A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az építet környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54.§ (1) bekezdésében  foglaltakra, valamint az 1959. évi IV. törvény (továbbikaban: Ptk.) Heves Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések    

A rendelet célja    

 1. § (1) A rendelet célja, hogy városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági, valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározza a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait, ugyanakkor elősegíteni egy rendezett, esztétikus, sajátos arculatú kisvárosi kép kialakítását.

 (2) A közterület használati díj mértékének és fizetési módjának meghatározása.

Értelmező rendelkezések

1/A § E Rendelet alkalmazásában:

• a) Alkalmi (ünnep) vásár: kijelölt területen rendszerint többek által folytatott meghatározott ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20 napig tartó – kiskereskedelmi tevékenység.
• b) Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével, jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai             berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma ).
• c) Ideiglenes alkalmi árusítás: ünnepekhez kötődő rendezvények és társadalmi  események idején 20 napot meg nem haladó ideig tartó közterületi árusítás (pl. karácsonyi, szilveszteri termékek, fenyőfa értékesítése, illetve halottak napjához kapcsolódó virág – és kegytárgy- értékesítés).
• d) Ideiglenes idényjellegű árusítás:  az időszakonként megismétlődő szezonális termékek  közterületi árusítása (pl. zöldség, gyümölcs, virág)
• e) Jármű: a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv. 47. § 2.pontjának megfelelően: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is).
• f) Járműtárolás: 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tömegű közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt és nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű és járműszerelvény közterületen 22 óra és 6 óra között 1 óránál hosszabb ideig történő tárolása.
• g) Kitelepült árusítás: a közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, mely árusító hely az üzlet homlokzati síkjától mért 1 méter széles területnagyságot nem haladhatja meg.
• h) Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan- nyilvántartás ekként tart nyilván, egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek   kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
• i) Közút: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület.
• j) Mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
• k) Pavilon: tartós elárusítóhely, az előírt műszaki követelményeknek megfelelő földszintes építmény.
• l) Út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, útpadkát, rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magába foglaló – külső széle.
• m) Út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés, (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy – kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv ( védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok.
• n) Út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet.
• o) Üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű  , amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott jármű, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült stb.)jármű.
• p) Vendéglátóipari egységek kitelepült árusítása: a közterülettel határos vendéglátóipari egységek közterületen történő árusítása.
• r) Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 53. és 54. pontjában meghatározott közkert és közpark, valamint a közutat, járdát szegélyező és a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület.  

A rendelet hatálya

 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Heves Város közigazgatási területén belül az állam vagy az önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére (továbbiakban együtt: közterület).

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.

Hatáskör

3. § (1) A közterület - használat engedélyezéséről egy hónapnál hosszabb időtartamú engedély esetében a Városfejlesztési Bizottság, egy hónapnál rövidebb időtartamú engedély esetében – a (2) bekezdés kivételével - a Jegyző átruházott hatáskörben dönt.

(2) A 4. § (2) a), c), d), f) pontjában megjelölt közterület-használati módok ügyében a Városfejlesztési Bizottság dönt.

(3) A Városfejlesztési Bizottság, és a Jegyző eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata

4. § (1) Közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni csak e rendelet alapján kiadott közterület-használati engedély vagy külön rendelet alapján megállapított használati díj fizetése alapján lehet.

 (2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni

 a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés és egyéb építmény elhelyezésére,

 b) Árusító és egyéb fülke, pavilon elhelyezésére,

 c) Közúti közlekedéssel, fuvarozással kapcsolatos állomáshely, pénztárfülke fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás elhelyezéséhez.

 d) Egyes létesítményekhez az út területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek kialakítása céljára. (parkolóhelyek)

 e) A köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése - kivéve az önkormányzat megrendelése alapján kihelyezett hulladékgyűjtőket.

 f) Önálló hirdető berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezése

 g) Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

 h) Alkalmi és mozgóárusításra, szolgáltató tevékenységre,

 i) Vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra.

 j) Kiállítás, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványosi tevékenység céljára.

 (3) Nem kell közterület-használati engedély beszerezni:

 a) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület elfoglalásához,

 b) elhelyezéséhez,

 c) közművek hibaelhárítási munkáival kapcsolatos közterület-használathoz.

5. § (1) Közterület- használati engedély csak meghatározott időre, és valamilyen feltétel  bekövetkezéséig adható.

 (2) A közterület-használati engedély nem pótolja vagy helyettesíti a jogszabályban előírt egyéb hatósági vagy szakhatósági engedélyek beszerzését, amely a kérelmező feladata.

(3) A közterület használója köteles az igénybe vett területet és környezetét folyamatosan tisztán és rendezett állapotban tartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról gondoskodni. Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén a használó e kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 órán belül köteles eleget tenni.

(4) A közterület használata során a műalkotások, szobrok, szökőkutak, a közterületi utcabútorok az adott tevékenység folytatására nem használhatók.

(5) A közterület-használó (családtag, alkalmazott) köteles a közterület – használati engedélyt, valamint a tevékenységhez szükséges engedélyeket (igazolásokat) a helyszínen tartani és azokat az ellenőrzésre felhatalmazott személyek, szakhatóságok, vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

(6) Építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület – használati hozzájárulás, csak az építési munka végzésének tartamára adható

(7) Építési munka végzésével kapcsolatos közterület – használat estén szüksége szerint a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót kell biztosítani, amennyiben a használó a járdát teljes egészében elfoglalja és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át. A közlekedést a mozgásukban korlátozott személyek számára is biztosítani kell.

(8) Építési munka végzésével kapcsolatos közterület – használat estén a járda-és útburkolat, kertészeti létesítmények, fák, csatornák árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. folyamatos kíméletéről és tisztántartásáról kell gondoskodni. A törmelék, csak konténerben tárolható.

(9) Idényjellegű közterület-használatra csak egy szezonra adható engedély.

(10) A közút területének közlekedésre szolgáló részén – a járda kivételével – kereskedelmitevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát nem érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

(11) Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét – közterület-használati engedély alapján- az üzlet homlokzatával érintkező közterületen, illetve idényjelleggel árusíthatja.

(12) Egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás céljára közterület-használati engedély az ünnep kezdetét megelőző 20. naptól kezdődő időszakra adható.”

6. § (1) Közterület-használati engedély csak annak adható, aki rendelkezik:

a) közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirattal,

b) közút, járda területét érintő közterület használat esetén a kezelő hozzájárulónyilatkozatával,

c) vendéglátó-ipari előkert létesítése esetén, a közterületen elhelyezendő szerkezetrevonatkozó építésügyi hatósági elvi engedélyekkel.

7. § Tilos a közterület használata:

a) közlekedés biztonságát zavaró (utak, útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti és jelzőtáblákat takaró) berendezésekre, és anyagok elhelyezésére,

b) olyan mobil építmény, berendezés létesítésére, melynek külső megjelenítését a város   építésügyi hatósága nem hagyta jóvá,

c) 3,5 t össz-tömeget meghaladó teher, személy - és áruszállításra szolgáló járművek, valamint mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi, lakókocsi, munkagép közterület történő tárolására.

d) üzemképtelen jármű tárolására.

A közterület filmforgatási célú használata

7/A. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mg tv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közterület filmforgatási célú igénybevétele a 20 napot nem haladhatja meg.

(3) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.

(4) Turisztikailag kiemelt, központi terület:

a) Hősök tere (1319/1 hrsz., 1319/2 hrsz., 1322 hrsz.),

b) Szent István park (1313 hrsz.)

(5) A turisztikailag kiemelt területeken, a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 150 m² területet.

(6) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(7) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(8) Ha az Mg tv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(9) Mentes a díj fizetése alól az Mg tv. szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 3 napot.

(10) A fizetendő díj 50 %-al csökken, ha a film forgatásának célja Heves város történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közösségi színtereinek, civil szervezetei tevékenységének, az épített és természeti környezet értékeinek, Heves város Önkormányzat és szervei tevékenységének bemutatása.

(11) A filmforgatás célú közterület használattal összefüggő, az Mg tv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a jegyző gyakorolja.

A közterület-használati engedély iránti kérelem

8. § (1) A közterület-használati engedély kiadása kérelemre indul. A kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet 30 napnál kevesebb igénybevétel  esetében a  4. § (2) a), c), d), f) pontjainak kivételével a közterület igénybevétele előtt legalább 7 nappal kell benyújtani.

 A 30 napon tuli igénybevétel és a 4. § (2) a), c), d), f) pontjainak esetében a kérelmet az igénybevétel előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

 (2) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges, a bérleti szerződés megkötését a kivitelezést megrendelő ingatlan tulajdonosának kell kérnie.  A közterület igénybevételének befejezése után az eredeti állapot helyreállításáért a bérlő felelős.

 (3) A kérelemnek tartalmazni kell:

 a) a kérelmező nevét, lakóhelyét, székhelyét, adóazonosító számát,

 b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát,

 c) a mezőgazdasági kistermelők és őstermelők esetében az őstermelő igazolvány másolatát, vállalkozó estén a vállalkozási engedély, cégbírósági végzés másolatát, a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát,

 d) a közterület nagyságát, helyének és a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,

 e) út, járda, térburkolat, zöldterület esetén a kérelmező azon nyilatkozatát, hogy a helyreállítást saját költségén szakszerűen elvégezteti,

 f) amennyiben a közterület igénybevétele a közúti járműforgalmat befolyásolja, szaktervező által készített forgalomtechnikai tervet,

 g) idényjellegű és alkalmi árusítás esetén a mobil árusítópult megjelenését ábrázoló tervet vagy fényképet.

A közterület-használati engedély tartalma

9. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) a közterület használatára jogosult nevét (engedélyes), lakóhelyét, székhelyének címét, adóazonosító számát,

b) a  közterület  igénybevételének  célját  és  időtartamát,  vagy  azt,  hogy  a  közterület-használatának joga milyen feltételek bekövetkezéséig tart, 

c) a  közterület-igénybevétel   helyének,   módjának,   mértékének   és   feltételeinek   pontos meghatározását, 

d) a  közterület-használat  megszűnése  esetére  az  eredeti  állapot  helyreállítására  vonatkozó kötelezettség előírását, 

e) közterület-használati  díj  fizetési  kötelezettség  esetében  a  díj  értékét  és  fizetésének  módját,  a díjfizetés elmulasztásának esetén annak jogkövetkezményeit, 

 f) az  anyagok  és  szerkezetek  tárolásával  kapcsolatosan  a közterület-használati engedélyben  ki  kell  kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(2)   Az   építési   munka   végzésének   tartamára   kiadott közterület-használati engedélyben,   amennyiben szükséges,  elő  kell  írni  a  közterület  felőli  oldalon  a  városképi  követelményeket  kielégítő ideiglenes palánk vagy védőháló létesítését. 

A közterület-használati engedély időbeli hatálya

 10.  §  (1)  A közterület-használat a közterület-használati engedélyben meghatározott időpontig, illetőleg  feltétel  bekövetkezéséig tart.

(2)  A határozott időre kiadott közterület-használati engedély meghosszabbítását az engedélyes – annak lejárta előtt legalább 15 nappal – írásban kérheti.

A közterület-használati díj

11.  §  (1)  Az engedélyes  a  közterület  használatért  az  1.  melléklet  szerinti  bérleti  díjat  köteles fizetni.  

(2)  Az engedélyes a közterület-használati díjat  a  közterület  tényleges  üzemeltetésére  tekintet  nélkül köteles megfizetni.  

(3) Közterület-használati díj esedékessége a jogosultság keletkezésének időpontja.  

(4) A közterület-használati díjat előre kell megfizetni az alábbiak szerint:  

a) egy hónapnál rövidebb időtartamú használat esetén a szerződés megkötésekor, egyébként 

b) havonta minden hónap 10. napjáig, illetve 

c) félévenként, január 10. napjáig és július 10. napjáig.  

(5) A   közterület-használati díjat   Heves   Város Polgármesteri   Hivatala   számlájára   kell   postautalványon vagy átutalással befizetni.  

12.  §  A  hatóság a  jelen  rendeletben  meghatározott  díjaknál  alacsonyabb  összegű bérleti díjjal is adhat engedélyt, illetve a közterület-használati díj fizetésétől eltekinthet, ha  

 a) a közterület- használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál, 

 b) önkormányzati intézmény a közterület használója. 

13. § A kultúrát szolgáló kereskedelmi üzleti tevékenység 50%-os  díjkedvezményben részesíthető, ha az 30 napnál rövidebb időtartamú - kivéve: a cirkuszi tevékenységet. 

14. § Építkezéssel kapcsolatos állvány, építőanyag 90 napon túl történő elhelyezése esetén az 1. számú mellékletben meghatározott díj 200%-át kell megfizetni. 

15. § Építési törmelék 20 napot meghaladó időre való tárolása esetén az 1. számú mellékletben meghatározott díj 300%-át kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

16. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni 

 a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi létesítmények elhelyezése, 

 b) a gáz, víz-, és csatornázással kapcsolatos közműveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése, 

 c) a szobrok, emlékművek, dísz kutak és köztárgyak elhelyezése, 

 d) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után,

 e) építkezéssel kapcsolatos állvány és építőanyag elhelyezése legfeljebb 30 nap időtartamig. 

 f) építési törmelék elhelyezése legfeljebb10 napig. 

 g) külön szerződés alapján a szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezésekor

A közterület-használat megszűnése

17.  §    (1)  A  közterület-használat a  rendezési  terv  megvalósulása  érdekében  és  közérdekből  bármikor megszüntethető.

(2) Megszűnik a közterület-használat, ha 

a) az engedélyben meghatározott idő eltelt, 

b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkezett, 

c) a hatóság az engedélyt az engedélyes kérelemére megszünteti, 

d) a hatóság visszavonja az engedélyt. 

(3)  Azonnal meg vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.  

(4)  Ha az engedélyes  a  közterület-használatát  meg  kívánja  szüntetni,  köteles  ezt  a  szándékát  a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.  

(5)  Ha a  közterület-használati engedély  időtartama  lejár,  az engedélyes  köteles  saját  költségén  helyreállítani  az eredeti állapotot. 

A közterület engedély nélküli használatának és díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

18.  §  (1)  A  közterület  engedélyhez  kötött,  de  anélküli  használata  esetén  a  hatóság felhívására  az  engedélyes  köteles  a  használatot  megszüntetni  és  a  közterület  eredeti  állapotát  saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül -  helyreállítani.  

(2) Az a természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, 

a)  aki  közterületet  engedély  nélkül  használ pótdíjat köteles fizetni, melynek mértéke az egyébként fizetendő díj kétszerese. 

b) aki a közterületet bérleti szerződésben foglalt feltételektől eltérő módon használ az eltérő használat tartamára pótdíjat köteles fizetni, melynek mértéke az egyébként fizetendő díj kétszerese.

(3)  A hatóság

a) az engedélyes szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot,

b) kötelezheti a rendeltetésellenes vagy engedélynek nem megfelelő használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítést,

c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha az engedély tárgyát képező dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése nem  vezetne  célra,  az engedélyt azonnali hatállyal visszavonhatja és kártérítést követelhet.

d) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonos önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezett költségére elvégezteti, amenyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

 e) Nem kaphat újabb közterület-használati engedélyt, valamint a hozzájárulás meghosszabbítása sem engedélyezhető, ha a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek fennálló közterület-használati díjtartozása van.

f) A közigazgatási eljárás kezdeményezése nem mentesít a közterület-használati díjfizetésre, illetve a közterület eredeti állapotába történő helyreállítására vonatkozó kötelezettség alól.

19. § (1) Ez a rendelet 2002. június 1. napján kerül kihirdetésre és lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Heves Város Önkormányzatának a  közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 10/1994. rendelete hatályát veszti. 

H e v e s, 2002. május 29.