1. § (1) E rendelet hatálya Bélapátfalva város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket kialakítani, az építési telken tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai, illetve Bélapátfalva város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3) A HÉSZ rajzi mellékletei:

• a) A beépítésre szánt területek szabályozási terve, a b) pontban meghatározott területek kivételével, rajzszáma: SZT-01 (1. melléklet),
• b) A beépítésre szánt területek szabályozási tervének módosítása, rajzszám: SZT_02/M1 (1.a. melléklet),
• c) A beépítésre nem szánt területek szabályozási terve, a d) pontban meghatározott területek kivételével, rajzszám (rajzszáma: SZT-02) (2. melléklet),
• d) A beépítésre nem szánt területek szabályozási tervének módosítása, rajzszám: SZT_03/M1 (2.a. melléklet).

2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek szabályozási terve rajzi mellékletek tartalmazzák.

(2) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

• a) A belterületi határ tervezett határvonala
• b) A beépítésre szánt terület határvonala
• c) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa
• d) Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság
• e) Az övezeti határ
• f) A területfelhasználási és övezeti besorolás
• g) Övezeti előírások, ezen belül
  • ga) Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése
  • gb) A beépítés feltételei
  • gc) A beépítési mód
  • gd) A legnagyobb beépítettség mértéke
  • ge) A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza
  • gf) A telken belüli zöldterület minimális mérete
• h) Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete
  • ha) A területre, az építményekre, a természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások
  • hb) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint az építési hely, - ha azt az övezeti előírás meghatározza
• i) A kötelező építési vonal, - ha azt az övezeti előírás meghatározza
• j) A közművesítés minimális előírásai
• k) A terepszint alatti építmények előírásai
• l)

(3)

(4) A mérettel el nem látott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1,0 méter, a külterületen maximum 2,0 méter eltéréssel lehet.

(5) A terven jelölt nem kötelező szabályozási elemek (pl.: tömbön belüli telekhatár) módosítása a településrendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás után az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül. A kötelező szabályozási vonalat vagy az övezet határvonalát nem érintő telekhatárok megváltoztatásához a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

3. § (1) A város igazgatási területének határa a rendeletmódosítás kihirdetésének napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(2) A város igazgatási határának lehetséges módosítását és annak területét a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve tünteti fel. A változással érintett telkek: a 0225/5 hrsz.-ú telek egy része és a 0225/9 hrsz.-ú telek.

(3)

4. § (1) A belterület határvonala a rendelet kihirdetésének napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(2) A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt területek határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel. A területek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3)

5. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

6. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

7. § (1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a 4. sz. melléklet szerinti sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) A Képviselőtestület a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a 4. sz. mellékletben megjelölt területeken a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.

(3)

8. § (1) A város területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás közútról, ill. magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett jelen előírás, a Szabályozási Tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelessége – zártsorú beépítés kivételével - legalább 16,0 m.

(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) Nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki, beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.

(5) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

9. § (1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A beépítési feltételeknek meg nem felelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területként használható fel.

(3) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket, – csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(4)

(5) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele – amennyiben az műszakilag megoldható – a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

(6) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

10. § (1)

(2) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges.

(3)

(4)

11. § (1) Az újonnan kialakítandó vagy tömbfeltárásokkal bővülő összefüggő lakó- és településközponti vegyes különleges és gazdasági területek esetében meglévő lakótelepek rehabilitációja során (beleértve a lakótelepeken vagy környezetükben lévő garázstelkek kialakítását is), továbbá lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni, melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki. A telekalakítások és telekosztások csak a Szabályozási Tervnek és a HÉSZ-nek megfelelően végezhetők.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.

(3) Műsorszóró, átjátszó bázisállomás, távközlési torony (kivéve kábel tv erősítőket) a közigazgatási területen csak a 2506 jelű országos közút (belterületen IV. Béla út) nyugati oldalán létesíthető.

12. § (1)

13. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

14. § (1)

(2)

(3)

(4)

15. § (1) A település külterületén rekultivációt igényel a Kis köves tető (Alsó Erdő) területén található felhagyott bányaterület. A terület Natura 2000 hálózatba és tájképvédelmi övezetbe tartozik, ezért az újrahasznosítás prioritása a biológiai sokféleség megőrzése és a természeti értékek védelme. A természeti értékek figyelembevételével a prioritás: a földtani értékek bemutatása, ökoturisztikai hasznosítás, szabadtéri sportolás, erdősítés.

(2) A rekultiváció, illetve a helyreállítás elsődleges célja az erózió csökkentése oly módon, hogy elősegítse a természetesen lezajló regenerálódási folyamatokat.

(3) A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kialakultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak a BNPI egyetértésével lehet folytatni.

16. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

17. § (1)

(2)

18. § (1)

(2)

(3)

19. § (1)

(2)

20. § (1)

(2)

(3)

21. § (1)

(2)

(3)

22. § (1)

(2)

(3)

23. § (1)

(2)

(3)

24. § (1)

(2)

(3)

25. § (1)

(2)

(3)

26. § (1) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű NATURA 2000 területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2)

(3)

27. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

28. § (1) Természetvédelmi övezetben új közép- és kisfeszültségű elektromos vezeték csak földkábelben vezethető.

(2) Természetvédelmi övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

(3)

(4)

(5)

(6)

29. § (1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

30. § (1)

(2)

(3)

(4)

31. § (1)

(2) A Natura 2000 területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

32. § (1) Az igazgatási terület külterülete tájképvédelmi övezetbe tartozik.

(2)

33. § (1) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

(2) Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét.

(3) Az övezetben a meglévő fasorok, mezsgyék védelmét biztosítani kell.

34. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

35. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

36. § (1)

37. § (1) A város területén lévő országos védelemben részesülő objektumok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A város területén lévő helyi védelem alatt álló és helyi védelemre javasolt objektumok felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

38. § (1)

39. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

40. § (1) A területen belül építési telket alakítani a HÉSZ kötelező szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával helyezhetők el.

(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 0,5 m² felületet meghaladó reklámtábla, cég, vagy címtábla, vagy azonos célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

41. § (1)

(2)

(3)

(4) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület elhelyezés is lehetséges.

(5) A város egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

• a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m²-nél.
• b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezetben sem építhető be.

(6) A zártsorú, oldalhatáron álló jellegű beépítés esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és rá merőleges oldalhatáron álló épületszárny) és a hézagosan zártsorú épület elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén (legalább 3,5 méter magasságú) kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

42. § (1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

• a) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.
• b) Kertvárosias és falusias lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű.
• c) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 5 %-kal növelhető.

(2) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

(3) A város területén tetőfedésre szürke rombuszpala, hullámpala nem alkalmazható. Továbbá lakóterületeken héjazatként nem alkalmazható fém cserepes lemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez sem.

(4)

43. § (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt kisvárosi lakóterület sűrű beépítésű, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(3)

(4)

(5)

(6) Az övezeten belüli önálló garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan lehet elhelyezni.

44. § (1) Kialakítható övezetek:

45. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 -es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(3)

(4)

(5)

(6)

46. § (1)

(2) A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, az építési hely valamint az építési helyen belüli épületek közötti távolság figyelembevétele határozza meg.

(3) Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható.

47. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben legalább részleges közművesítettséget kell biztosítani.

(3)

(4)

(5)

49. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani.

50. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)

(3)

51. § (1) A településközponti vegyes területek szabályozásának irányelvei a következők:

52. § (1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip), valamint mezőgazdasági üzemi terület (Gm).

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani a mezőgazdasági üzemi terület kivételével.

53. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)

(3)

54. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezet-szennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezés után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határ-értéket.

(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő legkisebb szélessége 10 m.

(4) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

(5) Az egyéb ipari terület elsősorban a környezetére kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, ill. az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(6) A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve.

55. § (1) A mezőgazdasági major területe elsősorban könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel rendelkezik a szennyvíz ártalmatlanítására.

(3)

(4)

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

(6) A mezőgazdasági major területen elhelyezhető:

56. § (1) Az ipari területek övezeteiben kivételesen elhelyezhető:

57. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető:

59. § (1) Az üdülőterület üdülőépületek elhelyezésére szolgáló hétvégi házas (Üh) terület.

60. § (1) A Szabályozási Terven Üh jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint hétvégiházas üdülőterületek.

(2)

(3)

(4)

(5)

62. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A városi piac övezetén belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és piacot kiszolgáló egészségügyi, városgondnoksági, piacfelügyelőségi és egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetők el.

(4) A tervezett szabadidős, rekreációs területén elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, camping, strand, egyéb sport és szabadidő funkciókkal kialakításra kerülő épületek helyezhetők el. Megvalósítására komplex építészeti tervet kell készíteni.

(5) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(6) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők. Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül.

63. § (1) A szennyvíztisztító területen csak kiszolgáló épület építhető.

(2)

(3) A Bélkő-bánya és a volt Kőbánya-központ területe turisztikai, idegenforgalmi fejlesztésekre kijelölt terület, megvalósítására komplex építészeti tervet kell készíteni. Az övezeten belül épület csak az építési helyet és az épület-elhelyezést rögzítő (részletes) szabályozási terv alapján helyezhető el.

• a) A kijelölt területeken elsődleges feladat a területek biztonságossá tétele, rehabilitálása a funkció nélküli hasznosíthatatlan épületek elbontása.
• b) A kijelölt területekre elkészült idegenforgalmi fejlesztési tervek megvalósítása során a természetvédelmi hatósággal folyamatos egyeztetések szükségesek.
• c) A kijelölt területek a turizmus létesítményeinek (turisztikai célú épületek és építmények) – turizmus természetszerű (a pihenést, erdei sportolást szolgáló) létesítményei – elhelyezésére szolgálnak.
• d) A területek újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek.
• c) Olyan felhagyott bányaudvart, bányagödröt, meddőhányót, amelyen természetes élőhely kialakult, vagy védett élőlények populációi telepedtek meg csak a Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével lehet megbolygatni rekultiváció, illetve utóhasznosítás céljából.

65. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4)

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

66. § (1) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(2) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

67. § (1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területek hierarchiáját az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A területigényes közmű létesítmények felsorolását az 6. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az országos előírások szerinti építmények helyezhetők el.

68. § (1) Új, illetve meglévő autópálya és autóút esetén az út tengelyétől számított legalább 50-50 méter egyéb közút és vasút esetében azok tengelyétől számított minimum 25 méter széles védősávot kell biztosítani, melyben épület nem helyezhető el.

(2) Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés kialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét az illetékes útkezelő által jóváhagyott, táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.

(3) A meglévő fásított közlekedési területeken belül elhelyezkedő közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény és az útkezelő jóváhagyásával szabad kiadni.

69. § (1) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:

• a) Kisvárosias és kertvárosias lakóterület

70. § (1)

(2)

(3)

(4)

71. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(5) Az övezetben elhelyezhető:

72. § (1) Közkert az a zöldterület, melynek területe nem haladja meg az 1ha-t, és egy meghatározott fő funkciót (pihenőpark, játszótér, emlékpark stb.) szolgál.

(2) Közkert övezetben a zöldfelületi fedettség (növényzet és vízfelület) legalább 60%.

(3) Az övezet zöldfelülettel fedett területrészének legalább 50%-ára többszintű, őshonos, nem invázív növényállomány telepítendő.

73. § (1) Egyéb zöldterületek közé tartoznak azok a közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de a zöldfelületi fedettség mértéke alacsonyabb, ugyanakkor a burkolt felületek (vegyes forgalmú és gyalogutak, parkolók) magasabb arányban jelennek meg.

(2) A területen parkoló kialakítása során két parkolóhelyenként minimum egy fa telepítéséről gondoskodni kell.

(3) Egyéb zöldterület övezetben a zöldfelületi fedettség (növényzet és vízfelület) legalább 40%.

(4) Az övezet zöldfelülettel fedett területrészének legalább 50%-ára többszintű, őshonos, nem invázív növényállomány telepítendő.

74. § (1)

(2)

(3) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

• a) Ev – Védelmi célú erdőterületek
• b) Eg – Gazdasági célú erdőterületek
• c) Ee – Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületek

(4) Az alábbi rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el:

75. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

76. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(2)

(3)

(4)

(5)

77. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az olyan erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet az erdő rendeltetésének megfelelő épületet elhelyezni max. 0,5 %-os beépítettséggel.

(3)

78. § (1) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén csak a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el. Csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni max. 5%-os beépítettséggel.

(2) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőben kizárólag a szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják.

(3)

(4)

79. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(3) A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

• a) Má – Általános mezőgazdasági terület
  • aa) Má/gy – gyep
  • ab) Má/sz – szántó
• b) Mkf– korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület
• c) Mk – Kertes mezőgazdasági terület

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

80. § (1) Ha az egyes övezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(3) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(4) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(5) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.

(6) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

81. § (1)

(2) Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(3) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

82. § (1) Az övezetbe az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:

83. § (1) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani, illetve indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése engedélyezhető.

(2) Az övezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál (10.000 m²) kisebb nem lehet.

(3) Az övezetben csak az állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak, gazdasági épületek elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.), ha a telek területe eléri az 1,0 ha-t.

84. § (1)

(2)

85. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület: olyan mezőgazdasági területek, ahol az ökológiai, táj- és természetvédelmi, vízvédelmi prioritások érvényesítése érdekében a mezőgazdasági használat, telekalakítás, építési korlátozást igényel.

(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek közé tartoznak a Nemzeti Park, a Natura 2000, illetve a különböző vízminőségvédelmi szempontból érzékeny területeket (hidrogeológiai védőterület, nyílt karsztvízbázis) érintő mezőgazdasági területek, illetve az egyéb vízmedrek partjától számított 50 m szélességű védőterületek.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a természetes élőhelyek, természeti értékek sérelme nélkül folytatható mezőgazdasági termelés.

(4) A (3) pont által nem érintett korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a gyepterületek fenntartását, a sportolást, ökoturizmust, a bemutatást és ismeretterjesztést szolgáló hagyományos állattenyésztés építményei, az azokhoz kapcsolódó turisztikai építmények és lakóépület alakíthatók ki, az alábbi feltételekkel:

86. § (1) Kertes mezőgazdasági területek a pihenést és a vegyes gazdálkodást szolgáló felaprózódott, volt zártkerti területek, ahol a pihenést és a termeléshez szükséges tárolást egyaránt biztosító épületek létesíthetők.

(2) Kertes mezőgazdasági területen csak a gyümölcs- és szőlőműveléssel, feldolgozással, a borturizmussal, borkereskedelemmel összefüggő épületek helyezhetők el. Egy telekre csak egy épület helyezhető el, amelynek maximális alapterülete legfeljebb 90 m² lehet.

(3) A beépíthető telek területe legkevesebb 800 m², az újonnan kialakítható telkek területe minimum 1500 m² lehet.

(4) Kertes mezőgazdasági területen a kialakítható új telek területe nem lehet kevesebb 1.500 m²-nél, egy telken csak egy épület helyezhető el, melynek bruttó alapterülete nem lehet több 90 m²-nél.

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők:

• a) A 800 m²-t el nem érő területű bármely övezetű telken épületet elhelyezni nem szabad.
• b) A 800-1500 m² nagyságú telken max. 3%-os be-építettséggel egy gazdasági épület - nem lakás céljára szolgáló épület - és a terepszint alatt egy pince helyezhető el.
• c) Az 1500 m²-t meghaladó nagyságú telken épületek 3%-os beépítettséggel, a 4,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan helyezhetők el.
• d) A 3000 m²-nél nagyobb szőlő-gyümölcsös és kert művelési ágú területen lakóépület is létesíthető, melynek homlokzatmagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége max. 3%.

87. § (1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

• a) Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja
• b) Vá/á – Állóvíz meder és parti sávja
• c) Vi/cs – Közcélú nyílt csatorna medre és parti sávja
• d) Vi – vízmosás, árok
• e) Vm – Vízbeszerzési és vízműterület

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

88. § (1) Különleges libegő terület: a libegő elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges idegenforgalmi terület: volt bányaterület; épület, építmény a területen nem helyezhető el.

(3) Kegyeleti park: felhagyott izraelita temető, a területen új sírokat elhelyezni nem lehet, a meglévő terület fenntartását, rendezését biztosítani kell.

(4) Különleges rekultivációs terület: a cementgyár hulladéklerakó területe, az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

89. § (1) Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének jelen, 14/2012. (XII.01.) önkormányzati rendelete a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni.

(2)

(3)