Szűcsi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A rendelet hatálya

2. §

1. A rendelet hatálya kiterjed az Gyvt. 4. §-ában meghatározott természetes személyekre.

2. A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 114. §-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §-a alapján terítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.

A gyermekek védelmének rendszere

3. §

1. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

2. A Képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájárulást.

3. A gyermekek védelmét a Képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

1. Pénzbeni és természetbeni ellátások:
   • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
   • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,
   • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
   • óvodáztatási támogatás

1. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
   • gyermekjóléti szolgáltatás,
   • gyermekek napközbeni ellátása,
   • gyermekek átmeneti gondozása.

Eljárási rendelkezések

4. §

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) terjesztheti elő.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

3. E rendelet 8. és 15. §-ában szabályozott ellátás megállapítását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

5. §

1. A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatokat köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni:

1. a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat,

2. a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,

3. tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

4. középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

2. Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
3. A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

4. A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozók a Gyvt.-ben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

5. A Gyvt.-ben szabályozott rendszeres támogatási ügyekben környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében.

A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

6. §

1. A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19-20/A §-ai alapján megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a család jövedelmi és vagyoni helyzete alapján arra jogosult.
2. A család jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata során a Gyvt.-ben foglalt előírások az irányadók.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

7. §

A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/B §-ában meghatározott feltételek szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozót kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesíti.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

8. §

1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl. a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

2. Elsősorban a Gyvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt gyermekeket, illetve családokat kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni.

3. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 50 %-át.

4. Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb négy alkalommal részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

5. Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

9. §

1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

2. Természetbeni ellátások különösen: gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, élelmiszerutalvány biztosítása, tankönyvtámogatás.

3. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.

4. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

• a kérelem természetbeni támogatásra irányul;
  
• a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul vagy
• az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. 

5. Térítési díj hátralék esetén a támogatást közvetlenül a térítési díj beszedőjének kell átutalni. Egyéb esetben (természetbeni támogatás esetén) a támogatást a gyermekjóléti szolgálat munkatársának kell kifizetni, aki a szülő bevonásával gondoskodik a támogatás előírásszerű felhasználásáról. A gyermekjóléti szolgálat munkatársa számlákkal köteles elszámolni a támogatást folyósító részére.

Óvodáztatási támogatás

10. §

1. A jegyző a Gyvt. 20/C §-a alapján és annak végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint óvodáztatási támogatásra való jogosultságot állapít meg és gondoskodik annak folyósításáról.

2. Első alkalommal nyújtott óvodáztatási támogatás pénzbeli támogatás helyett természetbeni támogatás formájában is nyújtható a szülőnek gyermeke részére, az óvodavezető javaslata, vagy a szülő kérelme alapján.

3. A támogatást a gyermekjóléti szolgálat munkatársának kell kifizetni, aki a szülővel közösen gondoskodik a gyermek részére az óvodába járáshoz szükséges ruházati cikkek és egyéb felszerelések beszerzéséről. A támogatás előírásszerű felhasználásáról a gyermekjóléti szolgálat munkatársa számlákkal köteles elszámolni a támogatást folyósító részére.

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

A gyermekjóléti alapellátások

11. §

1. A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

2. Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosija:

1. gyermekjóléti szolgálat

2. gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvodai ellátás

3. gyermekek átmeneti gondozása.

3. A közigazgatási területen élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat társulásos formában biztosítja.

A gyermekjóléti szolgálat

12. §

1. A Gyvt. 39-40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Gyöngyös Körzete Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként, társulásos formában, családsegítő szolgálat útján látja el.

2. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

A gyermekek napközbeni ellátása

13. §

1. A gyermekek napközbeni ellátása keretében az óvodai ellátást az önkormányzat a Rózsaszentmárton – Szűcsi Intézményfenntartó Társulás tagjaként társulásos formában látja el.

2. Az óvodai ellátás igénybevétele a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése alapján történik.

A gyermekek átmeneti gondozása

14. §

A Gyvt. 45. §-a szerinti gyermekek átmeneti gondozását az önkormányzat a Gyöngyös Körzete Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként, társulásos formában látja el.

A térítési díjak

15. §

1. Az óvodai ellátás keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melyre vonatkozó intézményi térítési díj mértékét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. Az intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjat az önkormányzati konyha élelmezésvezetője állapítja meg és erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

3. A Polgármester egyéni rászorultság alapján az élelmezésvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

4. A Polgármester a személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt és a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

5. A (3) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Záró rendelkezések

16. §

1. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmező számára előnyösebb – a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 6/2007. (IV.18.) rendelet.

Szűcsi, 2009. május 20.

                   Berta István s.k.                                                  dr. Vitovszki Mária s.k.

                      polgármester                                                                    jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdettem:  2009. május 29-én.

                                                                                                     dr. Vitovszki Mária                   jegyző