Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

18/2004. (IV.14.) önkormányzati rendelete^[1]

az önkormányzat vagyonhasznosításáról, használatának és forgalmának rendjéről

EGYSÉGES SZERKEZET

A Szűcsi Önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 80. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

2. E rendelet 4. melléklete átfogóan tartalmazza az önkormányzati vagyon eladására, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait.

3. Az önkormányzat nem vesz részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét. Emellett olyan vállalkozást sem folytat, amely kötelező feladatainak ellátását veszélyeztetné.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. § ^[2]

(1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) A törzsvagyon körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen önkormányzati vagyon tárgyait az 1. melléklet, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza

(5) Törzsvagyonná olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatók, amelyek közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(6) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

(7) Az üzleti vagyon tárgyai forgalomképesek, melyek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

2/A. § ^[3]

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezik:

a) a helyi közutak, járdák és műtárgyaik,

b) a terek és a parkok,

c) a vizek és a vízközműnek nem minősülő közcélú vízlétesítmények,

d) a földutak,

e) az árkok, valamint

f) a temetők.

III. fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása

3. §

1. A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben- az SZMSZ-ben meghatározott módon- az egyes bizottságok, valamint a polgármester gyakorolja.
2. Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat (Ügyrend) rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal látja el. Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

4. §

1. A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és intézményei útján gondoskodik, illetve e célra gazdasági társaságot is alapíthat.

2. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

3. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt. E körben a Képviselő-testület saját jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

5. §

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak a 4. § (3) bekezdésén túlmenő, az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosításának joga az üzemeltetéssel megbízott intézményt, illetve gazdasági társaságot illeti meg.

6. §

1. A forgalomképes vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről és egyéb módon történő hasznosításáról  a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület jognyilatkozatait a létesítés kivételével a polgármester aláírásával teszi meg. A létesítéssel kapcsolatos szerződést a költségvetés mértékéig a polgármesteri köti meg.

2. Forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt. 

7. §

1. Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a Képviselő-testület forgalmi értékbecslést készíttet. A forgalmi értékbecslésben megállapított értéktől illetve értékbecslés készíttetéséről kivételesen fontosnak ítélt, fontos politikai vagy alapos gazdasági érdek esetén egyedi mérlegelés alapján a Képviselő-testület eltérhet.

IV. fejezet

Az egyes jogügyletek megkötése esetén irányadó szabályok

8. §

1.  Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére a Képviselő-testület koncessziós pályázatot írhat ki.

2.  A pályázatot a Képviselő-testület bírálja el. A Képviselő-testület jognyilatkozatait e körben a polgármester aláírásával teszi meg és felügyeli a szerződés teljesítését.

9. §

1. Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvényvagyon hasznosításáról a hivatal által kiírt pályázat alapján a Képviselő-testület dönt.

2. A 9. § (1) bekezdésében meghatározott képviselő-testületi hatáskörben a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság is eljárhat, amennyiben a döntés késedelme az önkormányzat alapvető gazdasági érdekeit lényegesen sértené. A bizottság döntéséről, annak indoklásával a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

10. §

Beépítetlen ingatlan (nem lakás célú helyiség) bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeiről a Képviselő-testület önkormányzati határozatban dönt. 

11. §

1. A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbeadás útján is hasznosítható.

2. A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 10 év lehet. A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a hatályos rendezési tervet figyelembe kell venni.

12. §

1. A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat csak készpénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant vagy értékpapírt fogadhat el.

2. Részletfizetést vagy fizetési haladékot csak rendkívüli indokolt esetben, kizárólag a Képviselő-testület adhat. 

13. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére önálló intézményt vagy gazdasági társaságot alapíthat.

2. Amennyiben a Képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

V. fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó egyes feladatok ellátásának szabályai

14. §

1. A Képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján (annak ügyrendjében szabályozottan) látja el, illetve erre gazdasági társaságot alapíthat vagy természetes, illetve jogi személyekkel, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival megállapodhat.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

a.) az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése,

b.) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése,

c.) döntés alapjául szolgáló előterjesztések elkészítése,

d.) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése,

e.) a Képviselő-testület, illetve a bizottságok pályázati kiírásainak lebonyolítása, illetve a beérkező pályázatok véleményezése,

f.) az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása,

g.) a szerződések elkészítése.

VI. fejezet

Eljárási szabályok

15. §

1. Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indul.

2. Hivatalból kezdeményezhet
   1. a Képviselő-testület,
   2. a bizottságok,
   3. a polgármester,
   4. a jegyző.

3. Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása pályázati úton történik. A pályázati kiírás feltételeit a Képviselő-testület határozza meg. A Képviselő-testület ezen jogosultságát bármely, a testület által egyszerűbbnek ítélt ügyben, egyedi határozattal, az alapvető ügyleti feltételek meghatározásával vagy anélkül a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságra vagy a polgármesterre átruházhatja.

4. Az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kedvezményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítói ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletének elsődlegességének elve érvényesül.

5. Az ingatlan értékesítése során a vételáron túlmenően érvényesíteni kell a szerződéskötés, valamint az ingatlan forgalmiérték-becslésének költségét.

16. §

1. A pályázati rendszer nem terjed ki:

a.)    a bérlemények bérlő számára történő elidegenítésére, illetve bérleti idő meghosszabbítására,

b.)   telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokra, telek kiegészítésekre, idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására,

c.)    állampolgárok által egyidejű igénybejelentéssel feltárt, többcélú hasznosításra alkalmatlan, nem központi fekvésű szórvány földek hasznosítására,

d.)   vagyontárgy önkormányzati alapítású vállalkozásba vitelére,

e.)    állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére,

f.)     Képviselő-testület által biztosított opcióra,

g.)    pályáztatás kétszeri eredménytelensége esetére,

h.)    ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja,

i.)      ha a jogszerű használó a helyiséget az építési hatóság életveszélyessé nyilvánítása miatt kénytelen kiüríteni, elhagyni,

j.)     ha az önkormányzat az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak.

2. A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és esetenként a helyi és országos sajtóban is közzé kell tenni (helyben szokásos módon).

3. Pályázati ajánlatot csak a hirdetményben közzétett helyiségre, telekre, az ott megjelölt tevékenységi körre, beépítés esetén a mindenkor érvényben lévő általános rendezési terv, illetve részletes rendezési terv által javasolt funkcióra lehet tenni.

4. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelemszerűen):
   1. az elidegenítési ár alsó határát (pályázati tárgyaláson a licit alkalmazási lehetőségét), a használati jog megszerzésének legalacsonyabb, területegységre megállapított értékét (telek esetében a közművesítettségi fokot és fekvést),
   2. a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák mennyiségben vagy értékben való meghatározását,
   3. a bérleti szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget,
   4. a helyiség (telek) címét, helyrajzi számát, az alapterület nagyságát, a műszaki jellemzőket, a tulajdonosi jogosultságot, az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört, a bérleti díj alsó határát, utalva a várható inflációs ráta érvényesíthetőségére, valamint a bánatpénz kikötését, amennyiben a pályázó önhibájából szerződéskötésre nem kerül sor,
   5. a bérleti, a használati jog időtartamát,
   6. a fizetendő bérleti díjat (alsóhatáros jelleggel) vagy a területegységre meghatározott bérleti díjat,
   7. a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
   8. a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
   9. pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét (esetenként),
   10. az elbírálás szempontjait.

5. A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, nyilatkozattételt a feltételek elfogadásáról. A pályázathoz mellékelni kell a tevékenység végzésére feljogosító engedély (cégbejegyzés, cégbírósági igazolás, egyéni vállalkozói igazolvány) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött.

6. A pályázati versenytárgyalást a Polgármesteri Hivatal bonyolítja le. A versenytárgyalásra beérkező zárt pályázatok egyidejű felbontását képviselőjének jelenlétében kell biztosítani.

7. Ingatlan bérbeadása esetén a helyiség bérleti jogát a pályázók közül az szerzi meg, aki a pályázatában a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot, az ingatlanok elidegenítése esetén pedig az szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, aki a legkedvezőbb vételárat ajánlja. Ettől akkor lehet eltérni, ha egyéb szempontokra is figyelemmel összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett. Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén a ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet a pályázatot benyújtani. A pályázat nyertese a Képviselő-testület döntése alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő.

8. Amennyiben a versenytárgyalástól számított 30 napon belül a nyertes pályázó részéről fennálló okból a szerződés nem jön létre, úgy a befizetett bánatpénz visszafizetésére nem tarthat igényt. A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz szerződéskötéskor a bérleti díjba beszámításra kerül.

17. §

1. A Polgármesteri Hivatal a pályázókról szükség esetén információkat és referenciákat szerez be.

2. A pályázati bírálat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül írásban értesíteni kell.

3. A szerződésekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

VII. fejezet

 A helyiségek bérbeadása

18. §

1. A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a 15. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel pályázati eljárás lefolytatása után legfeljebb tíz éves határozott időtartamra adhat bérbe. Az ingatlanoknak - a bérleti díj kivételével – azonos tartalommal történő folyamatos bérbeadásáról a polgármester gondoskodik.

2. A pályázati kiírás feltételeit a 15. § (4) bekezdése tartalmazza.

3. A helyiségek bérletére az 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

VIII. fejezet

 Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

19. §

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingóvagyonról az intézmények és a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást köteles vezetni.

2. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni, melyben a tőkevagyont elkülönítetten kell szerepeltetni.

3. A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

IX. fejezet

 Hatálybalépés

20. §

1. E rendelet 2004. május 1-én lép hatályba.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 6/1994. (IV. 26.) rendelet, valamint az azt módosító 8/1995.(XI. 30.) és a 4/2002.(III. 26.) rendelet.

Szűcsi, 2004. február 3. 

            Szekeres István s.k.                                                            dr. Vitovszki Mária s.k.

                  polgármester                                                                             jegyző

Kihirdetési záradék:

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeletet kihirdettem 2016.09.27. napján.

                                                                                                        Márkus Sándor

                                                                                                              aljegyző

1. számú melléklet ^{[4] [5]}

a 18/2004. (IV. 14.) rendelethez

 Szűcsi község nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen törzsvagyona

2. számú melléklet^[6]

a 18/2004.(IV.14.) rendelethez

Az önkormányzati korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

1. Törvény alapján:

1. közművek

1. művelődési és közoktatási intézmények ingatlanai

1. egészségügyi és szociális intézmények ingatlanai

d.) középületek ingatlanai

3. számú melléklet^[7]

a 18/2004. (IV. 14.) rendelethez

        Az önkormányzati üzleti vagyonba tartozó forgalomképes vagyontárgyak:^[8]

4. számú melléklet

a 18/2004. (IV.14.) rendelethez

Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó

versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályai

I. fejezet

 Általános rendelkezések

1. §

1. A szabályozás kiterjed a 18/2004. ( IV. 14.) rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására és az ebben közreműködő önkormányzati szervek és intézmények tevékenységére. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra, amelyekre az 2003. évi CXXIX. törvény az irányadó.
2. A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés (továbbiakban: pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását, a szolgáltatások legmegfelelőbb ellátását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
3. A versenyeztetés megvalósulhat a Képviselő-testület, illetve polgármester előírása szerint ajánlatkérés, pályáztatás vagy árverés útján. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérőt, a pályázón egyben ajánlattevőt is érteni kell.)

A pályáztatási eljárás alapelvei

Az esélyegyenlőség elve

2. §

A kiíró (ajánlatkérő) a pályázati felhívásban (ajánlatkérésben), valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

A nyilvánosság elve

 3. §

1. A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság jelen rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat vagy ajánlatkérés útján történik.
2. A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.

A verseny tisztaságának elve

4. §

1. A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték köteles tiszteletben tartani a meghirdetett pályázati feltételeket, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet, köteles továbbá biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztasását.
2. A pályázót a pályázati kiírás átvételekor tájékoztatni kell, hogy köteles a pályázati eljárás ezen szabályozás szerinti feltételeit betartani.

II. fejezet

 Az ajánlatkérés

5. §

1. Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).
2. Az ajánlatkérőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.
3. Az ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását ajánlattevőtől várja.
4. Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.
5. Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.

III. fejezet

 Az árverés

6. §

1. Árveréssel értékesíthető az önkormányzati vagyon abban az esetben, ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.
2. Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni. Ennek helye egy napilap. A kiíró az árverést más országos napilapokban is meghirdetheti.
3. A hirdetményben közzé kell tenni az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatait, kikiáltási árát, az árverés helyét, idejét, az árverési előleg letételének helyét, idejét, módját; az árverésen a részvétel milyen árverési előleg befizetéséhez kötött; az árverésen a licitálás a kikiáltási ár milyen mértékű emelésével történik. Az árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb árat tartja.

IV. fejezet

 A pályáztatás

A pályáztatás típusai

7. §

1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.
2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve ha a kiíró a zártkörű (ún. meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt a 7. § (3) bekezdése szerint.
3. Zártkörű (meghívásos) pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb ellátásával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

A pályázat kiírása, meghirdetése

8. §

1. A nyilvános pályázatot a megyei napilapban, a kiíró által meghatározott egyéb helyen, a pályázatok benyújtására megállapított határidőhöz képest megelőzően kell meghirdetni.
2. A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a felhívás közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 30 naptári nap különbség legyen.
3. A kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. A zártkörű (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három – pályázónként számításba vett – személynek (szervnek) meg kell küldeni.
4. Pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban –a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján- az első forduló eredményeképpen a kiíró által kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
5. A pályázati eljárás folyamán a kiíró nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy pályázati feltételt, amelyet akár meghirdetés útján, akár személyesen a pályázóval közölt, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal egy alkalommal meghosszabbíthat a 8. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.
6. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a kiíró a pályázati kiírással megegyező módon teszi közzé, illetve a zártkörű (meghívásos) pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben értesíti.
7. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:
   1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;
   2. a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy meghívásos) és azt, hogy egy-vagy kétfordulós;
   3. a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén a korlátozásokat);
   4. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;
   5. az ajánlati kötöttség tartalmát;
   6. a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;
   7. a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;
   8. a részletes pályázati kiírás vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségviselést, az esetleges visszafizetést.
8. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak, információs dokumentumnak tartalmaznia kell:
   1. az elidegenítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat;
   2. a részletes eljárási rendet;
   3. az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:
      53. az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét, amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell,
      54. azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen,
      55. az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat,
      56. valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését;
   4. az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját;
   5. az önkormányzati rendelet és e szabályzat előírásainak betartására történő utalást;
   6. az esetleges hatósági előírások, jogok, kötelezettségek, korlátozások megtartására történő utalást;
   7. a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásánál figyelembe veendő fizetési feltételeket, határidőket stb.;
   8. azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles pénzintézeti igazolást a hitelképességéről, pénzügyi helyzetéről, cégkivonatot, illetve vállalkozói igazolványt, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs;
   9. amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart;
   10. a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.
9. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.
10. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.
11. A zártkörű pályázaton részt vevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez az érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlattevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.
12. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.
13. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletesen dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésére álljon. A dokumentáció költségeit a pályázók viselik.

V. fejezet

 A pályázati biztosíték, az ajánlati kötöttség,

A pályázat visszavonása, a kizárás szabályai

Pályázati biztosíték

9. §

1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – a 9. § (3) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, melynek összegét a kiíró határozza meg és ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.
3. Nem jár vissza biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonhatja vagy a szerződés megkötése  neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

Ajánlati kötöttség, az eltérés oka

10. §

1. A pályáztató az ajánlathoz a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.
2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
3. A pályázó az ajánlat kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja:
   1. ha a kiíró a pályázót – határidő kitűzésével – módosításra hívja fel;
   2. ha a kétfordulós pályázat első fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételére jogot szerzett, a második fordulóban benyújtott ajánlatot a kiíró felhívásában meghatározott korlátok között módosíthatja. Más esetekben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelen. Ilyen előírás hiányában pályázó csak a pályázat pénzügyi részét – beleértve a vételárat, fizetési ütemezést és a biztosítékot is – változtathatja meg.
4. Más ajánlati feltételek módosítása érvénytelen, ilyen esetben az ajánlat a módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és helyébe az első fordulóban tett ajánlati feltétel lép. 

A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

11. §

1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.
2. A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén – ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt –a kiíró a dokumentumok vissza szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.
3. A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási , illetve az ajánlatevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.
4. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró – a pályázat lezárása után- a pályázatot ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Ez esetben a kiíró a legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel az ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek. Amennyiben nem felel meg a követelménynek alapos mérlegelésével kell eldöntenie.
5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja az ajánlatát.
6. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

VI. fejezet

Ajánlatok beérkezése, elbírálása

A pályázati ajánlat

12. §

1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:
   1. a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan;
   2. a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról;
   3. a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről, fizetési feltételek vállalásáról.
2. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.
3. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát is megtiltja, kivéve az ajánlattevő nevének, az ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát.
4. Az ajánlatot – ha a kiíró másképpen nem rendelkezik – zártan (például lepecsételt borítékban) kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

13. §

1. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
2. A pályázatok bontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen.
3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
4. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartamát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.
5. A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.
6. Az ajánlatok értékeléséhez az előkészítését végző személy információkat köteles beszerezni a pályázók megbízhatóságáról.

A pályázat elbírálása

14. §

1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el.
2. Az értékelő (elbíráló) az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek, akiknek a pályázata a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehet részt.
3. Érvénytelen az ajánlat, ha:
   1. olyan ajánlattevő nyújtotta be aki nem jogosult részt venni a pályázaton;
   2. az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;
   3. az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
   4. biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta vagy nem az előírásoknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
   5. az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti;
   6. olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerződésbe foglalt vállalásait nem teljesítette.
4. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.
5. Érvényes az ajánlat, amely mindenben megfelel –azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve – a pályázati kiírásban foglaltaknak.
6. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, a testület által fenntartott hatáskör esetén a soron következő ülésen kell elbírálni.
7. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:
   1. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója;
   2. munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja;
   3. szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja;
   4. ha a pályázó jogi személy vagy cég, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja.
8. A 14. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).
9. A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, a 14. § (7)-(8) bekezdéseiben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
10. Az összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.
11. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
12. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.
13. Eredménytelen a pályázat, ha:
    1. a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett;
    2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más a pályázatra vonatkozó további előírásnak;
    3. kétfordulós pályázat esetén a második fordulóban egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek;
    4. a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;
    5. a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.
14. Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szüksége, az elbíráló az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A kért adatok, kérdésekre adott válaszok azonban a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezhetik.
15. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.
16. A kiíró az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követően valamennyi érvényes ajánlatot tett személyt ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.
17. Kétfordulós pályázat esetén a kiíró ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.
18. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

A pályázat eredményének közzététele

15. §

1. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. A kihirdetésre – lehetőség szerint - ha a kiírás nyilvános volt, az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.
2. A kiíró zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
3. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázat nyertese, aki összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.

Szűcsi, 2004. február 20.