1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják Heves város közigazgatási területének tisztántartását és akadályoktól mentes használatát.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Heves város közigazgatási területén a jogi személyekre és a természetes személyekre, illetve azok társaságaira és a társasházakra.

3. § A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

4. § Fogalom meghatározások a rendelet szempontjából:

5. § (1) Heves város közigazgatási területén a köztisztasági szolgáltatás megszervezése Heves Város Önkormányzata Képviselő-testületének feladata.

(2) A köztisztasági feladatok elvégzésére az önkormányzat külön Szolgáltatót bízhat meg.

6. § (1) Az egyes ingatlanok és azok környezetének tisztántartásáról az ingatlan mindenkori birtokosa- tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: (használó) - köteles gondoskodni.

(2) Ezen belül köteles gondoskodni:

(3) Két szomszédos épület közötti 10 m-nél nem szélesebb területsávnál a tisztántartási kötelezettség az arra kötelezettek között 50-50 %-os arányban oszlik meg. Ahol az elhatárolás nem egyértelmű, ott a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes szervezeti egységének tárgyban adott állásfoglalása a mérvadó.

(4) Közterület takarításakor keletkezett szemetet a tisztántartásra kötelezett kötelezettségének teljesítésével összefüggésben keletkezett hulladékaikat a hulladék összegyűjtésétől számított 72 órán belül köteles átadni a hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szervezetnek.

7. § (1) Közös képviselő vagy intézőbizottság alkalmazása esetén a használót terhelő kötelezettségek végrehajtása a közös képviselő vagy az intézőbizottság feladata.

(2) A közös tulajdonban álló ingatlanok körüli tisztántartási sáv tisztántartása a használók közös kötelezettsége, amit részleteiben megállapodásban (házirendben) rögzítenek.

(3) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek (büfé kocsi, trafik, utcai árusok, stb.) körüli tisztántartási sáv tisztítása, mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége, függetlenül attól, hogy a szemét az ő tevékenységük folytán keletkezett-e.

(4) Az e rendelet szempontjából minősített területen található szórakozó-, vendéglátó-, kereskedelmi-, szolgáltató helyek (üzletek) bejárata közelében a tisztántartásra kötelezett a nyitvatartási idő alatt köteles 1 db közhasználatú hulladékgyűjtő tartályt elhelyezni, további rendszeres kiürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

(5) Az ingatlan tisztántartási sávjában található szemetet össze kell gyűjteni és azt a tisztántartásra kötelezett tulajdonában lévő edényzetbe kell elhelyezni. Tilos a járdán lévő szemetet az úttestre, a zöldfelületre, a víznyelőbe seperni. Ha a tisztántartási sáv napközben többször beszennyeződik, a tisztántartást szükség szerint meg kell ismételni.

(6) Az egyedi garázsok, sorgarázsok tulajdonosai, illetve használói kötelesek az építmények körüli 5 m-es területsáv – tekintet nélkül az útszegély helyzetére – tisztántartásáról gondoskodni.

(7) Hatósági engedély alapján rakodás, illetve parkolás céljára közterületet kizárólagosan használó személy a parkolás, illetve a rakodás céljára elfoglalt, valamint a tevékenység végzése által elszennyezett területrészt köteles tisztántartani.

8. § (1) Az építési területek tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe helyezésig, műszaki átadás-átvételi eljárásig a vállalkozó – alvállalkozók bevonása esetén a fővállalkozó - ennek hiányában lebonyolító köteles gondoskodni. A felelős személy nevét és címét feltüntető táblát jól láthatóan kell elhelyezni a kötelezettség megállapíthatósága érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyi kör köteles gondoskodni arról, hogy az építési területről kikerülő anyag, hulladék a környezetet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződés eltávolítása a szennyezést okozó személy kötelessége.

(3) Szóródó anyag (homok, kavics, salak, építési törmelék, kőpor stb.) védőfólia aláhelyezése nélkül közterületen nem kerülhet a talajra.

(4) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb más anyag ne kerülhessen ki.

(5) A közterületen történő akadálytalan közlekedés biztosítása érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanáról a közterületre kihajló növények (fa, bokor, sövény, stb.) gondozását, gallyazását elvégezni.

9. § (1) Mindennemű anyag és/vagy hulladék szállításánál ügyelni kell arra, hogy a környezet ne szennyeződjék és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljék ki, diffúz (szóródásos) légszennyezés a kiporzás következtében ne alakulhasson ki. Könnyen kihulló és/vagy kiporzásra hajlamos anyag, hulladék (pl. homok, murva, salak, papír, stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a kihullás, kiporzás megakadályozása biztosított.

(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után megtisztítani. Ha a szállító személye ismeretlen, az eltakarítást, illetve a szennyeződés megszüntetését az köteles elvégezni, akinek a részére, illetőleg akinek az érdekében a szállítás történt.

10. § (1) Tüzelőanyag lerakásakor keletkezett szennyeződést a megrendelő köteles eltakarítani.

(2) A városban tüzelőanyagot (szén, koksz, fa, brikett) úttesten, járdán tárolni csak a lerakást követő 24 órán belül szabad, és csak a közlekedés akadályozása nélkül.

11. § (1) Hirdetési tevékenység közterület-szennyezéssel nem járhat.

(2) Hirdetéseket csak engedélyezett hirdető berendezéseken (tábla, hirdető oszlop, stb.) lehet elhelyezni. Falragaszoknak, plakátoknak a ki nem jelölt helyen való felragasztásáért az e tevékenységet végző és a megrendelő egyetemlegesen felelnek.

(3) A közterületi villanyoszlopokra, kandeláberekre, kapcsolószekrényekre, telefonfülkékre, buszvárókra stb. ragasztott plakátokat a közmű vagy épület üzemeltetőjének kell eltávolítania, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott személyek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy a kilétük nem állapítható meg.

(4) Az épületeket a földszint magasságáig az épület tulajdonosai, használói kötelesek rendszeresen tisztántartani, falragaszt, ráfestést (falfirkát), stb. eltávolítani.

(5) Az időszerűségüket vesztett hirdetmények eltávolításáról a hirdetés kihelyezője 15 napon belül köteles gondoskodni.

12. § (1) A város közforgalmú közúti tömegközlekedésével összefüggésében:

13. § (1) Síkosság-mentesítésre csak olyan anyag használható fel, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti, így kőzúzalék, homok vagy faforgács.

(2) Parkok területén, nyílt vízfolyások mentén, védett természeti értékek, műalkotások, műemlékek környezetében, díszburkolaton tilos klorid tartalmú vegyszerek használata.

(3) A közterületek burkolt felületeinek síkosság-mentesítéséről, az önkormányzati tulajdonú utakon szükség szerint a hó eltakarításáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(4) Hórakást tilos kialakítani:

14. § (1) Közterületen építési anyagot csak közterület használati engedély alapján, az abban előírt ideig és módon szabad tárolni.

(2) Építési területen kívül építési-bontási hulladék még ideiglenes jelleggel sem tárolható.

(3) Építési, bontási, tatarozási munkákat úgy kell végezni, építési, bontási anyagot, valamint a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy az a környezetet ne szennyezze.

(4) Építési és bontási anyagot csak konténerben lehet tárolni.

(5) Az építési és bontási hulladékkal végezendő hulladékgazdálkodási tevékenységeket a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásainak megfelelően kell végezni.

(6) A kivitelezés során képződő hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékletei figyelembe vételével be kell sorolni és a végezendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint gondoskodni kell, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásaira.

(7) A kivitelezési tevékenység befejezését követően a keletkezett hulladékot az építési területről el kell szállítani és át kell adni további kezelésre.

(8) A kivitelezés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő hulladék kezelésére vonatkozó jogosultságáról. Az átadás előtt ellenőrizni kell, hogy a szállító, valamint az átvevő rendelkezik-e a jogszabályok által előírt hatályos hulladékgazdálkodási engedélyekkel.

(9) Feltöltésre alkalmas építési hulladékot (törmeléket, földet, salakot, stb.) kizárólag az erre a célra kijelölt, a környezetvédelmi hatóság jogerős engedélyével rendelkező hulladék ártalmatlanító/hasznosító telepen lehet elhelyezni.

15. § (1) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

(2) A (1) bekezdésben foglaltak esetén a szervezők kötelesek a várhatóan keletkező hulladék befogadására alkalmas, megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő edényzet elhelyezéséről és a hulladékgyűjtők ürítéséről gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendezvény szervezőjének tisztántartási kötelezettsége kiterjed a rendezvény következtében elszennyezett terület teljes egészére.

16. § (1) Közterületen és közkifolyókról tilos a folyóvízzel, vegyszerrel történő autómosás, vagy mosatás, trágyalé, fáradt olaj, valamint általában vegyszerek közterületre, közcsatornába, élővízfolyásba engedése.

(2) Eldugulást, rongálást vagy környezetszennyeződést okozó anyagot (törmeléket, iszapot, hulladékot, tűz vagy robbanásveszélyes anyagot, használt étolajat, stb.) közcsatorna víznyelő aknájába szórni, önteni vagy bevezetni tilos.

17. § (1) Tilos a közterület szennyezése emberi, illetve állati eredetű ürülékkel.

(2) Tilos közterületen emberi és/vagy állati eredetű trágyát tárolni, kezelni.

(3) Háziállatok által okozott szennyezés eltakarításáról közterületen az állattartó köteles gondoskodni.

(4) A közterületet beszennyezni, ott bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat, hulladékot elszórni, eldobni nem szabad.

(5) A közterületeken elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat, a fákat és a növényzetet rongálni, beszennyezni nem szabad.

(6) Tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni.

(7) Eldugulást, rongálást vagy környezetszennyezést okozó anyagot (szemetet, törmeléket, szennyvizet, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) közcsatornába, árokba, víznyelő aknába önteni nem szabad.

(8) Tilos közterületen a zöldterületre gépjárművel behajtani, parkolni.

(9) Tilos közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe venni,

(10) Tilos építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongálni.

18. § (1) Közterületen az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy használója, amennyiben a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.31.) Kormányrendeletben meghatározott fás szárú növényt akar kivágni, köteles a Kormányrendeletben foglaltak szerint eljárni, továbbá a rendeletben foglalt pótlást elvégezni.

(2) Az ingatlan kezelője köteles megtartani az ingatlan határától számított legkisebb telepítési távolságokat az alábbiak szerint:

19. § (1) A kerti hulladékokat (avar, falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok) elsősorban hasznosítani, komposztálni kell az ingatlan területén belül.

20. § (1) Az avar tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, csak felügyelettel, száraz állapotban, a környezet, illetve a környéken élő lakók lehető legkisebb zavarása mellett égethető el.

(2) Égetést kizáró körülménynek kell tekinteni, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

(3) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen szabad égetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetést olyan nagykorú, cselekvőképes személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg alkalmas arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni.

(5) A szabadban a tüzet vagy az üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(6) Az égetés vagy a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, pl.: oltóvíz, homok, lapát stb.

(7) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, valamint egyéb veszélyes hulladékot.

(8) Tilos az avar és kerti hulladék égetése egészségügyi és gyermekintézmények, szociális és művelődési intézmények, sportlétesítmények működésének ideje alatt, valamint vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok, bevágás stb.) mentén a létesítmény 30 méteres körzetében.

(9) Lábon álló növényzetet, tarlót égetni tilos, kivéve szakhatósági engedély alapján.

21. § (1) A lakosság és a levegő tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék égetése a település egész területén, április 1. és november 25. között megengedett.

(2) Az égetést hétköznapokon szerdán 10,00-19,00 óra között, illetve hétvégén szombaton 16,00-20,00 óra között szabad végezni. Ünnepnapokon és vasárnap tilos az égetés!

22. § (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással, a települési szilárd- és folyékony hulladékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 9/2001. (VI. 29.) önkormányzati rendelete.