Szűcsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2020. 06. 13- 2022. 03. 18Szűcsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az a tevékenység vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti vagy veszélyezteti, és azt Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) e rendeletben közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít.
(2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.(3) A rendelet hatálya kiterjed Szűcsi Község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást megvalósító, minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre; valamint a magatartások elkövetőivel szembeni közigazgatási bírság kiszabásának szabályaira.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá azt a magánterületet, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
2. Zöldterület: állandóan növényzettel fedett, más közigazgatási terület-felhasználási egységbe nem tartozó közterület.
3. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt – része.
4. Út: a járművek és gyalogosok közlekedésére vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület vagy magánterület (közút, magánút). Közút: a járművek és a gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület. Magánút: a járművek és a gyalogosok közlekedésére szolgáló közforgalom elől elzárt vagy közforgalom elől el nem zárt magánterület.
5. Árok: a csapadékvíz elvezetésére szolgáló, rendszerint a járda és az út közötti hosszú, keskeny bemélyedés. Kertek, mezőgazdasági ingatlanok végében vízelvezetési funkcióval húzott mélyedés.
6. Mezőgazdasági ingatlan: a termőföld a rajta lévő telepítménnyel, az ingatlan nyilvántartásban vele együtt nyilvántartott felépítménnyel, pincével (föld alatti raktárral, garázzsal stb.) együtt, valamint a termőföldön található, önálló ingatlanként nyilvántartott mezőgazdasági rendeltetésű felépítmény, pince. A termőföld az a külterületi földrészlet, amelyet az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A telepítmény a termőföld hasznosítását segítő és a termőföld értékét illetve hasznait növelő – beruházás útján megvalósuló – agrotechnikai létesítmény (pl. haszonnövény, telep, támrendszer stb. együtt), valamint az erdő esetében – a védett, vagy védelemre tervezett erdők kivételével – a faállomány.
2. Eljárási szabályok
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása miatt indult eljárásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére (a továbbiakban: Jegyző) ruházza át.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósítójával szembeni eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályozásáról, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(3) A Törvény 2. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása kizárt - vagyis a közigazgatási bírság külön figyelmeztetés nélkül azonnal kiszabható -, ha az abban megszabott határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné - az e rendelet alapján kiszabott jogkövetkezmények alkalmazásával – az alábbi közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetében: 6-7. §§.
(4) A Törvény 2. § (1) bekezdésében szereplő „megfelelő határidő” alatt – ha az eset összes körülményéből más nem következik – 15 napot kell érteni.(5) A Törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított határidő letelte után a jogszabálysértés megszüntetéséről vagy fennállásáról szóló szemlére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a figyelmeztetést és az abban meghatározott határidőt a szemléről való írásbeli előzetes értesítésnek kell tekinteni.
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul. A bejelentés alapján indult ügyeket is a hivatalból indult eljárás szabályai alapján kell lefolytatni.
(2) Nem indítható eljárás, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása óta a Jegyző tudomására jutásától számított egy év, vagy a magatartás megvalósulásától számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napjaa) az a nap, amikor a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósul,b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(3) A Jegyző a Szűcsiben ideiglenes vagy állandó lakcímmel nem rendelkező személyt idézheti a székhelyére.
(4) Jelen rendeletben foglalt valamennyi, a 6-7. §§-ban foglalt tényállás ellenőrzése folyamatos ellenőrzési tevékenységnek minősül Szűcsi község közigazgatási területén belül.
5. § (1) E rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályit sértő magatartás természetes személy megvalósítójával szemben kétszázezer forintig terjedő, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, amely kiszabás a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magtartás folyamatos, egy hónapot meghaladó fennállása esetén többször is ismételhető.
(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.
(3) A fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell azzal, hogy gondoskodjon a fiatalkorú hatóság előtti megjelenéséről.
(4) A kiszabásra kerülő pénzbírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a Törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat.
(5) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósítója a megvalósulást megelőző két évben a településen kétszer vagy annál többször valósított meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást (függetlenül a cselekményért kapott szankciótól) súlyosbító körülményként kell figyelembe venni. Ezt a kiszabott közigazgatási bírság összege kell, hogy tükrözze.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósítása miatt kiszabott közigazgatási bírságot az első fokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást megvalósító személynek megfizetni Szűcsi Község Önkormányzata 62000033-10000623 számú bírság alszámlára.
(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása miatt lefolytatott eljárás során eljárási költségnek minősül a jegyző eljárása során felmerült, igazolt költség is.
(8) A közigazgatási bírság meg nem fizetése esetén az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis a végrehajtást foganatosító szerv az állami adóhatóság.
3. Szűcsi Község rendezettségével, zöldterületeivel, és a környezet védelmével összefüggő egyes közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
6. § A köztisztaság fenntartásáról valamint a zöldterületek használatáról szóló 5/2016. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez kapcsolódóan közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:
1. aki a szennyvizet élő vizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornába, nyílt árokba vezeti, illetve gyűjti, az ilyen, már meglévő bekötéseket nem szünteti meg,
2. a szórakoztató, vendéglátóhely, árusító hely, üzlet üzemeltetője, ha nem gondoskodik a szórakoztató, vendéglátóhely, árusító hely, üzlet előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, és az ottani hulladék eltávolításáról, illetve a környék tisztán tartásáról, ha azt a vendégei összekoszolták (a nyitvatartási időn kívül is),
3. aki az ingatlana előtti járdaszakaszt szükség szerint nem takarítja le,
4. az ingatlannak a tényleges használója, és a tulajdonosa, aki a járda mellett növő gazt nem irtja ki, a járdára kinyúló ágakat és bokrokat nem nyesi le,
5. aki az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint, akár naponta többször nem síkosság-mentesíti (szórásra bomló, szerves környezetkárosító anyagot használni nem szabad, célszerű a homok, nem darabos hamu, fűrészpor, kőporliszt használata, melynek beszerzéséről a kötelezettnek kell gondoskodni),
6. saroktelek esetén az ingatlan használója, tulajdonosa, aki az ingatlan használóját, tulajdonosát terhelő munkálatokat mindegyik utcafront felől el nem végzi,
7. az ingatlan használója, tulajdonosa, aki az ingatlan előtt lévő árkok, folyókák, átereszek tisztántartását nem végzi el, a csapadékvíz akadálytalan lefolyását nem biztosítja, az árok rendeltetésszerű használatát nem biztosítja, vagy a nyílt árkot befedi,
8. az ingatlan használója, tulajdonosa, aki az ingatlan területén a növényvédelem, az ingatlan zöldterületének létesítése, fenntartása, gondozása, a kártevők és az allergén növények irtására vonatkozó kötelességének nem tesz eleget,
9. az az üzemeltető, aki a község területén lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek, vendéglátó helyek) környezetét folyamatosan nem tartja rendben,
10. az a mezőgazdasági ingatlant használó, aki a lakott területen kívüli dűlőutak, árkok, árokpartok tisztántartásáról, a gyomnövények irtásáról, a növényvédelmi munkák elvégzéséről, a csapadékvíz elvezetéséről nem gondoskodik,
11. aki zöldterületen a fákat, növényeket rongálja,
12. aki a hulladékgyűjtés céljára közterületre kihelyezett tárolóedénybe háztartási hulladékot helyez el,
13. aki közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba dugulás, illetve rongálás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmelék, építési anyag, tűz- és robbanásveszélyes anyag, egyéb anyag, szennyvíz) szór, önt vagy bevezet,
14. aki a kötelezettségi körébe tartozó ingatlan tisztántartásáról nem gondoskodik,
15. az a kötelezett, aki a beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről nem gondoskodik,
16. aki az építési területen és közvetlen környékén (építés körüli közterületen) a biztonságos közlekedés lehetőségét nem biztosítja.
17. az a közutat használó személy, aki a közutat vagy a közúti jelzést beszennyezi, vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttat, és nem gondoskodik a keletkezett veszély elhárításáról, illetve ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét nem tájékoztatja,
18. az a közutat használó, aki földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a rátapadt sarat nem távolítja el.
7. § [1] A levegőminőség védelmével kapcsolatosan közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:
1. aki nem száraz avart és kerti hulladékot éget, úgyszintén az is, aki a száraz avart és kerti hulladékot nem megfelelő légköri viszonyok között (pl. szeles vagy esős időben), illetve aki december hónapban éget,
2. aki a megengedett hónapokban nem hétfői napokon, és nem 6.00-18.00 óra között éget száraz avart és kerti hulladékot, illetve, ha az égetés meghaladja az 1 óra hosszat vagy tartós füstölés történik. Szintén tilos a Heves megyére vonatkozó vagy az országos tűzgyújtási tilalom, illetve a bármilyen fokozatú Szűcsi településre is érvényes hőségriadó idején történő égetés,
3. aki olyan helyen éget, ahol a személyi biztonságot veszélyezteti, vagy vagyoni és környezeti kárt okoz, illetve, ha közterületen olyan személy végez égetést, aki a közterület gondozására nem köteles.
4. Záró rendelkezések
7/A. § Ez a rendelet 2019. július 1-én lép hatályba.