Szűcsi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32.cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX törvény (továbbiakban Mötv) 42.§ 1-2 pontjában, valamint az 53.§(1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:^[1]

1. Fejezet
   

BEVEZETŐ RÉSZ

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szűcsi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
   

2. Az önkormányzat székhelye: 3034 Szűcsi, Petőfi Sándor út 117.
   

(3) ^[2]Nagyréde Község Önkormányzata és Szűcsi Község Önkormányzata 2013.03.01. napjával létrejövő közös Önkormányzati hivatalt működtet.

a.) Az önkormányzati hivatal megnevezése és székhelye:

Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal

3214 Nagyréde, Fő út 4

b.) Az önkormányzati hivatal állandó jelleggel működő kirendeltségének megnevezése és telephelye:

Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Szűcsi Kirendeltsége

3034 Szűcs, Petőfi Sándor út 117

2. §

1. Az önkormányzat jelképei:

a.) a címer,

b.) zászló. 

2. Az (1) bekezdésben meghatározott címer, zászló használatának rendjét Szűcsi Község Önkormányzata Képviselő-testülete külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
3. Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. Az Önkormányzat időszaki kiadványára vonatkozó adatokat a 3. számú függelék tartalmazza.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. §

1. ^[3]Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei - a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás – biztosítják

2. ^[4]A képviselő-testület - a törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

3. Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott szervek a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben járnak el, úgy a hatáskör gyakorlására a Képviselő – testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

4. ^[5]A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv 42.§-a tartalmazza.

4. §

1. A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, emellett a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival segíti a vállalkozásokat.

2. Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen – szakértő bevonásával - közgazdasági elemzést kell végeztetnie, melynek hiányában a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.

3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 2. § (3) bekezdésében foglalt jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy
   

a.) település-fejlesztéssel,

b.) település-üzemeltetéssel,

c.) akossági közszolgáltatások fejlesztésével

áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a Képviselő-testület - a polgármester indítványára - csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szervezet vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. 

4. A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.

5. Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a.)Képviselő-testülete, annak felhatalmazása alapján:

b.) bizottsága,

c.) a helyi kisebbségi önkormányzat Képviselő-testülete

d.) társulása

e.) polgármester

f.) helyi népszavazás hozhat.

III. Fejezet

 FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

5. §

1. Az Önkormányzat - az Ötv. 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:

a.) helyi önszerveződő közösségek működésének támogatása

b.) hagyományápolás, helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása.

2. Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha

a.) ellátása nem sérti más település érdekeit,

b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,

c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d.) ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

3. Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.
   

4. A szabadon vállalt feladatok pénzügyi kihatásait a helyhatósági választásokat követő év költségvetési rendeletében be kell mutatni.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŐKÖDÉSE

A Képviselő-testület összehívása

6.§

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

2. A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
3. Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet.

4. A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart, mely ülések konkrét számát és időpontját a képviselő-testület éves munkaterve tartalmazza.

5. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

6. A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, a polgármester távollétében vezeti az ülést.

7. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

8. A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

9. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

10. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó ki­küldésével történik, melynek tartalmaznia kell:

a.) az ülés helyét,

b.) az ülés időpontját,

c.) a tervezett napirendeket,

d.) tevékenységi köröket érintő napirend kapcsán a helyi önszerveződő közösségek képviselőjét, mely közösségek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza,

e.) képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását. 

11. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, melyek elektronikus levélben kerülnek kiküldésre a képviselők kérésére lehetőség van kerülnek kiküldésre, papír alapon való kiküldésre is.

12. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.) a napirend előterjesztőjét, illetve tárgya szerint illetékes személyeket,

b.) bizottság beszámoltatása esetén a nem képviselő bizottsági tagokat,

c.) jegyzőt,

d.) tevékenységi körüket érintő napirend kapcsán a helyi önszerveződő közösségek képviselőit,

e.) a települési kisebbségi önkormányzat elnöké t.

13. A képviselő-testület üléséről a lakosságot is tájékoztatni kell az alábbi formában:

a.) a meghívónak az ülés előtt legalább 3 nappal az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével, melyen szerepeltetni kell, hogy az előterjesztések hol és mikor tekinthetők meg,

b.) a meghívónak  és az ülés anyagának (zárt ülés anyagának kivételével) az önkormányzat honlapjára való elhelyezéssel.

14. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

^[6]az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

b.) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. 

15. Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a (14) bekezdés b.) pontja esetén maga dönti el.
16. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülések­hez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mel­lett történhet. Indokolt esetben azonban lehetőség van az ülés összehívására telefonon keresztül történő vagy egyéb szóbeli meghívással is.

Munkaprogram, munkaterv

7.§

1. A polgármester – az alakuló ülést követő 6 hónapon belül – gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

2. A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó - éves munkaterv, melynek tervezetét a polgármester a tárgyévet megelőző december 31-ig terjeszt jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Az előterjesztéssel egyidejűleg tájékoztatást ad a munkaterv tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról és azok indokairól.

3. A tervezet elkészítése előtt a polgármester javaslatot kér a képviselőktől, önkormányzati intézmények vezetőitől, a településen működő civil szervezetektől, önszerveződő közösségektől.

4. A munkaterv főbb tartalmi elemei a következők:

a.) testületi ülések tervezett időpontja, napirendje,

b.) napirend előadója,

c.) meghatározza azokat a napirendeket, amelyek elkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

d.) meghatározza azokat a témákat, melyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

e.) rögzíti az előterjesztések elkészítésének határidejét,

f.) az ülésre meghívottakat jelölhet meg,

g.) egyéb szervezési feladatok leírása, községpolitikai fórumok, falugyűlés előkészítése.

5. A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a.) települési képviselőknek,

b.) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c.) a munkatervbe felvett javaslatok előterjesztőinek,

d.) a települési könyvtárnak.

6. Az elfogadott munkatervet ki kell továbbá függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, továbbá a település honlapján is el kell helyezni.

A képviselő-testület ülésének vezetése

8.§

1. A Képviselő-testület ülése nyilvános, melyről hang- és képfelvétel készíthető.

2. A képviselő-testület zárt ülést tart:

a.) ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

b.)választás,

c.) kinevezés,

d.) felmentés,

e.) vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

f.) fegyelmi eljárás megindítása,

g.) fegyelmi büntetés kiszabása és

h.) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá

i.) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

3. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

4. A zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyi­dejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (3) bekezdés­ben foglalt esetekben.

5. ^[7]A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

6. A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van a korelnök vezeti.

7. A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a.) megállapítja az ülés határozatképességét,

b.) javaslatot tesz a név abc szerint következő (és jelen lévő) 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

c.) előterjeszti az ülés napirendjét,

d.) írásbeli tájékoztatást ad a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, a testület képviseletében tett intézkedésekről,

e.) beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatokról,

f.)  írásbeli tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

g.) választ ad a kérdésekre, az interpellációkra

h.) megadja a szót a képviselőknek a helyi körzeti megbízott rendőrhöz való kérdésre, bejelentésre,

napirendenként:

i.) levezeti a vitát, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészíté­sekre adja meg a szót,

j.) összefoglalja a vitát,

k.) az indítványokat szavazásra teszi fel,

l.)a határozati javaslatokat szavaztatja,

m.) megállapítja a szavazás eredményét,

n.) kihirdeti a napirend tárgyában hozott döntést,

o.)gondoskodik a rend fenntartásáról,

p.) ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsát és a szavazás eredményét kihirdeti,

q.) az ülést bezárja.

9.§

1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább - a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ugyanazon napi­rendek tárgyalására újra össze kell hívni.

10. §

   (1) A képviselő-testületi ülés napirend előterjesztése kapcsán a képviselők javaslatot tehet

   nek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.^[8]

(2)A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a.) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b.) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. 

(3)A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól.

(4)A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5)A polgármester engedélyével nyilvános ülésen az állampolgárok 2 perces hozzászólás lehetőséggel élhetnek minden napirendhez egy alkalommal a képviselők hozzászólása után.

(6)Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(7)A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(8)A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9)Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(10)Ügyrendi észrevételt soron kívül lehet tenni, melynek tárgyában a polgármester dönt. Elutasítása esetén a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

11.§

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.

2. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az , akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

3. ^[9]A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén amennyibe a képviselő-testület úgy dönt a határozathozatalt meg kell ismételni.

4. ^[10]Minősített többség, tehát a megválasztott települési képviselők több mint felének (4 fő) a szavazata szükséges:

• a rendeletalkotás;
• szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
• önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
• megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
• intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
• törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez,
• az önkormányzati képviselő kizárásához,
• az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
• a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
• Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

12.§

1. A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfenntartással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

2. Az alpolgármester választásánál kötelező titkos szavazást tartani.

3. A titkos szavazás lebonyolításáról a Jogi és Ügyrendi Bizottság gondoskodik, melyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

4. Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

5. ^[11]A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

6. A név szerint szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.

7. A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Kérdés, interpelláció

13.§

(1) a.) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

1. Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

2. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz (vita nélkül), ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama: 5 perc.

3. A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirend előtt:

a.) a polgármestertől,

b.) az alpolgármestertől,

c.) az önkormányzati bizottságok elnökétől,

d.) a jegyzőtől

e.) önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

4. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

5. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

A tanácskozás rendjének fenntartása

14. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a.) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b.) Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót.

c.) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

2. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

Előterjesztés

15.§

1. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az in­doklással és a határozati javaslat az indoklással.

2. A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

3. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-­testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. A szóbeli előterjesztés maximum 10 perces lehet. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

4. Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

5. Az előterjesztések tartalmi elemei:

a.) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b.) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c.) a téma ismertetése,

d.) a jogszabályi háttér bemutatása,

e.) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f.) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok követ­kezményeinek ismertetése,

g.) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h.) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntésho­zatalt,

i.) határozati javaslat.

6. A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli elő­terjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalma­zott javaslat, melynek részei:

a.) a határozat szövege,

b.) végrehajtást igénylő döntéseknél

a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

a határozat végrehajtásának időpontja.

7. ^[12]Az alábbi előterjesztések csak a

1. Pénzügyi - Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek:

• az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet tervezete,
• az önkormányzat zárszámadásáról szóló rendelet tervezete,
• az önkormányzat féléves, valamint három-negyedéves gazdálkodásáról szóló beszámolója,
• az önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezete,
• az önkormányzat gazdasági programja,
• az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelet tervezete, illetve szociális jellegű előterjesztések,
• településfejlesztéssel, valamint természet- és környezetvédelemmel összefüggő előterjesztések, rendeletek tervezetek,

2. A Kulturális, Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek:

• kulturális, közművelődési, oktatási, ifjúsági és sport témájú előterjesztéseket, rendeletek tervezetet,
• átruházott hatáskörben eljárva megállapítja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogramra való jogosultságot.

   (8) Előterjesztést nyújthat be a Képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester,

         bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, továbbá akit a Képviselő-testület vagy

          polgármester erre felkér, illetve akit jogszabály erre felhatalmaz.

    (9) Csak azon előterjesztés tűzhető az ülés napirendjére, amely az ülés kezdő időpontját

         megelőzően legalább 1 órával előbb írásban megérkezik a polgármesteri Hivatalhoz.^[13]

A képviselő-testület döntései

16. §

1. A képviselő-testület döntései:

a.) határozat,

b.) rendelet.

2. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a.) a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről,

b.) a napirend meghatározásáról,

c.) az ügyrendi kérdésekről,

d.) a képviselői interpellációról, valamint a kérdésre adott válasz el­fogadásáról,

e.) előterjesztés napirendről való levételéről, elnapolásáról.

f.) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról,

g) ét ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, a testület képviseletében tett intézkedésekről szóló tájékoztatóról.

h.) az előző képviselőt-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán te tt intézkedésekről szóló tájékoztatóról.

3. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület dönté­sét szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

4. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozataira -az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Szűcsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének ___/____ (___ hó ___ nap) önkormányzati határozata.

6. A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok – sorszám szerinti és határidős nyilvántartásáról, valamint a normatív határozatok Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való közzétételéről.

17. §

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végre­hajtására önkormányzati rendeletet alkot.

2. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a.) a települési képviselők,

b.) az önkormányzati bizottságok elnökei,

c.) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d.) önkormányzati társulás tagjai.

3. A rendelet-tervezet előkészítése:

a.) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.

b.) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

c.) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

4. A tervezet véleményezése:

a.) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

b.) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

c.) a lakossági közvélemény-kutatás.

d.)  A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

e.) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsát.

f.) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 30 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a h elyben szokásos módon tájékoztatni kell.

5. Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a.) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

b.) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

6. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
   

7. Helyben szokásos módnak minősül az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés.

8. A hivatalos kihirdetés mellett a rendeleteket a helyi sajtóban továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

9. A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Szűcsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének __/___ . (___ hó ___ nap) önkormányzati rendelete.

A jegyzőkönyv

18. §.

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. ^[14]A jegyzőkönyv az Mötv 52.§.(1) bekezdésén túl tartalmazza:

a.) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b.) az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,

c.) jegyzőkönyv hitelesítők neve, 

3. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik

4. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat, - amennyiben ezen igényét hozzászólása előtt jelzi - szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

5. A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javas­latról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nem­mel, illetve hányan tartózkodtak.

6. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozatot a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeleteket pedig a jegyzőkönyv mellékleteként.

7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a.) a meghívót,

b.) az írásos előterjesztéseket,

c.) elfogadott rendeleteket,

d.) illetve a képviselők kérelme alapján a képviselői indítványokat, a képviselői hozzászólásokat, a képviselői interpellációkat.

8. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző valamint a 2 megválasztott hitelesítő írja alá.

9. Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyv 1 eredeti példányát az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek.

10. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a helyi könyvtárnak is.

11. A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

12. A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.

13. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről – a zárt ülések kivételével - a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

14. A Képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel is készül, amely nem selejtezhető.
    

15. A testületi ülésen készült hanganyagról nem készíthető másolat, azonban a képviselő kérheti az általa elmondottak szó szerinti leírását.

Az önkormányzati képviselő

19.§

1. A települési képviselők jogállására, jogaira, kötelezettségeire az ötv., valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2010. évi XCVI.tv. rendelkezése az irányadó.

2. A települési képviselő főbb jogai:

a.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegy­zőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi vá­laszt kell adni;

b.) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bi­zottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;

d.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, - a képviselő-testület által átruházott - önkormány­zati ügyben hozott döntését;

e.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f.) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szük­séges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

g.) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának in­tézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

3. A települési képviselő főbb kötelességei:

a.) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b.) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;

c.) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelen­ni;

d.) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;

e.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot meg­őrizni. 

4. A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-­testülete külön rendeletben határozza meg.

5. A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

6. Az önkormányzati képviselők fogadóórát tartanak a Polgármesteri Hivatalban minden hónap első hétfőjén 17-tól 18 óráig.

                                                                                     20.§

                                                                  Társulások

A Képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza.

21. §

                                                Népszavazás, népi kezdeményezés

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

22. §

                                                      Lakossági fórumok

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal általános közmeghallgatást tart. A képviselő-testület közmeghallgatás tartásáról éves munkatervében, illetve eseti határozatában rendelkezik.

2. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

3. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján illetve a sajtó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

4. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

23. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghatározott időpontban – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést tart.

2. A falugyűlés fontosabb szabályai:

a.) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hangos híradón keresztül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a sajtó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

b.) A gyűlést a képviselő-testület által megbízott személy vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, az intézmények vezetőit, továbbá vendégként a községben működő illetve szolgáltatást végző szervezetek vezetőit.

c.) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

BIZOTTSÁGOK

24. §

1. A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

2. A bizottság belső működési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.

3. A bizottság munkaterv illetve szükség szerint ülésezik.

4. A bizottsági üléseket  az elnök hívja össze és vezeti le.

5. Kötelező össze hívni a bizottság ülését:

a.) a képviselő-testület döntése alapján,

b.) a polgármester indítványára. 

6. A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

7. A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

8. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
   

9. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

10. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

25. §

1. ^[15]A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a.) Pénzügyi –Szociális Bizottságot 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő bizottsági taggal,

b.) Kulturális, Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottságot 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő bizottsági taggal,

2. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok tagjainak nevét és címét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

26. §

1. Az egyes állandó bizottságok által ellátandó feladatok, tevékenységi körök, részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.

2. A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre.
   

3. Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

4. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
   

• dönt a bizottság elnevezéséről,
• rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
• meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
• meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

5. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

27. §

1. Amennyiben a képviselő-testület két, vagy több bizottságra együttesen ruházza át valamely hatáskörét, az érintett bizottságok együttes ülést tartanak. Együttes ülése esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az együttes ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik. A bizottságok közös- erre utaló jelöléssel ellátott - határozatot hoznak.

2. Amennyiben a képviselő-testületi ülés előkészítése során valamely napirendet két vagy több bizottság egy ülés keretében véleményez (összevont bizottsági ülés), a határozatképességre, az ülés vezetésére az (1) bekezdésben foglaltak irányadók, az egyes bizottságok állásfoglalásukat külön-külön szavazással alakítják ki.

3. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok határozataikat közösen –erre utaló jelöléssel – hozzák.

4. A jegyzőkönyvet együttes ülés esetén a bizottságok elnökei – és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

28. §

1. A polgármester Szűcsi községben társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

2. ^[16]A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

3. ^[17]A polgármester az Mötv 63-68.§- ban megfogalmazottakon túl:

A polgármester

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja, a közös önkormányzati hivatal Szűcsi Kirendeltségét,
2. Szűcsi Kirendeltségen dolgozó aljegyző és köztisztviselők tekintetében a Mötv 81.§ (4) bekezdésében biztosított egyetértési jogot gyakorol,
3.  a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzat hivatal Szűcsi Kirendeltségének feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
4. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére,
5. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
6. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

4. ^[18]A közös Önkormányzati Hivatal létrehozására kötött megállapodás alapján a nagyrédei polgármesterrel együttesen határozzák meg a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának megszervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármesterek együttesen tesznek javaslatot a közös hivatalt létrehozó megállapodás módosítására, az ügyrend elfogadására, módosítására. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, lakosságszám-arányú döntésével járul hozzá

5. ^[19]Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
   

6. ^[20]A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

7. A polgármester önkormányzati munkarendje a következő:

   Hétfő          7.00-8.00 óráig és 15.00-19.00 óráig

   Kedd          7.00-8.00 óráig és 16.00-18.00 óráig

   Szerda        7.00-8.00 óráig és 16.00-18.00 óráig

   Csütörtök   7.00-8.00 óráig és 16.00-18.00 óráig

   Péntek        7.00-8.00 óráig és 15.00-17.00 óráig.

2. A polgármester fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban: hétfőnként 15.00 órától

19.00 óráig.

Az alpolgármester

29. §

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek jogállására az Ötv. és a Ptv. vonatkozó rendelkezései az irányadó.

2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Törzsidőben minden héten pénteken 8-12 óráig tartózkodik a Polgármesteri Hivatalban.

3. Az alpolgármester keddenként 16 órától 18 óráig tart fogadóórát a polgármesteri hivatalban.

A jegyző

30. §^[21]

(1) A jegyző vezeti a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatalt.

3. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges. Megállapodás alapján az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

4. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző valamint az önkormányzatok között létrejött megállapodásban meghatározott feladatokat.

5. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat Szűcsi Kirendeltségen az igazgatási előadó látja el.

6. A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

VII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

31.§^[22]

1. Nagyréde és Szűcsi Község Önkormányzat megállapodása alapján Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal néven közös önkormányzati hivatalt működtet.
2. A közös önkormányzati hivatal egységes hivatal, amellyel kapcsolatosan a központi ügyintézés a székhelyen történik a jegyző vezetésével.
3. A közös önkormányzati hivatal működését Szűcsi településen állandó jelleggel működő kirendeltségen a kinevezett köztisztviselők biztosítják az aljegyző vezetésével
4. A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
5. A Polgármesteri Hivatal működési szabályait, belső tagozódását a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.
6. A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

a.) hétfő:                                                                7.30-tól 17.30 óráig,

b.) kedd, szerda és csütörtöki napokon:                   7.30-tól 16.00 óráig,

c.) pénteken:                                                          7.30-tól 12.00 óráig.

(7)A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

a.) hétfőn:                                                              8.00-tól 17.00 óráig,

b.) kedden:                                                            nincs ügyfélfogadás

c.) szerdán:                                                            8.00-tól 15.30 óráig,

d.) csütörtökön:                                                     nincs ügyfélfogadás

e.) pénteken:                                                           8.00-tól 11.30 óráig.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, gazdasági programja, vagyongazdálkodása

32. §

1. Az önkormányzat költségvetését az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján az állami költségvetési törvényben foglaltaknak figyelembevételével kell elkészíteni, jóváhagyni és végrehajtani.

2. A Képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A rendelettervezet beterjesztését megelőzően a rendelkezésre bocsátott központi költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése, és a helyzetfelmérésen alapuló gazdasági koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

a.) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b.) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos és célszerű megoldásának alternatíváit,

c.) egyeztetni k ell az igényeket, célkitűzéseket a lehetőségekkel és ennek alapján a sorrendiséget meghatározni.

3. A költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalása két fordulóban történik.

4. A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot határoz meg. A gazdasági programot az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, vagy a meglévő programot felülvizsgálja a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján. A gazdasági program elkészítéséhez, felülvizsgálatához ki kell kérni a jogszabályokban meghatározott szervezetek véleményét.
   

5. A gazdasági programmal szemben támasztott követelmények:

a.) jelezze a fő fejlesztési irányokat a sorrendiség meghatározásával,

b.) külön jelenítse meg a vagyon- és költséggazdálkodást.

33. §

Az Önkormányzat vagyongazdálkodása

Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályait az erről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

IX. Fejezet

Kisebbségi önkormányzat

34. §

1. A Képviselő-testület a településen működő cigány kisebbségi önkormányzat számára a nemzeti és etnikai kisebbségek jogállásáról szóló 1993. évi LXVII. törvény 27. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján biztosítja a testületi működés feltételeit, melynek végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

2. A testületi működés biztosításán az alábbiak értendők:

.) a cigány kisebbségi önkormányzat a hivatalos működés és ügyfélfogadás lebonyolítására ingyenes helyiséghasználatra jogosult, a Művelődési Ház színpad melletti külön bejáratú helyiségében, mely helyiséghasználat részletszabályzat külön megállapodás rögzíti.

b.) a cigány kisebbségi önkormányzat testületének ülései során – előzetesen egyeztetett időpontban – a Polgármesteri Hivatal nagytermének használatára jogosult,

c.) a cigány kisebbségi önkormányzat testületi működésével összefüggő postai (levélküldemények, fax, Internet szolgáltatás), kézbesítési (helyi), sokszorosítási (gépelés, szövegszerkesztés, fénymásolás, nyomtatás) feladatok ellátása - a jegyző koordinálásával a Polgármesteri Hivatal által-, valamint az ezzel járó költségek viselése,

d.) a gazdálkodási feladatok ellátásának biztosítása együttműködési megállapodás alapján.

3. A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltakon túl pénzbeli támogatást működési forráshiányos költségvetése miatt nem nyújt.

X. Fejezet

Záró és egyéb rendelkezések

35. §

1. Ez a rendelet 2011. június 1. napon lép hatályba.
2. A 3/2013.(III.28) önkormányzati rendelet 2013. április 01-én lép hatályba

3. Hatályát veszti:

a.) Szűcsi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2003/(V.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ)

b.) az SZMSZ módosításáról szóló 2/2004. (II. 11.) önkormányzati rendelet,

c.) az SZMSZ módosításáról szóló 10/2005. (X.14.) önkormányzati rendelet,

d.) az SZMSZ módosításáról szóló 8/2006.(X.25.) önkormányzati rendelet,

e.) az SZMSZ módosításáról szóló 11/2006.(XII.13.) önkormányzati rendelet,

f.) az SZMSZ módosításáról szóló 2/2007.(III.7.) önkormányzati rendelet,

g.) az SZMSZ módosításáról szóló 10/2007.(VI.13.) önkormányzati rendelet,

h.) az SZMSZ módosításáról szóló 13/2007.(IX.12) önkormányzati rendelet,

i.) az SZMSZ módosításáról szóló 4/2008.(IV.16.) önkormányzati rendelet,

j.) az SZMSZ módosításáról szóló 5/2008.(V.28.) önkormányzati rendelet,

k.)  az SZMSZ módosításáról szóló 10/2008. (XI.26.) önkormányzati rendelet, 

l.) az SZMSZ módosításáról szóló 3/2009. (II.27.) önkormányzati rendelet.

Szűcsi, 2011. március 31.

                   Berta István s.k.                                                  dr. Vitovszki Mária s.k.

                      polgármester                                                                    jegyző

ZÁRADÉK:

Az egységes szerkezetű rendeletet 2014. március 8. napján kihirdettem.

1. számú melléklet^[23]

átruházott önkormányzati hatáskörökről

1. Polgármesterre

Ügyletenként 300.000 Ft értékhatárig terjedően köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat, melyről a Képviselő-testület a soron következő ülésen tájékoztatni köteles.

A  képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével (át nem ruházható hatáskörök) dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben

2. Pénzügyi - Szociális Bizottság

Megállapítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényen a képviselő-testületet által nyújthatószociális ellátásokat

3. Kulturális, Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottság

          Megállapítja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogramra való jogosultságot.

2. számú melléklet^[24]

Az állandó bizottságok feladata és hatásköre

1.Pénzügyi és Szociális Bizottság

• véleményezi az önkormányzati pénzügyi és szociális rendeletek tervezetét,

• figyelemmel kíséri az önkormányzat szervei működésének szabályszerűségét (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására),

• javaslattal él az önkormányzat képviselő-testülete részére a Polgármester. Alpolgármester javadalmazását, költségtérítését illetően,

• lebonyolítja a képviselő-testület ülésein a titkos szavazásokat,

• Vizsgálja az összeférhetetlenséget,

• Kezeli a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatait.

• lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

• előzetesen megtárgyalja és véleményezi a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi-gazdasági témájú előterjesztéseket, különösen az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet tervezetét, az önkormányzat zárszámadásáról szóló rendelet tervezetét, az önkormányzat féléves, valamint három-negyedéves gazdálkodásáról szóló beszámolójának, továbbá az önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét, illetve gazdasági programját,

• figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását (különös tekintettel a saját bevételekre), a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

• véleményezi a hitelfelvételt, vizsgálja annak indokait és gazdasági megalapozottságát,

• elszámoltatja a képviselő-testület által anyagi támogatásban részesített egyesületektől, szervezetektől a támogatás felhasználására vonatkozóan,

• a bizottság vagy tagjai részt vesznek az önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési, versenytárgyalásokon,

• részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében, figyelemmel kíséri a beruházások végrehajtását,

• figyelemmel kíséri a gazdasági jellegű döntések szociálpolitikai kihatását, a helyi szociálpolitika alakulását, tapasztalatairól, megállapításairól jelentést készít a képviselő-testület számára,

• előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé kerülő, munkatervben szereplő előterjesztéseket, amelyek szociálpolitikai jellegűek,

• javaslattal élhet a helyi szociálpolitika változtatására, a szociális rendeletben rögzített ellátási formák javítására,

• előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé kerülő településfejlesztéssel, valamint természet- és környezetvédelemmel összefüggő előterjesztéseket, rendeletek tervezetét, illetve részt vesz azok kidolgozásában,

• folyamatosan figyelemmel kíséri a településfejlesztés és a környezetvédelem helyi feladatainak ellátását, probléma észlelése esetén jelzéssel él a Képviselő-testület felé, valamint hatósági ügyben kéri a jegyző intézkedését,

• különös figyelmet fordít a közterületek, vízelvezető árkok szennyezettségének állapotára, segítve ezzel a jegyző hatósági feladatainak ellátását,

• részt vesz a lakossági illegális szennyvízelvezetés, illetve illegális hulladéklerakás felderítésében,

• javaslatot tesz a településfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos pénzügyi keret felhasználására.

Kulturális, Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottság

• előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé kerülő, munkatervben szereplő kulturális, közművelődési, idegenforgalmi témájú előterjesztéseket, rendeletek tervezetét, illetve részt vesz azok kidolgozásában,

• javaslattal élhet a képviselő-testület felé a községben lakók művelődési lehetőségeinek bővítése, javítása tekintetében,

• figyelemmel kíséri a helyi művelődési ház működését, javaslattal él jobb kihasználtságát, szélesebb körű programszervezését illetően,

• kapcsolatot tart a helyi civil szervezetekkel, segíti tevékenységüket,

• részt vesz önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában,

• részt vesz az önkormányzati újság illetve az önkormányzati honlap szerkesztésében,

• elősegíti a közművelődésről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak hatályosulását,

• támogatja és segíti a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását,

• részt vesz a helyi idegenforgalom alakításában, elősegíti annak fejlesztését.

• figyelemmel kíséri a helyi közszolgáltatások körében az óvodai nevelésről, általános iskolai ellátásról való gondoskodást,

• véleményez valamennyi óvodai- és iskolai intézményegységre vonatkozó, valamint feladatkörébe tartozó előterjesztést illetve maga is készít előterjesztéseket a Képviselő-testület felé,

• támogatja, segíti tanulmányi versenyek, vetélkedők, pedagógiai rendezvények szervezését,

• figyelemmel kíséri a fogyatékos gyermekek, tanulók különleges gondozásához való jogának érvényesülését,

• átruházott hatáskörben eljárva megállapítja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogramra való jogosultságot.

• az ifjúsági- és sport tárgyú előterjesztéseket véleményezi, maga is készít előterjesztéseket, illetve átruházott hatáskörben döntéseket hoz,

• ifjúságpolitikai és sport ügyekben véleményt nyilvánít,

• figyelemmel kíséri a gyermekvédelem helyi rendszerének működését,

• kiemelt figyelmet fordít az ifjúság körében tapasztalható káros szenvedélyek prevenciójára és segíti az egészséges életmódra való nevelést,

• közreműködik az ifjúsági- illetve sportrendezvények szervezésében,

• kapcsolatot tart a településen működő ifjúsági- illetve sport szervezetekkel, csoportokkal, segíti tevékenységüket.

3. számú melléklet^[25]

az SZMSZ 7. § (3) bekezdéshez

• Bajza József Községi Sportkör

• Bányász Nyugdíjas Szakszervezet

• Bajza József Vadásztársaság
• Cimbora Szűcsi Nagycsaládosok Egyesülete
• Faluvédő Polgárőrség
• Szűcsi Bányász Horgászegyesület
• Együtt Szűcsiért Közhasznú Egyesület
• Szűcsi Évgyűrűk Nyugdíjas Kulturális Egyesület
• Szűcsi Nyugdíjas Klub Egyesület
• Szűcsi Népművészeti Egyesület
• Szűcsi Óvodásokért Alapítvány
• Szűcsi Pincék Kulturális és Hagyományőrző Egyesület
• Szűcsi Rákellenes Liga

4. számú melléklet:^[26]

Szűcsi Községi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

A Szűcsi Községi Önkormányzat  államháztartási szakágazat rend szerinti besorolása:    

841105            Helyi önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

5. számú melléklet ^[27]

Az önkormányzat feladatellátásait végző intézmények, és szervezeti egységek neve, címe:

1. Szűcsi Óvoda 3034 Szűcsi, Jókai M. út 6.
2. Önkormányzat telephelye:

1. Művelődési Ház – Könyvtár 3034 Szűcsi, Petőfi Sándor u. 18.
2. Bajza Emlékház 3034 Szűcsi, Bajza u. 3.
3. Konyha 3034 Szűcsi, Táncsics M. út 6.
4. Védőnői Szolgálat 3034 Szűcsi, Szabadság u. 2.
5. Tündérvölgy Családi Napközi 3034 Szűcsi, Táncsics M. út 6.

1. számú függelék az SZMSZ-hez

Az önkormányzati képviselők neve, címe^[28]