Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013(VIII.16.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról egységes szerkezetben

Hatályos: 2013. 08. 17- 2016. 06. 29

NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT


4/2013. (VIII. 16.) RENDELETE


az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

(egységes szerkezetben)


Nagyréde község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbiak rendeletet alkotja:


I.

A rendelet hatálya

1.§


(1) A rendelet hatálya Nagyréde Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonkezelőkre terjed ki.

(2) Önkormányzati vagyonkezelők különösen a képviselő-testület hivatala és az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei), valamint a nemzeti vagyon körébe tartozó önkormányzati vagyont a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság kezelheti.

(3) Az önkormányzat ingatlantulajdon és vagyoni értékű jog szerzésére is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.


2.§


Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérletére, elidegenítésére, valamint a közterületek használatának rendjére. Az erre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


II.

Önkormányzati vagyon

3.§


(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes) és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(3) Az Önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat egyéb forgalomképes vagyonának felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) Egyes vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról – törvényi rendelkezés hiányában - a képviselőtestület rendeletben dönt.

(6) Amennyiben az önkormányzat tulajdonában a rendelet 1. számú mellékletében nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a Képviselő-testületnek döntenie kell.

(7) A képviselő-testület a vagyontárgy vagy a vagyontárgy egy része – törzsvagyoni minősítését adó – rendeltetésének megváltozása esetén, a törvény előírásainak keretei között, egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy egy részét rendelettel forgalomképessé nyilváníthat.

(8) Ha az ingatlan(rész) forgalomképességében változás történik, az új ingatlan(rész) besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon-kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(9) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon felsorolását ezen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.


4.§


(1) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.


III.

Vagyonnyilvántartás és vagyonkimutatás

5.§


Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatásban kell kimutatni.


6.§


(1.) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 147/1992. (XI.06.) Korm. rendelet alapján készített ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal pénzügyi-gazdasági ügyintézője – vagyonnyilvántartó – vezeti.

(2.) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb vagyon jogszabályban meghatározott adatait

(3.) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást az önkormányzati vagyonkezelő szervek a változástól számított 30 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul, a változást dokumentáló okirat másolatának csatolásával kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni. Az ingatlankataszterben a változást annak bekövetkezésétől számított 90 napon belül át kell vezetni.


IV.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása


7.§


(1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben – e rendeletben foglaltak szerint – a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, valamint a Polgármester gyakorolja.

(3) Átruházott hatáskörben hozott döntésről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.


8.§


(1) A képviselő-testület az 1.-2. számú mellékletben körülírt, egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyai – tulajdonjog változással nem járó – egyéb módon történő hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonkezelőkre bízza, azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy természetes személy csak akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonjog egy részének gyakorlásával megbízza.

(3) Önkormányzati vagyonkezelők a rájuk bízott vagyont bérleti vagy használati szerződés útján saját hatáskörben, e rendelet szerint hasznosíthatják.

(4) Ingó és ingatlan vagyontárgyak határozott vagy határozatlan időre adhatóak bérbe. A határozott idejű bérleti jogviszony időtartama a földhaszonbérlet esetén a 3 évet, az (5) bekezdésben foglalt esetben a 6 hónapot csak akkor haladhatja meg, ha ahhoz a képviselő-testület hozzájárul.

(5) Az önkormányzati intézmények vezetői az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül a használatukba adott termeket, eszközöket alkalomszerűen, vagy legfeljebb hat havi határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(6) A hasznosítás bevétele a használó vagyonkezelőt illeti meg.

(7) A megkötött bérleti, használati szerződés 1 példányát a Polgármesteri Hivatal pénzügyi-gazdasági ügyintézőjének – a szerződés aláírásától számított 8 napon belül – meg kell küldeni.

(8) A hasznosítás az önkormányzati vagyonkezelő alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, az önkormányzati vagyon állagát nem ronthatja.

(9) A vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért az önkormányzati vagyonkezelő szerv vezetője a felelős.

(10) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi, közüzemi vagy hivatali funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület dönt.


9.§


Az önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő beviteléről – megfelelőhozam számítás alapján – a képviselő-testület dönt.


10.§


Az ingatlan nyilvántartásban az önkormányzat javára bejegyzett idegen ingatlanon fennálló jelzálog-joggal és elidegenítési tilalommal kapcsolatos alábbi hatásköreit a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:

  1. megállapított lakásszerzési támogatásra bejegyzett jelzálogjog törlése a lakás támogatás teljes összegű visszafizetésekor
  2. hozzájárulás a pénzintézet által folyósított lakásépítési kedvezmény és hitel ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez
  3. hozzájárulás az önkormányzati lakásszerzési támogatásra és pénzintézeti hitelre vonatkozó jelzálogjog ranghely cseréjéhez
  4. részletfizetéssel értékesített önkormányzati lakásokra kikötött jelzálogjog törlése a vételár teljes megfizetésekor
  5. értékesített önkormányzati lakásokra kikötött visszavásárlási jog törlése az időtartam leteltekor.


11.§


(1) A képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján látja el, illetve erre intézményt, társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokkal megállapodhat, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos feladtok különösen:

  1. az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, ingatlan kataszter felfektetése
  2. az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése,
  3. az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése,
  4. a tulajdonjog gyakorlásával összefüggésben, a döntés alapjául szolgáló bizottsági és testületi előterjesztések elkészítése,
  5. pályázati kiírások lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése, szerződések elkészítése, illetve elkészíttetése.


Az egyes jogügyleteknél alkalmazandó szabályok


12.§


(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására (bérletére, elidegenítésre) üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére a (2) bekezdésben foglaltak kivételével pályázatot ír ki.

(2) A pályázati rendszer nem terjed ki:

  1. telek kiegészítésének értékesítésére,
  2. nem önkormányzati tulajdonú felépítmények alatti földterületek hasznosítására, értékesítésére,
  3. vagyontárgy önkormányzati alapítású vállalkozásba vitelére,
  4. gazdasági társaságok üzletrészeinek értékesítésére,
  5. állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére,
  6. részvények értékesítésére,
  7. pályáztatás kétszeri eredménytelensége utáni esetekre, ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja a várhatóan 1 millió Ft egyedi értékhatár alatti vagyontárgy értékesítésére, kivéve több jelentkező esetét, illetve 1 millió forintot elérő vagy meghaladó értékhatár esetén, ha a Képviselő-testület az önkormányzat valamint Nagyréde község hosszú távú stratégiai elképzelési megvalósítása céljából, megalapozott önkormányzati érdekből a pályázat mellőzéséről rendelkezik,
  8. lakóház építés céljára kialakított telkek elidegenítésére
  9. mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérbe adására
  10. ellenérték nélküli vagyonhasznosítás esetére.

(3) A pályázatot a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság javaslata alapján – az illetékes bizottságok véleményezésével – a Képviselő-testület bírálja el.

(4) A pályázati irányelveket a 4. számú melléklet tartalmazza.


13.§


(1) Korlátozottan forgalomképes vagyon elidegeníteni, vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani akkor lehet, ha a képviselő-testületi döntés alapján az önkormányzati feladatellátáshoz már nem szükséges, vagy a feladatellátás egyéb módon is biztosítható.

(2) Az (1) bekezdésben nevesített vagyon elidegenítése esetén, az értékesítést megelőzően a vagyont a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a forgalomképes vagyoni körbe kell besorolni.


14.§


(1) Értékesítésre kijelölt lakótelek eladásáról - a Képviselő-testület erre vonatkozó határozatában foglaltak szerint - a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság dönt.

(2) Építési telek értékesítésénél 4 éves beépítési kötelezettséget és ennek biztosítékaként a visszavásárlási jogot elő kell írni.


15.§


(1) Önkormányzati ingatlant érintő, tulajdonjog-változással járó döntés előkészítése során az ingatlanról – kivéve az építési telkeket, telekigazítás céljára értékesített ingatlanrészeket, valamint a várhatóan 1 millió Ft nettó eladási árat el nem érő ingatlanokról – független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell beszerezni.

(2) A várhatóan 1 millió Ft-ot el meg nem haladó nettó eladási ár esetén a polgármesteri hivatal értékelése alapján is meghozható a döntés.

(3) A képviselő-testület döntésénél – gazdasági megfontolásból – eltekinthet az értékbecslés készítésétől, illetve az értékbecslésben rögzített értéktől.


16.§


(1) Beépítetlen földterület csak akkor adható bérbe, ha a rá vonatkozó településrendezési előírásoknak megfelelő terület-felhasználás várhatóan öt éven belül nem valósul meg.

(2) A bérelt földterületen kizárólag kártérítési igény nélkül megszüntethető ideiglenes építmény helyezhető el.


17.§


(1) Az önkormányzat tulajdonában álló, értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat haszonbérbe adással lehet hasznosítani.

(2) A képviselő-testület a haszonbérleti díjak mértékéről évente, minden év november 30- ig dönt.

(3) A haszonbérleti szerződést legfeljebb 3 éves időtartamra lehet megkötni, amely hosszabbítható.



18.§


Bérleti, haszonbérleti szerződésekben ki kell kötni a bérleti jog továbbadása feltételeként a bérbeadó hozzájárulását.


19.§


(1) A képviselő-testület - ha ahhoz önkormányzati érdek fűződik – bérleti díj, használati díj megfizetése nélkül is hasznosíthatja ingatlan –vagyontárgyait.

(2) A hasznosítás szabályait a 22. § tartalmazza.


20.§


(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, intézményt, gazdasági társaságot, nonprofit korlátolt felelősségű társaságot (közhasznú társaság) alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban, nonprofit korlátolt felelősségű társaságban hasznosíthatja.

(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot, nonprofit korlátolt felelősségű társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzat tulajdoni aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.


21.§


A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság előzetes véleménynyilvánítási jog illeti meg minden olyan tulajdonosi döntés meghozatalánál, amely a hatályos rendezési tervek módosítását vonná maga után.


Ingyenes használatban lévő ingatlanok kezelése és működtetésének szabályai


22.§

(1) Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy csak a képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettség alapján adható ingyenes használatba.

(2) Ingyenes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell.

(3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. Ezek különösen a használt helyiségek (ingatlanok, ingatlanrészek) belső felújítási, karbantartási költségei, a közös költségek, a használt helyiségek közüzemi díjai.

(4) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni.

(5) Az ingyenes használó az ingatlanon beruházást (fejlesztést) csak a Képviselőtestület előzetes engedélye alapján valósíthat meg. A jogviszony lejárta, vagy megszűnése esetén az ingyenes használó a beruházás tekintetében kártalanítást csak a képviselő-testület mérlegelése és egyedi döntése alapján kaphat.

(6) A nemzeti vagyon hasznosítása csak „a nemzeti vagyonról” szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (10)-(11) pontjában meghatározott feltételekkel lehetséges.


23.§


(1) Az önkormányzat kisebbségi résztulajdonában lévő gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban, a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy képviseli a Képviselő-testület iránymutatása szerint.

(2) A polgármester a tulajdonosi képviseletről szükség szerint ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.


24.§


A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.


KÖVETELÉSEK KEZELÉSE


25.§


(1) A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 3.§.(4) bekezdés 10. pontja és a 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet 5.§.(3) pontja szerint minősített behajthatatlan követelések, amelyek különösen:

  • az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérlet díjaival,
  • az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával, (értékesítésével) részletfizetés mellett történt egyéb hasznosításával,
  • közterület használati díjakkal, földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,
  • első lakáshoz jutók helyi támogatásával
  • étkezési térítési díjakkal
  • átadott pénzeszközökkel
  • termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással,
  • egyéb követelésekkel kapcsolatos követelésekből származhatnak, melyek leírási jogát
  1. költségvetési törvényben meghatározott kis összeg egyedi értékhatáráig a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság,
  2. az a.) pontban meghatározott értékhatár felett a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét igazolni kell.

(3) Behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadási rendelet elfogadását megelőző 60 napon belül el kell végezni.

(4) Behajthatatlannak nem minősülő esetekben követelésről lemondani csak a Képviselőtestület jogosult.

(5) A 4.) bekezdésben foglalt követelés lemondásáról szóló döntés lehet:

  1. kérelmet elutasító,
  2. kérelemnek részben helyt adó
  3. kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező
  4. kérelmet elutasító, és egyben részletfizetést engedélyező,
  5. kérelemnek helyt adó

(6) A helyi adóból, és a gépjármú adóból származó követelések mérséklésének, elengedésének módjára külön önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadóak.


26.§


(1) Pénzügyi követelés vagyoni megváltását csak a képviselő-testület engedélyezheti

(2) Az önkormányzat kezességvállalásáról a Képviselő-testület dönt.



V.

ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONSZERZÉSEI


27.§


(1) Az önkormányzati vagyon ingyenes, illetve visszterhes szerződés útján történő gyarapításáról, valamint ingatlan bérbevételéről vagy használati jogának megszerzéséről a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság javaslatára a Képviselőtestület dönt.

(2) Önkormányzati vagyon visszterhes gyarapítása esetén e rendelet 15.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.


VI.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK


28.§


(1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről a vagyonkezelő nyilvántartást vezet.

(2) Az önkormányzat vagyonába külső körülmények, vagy más személyek által okozott kár enyhítése érdekében az önkormányzati vagyonkezelő vagyoni és felelősség biztosítást köt.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati intézmények vagyonkezelési és hasznosítási tevékenységének pénzügyi- gazdasági ellenőrzését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága útján gyakorolja.


VII.


Záró rendelkezések

29.§


(1) E rendelet kihirdetéssel lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyréde község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (egységes szerkezetben) szóló 4/2012. (II.24.) rendelete.

(3) A rendelet 1-4 számozású mellékleteket tartalmaz, melyek a rendelet elengedhetetlen részét képezik.


            Balázs József polgármester sk.                      Dr. Kovács Krisztina jegyző sk.


ZÁRADÉK:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.


Nagyréde, 2013. augusztus 16.

                                                                                Dr. Kovács Krisztina jegyző sk.