Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdése b) pontjában, 32. § (1) bekezdése b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdése a) pontjában, valamint 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzataikról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

A rendelet hatálya és eljárási rendelkezések

1. A rendelet tárgyi hatálya

1. § Pénzbeli ellátási formák:

1. Aktívkorúak ellátása:
   1. foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
   2. rendszeres szociális segély,
2. Lakásfenntartási támogatás,
3. Méltányossági ápolási díjat,
4. Önkormányzati segély.

2. § Természetbeni ellátási formák:

1. Köztemetés,
2. Méltányossági közgyógyellátás.

3. § Szociális szolgáltatások:

1. Étkeztetés,
2. Házi segítségnyújtás,
3. Családsegítés,
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

2. Eljárási rendelkezések

4. § (1) A rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket:

1. Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület),
2. Rózsaszentmárton Község Polgármestere (továbbiakban: Polgármester)
3. Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Szociális Bizottsága (továbbiakban Szociális Bizottság),
4. „Őszirózsa” Gondozási Központ Vezetője
5. az önkormányzat jegyzője gyakorolja (továbbiakban: jegyző).

(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a szükséges mellékletekkel a Rózsaszentmártoni Polgármesteri Hivatalba (3033 Rózsaszentmárton, Kossuth út 1.), illetve az „Őszirózsa” Gondozási Központba (3033 Rózsaszentmárton, Apci út 2.) kell benyújtatni.

(3) A Képviselő-testület első és másodfokú döntései ellen bírósági felülvizsgálat kérhető.

(4) A Polgármester által, átruházott hatáskörében meghozott döntései elleni fellebbezést a Képviselő-testülethez, államigazgatási hatósági jogkörben meghozott döntései elleni fellebbezést a Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához (3300 Eger, Kossuth út 9.) kell benyújtani.

(5) A Szociális Bizottság döntése elleni fellebbezés a képviselő-testülethez nyújtható be.

(6) A jegyző által, átruházott hatáskörében meghozott döntései elleni fellebbezést a Képviselő-testülethez, államigazgatási hatósági jogkörbe tartozó ügyekben a fellebbezést a Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához (3300 Eger, Kossuth út 9.) kell benyújtani.

(7) Az „Őszirózsa” Gondozási Központ vezetőjének hatáskörébe tartozó ügyekben hozott elsőfokú döntések ellen a fenntartó, Rózsaszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez nyújtható be fellebbezés.

5.§ (1) Az ellátásokra és igénylőre vonatkozó fogalom-meghatározásokra a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.)      4. §-a, a jogosultságot megalapozó feltételek megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettségre Szoctv. 9. §-a vonatkozik. Az ellátások összegének és jogosultságának felülvizsgálata Szoctv. 25. §-ában, a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése Szoctv. 17. §-ában foglaltak alapján történik.

(2) A szociális kérelmekhez csatolandó jövedelemigazolásoknál az irányadó időszakra, a jövedelmek igazolására, valamint bizonyítására a Szoctv. 10. § szabályait kell alkalmazni.

 (3) Környezettanulmányt kell készíteni a méltányossági ápolási díj iránti kérelmek, az önkormányzati segély kérelmek előkészítése során, lakásfenntartási támogatás, aktívkorúak ellátása juttatásainak megállapítása, és ezek felülvizsgálatának alkalmával, melyet szociális ügyintéző a családsegítővel közösen, együttműködve készít.

(4) A rendeletben szabályozott rendszeres szociális segélyt, foglalkoztatást helyettesítő támogatást és méltányossági ápolási díjat folyószámlára, a lakásfenntartási támogatást folyószámlára vagy a megjelölt közüzemi szolgáltatóhoz kell utalni a tárgyhót követő hó 5. napjáig, az önkormányzati segély kifizetése a döntést követő 8 napon belül a folyószámlára történő utalással történik. Aki nem rendelkezik folyószámlával, annak a részére a döntést követően 8 napon belül a pénztári kifizetés engedélyezett.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátási formák

3. Aktív korúak ellátása

6.§ (1) Az aktív korúak ellátása keretében a foglalkoztatást helyettesítő támogatást (továbbiakban: FHT), és a rendszeres szociális segélyt (továbbiakban: RSZS) a jegyző az Szt. szabályai alapján állapítja meg és folyósítja, és a jogosultság feltételeit az FHT esetében évente, az RSZS esetében kettő évente felülvizsgálja.

(2) A nem egészségkárosodott személy rendszeres szociális segélyezett köteles együttműködni a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás által fenntartott Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézménnyel - 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). Az együttműködés helyszíne: 3033 Rózsaszentmárton, Kossuth út 5.

(3) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell az együttműködési kötelezettség módjáról, az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérthetőségéről, az együttműködés megszegésének következményeiről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott rendszeres szociális segélyezett köteles a Családsegítő Szolgálatnál

1. nyilvántartásba vetetni magát a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül,
2. írásban megállapodni a beilleszkedést segítő programról, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
3. teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(5) A beilleszkedési program típusai:

1. kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,

2. életvitelt, életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás,

3. munkavégzésre történő felkészülést segítő program,

4. végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvétel.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyezett

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, majd azt követően írásbeli felhívásra nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vételére,

2. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, majd ezt követően írásbeli felhívásra sem köti meg a beilleszkedést segítő programról az írásbeli megállapodást,

c)   nem tartja be a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(7) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, ennek tényét és indokát köteles az együttműködésre kijelölt szervhez előre, amennyiben ez nem lehetséges, legkésőbb az elmulasztott időponttól számított 8 napon belül utólag bejelenteni.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyezett együttműködési kötelezettségét a (6) bekezdés szerint megszegi és a (7) bekezdés szerint nem menti ki magát, a mulasztástól számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálat családgondozója írásban értesíti a kötelezettség megszegéséről a jegyzőt.

(9) A (6) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség 2 éven belüli ismételt felróható megszegése esetén a jegyző a rendszeres szociális segélyt megszünteti.

(10) Az RSZS és az FHT egyéb feltételeként a Képviselő-testület előírja, az Szt. alapján kapott felhatalmazás szerint, hogy az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségét biztosítani köteles.

(11) A (10) bekezdésben előírt egyéb feltétel körében köteles a kérelmező, vagy a jogosult az általa életvitelszerűen lakott ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület és a járda tisztán tartására.

(12) A (10) – (11) bekezdésben előírt feltételek teljesülését és a jogosultsággal kapcsolatos eljárási rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza és a jegyző ellenőrzi.

4. Lakásfenntartási támogatás

7.§    A lakásfenntartási támogatás biztosításával kapcsolatos hatáskört, az Szt. vonatkozó szabályainak megfelelően a jegyző gyakorolja. 

5. Méltányossági ápolási díj

8.§ (1) A Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben eljárva a Szociális Bizottság, az Szoctv. 43/B.§ (1) bekezdésében nevesített méltányossági ápolási díjra való jogosultságot állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (továbbiakban: nyugdíjminimum) 100 %-át, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.

(2) Nem jogosult a méltányossági ápolási díjra a hozzátartozó az Szoctv-ben foglaltakon túl, ha az ápolt tartási, életjáradéki szerződést kötött, melynek bekövetkeztét a jogosult az ellátást biztosító felé, a szerződés megkötésétől számított 8 napon belül jelezni köteles.

(3) A méltányossági ápolási díj megszűnésének okait az Szoctv. 42. § (2) bekezdése állapítja meg.

(4) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. Az ápolási kötelezettség teljesítését a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője és a családgondozó által együttesen elkészített környezettanulmány felvételével évente legalább kettő alkalommal ellenőrzi.

(5) A méltányossági ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós gondozásra szorul.

(6) A méltányossági ápolási díj – függetlenül a gondozottak számától – csak egy személy után állapítható meg.

(7) Az ápolt személy halála esetén a méltányossági ápolási díj folyósítása a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával, egyéb esetekben a megszűnésre okot adó körülmény napjával szűnik meg.

(8) A méltányossági ápolási díj havi összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(9) Ha a méltányossági ápolási díjra jogosult más rendszeres pénzellátásban is részesül, a méltányossági ápolási díj összege az adható minimum összeg és a jogosult részére folyósított más pénzbeli ellátás különbözete. A méltányossági ápolási díj minimum összege 1.000,- Ft.

6. Önkormányzati segély

9.§ (1) A Szociális Bizottság, a Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben eljárva, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel folyósított önkormányzati segélyt állapít meg, hivatalból vagy kérelemre.

(2) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. Elsősorban azokat a személyeket indokolt önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az Szoctv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

10. § (1) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó igazolást.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Amennyiben a kérelmező, a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

11.§ Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, vagy

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

12.§ (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 16. §-ban foglalt kivétellel -, aki rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege – a 16. §-ban foglalt kivétellel - 5.000,- Ft-nál kevesebb, és 12.000,- Ft-nál több nem lehet, valamint adott személy tekintetében, éves szinten nem haladhatja meg a mindenkor érvényben lévő nyugdíjminimum legkisebb összegét.

(3) A rendszeresen adott önkormányzati segély havi összege nem lehet kevesebb 3.000,- Ft-nál, és magasabb 8.000,- Ft-nál, de éves szinten nem haladhatja meg a mindenkor érvényben lévő nyugdíjminimum legkisebb összegét.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a Szociális Bizottság megállapíthat az (1)-(2) bekezdésben megjelöltnél magasabb összegű önkormányzati segélyt.

(5) A havi rendszerességgel folyósítható önkormányzati segély időtartama, a folyósítás megkezdésének első hónapjától számított, 6 hónapot nem haladhatja meg éves szinten.

(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(7) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben, a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(8) Önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és
a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított önkormányzati segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az önkormányzati segélyt természetben kell megállapítani.

(9) A (8) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás jellemzően a családgondozó által történő, alapvető élelmiszerek megvásárlása útján történik.

(10) Az önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

(11) A Szociális Bizottság az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(12) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Rózsaszentmártoni Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik.

13. § Az a természetes személy, akinek lakása elemi kár: tűzeset, ár- és belvíz, valamint egyéb katasztrófák miatt életveszélyessé, lakhatatlanná vált, és havi jövedelme:

1. egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 250 %-át,
2. egyéb esetekben a nyugdíjminimum 200 %-át

nem haladja meg, kérelemre önkormányzati segélyben részesíthető.

14.§ (1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 11.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás. 

15.§ (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell az adott háztartásban élők jövedelemigazolásait és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

16.§ (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, melynek éves aktuális összegét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit illetően a Jegyző minden év január hó 15-ig megkéri, két egymástól független temetkezési vállalat árjegyzékét, mely adatokat és az azokban szereplő összegeket ezer forintra kerekítve kell figyelembe venni.

(4) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki hadigondozotti temetési hozzájárulásban részesül, mely tényről a kérelmező a temetési segély iránti kérelmében nyilatkozni köteles.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a releváns, hozzátartozói jövedelem-igazolásokat, a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(6) Ha az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni, eredetben, de a jogosultságot megállapító döntés jogosságát megalapozó iratba, a számlák fénymásolatait csatolni kell. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti.

(8) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről.

(9) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyt a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni, ezt követően az igény jogvesztő.

III. Fejezet

Természetbeni ellátási formák

7. Köztemetés

17. § (1) A Rózsaszentmárton községben elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Polgármester saját hatáskörben gondoskodik, mely feladat ellátásával járó adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján látja el, a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, az Szoctv-ben foglalt esetekben.

(2) Köztemetésként a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető.

(3) A köztemetés költségeit az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat megtéríti a haláleset helye szerinti önkormányzatnak. Az utolsó lakóhely szerinti települési önkormányzat (vagy ha nem volt utolsó lakóhelye, vagy nem ismert a temetési költséget viselő önkormányzat) a költségeket vagy hagyatéki teherként jelenti be, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés megtérítésére kötelezi.

(4) A köztemetés költségének megtérítésére, az azt elrendelő határozatban, 4 hónap határidővel kell kötelezni a hozzátartozókat, mely költség határidőben történő meg nem fizetése, polgári peres eljárás megindítását vonja maga után az elmaradt költségek megtérítésének érdekében. Az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnál a megtérítési igényt a köztemetés elrendelésétől számított 1 hónapon belül kell bejelenteni.

(5) Olyan hozzátartozó nemléte esetében, aki a temetés költségeinek megfizetésére kötelezhető volna, a költségek hagyatéki teherként kerülnek a hagyatékátadó eljárást lefolytató közjegyző részére átadásra.

8. Méltányossági közgyógyellátás

18.§ (1) A Szoctv 50.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak körén túlmenően a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző szociális rászorultság alapján méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg 1 évre a kérelmező részére, ha annak családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum200 %-át nem haladja meg és az igénylő havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át.

(2) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell az 18. § alapján benyújtott igény esetén:

1. a kérelmező és a családja jövedelemigazolását,
2. a háziorvos igazolását a részére havonta rendelt gyógyszerek megnevezéséről.

(3) A méltányossági alapon biztosított közgyógyellátási igazolványt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, egyéves időtartamra állapítja meg a jegyző, az illetékes kormányhivatal szakigazgatási szerve által kiadott, jogosultságot vizsgáló szakhatósági állásfoglalásának figyelembe vételével.

(4) A közgyógyellátásra való jogosultságtól, a jogosultság kezdő időpontjáról és a jogosult gyógyszerkeretéről (külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét) a jegyző 8 napon belül dönt.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

9. Szociális szolgáltatások általános rendelkezései

19.§ (1) Rózsaszentmárton községben biztosított szociális alapellátások formái:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. családsegítés,
4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

(2) Az önkormányzat az előző bekezdésben foglalt ellátások közül az étkeztetést a Móra Ferenc Általános Iskola megnevezésű (3033 Rózsaszentmárton, Iskola út 27/A.) intézményében üzemeltetett konyha, mint előkészítő konyha, és az „Őszirózsa” Gondozási Központban (3033 Rózsaszentmárton, Apci út 2.) üzemeltetett befejező konyha; a családsegítést és a házi segítségnyújtást a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás (3021 Lőrinci, Szabadság tér 26.), a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Társulás (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.) keretében látja el. 

10. Étkeztetés

20.§ (1) Étkeztetésre (napi egyszeri meleg étel) jogosult Rózsaszentmárton Községben szociális rászorulóként az a személy aki:

1. kora miatt: mindenki, aki 75. életévét betöltötte,
2. egészségi állapota miatt, aki legalább III. csoportú rokkant vagy egyedül élő rendszeres szociális járadékos,
3. aki fogyatékos, pszichiátriai beteg,
4. aki szenvedélybeteg,
5. aki hajléktalan,
6. akinek környezettanulmány alapján igazolt lakhatási és szociális körülményei együttesen nem teszik lehetővé önmagáról való gondoskodást (tartós, vagy átmeneti állapot szerint).

(2) Kérelmet az „Őszirózsa” Gondozási Központban (3033 Rózsaszentmárton, Apci út 2.), a jogosultságot megalapozó igazolások csatolásával, valamint a személyi térítési díj megállapításához az előző havi nettó jövedelem igazolásával lehet benyújtatni.

(3) Az ellátásra jogosultság elbírálása az „Őszirózsa” Gondozási Központ vezetőjének hatáskörbe tartozik, aki az ügykörre vonatkozó teljes körű felelősséggel, feladatkörében eljárva, határozatban bírálja el a jogosultságot, a fizetendő térítési díjat, az egyéb kérdésekre megállapodást köt (ételhordó edény cseréjének rendje, kiszállítás).

(4) Hajléktalan személy esetén az ellátást külön eljárás nélkül is biztosítani kell.

(5) Az étkeztetés megszűnik:

1. az ellátás feltételei már nem állnak fenn,
2. az ellátott szakosított ellátást nyújtó intézetbe kerül elhelyezésre,
3. a jogosult vagy hozzátartozója az ellátás megszűntetését bejelenti,
4. a jogosult elhunyt.

(6) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(7) A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy az Szoctv., valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti tartásra köteles és képes személy köteles megfizetni.

(8) Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(9) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat az „Őszirózsa” Gondozási Központ vezetője határozattal állapítja meg, amely az intézményi térítési díj és az igénybe vett étkezések számának szorzata, de nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme 30 %-át.

(10) Az önkormányzat étkeztetési feladatát az „Őszirózsa” Gondozási Központban (3033 Rózsaszentmárton, Apci út 2.) üzemeltetett befejező konyháról, az ellátott által történő saját elszállítással vagy kérelemre házhoz való szállítás keretében biztosítja az év valamennyi munkanapján.

(11) A fizetendő étkezési térítési díj mértékét az önkormányzat önálló rendelet keretében állapítja meg.

(12) Az étkeztetési térítési díjat a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell számla ellenében megfizetni az „Őszirózsa” Gondozási Központban (3033 Rózsaszentmárton, Apci út 2.) ügyintézőjénél tett befizetéssel, melynek elmaradása esetén a fenntartó polgári peres eljárást kezdeményezhet a kintlévőség behajtása céljából.

​11. Házi segítségnyújtás

21.§ (1) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely biztosítja a gondozásra szoruló igénylő lakókörnyezetében való önálló életvitelének fenntartását.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosított gondozási feladatokat az Szoctv. állapítja meg.

(3) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot az Szoctv. szerinti gondozási szükségleti vizsgálat alapján kell meghatározni.

(4) A házi segítségnyújtási feladatokat az Önkormányzat a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás (3021 Lőrinci, Szabadság tér 26.), a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény útján biztosítja, mely szervezet a kérelmek benyújtásának és elbírálásának jogkörét is gyakorolja.

(5) A fizetendő térítési díjat a Társulási Megállapodásban kijelölt Lőrinci Város Önkormányzata rendelete állapítja meg.

(6) A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő jövedelme 25 %-át.

12. Családsegítés 

22.§ (1) A Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás (3021 Lőrinci, Szabadság tér 26.), a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény útján, a Védőnői Szolgálat Rózsaszentmárton (3033 Rózsaszentmárton, Kossuth út 5.) intézménynél feladatot ellátó családgondozó által, a családsegítés szolgáltatását, az Szoctv-ben meghatározott feladatok tekintetében biztosítja az önkormányzat.

(2) A családgondozó az (1) bekezdés szerint meghatározott helyiségében minden héten hétfő és szerdai napokon 8.00 és 16.00 óra között tart fogadóórát.

(3) A családsegítő az Szoctv. 64.§.-a (2) bekezdésében meghatározott feladatokon túl:

1. Folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét.
2. Kezdeményezi a polgármesternél, valamint döntésre és ellátásra előkészíti, az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését és új szociális ellátások bevezetését.
3. Részt vesz az egyes szociális ellátások feltételeként előírt környezettanulmány készítésekben a szociális ügyintézővel.
4. Részt vesz a Szociálpolitikai Kerekasztal munkájában.

13. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

23.§ (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Rózsaszentmárton Község Önkormányzata a Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Társulás (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.) keretében biztosítja a Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgálaton keresztül, mely szervezet a kérelmek benyújtásának és elbírálásának jogkörét is gyakorolja.

(2) A társulásos feladatellátással végzett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díját a Társulási Megállapodásban kijelölt, Lőrinci Város Önkormányzata rendelete állapítja meg.

V. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

14. A Szociálpolitikai Kerekasztal működése

24.§ (1) A Szoctv. szerinti szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A kerekasztal tagjai a polgármester, a háziorvos, a védőnő, a családsegítő, Szociális Bizottság elnöke, az „Őszirózsa” Gondozási Központ vezetője, Gyermekjóléti Szolgálat vezetője.

(3) A szolgáltatástervezési koncepcióban – melynek felülvizsgálatára kettő évenként történik –, meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése céljából a Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, ülését a Polgármester, mint a Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke hívja össze.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 2/2012.(I.30.) önkormányzati rendelete.

Sipos Jánosné                                    dr. Kórós Tímea

​ polgármester                                              jegyző