Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV. 15.) önkormányzati rendelete 1. Melléklete I. fejezet 6. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének és

Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV. 15.) önkormányzati rendelete 1. Melléklete III. fejezet 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Bélapátfalva Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlanokra,

b) ingó vagyontárgyakra,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) társasági részesedésekre.

(2) A rendeletet a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére kizárólag az erről szóló önkormányzati rendeletekben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon  működtetésének feladatát – ha jogszabály  vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

3. §

(1) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult a 100.000,- Ft egyedi összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a)   a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c)   ellenőrzi a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megteszi azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak,

d)   az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása,

e)   önállóan elutasíthat olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

f)    közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosíthat, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése,

h)   a 100.000,- Ft egyedi összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat és költség címén fennálló követelések elengedésére,

i)    ingó vagyontárgy elidegenítésére nettó 100.000,- Ft egyedi értékhatárig,

j)    ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egy év időtartamra,

k)   forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzésére 4 millió Ft egyedi összeghatárig.

4. §

Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha

a)   az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b)   a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és az eljárás előreláthatóan a későbbiekben sem vezetne eredményre,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e)   a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek.

5. §

(1)  A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyontárgyak alkotják, melyek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt  jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

6. §

(1)  A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

7. §

 (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik az 5-6. §-ok szerinti törzsvagyonba. Az üzleti vagyon felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

8. §

(1) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén az Önkormányzatnak a tulajdonba vétellel egyidejűleg döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.

(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szervek, önkormányzati gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyakat – jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy – annak rendeltetése alapján – az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába, korlátozottan forgalomképes vagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

9. §

(1) A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, átminősítéséről. A döntést az átsorolandó vagyontárgy értékétől függetlenül a Képviselő-testület hozza meg.

10. §

(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 10 millió Ft értékhatártól csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, az Nvtv-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet I. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 10 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás mellőzésével is történhet.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(4) Amennyiben az ingatlan piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 10 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(5) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.

(6) Az önkormányzat pénz-és értékpapírvagyonával a költségvetése és a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

11. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról a Nvtv-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyont, annak értékét és változásait a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli előírásoknak megfelelően. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

(4) A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített

adat kivételével – nyilvánosak.

12. §

(1) Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének jelen 10/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2003. (VI. 16.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 13/2005. (VIII. 31.), 5/2006 (II. 14.), 14/2007. (IV. 24.), 1/2008. (II. 12.) és a 13/2012. (XI. 05.) önkormányzati rendeletek.

1. melléklet a 10/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez

Bélapátfalva város forgalomképtelen törzsvagyona

2. melléklet a 10/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez

Bélapátfalva város korlátozottan forgalomképes vagyona