Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Felsőtárkány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 01Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Felsőtárkány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország a helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével Felsőtárkány Község Önkormányzata és szerveinek szervezeti és működési rendjére a következő szabályrendeletet (SZMSZ) alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőtárkány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. szám
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Felsőtárkány község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
(5) Az Önkormányzat szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
(6) Felsőtárkány község történetét, elhelyezkedését a 2. számú melléklet tartalmazza.
2. Az Önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az Önkormányzat hivatalos lapja
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: (SZMSZ 3. melléklet tartalmazza)
a) a település címere (az Önkormányzat címere),
b) a település címerével ellátott zászló (az Önkormányzat zászlaja),
c) az Önkormányzat pecsétjei.
(2) Az Önkormányzat címere: Felsőtárkány címere arannyal keresztezett, felső szélén vízszintes, alul csúcsosan végződő címerpajzs, mely négyfelé osztott. Bal felső rész kék színű, melyben barna színű szarvasbika-fej látható, alatta fehér színű mező középen kék hullámos megtöréssel. Jobb felső rész fehér színű, melyben lila, sárga és zöld színben a „Boldogasszony papucsa” elnevezésű virág látható, alatta kék színű mező középen fehér hullámos megtöréssel.
(3) Az Önkormányzat zászlaja: Felsőtárkány zászlaja téglalap alakú, kék és fehér színű, a község címere középen helyezkedik el, felette „FELSŐTÁRKÁNY” felirat látható.
(4) Az Önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(5) Az Önkormányzat pecsétje: makkos tölgykoszorúval körülölelt ellipszis, melynek közepében Felsőtárkány település címere látható, körbefutó felirattal: Felsőtárkány Község Önkormányzata.
(6) Az Önkormányzat és szervei által használt egyéb bélyegzők:
a) Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának körbélyegzője Felsőtárkány címerével,
b) Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Kulturális Bizottságának körbélyegzője Felsőtárkány címerével,
c) a polgármester körbélyegzője: Felsőtárkány Község Polgármestere felirattal, Magyarország címerével,
d) a község jegyzőjének körbélyegzője: Felsőtárkány Község Jegyzője felirattal, Magyarország címerével,
e) a Hivatal körbélyegzője: Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal felirattal, Magyarország címerével.
3. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.felsotarkany.hu. A honlap tartalmát a vonatkozó jogszabályok, a Polgármester és a Képviselő-testület határozza meg. Folyamatos frissítéséről, karbantartásáról az Önkormányzat szervei útján gondoskodik.
(2) Az Önkormányzat hivatalos e-mail címe: onkormanyzat@felsotarkany.hu
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
3. Az Önkormányzat feladata, hatásköre
5. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
(2) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. E feladatok kormányzati funkció rendjét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják:
a) a polgármester,
b) a Képviselő-testület bizottságai
c) Képviselő-testület hivatala – Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal),
d) jegyző
e) társulás
(5) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatok megoldását. Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét az 5. számú melléklet tartalmazza.
(6) Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben, kivételesen az igény felmerülésekor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.
(7) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a Képviselő- testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.
(8) közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni. Meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
4. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
6. § (1) A Képviselő-testület hatásköreit jogszabályban foglaltak szerint átruházhatja:
a) polgármesterre,
b) bizottságokra,
c) jegyzőre,
d) társulásra.
(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület felülvizsgálhatja az átruházott hatáskörben hozott döntést.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, az ennek keretében hozott döntésekről és a megtett intézkedésekről, azok eredményéről a hatáskör gyakorlója évente egyszer, írásban köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.
(5) A Képviselő-testület a hatáskörének az átruházásáról, vagy az átruházott hatáskör visszavonásáról annak felmerülésekor határozattal dönt.
5. Gazdasági program
7. § (1) Az Önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait, a kiemelt célokat az önkormányzat Gazdasági programja tartalmazza, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
(2) A program tervezetének előkészítéséről a Képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
6. Munkaterv
8. § (1) A Képviselő-testület a éves Munkaterv alapján végzi tevékenységét, amelyet a testület évenként hagy jóvá. A Képviselő-testület Munkatervben meghatározott rendes ülést, vagy a munkatervben nem szereplő soron kívüli ülést tart.
(2) A Munkaterv tervezetével kapcsolatosan a polgármesterhez írásban benyújtott formában minden év november 30-ig javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) az önkormányzat intézményeinek vezetői.
(3) A Munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(4) A Munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) A Munkaterv tartalmazza:
a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a képviselő-testület bizottsági üléseinek tervezett időpontjait,
c) a beszámolók elkészítésének határidejét,
d) a közmeghallgatás időpontját.
(6) A Munkatervet legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésére kell beterjeszteni.
(7) A Munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős.
(8) A Képviselő-testület Munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.
(9) Az Képviselő-testület által elfogadott Munkatervet elektronikus formában meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) a Munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.
(10) A jóváhagyott Munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon (az Önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapon).
7. A képviselő-testület működése
9. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközök, különösen a sajtónyilvánosság útján, valamint az önkormányzat honlapján megjelenített aktuális információk, továbbá a képviselő-testületi dokumentumok megismerhetősége révén biztosítja működésének nyilvánosságát.
(2) A Képviselő-testület és szervei az önkormányzat székhelyén működnek. A Képviselő-testület üléseit, a közmeghallgatást a Faluház épületében (Fő út 350. szám) tartja. A Képviselő-testület esetenként egyéb helyszínen is tarthat ülést.
(3) A polgármester felkérésére az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről. A polgármester az alakuló ülésen ismerteti programját.
(4) A képviselő-testületnek az alakuló ülésen – a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással – kell megválasztania az alpolgármestert.
(5) A választás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.
10. § A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete.Székhelye: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. szám. Tagjainak száma 7 fő. A tagok nevét a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart, mely Munkatervben meghatározott rendes ülés vagy a Munkatervben nem szereplő soron kívüli ülés lehet.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult.
(4) A képviselő-testület összehívását a nemzetiségeket érintő ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti.
(5) A képviselő-testület lehetőség szerint – július és augusztus hónap kivételével - minden hónapban képviselő-testületi ülést tart. A testületi üléseket – a rendkívüli ülések kivételével – lehetőleg a hónap második csütörtöki napján délután 14 órára kell összehívni.
(6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell hatáskörébe tartozó ügyben. Rendkívüli ülés indítványát írásban kell benyújtani és azt indokolni kell. Rendkívüli ülés összehívása indokolt esetben elektronikus levélben, vagy telefonon is történhet.
(7) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.
(8) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalma:
a) az ülés helye, ideje,
b) az ülés kezdetének időpontja,
c) a javasolt napirendi pontok,
d) a napirendi pontok előterjesztői.
(9) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek - az ülés anyagát elektronikus úton olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót, anyagot lehetőleg 24 órával az ülés időpontja előtt kell kézbesíteni.
(10) A soros és a soron kívüli ülés tárgysorozatába – a Meghívóban szereplő napirendi pont mellett – indokolt esetben további napirendi pontok is felvehetők.
(11) A testületi ülés összehívásáról a lakosságot a helyben szokásos módon hirdetmény és a községi honlapon való közzététel útján tájékoztatni kell.
12. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni - valamennyi előterjesztés megküldésével:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait.
(2) A képviselő-testület üléseire meg lehet hívni, különösen, ha az érintett ügy tárgyalásában érintettek:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, a nyílt, vagy zártülés nemzetiséget érintő előterjesztésének megküldésével,
b) az aljegyzőt, a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a nyílt ülés előterjesztéseivel, és a szervezeti egységet érintő zárt ülés anyagaival,
c) az intézmények vezetőit, az őket érintő nyílt, vagy zárt ülés előterjesztéssel,
d) a napirendi pontok előadóit,
e) a Heves Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét,
f) az illetékes országgyűlési képviselőt,
g) a képviselő-testület által megbízott szakértőt a tevékenységi körébe tartozó napirendekhez, az ahhoz kapcsolódó előterjesztések megküldésével,
h) a napirend által érintett egyéb szervezeteket, ha meghívásukat a törvény előírja,
i) azon személyeket, szervezetek képviselőit, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
(3) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal rendelkeznek.
13. § (1) A képviselő-testület ülése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak kivételével – nyilvános.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét sértő véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(3) Ahol törvényi rendelkezés értelmében a képviselő-testületi előterjesztést zárt ülésen kell megtárgyalni, az ülésre a napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetőjének meghívásáról az előterjesztő dönthet. A napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetője, illetve a meghívott a zárt ülésen a képviselő-testület által indokoltnak tartott időtartamban vehet részt.
(4) Amennyiben a napirendi pont vitájának idején a képviselő-testület ülése nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, az érintett bármikor kérheti a zárt ülés elrendelését.
(5) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a polgármester vagy az általa erre felhatalmazott adhat tájékoztatást a sajtó képviselőinek. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
8. A Képviselő testület üléseinek rendje
14. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (a továbbiakban: levezető elnök). A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén, a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el a képviselő-testületi ülést levezető elnök teendőit.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést levezető elnök feladata.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést nyolc napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat.
(4) A tanácskozás során a levezető elnök:
a) Javaslatot tesz a napirendekre, és előterjeszti a sürgősségi indítványt.
b) A lakosságot érintő fontosabb eseményekről, intézkedésekről tájékoztatást ad, beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. E napirend tárgyalása során, a képviselő maximum 5 percben kérdést, észrevételt tehet.
c) Napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és maximum 5 percben hozzászólhatnak. Az a képviselő, aki a hozzászólási időt kimerítette még egyszer maximum 3 percben reagálhat a korábban elhangzottakra.
d) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat. A határozat elfogadása után nincs helye hozzászólásnak, további vitának.
e) Biztosítja a képviselők bejelentési, interpellációs és kérdezési jogát.
f) Berekeszti az ülést.
(5) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a jegyző, a polgármester vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatát kötelező megindokolni, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) Napirend előtti felszólalásra a képviselő-testület ülésén, a képviselő napirenden nem szereplő községi jelentőségű ügyben a napirend előtt szót kérhet. A felszólalás joga a képviselőt maximum 3 perc időtartamra illeti meg. A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.
(8) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább egy órával a polgármesterhez kell írásban, vagy szóban benyújtani.
(9) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés tárgyalásakor külön nyit vitát.
(10) A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre lehetőleg a vita előtt kell választ adni.
(11) A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.
(12) Állandó napirendi pont keretében ismertetni kell az előző zárt testületi ülésen hozott határozatokat, kivéve a hatósági ügyekben hozott döntéseket és azokat a személyiségi jogokat érintő döntéseket, amelyekhez a személyiségi jog érintettje nem járult hozzá, de ez alól is kivétel a jogszabályok alapján közérdekű adatnak minősülő adat. Az üzleti jellegű döntéseket, azok lezárta után kell nyilvánosságra hozni.
15. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.
(2) E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót,
b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
d) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.
(3) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.
(4) Az a képviselő, aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselő-testület – a kifogás benyújtását követően azonnal – egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
16. § A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll és kötelessége a törvényességet érintően észrevételt tenni.
9. Az előterjesztés
17. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző által javasolt rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) bizottságok,
e) jegyző,
f) intézményvezetők,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A képviselő-testületi ülésen szóban előterjesztett határozati javaslatot, a javaslattevő köteles megfogalmazni.
(4) Az írásbeli előterjesztés legfeljebb 2 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.
(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményeinek leírása. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
aa) az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározását,
ab) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,
ac) lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatását,
ad) különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatását,
ae) tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése,
af) az előkészítésben részt vevők, amelyek az önkormányzat bizottságai, pénzügyi szakértő, egyéb szakértő, illetve más közigazgatási szervek véleményét,
ag) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
ah) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint a várható következmények ismertetése.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével) vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb) indítványt az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,
bc) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését,
bd) a végrehajtási határidő(k) megjelölését (meghatározott időpont/azonnal/folyamatos),
be) az esetleges részhatáridők rögzítését,
bf) dátumot,
bg) előterjesztő aláírását.
(6) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.
(7) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni, tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.
(8) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést, továbbá a korábban hozott azonos tárgyú határozat hatályban tartására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot.
(9) A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra, az előterjesztés és a határozati javaslat logikai kapcsolatára.
(10) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti megjelölését:
a) azonnali határidő csak abban az esetben jelölhető meg; ha a végrehajtás feltételei legkésőbb 3 munkanapon belül biztosíthatók,
b) folyamatos határidő akkor jelölhető meg, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó, többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, de ez esetben is a beszámolás idejét dátum szerint kell megjelölni,
c) konkrét végrehajtási időpont abban az esetben alkalmazható, amikor az előterjesztő, illetve a testület a végrehajtást konkrét időponthoz tudja kötni,
d) nem kell megjelölni határidőt azon határozati javaslatnál, amely végrehajtási cselekményt nem igényel (tudomásulvétel, ténymegállapítást stb.).
(11) A határidőt úgy kell megállapítani, hogy az a teljes körű végrehajtását lehetővé tegye.
(12) A végrehajtásért felelős megjelölésénél
a) biztosítani kell, hogy a határozat címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen,
b) több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményeztetésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését és felelősségét.
(13) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.
(14) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.
(15) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:
a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős;
b) több intézményt, szervezeti egységet stb. érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációt le kell folytatni.
(16) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 10 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi vizsgálat alá veszi az előterjesztéseket - ha szükséges jogszerűségi észrevételt tesz - és gondoskodik valamennyi előterjesztés és az azokhoz kapcsolódó anyagok megküldéséről.
(17) Az előterjesztés és az azt kiegészítő dokumentumok kézbesítése elektronikus formában történik.
(18) Minden Képviselő-testületi ülés előtt legalább 3 nappal, az erre kialakított elektronikus felületen megtalálhatóak az egyes előterjesztések és az azokat kiegészítő dokumentumok. A megjelenésről a hivatal munkatársa a megjelenéssel egyidejűleg e-mail-ben értesíti a Képviselő-testület tagjait.
(19) A testületi tag, előterjesztésben érintett meghívott által írásban közölt elérési/postázási címre kell kézbesítenie a jegyzőnek az előterjesztés szövegét és annak kiegészítő dokumentumait. Az elérési/postázási cím megváltozásáról a testületi tagok haladéktalanul kötelesek - írásban - értesíteni a jegyzőt.
(20) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadójaként, valamint a végrehajtásért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) bizottságok,
e) jegyző,
f) intézményvezetők,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.
(21) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre, kivéve a sürgősségi indítványra tárgyalt ügyeket.
(22) A határozati javaslatban vagy a rendelet-tervezetben megfogalmazott javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére módosító indítvány terjeszthető elő. A módosító indítványt annak előterjesztője közérthetően, szó szerinti szövegezéssel köteles megfogalmazni, melynek időtartamára – szükség esetén – tárgyalási szünet kérhető.
(23) Rendeletre vonatkozó módosító indítványt az ülés megnyitásáig az ülést vezető részére kell benyújtani. Az ülés megnyitását követően rendeletre vonatkozó módosító indítvány nem tehető, de az előterjesztő a napirendi pont tárgyalása során elhangzott módosításra irányuló javaslatot befogadhatja.
10. A bizottságok elé kerülő előterjesztések
18. § (1) A bizottsági ülések időpontja előtt 3 nappal a bizottságok tagjai megkapják az előterjesztéseket.
(2) A napirendi pontok előterjesztői megküldik az előterjesztések írásbeli szövegét és az azokhoz tartozó mellékleteket a Hivatal erre kijelölt munkatársának, aki gondoskodik a napirendi pontok bizottsági meghívóba történő beillesztéséről, az összeállított napirend és az előterjesztések (mellékletekkel együtt) a Képviselő-testületi platfomra való továbbításról.
(3) A Hivatal munkatársa a kapott meghívót és az előterjesztéseket felteszi az Önkormányzat elektronikus képviselői oldalára és egyúttal e-mail üzenetben értesíti a bizottságok tagjait, az előterjesztőket, a képviselő-testület tagjait a bizottsági anyag hozzáféréséről.
11. Sürgősségi indítvány
19. § (1) A meghívóban szereplő napirendtől csak sürgősségi indítvány esetében lehet eltérni.
(2) Sürgősségi javaslattal élhet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete valamely előterjesztés, önálló indítvány soron kívüli, vagy a munkatervében előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett.
(3) A sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt kell előterjeszteni.
(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(5) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.
12. Bejelentés, kérdés
20. § (1) A bejelentést, kérdést, az ülés megkezdése előtt a levezető elnökhöz írásban kell benyújtani. Szóbeli ismertetése a testületi ülésen maximum 3 percben történhet.
(2) Bejelentésnek minősül a közérdeklődésre számot tartó közlemény, közérdekű javaslat, ami a helyi közösséget érinti.
(3) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.
13. Interpelláció
21. § (1) A Képviselő-testület tagjai a testület ülésén – a fő napirendi pontok lezárása után – a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez – a feladatkörükbe tartozó minden önkormányzati ügyben – bármelyik települési képviselő interpellációt intézhet. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a települési képviselő a testületi ülésen, annak közreműködésével gyakorol. Az interpelláció tárgya bármilyen intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, ha az kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörével.
(3) Nincs helye interpellációnak:
a) közigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b) olyan ügyek kapcsán, amelyben az önkormányzatnak, vagy szerveinek nincs hatásköre,
c) előkészítést igénylő önálló napirend esetében,
d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző 5 nappal 12.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az írásban előadott interpellációra a képviselő-testületi ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének megszabása mellett.
(6) Az interpellációt írásban vagy szóban a képviselő-testületi ülésen lehet visszavonni.
(7) A képviselő interpellációját a képviselő-testületi ülésen szóban ismerteti, az interpellált köteles szóban a testületi ülésen, vagy ezt követően 15 napon belül írásban választ adni az interpelláló részére.
(8) A testületi ülés kezdetén, a napirendek ismertetése során, a levezető elnök közli az írásban bejelentett interpellációk tárgyát és az interpellálók személyét.
(9) Az írásban benyújtott interpellációk szóbeli kiegészítése és a szóban ismertetett interpellációk időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 5-5 perc lehet.
(10) A képviselő-testület ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.
(11) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadása tárgyában.
(12) A válaszadás elhalasztásakor, vagy ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is.
(13) Ha az interpellációra adott választ a testület sem fogadta el, az interpelláció kivizsgálását – a testület döntése alapján – a tárgy szerint illetékes bizottság végzi. A vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást a képviselő-testület következő ülésére külön napirendként kell benyújtani.
(14) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
14. Hozzászólás, közérdekű bejelentés
22. § (1) A képviselő-testület ülésén résztvevő állampolgárnak – a napirendi pont tárgyalásához tartozó témában – a polgármester egyszer adhat szót. A hozzászólás időtartama 5 perc. A hozzászóló állampolgárnak egy alkalommal viszontválaszra lehetőséget kell adni.
(2) Az állampolgár írásban benyújtott, képviselő-testületnek szóló közérdekű bejelentését a polgármester a beérkezéstől számított 5 napon belül továbbítja az illetékes bizottságnak véleményezésre.
15. A szavazás rendje
23. § (1) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz. Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslat felett kell dönteni.
(2) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után a képviselő-testület dönt az előterjesztés egészéről.
(3) Bármely képviselő, bármely kérdésben szavazást kérhet. A kérést vita nélkül teljesíteni kell.
(4) A szavazás eredményének megállapítását követően a levezető elnök a képviselő-testület döntését kihirdeti.
(5) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők, végül a nem szavazók (tartózkodók) megszámlálásával kell.A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(6) Határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot a Képviselő-testület elutasította.
(7) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a levezető elnök szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti a határozati javaslat szövegét.
(8) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy az előterjesztett javaslatról a szavazás az ülésen később történjen, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(9) Módosító indítvány előterjesztése esetén a szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e. A módosító indítvány elfogadásához ugyanazon szavazati arányok szükségesek, amelyet a döntés egésze megkíván.
24. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) a településrendezési terv elfogadásához,
c) az önkormányzat tulajdonában levő 1 millió forintot elérő vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
d) kitüntetés adományozásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
g) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez.
25. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a képviselők IGEN-nel, NEM-mel vagy TARTÓZKODOM-mal szavazhatnak. Az a képviselő, aki az adott kérdésben nem kíván szavazni, a szavazás előtt köteles ezt az ülést vezető elnöknek bejelenteni.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást az ad hoc jelleggel létrehozott Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(3) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendes névsorban felolvassa a képviselők nevét, akik IGEN, NEM, TARTÓZKODOM nyilatkozattal szavazhatnak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s a levezető elnök hirdeti ki.A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
16. A Döntéshozatali eljárás
26. § (1) A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban – két testületi ülésen – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg.
(2) A Képviselő-testület az Alaptörvényben biztosított önkormányzati rendeletalkotási körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz.
17. A képviselő-testület döntései: határozat, rendelet
27. § (1) A Képviselő-testület határozatainak két fajtája van:
a) ügyviteli (ügyrendi) határozatok, melyek szavazást igényelnek, de nem szükséges azok felelőssel és határidővel való ellátása,
b) érdemi határozatok: intézkedést igényelnek, ezek esetében meg kell jelölni a végrehajtásért, beszámolásért felelős nevét, valamint a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti határidejét.
(2) Az önkormányzati határozatok jelölése a következő:
a) határozat sorszáma arab számmal,
b) „/” jel,
c) a határozat kihirdetésének éve arab számmal,
d) zárójelben a határozat kihirdetésének hónapja római számmal, és napja arab számmal,
e) „számú határozat” kifejezés.
(3) Rendelet alkotására javaslatot tehet:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) települési képviselők,
d) nemzetiségi önkormányzatok,
e) erre irányuló népi kezdeményezés,
f) jegyző.
(4) A rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti. A Képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségessége ügyében.
(5) A rendelet-tervezetet a tárgykör szerinti illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében a Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.
(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel valamint az Önkormányzat internetes honlapján való megjelentetéssel történik.
(7) A rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek.
18. Jegyzőkönyv
28. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben külön kérésre rögzíteni kell a kisebbségben maradók véleményét is, a jegyzőkönyvben név szerinti szavazás esetén nevesítve kell szerepeltetni a szavazások során a „nem”-mel szavazó képviselőket. A jegyzőkönyvben folyamatosan rögzíteni kell a képviselők jelenlétét és eltávozását.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések egy-egy példányát és a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente kötetbe kell kötni és a Hivatal titkárságán kell megőrizni. A nyílt ülés jegyzőkönyvét a honlapon is meg kell jelentetni.
(4) A nyílt ülés jegyzőkönyvéből – térítés ellenében – másolat kérhető.
19. Hang- és képfelvétel
29. § (1) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül. A hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Az ülések anyagát oly módon kell rögzíteni, hogy abból az ülés egész menete követhető legyen. A hangfelvétel alapján kell a jegyzőkönyvet is összeállítani.
(3) A hanganyag a továbbiakban nem használható fel, a Hivatalból nem lehet kiadni. A hangfelvételek meghallgatására csak a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, és a jegyzőkönyvvezető jogosultak.
(4) A hanganyagot a Hivatalon belül zártan kell kezelni, annak megőrzéséről a felvétel keletkezésének időpontjától a választási ciklust követő egy évig kell gondoskodni.
(5) A nyilvános képviselő-testületi ülést a testület döntése alapján internetes felületen élőben, vagy felvételről közvetítheti.
20. Közmeghallgatás, lakossági fórum
30. § (1) A közmeghallgatáson a község polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket intézhetnek, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 20 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.
(3) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy telefonon is el lehet juttatni a polgármesterhez.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.
31. § (1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében fórumot tarthat a község lakossága, társadalmi szervezetei, az érintett lakossági rétegek részére.
(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
21. A Képviselő-testület bizottságai
32. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság (rövidítése: PB), létszáma: 3 fő (2 fő önkormányzati képviselő,1 fő külső tag);
b) Szociális és Kulturális Bizottság (rövidítése: SZKB), létszáma: 3 fő (3 fő önkormányzati képviselő);
(3) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.
(4) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait (külső tag, külső szakértő) a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(6) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a 8. számú melléklet tartalmazza.
(7) A képviselő-testület eseti bizottságként Képviselő-testületi határozattal:
a) Ügyrendi Bizottságot hozhat létre – Képviselő-testületi ülésen titkos szavazással eldöntendő kérdés tárgyalásakor a szavazás lebonyolítására, szavazatszámláló feladatok ellátására. Megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
b) Közbeszerzési Bíráló Bizottságot hozhat létre. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság feladatait a közbeszerzésekről szóló jogszabály, valamint Felsőtárkány Község Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzata alapján látja el, Megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
c) egyéb feladat ellátására, végrehajtására szolgáló ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzésére létrehozott ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozatalakor meghatározott idő elteltéig tart.
(8) Az ideiglenes bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, valamint működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(9) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
a) Döntenek:
aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
ab) önkormányzati rendeletekben, a bizottság részére megállapított hatáskörökben,
ac) halasztást nem tűrő ügyben (szociális ügyekben) a Bizottság jogosult rendkívüli döntést hozni.
b) Előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.
c) Javaslatot tesznek:
ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére (a beérkező pályázatok alapján),
cb) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,
cc) „Felsőtárkány Község”díszpolgára cím adományozására, illetve visszavonására,
d) Véleményezik:
da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét,
dc) a szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai munkáját,
e) Ellenőrzik:
ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését,
f) Beszámolnak a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.
22. A bizottságok működése
33. § (1) A bizottság üléseit az elnök lehetőség szerint a képviselő-testületi ülést megelőző héten, az ülést megelőző 3 nappal hívja össze és vezeti. A meghívóval együtt elektronikusan kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket.
(2) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt, aljegyzőt,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, vagy kijelölt tagját, ha a tárgyalt napirend érinti,
e) a hivatal tárgykör szerint érintett munkatársát,
f) a hivatal belső ellenőrét a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő napirendekhez,
g) az önkormányzati intézmények vezetőjét, az intézményt érintő napirendekhez,
h) az érintett napirendek előadóit,
i) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(3) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - úgy köteles összehívni, hogy a meghívót a napirendi pontok megjelölésével, az előterjesztések megszövegezésével, az anyagok egyidejű elektronikus kiküldésével az ülést megelőző legalább 3 nappal kézhez kapják az érintettek.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több, mint fele jelen van.
(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő- testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(8) A bizottság ülésein a tagok és a meghívottak vehetnek részt, zárt ülést az e rendelet zárt ülésre vonatkozó szabályok megfelelő – értelemszerű - alkalmazásával tarthat.
(9) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.
(10) Az elnök – akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag -kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására.
(11) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
(12) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak. Díjazásukat a Képviselő-testület esetenként határozattal dönti el.
23. A bizottsági jegyzőkönyv
34. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely napirendi pont tárgyalása során hozott döntést, valamint külön kérésre a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére - formailag és tartalmilag is - a Képviselő- testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, egy tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről minden év június hónapjában beszámol a Képviselő-testületnek.
(5) A bizottság működésével összefüggő ügyviteli feladatokat az önkormányzat hivatala látja el.
24. A települési képviselő
35. § (1) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) a személyes érintettség bejelentési kötelezettség,
g) vagyonnyilatkozat tétele.
(2) A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül.
(3) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(4) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek, vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolta.
(5) A bejelentés nélkül képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésről távol maradt képviselőnek, bizottsági tagnak számolnia kell a tiszteletdíjról szóló jogszabályokban foglalt következményekkel. A bejelentés nélkül távol maradt képviselő nevét a bizottsági, illetve testületi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
36. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi, személyes érintettségi okot köteles, haladéktalanul, a döntéshozatal, szavazás megkezdése előtt bejelenteni a levezető elnöknek.
(2) A bejelentést követően a levezető elnök elrendeli a kizárás ügyében a szavazást, melyről a Képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(4) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, a kezdeményezés beérkezését követő 5 napon belül a Pénzügyi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(5) Amennyiben a képviselő a vele szemben felmerülő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának maximum 50 %-os mértékig terjedő csökkentéséről.
(6) A 36. § (5) bekezdésében foglaltak irányadók a bizottsági üléseken történő személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztására is.
25. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
37. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester minden héten hétfőn 13 és 15 óra között ügyfélfogadást tart a Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a polgármester távollétében, vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
(4) A polgármester tartós időre szóló szabadságának minősül a minimum öt egymást követő munkanapon keresztül tartó szabadság.
(5) A polgármester munkarendje a Hivatal köztisztviselői munkarendjével egyezik.
38. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján, dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról és egyéb juttatásai mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a polgármester távollétében, vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
39. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
c) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal kijelölt ügyintézője láthatja el.
26. Felsőtárkány Község Önkormányzatának Hivatala
40. § (1) A Hivatal hivatalos megnevezése: Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. szám
(2) A Hivatal a képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal tagozódását, feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét és a jegyző, aljegyző fogadóóráit.
27. Képviselők, polgármester és az intézményvezetők vagyonnyilatkozata
41. § (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását a Pénzügyi Bizottság feladatkörébe utalja.
(2) A képviselő-testület által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzékét a 9. számú melléklet tartalmazza.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert, intézményvezetőt – a saját, valamint – hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A vagyonnyilatkozat tételére köteles a Bizottság elnökének felhívásra a bejelentést írásban megtenni.
(4) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.
28. Az Önkormányzat költségvetése
42. § (1) A képviselő-testület két fordulóban, testületi ülésen tárgyalja a soron következő évi költségvetési rendeletet.
(2) A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét a következők szerint határozza meg:
a) Az első tárgyaláshoz a kormány költségvetési irányelveit, az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján a polgármester, bizottságok állás-foglalásával együtt koncepciót állít össze.
b) A második fordulóban a képviselő-testület a költségvetési törvény ismeretében, annak előírásai szerint tárgyalja meg és fogadja el az éves költségvetési rendelet-tervezetet.
29. Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés
43. § (1) Felsőtárkány községben a lakosság közvetlen választás útján egy nemzetiségi önkormányzatot választott, a roma lakosság körében.
(2) A település Önkormányzata együttműködik a megválasztott nemzetiségi önkormányzattal a következők szerint:
a) a nemzetiséget érintő kérdések megtárgyalására együttes ülés tartását kezdeményezheti a képviselő-testület, és a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
b) a nemzetiséget érintő döntések meghozatala előtt ki kell kérni a nemzetiségi önkormányzat véleményét.
(3) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodás alapján (10. számú melléklet) támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok feladatának ellátásához, és működéséhez.
(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselői az SZMSZ-ben foglaltak szerint tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület és bizottságok ülésein.
(5) A nemzetiségi önkormányzat elnöke és a képviselő-testület tisztségviselői szükség szerint értékelik a közös gondokat, kölcsönösen segítik egymás munkáját.
(6) A Képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésük konkrét tartalmát, és módját külön megállapodásban rögzítik. E megállapodást a képviselő- testület és a nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá.
30. Az Önkormányzat kapcsolatai
44. § (1) Az Önkormányzat kül- és belföldi kapcsolatainak rendjét és szabályait minden esetben egyedi döntésével a Képviselő-testület határozza meg.
(2) A kül- és belföldi testvértelepülések, az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok, társulások, az önkormányzat által alapított szervezetek, és az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek jegyzékét a 11. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával vagy annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adó politikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (pl.bérbeadás, részvények stb.).
(4) Az Önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(5) Az Önkormányzat a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezetet teremt.
(6) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő Képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi Bizottságnak is javaslatot kell tennie a Képviselő-testületi döntéséhez.
(7) Az Önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
45. § A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt.
46. § Felsőtárkány Község Önkormányzata által alapított társadalmi szervezetek esetében a polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint.
47. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik más települések Önkormányzataival.
(2) Az együttműködés célja: a megyei szintű és területi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(3) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző látja el, aki tevékenységéről esetenként rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
ZÁRÓ rendelkezések
48. §1
49. § Ez a rendelet 2024. november 30-án lép hatályba.
2. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Felsőtárkány a festői Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában 7734 hektár 6334 m2 területen Heves megye északkeleti határán, Egertől 12 km-re fekszik. A település megközelíthető közúton: Eger vagy - a Bükkön át - Miskolc felől a 2505. számú főútvonalon. Közigazgatási határai: Északon: Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Keleten: Bükkzsérc, Délen: Eger, Noszvaj, Nyugaton: Bélapátfalva, Szarvaskő. A község állandó lakosainak száma az 2024. január 01-i állapot szerint 3581 fő.
2. Településtörténet: A település első okleveles említése 1261-ből való, Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. A XIV- XV. Században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330-1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült. 1634-től a XX. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu. A középkorban Feltarkan az egri püspökség birtoka volt, az 1261. évi birtokmegerősítő oklevél tanúsága szerint. A középkori Felsőtárkány a mai faluhelytől északra, a kastélykert környékén feküdt. Ezen északi falurészhez tartozó Segedelem-völgyben II. Miklós egri püspök 1330 és 1350 között a kartauzi szerzetesek részére kolostort épített, s nekik adta a régi Felsőtárkányt. A török dúlás idején a falu teljesen elpusztul, és 1552 óta romokban van a segedelem-völgyi kartauzi kolostor is. 1694-ben népes jobbágyfalu, és ez időben változott a neve véglegesen Felsőtárkányra. 1750 táján Barkóczy püspök megépíttette a Fourcontrasti kastélyt (Gondűző nevű kastélyát) az általa Gyönyörvölgynek nevezett kastélykertben, majd a nezerénusok számára kolostort emeltetett. A kolostor romjai még ma is láthatók a falu északi határában a Barát-réten. Felsőtárkány lélekszáma 1786-ban 862, 1869-ben 1440 fő volt. 1944. december 10-én a község lakói számára véget ért a II. világháború. 1950-ben 17 fővel megalakult a Dózsa Tsz, 1960-tól növekedett meg a tagok létszáma és ekkor már 1000 hektáros területen gazdálkodtak. A TSZ a felszámolásáig földművelésel és állattenyésztéssel foglalkoztatott sok felsőtárkányi lakost. 1951-ben indult meg a termelés a több hektáros Berva- völgyi iparterületen. A település lakói részére a gyár kitűnő munkaalkalmat, biztos megélhetést teremtett. A Finomszerelvénygyár felszámolását követően az egykori üzem épületeit, infrastruktúráját jelenleg több ipari vállalkozás hasznosítja. 1983. évtől folyamatosan készültek el a lakosság életminőségét javító beruházások: az általános iskola bővítése; a vezetékes ivóvíz hálózat; a vezetékes szennyvíz hálózat; egészségház kialakítása két felnőtt orvosi körzet, egy fogorvosi rendelő, gyermekorvos, valamint anya- és csecsemőellátás működésére; gyógyszertár; az általános iskola tornaterme. Az 1992-93-as tanévben bevezették a zeneiskolai képzést. Az infrastruktúra a községben kiépült, megvalósult a közvilágítás korszerűsítése, a vezetékes ivóvízrendszer, a gázszolgáltatás, a telefonhálózat kiépítése is. Közszolgáltatás keretében, heti rendszerességgel gyűjtik és szállítják el a kommunális szilárd hulladékot. Alapvető kereskedelmi és szolgáltató egységekkel rendelkezik a település. A munkalehetőség helyben is folyamatosan bővült, az elhelyezkedés lehetősége a Berva ipartelepre, valamint a 2008. évtől a Déli ipartelepre betelepülő vállalkozások jóvoltából, így e tény a foglalkoztatottságot kedvezően befolyásolja. Az utóbbi években a településen több oktatási intézményeinket érintő beruházás valósult meg (óvodafelújítás, iskola korszerűsítés, tornaterem felújítás), nagyrészt pályázati támogatásból. E beruházások hozzájárultak a közoktatási ellátás színvonalának emelkedéséhez. Európai Uniós forrásból megújult az Egészségház épülete, kialakításra került különálló épületben a védőnőház, ahol a fizikoterápiás rendelések is folynak. Az önkormányzat saját forrásos beruházás keretében kialakította a gyógyszertár épületét, így az egészségügyi alapellátás és az ahhoz kapcsolódó ellátások modern korszerű építményekben működnek. A település turisztikai vonzerejének növelése érdekében a településkép javításával járó, főleg pályázati támogatásból finanszírozott beruházások valósultak meg (kerékpárút építése, Tóparti rendezvénytér kialakítása, tájház kialakítása, képzési központ kialakítása). Az itt lakók régi álma valósult meg a Faluház megépítésével, valamint a Fő úti településrészt és a 1990-es években kialakított településrészt összekötő út, híd megépítésével. A 2013-2017-es években problémaként jelentkező óvoda és iskola gyereklétszám csökkenés mára teljesen eltűnt, sőt az óvodában egy újabb 6. csoport beindítása történt meg 2018. szeptemberében. Az óvoda tornaszobája lett átalakítva csoportszobává és szociális blokká. Ebből kifolyólag jelenleg az óvoda nem rendelkezik tornaszobával, ezt a hiátust az önkormányzat mindenképpen orvosolni kívánja. 2018. évben pályázati forrás bevonásával újabb önkormányzati épület újult meg. A Fő út 185. szám alatti épületekben a belső tér újragondolásával kialakításra kerültek a bölcsőde funkciójú és a testedző klub funkciójú épületrészek. 2019. évben a Polgármesteri Hivatal és a Rákóczi úti volt szolgálati lakás épületének energetikai korszerűsítésére került sor önkormányzati önerőből és pályázati támogatásból. A Rákóczi úti épület belső átalakításával az idősek nappali ellátására alkalmas intézmény és családsegítő fogadóiroda került kialakításra. A belső átalakítást az önkormányzat saját költségvetési forrás terhére valósította meg. A településen az önkormányzat saját költségvetési forrásból a kialakított 13 kamerával rendelkező közterületi kamerarendszert további kamerákkal bővített és üzemeltetését is korszerűsítette. A körzeti megbízott részére átadásra került Felsőtárkány, Fő út 155. szám alatt található új KMB iroda, ahol az épület teljes belső felújítása, nyílászárók cseréje és bútorzatának beszerzése valósult meg, illetve a kamerarendszer üzemeltetése is átköltöztetésre került az új irodába. Az önkormányzat tulajdonában lévő 1505 helyrajzi számú ingatlanon a sportkomplexum létesítmény is jelentős fejlesztésen ment át, nagyfüves pálya felújítása, műfüves grund pálya építés, öltöző felújítás és építés, lelátó építés, illetve 2020. évben a sportpálya világítása is kiépítésre került. Felsőtárkány azon települések egyike a térségben, amely bárminemű fejlesztés alapjául szolgáló műszaki infrastruktúra teljes kiépítésével rendelkezik. A rendszerváltás, az önkormányzatok létrejötte az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztatta az idegenforgalom, a turizmus eddigi irányításának kereteit és feltételeit. Az önkormányzati irányítás elsődleges célja a településen élők és a településre látogatók részére minél szélesebb körű és magasabb színvonalú infrastruktúrális feltételek, élhető környezet kialakítása. Az önkormányzatnak érdekeltségi alapon kell koordinálnia a településen megjelenő vállalkozásokat, esetleg önmaga is a vállalkozások részévé válik.
3. Földrajzi fekvés: A Tárkányi-medence a Várhegy és az Őrhegy között fekszik 180- 340 m tengerszint feletti magasságban, az Imókő patak szomszédságában. A patak vízgyűjtő területe karsztos jellegű, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb időszaki források a község határában az Imókő-forrás, a Vöröskő forrás. A település legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla – forrás volt, ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta. A községet koszorúként fogja körül a Bükk-hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik. Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és –társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, mely a község címerében is látható. A település mindenkori életét meghatározó erdőtömbjeiben a száraz cseres-tölgyesektől az üde bükkösökig minden társulás megtalálható. Nagyvadban gazdag területein tartamos erdő- és vadgazdálkodás folyik. A község gazdasági életére olyan mértékben rányomta a bélyegét a nagy kiterjedésű erdőség, továbbá az ásványi kincsek jelenléte, amilyen fokban más településen nem tapasztalható. A lakosság – a gabonatermelésre alkalmas területek szűkössége miatt – az erdővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozott. Korábban a község lakói főleg fakitermeléssel, faanyag-fuvarozással, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen, főleg mészkő, dolomit és a palabányászat volt a meghatározó. Napjainkban a korábbi foglalkozások háttérbe szorultak. A település dinamikusan fejlődik és rendkívül népszerű a városból kiköltözők számára. A kereskedelmi, szolgáltató jellegű infrastruktúra a város közelsége miatt speciális kiépítettségű, hiszen a lakosság számára könnyen elérhető kevés utazással. A fejlesztés irányát az önkormányzat „Településfejlesztési koncepciója” határozza meg. Cél, hogy a község legyen otthona valamennyi itt élő állampolgárnak, anyagi helyzetétől, társadalmi körülményeitől függetlenül. Találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésének lehetőségeit.
3. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Felsőtárkány Község Önkormányzatának címere (Felsőtárkány települési címere)
2. Felsőtárkány Község Önkormányzatának zászlaja (Felsőtárkány települési zászlaja)
3. Felsőtárkány Község Önkormányzatának díszes pecsétje
4. Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának pecsétje
5. Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Kulturális Bizottságának pecsétje
6. A polgármester körbélyegzője
7. A község jegyzőjének körbélyegzője
8. Közös Hivatal körbélyegzője
4. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. lista
|
Kormányzati funkció kódja |
Kormányzati funkció neve |
|---|---|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás- és működtetés |
|
013330 |
Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
|
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
|
016030 |
Állampolgársági ügyek |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
|
018020 |
Központi költségvetési befizetések |
|
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
|
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
|
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
032020 |
Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
046030 |
Egyéb távközlés |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
061030 |
Lakáshoz jutás támogatás |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
072312 |
Fogorvosi ügyeleti ellátás |
|
072450 |
Fizikoterápiás szolgáltatás |
|
074011 |
Foglalkozás-egészségügyi alapellátás |
|
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082063 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
|
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel |
|
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082093 |
Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészek |
|
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
|
084070 |
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése |
|
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
|
086030 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
|
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
|
091120 |
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
094260 |
Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
102031 |
Idősek nappali ellátása |
|
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Gyermekjóléti szolgáltatások |
|
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátás |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátás |
|
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107054 |
Családsegítés |
|
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátás |
|
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei |
|
900060 |
Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek |
5. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Nevelés-oktatás - Zeneovi foglalkozás működtetése
2. Közművelődés
2.1. Közművelődési intézmény fenntartása és működtetése
2.2. Rendezvényszervezés, lebonyolítás
2.3. Községi rendezvények támogatása
2.4. Időszaki kiadvány kiadása
2.5. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbe adása, üzemeltetése
2.6. M..n.s. egyéb oktatás
2.7. Előadó-művészeti tevékenység
2.8. Kulturális tevékenység
2.9. Egyéb külkapcsolatok támogatása
3. Sport - A községben működő sporttevékenységet végző szervezetek támogatása
4. Településüzemeltetési feladatok
4.1. Közterület rendjének fenntartása
4.2. Egyéb szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás
4.3. Szabadidős szolgáltatás (rendezvényszervezés)
4.4. Nem lakóingatlan bérbeadása
4.5. Várakozóhely üzemeltetés
4.6. Térfigyelő rendszer üzemeltetés
5. Vagyongazdálkodás
5.1. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok karbantartása, gondozása
5.2. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása, bérbeadása
5.3. Közterület felügyelet működtetése
6. Egészségügyi ellátás
6.1. Fizikoterápiás szolgáltatás működtetése
6.2. Meningococcus betegség elleni védőoltás biztosítása
7. Egyéb
7.1. Önkormányzati támogatás biztosítása községben működő civil szervezeteknek
7.2. Helyi védelem alatt álló épületek megóvásának elősegítésére támogatás
7.3. Nemzetközi kapcsolatok ápolása
7.4. Rendszeres és rendkívüli szociális támogatások helyi rendelet alapján
7.5. Szociális tűzifa támogatás helyi rendelet alapján
7.6. Lakáshoz jutás támogatása – helyi rendelet alapján
6. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. POLGÁRMESTER FELADAT ÉS HATÁSKÖREI
1.1. Megköti az önkormányzat nevében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozó haszonbérleti-, értékesítés esetén az adásvételi szerződést.
1.2. A költségvetési előirányzat erejéig megköti a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződéseket.
1.3. A költségvetésből rendelkezésre bocsátott pénzeszközök keretein belül - az utak forgalmának és jelentőségének sorrendjét figyelembe véve - gondoskodik arról, hogy közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
1.4. Hozzájárul a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges.
1.5. Képviselő-testület rendelete alapján dönt a közterület-használat engedélyezéséről.
1.6. Dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.
1.7. Engedélyezi a község címerének és zászlójának a külön rendelkezések szerinti felhasználását, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.
1.8. A beruházás szükségességéről szóló képviselő-testületi döntést követően gondoskodik a szükséges költségek felhasználásáról. A képviselő-testület nevében eljáró polgármester- a felhatalmazás alapján- az előkészítésért teljes egészében felelős, a beruházási alapokmány jóváhagyásáig terjedő részfeladatok végrehajtása során csak a beruházási program jóváhagyásában szükséges a képviselő-testület külön felhatalmazását, döntését kérnie.
1.9. A képviselő-testület által eldöntött beruházások tervezési szerződései megkötését elvégzi.
1.10. A beruházási alapokmány jóváhagyását követően a beruházással kapcsolatos valamennyi szerződés aláírását elvégzi - beleértve a szerződés módosítását és kiegészítését is.
1.11. Amennyiben a szerződési ajánlat a beruházási alapokmányban előírt követelményektől eltér, kezdeményezheti a képviselő-testületnél a beruházási alapokmány módosítását.
1.12. A külső szakértő bonyolító alkalmazása esetén a képviselő-testület döntését követően megköti a szerződést.
1.13. A beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási szerződéseket a jegyzővel együttesen írja alá.
1.14. Jogosult a kivitelezést felfüggeszteni, ha az ellenőrzés eredményeként olyan hiányosságokat állapít meg, ami a kivitelezési munkák további folytatása esetén helyrehozhatatlan károkozással jár, vagy veszélyezteti a beruházás megvalósítását.
1.15. A beruházás az üzembe helyezési okmány kiállításával fejeződik be. Az üzembe helyezési okmányt aláírja.
1.16. Sürgős, életveszély, vagy közvetlen balesetveszély elhárítását, illetve vis maior következtében szükségessé váló felújításokat elrendeli, illetve egyeztet az intézményvezetővel, ha az intézményvezető rendelkezik az elhárításról.
1.17. Ellátja - az önkormányzati lakások és helyiségek bérletétől és elidegenítéséről szóló helyi rendelete alapján - bérbeadói jogkör gyakorlását.
1.18. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont – alapfeladata ellátásának sérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja a vagyonrendelet előírásainak figyelembe vételével.
1.19. A közterület-használathoz a közterület-tulajdonos önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása, engedélye (a továbbiakban: engedélye) szükséges. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat nevében eljárva gyakorolja.
1.20. Közérdekből, vagy más fontos, és méltányolható okból a közterület- használati díj megfizetése alól részben vagy egészben felmentést adhat, vagy a megfizetés határidejére kamatmentes halasztást adhat.
1.21. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló, így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságai, Felsőtárkány országgyűlési képviselői, a Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek, közterületek gyászlobogóval való fellobogózását, vagy az önkormányzati hivatal előtti zászlórúdjaira a magyar nemzeti lobogó és Felsőtárkány zászlajának felvonását, majd félárbocra eresztését.
1.22. A mindenkor hatályos helyi önkormányzati költségvetési rendeletben a képviselő-testület felhatalmazza (egyben kötelezi, hogy a végrehajtást követően a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztassa.):
a) Nettó 5 millió Ft feletti összegű kifizetésekről, adás-vételről, beszerzésekről szóló szerződéseket (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény 1. melléklete III. Gazdálkodási adatok 1.4. pontja szerint) a helyben szokásos módon tegye közzé.
b) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről legalább negyedévente köteles a képviselő-testületet tájékoztatni költségvetési rendelet-módosítási tervezet formájában. Az utolsó rendelet-módosítási tervezetet a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesítenie.
c) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé köteles terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
1.23. Szociális ellátási ügyekben átruházott hatáskörben dönt:
a) a rendkívüli települési támogatásról,
b) a köztemetésről.
1.24. A polgármester átruházott hatáskörben dönt a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló rendelet szerinti kedvezményes 60 literes gyűjtőedény igénybevételi lehetőségéről.
2. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2.1. 1.Dönt a szociális törvény (1993. évi III. törvény), valamint Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendelet szerinti alábbi szociális ellátások megállapításáról:
a) a települési támogatásról,
b) a rendkívüli települési támogatásról,
c) a házi gondozásra való jogosultság megállapításáról,
d) a szociális étkezésre való jogosultság megállapításáról,
2.2. 2.Dönt az alábbi gyermekvédelmi ellátások (1997. évi XXXI. törvény) megállapításáról: Természetbeni juttatás: az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretek között a gyermekintézmények étkezési térítésének közvetlenül az intézmények által kezdeményezett és javasolt díjkedvezményének megállapítása
3. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
3.1. Vagyonnyilatkozatok vizsgálata
3.2. 2. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni.
3.3. 3. Amennyiben az önkormányzati támogatás kedvezményezettje a kapott támogatást a megjelölt célra, a megjelölt határidőre nem használja fel, illetve nem a megjelölt célra használja fel, a támogatás összegét köteles a folyósító számlájára haladéktalanul visszautalni, illetve a továbbiakban támogatásban nem részesülhet. A támogatással való elszámolás részletes szabályait az önkormányzat rendeletben szabályozza.
7. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. 2024. október 1. napjától önkormányzati tisztségviselő
|
|
tisztség |
|---|---|
|
dr. Juhász Attila Simon |
polgármester |
|
Szepesi Ádám |
alpolgármester |
|
Bajzát Ferenc |
képviselő |
|
Bakondi Péter |
képviselő |
|
Erdélyi László |
képviselő |
|
Somogyi Kristóf |
képviselő |
|
Szőnyi Gábor |
képviselő |
8. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi Bizottság: (rövidítése: PB)
1.1. Elnöke: Bajzát Ferenc képviselő
1.2. Tag: Bakondi Péter képviselő,
1.3. Tag: Tóth Vera (külsős tag)
2. Szociális és Kulturális Bizottság: (rövidítése: SZKB)
2.1. Elnöke: Erdélyi László képviselő
2.2. Tag: Somogyi Kristóf képviselő,
2.3. Tag: Szőnyi Gábor képviselő
9. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal - jegyző
2. Felsőtárkányi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde - intézményvezető
3. Felsőtárkányi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény - intézményvezető
11. melléklet a 11/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Felsőtárkány Község Önkormányzatának külföldi kapcsolatai:
1.1. Németországi Dickenschied településsel 1993. 08. 20-án kötött együttműködési okmány,
1.2. Román Köztársaság területén Köröstárkány községgel kialakult testvér-települési kapcsolat,
1.3. Tárkány nevű településekkel 2004. 08. 21-én kötött Partnerközösségi Együttműködési Szerződés.
2. Felsőtárkány Község Önkormányzata az alábbi gazdasági társaságokban rendelkezik tulajdonosi jogosítványokkal:
2.1. Felsőtárkány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; rövid neve: Felsőtárkány Nonprofit Kft., Székhely: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. szám, Cégbejegyzésszám: 10-09-028823
2.2. Felsőtárkány Bükk-kapu Korlátolt Felelősségű Társaság, rövid neve: Felsőtárkány Bükk-kapu Kft., Székhely: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. szám, Cégbejegyzésszám: 10-09-029654
2.3. Heves Megyei Vízmű Zrt.; Forgalomképtelen üzletrész nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelem: Heves Megyei Vízmű Zrt. Egri Üzemegysége
2.4. Felsőtárkányi Közétkeztetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, rövid neve: Felsőtárkányi Közétkeztetési Nonprofit Kft., Székhely: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. szám, Cégbejegyzésszám: 10-09-035286/4.
2.5. Bükk Színtér Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, rövid neve: Bükk Színtér Kft., Székhely: 3324 Felsőtárkány, Fő út 350. szám, Cégbejegyzésszám: 10-09-038409.
3. Felsőtárkány Község Önkormányzata által alapított társadalmi szervezet:
3.1. Felsőtárkányi Óvodásokért Közalapítvány(székhely: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. szám)
3.2. Felsőtárkányi Hagyományőrző Közalapítvány (székhely: Felsőtárkány, Fő út 350. szám)
3.3. Felsőtárkányi Általános Iskoláért Alapítvány (székhely: Felsőtárkány, Fő út 350.) Alapító az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Bükk Színtér Nonprofit Kft.
4. Felsőtárkány Község Önkormányzata részvétele társulásokban:
4.1. Egri Kistérség Többcélú Társulása
4.2. Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás
4.3. Eger Vidék Kincsei Egyesület
4.4. Bükk-Térségi LEADER Egyesület
4.5. Eger Térsége Fejlesztési Egyesület
4.6. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
5. Felsőtárkány Község Önkormányzata együttműködése civil szervezetekkel:
5.1. Felsőtárkány SC Sportegyesület (székhelye: Felsőtárkány, Fő út 101.), képviselője: Csáti Sándor Felsőtárkány, Koronás u. 22.
5.2. Felsőtárkányi Fúvószenekari Egyesület (székhely: Felsőtárkány, Rákóczi út 128.), képviselője: Agárdi Anett Felsőtárkány, Rákóczi út 61. (Szőnyi Gábor titkár
5.3. Felsőtárkányi Sziklaforrás Egyesület (székhely: Felsőtárkány, Fő út 101.), képviselője: Bajzát Zoltán Felsőtárkány, Koronás út 9.
5.4. Agria Shotokan Karate Egyesület (székhely: Felsőtárkány, Dózsa Gy. u. 45.), képviselője: Juhász Ferenc Felsőtárkány, Fő út 165/1.
5.5. Boldogasszony Papucsa Természetjáró Egyesület (székhely: Felsőtárkány, Fő út 101.), képviselője: Melczer László Eger, Faiskola út 12/B.
5.6. Felsőtárkányi Polgárőr Egyesület (székhely: Felsőtárkány, Fő út 101.), képviselője: Üveges Zoltán Felsőtárkány, Bocskai u. 19.
5.7. Felsőtárkányi Testedző Klub (székhely: Felsőtárkány, Fő út 185.), képviselője: Márkus Sándor Felsőtárkány, Fő út 211.
5.8. Felsőtárkányi Hagyományőrző Közalapítvány, képviselője: Vargáné Bajzát Anna kuratóriumi elnök
5.9. Vihar Egyesület, képviselője: Tatár Norbert Árpád egyesületi elnök (bélyegzőn: Felsőtárkány, Koronás út 18.)
5.10. Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, képviselője: Szabó Dániel művészeti vezető
A 48. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.