Vámosgyörk   Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§(1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32.§.(3) bekezdésében, 48.§.(4) bekezdésében, 50.§(3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 60.§.(4) bekezdésében, 62.§.(2) bekezdésében, 92.§(1) (2) bekezdésében

valamint a 132.§(4) bekezdés a), b), c), d), f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1)

bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, Vámosgyörk  Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2013.(V.8.)  önkormányzati rendelet 6. mellékletében meghatározott feladatkörében eljáró

Szociális és Családügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

l.§.

(1) E rendeletet kell alkalmazni Vámosgyörk Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő, és lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya az önkormányzati segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek

hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1)

bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő

országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi

III. törvény ( továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározottakra.

(4) Az Szt. által az önkormányzatok szabályozási körébe utalt szociális ügyekre terjed ki.

(5) E rendelet alkalmazásában:

Jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, szociális

szolgáltató, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú,

egyedülálló, fenntartó fogalmának értelmezésénél az Szt. 4.§.(l) bekezdésben rögzített

fogalom meghatározásokat kell alkalmazni.

2. Hatáskörök

2.§.

(1) Az Szt. által a képviselő-testület feladat-és hatáskörbe utalt szociális ügyekben az 

Önkormányzat Szociális Bizottsága jogosult eljárni átruházott hatáskörben, kivéve a (2),

(3) bekezdésben szabályozottakat.

(2) Polgármesterre átruházott hatáskörök 

a) köztemetés költségeire vonatkozó megtérítési kötelezettség részben vagy egészben

történő mentesítése

(3) Jegyzőre átruházott hatáskörök

a) méltányossági közgyógyellátás megállapítása

3. Eljárási rendelkezések

3.§.

(1) A pénzbeli, és természetbeni támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket az

erre rendszeresített formanyomtatványon postai úton vagy személyesen lehet benyújtani a

Vámosgyörki Közös Önkormányzati  Hivatal székhelyén (3291. Vámosgyörk, Petőfi S. út 25.) .

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai vagyoni, jövedelmi viszonyairól

szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Szt. 10.§-ában meghatározottakat

kell figyelembe venni.

(3) A jövedelem igazolható:

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással.

Amennyiben az adott hónapban többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a

havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni,

b) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c) nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a

tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett

ellátás igazoló szelvényével,

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az NAV

által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló

igazolással,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az APEH igazolásával, továbbá az

adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló

könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,

f) alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az

alkalmi munkavállalói kiskönyv fénymásolatával,

g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai

feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes

bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói

ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a járási hivatal határozatával,

h) ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával,

i) a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és

nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül,

j) az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának

megfelelő igazolással,

k) amennyiben a c.), d.) és h.) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek

átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

(4) A jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni a Szt. 10. §-ának (4) bekezdésében

meghatározottakat.

(5) Sürgős szükség esetén a támogatás nyilatkozat alapján is megállapítható, az igazolást

azonban 30 napon belül pótolni kell.

(6) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott

életkörülmények vizsgálata során a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az

igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(7) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A

kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

(8) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást

veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, a (7)

bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban

rendelkezni kell.

II. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

4. Aktív korúak ellátása

4.§.

(1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33.§(1)

bekezdésben meghatározott személyek részére.

5. Rendszeres szociális segély

5.§.

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő

napján

a) gyermeket vár, és ezt orvosi igazolással, vagy terhes gondozási könyvvel igazolja, vagy

b) 50%-nál alacsonyabb egészségkárosodást szenvedett, és erről a Nemzeti Rehabilitációs

és Szociális Hivatal szakértői bizottságának az egészségkárosodást minősítését

tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét

csatolja.

(2) Az (1) bekezdés b, pontjában meghatározott személy a rendszeres szociális segély

folyósításának feltételeként a Gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központtal, mint az

önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni. (továbbiakban

együttműködésre kijelölt szerv).

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a) az együttműködésre kijelölt szervnél az aktív korúak ellátására való jogosultságot

megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba

veteti magát, 

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó

beilleszkedést segítő programról

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles az együttműködésre

kijelölt szervvel kapcsolatot tartani, az általa előírt időpontban megjelenni,

d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

6.§.

(1) Az együttműködésre kijelölt szerv kötelezettségei:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban

megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a

mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős

határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor-nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő

program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási

szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre

jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó

beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban

megállapodást köt.

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és

legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést

segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával-

módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a

beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f) 8 napon belül írásban jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult

személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(2) A jegyző kötelezettségei:

a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az

egészségkárosodottakat ) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító

határozatot megküldi az együttműködésre kijelölt szervnek

b) tájékoztatja az együttműködésre kijelölt szervet.

7.§.

(l) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és

mentális állapotához igazodva kiterjed a

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az

életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő

felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő

részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés

megszerzésére.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: 

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és

készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni

tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek

erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és

konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális

problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi –

szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés,

családgondozás, szocializációs, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe

juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési

ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése,

információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

8.§.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben

részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott

határidőn belül nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba

vétele végett,

b) az együttműködésre kijelölt szerv által előírt időpontban nem jelenik meg és

távolmaradását 8 napon belül nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges

nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

9.§.

(1) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a családban élő,

védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) A természetbeni juttatás mértéke védelembe vett gyermekenként a megállapított

rendszeres szociális segély összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60%-a azzal, hogy

a természetbeni juttatás hányadából 5.000.-Ft összeget Erzsébet- utalvány formájában kell

nyújtani.

(3) A természetbeni szociális ellátás megállapítása előtt minden esetben ki kell kérni a

kirendelt családgondozó véleményét.

6. Önkormányzati segély

10.§.

(l) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy

tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy kérelemre vagy hivatalból önkormányzati

segélyre jogosult, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át. 

(2) Az önkormányzati segély megállapítása szempontjából létfenntartást veszélyeztető

rendkívüli élethelyzet különösen:

a) betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés , magas gyógyszerköltség,

b) rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés,

c) elemi kár,

d) hozzátartozó halála,

e) 2 hónapot meghaladó közüzemi tartozás,

f) a gyermek fogadásának előkészítése,

g) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

h) iskoláztatás biztosítása,

i) védelembe vett gyermek,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása,

k) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(3) Kivételes méltánylást érdemlő esetben önkormányzati segély állapítható meg annak a

kérelmezőnek is, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (l)

bekezdésben meghatározott jövedelmi értékhatárt.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő eset, ha a kérelmező

a) egyedül él

b) krónikus beteg

c) gyermekét egyedül neveli

d) fogyatékos vagy

e) közüzemi szolgáltatásait kikapcsolták, vagy az, folyamatban van.

11.§.

(1) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez a 3. §. szerinti

jövedelemigazolás mellett az alábbi igazolásokat, nyilatkozatokat szükséges csatolni:

a) betegség, magas gyógyszerköltség esetén a gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi

vagy gyógyszertári igazolást. Gyógyászati segédeszköz esetén a szakorvosi javaslatot

és az árajánlatot vagy számlát,

b) ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja semmilyen

jövedelemmel nem rendelkezik, az erről szóló nyilatkozatot,

c) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készült kimutatást,

d) amennyiben a segély megállapítását elhunyt személy eltemettetésének költségeihez

kérik, a temetési költségekről a segélyt kérő, vagy egyháztartásban élő családtagja

nevére kiállított számlák eredeti példányát,

e) közüzemi tartozás esetén az erről szóló számlák vagy közszolgáltató által kiállított

igazolás,

f) a válsághelyzetben lévő várandós anya részére vagy a gyermek fogadásának

előkészítéséhez nyújtott önkormányzati segély esetén a terhes gondozásról szóló

igazolást,

g) ha az önkormányzati segélyt a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás

elősegítése érdekében kérik, a családgondozó javaslatát,

h) ha az önkormányzati segélyt a nevelésbe vett gyermek családba való

visszakerülésének elősegítése miatt kérik, a gyámhatóságnak a nevelésbe vétel

megszűntetéséről szóló határozatát.

12.§.

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított

önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegéről minden évben a

temetkezési vállalkozóktól kell írásos tájékoztatást kérni, és ez alapján megállapítani a

segély összegét.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai részére egy időben önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

13.§.

(1) Az önkormányzati segély adható alkalmanként, illetve havi rendszerességgel is. Havi

rendszerességgel adott segély legfeljebb 6 hónapra állapítható meg.

(2) Az önkormányzati segély – a 10.§.(2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott

élethelyzetre tekintettel nyújtott összegen felül - kérelmezőként vagy gyermekenként

évente az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének erejéig állapítható meg.

(3) Az önkormányzati segély készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában is

megállapítható.

(4) Természetben megállapított önkormányzati segély formái:

a) Erzsébet-utalvány,

b) közüzemi díjak részben vagy egészben történő kifizetése,

c) élelmiszervásárlás,

d) gyógyszer kiváltása,

e) tüzelő biztosítása,

f) gyermek intézményi térítési díjak,

g) beiskolázáshoz tankönyv, tanszer, ruházati számla kifizetés, utazási támogatás.

(5) A készpénzben megállapított önkormányzati segély felhasználásáról a jogosult

elszámoltatható. Az elszámolás módjáról, határidejéről a segélyt megállapító határozatban

kell rendelkezni.

7. Köztemetés

14.§.

Köztemetés esetén az eltemettetésre köteles személy abban az esetben mentesíthető részben

vagy egészben az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól, ha a

családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj

legkisebb összegét, egyedül élő esetében a 200 %-át.

                                      8. Közgyógyellátási igazolvány méltányosságból

                                                                  történő kiadása

15.§.

Az Szt. 50.§. (3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy,

akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi

nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-ot és a havi rendszeres

gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át.

III. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

9. Szociális alapellátások formái

16.§.

(1) Az önkormányzat igény esetén a szociális rászoruló személyek részére a következő

személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetést önállóan,

b) házi segítségnyújtást a Gyöngyösi Többcélú Kistérségi Társulással fenntartott

Gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ bevonásával,

c) családsegítést  a Gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató  Központ családgondozója bevonásával.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételére, és a fizetendő térítési díj vonatkozásában a

rendeletalkotásra felhatalmazott önkormányzat, Gyöngyös Város  Önkormányzata.

10. Étkeztetés

17.§.

(1) Az Szt. 62.§-ának (1) bekezdése alapján az étkeztetés keretében azoknak a szociális

rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt

önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani,

a) koruk,

b) egészségi állapotuk

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek közül rászorult az,

a) aki 70 év feletti

b) aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy legalább 50 %-os mértékű

egészségkárosodást szenvedett,

c) akut vagy krónikus megbetegedésben szenved.

(3) Az egészségügyi rászorultságot háziorvosi igazolással kell igazolni.

(4) Az önkormányzat az étkeztetést a jogosult által történő elvitellel vagy a házi segítségnyújtás  által történő kiszállítással biztosítja.

(5) Az étkeztetés megszűnik

a) a jogosult halálával

b) a jogosult megszüntetésről szóló bejelentésével, a bejelentésben meghatározott

időponttól

c) a megállapodásban foglalt kötelezettségek súlyos megszegése esetén,

d) amennyiben az ellátást igénybe vevő intézményi elhelyezése indokolttá válik.

e) a térítési díjat kettő hónapon belül nem fizeti ki kivéve, ha ingyenes ellátásban kell

részesíteni,

f) a szolgáltatást kettő hónapon keresztül nem veszi igénybe.

(6) Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet a Vámosgyörki Közös Önkormányzati  Hivatal székhelyének igazgatási ügyintézőjéhez lehet benyújtani személyesen, vagy postán, illetve a házi segítségnyújtás  által a Vámosgyörki Közös Önkormányzati  Hivatalhoz  eljuttatni.

(7) Az Önkormányzat az étkeztetést igénybe vevővel megállapodást köt a Szt. 94/C. §

alapján. A megállapodás megkötésére az Önkormányzati döntést követően az ellátás

megkezdése előtt kerül sor.

11. Személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak

18.§.

(1) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj mértékét az önkormányzat külön

rendeletben állapítja meg.

(2) Az étkeztetés térítési díját havonta utólag, a hónap 15. napjáig kell megfizetni az

Önkormányzat  14220108-18845-002  számlájára , a szociális étkezőkről vezetett  nyilvántartás alapján.

(3) Az étkeztetésért fizetendő térítési díjat az Szt. 114.§.(2) bekezdésében meghatározott

személyek kötelesek megfizetni.

(4) Az étkeztetést igénybe vevő jövedelmének jelentős csökkenése vagy létfenntartást

veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén az igénybevevő kérelmére az

Önkormányzat csökkentheti a térítési díjat, illetve felmentést adhat a fizetési kötelezettség

alól a rendkívüli élethelyzet fennállása idejére.

13. Szociálpolitikai kerekasztal

19.§.

(1) Vámosgyörk   Községi  Önkormányzata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban

meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel

kísérésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) polgármester

b) szociális bizottság elnöke

c) a közös önkormányzati hivatal  igazgatási ügyintézője

d) Gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató  Központ családsegítője.

14. Záró rendelkezések

20.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba de rendelkezéseit 2014. január 1-től kell alkalmazni .

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és végrehajtási rendeletei

idevonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vámosgyörk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének  a  szociális  ellátások helyi szabályairól  szóló 7/2009.(IV.27)   önkormányzati rendelet.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vámosgyörk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a  gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló

8/2009. (VI.29.)önkormányzati rendelet 2.§.(1) bekezdés b) pontja  és az 5.§ -a.