Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 06. 01- 2024. 04. 25Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bélapátfalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ának (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörükben eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Kormány megbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A helyi védelem
1. A helyi védelem feladata, a helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
1. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
2. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában egy éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.
3. § (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha:
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás
b) műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, vagy
b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
e) magasabb fokú védettséget kap
f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
2. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
4. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait,
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,
i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,
j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
3. Helyi védelem meghatározása
5. § (1) Bélapátfalva város helyi területi védettségű értékeinek jegyzékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Bélapátfalva város helyi egyedi védettségű értékeinek jegyzékét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
4. Helyi védelem alatt álló érték fenntartása
6. § (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.
Településképi követelmények
5. Településképi szempontból eltérő karakterű területek lehatárolása
7. § (1) A településképi szempontból eltérő karakterű területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter és egyéb helyi adottság alapján a területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Bélapátfalva közigazgatási területe az alábbi eltérő karakterű településrészekre osztott:
a) belterület karakterterületei:
aa) falusias övezet
ab) kisvárosias övezet
ac) ipari/vasúti övezet
ad) zöldterület/sportterület övezet
b) külterület karakterterületei:
ba) egyéb külterület terület
bb) üdülőterület
bc) apátság területe
bd) ipari/vasúti övezet.
6. Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását jelen rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
(2) Bélapátfalva közigazgatási területén az alábbi településképi szempontból meghatározó területek találhatóak:
a) a IV. Béla út Gyár utca és Ady Endre utca közötti szakasza,
b) a Petőfi Sándor utca Béke utcáig tartó szakasza,
c) a Béke utca társasházas telkei,
d) a József Attila utca tömbházas telkei, illetve a tömbházakig tartó szakasza,
e) a Május 1. utca teljes hossza,
f) az Apátság út teljes hossza,
g) az Apátság területe.
7. Általános – teljes településre vonatkozó - településképi követelmények
9. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.
10. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
11. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.
(3) Hangsúlyos tetőfelépítmény, torony létesítése csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel vagy tervvel kell igazolni.
(4) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény kialakítása parasztházakon az utca fele néző homlokzaton nem megengedett.
(5) Falusias karakterű területen az utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet több 9,0 m-nél.
(6) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 0,4 m-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 0,4 m-nél.
(7) Pince vagy alagsor lejárata fölé új, az épületek homlokzati síkja elé nyúló (kiugró) védőépítmény - a külön jogszabályban foglaltak betartása mellett - kizárólag az épület arculatához illeszkedő módon alakítható ki. A meglevő pince vagy alagsor lejárat védőépítményeket az érintett homlokzati szakasz felújításával egyidejűleg az épület arculatához illeszkedő módon át kell alakítani.
(8) Településkép védelmi okokból a beépített ingatlanok elkerítése kötelező.
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
12. § (1) Lakóépületek tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen 45mm-től magasabb bordázatú trapézlemez nem alkalmazható, homlokzatburkolatként sem.
(3) A tetőfedő anyagok kék, zöld, fehér, sárga színben nem alkalmazhatók.
(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) A homlokzatok színezésére nagy felületen élénk, rikító színek nem alkalmazhatók.
(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzatszínezés.
(7) Egy épületen legfeljebb három különböző homlokzati szín használható
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § (1) Településkép védelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése az (1)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.
(2) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(3) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
(4) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban a 1. függelék 1. pontban meghatározott növények telepítésével.
(5) A zöldfelület kialakítása során
a) tilos az 1 függelék 2. pontban meghatározott fajok telepítése,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon,
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztellszíneket kell alkalmazni.
(2) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
(3) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
15. § (1) Héjazatcsere, vagy új építés esetén tetőfedésre egy épületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.
(2) Beépítésre szánt területen, főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, bitumenzsindely, műanyag és fém hullámlemez, valamint hullámpala nem alkalmazható.
(3) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető.
16. § (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méretének és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Az építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje eseten a kávamélység a homlokzat külső síkjától számítva maximum 20 cm lehet.
(3) Meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű nyílászáró.
(4) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetősíkablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.
(5) A településképi szempontból meghatározó falusias területen található parasztházakon kizárólag fa, vagy faerezetes fóliázott műanyag nyílászárók építhetők be. Fehér műanyag nyílászáró alkalmazása tilos.
17. § (1) Az épületek utólagos hőszigetelésének kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani. Az építészeti értéket hordozó eredeti homlokzati struktúra és díszítőelemek visszaállítása kötelező.
(2) Hőszigeteléssel egy időben történő ablakcsere esetén az új ablakot a hőszigetelt homlokzat külső síkjához merten maximális 20 cm kávamélységgel lehet elhelyezni.
18. § (1) Az épületek tetőformáját, tetőhajlását a településképi szempontból meghatározó területeken a környező meglévő épületekhez igazodva kell kialakítani.
(2) A falusias karakterterületen elhelyezett épületeken:
a) Az épületek tetőhajlásszöge 35-38 fok közötti legyen. Erősen tördelt tetőidomú, valamint lapos-, illetve zöldtető építése nem megengedett.
b) A tető anyaga: cserép-, fémlemez, és azbesztet nem tartalmazható kiselemes szálcementfedés lehet. A cseréphéjazat színe a vörös és annak sötétebb árnyalatai. A fémlemez és szálcementanyagú héjazatok matt felülettel és természetes szürke, barna, vagy terrakotta színben épülhetnek.
c) Fő rendeltetésű épületek homlokzati színezése pasztell föld színektől eltérő nem lehet.
d) Meglévő épületek udvari homlokzatán kialakított tornácok megőrzendők. Új épület kialakítása esetén tornác kialakítása megengedett.
(3) A kisvárosias karakterű területeken:
a) A környező építmények tetőformájához, tömegéhez igazodva nyeregtető, sátortető, lapostető, valamint zöldtető megengedett, azonban a környezethez való illeszkedési igazolni kell.
b) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezéséhez nagy felületen rikító színek alkalmazása tilos.
19. § (1) A telek utcavonalán legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthető (a kerítés kapukat nem beleértve).
(2) Az utcavonalú kerítés archaikus anyagú és formavilágú legyen:
a) áttört vékony léckerítés,
b) tömör deszkakerítés,
c) kovácsoltvas kerítés,
d) drótfonatos kerítés, amennyiben a drótfonatok acél pálcakeretek között vannak, és sűrű szövésűek (ún. Haidekker kerítés),
e) falazott kő lábazat az előbbiek szerinti felső résszel (léckerítés, kovácsoltvas vagy drótfonatos kerítés),
f) falazott kő lábazatos, kőoszlopos kerítés acél vagy fa betételemekkel,
g) falazott tömör kőkerítés épülhet, de csak 1,3 m magas.
(3) A kerítéskapuk lehetnek:
a) áttört vékony léckapu,
b) tömör deszkázott kapu,
c) kovácsoltvas kapu,
d) drótfonatos kapu, amennyiben a drótfonatok acél pálcakeretek között vannak, és sűrű szövésűek, az ún. Haidekker kerítés,
e) acél lemezelt kapu (javasolt kovácsoltvas vagy drótfonatos mezőkkel kombinált módon).
(4) A lakótelkek közötti, közterülettel nem érintkező kerítésszakaszok élősövényből, fonott, vagy hegesztett dróthálóból az (1) bekezdés előírásai szerint létesíthetők.
(5) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.
11. Településképi szempontból eltérő karakterű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § A falusias karakterterületen elhelyezett épületeken:
(1) Az épületek tetőformáját, tetőhajlását a környező meglévő épületekhez igazodva kell kialakítani, nyeregtető, sátortető, lapostető, valamint zöldtető megengedett, azonban a környezethez való illeszkedési igazolni kell.
(2) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezéséhez nagy felületen rikító színek alkalmazása tilos. A melléképületeket a főépületekkel összhangban kell színezni.
21. § A kisvárosias területen elhelyezett épületeken:
(1) Az épületek tetőformáját, tetőhajlását a környező meglévő épületekhez igazodva kell kialakítani, nyeregtető, sátortető, lapostető, valamint zöldtető megengedett, azonban a környezethez való illeszkedési igazolni kell.
(2) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezéséhez nagy felületen rikító színek alkalmazása tilos. A melléképületeket a főépületekkel összhangban kell színezni.
22. § (1) Növénytelepítés, fásítás a rendelet 5. mellékletének figyelembevételével történhet.
(2) Az épületek, építmények a telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezhetők el. A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
(3) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(4) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(5) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem engedélyezett.
12. Helyi védelemmel érintett értékekre vonatkozó követelmények
23. § (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(4) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti
a) beépítési síkját,
b) osztását,
c) anyagát,
d) színét,
e) arányait.
(5) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
(6) A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(7) A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen látszó redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.
(8) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei nem helyezhetők el.
13. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(6) Településképi szempontból meghatározó területen digitális felületű reklám, állandó és változó tartalommal sem tehető közzé.
25. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.
26. § (1) A település közterületein reklámhordozó
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
27. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
28. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
14. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
29. § (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez, térfigyelő kamerákhoz, valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.
30. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére:
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) a IV. Béla úttól keletre. a Bélkő hegy irányába, az út és a hegy között, illetve a hegyen új torony nem létesíthető,
c) a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.
(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) a IV. Béla úttól keletre, a Bélkő hegy irányába, az út és a hegy között, illetve a hegyen új torony nem létesíthető,
c) belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
15. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége
a) védett elem és védett terület, valamint településképi szempontból meghatározó területek esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;
c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el;
d) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.
(3) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.
(4) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
Településkép érvényesítési eszközök
16. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
32. § (1) Szakmai konzultáció igénybevétele
a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
b) védett épületen és annak ingatlanán történő,
c) a település teljes közigazgatási területén az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos
építési tevékenység tekintetében kötelező.
(2) A szakmai konzultáció során a 314/2012 (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározottak szerint szükséges eljárni.
17. Településképi véleményezési eljárás
33. § (1) A településkép véleményezési eljárás díj és illetékmentes.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen létesítendő, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építmény építésére, bővítésére, átalakítására irányuló tevékenységre vonatkozó bejelentési, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(3) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
34. § A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
35. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül
(5) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(7) Az épület homlokzatának és tetejének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(8) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.
(9) A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a főépítészi szakvéleményt.
36. § (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
18. Településképi bejelentési eljárás
37. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) településképi szempontból meghatározó területen található
aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) közterületről látszódó, nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,
c) közterülettel határos kerítés és azzal egybeépített – építési engedélyhez nemkötött – építmények építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése
d) szélerőmű, szélgenerátor építése
esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál.
38. § (1) A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben valamint a jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
39. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
40. § (1) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez.
(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 60 napon belül hozza meg.
Településképi kötelezés
41. § A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester a Tktv. 10. § (4) és 11. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben településképi kötelezési eljárást folytat le.
42. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból és kérelemre is indulhat.
(2) A településképi kötelezési eljárásban - a 43. §-ban foglalt eltérésekkel – a 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) A polgármester döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
43. § (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén a tulajdonossal szemben a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(2) A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.
(3) A tulajdonost a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(4) A településkép-védelmi bírság
a) felső határa 1 000 000 forint,
b) alsó határa 10 000 forint.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A polgármester döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
44. § A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja, közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
Támogatási és ösztönzési rendszer
45. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Értelmező rendelkezések
46. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,
b) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
c) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
d) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.
e) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
f) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú egy vagy két szintes, sátortetővel fedett lakóház.
g) pasztellszínek: kis telítettségű, lágy, természetes színek
j) pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.
h) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott.
i) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
j) transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
Záró rendelkezések
47. § E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba és a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.
48. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 9/2018. (VIII.24.) önkormányzati rendelet.
1. függelék
1. Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
1.1. Lombos fafajok
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
1.2. Tűlevelű fajok (fenyők)
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
1.3. Lombos cserjék
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
2. Közterületi telepítésre tiltott növényfajok jegyzéke
2.1. Idegenhonos inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
Baccharis halimifolia |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Cabomba caroliniana |
Kaliforniai tündérhínár |
Eichhornia crassipes |
Vízijácint |
Heracleum persicum |
Perzsa medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Sosnowsky-medvetalp |
Hydrocotyle ranunculoides |
Hévízi gázló |
Lagarosiphon major |
Fodros átokhínár |
Ludwigia grandiflora |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárgavirágú tóalma |
Lysichiton americanus |
Sárga lápbuzogány |
Myriophyllum aquaticum |
Közönséges süllőhínár |
Parthenium hysterophorus |
Keserű hamisüröm |
Persicaria perfoliata |
Ördögfarok keserűfű |
Pueraria montana var. lobata |
Kudzu nyílgyökér |
Asclepias syriaca |
Közönséges selyemkóró |
Elodea nuttallii |
Vékonylevelű átokhínár |
Impatiens glandulifera |
Bíbor nebáncsvirág |
Myriophyllum heterophyllum |
Felemáslevelű süllőhínár |
Heracleum mantegazzianum |
Kaukázusi medvetalp |
Gunnera tinctoria |
Óriásrebarbara |
Pennisetum setaceum |
Tollborzfű |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
2.2. Natura 2000 gyepterületeken termőhely-idegen inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
Robinia pseudo-acacia |
akác |
Fraxinus americana |
amerikai kőris |
Ailanthus altissima |
bálványfa |
Elaeagnus angustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
Pinus nigra |
fekete fenyő |
Pinus silvestris |
erdei fenyő |
Amorpha fruticosa |
gyalogakác |
Prunus serotina |
kései meggy |
Acer negundo |
zöld juhar |
Phytolacca americana |
alkörmös |
Fallopia spp. |
japánkeserűfű fajok |
Solidago canadensis |
kanadai aranyvessző |
Solidago gigantea |
magas aranyvessző |
Ambrosia artemisifolia |
parlagfű |
Asclepias syriaca |
selyemkóró |
Echino cystislobata |
süntök |
1. melléklet
Név |
helyrajzi szám |
Gyári-tó |
0147/1 |
zsidó temető |
0190/2 |
2. melléklet
Funkció |
helyrajzi szám |
utca, házszám |
Gesztenyés kiállítóház |
833/2 |
IV. Béla út 26. |
lakóépület |
1001/2 |
Gyár út 9. |
magtár |
48 |
IV. Béla út 9. |
lakóépület |
621/4 |
IV. Béla út 74. |
egyházi emlékhely (2db kereszt) |
240/2 |
Apátság út |
egyházi emlékhely (kereszt) |
532/1 |
IV. Béla út 82. sz. előtt |
egyházi emlékhely (kereszt) |
631/2 |
Május 1 utca 63. sz. előtt |
egyházi emlékhely (kereszt) |
793 |
IV. Béla út 66. (templomkert) |
egyházi emlékhely (kereszt) |
1005/1 |
IV. Béla út 1. |
Római katolikus templom |
793 |
IV. Béla út 66. |
Római katolikus plébánia |
792 |
IV. Béla út 68. |
lakóépület |
751/2 |
Szabadság u. 51. |
lakóépület |
269 |
Apátság út 30. |
lakóépület |
270 |
Apátság út 28. |
lakóépület |
364 |
Bajcsy-Zsilinszky u. 22. |
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
IV. Béla út Gyár utca és Ady Endre utca közötti szakasza, az IV. Béla út Gyár utca és Ady Endre utca közötti szakasza, Petőfi Sándor utca Béke utcáig tartó szakasza, a Béke utca társasházas telkei, József Attila utca tömbházas telkei, illetve a tömbházakig tartó szakasza, a Május 1. utca teljes hossza, az Apátság út teljes hossza az alábbi helyrajzi számok szerint:
helyrajzi szám |
utca, házszám |
847 |
Szabadság utca 14. |
848 |
Szabadság utca 16. |
849/1 |
Szabadság utca 18. |
333/2 |
Rákóczi utca 18. |
364 |
Bajcsy - Zsilinszky utca 22. |
592/4 |
Ady Endre utca 2. |
492 |
Bartók Béla utca 10. |