Szűcsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról
Hatályos: 2022. 10. 01Szűcsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról
Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (2) bekezdés a) pontjában és a 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzataikról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
A rendelet hatálya és eljárási rendelkezések
1. A rendelet tárgyi hatálya
1. § E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:
a) Pénzbeli ellátási formák:
aa) települési támogatás,
ab) rendkívüli települési támogatás.
b) Természetbeni ellátási formák
ba) természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás,
bb) gyermekétkeztetés,
bc) szünidei gyermekétkeztetés.
c) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások:
ca) szociális étkeztetés,
cb) családi bölcsődei ellátás,
cc) családsegítés,
cd) gyermekjóléti szolgáltatás,
ce) házi segítségnyújtás.
2. Eljárási rendelkezések
2. § (1) A rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket:
a) Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület),
b) Szűcsi Község Polgármestere (továbbiakban: Polgármester)
c) Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság),
d) a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője gyakorolja (továbbiakban: Jegyző).
(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a szükséges mellékletekkel Szűcsi Községi Önkormányzatnál (3034 Szűcsi, Petőfi Sándor u. 117.) kell benyújtani. Az e rendeletben szabályozott támogatások iránti kérelemnek részét képezi a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek jövedelmi helyzetére vonatkozó jövedelemnyilatkozat.
(3) A támogatásra való jogosultság elbírálásához a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni.
(4) A Képviselő-testület első és másodfokú döntései ellen közigazgatási per indítható.
(5) A Polgármester, és a Bizottság által átruházott hatáskörben meghozott döntései elleni fellebbezést a Képviselő-testülethez kell benyújtani.
3. § (1) Az ellátásokra és igénylőre vonatkozó fogalom-meghatározásokra a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 4. §-a, a jogosultságot megalapozó feltételek megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettségre Szoctv. 9. §-a vonatkozik. A jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése Szoctv. 17. §-ában, az ellátások összegének és jogosultságának felülvizsgálata a Szoctv. 25. §-ában foglaltak alapján történik.
(2) A szociális kérelmekhez csatolandó jövedelemigazolásoknál az irányadó időszakra, a jövedelmek igazolására, valamint bizonyítására a Szoctv. 10. § szabályait kell alkalmazni.
(3) Szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni a szociális étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmek előkészítése során, illetve a felülvizsgálatuk alkalmával, melyet a Jegyző által kijelölt köztisztviselő a család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársával közösen, együttműködve készít.
(4) A rendeletben szabályozott rendkívüli települési támogatás kifizetése a véglegessé vált döntést követően 15 napon belül a folyószámlára történő utalással történik. A települési támogatás jogosultja részére, és annak a rendkívüli települési támogatás jogosultja részére, aki nem rendelkezik folyószámlával, annak a döntést követően 15 napon belül a pénztári kifizetés, vagy lakcímre utalás engedélyezett.
Pénzbeli ellátási formák
3. Települési támogatás
4. § (1) Amennyiben a Szűcsi Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) költségvetése lehetővé teszi, a Képviselő-testület kérelemre települési támogatást nyújt, amelynek fajtánkénti keretösszege az adott évben hatályos költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
(2) A települési támogatás formája: babatámogatás.
(3) A Képviselő-testület a települési támogatással kapcsolatos jogkörét a 4. § (2) bekezdése tekintetében a Polgármesterre ruházza át.
(4) Babatámogatására jogosult az a gyermek, akinek önmaga, és legalább egyik szülője (a gyermek felett szülői felügyeleti joggal bíró személyt is ideértve) a kérelem benyújtását megelőző három hónapban állandó lakóhellyel rendelkezik Szűcsi községben, és életvitelszerűen a község közigazgatási területén él. A támogatás a gyermekes családok anyagi terheinek mérséklése érdekében kerül meghatározásra.
(5) A települési támogatás annak a személynek jár, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a 250.000 Ft-ot nem haladja meg.
(6) A támogatása való jogosultság fennállása esetén a kérelem a gyermek születését követő évben október 31. napjáig évente egyszer nyújtható be Szűcsi Községi Önkormányzathoz. Az igénylő a kérelmében büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozza le a család jövedelmét, ami vonatkozásában a települési támogatás elbírálójának ellenőrzési jogköre van (azaz bekérheti a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat). A kérelem megszövegezését az 1. melléklet tartalmazza.
(7) A támogatást egy gyermek után csak egy alkalommal és csak az egyik szülő veheti igénybe. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosítottsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.
(8) Az babatámogatásának összege gyermekenként 15.000 Ft, amelyet a gyermek után a (7) bekezdésben meghatározott szülő veheti át. A támogatást a gyermek után a kérelmező szülő veheti át készpénz formájában, vagy utalással a települési támogatást megállapító határozat véglegessé válását követően a megállapító határozatban feltüntetett időpontban és helyen készpénz formájában.
(9) A támogatás megállapításához az adatokat a hatáskör jogosultja hivatalból a népesség-nyilvántartásból, illetve a védőnő adatszolgáltatása útján szerzi be.
(10) A jogosulatlanul felvett települési támogatást a kifizetést követő 1 éven belül vissza kell fizetni az Önkormányzat számára.
(11) A babatámogatásra jogosult gyermek részére Szűcsi Községi Önkormányzat biztosítja egy facsemete ültetését a községben a polgármester által erre kijelölt helyen a gyermek nevével és születési idejével ellátva.
4. Rendkívüli települési támogatás
5. § (1) A Bizottság, a Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben eljárva, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére eseti és rendszeres jelleggel rendkívüli települési támogatást állapít meg, hivatalból vagy kérelemre. A kérelem megszövegezését a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A rendkívüli települési támogatás megállapítására hivatalból kizárólag a gyermekvédelmi jelzőrendszer (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdése) tagjainak írásbeli jelzése alapján lehetséges.
(3) A rendkívüli települési támogatás eseti és rendszeres jelleggel adható. Elsősorban azokat a személyeket indokolt rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, háztartásuk fűtéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Ezen okok alapján meg kell állapítani, hogy a kérelmező megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van. Rendszeres rendkívüli települési támogatás csak tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek adható.
6. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó igazolást.
(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott rendkívüli települési támogatás céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a jegyző által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Amennyiben a kérelmező a közreműködést megtagadja, kérelmét az összes rendelkezésre álló információ alapján kell elbírálni.
7. § Rendkívüli települési támogatás igényelhető:
a) annak a személynek, aki rendkívüli élethelyzetbe került, ezért önmaga és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, kiadásai mérsékléséhez,
b) annak a személynek, akinek a temetési költségek viselése önmaga és családja létfenntartását veszélyezteti.
8. § (1) Rendkívüli települési támogatás kerül megállapításra annak a személynek, aki rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 100.000 Ft-ot, egyedülélő esetén a 120.000 Ft-ot nem haladja meg.
(2) A rendkívüli települési támogatás összege egy alkalommal nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot és 5.000 Ft-nál kevesebb nem lehet.
(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg. A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára egy naptári évben összesen 40.000 Ft rendkívüli települési támogatás állapítható meg.
(4) Amennyiben a Bizottság az eset összes körülményért mérlegelve úgy ítéli meg, hogy az szükséges, a rendkívüli települési támogatásban részesített személyt kötelezni lehet a rendkívüli települési támogatás felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben, a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.
(5) A Szociális Bizottság különösen indokolt esetben dönthet úgy, hogy a jogosultsági feltételként előírt jövedelemhatárt figyelmen kívül hagyja. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege 30.000 Ft-nál több nem lehet.
9. § (1) Halálesethez rendkívüli települési támogatás jár annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy tartására köteles volt-e vagy sem és a temetési költségek viselése saját és családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Nem állapítható meg támogatás, ha az egy főre jutó havi jövedelem
a) nem egyedülélő esetén a 120.000 Ft-ot, vagy
b) egyedülélő esetén a 150.000 Ft-ot meghaladja, illetve
c) ha a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
(3) A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás egyszeri, összege maximum 50.000 Ft
(4) A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás a temetés időpontjától számított 90 napon belül kérelmezhető.
(5) A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetési költségekről kiállított kérelmező nevére kiállított számla másolati példányát és a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát is.
Természetbeni ellátási formák
5. Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás
10. § (1) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás 5–9. §§-ban meghatározott körülményei azt megalapozzák, az ezen §-okban meghatározott feltételek teljesülnek, és a kérelmező kifejezetten természetben, szénben kéri a rendkívüli települési támogatást, a Bizottság döntése alapján maximum 10 q szén kerül települési támogatásként megállapításra. A mennyiség maximuma szenes fűtésre alkalmas tüzelőberendezéssel rendelkező ingatlanonként és nem kérelmezőnként értendő, kiszállítási költség nincs.
(2) Nem állapítható meg támogatás, ha az egy főre jutó havi jövedelem
a) nem egyedülélő esetén a 120.000 Ft-ot, vagy
b) egyedülélő esetén a 150.000 Ft-ot meghaladja.
(3) A szénben nyújtott természetbeni rendkívüli települési támogatás iránti kérelem egy naptári évben maximum kétszer nyújtható be.
(4) Egyéb feltételek vonatkozásában a rendkívüli települési támogatásnál meghatározottaknak kell teljesülni.
(5) A Szociális Bizottság különösen indokolt esetben dönthet úgy, hogy a jogosultsági feltételként előírt jövedelemhatárt figyelmen kívül hagyja. Ebben az esetben is maximum 10 q szén kerülhet települési támogatásként megállapításra.
6. Gyermekétkeztetés
11. § (1) Szűcsi Községi Önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározottak alapján a gyermekek napközbeni ellátása során (az óvodai és az iskolai ellátási napokon) óvodai ellátást, iskolai napközi otthonos ellátást (napi 3x étkezést) és étkeztetést (menzát) nyújt (a továbbiakban: gyermekétkeztetés).
(2) A gyermekétkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.
(3) A gyermekétkeztetési intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A gyermekétkeztetés térítési díját a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A gyermekétkeztetés térítési díját utólagosan, a tárgyhónapot követő hónap 15-ig kell számla ellenében megfizetni a Szűcsi Óvoda (3034 Szűcsi, Táncsics Mihály út 6.) feladatkörébe tartozó befizetéssel. A Szűcsi Óvoda intézményvezetője kéthavi térítési díj tartozás esetén kétszer írásban felszólítja a tartozót a teljesítésre. A befizetés kétszeri felszólítás utáni elmaradása esetén közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás megindítása útján intézkedik a kintlévőség behajtásáról.
(5) A gyermekétkeztetés igénybe nem vételét a szülő legkésőbb a tárgynapon délelőtt 9 óráig köteles jelezni az élelmezésvezetőnek. Ebben az esetben a szülő az aznapi költséget köteles kifizetni.
(6) Gyermekétkeztetés esetén az egyéb jogszabályokban meghatározott 100%-os, vagy 50%-os normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak. Egyéb kedvezményt az Önkormányzat nem állapít meg.
(7) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
7. Szünidei gyermekétkeztetés
12. § (1) Szűcsi Községi Önkormányzat a Gyvt-ben meghatározottak alapján a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára szünidei gyermekétkeztetést nyújt a felsőbb jogszabályoknak megfelelő tartalommal.
(2) A szünidei gyermekétkeztetés során a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztására nincs lehetőség, az étel személyes átvétele és elvitele a Szűcsi Óvoda konyhájáról történik.
Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások
8. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások általános rendelkezései
13. § (1) Szűcsi községben biztosított szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások formái:
a) szociális étkeztetés,
b) családi bölcsődei ellátás,
c) családsegítés,
d) gyermekjóléti szolgáltatás,
e) házi segítségnyújtás.
(2) Az Önkormányzat a szociális étkeztetést, és a gyermekétkeztetést a Szűcsi Óvoda megnevezésű intézmény területén üzemeltetett konyha, mint főzőkonyha; a családi bölcsődét a Szűcsi Községi Önkormányzat kormányzati funkción üzemeltetett keretek között; a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás (3021 Lőrinci, Szabadság tér 26.); a házi segítségnyújtást Gyöngyös Körzete Kistérségi Többcélú Társulás keretein belül látja el.
9. Szociális étkeztetés
14. § (1) Szociális étkeztetésre (napi egyszeri meleg étel délben) jogosult Szűcsi Községben szociális rászorulóként az a személy, aki önmaga és jogszabály alapján meghatározott eltartottja részére azt tartósan vagy átmeneti jelleggel biztosítani nem képes:
a) kora miatt: mindenki, aki 65. életévét betöltötte,
b) egészségi állapota miatt,
c) aki fogyatékos,
d) aki pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg,
e) aki hajléktalan,
feltéve, ha nincs olyan hozzátartozója, vele életvitel szerint egy háztartásban élő, illetve egyéb személy, aki jogszabály vagy szerződés alapján az ellátásáról gondoskodni köteles és képes.
(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(4) Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelést igényel, önmaga ellátására részben képes.
(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki az éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
(6) A 17. § (1) bekezdés alkalmazásában jogszabály vagy szerződés alapján a jogosultról gondoskodni köteles és képes személy alatt a jogosultnak a Szoctv. szerinti hozzátartozója, szerződés esetén a vele szerződött személy / személyek értendők, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.
(7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:
a) az (1) bekezdés b) pont esetében a háziorvos, a c)–d) pontokban meghatározott esetekben szakorvosi igazolásra való háziorvosi hivatkozást,
b) az (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve egészségi állapot miatt magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósító igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,
c) az (1) bekezdés c)–d) pontokban meghatározott esetekben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,
d) az (1) bekezdés e) pontban meghatározott esetben a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal által készített környezettanulmány; személyi igazolvány vagy lakcímkártya; a kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
(8) A jogosultsági feltételeket kétévente felül kell vizsgálni, és szükség esetén a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal által környezettanulmányt kell készíttetni.
(9) A szociális étkeztetés igénylése iránti kérelmet a 4. melléklet tartalmazza.
15. § (1) A szociális étkezésért térítési díjat kell fizetni. A szociális étkeztetés intézményi térítési díját, a szociálisan rászorult személy rendszeres havi jövedelméhez mérten, sávosan az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A szociális étkeztetés térítési díját utólag, a tárgyhónapot követő hó 10-ig kell számla ellenében megfizetni a Szűcsi Óvoda (3034 Szűcsi, Táncsics Mihály út 6.) feladatkörébe tartozó befizetéssel. A Szűcsi Óvoda intézményvezetője kéthavi térítési díj tartozás esetén kétszer írásban felszólítja a tartozót a teljesítésre. A befizetés kétszeri felszólítás utáni elmaradása esetén átadja a tartozók listáját a jegyzőnek.
(3) A szociális étkeztetés térítési díját az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy az Szoctv., valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti tartásra köteles és képes személy köteles megfizetni.
(4) A szociális étkeztetésre való jogosultságot, és a szociális étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat átruházott hatáskörben a Polgármester határozattal állapítja meg, amely az egy napra jutó intézményi térítési díj és az igénybe vett étkezések számának szorzata, de nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme 30 %-át.
16. § (1) A szociális étkeztetést a Szűcsi Óvoda által üzemeltetett konyha biztosítja, amely a 3034 Szűcsi, Táncsics Mihály út 6. szám alatt található.
(2) Kérelmet a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatalban (3034 Szűcsi, Petőfi Sándor u. 117.), a jogosultságot megalapozó igazolások csatolásával, valamint a kérelmező és a vele életvitel szerint egy háztartásban élők előző havi nettó jövedelemének igazolásával lehet benyújtani.
(3) Az ellátásra jogosultság elbírálása a Polgármester hatáskörbe tartozik, aki az ügykörre vonatkozó teljes körű felelősséggel, feladatkörében eljárva, határozatban bírálja el a jogosultságot, állapítja meg a fizetendő személyi térítési díjat. A határozat alapján a Szűcsi Óvoda vezetője az egyéb kérdésekre a jogosulttal megállapodást köt (ételhordó edény cseréjének rendje, kiszállítás, stb.).
(4) Hajléktalan esetén az ellátást külön eljárás nélkül is biztosítani kell.
(5) Az önkormányzat szociális étkeztetési feladatát a 17. § (1) bekezdés a)-e) pontok szerint meghatározott jogosultsággal bírók tekintetében a Szűcsi Óvoda által üzemeltetett konyháról, az ellátott által történő saját elszállítással vagy kérelemre házhoz való szállítás keretében biztosítja hétköznapokon. Az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a hét mely munkanapjain kívánja a kérelmező igényelni, az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a jogosultság megállapításakor, illetve a mindenkori felülvizsgálat keretében kell megtenni. A kiszállítás kérelemre biztosítható. Amennyiben a jogosult nem kíván élni a kiszállítás lehetőségével, az elvitelre a Szűcsi Óvoda konyhájáról 12 óra 30 percig van lehetőség.
(6) A szociális étkeztetés megszűnik:
a) az ellátás feltételei már nem állnak fenn,
b) az ellátott szakosított ellátást nyújtó intézetbe kerül elhelyezésre,
c) a jogosult vagy hozzátartozója az ellátás megszűntetését kéri,
d) a jogosult elhunyt,
e) a jogosult tartozása a kéthavi térítési díját eléri,
f) a jogosultsági feltételek mindenkori felülvizsgálata során az adatszolgáltatási, iratbemutatási és egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(7) Amennyiben a szociális étkeztetés a 19. § (6) bekezdés e) pontja alapján szűnt meg, újabb szociális étkezés igénybevételére vonatkozó kérelem alapján a szociális étkezésre való jogosultság a fennálló tartozás teljes rendezéséig nem állapítható meg.
(8) A szociális étkeztetésnél saját ételhordóban történő kiszállítás vagy elvitel engedélyezett.
(9) A szociális étkeztetés igénybevételére vonatkozó napi jelentéstételi kötelezettség teljesítésére a Szűcsi Óvoda élelmezésvezetője kötelezett.
17. § Az étkeztetés során figyelembe vehető normákat a 6. melléklet tartalmazza.
18. § (1) Az étkeztetést egy raktár szolgálja ki.
(2) A maximális raktárkészlet a két héten belül felhasználandó nyersanyagot nem haladhatja meg a tervezett létszám és a napi normafelhasználás figyelembevételével, cserélődnie kell.
19. § A szociális étkeztetéssel kapcsolatos, e rendeletben külön nem szabályozott feladat- és hatáskör a Szűcsi Óvoda vezetőjének feladat- és hatáskörébe tartozik, aki az ügykörre vonatkozó teljes körű felelősséggel bír valamennyi kapcsolódó feladat- és hatáskör vonatkozásában.
10. Családi Bölcsőde
20. § (1) A családi bölcsőde az Önkormányzat által, a 3034 Szűcsi, Táncsics Mihály út 6. szám alatti helyiségekben biztosított gyermekjóléti alapellátás. A gyermekek napközbeni ellátására a Gyvt-ben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint kerül sor.
(2) A családi bölcsődei ellátásban alkalmazott étkeztetési térítési díjat, és a normaköltséget a 7. melléklet tartalmazza. Az étkeztetésre a gyermekétkeztetésnél leírt szabályokat kell alkalmazni. A gyermekétkeztetési térítési díjat a Szűcsi Óvoda részére kell megfizetni számla ellenében.
(3) A családi bölcsődei ellátásért gondozási díjat kell fizetni. A gondozási díjat a 7. melléklet tartalmazza. A gondozási díjat Szűcsi Községi Önkormányzat részére kell megfizetni számla ellenében.
(4) A családi bölcsődébe való felvételi kérelmekről a Polgármester dönt, aki egyben jogosult a vonatkozó megállapodás megkötésére is.
11. Családsegítés
21. § (1) A családsegítés szolgáltatását a Szoctv. 64. §-ában meghatározott feladatokra a család- és gyermekjóléti szolgálat megszervezése keretében a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás (3021 Lőrinci, Szabadság tér 26.) útján, a 3034 Szűcsi, Petőfi Sándor u. 117. szám alatti helyiségben biztosítja az Önkormányzat.
(2) A család– és gyermekjóléti szolgálat munkatársa az (1) bekezdés szerint meghatározott helyiségében tart fogadóórát.
(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársa a Szoctv. 64. §-ban meghatározott feladatokon túl:
a) Folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét.
b) Kezdeményezi a Polgármesternél, valamint döntésre és ellátásra előkészíti, az Önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését és új szociális ellátások bevezetését.
c) Részt vesz az egyes szociális ellátások feltételeként előírt környezettanulmány készítésekben a szociális ügyintézővel.
12. A gyermekjóléti szolgáltatás
22. § (1) A Gyvt. 39. §-ában meghatározott feladatokra a család- és gyermekjóléti szolgálat megszervezése keretében a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás (3021 Lőrinci, Szabadság tér 26.) útján, a 3034 Szűcsi, Petőfi Sándor u. 117. szám alatti helyiségben biztosítja az Önkormányzat.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás nevelési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a Gyvt-ben meghatározottak alapján, együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézménnyel, szervezetekkel és személyekkel.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen, önkéntes alapon vehető igénybe.
13. Házi segítségnyújtás
23. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást, - amennyiben a tárgyi, személyi és anyagi feltételei teljes körűen biztosítottak, Gyöngyös Körzete Kistérségi Többcélú Társulás tagjaként társulásos formában biztosítja.
(2) A fizetendő térítési díjat a Társulási Megállapodásban kijelölt Gyöngyös Város Önkormányzatának rendelete állapítja meg.
(3) A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő jövedelme 25 %-át.
Záró rendelkezések
24. § Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
25. § Jelen rendelet hatálybalépése miatt a szociális étkeztetés ellátás felülvizsgálatát 2023. január 31. napjáig el kell végezni.
26. § Hatályát veszti Az önkormányzati intézményeknél alkalmazandó nyersanyagnormákról, térítési díjakról, valamint a munkahelyi étkeztetésről szóló 13/2004(III.17.) önkormányzati rendelet.
27. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló 5/2021. (IX. 23.) önkormányzati rendelet.
28. § Ez a rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba.