Nagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (1) és (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló törvény 97. § (2) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1)   A rendelet hatálya kiterjed Nagyréde Községi Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a)      ingatlanokra,

b)      ingó vagyontárgyakra,

c)      vagyoni értékű jogokra,

d)     értékpapírokra,

e)      társasági részesedésekre.

(2)   Továbbá a rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat

a)      követeléseire,

b)      pénzvagyonára.

(3)   A rendelet hatálya nem terjed ki

a)      a szolgálati lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére,

b)      a közbeszerzésekről szóló törvényhatálya alá tartozó közbeszerzésekre,

c)      az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.

(4)   Nagyréde Községi Önkormányzat tulajdonát képező vagyonelemek közül egyik sem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

2. §

(1) A rendelet 1. melléklete tartalmazza az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket, amelyek a következők:

a) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon (forgalomképtelen törzsvagyon),

b) az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona.

(2) A rendelet 2. melléklete tartalmazza az Önkormányzat üzleti vagyonát.

2. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. §

(1) Az Önkormányzati vagyon felett a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni vagy a vagyont hasznosítani

25 000 000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetési útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) A vagyon értékének meghatározásakor az adott vagyonnak az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

3. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

4. §

Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet korlátozottan forgalomképes, illetve az üzleti vagyon körében tartozó vagyonelemekre.

5. §

A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a)      a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b)      a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c)      a vagyont fenyegető veszélyről és bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d)     Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e)      a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f)       tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

6. §

Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a)      költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmények,

b)      önkormányzati társulásnak,

c)      az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak.

7. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a)      belső ellenőrzés keretében,

b)      A vagyonkezelő éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészíti az általa kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismerteti a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a)      megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b)      gondoskodik az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,

c)      az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

4. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

8. §

(1) Az ellenérték nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a)      az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b)      az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

5. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

9. §

A Képviselő-testület – az államháztartásról szóló törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozom meg:

a)       az a követelés, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 10. pontja alapján behajthatatlannak minősül:

aa) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

ab) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

ac) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet,

ad) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

ae) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

af) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

ag) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

b)      a követelés behajtható lenne, de a behajtással kapcsolatos becsült (várható) költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják.

10. §

(1) Az Önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A követelésről részben vagy egészben le lehet mondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(3) A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozás - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) meghatározottaknak megfelelően történő - törlése a Képviselő-testület jóváhagyó határozata alapján végezhető el.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a jegyzőt, hogy az Art-ban foglalt feltételek fennállása esetén az adós kérelmére részletfizetést és/vagy fizetési halasztást engedélyezzen.

(5) Az Art-ban foglalt feltételek fennállása esetén, egyedi elbírálás alapján a Képviselő-testület a kérelmező adós adótartozását mérsékelheti vagy elengedheti.

(6) A Képviselő-testület felhatalmazza a jegyzőt, hogy a 9. § a) pontjának ag) pontja szerinti esetben döntsön a követelésről való lemondásról, és a törlés elrendeléséről.

(7) A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy tájékoztatás céljából a törölni kívánt, elévült tételek listáját terjessze be a soron következő képviselő-testületi ülésre.^[1]

6. Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2013. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete.

Nagyréde, 2016. június 21.

                      Siposné Fodor Judit                                       dr. Bálint Edina Ida