Erdőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) Jelen rendelet hatálya Erdőtelek község teljes közigazgatási területére kiterjed.

2. §

(1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok, stb.) jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti terv leírása és a Településszerkezeti terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) 

      (3) 

3. §

Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti terv tartalmazza, övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi építési Szabályzat határozza meg.

4. §

Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és a Településszerkezeti Terv leírása határoz.

Telkek beépítésének feltételei

5. §

(1) Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) 

(3) A zárt rendszerű egyedi szennyvíztározó megléte, annak üzembe helyezése a lakóépület használatbavételnek feltétele.

(4) 

(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között,
b) köztárgyak,
c) a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
d) a honvédelmet és biztonságot szolgáló műtárgyak,
e) a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők,
f) tájékoztató, irányító táblák, oszlopok.

(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen), 1 ha-nál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése. 

Építéshatósági eljárások

6. §

A jelenleg rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok tartalmazzák.

A Szabályozási Terv elemei

7. §

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,

b) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

c) a Településszerkezeti Tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

d) a legnagyobb beépítettség mértéke,

e) a megengedett építménymagasság felső határa,

ea) a minimális telekméret,
eb) kötelező beépítési mód,
ec) kötelező beépítési vonalak,

f) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,

g) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,

h) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.

(3) Irányadó szabályozási elemek:

Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a.) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) Településszerkezeti Terv nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani. 

7/A §
Erdőtelek község Önkormányzata a Szabályozási Terv módosítását az alábbiak szerint állapítja meg: 
a)    A belterülettől délre elhelyezkedő iparterületekre és környezetükre vonatkozó előírásokat, a rendelet 1. mellékletét képező SZT‐6/1 tervlap szerint állapítja meg.
b)    A műemléki környezetre vonatkozó előírásokat a rendelet 2. mellékletét képező SZT‐6/2 tervlap szerint állapítja meg.

II. FEJEZET

Terület-felhasználási egységek övezeti szabályozása
beépítésre szánt területek

A területre vonatkozó általános előírások

8. §

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó-kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhető el:

elő- és oldalkertben

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály, tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),

c) 

oldal- és hátsókertben

a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

c) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

d) kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

e) kerti szabadlépcső és lejtő,

f) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop.

(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,

b) nyári konyha, mosókonyha,

c) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

d) turizmushoz kapcsolódó épületek, — idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató szálláshely funkciók,

e) mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló épületek, építmények.

Lakóterület

Falusias lakóterület (Lf)

9. §

(1) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállítani.

(2) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.

(3)

(4) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájúak.

(5) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel.

(6) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembe vételével.

(7) Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.

(8) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(9) Falusias lakóterületen legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságú lakóépület, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(10) Falusias lakóterületen elhelyezhetők továbbá:

a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

b) mező- és erdőgazdaság (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m²-t.

(11) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40 %.

(12) Építési övezet funkcionális besorolása: Lf.

(13) Szintterület-sűrűség: legfeljebb 0,5.

(14) Előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni az illeszkedési szabályoknak megfelelően.

(15) Építési hely legnagyobb mélysége 60m lehet.

Településközpont vegyes területe

10. §

(1) A területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási terület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportlétesítmény,

f) új közösségi, szórakoztató épület.

(2) Településközpont vegyes területén nem helyezhető el:

a) parkolóház, üzemanyagtöltő,

b) önálló parkolóterület és garázs 3,5 t-nál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Legnagyobb szintterület-sűrűség:                                       2,4.

(4) Legnagyobb beépítettség:                                                50 %.

(5) Legkisebb zöldfelület:                                                      10 %.

(6) Legnagyobb építménymagasság:                                    9,0 m.

Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz)

11. §

(1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) igazgatási, egyéb irodaépület,

c) parkolóház, üzemanyagtöltő,

d) sportlétesítmény.

(3) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség:                              2,0.

(4) Megengedett legnagyobb beépítettség:                                       30 %.

(5) Legkisebb zöldterület:                                                                 20 %.

(6) Legnagyobb építménymagasság:                                              12,0 m.

(7) A 0336/10, 0336/11 és a 0340/1 hrsz-ú területi övezeti besorolása Gksz-2-re változik, mely övezetben a maximális beépíthetőség 60 %.

A Gksz-2 övezet többi paramétere megegyezik a Gksz övezetével.

(8) Legnagyobb építménymagasság Gksz-3 övezetben:                 7,5 m.

(9) Gksz-3 övezet további szabályozási paraméterei megegyeznek a Gksz övezetével.

Üdülőterület (Üü)

12. §

(1) A terület telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(2) A terület részletes szabályozását (telekosztás, úthálózat, közműterv) a terület tulajdonosának el kell készíttetnie, az alábbiak figyelembe vételével:

a) megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség:             0,2.

b) megengedett legnagyobb beépítettség:                     10 %.

c) legnagyobb építménymagasság:                                8,0 m.

d) legkisebb zöldterület:                                              60,0 %.

e) legkisebb telekterület:                                            1000 m².

(3) A területre külön szabályozási tervet kell készíttetni.

(4) A beruházás megvalósulása előtt Örökségvédelmi Hatástanulmányt kell készíttetni. 

Különleges terület

13. §

(1) Különleges terület:          temető                        T

a) megengedett legnagyobb beépítettség:                                                        5,0 %.

b) ravatalozó építménymagassága max.:                                                           4,0 m.

c) a területen csak kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Különleges terület

a) Botanikus kert            BK

(3) Piactér (K-Pi)

A területen csak az árukereskedelem és annak kiszolgáló épületei helyezhetők el.

(4) Szennyvíztisztító telep (K-Szt)

A területen csak kiszolgáló építmények helyezhetők el.
A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 150 m.

*technológia függő

(5) Ipari gazdasági terület – zavaró hatású (Gip-1)

a) A területen az OTÉK 20. § (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

b) Legnagyobb szintterületsűrűség: 1,5.

c) Legkisebb zöldfelület: 40%.

d) A fejlesztési területeken középfeszültségű elektromos hálózat létesítése csak földkábeles megoldással történhet.

e) Az övezet telkeinek gépjárművel való megközelítése az ipari park feltáró útjáról történhet.

6. Ipari gazdasági terület – egyéb (Gip-2)

a) A területen az OTÉK 20. § (5) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

b) Legnagyobb szintterületsűrűség: 1,5.

c) Legkisebb zöldfelület: 25%.

d) A fejlesztési területeken középfeszültségű elektromos hálózat létesítése csak földkábeles megoldással történhet.

e) Az övezet telkeinek gépjárművel való megközelítése az ipari park feltáró útjáról, vagy magánútról történhet.

(7) Biológiai aktivitásérték megtartása: a 0336/8; 0347/7; 0347/9; 0347/11; 0347/13; 0348/4-7 hrsz-ú terület abban az esetben építhető be, ha a szabályozási terven jelölt védelmi erdő területek – hrsz: 0336/6-7; 0348/7 – kijelölésre kerülnek.

Sajátos jogintézmények

14. §

(1) Beültetési kötelezettség

A fásítás a por, a szél és a szagok elleni védelem érdekében, egyes objektumok, területek tájba illesztésének és a település zöldfelületi rendszerének kiteljesedése érdekében történik.

A szennyvíztisztító telep területe a szabályozási terven jelölt sávban beültetési kötelezettséggel terhelt.

III. FEJEZET

Terület-felhasználási egységek övezeti szabályozása
beépítésre nem szánt területek

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása

15. §

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) 

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok, közművek felépítményei,

h) egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(5) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(6) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

(7) 

Közlekedési területek

16. §

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a SZABÁLYOZÁSI TERV ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményeit elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba és a meglévő épületeken végezhető minden nemű építési tevékenység csak a területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávnak várható idejét, az épület sajátosságait – (eszmei, és gazdasági) értékét mérlegelve az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(4) A közúthálózat a jövőben (terv távlatában) megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:

a) Települési főutak: a 3208 sz., 32307 sz. bekötő és összekötő utak az átkelési szakasza a Fő u., és Széchenyi István utcák nyomvonalán vezetnek.

b) Települési mellékutak:
A szabályozási szélességet 12 – 16 m-ben határoztuk meg.

c) Lakóutcák:
A szabályozási szélességet 10 – 16 m-ben határoztuk meg.

d) Gyalogutak:
A szabályozási szélességet 10 – 16 m-ben határoztuk meg.

e) Parkoló területek:
A kialakult parkolóhelyek megfelelő kiépítését és bővítését irányoztuk elő.

(5) A vasútvonal mentén szabályozási vonallal a vasút területet lehatároltuk. A vasútállomás helyét jelöltük. (VÁ).

Zöldterület

17. §

(1) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert, ligetes fásítás, véderdő).

(2) A zöldterületet kerekesszékkel és gyermekkocsival is el kell tudni érni, és használni.

(3) Zöldterületen elhelyezhető:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), stb.

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

(4) Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el. 

Erdőterületek

18. §

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület erdő elsődleges rendeltetése szerint védelmi célú. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlannak, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

(4) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági ütemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.

(5) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(6) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:

a) kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,

b) erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – erdőgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelősséggel tartoznak.

(7) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.

(8) 

(9) Gazdasági rendeltetésű erdők letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges. Kivéve, ha:

a) akácerdő kerül véghasználatra,

b) a fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé,

c) a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül.

(10) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.

(11) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:

a) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

b) közművek és közműpótlék (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

c) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) távközlés,

e) vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),

f) geodéziai, turisztikai jelek,

g) köztárgyak,

h) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

i) kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

j) fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

k) szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

l) vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

m) termékvezeték és műtárgyai.

Mezőgazdasági terület

19. §

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbiak:

a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:

aa) a köztárgyak,

ab) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek,

ac) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

ad) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

ae) a közművek és a közműpótlék (a szennyvíztisztító- és a komposztáló telepek kivételével),

af) a nyomvonaljellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

ag) a távközlés létesítményei,

ah) a vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás),

ai) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

aj) a geodéziai jelek.

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények.

ba) Terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító,

bb) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,

bc) biztonsági okokból, szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),

bd) az 1996. évi LIV. tv. 15. § (1) bekezdése szerinti termékvezetékek és műtárgyai,

be) komposztáló telep építményei.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület művelési ágváltoztatásához meg kell kérni a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal engedélyét.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §) vonatkozó aláírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.

(6) Korlátozott felhasználhatóságú mezőgazdasági területen épületet nem lehet elhelyezni.

(7) A területen 720 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(8) A 720 – 1500 m² területnagyságú telken – a nádas, a gyep- és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(9) Az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(10) Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el, és az az (1) bekezdésben megengedett beépítettségét nem haladhatja meg. különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(11) Több önálló telekből birtoktest alakítható ki. Ebben az esetben 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számolva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont).

(12) 

Sportterület

20. §

(1) A területen csak rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Legnagyobb beépíthetőség:      2 %

Legkisebb zöldfelület:                  80 %

IV. FEJEZET

Területi értékvédelem

21. §

A településszerkezet helyi védelmének szabályai

22. §

22/A § Régészeti területek
(1)    Az ismert és nyilvántartott régészeti területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. 
(2)    A régészeti érintettségű területeken földmunkával járó fejlesztések, beruházások – ideértve az ásványi vagyon kitermelését is – során a kulturális örökségvédelméről szóló magasabb szintű jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

23. §

Helyi értékvédelem

24. §

(1) Helyi védelem alá kerül a:           Faluház Erdőtelek, Fő utca 85.

(2) Helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településképi, táji, építészeti településtörténeti szempontból védelemre érdemes értéke a továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megalakulásuk elősegítése.

(3) E rendelet alkalmazása során:

a) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll

b) védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett értékek teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűntetéséről a Képviselő-testület helyi rendelettel dönt.

(4) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszűntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(5) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával az önkormányzat hivatal gondoskodik.

(6) Indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi szakhatóság véleményét.

(7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszűntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi értékelés esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségesbe ütköznek, értesítésüket közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

e) A helyi védettség elrendeléséről és megszűntetéséről értesíteni kell:

ea) az érdekelteket

eb) az illetékes építésügyi hatóságot.

(8) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

A közterületek kialakítását, burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

(9) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett értékek megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékek.

(10) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(11) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

(12) A védett területen vagy védett építménnyel érintett ingatlanon az illetékes építésügyi hatóság a környezet kialakításához zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

(13) A közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(14) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszűntetése után engedélyezhető.

(15) 

(16) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(17) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

V. FEJEZET

25. §

(1) A telekalakítás szabályait az 1997. évi LXXVIII. tv. 23. §-a tartalmazza.

(2) Egyes telekalakítás engedélyezésénél az engedélyező egyéb, jelen helyi építési szabályzatban nem szereplő kikötéseket is tehet.

(3) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését az Szabályozási Terv tartalmazza.

(4) 

VI. FEJEZET

Belterület

26. §

KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK

27. §

(1) Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki. (ÉT. 26. §)

Közműlétesítmények, közműterületek

28. §

(1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltűntetett területeken nyertek elhelyezést.

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható, valamint a művelési előírásokat be kell tartani.

(3) A fenti 2.) bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték-hálózatra is vonatkoznak.

(4) A község csapadékvizeinek befogadója a Hanyi csatorna mentén két oldalt 6 – 6 m árvízvédekezés céljára fenntartott terület került biztosításra.

(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembe vételével és a szükséges engedélyek, elírások betartásával történhet. (építési engedély, vízjogi létesítési engedély, stb.)

(6) Beépítésre szánt területen a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt medencébe kel gyűjteni és szippantó kocsival elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.

(7) A folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni, csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.

(8) A tervezett gáz- és szennyvízvezeték részére az MSZ 7487/2-80 sz. szabványban előírt közmű elrendezésének megfelelő helyet kell biztosítani.

(9) A lakossági villamoshálózat súlypontjaiban lévő transzformátor állomások korszerűsítése, áthelyezése a közüzemeltetővel leegyeztetett helyekre történhet.

VI. FEJEZET

29. §

(1) Elővásárlási jog illeti meg a község önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén. (ÉTV 25. §) Ezt a községnek az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

a) Dohányfermentáló területe sportlétesítmény céljára:                       685. hrsz.

b) Érsor utcai magántulajdonban lévő épületek az általános iskola          9. hrsz.
területének bővítése céljára:                                                               10. hrsz.

c) Fő utca 134. számú magántulajdonú ingatlan, és a                         844. hrsz.

d) Fő utca 138–142. sz. magántulajdonú ingatlanok faluközpont           841. hrsz.
bővítésének, intézmények elhelyezésének céljára:              840., 838., 835. hrsz.

(2) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási Terv tartalmazza.

(3) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol az útterület miatt szükséges, a telekalakítást az önkormányzat kezdeményezi.

Záró rendelkezések

30. §

(1) Jelen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba.

(2) 

Erdőtelek, 2017. november 30.

                            Forgács Jánosné s.k.                                Lőcseiné Nagy Mária s.k.

                                  polgármester                                                      jegyző

A rendelet kihirdetve:

Erdőtelek, 2017. november 30.

                        Lőcseiné Nagy Mária s.k.
                                      jegyző