1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bélapátfalva Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

• a) ingatlanokra,
• b) ingó vagyontárgyakra,
• c) vagyoni értékű jogokra,
• d) értékpapírokra,
• e) társasági részesedésekre.

(2) A rendeletet a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére kizárólag az erről szóló önkormányzati rendeletekben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

3. § (1) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult a 100.000,- Ft egyedi összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

• a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,
• b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
• c) ellenőrzi a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megteszi azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak,
• d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása,
• e) önállóan elutasíthat olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
• f) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosíthat, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
• g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése,
• h) a 100.000,- Ft egyedi összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat és költség címén fennálló követelések elengedésére,
• i) ingó vagyontárgy elidegenítésére nettó 100.000,- Ft egyedi értékhatárig,
• j) ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egy év időtartamra,
• k) forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzésére 4 millió Ft egyedi összeghatárig.

4. § Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha

• a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
• b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és az eljárás előreláthatóan a későbbiekben sem vezetne eredményre,
• c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
• d) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
• e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek.

5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyontárgyak alkotják, melyek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

6. § (1) A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

7. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik az 5-6. §-ok szerinti törzsvagyonba. Az üzleti vagyon felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

8. § (1) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén az Önkormányzatnak a tulajdonba vétellel egyidejűleg döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.

(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szervek, önkormányzati gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyakat – jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy – annak rendeltetése alapján – az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába, korlátozottan forgalomképes vagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

9. § (1) A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, átminősítéséről. A döntést az átsorolandó vagyontárgy értékétől függetlenül a Képviselő-testület hozza meg.

10. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 10 millió Ft értékhatártól csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, az Nvtv-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet I. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 10 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás mellőzésével is történhet.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(4) Amennyiben az ingatlan piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 10 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(5) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.

(6) Az önkormányzat pénz-és értékpapírvagyonával a költségvetése és a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

11. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a Nvtv-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyont, annak értékét és változásait a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli előírásoknak megfelelően. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

(4) A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak.

12. § (1) Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének jelen 10/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2003. (VI. 16.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 13/2005. (VIII. 31.), 5/2006 (II. 14.), 14/2007. (IV. 24.), 1/2008. (II. 12.) és a 13/2012. (XI. 05.) önkormányzati rendeletek.