Nagyréde Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2019. (X.4.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről és alakításáról
Hatályos: 2019. 10. 05- 2024. 03. 28Nagyréde Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2019. (X.4.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről és alakításáról
Nagyréde Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért felelős Miniszternek, Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának és Honvédelemért felelős Miniszternek, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző táji környezetének, településszerkezetének, településképének és építészeti arculatának megőrzése, értéknövelő javítása, valamint az új építések ennek megfelelő kialakítása.
(2) Az önkormányzat településképi feladata az emberhez méltó, esztétikus épített környezet kialakítása. A településkép esztétikus megjelenése elválaszthatatlan az éghajlatváltozáshoz igazodó, a természethez illeszkedő, egészséges és biztonságos (vagyis az emberhez méltó) épített környezettől.
(3) Az emberhez méltó, esztétikus épített környezet kialakítása közérdek. A településképi feladat egyben településrendezési cél is, amelynek érdekében a településrendezési eszközök megalkotásánál a településképi feladatok megvalósíthatóságára is figyelemmel kell lenni.
2. § (1) E rendelet kiterjed
a) minden építési tevékenységgel érintett építmény településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, tömegformálására, homlokzati kialakítására, anyaghasználatára, színezésére, továbbá az építmények környezetének, a telkek zöldfelületének, a közterületek, a természeti-és táji környezet kialakítására, a telkek és építési telkek használatának módjára.
b) a – településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre,
c) a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,
d) a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára.
(2) E rendelet előírásait alkalmazni kell az építési engedély nélkül, az egyszerű bejelentéssel, és az építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében is.
3. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott fogalom.
2. Cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat: a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő felirat és más grafikai megjelenítés.
3. Címtábla, címfelirat: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervek (jellemzően: költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervek, egyházak) megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait feltüntető világítás nélküli tájékoztató tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat.
4. Értékvédelmi tervanyag: a helyi védelem nyilvántartott adatait tartalmazó dokumentáció.
5. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj-és kertépítész) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
6. Földszínek: a barna-, vörös-, narancs-, sárga színeket tartalmazó, tompa árnyalatú (fehér és fekete tartalommal is rendelkező) meleg színek.
7. Pasztellszínek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
8. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
9. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom.
10. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 15. pontjában meghatározott fogalom.
11. Településkarakter: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 9a. pontjában meghatározott fogalom.
12. Településkép: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 9b. pontjában meghatározott fogalom.
13. Településszerkezet: az utcahálózat, a telekszerkezet, a beépítési mód, az építési vonal, a zöldterület és növényzet együttesen.
14. Település táji környezete: a település megjelenése a tájban, a terület-és telekhasználat, a művelési mód, a növényzet és a természetes környezet együttesen.
15. Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom.
18. Útbaigazítást szolgáló cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat: nem a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozás helyéhez vezető olyan cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, amely egyes grafikai elemeivel közlekedési irányt mutat.
Településkép-érvényesítési eszközök
2. A tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai
4. § (1) A tájékoztatást és szakmai konzultációt, a polgármester nevében a település főépítésze, főépítész hiányában a polgármester végzi.
(2) A főépítész, illetve a polgármester akadályoztatása esetén, a tájékoztatást és szakmai konzultációt, a polgármester nevében, a polgármester által kijelölt ügyintéző végzi.
(3) A tájékoztatást, illetve szakmai konzultációt végző személy a konzultáció felelőse.
(4) A tájékoztatás és szakmai konzultáció ügyfélfogadási időben történik, amelynek rendjét a polgármester határozza meg.
5. § (1) A tájékoztatás során a helyi építési szabályzat, és a településképi rendelet előírásai kerülnek ismertetésre, a kérelmező által beazonosított telekre vonatkozóan.
(2) A szakmai konzultáció a kérelmező által bemutatott tervjavaslatra vonatkozik. A bemutatott tervjavaslat, a konzultációról készült emlékeztető kötelező melléklete.
(3) A szakmai konzultációról készülő emlékeztetőben röviden, írásban is rögzítésre kerül a bemutatott terv által felvetett javaslat lényege, és az arra adott érdemi nyilatkozat.
(4) Szakmai utánajárást igénylő esetben, a szakszerű és felelős nyilatkozattétel érdekében, megismételt konzultáció tartható. Az új konzultáció időpontja, illetve egyes feltételei az emlékeztetőben kerülnek rögzítésre.
6. § (1) A szakmai konzultáció igénybevétele következő.
(2) E rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység
a) szakmai konzultáció nélkül nem kezdhető meg és nem folytatható,
b) csak a szakmai konzultáció során adott nyilatkozatnak megfelelően végezhető.
(3) A szakmai konzultáció során adott nyilatkozat a felvetett javaslat eldöntésének minősül, és a településképi előírások betartásának igazolására szolgál.
3. A településképi bejelentési eljárás szabályai
7. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén, a bejelentési eljárást, a polgármester nevében, a település főépítésze, vagy a polgármester által kijelölt ügyintéző végzi.
(3) A bejelentést a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervhez el kell készíteni
a) átnézeti helyszínrajzot, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:500 léptékben, a tágabb környezet létesítményeinek és összefüggéseinek bemutatásával,
b) részletes helyszínrajzot, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:200 léptékben, a szűkebb környezet létesítményeinek és összefüggéseinek bemutatásával,
c) nézetrajzokat, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:50 léptékben, az anyag, a szín, a felületképzés bemutatásával,
d) utcaképet vagy látványtervet, legalább M=1:200 léptékben, a településképi látvány, a rálátás és kitakarás bemutatásával,
d) szükség esetén alaprajzokat és metszeteket, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:50 léptékben,
e) műszaki leírást, az alkalmazott műszaki megoldások ismertetésével,
f) igazolásokat, az országos és helyi előírások feltüntetésével és az azoknak való megfelelőség bemutatásával.
(4) Az egyes különálló tervlapokon fel kell tüntetni
a) a tervezett létesítmény megnevezését és helyét, cím és helyrajzi szám feltüntetésével,
b) a rajz megnevezését, léptékét, készítésének időpontját,
c) az építtető és tervező megnevezését és elérhetőségének adatait.
(5) Az építészeti-műszaki tervek egyes munkarészei összevonhatóak.
4. A településképi kötelezés szabályai
8. § (1) Az e rendeletben foglaltak megsértése esetén a polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a 314/2012. Kormányrendelet 26/E. §-a, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény 11. §-a szerint.
(2) Amennyiben a tulajdonos nem elérhető, a teljesítésben akadályozott, vagy a teljesítést megtagadja, akkor a településképi követelmények teljesítését az önkormányzat átvállalhatja a tulajdonostól. Ebben az esetben a településképi követelmények teljesítését a tulajdonos tűrni köteles.
(3) A (2) pontban átvállalt településképi követelmény teljesítése esetén az önkormányzat számlát bocsát ki, 30 napos fizetési határidővel. A számla meg nem fizetése esetén az önkormányzat jogosult a tartozást jelzálogjogként bejegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba.
5. A településkép-védelmi bírság mértéke, megfizetésének és behajtásának módja
9. § (1) A településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kerül kiszabásra, a 314/2012. Kormányrendelet 26/F. § (1) bekezdése szerint.
(2) A településkép-védelmi bírságot az önkormányzat számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni vagy készpénz átutalási megbízással postai úton befizetni, a 314/2012. Kormányrendelet 26/F. § (2) bekezdése szerint.
(3) A határidőben meg nem fizetett településkép-védelmi bírság helyi adók módjára kerül behajtásra.
A helyi védelem
6. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
10. § (1) A helyi védelem feladata kiterjed a helyi érték felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a helyi érték védetté nyilvánítására.
(2) A helyi értékek védelme közérdek, megvalósítása együttműködési kötelezettséget jelent az érintett egyházi-, civil-és gazdálkodó szervezetek, valamint a helyi lakosok számára.
11. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet módosításával dönt.
(2) Helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a polgármesternek írásban benyújtott kérelemmel és értékvédelmi tervanyaggal kezdeményezheti.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, elektronikus és egyéb elérhetőségét,
c) a kezdeményezés tárgyát,
d) ha ismert, az érintett tulajdonosok adatait,
d) az értékvédelmi tervanyagot.
(3) A helyi védelem alá helyezés szakmai megalapozására az értékvizsgálat, ennek hiányában az értékvédelmi tervanyag szolgál.
12. § (1) A helyi védelemről az önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás alapja az értékvédelmi tervanyag, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
a) a védelem szakszerű leírását és indoklását,
b) a védelemre javasolt értékek felsorolását és a védelemmel kapcsolatos megállapításokat,
c) fotóanyagot – olyan kidolgozásban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások egyértelműen értelmezhetőek legyenek,
(2) Egyedi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az értékvédelmi tervanyagnak tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám, esetleg térkép vagy légi fotó),
b) helyszínrajzot – olyan méretarányban és kidolgozásban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások egyértelműen értelmezhetőek legyenek,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdés felsoroltakon kívül az értékvédelemi tervanyagnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot (esetleg térképet vagy légi fotót), olyan méretarányban és kidolgozásban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.
(4) Az értékvédelmi tervanyag, a helyi védett értékről állapotfelmérést, műszaki állapottervet és szakértői véleményt is tartalmazhat.
13. § (1) Helyi védelem kezdeményezése esetén az önkormányzat – az előkészítés időszükségletének figyelembevételével – a soron következő képviselő-testületi ülésen dönt a védelem elrendelésével, illetve feloldásával kapcsolatban a rendeletmódosítási eljárás megindításáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselő-testületi ülésre meghívást kap a kezdeményező és az érintett tulajdonos.
(3) Helyi védelem elrendeléséről, illetve megszüntetéséről a rendelet honlapon történő közzétételével értesül a kezdeményező és az érintett tulajdonos.
(4) A rendelettel megállapított helyi védelem az érintett telek ingatlan-nyilvántartásába bejegyezésre kerül.
7. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
14. § (1) A védett értékek karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett érték rendeltetésnek megfelelő használatának biztosítása a tulajdonos kötelessége.
(3) A védett érték tulajdonosa köteles:
a) a védett érték környezetének folyamatos jó állapotban tartására,
b) az évszaknak megfelelő kertészeti munkák elvégzésére,
c) az értéket veszélyeztető természeti elemek kármegelőző gondozására.
8. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
15. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A védett érték tulajdonosának kezdeményezésére az önkormányzat, településrendezési szerződés megkötése mellett, a helyi építési szabályok módosításával is biztosíthat olyan körülményeket, amely megteremtheti a védett érték megóvásához, illetve fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat.
A településképi követelmények
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) A település teljes közigazgatási területén minden meglévő, a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmények és műtárgyak jelentős felújítása, vezetékcseréje vagy átalakítása során már csak felszín alatti vezetékhálózat létesülhet.
(2) A településképi szempontból meghatározó, a helyi védelem, a műemléki környezet, a természeti terület, és az ökológiai hálózat területein felszíni energiaellátási és hírközlési hálózatok nem létesíthetők. A meglévő hálózatok felújítása vagy átalakítása során már csak felszín alatti vezetékhálózat létesülhet.
(3) Újonnan beépülő területeken felszíni energiaellátási és hírközlési hálózatok nem létesíthetők.
(4) A természetes vagy mesterséges barlangokkal alápincézett területek, a lakótelkek és azok 50 m-es környezete, továbbá településképi szempontból meghatározó területek, a helyi területi védelem területei, a helyi egyedi védelem telkei, a műemlékek telkei, a műemléki környezet, a régészeti lelőhely, az ökológiai hálózat, a természeti terület, és a bányászattal érintett területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
10. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. § A település teljes közigazgatási területén, az utcabútorok kivételével, reklám, valamint reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kivéve a kizárólag közérdeket szolgáló közművelődési, vagy kulturális célú reklám, reklámhordozó és információs berendezés.
11. Táj-és településképre vonatkozó követelmények
18. § (1) A kedvező táj-és településkép fenntartása érdekében a tulajdonos köteles gondoskodni:
a) a telkének és építményei környezetének folyamatos jó állapotban tartásáról,
b) az évszaknak megfelelő kertészeti munkák elvégzéséről,
c) a telkén lévő veszélyeztető természeti és művi elemek kármegelőző gondozásáról, illetve karbantartásáról.
(2) Az építési telkek teljes zöldfelületét folyamatosan, az évszaknak megfelelően művelni kell.
(3) Az építési telkek zöldfelületét háromszintű növényesítéssel kell ellátni és fenntartani, kivétel az állattartásra illetve a háztáji művelésre használt kertfelület.
(4) Az építési teleknek és közterületnek nem minősülő telkeket a nyilvántartott művelési ágnak, vagy a jogszabályokban (a településrendezési illetve a területrendezési tervekben) előírt övezeti előírásoknak megfelelően, folyamatosan, az évszaknak megfelelően művelni, illetve gondozni kell.
12. Általános településképi és építészeti követelmények
19. § (1) Az építmények karbantartásáról, állapotuk megóvásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) A különböző területek és építmények rendeltetésnek megfelelő használatát a tulajdonos köteles biztosítani. Tilos a rendeltetésnek megfelelő, de túlzott mértékű olyan használat, amely veszélyezteti a létesítmény és közvetlen környezetének emberhez méltó (vagyis biztonságos és egészséges) használatát.
(3) A település teljes közigazgatási területén – eltérő önkormányzati rendelet kivételével – nem helyezhető el tartóvázra szerelt, felfújt vagy feszített sátor, lakókocsi, mobilház, vagy konténerház.
(4) A cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, az útbaigazítást szolgáló cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat és a cégér csak a településképi konzultáció nyilatkozatának megfelelően készülhet. A településképi konzultáció során igazolni kell a településképhez való illeszkedést, az elhelyezés, a méret, a magasság, a megjelenés, a szín-és anyaghasználat, valamint a grafikai kialakítás bemutatásával.
13. Épületekre vonatkozó általános településképi és építészeti követelmények
20. § (1) Új épület tetőzetét utcára merőleges gerincű nyeregtetővel, sátortetővel vagy utca felé kontyolt nyeregtetővel kell kialakítani.
(2) Az épületeket magas tetővel, 35-45 fokos tetőhajlásszöggel kell kialakítani. Sátortető vagy minden irányból kontyolt tetőforma esetén a 30-45 fokos tetőhajlásszög is alkalmazható.
(3) Tetőtér beépítés esetén kerülni kell a térdfal emeléseket, illetve legfeljebb 50 cm magas térdfal létesíthető. (A térdfal magassága: a tetőtéri padló és a tető külső felülete közötti távolság a külső falsíkon mérve.)
21. § (1) A tetőfedés természetes színű és anyagú pikkelyes fedés lehet. Nem alkalmazhatók a táblás fedések, a bitumenes zsindelyek, az élénk és telt színű, valamint a foltos mintázatú vagy fényes tetőfedő anyagok.
(2) Az épületek lábazata és homlokzatképzése természetes színű és anyagú, legalább 12 cm vastag látszó felületű tégla vagy kő, színezett vagy meszelt vakolat, illetve látszó faszerkezet lehet. Nem alkalmazhatók az öntött beton, ragasztott kő, csempe vagy műanyag burkolatok, az élénk és telt színek.
(3) Az esztétikusan (valós anyaghasználattal) kialakított látszóbeton felület, továbbá a fémlemez vagy korcolt fémlemez burkolat és fedés, csak szépen öregedő nemes anyagok alkalmazása esetén megengedett, az előzetes településképi konzultáció nyilatkozatának megfelelően.
(4) Élő növényzettel burkolt homlokzat vagy növényzettel befuttatott felület, csak saját telken belül vagy a közterület felöli oldalon létesíthető. Intenzív vagy extenzív zöldtető megvalósítása csak az előzetes településképi konzultáció nyilatkozatának megfelelően történhet. Az alkalmazni kívánt megoldás fenntarthatóságát és illeszkedését, a konzultáció során igazolni kell.
14. Kerítésekre vonatkozó általános településképi és építészeti követelmények
22. § (1) A település közigazgatási területén csak 1,80 méternél nem magasabb, áttört jellegű, utcai kerítés építhető. A kerítésen szögesdrót, vagy más sérülést okozó szerkezeti elem nem alkalmazható.
(2) A szomszéd telkek felöli oldal-és hátsó telekhatárok mentén, az épületek mögötti szakaszon legfeljebb 2,00 méter magas tömör kerítés is létesíthető.
(3) Az utcai kerítések legfeljebb 50 cm magas lábazattal és legalább 2,50 méteres közökkel elhelyezett, legfeljebb 30 cm széles kerítésoszlopokkal készülhetnek. Az épített kapubálványok szélessége legfeljebb 70 cm, magassága legfeljebb 2,20 méter lehet.
(4) A kerítések lábazatának, oszlopainak, kapubálványainak homlokzatképzése természetes színű és anyagú, legalább 12 cm vastag látszó felületű tégla vagy kő, színezett vagy meszelt vakolat, színezett vagy natúr horganyzott acél, illetve látszó faszerkezet lehet. Nem alkalmazhatók az előregyártott öntött beton, ragasztott kő, csempe vagy műanyag burkolatok, az élénk és telt színek. Az esztétikusan (valós anyaghasználattal) kialakított látszóbeton felület csak az előzetes településképi konzultáció nyilatkozatának megfelelően alkalmazható.
(5) A kerítés lábazata és oszlopai közötti kerítésmezők és kapuszárnyak anyaga fém, fa vagy folyamatosan gondozott élő növényzet lehet. Műanyag burkolatok, élénk és telt színek itt sem alkalmazhatóak.
(6) A kerítések áttörtségét csak a kerítés lábazata és oszlopai közötti kerítésmezőkre és kapuszárnyakra kell betartani. A népi építészeti hagyományoknak megfelelően kialakított fa kerítés esetén, az előzetes településképi konzultáció nyilatkozatának megfelelően, az áttörtség mértéke 50 %-nál kisebb is lehet. A népi hagyományoknak való megfelelést a konzultáció során igazolni kell.
15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények
23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) Az általános településképi és építészeti követelményeken túl:
a) Településközpont területen, sportlétesítmény legfeljebb 1 ha nagyságig helyezhető el.
b) Kertvárosias és falusias területen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az oldalhatáron álló építési helyen belül, az építmény szabadon állóan is elhelyezhető 18 méternél szélesebb telek esetén.
c) Pincék területén, új épület tetőzete csak utcára merőleges nyeregtető lehet.
d) Gazdasági területen, lakó- és természet közeli területek felőli telekhatár mentén védő zöldsávot kell kialakítani, legalább 2 sorban, egyéb területek felőli telekhatár mentén pedig, legalább 1 sorban telepített fasorral és cserjesávval, honos, környezettűrő fajokból álló növényállománnyal.
16. A helyi védelemre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó helyi területi védelem az 1. mellékletben megállapított jellegzetes, elsősorban hagyományos építészeti karakterrel rendelkező, egységes megjelenésű utcaképekre, és egységes településszerkezetű területekre (telektömbökre) terjed ki.
(2) Helyi védett településszerkezet és védett utcakép esetén:
a) megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere,
b) a meglévő telkek tovább nem oszthatók, össze nem vonhatók,
c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén, épület csak oldalhatáron álló módon, vagy fésűsen helyezhető el,
d) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a bővítendő épület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,
e) ha a mértékadó oldalhatárral szemközti telekhatáron is áll épület, akkor azon az épületen csak annak bővítését nem eredményező, állagmegóvást szolgáló építési tevékenység végezhető.
(3) A helyi területi védelemmel érintett telken található épületek, építmények, illetve azok részeinek felújítása, átépítése, korszerűsítése a következők szerint történhet:
a) A külső nyílászáró szerkezetek a kor műszaki színvonalának (pl. hő-technikai követelményeknek) megfelelően cserélhetők.
b) Eredeti külső falnyílások helye, formája, kialakítása nem változhat.
c) Meglévő tornácok, ereszek, fedett nyitott teraszok utólagosan nem építhetők be.
d) Külső redőnytokok újonnan nem létesíthetők. A meglévő ilyen szerkezeteket csak az eredeti homlokzatot nem befolyásoló más árnyékoló szerkezetekre (pl. spalettára, zsalugáterre) lehet cserélni.
25. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védett pincék és keresztek eredeti helyükön, eredeti állapotukban fenntartandók.
(3) Helyi védett épület vagy építmény esetén:
a) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.
b) A homlokzati nyílásrend, a nyílások osztása, a meglévő homlokzati tagozatok megtartandók, vagy további hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
c) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve, korszerű anyagok felhasználásával cserélhetők.
d) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le akkor, ha az értékvédelmi tervanyaghoz, az épület tulajdonosa elkészítette az épület felmérési és fotódokumentációját.
26. § (1) Szerkezeti vagy gazdasági indokoltság esetén a védett épület szerkezeteinek részbeni vagy teljes cseréjével (elbontással és újraépítéssel) is felújítható, ha erre az építtető településképi szerződést köt az önkormányzattal. Az így létrejövő új épület vagy épületrész teljes jogú védettséget élvez.
(2) A már megsemmisült, de még dokumentálható védett épület újraépítésére is köthető településképi szerződés. Az így létrejövő új épület teljes jogú védettséget élvez.
(3) Az önkormányzat egyes településképi célok megvalósítására településképi szerződést köthet az érintett tulajdonossal, illetve a beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: az építtetővel). A településképi szerződés közigazgatási szerződésnek minősül.
(4) A településképi szerződésben az építtető építési kötelezettséget vállal – az általa kidolgozott építési engedély szintű tervek alapján – a védett épület újjáépítésére, a szerződésben meghatározott határidőben.
(5) A településképi szerződésben az önkormányzat hozzájárul a védett épület részleges vagy teljes elbontásához, és biztosítja – a szerződés mellékletét képező építési engedély szintű tervek alapján – a megvalósuló épület védettség alá helyezését, és a védettséghez kapcsolódó jogok biztosítását.
(6) A településképi szerződésben az önkormányzat, az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer keretében támogatást nyújthat.
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet 2019. október 05. napján lép hatályba.
(2) Kihirdetésével együtt hatályát veszti a településkép védelméről és alakításáról szóló 31/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelet.