Erdőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) Jelen rendelet hatálya Erdőtelek község teljes közigazgatási területére kiterjed.

2. §

(1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok, stb.) jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti terv leírása és a Településszerkezeti terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) Erdőterületek fenntartása, használata, bővítése és védelme a vonatkozó rendeletek szerint történjék.

      (3) Környezetvédelemre 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet intézkedik. 

3. §

Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti terv tartalmazza, övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi építési Szabályzat határozza meg.

4. §

Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és a Településszerkezeti Terv leírása határoz.

Telkek beépítésének feltételei

5. §

(1) Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni – a zártrendszerű szennyvíz- és a zártrendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések esetén lehet.

(3) A zárt rendszerű egyedi szennyvíztározó megléte, annak üzembe helyezése a lakóépület használatbavételnek feltétele.

(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között,
b) köztárgyak,
c) a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
d) a honvédelmet és biztonságot szolgáló műtárgyak,
e) a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők,
f) tájékoztató, irányító táblák, oszlopok.

(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen), 1 ha-nál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése. 

A Szabályozási Terv elemei

7. §

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,

b) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

c) a Településszerkezeti Tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

d) a legnagyobb beépítettség mértéke,

e) a megengedett építménymagasság felső határa,

ea) a minimális telekméret,
eb) kötelező beépítési mód,
ec) kötelező beépítési vonalak,

f) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,

g) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,

h) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.

(3) Irányadó szabályozási elemek:

Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a.) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) Településszerkezeti Terv nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani. 

II. FEJEZET

Terület-felhasználási egységek övezeti szabályozása
beépítésre szánt területek

A területre vonatkozó általános előírások

8. §

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó-kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhető el:

elő- és oldalkertben

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály, tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),

c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, 1 m² felülettel),

oldal- és hátsókertben

a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

c) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

d) kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

e) kerti szabadlépcső és lejtő,

f) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop.

(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,

b) nyári konyha, mosókonyha,

c) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

d) turizmushoz kapcsolódó épületek, — idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató szálláshely funkciók,

e) mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló épületek, építmények.

Településközpont vegyes területe

10. §

(1) A területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási terület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportlétesítmény,

f) új közösségi, szórakoztató épület.

(2) Településközpont vegyes területén nem helyezhető el:

a) parkolóház, üzemanyagtöltő,

b) önálló parkolóterület és garázs 3,5 t-nál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Legnagyobb szintterület-sűrűség:                                       2,4.

(4) Legnagyobb beépítettség:                                                50 %.

(5) Legkisebb zöldfelület:                                                      10 %.

(6) Legnagyobb építménymagasság:                                    9,0 m.

Üdülőterület (Üü)

12. §

(1) A terület telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(2) A terület részletes szabályozását (telekosztás, úthálózat, közműterv) a terület tulajdonosának el kell készíttetnie, az alábbiak figyelembe vételével:

a) megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség:             0,2.

b) megengedett legnagyobb beépítettség:                     10 %.

c) legnagyobb építménymagasság:                                8,0 m.

d) legkisebb zöldterület:                                              60,0 %.

e) legkisebb telekterület:                                            1000 m².

(3) A területre külön szabályozási tervet kell készíttetni.

(4) A beruházás megvalósulása előtt Örökségvédelmi Hatástanulmányt kell készíttetni. 

III. FEJEZET

Terület-felhasználási egységek övezeti szabályozása
beépítésre nem szánt területek

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása

15. §

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok, közművek felépítményei,

h) egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(5) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(6) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

(7) Közterületről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.

Közlekedési területek

16. §

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a SZABÁLYOZÁSI TERV ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményeit elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba és a meglévő épületeken végezhető minden nemű építési tevékenység csak a területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávnak várható idejét, az épület sajátosságait – (eszmei, és gazdasági) értékét mérlegelve az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(4) A közúthálózat a jövőben (terv távlatában) megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:

a) Települési főutak: a 3208 sz., 32307 sz. bekötő és összekötő utak az átkelési szakasza a Fő u., és Széchenyi István utcák nyomvonalán vezetnek.

b) Települési mellékutak:
A szabályozási szélességet 12 – 16 m-ben határoztuk meg.

c) Lakóutcák:
A szabályozási szélességet 10 – 16 m-ben határoztuk meg.

d) Gyalogutak:
A szabályozási szélességet 10 – 16 m-ben határoztuk meg.

e) Parkoló területek:
A kialakult parkolóhelyek megfelelő kiépítését és bővítését irányoztuk elő.

(5) A vasútvonal mentén szabályozási vonallal a vasút területet lehatároltuk. A vasútállomás helyét jelöltük. (VÁ).

Zöldterület

17. §

(1) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert, ligetes fásítás, véderdő).

(2) A zöldterületet kerekesszékkel és gyermekkocsival is el kell tudni érni, és használni.

(3) Zöldterületen elhelyezhető:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), stb.

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

(4) Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el. 

Erdőterületek

18. §

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület erdő elsődleges rendeltetése szerint védelmi célú. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlannak, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

(4) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági ütemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.

(5) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(6) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:

a) kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,

b) erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – erdőgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelősséggel tartoznak.

(7) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.

(8) Az 1996. évi LIV. „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv., illetve annak
15 – 22 §-aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.

(9) Gazdasági rendeltetésű erdők letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges. Kivéve, ha:

a) akácerdő kerül véghasználatra,

b) a fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé,

c) a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül.

(10) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.

(11) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:

a) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

b) közművek és közműpótlék (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

c) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) távközlés,

e) vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),

f) geodéziai, turisztikai jelek,

g) köztárgyak,

h) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

i) kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

j) fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

k) szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

l) vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

m) termékvezeték és műtárgyai.

Mezőgazdasági terület

19. §

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbiak:

a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:

aa) a köztárgyak,

ab) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek,

ac) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

ad) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

ae) a közművek és a közműpótlék (a szennyvíztisztító- és a komposztáló telepek kivételével),

af) a nyomvonaljellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

ag) a távközlés létesítményei,

ah) a vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás),

ai) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

aj) a geodéziai jelek.

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények.

ba) Terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító,

bb) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,

bc) biztonsági okokból, szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),

bd) az 1996. évi LIV. tv. 15. § (1) bekezdése szerinti termékvezetékek és műtárgyai,

be) komposztáló telep építményei.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület művelési ágváltoztatásához meg kell kérni a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal engedélyét.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §) vonatkozó aláírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.

(6) Korlátozott felhasználhatóságú mezőgazdasági területen épületet nem lehet elhelyezni.

(7) A területen 720 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(8) A 720 – 1500 m² területnagyságú telken – a nádas, a gyep- és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(9) Az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(10) Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el, és az az (1) bekezdésben megengedett beépítettségét nem haladhatja meg. különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(11) Több önálló telekből birtoktest alakítható ki. Ebben az esetben 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számolva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont).

(12) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

IV. FEJEZET

Területi értékvédelem

21. §

A területi helyi értékvédelem:

a) A településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek),

b) A településkép- és településkarakter védelmére terjed ki.

A településszerkezet helyi védelmének szabályai

22. §

(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.

(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.

(4) Telekszerkezet

a) A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.

b) Beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók:

ba) javasolt telekhatárok megvalósítása,

bb) út céljára történő lejegyzés,

bc) telekösszevonás, telekmegszűntetés esetén,

bd) új telekosztás.

(5) Beépítési mód

Az egykor spontán nőtt szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein az oldalkertes beépítés jellemző soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel.

(6) Tető

a) A tetőfedés anyaga cserép, tegola, stb. lehet.

b) Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horganylemez).

(7) Lapostető nem építhető.

(8) Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, illetve kismértékben korrigált tetőidom alkalmazandó.

(9) Építészeti térarányok, utcaképes védelme.

a) Homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak építhető.

b) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(10) Homlokzati arányrendszer védelme:

a) A község területén belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg, pl. szalagablak, erkély az utca felé, stb.

b) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg. 

23. §

(1) Műemléki védelem alatt áll:

a) Római katolikus templom                     Fő utca 115. hrsz.: 6.

b) Templom előtti kereszt

c) Buttler – Kovács kastély                       Fő utca 129. hrsz.: 364, 365/2-6

d) Benes kúria                                         Fő utca 125. hrsz.: 401/4.

(2) Műemléki objektum átalakításához, felújításához, funkcióváltásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét be kell szerezni.

(3) Műemléki környezetben – ÉT-4 számú szabályozási terven feltűntetett építés magán vagy közterületen az Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával engedélyezhető. 

Helyi értékvédelem

24. §

(1) Helyi védelem alá kerül a:           Faluház Erdőtelek, Fő utca 85.

(2) Helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településképi, táji, építészeti településtörténeti szempontból védelemre érdemes értéke a továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megalakulásuk elősegítése.

(3) E rendelet alkalmazása során:

a) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll

b) védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett értékek teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűntetéséről a Képviselő-testület helyi rendelettel dönt.

(4) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszűntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(5) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával az önkormányzat hivatal gondoskodik.

(6) Indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi szakhatóság véleményét.

(7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszűntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi értékelés esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségesbe ütköznek, értesítésüket közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

e) A helyi védettség elrendeléséről és megszűntetéséről értesíteni kell:

ea) az érdekelteket

eb) az illetékes építésügyi hatóságot.

(8) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

A közterületek kialakítását, burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

(9) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett értékek megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékek.

(10) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(11) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

(12) A védett területen vagy védett építménnyel érintett ingatlanon az illetékes építésügyi hatóság a környezet kialakításához zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

(13) A közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(14) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszűntetése után engedélyezhető.

(15) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) A hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint a következő mellékleteket:

aa) a védett értékek beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációja,

ab) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

ac) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját.

(16) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(17) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

V. FEJEZET

25. §

(1) A telekalakítás szabályait az 1997. évi LXXVIII. tv. 23. §-a tartalmazza.

(2) Egyes telekalakítás engedélyezésénél az engedélyező egyéb, jelen helyi építési szabályzatban nem szereplő kikötéseket is tehet.

(3) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését az Szabályozási Terv tartalmazza.

(4) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol az útterület miatt szükséges, a telekkialakítás az önkormányzat kezdeményezi.

VI. FEJEZET

Belterület

26. §

(1) Levegőtisztaság védelmi előírásokat 2001. július 1-vel hatályba lépett 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető: óvoda, iskola, egészségügyi intézmény.

Gazdasági területeken a 8/2002. (III.22.) KÖM-EÜM. Együttes rendelet 1. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 dber, éjszaka 50 dber üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén.

A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.

(3) Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre érzékeny („B”) minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2000.(II.17.) Kormányrendelet 4. § (1) és az 5. § szerinti tiltásokat, korlátozásokat.

A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001.(X26.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek.

Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az 1995. évi LVII. törvényt, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Kormányrendeletet.

(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII., és a hozzá kiadott, illetve kiadásra kerülő végrehajtási utasítások tartalmazzák.

Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést.

Biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

Konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok – jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001.(VI.05.) számú Kormányrendelet, valamint a hulladékok jegyzését tartalmazó, módosított 16/2001.(VII.18.) KÖM rendelet előírásai szerint kell kezdeni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni).

Külterület

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületekre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye.

Amennyiben a rendelet 2. sz. melléklete nem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet úgy, az egyéb levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell figyelembe venni.

Külterületen az állattartás miatt a 21/2001.(II.14.) számú Kormányrendelet 14. §-ában előírtak az irányadók. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást.

(6) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy ne engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építését, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében.

(7) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, illetve szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíz-tisztító, szennyvíziszap-kezelő és –tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát „A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter 8001/1994. (K.Ép.Ért.11.) KTM. tájékoztató” szabályozza. a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az
50/2001.(IV.03.) számú Kormányrendelet előírásait. Állattartó telepek létesítése során a 49/2001.(III.03.) számú Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni a tervezésnél. A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről.

(8) Hulladék-felügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, illetve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.

(9) A község DNy-i közigazgatási határa szomszédos a Heves (hrsz: 0266) területén lévő, HM Lőszerraktár besorolású ingatlannal, mely ingatlan környezetében 800 m-es védőtávolság betartása szükséges.

A védőtávolságon belül állandó emberi tartózkodásra alkalmas épület, építmény nem helyezhető el.

KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK

27. §

(1) Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki. (ÉT. 26. §)

Közműlétesítmények, közműterületek

28. §

(1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltűntetett területeken nyertek elhelyezést.

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható, valamint a művelési előírásokat be kell tartani.

(3) A fenti 2.) bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték-hálózatra is vonatkoznak.

(4) A község csapadékvizeinek befogadója a Hanyi csatorna mentén két oldalt 6 – 6 m árvízvédekezés céljára fenntartott terület került biztosításra.

(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembe vételével és a szükséges engedélyek, elírások betartásával történhet. (építési engedély, vízjogi létesítési engedély, stb.)

(6) Beépítésre szánt területen a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt medencébe kel gyűjteni és szippantó kocsival elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.

(7) A folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni, csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.

(8) A tervezett gáz- és szennyvízvezeték részére az MSZ 7487/2-80 sz. szabványban előírt közmű elrendezésének megfelelő helyet kell biztosítani.

(9) A lakossági villamoshálózat súlypontjaiban lévő transzformátor állomások korszerűsítése, áthelyezése a közüzemeltetővel leegyeztetett helyekre történhet.

VI. FEJEZET

29. §

(1) Elővásárlási jog illeti meg a község önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén. (ÉTV 25. §) Ezt a községnek az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

a) Dohányfermentáló területe sportlétesítmény céljára:                       685. hrsz.

b) Érsor utcai magántulajdonban lévő épületek az általános iskola          9. hrsz.
területének bővítése céljára:                                                               10. hrsz.

c) Fő utca 134. számú magántulajdonú ingatlan, és a                         844. hrsz.

d) Fő utca 138–142. sz. magántulajdonú ingatlanok faluközpont           841. hrsz.
bővítésének, intézmények elhelyezésének céljára:              840., 838., 835. hrsz.

(2) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási Terv tartalmazza.

(3) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol az útterület miatt szükséges, a telekalakítást az önkormányzat kezdeményezi.

Záró rendelkezések

30. §

(1) Jelen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Erdőtelek község Jegyzője gondoskodik.

Erdőtelek, 2013. október 15.

                            Forgács Jánosné                                Lőcseiné Nagy Mária

                               polgármester                                               jegyző

A rendelet kihirdetve:

Erdőtelek, 2013. október 16.

                        Lőcseiné Nagy Mária
                                    jegyző