Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

27/2004. (XII.01.)

a helyi hulladékgazdálkodási tervről

A Szűcsi Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

E rendelet hatálya Szűcsi község közigazgatási területére terjed ki.

2. §

A Szűcsi Önkormányzat – mint a Gyöngyös Körzeti Kistérségi Területfejlesztési Társulás tagja – a helyi hulladékgazdálkodási tervét a Gyöngyös Körzeti Kistérség Területfejlesztési Társulás Hulladékgazdálkodási Terve alapján, a jelen rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint határozza meg.

3. §

Ez a rendelet 2004. december 1-én lép hatályba.

Szűcsi, 2004. november 23.

                      Szekeres István s.k.                                            dr. Vitovszki Mária s.k.

                            polgármester                                                                jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem 2004.12.01. napján.

                                                                                                       dr. Vitovszki Mária s.k.

                                                                                                                     jegyző

BIO-INDIKÁTOR KKT

Eszterházy Károly Főiskola Integrált Természettudományos Szolgáltató és Kutató Centruma Hulladékgazdálkodási Munkacsoportja

3300 Eger, Leányka u. 6.

Gyöngyös Körzete Kistérség Területfejlesztési Társulás Településeinek

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2004. augusztus 31.

Készítették:                    Holéczy Gézáné

                                       H & Z & G Bt.

                                       1116 Budapest XI., Fehérvári út 217. IV/43.

                                       szakértői engedély száma: K-V, K-F-V 01-1366

                                       Dr. Ágoston Csaba

                                       1147 Budapest, Telepes u. 1/B. I. 5.

                                       Dr. Kiss Attila

                                       3300 Eger, Mikes Kelemen u. 19.

                                       KÖM engedélyszám: 919/2003

Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás térképe

TARTALOM

BEVEZETÉS

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban : Hgt.) 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet tartalmazza.

A jelen helyi terv a Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás Településeinek hulladékgazdálkodására terjed ki. A közös terv készítését az indokolta, hogy a Kistérség települései a jövőben közösen kívánják települési szilárd hulladékkezelési feladataikat teljesíteni. Több településcsoport jelenleg is közösen oldja meg egyes hulladékainak kezelését.

A helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása a fenti jogszabályok alapján készült segédlet szerint, az Önkormányzatok sajátosságainak figyelembevételével történt, a rendelkezésre álló adatok, információk alapján.

I. ÁLTALÁNOS ADATOK

I/1. A tervkészítés általános adatai

Tervezési szint:   Gyöngyös Körzete Kistérségi Társulás Települései (továbbiakban: Kistérség) helyi hulladékgazdálkodási terve (továbbiakban: terv).

A tervek elkészítéséért felelős 23 önkormányzat:

Visznek statisztikailag a Kistérséghez tartozik, azonban a tervkészítésben nem vett részt, mert hulladékgazdálkodása a Jászsági Régio-Kom-hoz tartozóan megoldott.

A terv az adatokat – ahol az lehetséges – táblázatokban megjelenítve, települések szerint tartalmazza. A táblázatok számozása fejezetenként, a fejezet (római) számának feltüntetésével történt.

Készítették:                    Holéczy Gézáné

                                       H & Z & G Bt.

                                       1116 Budapest XI., Fehérvári út 217. IV/43.

                                       szakértői engedély száma: K-V, K-F-V 01-1366

                                       Dr. Ágoston Csaba

                                       1147 Budapest, Telepes u. 1/B. I. 5.

A tevezés báziséve:       2003., valamint későbbi, esetenként korábbi információk is (rendelkezésre állástól függően).

Tervezési időszak:         2004-2008.

I/2. A tervezés alapjai

A terv

• az általánosan megválaszolandó kérdések esetében kérdőíves,

• a speciális kérdések esetében külön (írásban, illetve szóban) megfogalmazott,

• egyes esetekben személyes megkeresés útján történő,

• valamint egyéb módon folytatott

adatgyűjtés alapján készült, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékokra vonatkozóan.

A közszolgáltatók részére külön kérdőív készült.

A tervkészítés során a civil szervezetekkel és a lakossággal a kapcsolattartás az önkormányzatok feladata volt.

A tervkészítéshez alapul szolgáltak a következő dokumentációk:

• A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelete a területi hulladékgazdálkodási tervekről,

• Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez, 2004. január,

• KEVITERV EGER MÉRNÖKI KFT.: Heves megyei regionális hulladékgazdálkodási program, Beruházási koncepció, Eger, 2003. (továbbiakban: Program),

• ECOLNET-WTP Rt.: Hulladék Konvertáló Erőmű Gyöngyös Ipari Park részletes környezeti hatástanulmány, Budapest, 2003.,

• KEVITERV PLUSZ Kft., 3517 Miskolc, Katalin u. 1. Gyöngyös város szenyvíztisztító telep komposztálás, Vízjogi létesítési engedélyezési terv, Miskolc, 2002.,

• KEVITERV PLUSZ Kft., 3517 Miskolc, Katalin u. 1.: Gyöngyös város szenyvíztisztító telep bővítése, Vízjogi létesítési engedélyezési terv, Miskolc, 2003.,

• kitöltött kérdőívek, az önkormányzatoktól kapott egyéb adatok, információk,

• határozatok (pl. engedélyek),

• egyéb dokumentációk: KSH adatok, stb.

A terv az önkormányzatok közszolgáltatási feladatkörében megoldandó hulladékgazdálkodási tevékenységekre terjedt ki.

A tervkészítés meghatározó stratégiai kérdése a települési szilárd hulladékok kezelése. Ezen a téren a jelenlegi helyzet egyes települések esetében jelentős eltérést mutat, a jövőbeni megoldást azonban közösen, a Kistérségi Társulás keretében tervezik megvalósítani.

Kiemelt fontosságú a települési folyékony hulladék-kezelés is.

A tervkészítést nehezítették a pontatlan, nem méréseken alapuló, nem elgendő részletességű, illetve hiányzó adatok. Mivel a nemlegesség és az adathiány többnyire nem különböztethető meg, a tervben csak a – pl. mennyiség megjelölésével – közölt adatok szerepelnek. E téren várhatóan kedvező változást eredményez majd a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Kormányrendelet életbelépése. A később rendelkezésre álló további adatok a 2 évenkénti felülvizsgálat során lesznek figyelembe vehetők.

I/3. A Kistérség és településeinek bemutatása

I/3.1. A Kistérség általános jellemzőinek bemutatása

A kistérség két földrajzi értelemben vett nagytáj, az Alföld és az Északi Középhegység területén helyezkedik el, több földrajzi értelemben vett kistájat részben vagy egészében magában foglalva:

• Magas-Mátra (Mátraszentimre)

• Nyugati-Mátra (Gyöngyöspata, Szücsi)

• Déli-Mátra (Abasár, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Kisnána, Markaz)

• Keleti-Mátraalja (Detk, Domoszló, Halmajugra, Karácsond, Ludas, Vécs, Visonta)

• Nyugati-Mátraalja (Atkár, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Nagyréde)

• Gyöngyösi-sík (Adács, Nagyfüged, Vámosgyörk)

A Kistérség természeti viszonyai a változatos domborzati viszonyokból adódóan változatosak (lásd I/1. táblázat). Az eltérő tengerszint feletti magasság elsősorban a csapadék mennyiségében és a hőmérsékleti viszonyokban érezteti hatását, mely kihat a terület vízrajzára, növényvilágára, és a mezőgazdaságra.

A Kistérség központja Gyöngyös. A város regionális központnak tekinthető, felsőfokú oktatási intézmény, kórház működik a területén. A Kistérség ipari potenciálja és mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipara legnagyobb részt Gyöngyösön összpontosul. A város a Nyugati-Mátraalján található, azonban közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik Mátrafüred, Mátraháza.

A kistérség területén jelentősebb, hajózásra alkalmas vízfolyás nem található. A terület a Zagyva és Tarna vízgyűjtő területe, ezek több mellékpatakjának forrásvidéke (Gyöngyös-, Bene-, Tarnócza-, Parádi-, Tarna-, Kövicses-, Külső-Mérges-, Belső-Mérges-, Tarján-, stb. patak). A vízfolyások átlagosan sok vizet vezetnek le, de a hegyvidéki területeken a vízzáró kőzetfelszínen igen nagy vízhozam-ingadozásúak. Csapadékos időben hamar megáradnak, száraz időben csaknem kiszáradnak. A hegyvidéki területről érkező patakok az ottani lefolyásviszonyokat közvetítik a délebbi, síkvidéki területekre is. A kistérség egésze (a legmagasabban fekvő területek kivételével) vízhiányos. Az utóbbi időben víztározók létesítésével hasznosítják a Mátra vízfeleslegét (pl. Csórréti-, Nagyrédei-, Gyöngyöstarjáni-, Gyöngyöshalászi-tározó), melyeknek a vízigényes növénykultúrák öntözésében, és a kistérség ivóvíz ellátásában van jelentősége. A területen jelentősebb természetes állóvíz nem található. Nagyobb vízhozamú folyó, illetve nagyobb kiterjedésű állóvíz nem lévén, a halászati tevékenység nem jelentős.

A mezőgazdasági tevékenység szorosan összefügg a terület éghajlati és domborzati adottságaival. A magasabban fekvő településeken az erdőgazdálkodás dominál a mezőgazdasági művelési ágak közül (a Magas-Mátrában szinte kizárólagos), mely mellett a tengerszint feletti magasság csökkenésével egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a szántó és kertkultúrák. A Mátra déli lejtőin igen jelentős a szőlőtermesztés (borvidék).

A kistérség idegenforgalma az egyedi adottságoknak megfelelően szintén heterogén képet mutat. A hegyvidéki terület országos jelentőségű üdülőhely, mely tájképi szépsége és a megfelelő színvonalú fogadókészsége révén az év minden szakában alkalmas az üdülési és kiránduló turista igények kielégítésére. Számos üdülő és szanatórium található itt. Kékestetőn létesült az ország egyik legjobban felszerelt síközpontja, és itt található az ország legmagasabban fekvő klimatikus gyógyhelye. Az alacsonyabban fekvő területeken a turizmus kevésbé jelentős, a hozzá kapcsolódó infrastruktúra (szálláshelyek) kevésbé kiépítettek.

A kistérségben hajózható és így vízi szállításra alkalmas vízfolyás nem található. A települések egy része vasúton megközelíthető (I/2. táblázat). A térségen halad keresztül a Miskolc-Budapest vasútvonal, melyet Vámosgyörkről kiindulva szárnyvonal köt össze Gyöngyössel. Gyöngyös és Mátrafüred, valamint Gyöngyös és Lajosháza között keskeny nyomtávú vasút található, melynek elsősorban az idegenforgalom szempontjából van jelentősége. A kistérség településeinek többsége kizárólag közúton közelíthető meg. A térség közúthálózatának kiépítettsége jónak mondható. A települések többsége a területen áthaladó M3 autópályáról és a 3. sz. főútvonalról könnyen megközelíthető.

A kistérség hegyvidéki területei a Mátrai Tájvédelmi Körzethez tartoznak. Emellett fokozottan védett területekkel is találkozhatunk. Természet és tájvédelmi szempontból a legjelentősebb problémát a korábbi bányaművelésből visszamaradt területek rekultivációjának (részleges) hiánya jelenti. Meg kell említeni, hogy a Mátrai Erőmű Rt. a területen felszíni művelésű lignitbányászatot folytat. A tevékenységével érintett területeken a rekultiváció folyamatosan megvalósul. A Mátrai Erőmű Rt. üzemelteti a térség legnagyobb teljesítményű légszennyező pontforrását. Az utóbbi években megvalósított környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően az általa kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége jelentős mértékben csökkent. Egyes településeken problémát jelent az átmenő forgalom által okozott légszennyezés és zajterhelés. A lakások többsége vezetékes ivóvízzel ellátott, ugyanakkor a kommunális szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetése több településen még nem megoldott. (I/1. és I/3. táblázat)

A kistérség településein folytatott ipari tevékenység volumene, a Mátrai Erőmű Rt. bányászati és hőerőmű üzemeltetési tevékenységétől eltekintve nem jelentős. Zömében a településeken jelentkező helyi igények kielégítésére törekvő kis és középvállalkozásokra korlátozódik (I/3. táblázat). Jelentősebb volumenű termelést folytató ipari vállalkozások a kistérség központjában Gyöngyösön találhatók.

I/3.2. Településenkénti adatok

I/1. táblázat: A kistérség főbb domborzati, geológiai, meteorológiai, mezőgazdasági adatai.

I/2. táblázat: A kistérség településeinek főbb adatai 1.

I/3. táblázat: A kistérség településeinek főbb adatai 2.

Felhasznált adatok:

• az érintett települési önkormányzatok által szolgáltatott adatok,

• A kommunális ellátás fontosabb adatai (KSH 2003.),

• Révai Új Lexikona 1-10 kötet (Babits Kiadó, Szekszárd 1996-2004.).

I/1. táblázat: A kistérség főbb domborzati, geológiai, meteorológiai, mezőgazdasági adatai

I/2. táblázat: A kistérség településeinek főbb adatai 1.

I/3. táblázat: A kistérség településeinek főbb adatai 2.

II.         A KISTÉRSÉGBEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

A Kistérségben keletkező hulladékok rendelkezésre álló (több vonatkozásban hiányos) adatait települések szerint rendezve tartalmazza a tervfejezet.

A m³-ben megadott hulladékmennyiségeket – ahol az lehetséges volt. – tonnára átszámítva tartalmazzák a táblázatok, a II/1. táblázat végén megadott mód szerint.

II/1. táblázat:      Nem veszélyes hulladékok évente keletkező mennyisége: t/év

A települési szilárd hulladék esetében nem mindig különíthető el a lerakásra kerülő hulladékokon belül pl. az építési-bontási vagy más, a lerakóra szállított hulladék.

A Kistérségben legnagyobb mennyiségben települési folyékony hulladék keletkezik, a csatornázás hiányából következően.

II/2. táblázat:      A települési hulladékoktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok: t/év

Amint a II/2. táblázat mutatja, a Kistérségben veszélyes hulladékként legnagyobb mennyiségben egészségügyi hulladék, nem veszélyes hulladékként biológiailag lebontható („zöld”) hulladék keletkezik.

II/3. táblázat:      Szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyisége: t/év

A II/3. táblázat adatai szerint csomagolási hulladékot szelektíven csak 3 településen gyűjtenek, összesen 25,5 t/év mennyiségben.

II/4. táblázat:      A településeken felhalmozott nem veszélyes hulladékok mennyisége: t/év

A felhalmozott hulladékok mennyisége, beleértve az illegálisan lerakott hulladékokét is, valószínűleg nagyobb, mint amennyi a táblázatban szerepel. Esetenként csak az évenkénti mennyiség ismert.

A következő táblázatok tartalmazzák az alábbi adatcsoportokat.

II/5. táblázat:      A területre beszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége: t/év

II/6. táblázat:      A területről kiszállított nem veszélyes hulladék mennyisége: t/év

II/7. táblázat:      A településről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége: t/év

II/8. táblázat:      A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége: t/év

II/9. táblázat:      A településeken a nem veszélyes hulladékok kezelésének mennyiségei és arányai, benne a kiszállított hulladék kezelés (hasznosítás, lerakás, égetés, egyéb) adatai is: t/év, %.

II/1. táblázat: Nem veszélyes hulladékok évente keletkező mennyisége: t/év

*:             1 t = 1 m³ (esetenként a rács szemetet is tartalmazza)

**:           benne: Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján hulladéka

***:         1 m³ = 0,2 t

****:        1 m³ = 1,7 t (összesítésben)

II/2. táblázat:

A települési hulladékoktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok: t/év

II/3. táblázat: Szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyisége: t/év

*:             a területről kiszállítva

l:              lerakás

II/4. táblázat: A településeken felhalmozott nem veszélyes hulladékok mennyisége: t

*:             lomtalanításkor lerakóra szállítva

II/5. táblázat: A területre beszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége: t/év

**:           benne: Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján hulladéka

II/6. táblázat: A területről kiszállított nem veszélyes hulladék mennyisége: t/év

*:             1 m³ = 1,7 t

II/7. táblázat:

A településről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége: t/év

l:              lerakás                                        é:      égetés

h:            hasznosítás                                e:      egyéb

II/8. táblázat:

A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége: t/év

l:              lerakás

II/9. táblázat: A településeken a nem veszélyes hulladékok kezelésének mennyiségei és arányai: t/év, %

(benne a kiszállított hulladék kezelés adatai is)

             l: lerakás 16858,65 t + 9011,2 m³                         h: hasznosítás 6840 t + 4000 m³

             é: égetés   60 m³                                                       e: egyéb         54052,8 t

             *:az összesítésben: 1 m³ = 1,7 t                             **: benne: Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján hulladéka

III.      A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi műszaki követelemény nincs.

III/1.     A jogaszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

A Kistérség területén, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat

• az önkormányzat jegyzője,

• az illetékes Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések)

az érintett szakhatóságok bevonásával.

A III/1. táblázat települések szerint ismerteti a területen folyó, hulladékkezelésre kiadott engedélyek megnevezését, felsorolását, számát, valamint a tevékenységet végző vállalkozások megjelölését.

III/1. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

IV.       AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Ebben a fejezetben az üzemi kárelhárítási tervek meglétének ismertetése történt.

Gyöngyös városi és a Mátrafüred térségi szennyvíztisztító telepre, valamint a városi kommunális hulladéklerakóra vízminőségi kárelhárítási terv készült. (Készítette: Blue-Tech Bt., Miskolc, József Atttila u. 40.)

A Városgondozási Rt. által üzemeltetett Gyöngyös városi és Mátrafüred térségi szennyvíztisztító telepre vonatkozó vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet a 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően az
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jóváhagyta. (Ügyiratszám: H-10084-8/2000., illetve H-10024-4/2001.)

A Városgondozási Rt. által üzemeltetett Gyöngyös városi kommunális hulladéklerakó telepre vonatkozó vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet a 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a H-10081-10/2001. ügyiratszámú Határozatában hagyta jóvá.

Gyöngyöstarján szennyvíztisztító telepe szintén rendelkezik jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel (H-10024-2/2002.)

V.      A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

A hulladékok kezelése, a kezelőtelepekre és létestményekre, a kezelést végző vállakozókra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat, adatokat a terv a Kistérség vonatkozásában összesítve és településenként mutatja be.

V/1. Összesített adatok

V/1.1. A hulladékok gyűjtése, szállítása

A nem veszélyes hulladékok gyűjtésének, szállításának adatait a gyűjtést, szállítást végzők szerinti csoportosításban az V/1. táblázat tartalmazza.

Gyűjtést, szállítást szervezetten 8 cég és 3 egyéni vállalkozó végez a Kistérségben (lásd V/2. táblázat).

Az V/3. számú külön táblázat ismerteti azokat a települési folyékony hulladék szállítókat, akik esetenként, egyéb térségből is szállítanak hulladékot a Gyöngyösi Városgondozási Rt. szennyvíztisztító telepére.

A Kistérségben üzemelő hulladékkezelő telepek főbb adatait az V/4. táblázat ismerteti.

V/2. Településenkénti ismertetés

A rendelkezésre álló hulladék gyűjtési és azt követő kezelési adatokat településenként a II/9., V/1., V/2., V/4., valamint más korábbi táblázatok foglalják össze, a további információkat pedig az egyes települések vonatkozásában a következők szövegszerűen tartalmazzák.

ABASÁR

Települési szilárd hulladéklerakó

A hulladéklerakó üzemeltetését az Abasári Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Kht. végzi. Önálló gazdálkodó egységként a hulladék beszállítást végző SKODA gyártmányú gyűjtőkocsi lízing díjfizetése mellett a Kht. kigazdálkodja az üzemeltetésre és a fejlesztésre fordítandó anyagi forrásokat.

Általános ismertetés

Az abasári szilárd kommunális hulladéklerakót Abasár külterületén, egy termelésből kivont kőbányában alakították ki. A lerakót a hegy felől kb. 14-16 m magas sziklafal határolja, a sziklafallal határos két oldala kisebb magasságú. A terület Abasár felől jó állapotú köves (makadám) úton viszonylag könnyen megközelíthető. Ez az út a meredek fallal szemben lévő oldalon csatlakozik a bányaterülethez. Az erdő felőli meredek oldal kerítéssel határolt, részben a vadak távoltartása, részben az esetleges balesetek megelőzése céljából.

Személyi, tárgyi feltételek

Az üzemeltetést és a felügyeletet három fő látja el egymást váltva, előre meghatározott munkarendben, munkaköri leírás szerint.

A lerakónál telepítésre került egy konténeres kezelő helyiség kézmosási lehetőséggel, egy fémből készült szerszámos tároló kézi szerszámokkal, egy tábori WC és mintegy 5 köbméter tűzivíz tárolására alkalmas hordó-rendszer.

A telepőrök részére 1 db mobiltelefont rendszeresítettek az elérhetőség biztosítása érdekében.

Munka- és védőruha ellátás az előírások szerinti.

A hulladék terítést, tömörítést, földtakarást bérmunkában tolólapos dózer látja el.

A hulladék fogadása, letárolása, kezelése

A lerakó téli és nyári nyitvatartással üzemel.

Nyitvatartási rend:      október 01-től március 31-ig              07-16 óra között,

                                    március 01-től szeptember 30-ig       06-19 óra között tart nyitva.

A lerakóba csak szilárd kommunális hulladékot, valamint az arra elkülönített részre építési törmeléket és földet szabad beszállítani. A földet és a törmeléket úgy kell elhelyezni, hogy a kommunális hulladék terítését és tömörítését követően biztosítható legyen belőle a takarás.

Veszélyes hulladék (festék, oldószer), gumiköpeny, stb. fogadása és lerakása tilos.

Az illegálisan bekerülő veszélyes hulladék elkülönítése a szolgálatos telepőr feladata, egyúttal köteles jelentést tenni a vezetőjének.

ATKÁR

Települési szilárd hulladéklerakó

Az atkári 0114. hrsz-ú területen lévő községi szemétlerakó telep az Atkári Önkormányzat tulajdonában van. Az Önkormányzat 1994. 07. 04-től a „NETT 94” Köztisztasági Bt-vel, mint szolgáltatóval gyűjtteti és szállíttatja a lakossági kommunális hulladékot a község belterületéről.

Általános ismertetés

Az Önkormányzat gondoskodik a szemétlerakóhely karbantartásáról, rendszeresen történik a szemét egyengetése (saját géppel), valamint földtakarással ellátása.

A szemétlerakóhely teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata jelenleg folyamatban van.

A hulladéklerakót 1960-ban nyitották meg hulladékelhelyezés céljára. Két hrsz. alatti terület. A 022. hrsz. és 0114. hrsz. alatti terület eredetileg agyagnyerő hely volt.

A telep kerítéssel ellátott, az oda vezető út állapota jó.

A hulladéklerakónak nincs környezetvédelmi engedélye, a hulladéklerakást a KÖJÁL, illetve ÁNTSZ jegyzőkönyvileg „engedélyezte”.

A lerakóval kapcsolatos adatok

022. hrsz-ú terület:   17725 m², melyből kb. 13000 m² terület van feltöltve, földdel takarva, s a megmaradó terület volt korábban az ún. „szennyvízleeresztő” hely, aminek az átlagmélysége 4 méter.

A területnek tehát agyagszigetelése van, a csurgalékvíz a gödörből nem tud elfolyni, ott elszikkad.

A gödörbe a felszíni csapadékvíz nem folyik be.

0114. hrsz-ú terület: 22292 m², melyből kb. 13000 m² terület van feltöltve, részben földdel takarva, s a megmaradó kb. 9000 m² terület (gödör) még üres, melyben nincs hulladék. Az átlagmélység 4-5 méter.

A terület hasonló mint a 022. hrsz-ú, itt is vízzáró agyagréteg van.

A hulladék kezelése

A 022. hrsz-ú területen a szennyvízelhelyezés 2002. májusában megszünt, azóta nem került szennyvíz elhelyezésre.

A 0114. hrsz-ú területen – ahová a szilárd háztartási és törmelékhulladék kerül a még üres gödörbe – alkalmazott technológia: időszakonként (havonta) rendszeresen bedózeroltatják a hulladékot, törmeléket a gödörbe, amit földtakarással látnak el. Üzemi kárelhárítási terv nincs.

Az üzemeltetést 3 fő látja el.

A telepen rendkívüli eseményként öngyulladásból vagy gyújtogatásból eredő tűzeset következett be az elmúlt évben két alkalommal.

A szemétlerakó helyre (gödörbe) felszíni csapadékvíz az útmenti árokból nem folyik be. A területre eső csapadékvíz elpárolog, elszikkad.

Települési folyékony hulladék kezelés

Mivel jelenleg még nincs kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat, a folyékony települési hulladék elszállítás tengelyen történik.

A szállítók magánvállalkozók (Molnár Gusztáv gyöngyöshalászi, Juhász József vámosgyörki vállalkozók) és az egri TERRA VITA Környezetgazdálkodási Kft.

A szállítóknak van szerződésük, illetve engedélyük a gyöngyösi szennyvíztisztító, illetve a jászárokszállási szennyvíztisztító telepre történő szállításra.

DETK

Detkről az ott keletkező hulladék további kezelésre kiszállításra kerül.

DOMOSZLÓ

A településnek hulladéklerakója, szennyvízhálózata nincs. Néhány helyen illegális hulladéklerakás van.

GYÖNGYÖS

Gyöngyös városi szilárd kommunális hulladéklerakó

A Kistérség legnagyobb, regionális igényeket kiszolgáló lerakója.

Általános ismertetés

A szilárd kommunális hulladéklerakó telep Gyöngyös város külterületén, a Szurdokparton található, helyrajzi száma 0217/24. A lakott belterület határától kb. 1,5 km távolságra helyezkedik el, a 3. számú főútvonal mellett, annak D-i oldalán. A tulajdoni lap adatai szerint a lerakóhely területe 15,28 ha, a Gyöngyös Városgazdálkodási Rt. tulajdonában van.

A jelenleg is üzemelő települési szilárd hulladéklerakó telep az egykori téglagyár bányagödrében létesült. A területen a hulladék deponálása 1980-ban kezdődött meg.

A bányagödör legmélyebb pontján a bányatalp becsült mélysége kb. 36 méter lehetett. A gödör hulladékkal való feltöltése a bányató betúrásával kezdődött, majd alulról felfelé szeletes töltéssel folytatódott a hulladék feltöltése.

A bányagödör művelt területe kb. 8 ha. A nyugati oldali és a keleti oldali bányaperemek közötti szintkülönbség a természetes esésviszonyok miatt kb. 30 m.

A hulladéklerakón a megnyitása óta helyezik el Gyöngyös város és vonzáskörzetének kommunális hulladékait és építési törmelékeit. Építési törmelék elhelyezése 1994-ig történt.

A szolgáltatással ellátott éves átlagos lakosszám kb. 45000 fő. A Mátrában tapasztalható szezonális ingadozás miatt a negyedévi ingadozás kb. 20 %.

A hulladékfeltöltés 1995-re elérte a bányagödör nyugati peremét, ezért került sor abban az időben a prizmásítással történő éllettartam meghosszabbításra. Az érvényes prizmásítási terv szerint a feltöltés jelenleg a kb. 180,00 mBf szinten tart. A tervezett prizmák lezárási szintje 200 mBf. A feltöltöttségi szintet és 8 ha-os művelt területet figyelembe véve, a telep további kapacitása mintegy 1,1-1,2 millió m³.

A lerakón csak települési hulladékot helyeznek el. A lerakott hulladékban nagyon magas a műanyagok és a papír aránya.

A hulladéklerakón 1994. és 1997. december 31. között alacsony olajtartalmú (5-10 %) hulladékok ártalmatlanítása történt ún. FTV eljárás alkalmazásával.

1998-tól olajos hulladékok fogadása megszűnt, mivel az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség visszavonta az erre vonatkozó engedélyét, mert a biogáz kinyerése a telepen nem valósult meg. Az olajos hulladékokat 15 m x 50 m x 3 m-es tömörített agyagszigetelésű kazettákban fogadták a telep DNY-i részén. A 4 db kazettában kommunális hulladékkal keverve 3000-4000 m³ olajos hulladékot helyeztek el.

A tevékenység megszüntetése után a kazettákat földtakarással zárták le.

Személyi, tárgyi feltételek

A lerakóhelyen folyamatos őrzés-védelem biztosított, a nappali műszak reggel 7 órától 15 óráig tart. Ez a hulladékbeszállítás időszaka. A nappalos műszakot az éjszakai őrzés-védelem váltja fel (15 órától reggel 7 óráig).

A telep kivilágítása elkészült, az éjszakai műszak hírközlő berendezésekkel is ellátott.

A telephely ivóvíz- és gázellátása megoldatlan. A telep a szennyvíz-hálózathoz sem csatlakozott lehetőség hiányában.

A telep művi aljzatszigeteléssel és csurgalékvízgyűjtő rendszerrel nem rendelkezik.

A munkaerő szükséglet 6 fő.

Rendkívüli esemény a telepen az utóbbi években nem történt.

A gyűjtés és szállítás STEYR típusú MUT rotopress és multipress felépítménnyel ellátott célgépekkel, valamint IFA W 50 típusú konténerszállító járművekkel valósul meg, az 50, 100-120, 240, 1100, 5000 literes szabványos gyűjtőedényekből.

A hulladékok fogadása

A beszállítás a telepre a portaszolgálaton keresztül történik, ahol szemrevételezéssel ellenőrzik a hulladék minőségét, majd naplóban rögzítik a szállító jármű és hulladék származási helyének adatait.

A deponálás feltöltéssel és kompaktoros tömörítéssel (DT-130 dózer, KTO-150) történik. A telepen a beszállított hulladék mérlegelése nincs megoldva. A beszállított hulladék mennyiségét a fordulók alapján becsléssel határozzák meg.

A telep jellemző gépjárműforgalma az alábbiak szerint alakul:

A saját beszállítás 3 db STEYR típusú MUT felépítményű célgéppel történik napi 8 fordulóban, hetente 5 napon. A konténeres beszállítás 2 db IFA W50 szállítójárművel napi 15-20 fordulóval jellemezhető. Idegen beszállítás napi 6-8 alkalommal a hét minden napján történik.

Inert hulladéklerakó

Az inert hulladéklerakó egy felhagyott kőbányában üzemel, amely Gyöngyös külterület 072/12 hrsz-ú területen, helyi elnevezés szerint a Farkasmály területen található.

Kialakítását tekintve a depónia szigetelés nélküli lerakó egy felhagyott kőbánya bányaüregében. A külső csapadékvizet a környező terep természetes lejtési adottságai vezetik el, a megközelítő útnál zárható sorompó található.

A hulladéklerakót üzemeltető szervezet: „P és R” Takarító, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (3200 Gyöngyös, Pesti u. 42/1. IV/3.).

A lerakón Gyöngyös város inert hulladékait helyezik el.

A beszállított hulladék mérlegelése nem megoldott, a hulladék mennyiségek térfogat szerint kerülnek regisztrálásra. Éves elhelyezett mennyisége 13000-14000 m³.

A lerakó elkülönített részén szennyeződés mentes szervesanyagot komposztálnak („zöld” lombhulladékot, mely magában komposztálódik).

Szelektív gyűjtés

A zöld hulladék szelektív gyűjtése, komposztálása gyakorlatilag évek óta folyik a városban: a családi házas övezetekben külön zöld-gyűjtő kukákat helyeztek ki az ingatlanokra. A közterületekről a parkfenntartó szolgáltató gyűjti össze és szállítja el a zöld hulladékot.

A zöld hulladékot a Városgondozási Rt. és a LIÁN Kft. gyűjti.

Az iskolákban és a Polgármesteri Hivatalban közel 10 éve gyűjtik a használt elemeket.

Az iskolákban évente 1-2 alkalommal szerveznek papírgyűjtést, ami évek óta nagyon hatékonyan működik.

Színes és fehér üvegek: szelektíven gyűjtve, újrahasznosításra kerülnek üveggyárban.

Lomtalanítás évente egyszer történik.

Települési folyékony hulladék

Gyöngyös Városgazdálkodási Rt. által üzemeltetett Gyöngyösi szennyvíztisztító telepe fogadja a települési folyékony hulladékot.

A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz mennyiség jellemzően 7000-8000 m³/nap.

A települési folyékony hulladék beszállítását a legnagyobb mennyiségben a Terra-Vita Kft. végzi a tulajdonát képező gépjárművekkel.

A Gyöngyösi városi szennyvíztisztító telep jelenlegi fő technológiai iránya kétszintes ülepítő után csepegtetőtestes tisztítás „minimum” eleveniszapos medencével kielégítve.

Az iszapkezelés elősűrítőből, illetve gépi víztelenítésből áll.

Szennyvíziszap kezelés

A víztelenített szennyvíziszapot a Terra-Vita Kft. szállítja el, illetve „komposztálja”.

A Terra-Vita Kft-nél a kezelés során keletkező, mezőgazdasági területre kivihető szennyvíziszap éves mennyisége: 2181,6 t/év.

Szennyvíziszappal számolt mennyiség, mivel a komposztáláshoz szükséges „váz anyag” beszerzése igen bizonytalan. A telephelyen hosszabb ideig deponált és átforgatott szennyvíziszap mezőgazdaságilag hasznosítható. Engedélyezés folyamatban van. A komposzt hasznosítható települési hulladéklerakón takaróanyagként is.

Mivel 2004. szeptember 30-i határidőre részletes környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezett a telephely, a felülvizsgálat eredményétől függ, hogy milyen feltételekkel folytatható – ha folytatható – a komposztálás, iszap deponálás a telephelyen.

Egyéb szerves anyag felhasználás a telephelyen főleg az olajos hulladék komposzálásához történik, amit engedéllyel és vállalkozásszerűen végeznek.

Szőlőtörköly (EWC 02 07 01):

2002-ben    297,42 t/év

2003-ban    350 t/év

Fűrészpor (EWC 03 01 05):

2002-ben    198,28 t/év

2003-ban    228 t/év

GYÖNGYÖSHALÁSZ

A településnek jelentős környezetvédelmi problémája a szennyvíz elvezetés megoldatlansága. A település minden évben pályázik a szükséges forrásokra, várhatóan 2005-ben megkezdődhet a szennyvízhálózat építése.

További probléma az illegális hulladéklerakás.

Gyöngyöshalász község északi részén, a községtől kb. 3 kilométerre a jelenlegi gyöngyösi közigazgatási területen engedély nélküli lerakó található, amely a vasút földtulajdonán, az iparvágány mellett alakult ki, mintegy másfél kilométer hosszúságban, átlagosan 50 m szélességben. E területen a tiltás ellenére inert hulladékot és háztartási kommunális hulladékot raknak le engedély nélkül. A lerakó nincs feltárva.

A település határában elfolyó Gyöngyös pataknak, valamint a Külső-Mérges pataknak a medrében Gyöngyös felől az időnként megemelkedett víz autógumikat, műanyag flakonokat, üvegeket, stb. sodor, amely mind a három patakmederben apadás után jól látható, azonban mennyisége csak becsülhető. (A lelassuló szakaszoknál teherkocsi, traktor, személyautó gumik százai is találhatók a mederben végig.)

A település külterületén a felszámolt termelőszövetkezettől átkerült dögkút létezik, amelynek felszámolására rövid időn belül sort kell keríteni.

A településnek hulladéklerakója nincs. Szelektív hulladékgyűjtés korábban nem történt. 2004-ben végezték először elektronikus eszközök, szárazelemek, stb. gyűjtését elkülönítve, az összegyűjtött hulladékot a Hatvani Környezetvédő Egyesület szállította el egy tehergépkocsival.

GYÖNGYÖSOROSZI

Gyöngyösoroszi településen 1983. óta intézményes szemétszállítás van. A szolgáltató Gyöngyös Városgondozási Rt. minden héten egy alkalommal az összegyűlt kommunális hulladékot elszállítja a Gyöngyös városi szeméttelepre.

Illegális hulladéklerakó a településen nem található.

A szemét összegyűjtését a településen rendszeresen a közmunkások végzik és az hetente egy alkalommal elszállításra kerül.

A település egyetlen intézményében keletkezik veszélyes hulladék: a háziorvosi rendelőben. Szerződést kötöttek a Sztercor Kft.-vel (Kecskemét), rendszeres elszállítására.

A település csatornázott és szennyvíztisztító telepe (Gyöngyösoroszi-Károlytáró) is van. Települési folyékony hulladékot a telep nem fogad. Az iszapot – aerob stabilizáció után – a gyöngyöstarjáni szennyvíztisztító telepen tovább víztelenítik, majd a Terra-Vita Kft. gyöngyösi komposzttelepére szállítják.

GYÖNGYÖSPATA

Hulladéklerakó Szücsi községgel külső társulásban működik.

Dögkút Szücsi közigazgatási területén társulás formájában működik.

Szelektív hulladékkezelés nincs.

A lakossági kommunális hulladékot helyi vállakozó a Szücsi szeméttelepre szállítja.

Illegális hulladéklerakók jelenleg nincsenek, azokat felszámolták.

A folyékony hulladék vállalkozásban kerül elszállításra Gyöngyös város szennyvíztisztító telepére (kb. 20 %), 80 %-ban közüzemi csatornába bekötve, a településen lévő szennyvíztisztító telepre vezetik.

A csatornázott település szennyvíztisztító telepét a Heves Megyei Vízmű Rt. üzemelteti. A keletkező víztelenített szennyvíziszapot konténerben hulladéklerakóra szállítják.

GYÖNGYÖSSOLYMOS

Települési szilárd hulladékát Gyöngyösre szállítja és ott kezeli a Városgondozási Rt. A település csatornázott.

GYÖNGYÖSTARJÁN

Települési szilárd hulladék lerakó

A települési szilárd hulladéklerakó földrajzi helye a Gyöngyöstarján és Nagyréde községek közötti összekötő út mellett, a Gyöngyös-Gyöngyöspata főközlekedési úttól 250-300 m távolságra a 0106/2 hrsz-ú területen. A lerakóhoz vezető út szilárd burkolatú, aszfalt út.

A lerakó területe: 3 ha 3360 m².

1986. óta a település lakossága – a Téglaházi dűlő lerakóra – saját járművel, eszközökkel szállítja ki a keletkezett hulladékait.

A telepre szervezett kiszállítás nincs.

A magánjellegű szállításokat a telepen a Sunrider-Security őrző-védő szolgálat emberei fogadják, akik 6 órától 20³⁰ óráig teljesítenek szolgálatot.

A vállalkozás a helyi Önkormányzattal kötött szerződés alapján végzi a feladatát.

Feladatuk: a kiszállított anyagot a kijelölt helyekre rakják le, megakadályozzák, hogy veszélyes hulladékot rakhassanak le. Engedély nélkül idegenek ne tartózkodjanak a területen (guberálók).

Problémát jelent, hogy éjszakai őrzés nincs, és mivel kerítés sincs, a terület nem zárható le.

A lakosság által kiszállított anyagokat, szükség esetén elterítik. Takarást nem végeznek, mivel a kiszállított hulladékok anyaga bontási törmelék és föld.

A lerakó felülvizsgálata megtörtént.

A lerakó a környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg.

A községből a kommunális hulladékot Gyöngyös város szilárd lerakójára szállítják szervezetten. A szállító cég a Gyöngyösi Városgondozási Rt.

Szennyvíztisztító

Gyöngyöstarjánban községi szennyvíztisztító telep üzemel.

Gyűjtőkörzete Gyöngyöstarján község.

A beszállított mennyiség: évi 64116 m³ közcsatornán elvezetett szennyvíz.

települési folyékony hulladékot (szippantott) a telep nem fogad.

A (4-6 % szárazanyag tartalmú) szennyvíziszapot a Terra-Vita Kft. gyöngyösi komposzttelepére szállítják.

HALMAJUGRA

Települési szilárd hulladék lerakó

A települési szilárd hulladék lerakó Halmajugra településtől D-re kb. 1800 m-re a Szoller dűlő 0161/2 hrsz-ú külterület egykori felhagyott homokbánya művelési ágú területén létesült. A lerakó É-oldalán található az Ugrai patak, időszakos vízfolyás, Ny-K irányban húzódó medre. A szeméttelep déli oldalán jelenleg is üzemelő homokbánya van.

Általános ismertetés

A lerakóhelyen folytatott tevékenység települési szilárd hulladék elhelyezése. A lerakón szippantott szennyvíz elhelyezése nem történik. A lerakón összesen kb. 80-100 ezer m³ hulladék található.

A lerakón semmiféle műszaki létesítmény, kerítés, épület, csurgalék, illetve csapadékvíz kezelő műtárgy nincs.

A tulajdoni lap adatai szerint a terület 1 ha 5678 m².

A hulladéklerakón helyezik el a Halmajugra, Detk és Ludas községek kommunális hulladékait.

Ludas község területéről csak a lakosok által egyénileg kiszállított hulladék elhelyezése történik, a szervezett szemétszállítás keretében begyűjtött hulladékot az ottani vállalkozó a Jászteleki Hulladéklerakóra szállítja.

A hulladék fogadása

A lerakóhelyen nincs folyamatos őrzés, védelem, mivel csak hetente egyszer, pénteken 8-16 óra közötti időszakban történik a hulladék szállítása MAN 18222 speciális hulladékszállító gépjárművel.

Rendkívüli esemény a telepen a megnyitás óta nem történt, egy esetben került sor a telep égésével kapcsolatos panasz kivizsgálásra.

A lerakón az ürítést követő földtakarást nem alkalmaznak, a hulladék tömörítését, a terület rendezését tolólapos munkagéppek rendszertelen időközökben végzik.

A telepen csapadékvíz elleni védelem, csurgalékvíz gyűjtés vagy kezelés nem történik.

KARÁCSOND

A községben a kommunális hulladékok gyűjtését magánvállalkozó végzi, heti rendszerességgel. A hulladéklerakó telepen elhelyezett szemét mennyiségét nem tudják becsülni, mivel a terület őrizetlensége miatt igen gyakori az illegális hulladék lerakás. A terület lezárása, valamint a hulladéklerakó telephez vezető út kiépítése jelenleg folyik.

Környezetvédelmi problémát jelent tehát a jelenlegi hulladéklerakó terület karbantartása, valamint az a tény, hogy ez a telep előreláthatólag 2007. után rekultiválásra szorul. A probléma várható megoldását a 2005-ben Gyöngyös városban felépülő hulladékkonvertáló mű jelentené, amely befogadná a községben keletkező égethető hulladékokat. 2003-ban az önkormányzat megépítette a szelektív hulladékgyűjtő udvart, amelyet várhatóan a kiszolgáló épületek elkészültét követően, a hatósági engedélyek beszerzése után 2005-ben tud üzembe helyezni.

A község rendelkezik egy szennyvízgyűjtő telep és egy szennyvízgyűjtő hálózat engedélyezett terveivel, amit állami támogatással pályázat útján kíván kiépíteni. Ezzel kapcsolatban sikertelen pályázat benyújtás az előző években már történt.

LUDAS

Ludas község területéről a települési szilárd hulladékot a WOLF Kft. szállítja el, heti rendszerességgel, a jászteleki hulladéklerakóra.

A lakosok az egyénileg kiszállított hulladékukat a halmajugrai lerakón helyezik el.

MARKAZ

A települési szilárd hulladék elszállítása az abasári lerakóra történik.

A települési folyékony hulladék kezelése szennyvíztisztító telepen történik (Markaz, Nyiget dülő), mely 1966-tól üzemel.

A telep 2 x 100 m³/nap szennyvíz és az abból képződő iszap, 4 m³/nap szippantott fekália előkezelésére és tisztítására, valamint gépi víztelenítésre épült ki. A mechanikai tisztítást kézi rács biztosítja, innen az átemelt szennyvíz egy nagy terhelésű mélylevegőbefúvásos eleveniszapos rendszerben biológiai tisztításra kerül. A folyamatsor a szennyvízkezelés vonalán lehetőséget ad a tisztított vizek fertőtlenítésére is. Az iszapkezelés vonalán a primer és fölös iszap továbbhasznosítás céljára elszállításra kerül.

A telepen kétféle, a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező iszap kezelése folyik. Az egyik a recirkulációs iszap az utóülepítőkből az osztóba kerül, innen jut vissza a technológiai rendszerbe. A fölösiszap közvetlenül kiszállítható, vagy a beépített iszapcentrifugán vízteleníthető lenne. A sűrítő azonban nem helyezhető üzembe, ugyanis használata tervezési okok miatt nehézkes: helyszűkében a dolgozók nem férnek hozzá a víztelenített iszap kivezető nyílásához. Másrészt a szennyvizet a centrifugába juttató szivattyú üzemeltetési költsége jóval magasabb lenne, mint a víztelenítéssel elért kisebb térfogatú iszap szállítási költségén keletkező megtakarítás.

Az egri Terra-Vita Kft. 1996-ban nyilatkozott, hogy elvállalja a községi szennyvíztisztító telepen képződő víztelenített szennyvíziszap elszállítását és szakszerű elhelyezését a Gyöngyös, Karácsondi út komposzttelepén. A magas szállítási költség miatt 2000. évben 2 fuvar szennyvíziszap került elszállításra, 2001. évben pedig már nem került a Terra-Vita Kft. által elszállíttatásra szennyvíziszap. A keletkezett szennyvíziszap vegetációs időben szőlő és tarló területre kerül kihelyezésre. Megfontolás tárgya földterület megvásárlása az iszap elhelyezés biztosítására.

MÁTRASZENTIMRE

A településtisztaság védelme a kommunális szolgáltatások biztosítása keretében a köztisztasági közszolgáltatások szervezetten folynak, nagyrészt megoldottnak tekintendők.

A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását, lerakását a gyöngyösi önkormányzat tulajdonában lévő Városgondozási Rt. látja el. A komplex szemléletű hulladékgazdálkodási rendszer hiánya, a település-együttes szétszórtsága, a deponáló és ártalmatlanító helyre történő magas szállítási költségek miatt ez a közszolgáltatás is költségigényes, melynek költségét fokozatosan át kell hárítani az igénybevevőkre. Ipari és veszélyes hulladék nem termelődik a településeken.

Az állati hulladék gyűjtése korszerűtlen és nehezen megközelíthető dögkútban történik.

A szennyvízhálózatot 1994-2000. között építette ki az önkormányzat tekintettel az érzékeny természeti helyzetre és az üdülő-jellegre, jelentős állami források igénybevételével. Elkészült a napi 2 x 250 m³ szennyvíz befogadására alkalmas szennyvíztisztító telep, valamint Mátraszentimre jelentős, Bagolyirtás és Fallóskút kis részén, Galyatető település felső részén, Mátraszentistván és Mátraszentlászló települések jelentős részén kiépült a szennyvízhálózat 40,5 km hosszúságban. A domborzati viszonyok ennél a közműnél is jelentős árnövelő hatással vannak, hiszen jelentős számú átemelő biztosítja a folyékony hulladék szennyvíz telepre történő eljuttatását. 2001-ben 80486 m³ szennyvíz gyűjtését és ártalmatlanítását oldották meg.

A csapadékvíz-elvezetés nem megoldott. A nagy esőzések idején jelentkező csapadékvíz levonulások elvezetése problematikus. Az elmúlt évtized egymást követő közműberuházásait követő helyreállítások során nem kapott ez a feladat prioritást.

NAGYFÜGED

A települési hulladékok a községből szervezett formában kiszállításra kerülnek a Kistérségen kívülre: a szilárd hulladék a Regio-Kom (Jásztelek) lerakójára, a folyékony hulladék Tarnamérára.

NAGYRÉDE

A településen kötelező közszolgáltatás keretein belül a települési szilárd hulladék begyűjtése megoldott. Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 1183.

A szennyvíz nyomott vezetéken jut a gyöngyösi szennyvíztisztító telepre.

A közműves szennyvíz-hálózatra nem csatlakozott ingatlanokon a szennyvízelhelyezés gyűjtéssel, és időszakonként elszállítással szintén megoldott. A települési folyékony hulladékot szintén a gyöngyösi szennyvíztelepen fogadják. A szállítást a környék vállalkozói önkormányzati beavatkozás nélkül végzik.

Nagyréde Község Önkormányzata a helyi környezet és természet védelmét a 6/2004. (IV.8) számú rendeletében szabályozta. A településnek van Környezetvédelmi programja (1998. évi).

Települési szilárd hulladék kezelése

A települési szilárd hulladékgyűjtési közszolgáltatást a NETT 94 Köztisztasági Bt. végzi heti egy alkalommal, félpormentes gyűjtésmóddal, 1 db speciális LIAZ típusú gépkocsival, amely tömörítő szerkezettel is rendelkezik. Hasznos befogadó képessége 15 m³.

A község kommunális hulladéklerakója a település déli külterületén, az ún. Kajnár dűlőben, lakott területtől 6 km-re, 0218/5 hrsz-ú területen, erdő, mezőgazdasági szántó és szőlő területek között 7760 m²-en, egy felhagyott homokbánya terület és egy művelés alól kivont rekultivációs tervvel rendelkező homokbánya.

Az üzemelés kezedete 1986. A terület tulajdonosa a SZŐLŐSKERT Rt. A község kommunális hulladéklerakójának építési engedélyét a Gyöngyöspatai Községi Tanács VB. Szakigazgatási Szerve 88/1987. számú határozatában adta ki a SZŐLŐSKERT Rt. jogelődje, a Szőlőskert MGTSZ. kérelmére, az AGROBER Egri képviseletének tervei alapján.

Nagyréde Község Önkormányzata a terület tulajdonosával kötött szóbeli megállapodás alapján üzemelteti a lerakót. A telepre vonatkozó üzemeltetési szabályzattal nem rendelkeznek. Nyitvatartási idő nincs meghatározva. A telep nappali felügyeletére két főt foglalkoztatnak. A beszállított hulladékról nyilvántartást nem vezetnek, mennyiségét becsléssel állapítják meg.

Műszaki védelem – felső- és alsószigetelés, csapadék- és csurgalékvíz gyűjtés, biogáz elvezetés, gyűjtés – nincs.

Beszállított hulladék mennyiség:             5200 m³/év (laza állapotban)

Hulladékréteg vastagsága                            5 m (gödör + terepszint felett)

A lerakott hulladék mennyisége:           30300 m³

A lerakó szabad kapacitása:                 27000 m³.

A bányagödör DK-i oldalfal magasssága 6-8 m. Két bevezető úton lehet a lerakó, ún. alsó-, illetve felső leürítő helyét megközelíteni. A felső leürítő hely időjárástól független úton közelíthető meg, mely a lakossági utánfutós beszállítók számára került kialakításra. Az alsó leürítő hely a „nagy” beszállítók részére van elkülönítve.

A hulladéklerakás tömörítés nélkül, alkalmankénti egyengetéssel történik. A lerakón az inert hulladékot külön gyűjtik és egy részét – tolólappal felszerelt lánctalpas erőgéppel végzett – takarásra használják fel.

A bányagödör a hulladékkal történő feltöltés következtében 2000-ben betelt, a hulladék elérte a terepszintet. A beszálított földből, építési törmelékből és a bánya mellett található agyagos meddőből a bánya ÉNy-i és DNy-i peremén 2 m magas, 1:2 arányú rézsűvel épített prizmák kialakítására került sor. Jelenleg ezek és a bánya ÉK-i és DK-i peremén lévő bányafalak között történik a lerakás.

A kialakított prizmák szintmagasságának elérését követően újabb padkák kialakítására kerülhet sor, ami így a természetes domborzat közé illeszkedve a rekultivációt követően tájba illeszthetővé teszi a felhagyott lerakót.

Ez a művelési mód már most kimutathatóan növeli a hulladéklerakó üzemeltetési költségeit. A hulladékkezelési feladatokat nem a szolgáltatást végző NETT 94 Köztisztasági Bt., hanem az önkormányzat végzi, tehát a hulladékszállítási díj nem tartalmazza a hulladékkezelési költséget.

VÁMOSGYÖRK

Vámosgyörkön a települési szilárd hulladékot heti egy alkalommal kukában, zsákban gyűjtik és a saját lerakón helyezik el. A gyűjtést egyéni vállalkozó végzi. A lerakóra makadám út vezet.

A lerakó területe 3 ha. Időleges őrzését biztosítják. A lerakó korábbi agyagbánya helyén létesült.

A lerakó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálata folyamatban van.

A későbbiekben várhatóan éptési-bontási törmelék lerakására lesz alkalmas.

VÉCS

A településről a települési szilárd hulladékot rendszeres gyűjtés keretében vállalkozó szállítja el.

VISONTA

A települési szilárd hulladékot az abasári hullaéklerakóra szállítják (lásd ott).

A Heves Megyei Vízmű Rt. (Eger, Hadnagy u. 2.) üzemelteti Abasár-Visonta települések szennyvíz csatornahálózatát és szennyvíztisztító telepét.

A tisztító telep mértékadó kapacitása 800 m³/nap, technológiája kétlépcsős eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikálással és denitrifikálással, a keletkező fölösiszap aerob stabilizálásával és préselésével. A szennyvíztelep Visonta külterületén, Visontától DNy-i irányban, a Bene patak jobb partján található.

Az elvezetett szennyvíz átlagos mennyisége 130-160 m³/nap, távlatban 800 m³/nap.

A szennyvíz jellege kommunális darált szennyvíz.

A csatornahálózat elválasztó rendszerű, teljes egészében HD kisnyomású kényszeráramoltatású rendszer.

A keletkezett szennyvízeket házi átemelő egységek juttatják a kényszeráramoltatású rendszerbe.

A csatornahálózat hossza:                        28,4 km (Abasárral együtt)

Tisztítási kapacitás:                                   800 m³/nap

A telepre érkező szennyvíz mennyisége: 271 m³/nap

A szennyvíztisztító telep települési folyékony hulladékot nem fogad.

A technológiából kikerülő tisztítási melléktermék szennyvíziszap technológiai műtárgyai:

• 1 db iszapstabilizáló (46 m³),

• 1 db iszapvíztelenítő egység (szalagszűrő prés).

A telepen az iszappréstől és a stabilizálóból származó csurgalék vizeket visszavezetik a technológia elejére.

A szennyvíziszapot konténeres gépjárművel szállítják a Terra-Vita Kft. gyöngyösi komposzttelepére.

Mivel 2003-ban a szalagszűrő prés nem üzemelt, ezért kb. 3-5 %-os szárazanyagtartalmú híg szennyvíziszap került kiszállításra szippantó gépjárművel a Terra-Vita gyöngyösi komposzttelepére.

A telepen keletkezett hulladékokról a nyilvántartást a 164/2003. (X.18.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján vezetik.

SZÜCSI

A települési szilárd hulladéklerakó Szücsi Község Önkormányzatának tulajdonában, Szücsi külterület 014/5 hrsz. alatt található.

A lerakóhelyet 592-2/1992. szám alatt az Építésigazgatási társulás Nagyréde Község Önkormányzata engedélyezte, az érintett szakhatóságok bevonásával.

A települési szilárd hulladékok szállítását engedéllyel rendelkező vállalkozó végzi.

A szilárd hulladéklerakó helyen kerül elhelyezésre Szücsi és Gyöngyöspata község kommunális hulladéka is.

A lerakó portalanított szilárd útról megközelíthető, műszaki védelme nem megoldott.

Az Önkormányzat a lerakóhelyen jogszabályban előírtaknak megfelelő üzemeltetés feltételét pénzügyi fedezet hiányában nem tudja biztosítani.

A település szennyvízcsatornázása nem készült el, az engedélyezési tervre Hatvan kistérség vonatkozásában, elvi vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. Hatvan és vonzáskörzetét érintő települések közreműködésével EU-s pályázaton kíván részt venni.

A települési folyékony hulladék szállítását Gyöngyös Város szennyvíztiszító telep befogadással szintén ugyanaz a vállalkozó végzi, mint a szilárd hulladékét.

V/1. táblázat: Az egyes településeken nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek