A Magyar Országgyűlés megalkotta a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt (a továbbiakban: Méptv.), melynek VI. fejezete tartalmazza a Tervtanácsokra vonatkozó szabályozást (amely 2024.10.01. napjával lépett hatályba) és az építészeti törvényeket átláthatóbb és korszerűbb, egyszerűbb és egységesebb alapokra fektette.

A Méptv. egy átlátható és egységes szabályozást hoz létre az eddigi széttagolt szabályozási rendszer helyett. Hatályon kívül helyezi a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.), valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt, és egy átfogó kódex, a magyar építészetről szóló törvény kerül megalkotásra, amely magába foglalja a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényből kikerülő műemlékvédelmi és emlékhelyek védelme rendelkezéseket is. Szintén hatályát veszti az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Korm. rendelet).

A korábbi törvényekben szereplő, de törvényi szintet nem igénylő kérdések nem kerültek át a Méptv.-be, hanem azok kormányrendeletben kerülnek szabályozásra.

A Méptv. szabályozása alapján a tervtanácsi szervezetrendszer az Építési és Közlekedési Minisztériumban működő Országos Építészeti Tervtanácsot (elnöke az országos főépítész), a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működő területi építészeti és településrendezési tervtanácsot (elnöke az állami főépítész), valamint a településeken működő helyi építészeti tervtanácsot (elnöke az önkormányzati főépítész) foglalja magában. (A vármegyei önkormányzat mellett nem működik tervtanács.)

A helyi építészeti tervtanács felállítása kötelező a járásszékhely városokban (174 település) és a fővárosi kerületekben (23 kerület). Ezek a településképi véleményezési eljárásokban és a helyi emléket érintő felújításoknál töltenek be jelentős szerepet. Ha az érintett terület világörökségi védelem alatt áll, a helyi tervtanács helyett az állami főépítész által vezetett tervtanács gyakorolja a hatáskört.

A Méptv. 63. § (1) bekezdése alapján a járásszékhely városoknak helyi építészeti tervtanácsot is kell működtetni, melynek feladatát az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet határozza meg. Településképi véleményezés esetén a tervtanács szakmai álláspontjának kikérése kötelező a Méptv. és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet véleményezési eljárásra vonatkozó előírásai alapján.

(1) Helyi építészeti tervtanács működik a járásszékhely városokban, a fővárosban és a fővárosi kerületekben, kivéve, ha a világörökségi területen való elhelyezkedés miatt a tervtanácsi feladatokat a területi építészeti tervtanács látja el. Egyéb település esetében helyi építészeti tervtanács akkor működik, ha az önkormányzat a helyi építési szabályzatban helyi építészeti tervtanácsot állít fel.

(2) A helyi építészeti tervtanács szakmailag előkészíti a településképi véleményezési eljárás során a településképi véleményt, kivéve, ha a település közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel nem működik helyi építészeti tervtanács.

(3) A helyi építészeti tervtanács véleményezi a helyi emlékkel és telkével kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárást, valamint a helyi védelemben részesített épületek egyszerű bejelentési eljárását megelőzően a kérelem kötelező mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt.

(4) A helyi építészeti tervtanács közreműködik az építészeti minőség védelmével összefüggő helyi és járási szintű feladatokban, valamint elősegíti az egyenlő esélyű hozzáféréssel, akadálymentességgel összefüggő jogszabályi követelmények érvényesülését helyi és járási szinten.

(5) A helyi építészeti tervtanács által adott településképi vélemény ellen a területi építészeti tervtanácshoz kifogás nyújtható be a vélemény közlésétől számított 15 napon belül.

A Tervtanács önkormányzati rendelettel hozható létre.

A rendelet-tervezet az országos előírásokkal összhangban készült el.

Bélapátfalván a Tervtanács működtetésének szakmai feltételei adottak, önkormányzatunk megbízási jogviszony keretében megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező főépítészt foglalkoztat.

A Tervtanács működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza, melyet a főépítész javaslata alapján a polgármester fogad el.

A tervtanács működéséhez szükséges források fedezetét Bélapátfalva Város Önkormányzata a mindenkori éves költségvetésében köteles biztosítani.

Mindezek alapján az önkormányzati rendeletnek a tervtanács létrehozásáról, működésének pénzügyi, személyi és tárgyi feltételeiről, továbbá az eljárási szabályok részleteiről kell rendelkeznie.