Heves Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Heves Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő – tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül – és tulajdonába kerülő 

a) ingatlanokra

b) ingó vagyontárgyakra

c) vagyoni értékű jogokra

d) értékpapírokra

e) társasági részesedésekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz,

b) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,

c) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoni elemek. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak a Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(5)  Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik a törvényben ekként meghatározott vagyonelemek, valamint Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján a mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegeníthető, ha ahhoz a jogszabályban megjelölt jogosult hozzájárult.

(7) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.

(8) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, hasznosítására törvény, és törvényben meghatározott keretek között a rendelet rendelkezései irányadóak.

(9) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát elidegeníteni és megterhelni a (6) bekezdésben foglaltak szerint csak a Képviselő-testület döntésével lehet.

(10) Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

3. § (1)   A Képviselő-testület – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, forgalomképes kategóriába történő átminősítésre továbbá azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.

(3) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 2. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról e rendelet mellékletének módosítására, kiegészítésére vonatkozó előterjesztéssel és rendelet-tervezettel.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) Az Önkormányzatot, mint tulajdonost - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti – jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) Tulajdonosi jog gyakorlása különösen:

a) az elidegenítés, csere

b) a vagyon gazdasági társaságokba történő bevitele,

c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetését,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátáshoz való hozzájárulást,

e) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása

g) a c) és d) pontokban meghatározott, az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,

h) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása

i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás

j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása

k) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása

l) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele

m) behajthatatlan követelés törlése.

(3) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

(4) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyon érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

5. § (1)   A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2)   A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatellátás érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.

(3)   A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról.

A vagyoni érték meghatározása

6. § (1) Az önkormányzat vagyonának értékesítése esetén a vagyontárgy értékének meghatározása

a) Ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező két szakértő által készített, egy évnél nem régebbi értékbecslés alapján lehet dönteni. Vagyongyarapítás esetén az alacsonyabb, elidegenítés esetén a magasabb értéket kell figyelembe venni. Ingatlanok cseréje esetén az értékbecslések középértékét kell figyelembe venni.

b) Ingó vagyon esetében a könyv szerinti nyilvántartási érték alapján.

c) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír a tőzsdei árfolyamon,

cb) társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján,

cc) egyéb esetekben névértéken, vagy egyéb jogszabályokban meghatározott értékelési szempontok szerint.

(2) Vagyontárgyak egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) A Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani.

A versenyeztetési eljárás szabályai

7. § (1)   Önkormányzati vagyont elidegeníteni – ha törvény kivételt nem tesz – 5 millió forintos értékhatár felett csak nyilvános – indokolt esetben zárkörű – versenytárgyaláson vagy pályázat útján, a legjobb árajánlatot tevő részére lehet.

(2)   5 millió forintos értékhatár felett, törvényben meghatározott értékhatárig, versenytárgyalás vagy pályázati eljárás ismételt megtartása nélkül is elidegeníthető az önkormányzat vagyona – legalább a versenytárgyaláson meghatározott induló áron -, amennyiben az elidegenítést megelőző 4 hónapon belül megtartott nyilvános versenytárgyaláson ajánlat tevő nem jelentkezett.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

a) állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv részére ingatlan, vagy ingatlanrész használatának biztosítására,

b) a hatályos szabályozási terv szerinti telekhatár rendezés céljából ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére, megvásárlására,

c) idegen tulajdonban lévő felépítmény alatti önkormányzati ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére, használatba adására,

d) építési tilalom miatt szükséges kisajátítás során csereingatlan biztosítására,

e) termőföld, belterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan bérbe adására,

f) nem tőzsdei forgalmazású részvény, üzletrész elidegenítése esetén.

8. § (1)   A versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás, a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontot megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.

(2)   A versenytárgyaláson, pályázati eljárásban azon természetes személyek vagy átlátható szervezetek vehetnek részt, akiknek:

1. a) nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk, és az erről szóló igazolásukat a versenytárgyalás megkezdésekor bemutatják, valamint
2. b) ha a versenytárgyalási felhívásban ez feltételként szerepelt, a versenytárgyalási biztosítékot legkésőbb a versenytárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon megfizetik, és ezt a versenytárgyalás megkezdésekor igazolják.

(3)   A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:

1. a) a versenytárgyalás tárgyának pontos megjelölését
2. b) a versenytárgyalás helyét és idejét
3. c) az esetleges versenytárgyalási dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit
4. d) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a versenytárgyaláson, aki a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel a versenytárgyalás nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

1. a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését
2. b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
3. c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,
4. d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtania, pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét
5. e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak önkormányzatunk felé adó- és egyé – pl. bérleti díj, közterület-használati díj – tartozása nincs, illetve ha a pályázatban bánatpénz letétét feltételül szabták, a bánatpénz letétéről szóló igazolást
6. f) a pályázatbontás szabályait, az eredményhirdetés helyét és idejét
7. g) a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(5)   A versenytárgyalás és a pályázati eljárás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. A versenytárgyalásról szóló felhívás a versenytárgyalás időpontjáig, a pályázati felhívás a pályázat benyújtására nyitva álló határidőig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(6)   A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a versenytárgyalás valamennyi résztvevőjének át kell adni.

(7) Sikertelen pályázat esetén a polgármester dönthet legfeljebb egy alkalommal maximum 20 %-al csökkentett induló áron újabb pályázati eljárás megindításáról.

Önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok

9. § Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenysége sérelme nélkül önállóan dönt – a Nvtv.-ben foglalt korlátozásokat figyelembe véve - az intézmény tulajdonában és használatában lévő

1. a) ingatlanok és ingóságok hasznosításáról
2. b) számviteli törvény által egyedi nyilvántartásra nem kötelezett bruttó értékű ingó vagyontárgyak értékesítéséről.

Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok

10. § (1) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, nem kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét, vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

(2) A 100 %-os önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében – a jogszabályi előírásokon túlmenően - a Képviselő-testület dönt:

1. a) olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, melynek értéke a törzstőke ¼-ét meghaladja
2. b) a társaság SZMSZ-ének elfogadásáról
3. c) 3.000.000,- Ft-ot meghaladó hitel felvételéről
4. d) 5.000.000,- Ft egyedi piaci értéket meghaladó ingóság értékesítéséről
5. e) ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről
6. f) a társaság üzleti tervének elfogadásáról
7. g) 5.000.000,- Ft-ot meghaladó beruházás jóváhagyásáról.

(3) A 100 %-ot el nem érő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a (2) bekezdésben felsorolt kérdésekben a polgármester a társaság taggyűlésén a Képviselő-testület előzetes felhatalmazásának megfelelően szavaz.

Felajánlott vagyon elfogadása

11. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

(2)  Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.

Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése

13. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

1. a) csődegyezségi megállapodásban
2. b) bírói egyezség keretében
3. c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg
4. d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető
5. e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani
6. f) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel
7. g) Az Önkormányzat Képviselő-testülete jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja
8. h) Ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg.

(2)  A követelés elengedésére jogosultak eljárásul során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni (így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítsa stb.). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás kérdésében dönteni.

(3) Heves Város Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői a kisösszegű értékhatárára irányadó szabályok szerint mondhatnak le az önkormányzatot (intézményüket) illető követelésről.

(4)  A követelés elengedés a kisösszegű követelés értékhatárára irányadó szabályok szerinti értékhatár és nettó 500.000,- Ft között van, a döntés meghozatalára a polgármester jogosult.

(5)  Ha a követelés elengedés nettó 500.000,- Ft felett van a döntés meghozatalára a Képviselő-testület jogosult.

(6) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jog szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.).

(7) A polgármester saját hatáskörében hozott jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a Képviselő-testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

Záró rendelkezések

14. § (1)  Jelen rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 20/2004. (VI. 4.) önkormányzati rendelete.

Heves, 2013. június 26.