Erdőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Ügyrendi Bizottság véleményezését követően Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

Erdőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában^[1]

 foglalt felhatalmazás alapján az Ügyrendi Bizottság véleményezését követően Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §    
(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Erdőtelek Község Önkormányzata.
(2)    Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
3358 Erdőtelek, Fő utca 105.
(3)    Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Erdőtelek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4)    Az önkormányzat illetékességi területe:
Erdőtelek község közigazgatási területe.
2. §    Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. §    Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. §    Az önkormányzat hivatalos lapja az „Erdőtelki Kisbíró”
5. §    A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét jelen szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. § 

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
   Erdőtelek Község Önkormányzata.
2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
   3358 Erdőtelek, Fő utca 105.
3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
   Erdőtelek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
4. Az önkormányzat illetékességi területe:
   Erdőtelek község közigazgatási területe.

2. §Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. §Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. §Az önkormányzat hivatalos lapja az „Erdőtelki Kisbíró”

5. §A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét jelen szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre

1. §Erdőtelek községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

2. §A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

3. §Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

1. a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
2. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet
A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

1. §A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

2. § 

1. Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
2. A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
3. A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
4. A munkaterv tartalmazza
   1. az ülések időpontját,
   2. az adott ülésen tárgyalandó témákat,
   3. az előterjesztő megnevezését,
   4. az előterjesztésben közreműködőket,
   5. szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

3. § 

1. Rendkívüli ülést kell összehívni
   1. az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
   2. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
   3. ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
2. Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
   

III. Fejezet
A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

1. §A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

2. § 

1. Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
2. A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
3. A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
4. A munkaterv tartalmazza
   1. az ülések időpontját,
   2. az adott ülésen tárgyalandó témákat,
   3. az előterjesztő megnevezését,
   4. az előterjesztésben közreműködőket,
   5. szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

3. § 

1. Rendkívüli ülést kell összehívni
   1. az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
   2. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
   3. ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
2. Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
   

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

12. §    
(1)    A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. 
(2)    A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3)    A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4)    Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
13. §    A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
14. §    A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
15. §    
(1)    A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2)    A meghívónak tartalmaznia kell
a)    az ülés helyét,
b)    az ülés időpontját,
c)    a tervezett napirendeket,
d)    a napirendek előadóit,
e)    a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3)    A meghívóhoz mellékelni kell az egyes napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket.
(4)    A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt lehetőség szerint legalább 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(5)    A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a)    a képviselőknek,
b)    a jegyzőnek,
c)    a tanácskozási joggal rendelkező intézményvezetőknek,
d)    a bizottságok nem képviselő tagjainak, 
e)    a nem állandó meghívottaknak
f)    a díszpolgároknak,
g)    az előterjesztőknek 
h)    a nemzetiségi önkormányzat elnökének és
i)    akiket az ülés összehívója megjelöl.
16. §    
(1)    A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2)    Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a)    telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b)    elektronikus levélben (e-mailben),
c)    egyéb szóbeli meghívással.
(3)    A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell – amennyiben rendelkezésre áll - az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
17. §    
(1)    A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2)    A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a)    a jegyzőt,
b)    a bizottság nem képviselő tagját,
c)    a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,
d)    az illetékes országgyűlési képviselőt,
e)    az intézményvezetőket, 
f)    a díszpolgárokat,
g)    a nemzetiségi önkormányzat elnökét
(3)    Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
18. §    
(1)    A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a munkaterv kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az elfogadást követően, a januári ülést megelőzően meg kell tenni.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

12. § 

1. A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
2. A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
3. A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
4. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

13. §A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

14. §A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

15. § 

1. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik
2. A meghívónak tartalmaznia kell
   1. az ülés helyét,
   2. az ülés időpontját,
   3. a tervezett napirendeket,
   4. a napirendek előadóit,
   5. a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
3. A meghívóhoz mellékelni kell az egyes napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket.
   
4. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt lehetőség szerint legalább 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
5. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
   1. a képviselőknek,
      
   2. a jegyzőnek,
   3. a tanácskozási joggal rendelkező intézményvezetőknek,
   4. a bizottságok nem képviselő tagjainak,
   5. a nem állandó meghívottaknak
   6. a díszpolgároknak,
   7. az előterjesztőknek
   8. a nemzetiségi önkormányzat elnökének és
   9. akiket az ülés összehívója megjelöl.

16. § 

1. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
2. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
   1. telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
   2. elektronikus levélben (e-mailben),
   3. egyéb szóbeli meghívással.
3. A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell – amennyiben rendelkezésre áll - az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

17. § 

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
   1. a jegyzőt,
   2. a bizottság nem képviselő tagját,
   3. a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,
   4. az illetékes országgyűlési képviselőt,
   5. az intézményvezetőket,
   6. a díszpolgárokat,
   7. a nemzetiségi önkormányzat elnökét
3. Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

18. § 

1. A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a munkaterv kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
2. Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az elfogadást követően, a januári ülést megelőzően meg kell tenni.
   

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

19. §    
(1)    A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a)    a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
b)    a napirend előterjesztése, elfogadtatása, 
c)    az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, 
d)    tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között eltelt időszak önkormányzatot érintő fontos történéseiről
e)    napirendenként
ea)    a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, 
eb)    a vita összefoglalása,
ec)    az indítványok szavazásra való feltevése,
ed)    a határozati javaslatok szavaztatása,
ee)    a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef)    a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f)    a rend fenntartása,
g)    az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h)    az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i)    az ülés bezárása,
j)    tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
20. §    
(1)    A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2)    Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
21. §    
(1)    Jegyzőkönyv-hitelesítők száma ülésenként 2 fő. Személyükre az ülés kezdetén az ülés vezetője tesz javaslatot.
(2)    Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, feladatuk az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
22. §    
(1)    Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2)    A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
23. §    
(1)    A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2)    A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3)    A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4)    A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
24. §    
(1)    A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(2)    Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.  Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.
25. §    
(1)    Az előterjesztések kötelező minimális tartalmi elemei:
a)    az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b)    a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c)    a téma ismertetése, 
d)    a jogszabályi háttér bemutatása,
e)    érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f)    anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
g)    egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
h)    rendelettervezet esetén a rendelettervezet indoklása, hatástanulmány.
(2)    A költségvetési rendelet, illetve költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
a)    a költségvetési rendeletet és a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
b)    a költségvetési rendeletet és a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,
26. §    A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
27. §    A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni, aki reagál az elhangzott észrevételekre.
28. §    Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra.
29. §    
(1)    A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2)    A határozati javaslat részei
a)    a határozat szövege,
b)    a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba)    a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb)    a határozat végrehajtásának időpontja.
(3)    A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
30. §    A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
31. §    A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
32. §    Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

19. § 

1. A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
   1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
   2. a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
   3. az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
   4. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között eltelt időszak önkormányzatot érintő fontos történéseiről
   5. napirendenként
      105. a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
      106. a vita összefoglalása,
      107. az indítványok szavazásra való feltevése,
      108. a határozati javaslatok szavaztatása,
      109. a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
      110. a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
   6. a rend fenntartása,
   7. az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
   8. az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
   9. az ülés bezárása,
   10. tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

20. § 

1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

21. § 

1. Jegyzőkönyv-hitelesítők száma ülésenként 2 fő. Személyükre az ülés kezdetén az ülés vezetője tesz javaslatot.
2. Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, feladatuk az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

22. § 

1. Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

23. § 

1. A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
2. A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
3. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
4. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

24. § 

1. A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
2. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.  Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

25. § 

1. Az előterjesztések kötelező minimális tartalmi elemei:
   1. az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
   2. a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
   3. a téma ismertetése,
   4. a jogszabályi háttér bemutatása,
   5. érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
   6. anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
   7. egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
   8. rendelettervezet esetén a rendelettervezet indoklása, hatástanulmány.
2. A költségvetési rendelet, illetve költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
   1. a költségvetési rendeletet és a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
   2. a költségvetési rendeletet és a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

26. §A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

27. §A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni, aki reagál az elhangzott észrevételekre.

28. §Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra.

29. § 

A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

1. A határozati javaslat részei
   1. a határozat szövege,
   2. a végrehajtást igénylő döntéseknél
      27. a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
      28. a határozat végrehajtásának időpontja.
2. A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

30. §A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

31. §A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

32. §Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

4. A képviselőtestület döntései

33. §    
(1)    A képviselő-testület döntései
a)    a határozat,
b)    a rendelet.
(2)    A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a)    a napirend meghatározásáról,
b)    az ügyrendi kérdésekről,
c)    a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
34. §    
(1)    A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a)    nyílt szavazással, ezen belül:
aa)    nem név szerinti nyílt szavazással
ab)    név szerinti nyílt szavazással,
b)    titkos szavazással
hozza.
(2)    A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. 
(3)    A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4)    A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. 
35. §    
(1)    A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2)    A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság jelenlévő képviselő tagjai gondoskodnak. Amennyiben a jelenlévő bizottsági tagok száma nem éri el a 2 főt, a titkos szavazás lebonyolításához létszámát ki kell egészíteni 2 főre a jelenlévő képviselők közül.
(3)    A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4)    A titkos szavazás eredményéről a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazólapokat a szavazást követően meg kell semmisíteni.
36. §    Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
37. §    A képviselő-testület - 37. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Erdőtelek Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a   ......................................  -ról.
38. §    A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
39. §    A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Erdőtelek Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
40. §    
(1)    A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2)    Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3)    A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
(4)    Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5)    Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
41. §    
(1)    Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását a következő hónapra 50 %-kal csökkenti.
(2)    Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
42. §    
(1)    Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2)    Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3)    A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4)    Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.
43. §    
(1)    Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2)    Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3)    A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
44. §    
(1)    A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között eltelt időszak fontos eseményeiről.
(2)    A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
45. §    Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

4. A képviselőtestület döntései

33. § 

1. A képviselő-testület döntései
   1. a határozat,
   2. a rendelet.
2. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
   1. a napirend meghatározásáról,
   2. az ügyrendi kérdésekről,
   3. a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

34. § 

1. A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
   1. nyílt szavazással, ezen belül:
      1. nem név szerinti nyílt szavazással
      2. név szerinti nyílt szavazással,
   2. titkos szavazással

hozza.

2. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik.
3. A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
4. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

35. § 

1. A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
2. A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság jelenlévő képviselő tagjai gondoskodnak. Amennyiben a jelenlévő bizottsági tagok száma nem éri el a 2 főt, a titkos szavazás lebonyolításához létszámát ki kell egészíteni 2 főre a jelenlévő képviselők közül.
3. A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
4. A titkos szavazás eredményéről a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazólapokat a szavazást követően meg kell semmisíteni.

36. §Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

37. §A képviselő-testület - 37. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Erdőtelek Község Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a ............................................................... -ról.

38. §A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

39. §A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Erdőtelek Község Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

40. § 

1. A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
2. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
3. A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
4. ^[2]Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
5. Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

41. § 

1. Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását a következő hónapra 50 %-kal csökkenti.
2. Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

42. § 

1. Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
2. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
3. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
4. Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

43. § 

1. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
2. Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
3. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

44. § 

1. A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között eltelt időszak fontos eseményeiről.
2. A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

45. §Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

46. §    
(1)    A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2)    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
47. §    
(1)    A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés a-m) pontokat.
(2)    A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3)    A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4)    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5)    Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6)    A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a)    egy példányt a hivatalban kerül elhelyezésre (ez az irattári példány), 
b)    egy példányt meg kell küldeni a könyvtár részére 
c)    A kormányhivatal példánya elektronikus úton kerül feltöltésre.
(7)    A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a)    a meghívót,
b)    a jelenléti ívet,
c)    az írásos előterjesztéseket,
d)    minden olyan anyagot, mely rendelkezésre áll és képviselő-testület ülésén elhangzottakhoz kapcsolódik, 
(8)    A zárt ülés jegyzőkönyve egy papírformátumú példányban készül a kormányhivatal részére elektronikus úton feltöltött példányon kívül. Őrzéséről a hivatalban kell gondoskodni. 
48. §    
(1)    A Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2)    A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

5. A jegyzőkönyv

46. § 

1. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

47. § 

1. A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés a-m) pontokat.
2. A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
3. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
4. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
5. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
6. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
   1. egy példányt a hivatalban kerül elhelyezésre (ez az irattári példány),
   2. egy példányt meg kell küldeni a könyvtár részére
   3. A kormányhivatal példánya elektronikus úton kerül feltöltésre.
7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
   1. a meghívót,
   2. a jelenléti ívet,
   3. az írásos előterjesztéseket,
   4. minden olyan anyagot, mely rendelkezésre áll és képviselő-testület ülésén elhangzottakhoz kapcsolódik,
8. A zárt ülés jegyzőkönyve egy papírformátumú példányban készül a kormányhivatal részére elektronikus úton feltöltött példányon kívül. Őrzéséről a hivatalban kell gondoskodni.

48. § 

1. A Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
2. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

49. §    
(1)    Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2)    Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(3)    A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(4)    A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(5)    A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. §    A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le levezető elnök segítségével. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 
51. §    
(1)    A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat. 
(2)    A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3)    A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4)    A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
52. §    Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
53. §    A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
54. §    
(1)    A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést ( a továbbiakban: fórum) tart.
(2)    A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
(3)    A fórumon a képviselő köteles részt venni.
(4)    A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
55. §    Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az résztvevő önszerveződő közösségek képviselőit.

IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

49. § 

1. Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
2. Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
3. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
4. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
5. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. §A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le levezető elnök segítségével. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § 

1. A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
2. A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
3. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
4. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

52. §Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

53. §A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

54. § 

1. A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést ( a továbbiakban: fórum) tart.
2. A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
3. A fórumon a képviselő köteles részt venni.
4. A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

55. §Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az résztvevő önszerveződő közösségek képviselőit.

V. Fejezet
A települési képviselő

56. §    
(1)    A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a)    tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b)    lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c)    képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d)    a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2)    A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a)    a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b)    a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c)    a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni. 
57. §    
(1)    A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
58. §    
(1)    Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(2)    A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(3)    Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal következő hónap időtartamára 50 %-kal csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

V. Fejezet
A települési képviselő

56. § 

1. A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
   1. tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
   2. lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
   3. képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
   4. a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
2. A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
   1. a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
   2. a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
   3. a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

57. § 

1. A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

58. § 

1. Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
2. A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
3. Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal következő hónap időtartamára 50 %-kal csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
   

VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

59. §    A képviselő-testület szervei:
a)    a polgármester (alpolgármester),
b)    a képviselő-testület bizottsága,
c)    a jegyző,
d)    a Polgármesteri Hivatal,
e)    a társulás.

VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

59. §A képviselő-testület szervei:

1. a polgármester (alpolgármester),
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a jegyző,
4. a Polgármesteri Hivatal,
5. a társulás.

6. A polgármester és az alpolgármester

60. §    
(1)    A polgármester főállású tisztségviselő.
(2)    A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
61. §    
(1)    A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2)    A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
62. §    
(1)    A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
a)    segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b)    meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c)    kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d)    fogadóórát tart,
e)    nyilatkozik a sajtónak.
(2)    A polgármester fogadóórája: Hétfő és szerda 8-16 óráig.
(3)    A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
63. §    A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
64. §    Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.

6. A polgármester és az alpolgármester

60. § 

1. A polgármester főállású tisztségviselő.
2. A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

61. § 

1. A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
2. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

62. § 

1. A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
   1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
   2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
   3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
   4. fogadóórát tart,
   5. nyilatkozik a sajtónak.
2. A polgármester fogadóórája: Hétfő és szerda 8-16 óráig.
3. A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

63. §A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

64. §Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.

7. A képviselő-testület bizottságai, tanácsnoka

65. §    A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
66. §    A képviselő-testület állandó bizottságai
a)    az ügyrendi bizottság,
b)    a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság,
67. §    
(1)    Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2)    A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: 
a)    a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
b)    a képviselő-testület elé kerülő új rendeletek tervezetei
(3)    Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre
a)    véleményezi a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát,
b)    az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
c)    véleményezi a képviselő-testület elé kerülő új rendeletek tervezetét
d)    ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
e)    döntést hoz, vagy véleményez a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
f)    ellátja a képviselő-testület ülésein a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat
g)    a költségvetési koncepció tervezet véleményezése
h)    méltatlansági eljárás lefolytatása
68. §    
(1)    A pénzügyi bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2)    A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül
a)    a költségvetési koncepció tervezet, zárszámadás tervezet véleményezése,
b)    a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
c)    a féléves, háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,
d)    javaslatot tesz a polgármester jutalmazására  
e)    ellenőrzési feladatok ellátása.
f)    döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
g)    pénzügyi tájékoztatás adása,
69. §    
(1)    A képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések 
a)    az éves költségvetési terv,
b)    a féléves költségvetési beszámoló,
c)    az éves zárszámadási rendelet,
70. §    
(1)    A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. 
(2)    A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
71. §    A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
72. §    
(1)    A bizottságok a létrehozásukat követően határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(2)    A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.
73. §    
(1)    A képviselő-testület 1 fő tanácsnokot választ.
(2)    A tanácsnok feladata a települési csatornaberuházás kapcsán: 
a)    Kapcsolatot tart a lakosság és az önkormányzat között.
b)    Továbbítja a beruházással kapcsolatos észrevételeket a polgármester felé,
c)    Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

7. A képviselő-testület bizottságai, tanácsnoka

65. §A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

66. §A képviselő-testület állandó bizottságai

1. az ügyrendi bizottság,
2. a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság,

67. § 

1. Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.
2. A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
   1. a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
   2. a képviselő-testület elé kerülő új rendeletek tervezetei
3. Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre
   1. véleményezi a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát,
   2. az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
   3. véleményezi a képviselő-testület elé kerülő új rendeletek tervezetét
   4. ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
   5. döntést hoz, vagy véleményez a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
   6. ellátja a képviselő-testület ülésein a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat
   7. a költségvetési koncepció tervezet véleményezése
   8. méltatlansági eljárás lefolytatása

68. § 

1. A pénzügyi bizottság tagjainak száma 5 fő.
2. A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül
   1. a költségvetési koncepció tervezet, zárszámadás tervezet véleményezése,
   2. a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
   3. a féléves, háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,
   4. javaslatot tesz a polgármester díjazására, jutalmazására  
   5. ellenőrzési feladatok ellátása.
   6. döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
   7. pénzügyi tájékoztatás adása,

69. § 

1. A képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések
   1. az éves költségvetési terv,
   2. a féléves költségvetési beszámoló,
   3. az éves zárszámadási rendelet,

70. § 

1. A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
2. A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

71. §A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

72. § 

1. A bizottságok a létrehozásukat követően határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
2. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

73. § 

1. A képviselő-testület 1 fő tanácsnokot választ.
2. A tanácsnok feladata a települési csatornaberuházás kapcsán:
   1. Kapcsolatot tart a lakosság és az önkormányzat között.
   2. Továbbítja a beruházással kapcsolatos észrevételeket a polgármester felé,
   3. Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.
      

8. A jegyző

74. §    
(1)    A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2)    A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a)    tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b)    tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c)    gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről, 
d)    biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e)    a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f)    a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g)    rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, kezdeményezi annak módosítását
75. §    
(1)    A 74. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(2)    Az alkalmazható kihirdetési módok:
a)    kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b)    nem kötelező jelleggel 
ba)    könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,
bb)    helyi sajtóban való közzététel, 
bc)    a rendeletnek minden lakott ingatlanhoz történő eljuttatásával.
76. §   

8. A jegyző

74. § 

1. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
2. ^[3]A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
   1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
   2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
   3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
   4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
   5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
   6. a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
   7. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, kezdeményezi annak módosítását

h ) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – az Erdőtelki Polgármesteri Hivatal  alkalmazásában álló, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő  köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.”

75. § 

1. A 74. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
2. Az alkalmazható kihirdetési módok:
   1. kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
   2. nem kötelező jelleggel
      27. könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,
      28. helyi sajtóban való közzététel,
      29. a rendeletnek minden lakott ingatlanhoz történő eljuttatásával.

76. § 

1. A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
2. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

9. A Polgármesteri Hivatal

77. §    
(1)    A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Erdőtelki Polgármesteri Hivatal.
78. §    
(1)    A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz.
(2)    A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3)    A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület fogadja el.

9. A Polgármesteri Hivatal

77. § 

1. A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Erdőtelki Polgármesteri Hivatal.

78. § 

1. A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz.
2. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
3. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület fogadja el.
   

10. Társulás

80. §    
(1)    A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a)    Hevesi Kistérség Többcélú Társulása
b)    Régió-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás
(2)    Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a)    Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működtetése
b)    Orvosi ügyelet működtetése
(3)    Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a)    Szilárd hulladék szállítás és kezelés,
b)    Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés

10. Társulás

80. § 

1. A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
   1. Hevesi Kistérség Többcélú Társulása
   2. Régió-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás
2. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
   1. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működtetése
   2. Orvosi ügyelet működtetése
3. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
   1. Szilárd hulladék szállítás és kezelés,
   2. Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés

VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja

81. §    
(1)    A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2)    A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja

81. § 

1. A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
2. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet
Vagyonnyilatkozat

82. §    Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

VIII. Fejezet
Vagyonnyilatkozat

80. §Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

IX. Fejezet
Záró rendelkezések

83. §    

(1)    Ez a rendelet 2014. november 28-án lép hatályba.
(2)    Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Erdőtelek község Önkormányzatának 10/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Erdőtelek, 2016. november 24.

                   Forgács Jánosné                                Lőcseiné Nagy Mária
                     polgármester                                             jegyző

A rendelet kihirdetve:

Erdőtelek, 2016. november 25.

Lőcseiné Nagy Mária
jegyző

Záró rendelkezések

80. § 

1. Ez a rendelet 2014. november 28-án lép hatályba.
2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Erdőtelek község Önkormányzatának 10/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Erdőtelek, 2014. november 27.

                   Forgács Jánosné                                 Lőcseiné Nagy Mária
                            polgármester                                                           jegyző

A rendelet kihirdetve:

Erdőtelek, 2019. szeptember 30.