Erdőtelek községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében, a 18. § (2) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében, 10/A. § (3) bekezdésében, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság Elnöke és a Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnöke véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Erdőtelek Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos elnevezése:

Erdőtelek Községi Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye:

3358 Erdőtelek, Fő utca 105. sz.

(3) Az Önkormányzat hivatala:

Erdőtelek Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

(4) A hivatal székhelye:

3358 Erdőtelek, Fő utca 105.

(5) Az Önkormányzat működési területe:

Erdőtelek község igazgatási területe.

(6) Az önkormányzat szervei:

a polgármester,
a képviselő-testület bizottságai,
az önkormányzat hivatala

(7) Az Önkormányzat címere: Három részre osztott. Felső jobboldali kék mezőben és baloldali vörös mezőben levélmotívumok, alatta a Buttler kastély stilizált ábrázolása fákkal, amely a két felső mezőt összefogja. Alsó fekete mezőben szárukkal egymást keresztező két búzakalász és ekevas található. A pajzsot piros-kék stilizált szalag fogja át, pajzstetőn nap szimbólum.

(8) Az Önkormányzat zászlaja: Világos kék színű, középen a község címerével, alatta a község nevének felirata. Az önkormányzat jelképeire vonatkozó részletes szabályokat Erdőtelek községi Önkormányzat Képviselő-testületének Erdőtelek község címeréről és zászlajáról szóló 9/1997.(XII.18.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(9) Az önkormányzat ünnepe: a községi falunap, melyet szeptemberben a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén tartott búcsút megelőző szombaton kerül megrendezésre.

(10) Az önkormányzat hivatalos lapja az „Erdőtelki Kisbíró”.

(11) Az önkormányzat honlapja: www.erdotelek.hu.

(12) Az önkormányzat által alapított díj a díszpolgári cím, melyet Erdőtelek községi Önkormányzat Képviselőtestületének a díszpolgári cím adományozásáról szóló 13/2000.(VIII.17.) önkormányzati rendelete szabályoz.

(13) Az önkormányzat által alapított elismerés a „Polgármesteri dicséret, amelyet Erdőtelek községi Önkormányzat Képviselő-testületének a „Polgármesteri dicséret” elismerés adományozásáról szóló 10/2009.(VII.27.) önkormányzati rendelete szabályoz.

2. §

(1) A képviselő-testület létszáma 7 fő. Az önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület) tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2)    A képviselő-testület bizottságai: Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság, Ügyrendi Bizottság. A bizottságok tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

Feladatok és hatáskörök

3. §

(1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait szervei, intézményei, társulás, szerződésen alapuló feladatellátás útján biztosítja.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a) a sport feladatok támogatásáról,

b) a településüzemeltetési feladatokról,

c) közreműködik a foglalkoztatás szervezésében,

d) a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról,

e) a Gondozási Központ fenntartásáról,

f) civil szervezetek támogatásáról,

g) önkormányzati kiállítóhely (Faluház) fenntartásáról.

(3) Feladatok önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárást folytat le, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. A képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában, az éves költségvetésben, – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.

4.§

(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az éves munkaterv elfogadása,

b) költségvetési éven belüli hitel felvétele.

(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását, valamint azok címzettjeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

A képviselő-testület működése

5.§

(1) A Képviselő-testület:

a) alakuló,

b) rendes,

c) rendkívüli

ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályozatásuk esetén a korelnök jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására.

Az alakuló ülés

6.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését – amelyet a megválasztott polgármester hív össze – a választástól számított tizenöt napon belül tartja meg. Az ülést a korelnök nyitja meg, és vezeti azt a polgármester illetményének, költségtérítésének meghatározásáig.

(2) A megbízóleveleket a helyi választási bizottság elnöke adja át, miután beszámolt a választás eredményéről.

(3) A megbízólevelek átvétele után a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Elsőként a polgármester tesz esküt, melyet a helyi választási bizottság elnöke mond elő. A képviselő-testület tagjai a polgármester előtt teszik le az esküt.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésén kerül sor az alpolgármester megválasztására, ebben a minőségben történő eskütételére, az esküokmányok aláírására, a bizottságok megválasztására, a polgármester és alpolgármester havi illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének illetve a képviselők tiszteletdíjának megállapítására.

(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt a képviselő-testület előtt teszi le, azon az első ülésen, amelyen részt vesz.

A rendes ülés

7. §

(1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számú, de évente legalább 11 rendes ülést tart, mely általában minden hónap harmadik csütörtökjén 14,00 órakor kezdődik.

(2) A polgármester, vagy az ülés összehívására jogosult a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(3) Az ülések helyszíne a Polgármesteri Hivatal ülésterme, de ettől eltérő helyszínen, kihelyezett ülés is tartható.

(4) A képviselő-testület augusztus hónapban ülésszünetet tart.

(5) A rendes ülések időpontjáról és napirendjéről a hivatal hirdetőtábláján elhelyezett egész éves kifüggesztéssel kell gondoskodni.

8. §

(1) A Képviselő-testület éves munkaterve alapján végzi munkáját, melynek elkészítéséről a Polgármester köteles gondoskodni.

(2) A munkaterv összeállítása során javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) bizottság(ok),

c) kisebbségi önkormányzat, vagy a kisebbségi szószóló,

d) jegyző,

e) önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját és helyét,

b) napirendjét,

c) a napirendi pontok előadóit.

(4) A munkatervet elfogadásra a képviselő-testület decemberi ülésén kell előterjeszteni. A munkatervhez csatolni kell javaslatát, véleményét is.

(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a települési képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) kisebbségi önkormányzat elnökét,

e) az önkormányzati intézmények vezetőit,

f) a község díszpolgárait.

(6) A képviselő-testület tagjain kívül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a díszpolgárt,

b) az önkormányzati intézmények vezetőit

(7) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a polgármesteri hivatal ügyintézőit,

b) akit a Polgármester az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívott. 

9. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A meghívóhoz írásbeli előterjesztést is csatolni kell minden olyan előterjesztéshez, mely határozathozatalt kíván. Indokolt esetben szóbeli előterjesztés alapján is hozható határozat.

(3) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható az önkormányzati rendelet megalkotása, valamint a normatív határozatok.

(4) A meghívót olyan időpontban kell elküldeni, hogy azt az érintettek a Képviselő-testület ülése előtt legalább 3 nappal megkapják.

A rendkívüli ülés

10. §

(1) Rendkívüli esetekben a polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontokban is összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni:

a) a képviselő-testület 1/4-ének, vagy

b) bármely bizottság írásbeli kezdeményezésére.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolta.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét és időpontjára vonatkozó javaslatot, a tárgyalásra javasolt ügy lényegét, és a rendkívüli testületi ülés összehívásának indokát.

(5) Az indítványt a polgármesternek kell benyújtani, aki gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról 3 napon belül.

(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület meghívó nélkül, rövid úton telefonon, szóban, vagy e-mail útján is összehívható.

A képviselő-testület ülése

11. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha legalább 4 fő képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést, 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület ülései nyilvánosak, azon a lakosság részéről jelen lévők, a napirendekhez külön meghívottak a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(4) Zárt ülés tartása esetén a polgármester felkéri az ülésterem elhagyására mindazokat, akik a zárt ülésen nem vehetnek részt.

(5) Zárt ülés tartásához az érintett nyilatkozatát lehetőség szerint írásban az ülést megelőzően kell beszerezni, és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Az érintett személy a képviselő-testület ülésén szóban is bejelentheti, ha a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz nem járul hozzá. Nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Az interpelláció szabályai

12. §

(1) A települési képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság(ok) elnökéhez, kisebbségi önkormányzathoz, valamint a jegyzőhöz – önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában – írásban interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Interpellációnak az a kérdés – illetve problémafelvetés – tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a képviselők a napirendek megtárgyalását követő „Indítványok, bejelentések” napirend keretében nyújthatják be.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább
3 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(5) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ; e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen dönteni kell a képviselő-testületnek. 

Kérdésfeltétel

13. §

(1) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) A kérdés joga a települési képviselőket és a meghívottakat a napirendek megtárgyalását követő „Egyebek” napirend keretében illeti meg.

(3) Kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság(ok) elnökéhez, a képviselő-testület más tagjához, kisebbségi önkormányzathoz, és a jegyzőhöz lehet intézni. A kérdésre az érintett az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület 

A képviselő-testület ülésének vezetése

14. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést;

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére;

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről;

d) előterjeszti a napirendi javaslatot;

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát;

f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

g) hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozhatja a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

h) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel;

j) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti;

k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt.

(4) A napirendi pont elhalasztására az előterjesztő és bármely települési képviselő tehet javaslatot. A javaslatot indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(6) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(7) A napirendi pontok tárgyalása előtt a meghívottakon kívül a jelenlévők részére kérdésfeltevés és interpelláció lehetőségét biztosítja mind a képviselő-testület, mind a polgármester és a jegyző felé.

Döntéshozatal

15. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.

(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(4) A módosító indítványt annak előterjesztője a szavazásig visszavonhatja.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(6) Minősített többség – 4 fő képviselő „igen” szavazata – szükséges a minősített többséget igénylő kérdések eldöntéséhez.

(7) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt bármely képviselő javaslatára szünet elrendelése után a javaslat újból szavazásra bocsátható.

(8) Amennyiben ismételten nem születik döntés, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni.

(9) Egy a képviselő-testület által már korábban eldöntött kérdés újratárgyalását a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti. Az újratárgyalást a kezdeményezőnek részletesen indokolnia kell.

(10) Az újratárgyalásról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek az egyeneságbeli rokonát és ennek házastársát, a testvérét, a házastársát, vagy az élettársát az ügy személyesen érinti.

(12) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

16. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat zárt ülés esetén.  A titkos szavazást a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti, melynek elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A titkos szavazás lebonyolítását az ülésen erre az alkalomra létrehozott ad hoc bizottság végzi, urna igénybe vételével. A bizottság tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Név szerinti szavazás tartható bármely képviselő-testületi tag javaslatára határozat, normatív határozat, rendelet meghozatalához. A név szerinti szavazásról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A névszerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselő-testületi tagot személy szerint szólít, és a választ („igen”, „nem”, „tartózkodom”) a névsorban rögzíti.

(7) Név szerinti szavazást kell tartani hitelfelvétel esetén.

(8) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról nyílt szavazással, vita nélkül határoz.

(9) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

A képviselő-testület döntései

17. §

(1) A képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) a két ülés közötti időszakban történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról,

c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról,

d) ügyrendi kérdésekben való döntésről,

e) az ülésvezető által tájékoztató jelleggel adott bejelentések tudomásul vételéről,

f) tagjai közül 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő megválasztásáról.

18. §

(1) Önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) helyi kisebbségi önkormányzat,

d) a jegyző.

(2) A kezdeményezést a Polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Új rendelet megalkotása esetén a rendelet tervezetét a bizottságok elnökei véleményezik.

(4) Rendelet előkészítésére a képviselő-testület ideiglenes bizottságot is létrehozhat. 2011. július l-től a rendeletek előkészítésébe a társadalmi szervezetek is bevonhatóak.

(5) Szükség esetén az ideiglenes bizottság létrehozásáról, illetve az előkészítésbe társadalmi szervezetek bevonásáról, azok köréről az egyes rendeletek megalkotásának kezdeményezésekor a képviselő-testület egyedileg határoz.

(6) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezet érdemi vitája előtt közmeghallgatást lehet tartani.

(7) A rendeletekhez a jegyző előzetes hatásvizsgálatot és indokolást terjeszt elő.

(8) A hatályos önkormányzati rendeletek hatályosulását, utólagos hatásvizsgálatát évente/kétévente a jegyző végzi el, melyről beszámol a képviselő-testületnek.

(9) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztéssel történik. A rendelet ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatalban bárki számára megtekinthető.

(10) A rendelet kivonatát meg kell jelentetni a Kisbíróban is, valamint teljes terjedelmében közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.

(11) A rendeletet meg kell küldeni a települési képviselőknek, valamint 1 példányát a községi könyvtárban meg kell őrizni.

(12) A hatályos önkormányzati rendeletek felsorolását e rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

(13) A képviselő-testület normatív határozatát ki kell hirdetni az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint. 

19. §

(1) A képviselő-testület rendeleteinek megjelölésére a jogalkotásról szóló jogszabályi előírások vonatkoznak.

(2) A képviselő-testület határozatainak megjelölése tartalmazza a határozat sorszámát a naptári év elejétől kezdődő folyamatos számozás szerint, valamint az évszámot és az önkormányzat rövidítését a következők szerint:

 „…./20….(hó, nap) képviselő-testületi határozat”

(3) A képviselő-testület határozatairól a Jegyző nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza:

a) a határozat számát, tárgyát,

b) meghozatalának időpontját,

c) a végrehajtás (jelentéstétel) határidejét és felelősét,

d) a végrehajtásra vonatkozó bejegyzést.

(4) A rendeletek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség szerint kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A hatályos rendeleteket választási ciklusonként felül kell vizsgálni.

A képviselő-testület dokumentumai

20. §

(1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül. A hangfelvételt tartalmazó adathordozók nem selejtezhetők. A hangfelvétel alapján három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyv kivételével - a községi könyvtárban kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) az ülésen megjelent települési képviselők és a megjelent meghívottak névsorát,

c) távolmaradt települési képviselők nevét,

d) az elfogadott napirendet, ezen belül napirendi pontonként:

da) az előterjesztés címét, előadóját,

db) ha az írásos előterjesztéshez kiegészítés vagy módosítás hangzott el, annak rövid tartalmát,

dc) a napirendi ponthoz kapcsolódó kérdést és a kérdező nevét,

dd) a kérdésre adott válasz lényegét,

de) a vitában felszólalók nevét, a hozzászólások lényegét,

df) a hozzászólásokra tett észrevételt tömören,

dg) a szavazás számszerű eredményét,

dh) a hozott döntés szószerinti szövegét,

di) a napirend után elhangzott kérdéseket, interpellációkat és ezekre adott választ, illetve az ennek alapján hozott határozatot, valamint az egyéb bejelentéseket.

(3) A jegyzőkönyv évenkénti beköttetéséről a jegyző köteles gondoskodni.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést vezető korelnök, a jegyző és a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(5) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, írásos előterjesztéseket és – a jegyzőkönyv eredeti példányához – a jelenléti ívet.

(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv és mellékletei a polgármesteri hivatal nyitvatartási idejében bárki számára hozzáférhető.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

21. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a helyi társadalmi szerv vezető testülete,

d) választópolgárok 10 %-a.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást a választópolgárok 20 %-ának kezdeményezésére.

(3) A népi kezdeményezést a polgármesterhez nyújtja be a választópolgárok 5 %-a.

(4) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 10 %-a nyújtott be.

(5) A helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni az azt kezdeményezők képviselőjét.

Községi fórumok

22. §

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal – előre meghirdetett és a munkatervben meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ezen túlmenően szükség szerint tart közmeghallgatást.

(3) A közmeghallgatást kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a politikai pártok helyi szervezetei,

d) helyi társadalmi szervezetek.

(4)

(5) A közmeghallgatáson a jelenlévő állampolgárok a tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódóan közérdekű kérdést intézhetnek, illetve javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai felé.

(6) A közmeghallgatáson jelen kell lennie a képviselő-testület tagjainak és a jegyzőnek. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatáson feltett észrevételeket, javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. A megtett intézkedésekről a képviselő-testület a következő közmeghallgatáson beszámol.

(8) A közmeghallgatás előkészítése a polgármester feladata.

(9) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a lakosságot hangos hirdetőn és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell.

(10) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő kérdésekben – a lakosság tájékoztatása, illetve véleményének kikérése érdekében – szükség szerint falugyűlést tarthat. A falugyűlés megtartására megfelelően irányadók a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok.

Polgármester, Alpolgármester, Jegyző

23. §

(1) A polgármester

a) elősegíti a község fejlődését,

b) elősegíti a helyi közszolgáltatások fejlődését,

c) megőrzi és gyarapítja a község vagyonát,

d) a képviselő-testület működési feltételeit megteremti, munkáját megszervezi, összehangolja,

e) segíti a települési képviselők, bizottsági elnökök munkáját,

f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kialakítja velük az együttműködés formáit,

g) feladata a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, segítése,

(2) A polgármester fogadóórája:

Hétfő:              8.00 órától       16.00 óráig,

Szerda:             8.00 órától       16.00 óráig,

(3) Illetményét és költségtérítését a képviselő-testület állapítja meg a pénzügyi bizottság javaslatára. Szabadságát a polgármesteri hivatal tartja nyilván.

24. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén képviseli az önkormányzatot a társulási tanácsban, illetve azokon a fórumokon, amelyre vonatkozó képviselettel a polgármester megbízza. Ellátott feladatáról beszámol a polgármester és a képviselő-testület felé.

25. §

(1) A Jegyzőnek az önkormányzat munkájával kapcsolatos feladatai:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

d) közreműködik a lakosság tájékoztatásában.

(2) A jegyző ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:            8.00 órától       12.00 óráig,

Szerda:           8.00 órától       12.00 óráig,

Péntek:           8.00 órától       12.00 óráig.

Polgármesteri Hivatal

26. §

(1) A Képviselő-testület önálló hivatalt hoz létre Erdőtelek községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elnevezéssel.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.

(3) A polgármesteri hivatal munkarendje:

Hétfő:             7.30 órától      16.00 óráig,

Kedd:              7.30 órától      16.00 óráig,

Szerda:            7.30 órától      16.00 óráig,

Csütörtök:      7.30 órától      16.00 óráig,

Péntek:            7.30 órától      13.30 óráig.

(4) A polgármesteri hivatal fizikai alkalmazottai esetében a munkarend – a munkakör sajátosságaira tekintettel – a munkaköri leírásban az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapítható.

(5) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási ideje az alábbiak szerint alakul:

Hétfő:             8.00 órától      16.00 óráig,

Kedd:              zárva,

Szerda:            8.00 órától      16.00 óráig,

Csütörtök:      zárva,

Péntek:            8.00 órától      12.00 óráig.

(6) A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület bizottságai

27. §

(1)      A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:

a.)       Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

b.)      Ügyrendi Bizottság

(2)      Az állandó bizottságok létszáma:

a.)       Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság    5 fő

b.)      Ügyrendi Bizottság                                           5 fő

(3)      A két állandó bizottság mellett egy adott kérdéskör megtárgyalásának előkészítésére ad hoc bizottság is létrehozható. Az ad hoc bizottság létrehozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(4)      Az ad hoc bizottság megszűnik, ha az adott kérdéskört a képviselő-testület ülésén tárgyalta és a kérdésben döntés született.

(5)      A bizottság működésének főbb szabályait jelen rendelet tartalmazza. A részletszabályokat – jelen rendelet rendelkezéseivel összhangban – a bizottság ügyrendjében állapítja meg. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el.

28. §

(1) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót, és az írásos előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják.

(3) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.

(4) A bizottságok határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottságok ülése nyilvános. Zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a Polgármestert és az Alpolgármestert, valamint a Jegyzőt, legalább 5 nappal korábban értesíteni kell.

(7) A bizottságok döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott személy.

(8) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a polgármesteri hivatal útján – gondoskodik.

29. §

(1) A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság feladatköre:

a) Véleményezi az önkormányzat éves költségvetése végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást).

b) Negyedévente vizsgálja az éves költségvetés végrehajtását, szükség esetén javaslatot tesz a költségvetés módosítására.

c) Részt vesz az önkormányzati intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzésében.

d) Megtárgyalja és véleményezi az önkormányzati gazdálkodásról szóló éves és évközi beszámolókat, valamint a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet.

e) Javaslatot tesz a Polgármester illetményének emelésére, jutalmazására.

f) 

g) Kivizsgálja a polgármesterrel és a képviselőkkel szemben felmerült összeférhetetlenségi ügyet, és javaslatot tesz ezzel kapcsolatban a képviselő-testület felé.

(2)

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladatköre:

a.)         A jegyző előterjesztése alapján véleményezi a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatát és a szükséges módosításokat.

b)        Véleményezi a képviselő-testület éves munkatervének tervezetét.

c)         Véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett új rendelet-tervezeteket.

d)        Véleményezi az önkormányzat költségvetési koncepciójának, valamint éves költségvetésének tervezetét.

e)         A bizottság jelenlévő 2 tagja ellátja a képviselő-testület ülésein a titkos szavazások lebonyolítását, valamint ismerteti a szavazatszámlálás eredményét.

f)         Ellátja a vagyonnyilatkozatok kezelésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(4)

Települési képviselő

30. §

(1) A lakossággal való közvetlen kapcsolattartás és a mindennapi problémák jobb megismerése érdekében a település területét a testület 6 képviselő között felosztja. A képviselőnkénti felosztást a V. számú melléklet tartalmazza.

(2)     A települési képviselőknek megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjat állapít meg a képviselő-testület, melynek összege 2014.január hónatól:

bizottság elnöke                                            62.400 Ft/hó

bizottsági tag                                                 46.800 Ft/hó

települési képviselő                                       30.400 Ft/hó

bizottságok nem képviselő tagjai részére     10.000 Ft/hó

(3) A képviselőknek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általa számlával igazolt, szükséges költségének kifizetését a polgármester engedélyezi.

(4) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható. A csökkentésre bármely települési képviselő tehet javaslatot.

(5) A tiszteletdíjat havonta a polgármesteri hivatal számolja el, és gondoskodik annak legkésőbb minden hó 15-i kifizetéséről.

Az önkormányzat társulásai

31. §

(1) Az önkormányzat társulásra átruházott feladatait a 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A társulási tanácsban a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviseletre a korelnök jogosult, melyről be kell számolnia a polgármester és a képviselő-testület felé.

(3) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását az 5. számú függelék tartalmazza.

Az Önkormányzat gazdálkodása és vagyona

32. §

(1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A költségvetési ellenőrzést a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat nevében kötelezettséget a Polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat.

(4) A kötelezettség-vállalás ellenjegyzésére a Jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(5) Az Önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(6) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2004.(III.29.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) Az önkormányzat címrendjét a rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.

Együttműködés a helyi kisebbségi önkormányzattal

33. §

(1) Az Erdőtelek község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településen működő helyi kisebbségi önkormányzattal való együttműködést kötelező közfeladatának tekinti.

(2) A kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges ingatlant térítésmentesen biztosítja a kisebbségi önkormányzat működésének időtartamára.

(3) A polgármesteri hivatal köteles a helyi kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni az alábbiak szerint:

a) helyiséget biztosít a kisebbségi önkormányzati ülések, a fogadóórák és kisebbségi önkormányzat által szervezett rendezvények számára,

b) a kisebbségi önkormányzati ülések meghívóit, írásos előterjesztéseit sokszorosítja és eljuttatja a címzettekhez,

c) a polgármesteri hivatal rendelkezésére álló, a kisebbséggel kapcsolatos információkat, adatokat a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja,

d) a jegyző gondoskodik a kisebbségi önkormányzat határozatainak közzétételéről,

e) a jegyző szakmai segítséget nyújt a kisebbségi önkormányzati döntések előkészítéséhez, a kisebbséget érintő jogszabályokról tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatot,

f) a polgármesteri hivatal ellátja a gazdálkodási feladatokat a képviselő-testület és a kisebbségi önkormányzat által megkötött együttműködési megállapodás alapján.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

34. §

Hatályát veszti Erdőtelek községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995.(II.17) önkormányzati rendelete és az ezen rendelet módosításáról szóló 1/1998.(X.29.) ör., 2/1998.(X.29.) ör., 1/1999.(I.21.) ör., 6/1999.(VII.15.) ör., 14/2000.(VIII.17.) ör., 16/2000.(XI.16.) ör., 12/2001.(X.18.) ör., 13/2002.(X.29.) ör., 1/2003.(I.16.) ör., 3/2003.(II.13.) ör., 14/2003.(IX.17.) ör., 17/2003.(XI.19.) ör., 3/2004.(I.21.) ör., 15/2004.(III.29.) ör., 7/2005.(IV.25.) ör., 8/2005.(VI.23.) ör., 11/2005.(IX.28.) ör., 18/2006.(X.16.) ör., 4/2007.(I.29.) ör., 13/2007.(III.28.) ör., 16/2007.(VII.20.) ör., 20/2007.(X.24.) ör., 4/2008.(I.21.) ör., 5/2008.(II.20.) ör., 16/2008.(VII.24.) ör., 13/2009.(IX.14.) ör., 20/2009.(XII.14.) ör., 6/2010.(II.15.) ör., 14/2010.(X.19.) ör.

Záró rendelkezések

35. §

Ez a rendelet 2011. április 15-én lép hatályba.

Erdőtelek, 2014. január 16.

                            Forgács Jánosné                                         Lőcseiné Nagy Mária
                               polgármester                                                        jegyző

A rendelet kihirdetve:

Erdőtelek, 2014. január 20.

Lőcseiné Nagy Mária
jegyző