalmi életének, közéletének, közigazgatásának szervezése és irányítása, a településfejlesztés összehangolásában és megvalósításában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki.
• Azoknak, akik elméleti és gyakorlati munkájukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a községben a korszerű és eredményes nevelés, oktatás megvalósításához.
• Azoknak, akik a község testnevelési és sportmozgalmának szervezésében élenjártak, illetve sportteljesítményeikkel kiemelkedő eredményt értek el.
• Azoknak, akik elméleti és gyakorlati munkájukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a település épített és természeti környezete védelméhez, megóvásához, a műemlékvédelem, a környezeti károk megelőzéséhez, helyreállításához.
• Azoknak, akik a község egészségügyi ellátásában, az egészséges életmód kialakításának segítésében, a szociális gondoskodásban, a gyermekvédelem területén, valamint a gyógyító és megelőző szakmai munkában kimagasló teljesítményt értek el.

A kitüntető díj adományozásának rendje

13.§

1. A kitüntető díj

• egyéneknek és
• közösségeknek 

egyaránt adományozható.

2. A díj adományozására javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, bizottságai.

3. A javaslatokat minden év február 28-ig kell a község polgármesterének megküldeni.
4. A javaslatokat a képviselő-testület tárgyalja meg és véleményezi.
5. A kitüntető díj odaítéléséről a Képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.
6. A díjból évente 3 db adható ki, melyből maximum 1 db posztumusz díj adományozható.
7. A díj adományozására minden évben a március 15-i községi ünnepségen kerül sor. Az odaítélt díjat ünnepélyes keretek között a község polgármestere adja át.A díj posztumusz adományozása esetén a (3) és jelen bekezdésben foglalt időpontoktól a Képviselő-testület eltérhet. A posztumusz díj, illetve a díjjal járó pénzjutalom átvételére a törvényes örökösök jogosultak.
8. A kitüntetés adományozásáról szóló határozatot a Rédei Kopogtató legközelebbi számában közzé kell tenni.

A díj részletezése

14.§

1. A kitüntetés adományozása során a kitüntetettek számára oklevelet, emlékérmet és pénzjutalmat kell átadni.
2. Az oklevél tartalmazza az adományozó nevét, a díj nevét, a kitüntetett nevét, a kitüntetésre való érdemesség rövid indokát, valamint az adományozás idejét. Az oklevél díszes grafikai kivitelben készül. Az oklevelet a község polgármestere és az önkormányzat jegyzője írják alá.
3. Az emlékérem kör alakú, bronzból készült, 110 mm átmérőjű és 5 mm vastagságú, mindkét oldalán megmunkált. Egyik oldalán: az érem síkjából kiemelkedő községi címerpajzs található, melyet körbe vesz az alábbi felírat: “Adományozta Nagyréde Község Önkormányzata”. A körbefutó szöveg kezdetét és végét stilizált liliom választja el egymástól. Másik oldalán: domborműszerűen 3 szőlőmunkás asszony stilizált alakja látható. Körbe: “NAGYRÉDÉÉRT” felírat és az 1275. évszámok található (utalva a község alapítására.) Az évszám előtt és után a feliratot stilizált liliom választja el. Ezen az oldalon látható az érmet készítő Molnár József festőművész “MJ” monogramja.
4. A kitüntetéssel járó pénzjutalom összege:

• A 13. § (1) bekezdés a.) pont esetében a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő nettó összeg.Megosztott díj esetén az összeg személyenként feleződik.
• A 13. § (2) bekezdés b.) pont esetében a mindenkori köztisztviselői illetményalap nyolcszorosának megfelelő összeg.  

15.§

A kitüntetettekről a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén nyilvántartást kell vezetni.

II. F E J E Z E T

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

16.§

A települési önkormányzat feladatait az Mötv. 20.§ (1) bekezdése határozza meg.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 20.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján Nagyréde Község Önkormányzata helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

1. az egészséges ivóvíz ellátásáról a Heves Megyei Vízmű Zrt. gondoskodik,
   
2. villamos-energia szolgáltatást, helyi közvilágítást az ÉMÁSZ Zrt. biztosítja,
3. helyi tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokról Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Gyöngyösi Hivatásos Tűzoltóság (3200 Gyöngyös, Kossuth út 1.) gondoskodik,
4. az általános iskolai oktatásról és nevelésről a Szent Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola gondoskodik, míg az óvodai nevelésről a Kastély Óvoda,
   
5. az egészségügyi alapellátást Nagyréde Község Önkormányzatával háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött kettő fő háziorvos és fogorvos biztosítja,
6. az egészségügyi szakellátás a Bugát Pál Kórház Gyöngyös (3200 Gyöngyös, Dózsa György út 20-22. útján biztosított,
7. a szociális alap ellátást jogszabályok keretei között az Önkormányzat biztosítja. A szociális alapellátás körébe tartozó gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást társulás formájában a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézmény (székhely: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139., telephely: 3214 Nagyréde, Fő u. 4.) útján biztosítja.
8. folyékony kommunális hulladék eseti elhelyezése: Heves Megyei Vízmű Zrt.

III. F E J E Z E T

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

17.§

1. A képviselő testület tagjainak száma 6 fő. A képviselők névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

2. A képviselő testület szükség szerint de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselő testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendelel minden év július 1. napjától augusztus 20. napjáig.

3. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi és rendkívüli ülést tart.

1. A képviselő-testület – az Mötv. 43.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja.
   
2. A képviselő-testület soros ülését adott hónap 3. vagy 4. csütörtökén tartja a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatalban (3214 Nagyréde, Fő út 4.). Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.
3. A képviselő-testület előzetes döntése, továbbá a képviselők egynegyedének, vagy a testület bármely bizottságának – a napirendet és időpontot tartalmazó – indítványa alapján soron kívüli ülést kell összehívni.
4. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják.
5. A Képviselő-testület – döntése alapján - ünnepi ülést tarthat.
   
6. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

4. Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának a befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

5. A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg:

1. az önkormányzat költségvetését,
   
2. minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

18. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze.
   
2. A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
   
3. A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.
   

19. §

1. A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal nagyrédei székhelyének hirdetőtábláján és a település honlapján.
   
2. A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja:az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:
   

• a jegyzőt,
  
• az önkormányzati intézmények vezetőit,
• a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
• a bizottságok külső tagjait,
• a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével,
  
• a napirendi pontok felkért előterjesztőit,
• a civil szervezetek képviselőit a szervezetet érintő ügyben (az önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek névsorát az 1. számú függelék tartalmazza).
  

20. §

A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

• rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,
  
• gazdasági, vagyoni ügyek,
• választási, kinevezési ügyek,
• a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,
• interpellációk, közérdekű bejelentések,
• testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

A MUNKATERV

21. §

1. A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként hagy jóvá.

2. A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze. és a polgármester terjeszti a jóváhagyás végett a testület elé.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
   
2. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,
   
3. a jegyzőtől,
4. intézményvezetőktől.
   

4. A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

5. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülésnapok időpontját,
   
2. a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
   
3. a közmeghallgatás időpontját.
   

6. A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

7. A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

AZ ELŐTERJESZTÉS

22. §

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

2. A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként - írásban kerül benyújtásra.

3. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a.)       Első rész:

• az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása, utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre, lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása, különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása, tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.
  

b.)       Második rész:

• egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),
  
• indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,
  
• a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,
  
• végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont/azonnal/folyamatos/értelem szerint).
  

4. Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

5. Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

6. Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

• az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős,
  
• több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációt le kell folytatni.
  

23. §

1. Előterjesztést tehetnek:

1. a polgármester
   
2. az alpolgármester,
3. a bizottságok elnökei,
4. a jegyző,
   
5. valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.
   

2. Az előterjesztés – kivéve egyes rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 5 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI

24. §

1. A képviselő-testület alakuló ülését a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.
   
2. A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetését a korelnök látja el.
   
3. Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.
   
4. A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
   
5. Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.
   
6. A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.
   

TANÁCSKOZÁSI REND

25. §

Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

26. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

• figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
  
• rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

2. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

3. Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA

27. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
   
2. A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.
   
3. A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
   
4. Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
   
5. A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.
   
6. A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.
   

ÜGYRENDI KÉRDÉS

28. §

1. Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
   
2. A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.
   
3. Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
   
4. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.
   
5. A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.
   

SZAVAZÁS RENDJE

29. §

1. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
   
2. A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
   
3. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.
   
4. A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.
   
5. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek az Mötv. 49.§ (1) bekezdése szerinti közeli hozzátartozóját (hozzátartozó: házastárs, egyenes ágbeli rokon, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa) az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
   

30. §

1. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
   
2. A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.
   
3. Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.
   
4. A titkos szavazást a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.
   
5. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
   
6. A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.
   
7. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
   

• a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
  
• a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• a szavazás során felmerült körülményeket,
• a szavazás eredményét,
• a jegyzőkönyvvezető nevét,
  
• a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.  

8. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

31. §

1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.
   
2. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
   
3. A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
   
4. A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
   

A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE

32. §

1. A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozatot hozó szerv nevének rövidítését, a határozat megnevezését és a határozat címét.A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

2. A testületi határozatokról a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

4. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

5. A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

1. napirend elfogadása,
   
2. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
   
3. a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,
4. a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,
5. interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
   
6. tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

INTERPELLÁCIÓ

33. §

1. A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

1. polgármestertől
   
2. alpolgármestertől,
3. az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,
4. jegyzőtől

önkormányzati ügyekben maximum 10 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

2. Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

3. Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. az interpelláló nevét
   
2. az interpelláció tárgyát és címzettjét
3. annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

4. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

5. A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A JEGYZŐKÖNYV

34. §

1. A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a testületi ülés megnyitását követően kijelölt és elfogadott két testületi tag aláírásával hitelesít.

2. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés helyét és időpontját, az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját,
   
2. a megjelent képviselők nevét, a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,
3. a távollevő képviselők nevét,
4. a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását,
5. az elfogadott napirendeket,
   
6. napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előterjesztő és a felszólalók nevét, a határozati javaslatokat, kérdéseket és hozzászólásokat,
7. a határozatok szövegét, feltüntetve a határozathozatal módját és a szavazás számszerű eredményét,
8. az ülésen elhangzott kérdések, interpellációk és egyéb felszólalások lényegét,
   
9. az ülésen történt fontosabb eseményeket.

3. A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

1. a meghívót,
   
2. az írásos előterjesztéseket,
3. az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat,
4. az elfogadott rendeleteket,
5. jelenléti ívet,
6. titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
7. névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,
8. a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

4. A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatalban kell megőrizni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni Könyvtárnak.

5. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatalban, illetve a Könyvtárban van lehetőség.

6. A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni.

IV. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

35.§

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

2. A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

1. a polgármester,
   
2. az alpolgármester,
3. a bizottságok elnökei,
4. a képviselő,
   
5. a jegyző.

  3. A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

4. A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

5. A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

36. §

1. A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

2. A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

3. A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

4. A rendeletekről a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

1. a rendelet számát és tárgyát
   
2. meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját
3. módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját
4. hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

V. F E J E Z E T

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

37. §

           1. A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

1. a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,
   
2. közmeghallgatás,
3. fórum,
   
4. képviselői fogadóóra.

2. A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a Községnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

3. A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

38. §

1. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok helyi közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
   
2. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult – közterületen is – aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni.
   
3. Az aláírásgyűjtésben, az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő, illetőleg a helyi népi kezdeményezést, helyi népszavazást támogató – e rendelet előírásai szerint eljáró – állampolgárok az (1) bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják.
   
4. Nem gyűjthető aláírás törvényben foglalt esetekben.
   

39. §

1. A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak.
   
2. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállni.
   

                                                                           40.§

1. A helyi népszavazás tárgya lehet – e rendeletben meghatározott kivétellel – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdés.
   
2. A döntéshozatal céljából elrendelt helyi népszavazás eredménye a képviselő-testületre kötelező.
   
3. A véleménynyilvánító helyi népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja a képviselő-testület döntéseinek meghozatalában.
   
4. A helyi népi kezdeményezés a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul.
   

A helyi népszavazásról

                                                                           41. §

1. A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

1. a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése,
   
2. a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
3. új község alakításának kezdeményezése,
4. lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,
   
5. társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá
6. abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.

2. Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.

3. A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

1. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,
   
2. önkormányzati rendelet megerősítésére.

4. Nem rendelhető el helyi népszavazás:

1. költségvetésről való döntésre,
   
2. a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendeletek tárgyában,
3. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben; a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról.
   

                                                                            42. §

1. A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

1. a települési képviselők legalább egynegyede,
   
2. a képviselő-testület bizottsága,
   
3. a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
4. a választópolgárok legalább 25%-a,

2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

                                                                            43. §

1. A helyi népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó ívnek (a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív) az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a helyi népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) pontos megfogalmazását az aláírásgyűjtő ív minden megkezdett oldalán,
   
2. az állampolgár olvasható családi és utónevét,
3. az állampolgár lakcímét,
   
4. az állampolgár személyi azonosítóját,
5. az állampolgár sajátkezű aláírását.
6. Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

2. Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez (az önkormányzat jegyzőjéhez).

3. A helyi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

1. a helyi népszavazásra javasolt kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe,
   
2. a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani,
   
3. ugyanabban a kérdésben egy éven belül már volt helyi népszavazás,
   
4. az aláírásgyűjtő ív nem felel meg az (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltaknak.
   

44. §

A helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.

      45.§

1. Az aláírások ellenőrzéséről a helyi választási bizottság gondoskodik. Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti a helyi népszavazás kezdeményezést aláíró állampolgárok személyi adatainak a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.
   
2. Ha az aláírások ellenőrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetően, és az ilyen aláírások érvényessége, vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét vagy érvénytelenségét, a helyi választási bizottság a helyi választási iroda vezetője útján a személyazonosságot is ellenőrizheti.
   
3. Az aláírások ellenőrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselője jelen lehet.
   
4. A helyi választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
   
5. Az aláírásgyűjtő íveket az aláírások ellenőrzését, illetőleg a jogorvoslati eljárás befejezését követő 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.
   

   46. §

1. A polgármester a helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést

1. a 45. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő,
   
2. nem állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtást követő

legközelebbi ülésnapon köteles a képviselő-testületnek bejelenteni.

2. A helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül dönteni kell.

47. §

Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenőrzésének eredményeként a helyi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el a rendelet 42. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.

48. §

1. A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendelésével egyidejűleg – legkésőbb 35 nappal a szavazás napja előtt – kitűzi a szavazás időpontját.
   
2. A helyi népszavazás elrendeléséről és a helyi népszavazás időpontjáról szóló határozatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
   

49. §

1. A helyi választási iroda vezetője a helyi népszavazás kitűzését követő 15 napon belül összeállítja a választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzékét.

2. A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a település, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:

1. családi és utónevét (nők esetén a leánykori családi és utónevét is),
   
2. személyi azonosítóját,
3. lakcímét,
   
4. névjegyzékbeli sorszámát,
5. az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ezek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.

50. §

1. A helyi népszavazásra elkészített névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal – 8 napra – közszemlére kell tenni. A közszemlére tett névjegyzék a választópolgár személyi azonosítóját nem tartalmazhatja.
   
2. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 16. napig értesítő megküldésével tájékoztatni kell.
   
3. Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, a szavazás helyét és idejét, és a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.
   
4. Az értesítő kézbesítését a helyi választási iroda vezetője ellenőrzi. Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítőt, azt a helyi választási iroda vezetőjétől igényelheti.
   

51. §

1.  A helyi népszavazáson a szavazás idejére és helyére, a szavazás megkezdésére és a szavazás módjára a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény VIII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

2. A helyi népszavazás érvényességét és eredményét a szavazási jegyzőkönyv alapján a helyi választási bizottság állapítja meg. A helyi népszavazás:

1. érvényes, ha a választópolgárok több, mint fele szavazott, és
   
2. eredményes, ha a szavazatoknak több, mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

52. §

1.  A helyi választási iroda vezetőjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a közzétételtől számított tizenöt napon belül a Gyöngyösi Városi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.

2. A képviselő-testület népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata ellen a határozat közzétételétől számított nyolc napon belül a Gyöngyösi Városi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.

53. §

1. A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok működnek:

• helyi választási bizottság,
  
• szavazatszámláló bizottságok.

2. A helyi népszavazáson az alábbi választási iroda működik:

• helyi választási iroda,
  

3. A helyi választási bizottságba és a szavazatszámláló bizottságokba a kezdeményezést benyújtók egy közös megbízottat delegálhatnak.

Helyi népi kezdeményezés

54. §

1. A helyi népi kezdeményezés során a rendelet 43–47. és 52. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

2. A választópolgárok 10%-ának kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani.

3. A helyi választási iroda vezetője akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

1. a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe,
   
2. az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a rendelet 43. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában foglaltaknak.

A KÖZMEGHALLGATÁS

55. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
   
2. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni. A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
   
3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
   
4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
   
5. A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.
   

A FÓRUM

56. §

1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.
   
2. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.
   
3. A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
   
4. A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
   
5. A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
   

A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA

57. §

A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében havonta egy alkalommal képviselői fogadóórát tarthatnak.

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA(I)

58. §

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre. A Képviselő-testület állandó bizottságainak és az egyes bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.
   
2. A képviselő-testület az Mötv. 57.§ (2) bekezdése alapján Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságot bízza meg a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával is.
   
3. A képviselő egyidejűleg több bizottságnak is lehet tagja, de csak egy bizottság az elnökévé választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad- hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.
   
4. A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.
   
5.  A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
   
6. Az ideiglenes- és az albizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
   
7.  A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására.
   

59. §

1. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
   
2. A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább három nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze.
   

60. §

1. A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
   
2. A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
3. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
4. A bizottságok feladatkörét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
5. Azon előterjesztések körét, melyeket bizottság nyújt be, az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
   
6. Azon előterjesztések körét, melyek a bizottságok véleményezésével nyújthatók be, az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
   
7. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
   
8. Nagyréde község Önkormányzata Képviselő-testületi hivatalának ügyrendjét az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza. 

VII. F E J E Z E T

A NAGYRÉDEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ÉS A JEGYZŐ

61. §

A Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a képviselő-testület hagyja jóvá.

VIII. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. §

1. Jelen rendelet 2013. augusztus 16. napján lép hatályba.
2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyréde Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 24.) rendelete.

Balázs József polgármester sk.                           Dr. Kovács Krisztina jegyző sk.

ZÁRADÉK:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Nagyréde, 2013. augusztus 16.

                                                                                  Dr. Kovács Krisztina jegyző