Verpelét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (V.29.) önkormányzati rendelete

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és a térítési díjakról

Verpelét Város Önkormányzat Képviselő- testülete a módosított az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) 92. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

a.) Verpelét illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b.) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;

c.) a település közigazgatási területén élő, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre;

d.) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;

e.) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve a Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A rendelet hatálya kiterjed

a.) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK Tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b.) a Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK Tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Szociális étkeztetés:

Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, aki azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

- koruk,

- egészségi állapotuk,

- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

- szenvedélybetegségük, vagy

- hajléktalanságuk miatt.

Házi segítségnyújtás:

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

- az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

- az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

- a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás:

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

- az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

- a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

- szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

Nappali ellátás (idősek nappali ellátása):

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére nyújt lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A nappali intézményben szociális helyzetük, idős koruk vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló ellátotti csoportokat látjuk el.

Ápolást-gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona):

Az idősek otthonában az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi háromszori étkezéséről, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, valamint egészségügyi ellátásáról és lakhatásáról kell gondoskodni feltéve, ha ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) Szakosított ellátás

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény, ellátási területe: Verpelét közigazgatási területe

Intézményi elhelyezés esetén az előgondozás célja, az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybevevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása. Az előgondozás első szakaszában az intézményvezető tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott ellátás biztosítása érdekében, tájékoztatja az igénybe vevőt az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, a térítési díj várható mértékéről. Elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát, észrevételeit az előgondozási és gondozási szükséglet-értékelő adatlapon rögzíti, majd ha az intézmény szolgáltatásait megfelelőnek találja a kérelemben foglaltaknak, az igénylő állapotának, valamint a gondozási szükséglet vizsgálata alapján a kérelmező jogosult az intézményi elhelyezésre, tájékoztatja az igénylőt a kérelem nyilvántartásba vételéről, továbbá átadja az intézmény házirendjét és megállapodás tervezetét. Ha az intézmény szolgáltatása nem felel meg a kérelmező igényeinek, vagy a gondozási szükséglet vizsgálata alapján nem jogosult az intézményi elhelyezésre, az előgondozást végző más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot.

Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, melyről tájékoztatja a kérelmezőt. A tájékoztatás tartalmazza az előgondozás II. szakaszának időpontját, a férőhely elfoglalásának időpontját, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket.

Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása igénylése:

Egyszerűsített előgondozást kell végezni házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és idősek nappali ellátása esetén. Egyszerűsített előgondozás esetén az intézményvezető a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, valamint mérlegeli azt, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatás megfelel-e az ellátott igényeinek és szükségleteinek. Az előgondozást végző személy, a tapasztaltakat a 4. számú adatlapon rögzíti. Házi segítségnyújtás esetén az egyszerűsített előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatát. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi négy órában kell nyújtani.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:

- az egyedül élő 65 év feletti személy,

- az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

- a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

Az ellátás igénybevételéről az intézményvezető dönt, melyről értesíti az igénybe vevőt. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátottal megállapodást köt. Nem kell megállapodást kötni családsegítés szolgáltatás igénybevétele esetén.

- az intézmény jogutód nélküli megszűnésével

- jogosult halálával

- határozott idejű megállapodás esetén az időpont lejártával

- a megállapodás felmondásával

A megállapodást az ellátott indoklás nélkül bármikor felmondhatja, de bentlakásos ellátás esetén csak írásban.

A szolgáltatást nyújtó a megállapodást felmondhatja, ha:

- az ellátott más intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

- ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

- ha az ellátott a térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget

A felmondási idő alapszolgáltatások esetén 15 nap, bentlakásos intézmény esetén három hónap.

Az ellátott a térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, ha:

- hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja,

- vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi rendszeres jövedelmének:

- 15%-át nappali ellátás,

- 30%-át nappali ellátást és ott étkeztetést igénybe vevő esetén.

Tartós bentlakásos intézményi elhelyezés esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a 80%-át. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

A megállapodás tartalmazza:

- az ellátás kezdetének időpontját,

- az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

- az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

- a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár,

- az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.