A Szűcsi Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet alkalmazási köre

1. §

1. A rendeletet Szűcsi község közigazgatási területén kell alkalmazni.

2. A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

3. Nem alkalmazható e rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2. §

1. A Szűcsi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

2. A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

3. A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult közszolgáltató az Önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján Lőrinci Város Kft. - 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. -  (továbbiakban: közszolgáltató) látja el^[1].

Értelmező rendelkezés

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó, jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint a lakásban folytatott vállalkozás gyakorlásából keletkezett nem veszélyes hulladék, ha az összes hulladék mennyisége nem haladja meg a 4 l/fő/nap normatívával kiszámított hulladék mennyiségét), illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2. Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

3. Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék

4. Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában lévő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik.

5. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

6. Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.

7. Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

8. Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

9. Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.

10. Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.

II. fejezet

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS

HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

4. §

1. Az ingatlantulajdonos köteles a szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

2. A közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszony írásbeli szerződéssel jön létre.

3. A szerződés határozott időre, legfeljebb a szolgáltató közszolgáltatási szerződésének időtartamára köthető. A szerződés létrejöttének és fenntartásának tényét, továbbá a közszolgáltatási díj befizetésének tényét a szolgáltatást igénybevevő részére átadott öntapadós matrica igazolja, melyet a hulladékgyűjtő edényeken kell alkalmazni.

4. A szerződésnek tartalmaznia kell:
   1. a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
   2. a teljesítés helyét,
   3. a gyűjtőedény űrtartalmát és darabszámát, az ürítés napját és gyakoriságát,
   4. a közszolgáltatási díjat,
   5. a közszolgáltatási díj megfizetésének módját,
   6. a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatást és annak díját,
   7. az irányadó jogszabályok meghatározását.

5. §

1. A közszolgáltató a a szilárd települési hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés szerinti gyakorisággal – hetente egyszer, a csütörtöki napon végzi. A szállítási útvonalba e napon a település összes utcája beletartozik.^[2]

2. Ha a szolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep- vagy munkaszüneti napra esik, és az önkormányzat valamint a szállító másban nem állapodnak meg, a hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani.

6. §

1. Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére illetve elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt valamint – a gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott 50 literes műanyag zsákot köteles igénybe venni.

2. Gyűjtőedényként 50, 110, 120, illetve 240 literes szabvány edényt lehet használni, melynek beszerzése az ingatlantulajdonos kötelessége.

3. 50 literes gyűjtőedényt kizárólag az egy személyes háztartásokban élő ingatlantulajdonosok használhatnak.^[3]
4. Minden ingatlantulajdonos köteles legalább egy edényben gyűjteni és hetente elszállítani a hulladékot.

5. Amennyiben az ingatlanonként rendszeresített edényekben elhelyezhető mennyiségtől –alkalmanként- több hulladék képződik, azt a szállító csak az általa forgalmazott zsákban köteles átvenni és elszállítani.

6. A gyűjtőedények ingatlanonkénti számát, méretét a szolgáltató tartja nyilván.

7. A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként 4 l/ fő/ nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

7. §

A gazdálkodó szervet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt,

 4. § (4) bekezdésben meghatározott tartalmú szerződés megkötésével jön létre.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

8. §

1. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába kerülő települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

1. az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,
2. a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
3. az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

2. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak. Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

3. Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

4. Az az ingatlantulajdonos , akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint nem gondoskodott.
5. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

9. §

1. Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély alapján lehet.

2. Az ingatlantulajdonos köteles a megvásárolt gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon (hétfőn), 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

3. A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének- a közterület szennyezésének elkerülése érdekében- lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

4. A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

5. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

10. §

1. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

2. Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

3. Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

11. §

1. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett lomtalanításból származó települési szilárd hulladékot a rendeletben meghatározott hulladék lerakóhelyre maga is elszállíthatja, és ott díjmentesen elhelyezheti.
2. Az épület felújításból, bontásból származó hulladékot (sittet) az önkormányzat által e célra kijelölt helyre kell szállítani.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

12. §

1. A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

2. A közszolgáltató a települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását az apci hulladék lerakóhelyen  köteles elhelyezni.^[4]

13. §

1. A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

2. A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

3. A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás

14. §

1. A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató évente 2 alkalommal a közszolgáltatás keretében –külön díj felszámolása nélkül- gondoskodik.

2. A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

3. A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

4. Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

Közszolgáltatási díj

15. §

1. A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie. Az egységnyi díjtételek díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. A közszolgáltatási díjat a Képviselő-testület egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg.

16. §

1. A közszolgáltató a közszolgáltatási díjat negyedévente – utólag -  számlázza ki.^[5]

2. Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére közvetlenül vagy az általa megbízott díjbeszedő útján – a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében- a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni.

3. Aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.

4. Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulást követő munkanapon a mulasztását pótolta.

17. §

A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

A közszolgáltatás szünetelése

18. §

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

19. §

1. A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.

2. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 30 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

3. Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

4. Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok

20. §

1. Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

2. Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett –települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

3. Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékának mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési

szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

21. §

1. A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére; nem terjed ki továbbá a közintézmény működése során keletkezett hulladékra. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosoknak a Hgt. 13. §-a (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

2. A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokába került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni.

3. Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa
   1. a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
   2. az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
4. Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot a Szűcsi hulladék lerakóhelyre, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

5. Az ingatlantulajdonos jogosult az (1) bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a szolgáltató közszolgáltatását igénybe venni, de a szolgáltatón kívül, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe vehet.

22. §

1. A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán nem szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

2. Gazdálkodó szervezet igénybevételével történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokos, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal- köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

3. A (2) bekezdésben előírt kötelezettség- a külön jogszabályban meghatározottak szerint – mind a Szűcsi hulladék lerakóhely üzemeltetőjét, mind az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) terheli.

23. §

1. Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

2. Az ingatlantulajdonos a szolgáltató részére a megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

24. §

A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

III. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Szabálysértés

25. §

Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet

1. 8. §-ának (1) bekezdésében az ingatlantulajdonos kötelességére,

1. 9. §-ának (3)-(5) bekezdésében és a 10. §-ának (3) bekezdésében a hulladékgyűjtő edényre,

1. 14. §-ának (4) bekezdésében az elszállítandó hulladéknak a közterületen való elhelyezésére,

1. 20. §-ának (1) és (3) bekezdésében a gazdálkodó szervezet kötelességeire,

1. 21. §-ának (2) bekezdésében a hulladék termelőjének és birtokosának feladataira,

1. 22. §-ának (1) bekezdésében a hulladék szállítására,

1. 24. §-ában a hulladékgyűjtő konténerre

vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.

Hatálybalépés

26. §

1. Ez a rendelet 2004. május 1. napján lép hatályba.

2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységről, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 3/1997. (II. 04.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 10/1997. (VI. 19.), 8/1998. (V. 26.), 9/1998. (VI. 29.), 15/1998. (XII. 15.), 12/1999. (XI. 30.), 14/2000. (XII. 11.) és a 14/2001. (XI. 27.) rendelet.

Szűcsi, 2004. április 5.

                       Szekeres István s.k.                                             dr. Vitovszki Mária s.k.

                            polgármester                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék:

A módosított rendeletet kihirdetésének napja: 2013.szeptember 30.

                                                                                                     FergeJánosné

                                                                                                             aljegyző

1. számú melléklet^[6][7][8]