Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §    (1)Az önkormányzat megnevezése: Noszvaj Községi Önkormányzat

          (2)Székhelye: 3325 Noszvaj, Kossuth Lajos út 1.sz.

          (3)A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Noszvaji Kirendeltsége (továbbiakban : hivatal)

(4)^[1]Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(5)^[2]Az önkormányzat nevében cégszerű aláírásra jogosultak az 1. mellékletben felsoroltak.

2. §   

        (1)Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló. Használatukat A helyi címer és zászló alapításáról és használatának          rendjéről a 17/2002.(VIII.26.)önkormányzati rendelet szabályozza.

(2)Az önkormányzat, a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig

a)a Polgármester pecsétjén ”Noszvaj Község Önkormányzata Polgármester”

b)az önkormányzat pecsétjén „Noszvaj Község Önkormányzata” felirat olvasható.

3. §    

          (1) Az önkormányzat

a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,

b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barátkörnyezetet teremt.

(2) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és
 hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az  ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll  
 szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül
 érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt,    illetve tesz kezdeményezést.

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete, és  felhatalmazása alapján:

a) bizottságai

b) a polgármester

c) a jegyző

d) és a helyi népszavazás hozhat.

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

4.§

(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

5. §

A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

6.§

​         (1) A polgármester átruházott hatáskörben

A költségvetésben szereplő költség nemek között 200.000,- Ft –ig szabadon átcsoportosíthat, a költségvetésben lévő tervszámok figyelembe vételével. Az átcsoportosításról a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2)A szociális törvényben maghatározott ellátások megállapításával kapcsolatos hatáskört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

7.§^[3]

           (1) A Pénzügyi , Gazdasági és Ellenőrző Bizottság :

a) A képviselő-testület munkatervében szereplő időpontok előtt megtárgyalja

a költségvetési rendelet-tervezetet,

a zárszámadási rendelet-tervezetet,

a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves, három negyedéves beszámolót, és véleményezi.

b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,a vagyonváltozás alakulását,értékeli az azt előidéző okokat.

c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását,a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

d) Lebonyolítja a vagyonnyilatkozatokkal, illetve az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárást.

e) Dönt az alábbi szociális ellátások megállapításáról:

      Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat

(2)Humán Erőforrás Bizottság :

a) Dönt a turisztikai marketinget szolgáló, az Önkormányzat költségvetésében tervezett és jóváhagyott kiadványok, egyéb eszközök előkészületeiről, megjelentetéséről, terjesztéséről.

b)Jóváhagyja

a település kulturális, turisztikai és sport programját/koncepcióját

az önkormányzat által rendezett állami és nemzeti ünnepeink programját,

c) A képviselő-testület munkatervében szereplő időpontok előtt megtárgyalja, véleményezi

1)  a lakosság kulturális, művészeti, hagyományőrző ifjúsági és sportélettel kapcsolatos kezdeményezéseinek támogatására irányuló előterjesztéseket,

2)  a település környezetszépítésével, zöldfelület növelésével, természetvédelmi, környezetvédelmi feladataival kapcsolatos terveket, elképzeléseket,

      3)  a területhez rendelt költségvetést,

4)  az önkormányzat kulturális, sport, és turisztikai fejlesztését szolgáló koncepcióinak kialakítását,

5)  az önkormányzat által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott turisztikai, kulturális és sport tevékenységgel kapcsolatos munkakörök betöltésére érkező pályázatokat,

6)  a településen az önkormányzat tulajdonában lévő épületek és a Kastély működésével, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos teendőket, ill. a helyi védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos ügyeket,

7)  a település mezőgazdaságával kapcsolatos témákat,

8)  a településen működő közoktatással és közneveléssel foglalkozó intézmények előterjesztéseit.

9)  Együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel,

     10)  Javaslatot tesz a helyi könyvkiadás támogatására,

11) Feladatkörében közreműködik a helyi rendezvények megvalósításában, szervezésében

12) A turisztikai, kultúrális  feladatok összehangolása, fejlesztése érdekében szükség szerint együttműködik a kistérség civil szervezeteivel, vállakozóival, idegenforgalmi szakembereivel

13) Javaslatot tesz a település fejlesztési programjainak kidolgozására, megvalósítására.

d) Ellenőrzi

-az önkormányzat által támogatott civil szervezetek müködését és gazdálkodását, és az önkormányzat által fenntartott intézmények és épületek működését

-a turisztikai menedzser és a turisztikai asszisztens tevékenységét.

8.§

(1) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságoknak, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(2) Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület összehívása

9. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 képviselő és a polgármester. ( 4. melléklet)

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) ^[4]A testület szükség szerint - általában havonta - de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, július hónap kivételével.

A képviselő-testület rendes üléseit a meghívóban szereplő helyszínen, időpontban és napirendi pontokkal, minden hónap utolsó keddjén tartja.

(4) ^[5]Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak kell megküldeni az ülés előtt legalább 5 nappal. A meghívót az elektronikus formában elkészült előterjesztésekkel együtt az ülések előtt két nappal az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.A meghívóban azok a napirendi pontok szerepelnek a munkatervben lévőkön kívül, melyekkel kapcsolatos kérelem az ülést megelőző 7. napon megérkezik az Önkormányzathoz.

10.§

(1) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni legalább 2 képviselő, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen és a sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát közölni kell.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A helyben szokásos módon történő közzétételnek minősül:

-a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés,

-a honlapon való megjelenés.

          (3) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

- napirendi pont tárgya szerint illetékes előadót

- hivatal érintett köztisztviselőit

- akiket a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart  

       - aki meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött

11. §

(1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

A polgármester a munkaterv tervezet elkészítésekor javaslatot kér:

a települési képviselőktől, a bizottságoktól, az önkormányzati intézmények vezetőitől, az egyházak vezetőitől, a társadalmi szervezetektől, civil szerveződésektől, önszerveződő közösségektől.

(3) ^[6]A munkaterv főbb tartalmi elemei:

- a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei

- a napirend előterjesztőjének a megjelölése

- az előterjesztés szóbeli, írásbeli módjának megjelölése.

(4) A munkaterv éves időszakra készül, melyet a naptári év szerinti utolsó testületi ülésre kell előterjeszteni.

A képviselő-testület ülése

Az ülésvezetés szabályai

12. §

(1) A sajtó képviselői részére helyet szükséges biztosítani.

A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő- testület ülését.

(3) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

           c)^[7]

d) előterjeszti az ülés napirendjét

e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések /rendeletek, határozatok/ végrehajtásának állásáról

f) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

g) ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

         (4)^[8] A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz, számozott határozat nélkül.

13. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága, vagy képviselő által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. Egy már eldöntött kérdésre vissza lehet térni, újra lehet tárgyalni, ha új információk jutottak a képviselők tudomására, vagy a körülmények megváltoztak.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a) az előterjesztés felépítése:

- a tárgy pontos meghatározása,

- az előkészítésben résztvevők /bizottságok, személyek/ megnevezése,

- annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

- az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,

- mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják  vagy befolyásolják a meghozandó döntést;

b) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:

- kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,

- törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

- ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,

- rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát /részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában/,

- meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst. Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,

- meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt /a felelősökkel együtt/ feltüntetni.

Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett.

(4) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

14. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a napirend  megszavazásáig szóban vagy írásban nyújtandó be a testület elé Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, a képviselők, a jegyző.

A tanácskozás rendje, szavazás

15. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) Amennyiben valamelyik bizottság előzetesen már megtárgyalta a napirendet a bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.

c) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

d) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.

e) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel, és hozzá szólhatnak, ha a polgármesternek a hozzászólási szándékukat jelzik, és a polgármester megadja a szót.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot.

E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

16. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha a szavazás már megtörtént, a határozathozatalt meg kell ismételni, amennyiben a képviselő-testület az érintett képviselőt kizárja  a döntéshozatalból.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel; „nem”-mel vagy „tartózkodással” szavaznak.

A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Titkos szavazás esetén a képviselők egyenként bemennek a szavazóhelyiségként funkcionáló jegyzői irodába, két egymást metsző vonallal szavaznak a szavazólapon, majd az urnába dobják. A 3 fős szavazószámláló bizottság összesíti a szavazatokat, melyről jegyzőkönyvet készít.

17. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – eggyel kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ......./év(hó, nap arab számmal) határozata

(2) A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester és a jegyző - a végrehajtásért felelősök közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

18. §

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

19. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő kifejezéseket használ.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester indítványozza a rendbontó képviselő tiszteletdíjának a csökkentését.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezi.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

20. §^[9]

(1)A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Pénzügyi Gazdasági Ellenőrző Bizottság Elnöke, vagy helyettese hitelesít.Egy példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalnak elektronikus formában.

Egy másik példányt évente kötetbe kell kötni, és el kell helyezni a hivatal irattárában.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás/

b) az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját,

c) az ülés helyét, időpontját,

d) a megjelent képviselők nevét

e) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

f) az ülés megnyitásának időpontját,

g) az elfogadott napirendet

h) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

i) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt,

j) a polgármester esetleges intézkedéseit,

k) az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

l) az ülés bezárásának az időpontját.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző a hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá.  Az önkormányzat honlapján megtekinthetők a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek fél évre visszamenőleg.

Az önkormányzati rendeletalkotás

21. §

(1)  Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

- a települési képviselő,

- az önkormányzati bizottságok elnökei,

- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek
    vezetői,

- önkormányzati társulás tagjai.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése:

a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapít meg.

b) A tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

c) A tervezetet Noszvaj település honlapján meg kell jelentetni, hogy a
      lakosság a rendeletalkotás előkészítésében részt vehessen.

A társadalmi részvétel feltételeinek megteremtése érdekében a
      tervezetekre észrevételt lehet tenni a hivatal@noszvaj.hu e-mail címen.

(3) A tervezet véleményezése:

a) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek forrásai lehetnek:

- szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

- a lakossági közvélemény kutatás.

b) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

c) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsát.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a) A jegyző, illetve más előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

c) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját /római számmal/ és napját /arab számmal/ kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.

(5) Az önkormányzati rendelet és normatív határozat kihirdetése a hivatal folyosóján lévő hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Az elfogadott rendeletet a település honlapján is közzé kell tenni az elfogadást követő 30 napon belül.

22. §

(1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület szakirányú bizottsága hatáskörébe utalja.

(3) A jegyző négy évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, s azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

III. Fejezet

A települési képviselő

A képviselő-testület bizottságai

23. §

(1) A képviselő főbb jogai:

a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

c) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését; a hivatal érintett köztisztviselője erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

e) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

f) A képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester indokolt esetben hívja fel a figyelmet.

b) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

c) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében valamint a különböző vizsgálatokban.

d) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) Kapcsolattartás a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

f) A személyes érintettség bejelentése.

g) Megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni

24. §

(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2)^[10] A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre

-Pénzügyi Gazdasági és Ellenőrző Bizottság

-Humán Erőforrás Bizottság

(3)^[11]Az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a 7.§ tartalmazza.

(4)^[12] [13]A Pénzügyi Gazdasági Ellenőrző Bizottság tagjainak száma: 5 fő, melyből legalább 3 fő képviselő. A Humán Erőforrás Bizottság tagjainak száma 3 fő, melyből 3 fő képviselő. A bizottságok belső működési szabályaikat maguk állapítják meg. A Humán Erőforrás Bizottság a munkája során az egyes témákhoz a 6. mellékletben szereplő szakértőket vonja be.

(5) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot hoz létre.

Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

25. §

(1) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(3) A bizottság zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(4)^[14] A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a hitelesítő, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyző írja alá.

(5) A bizottság a tevékenységéről beszámol a képviselő-testületnek a munkatervében meghatározottak szerint.

A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a polgármestert,

2. az alpolgármestert,

3. a jegyzőt,

4. a hivatal tárgykör szerint érintett előadóját,

5. az önkormányzati intézmény/ek/ vezetőjét/it/ az őket érintő napirendekhez,

6. az érintett napirendek előterjesztőit,

7. azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.

A bizottságok elnökei a testületi ülésen az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági határozatokat, javaslatokat, véleményeket az adott napirendi pont tárgyalásakor ismertetik a testülettel. 

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

26. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el, fogadónapja szerdánként 14.00-16.00 óráig tart.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f) a polgármester - a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő
    testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.

g) beszámol a testületnek a munkájáról.

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) Indítványozza a bizottság ülésének összehívását, ha a téma megtárgyalásához  a bizottság állásfoglalása szükséges.

b) Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

c) ^[15]

27. §

(1) ^[16]A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester fogadónapot tart péntekenként 8-12 óráig.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

(3)^[17] Az alpolgármester feladatai:

• Noszvaji Táj-és Falugazda Nonprofit Kft. működésének koordinálása,
• az önkormányzat kommunikációjával kapcsolatos feladatok ellátása.”

28. §

 A jegyző:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel, a jegyzőkönyv hitelesítővel, és a jegyzőkönyv vezetővel együtt írja alá,

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

e) évente beszámol a testületnek a munkájáról,

f) szervezi a hivatal jogi felvilágosító munkáját,

g)ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

h)a lakossággal a kapcsolattartást a fogadóórán biztosítja.

28/A. §^[18]

          A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 hónap              időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal, jegyzővel azonos képesítési előírással rendelkező köztisztviselője látja          el.

IV. Fejezet

A hivatal

29. §

(1) A hivatal hivatalos megnevezése: Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal

                 Székhelye: 3324 Felsőtárkány, Fő út 101.

                 Kirendeltsége: 3325 Noszvaj, Kossuth Lajos út 1.

(2) A hivatal a képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal tagozódását, feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét és a jegyző, aljegyző fogadóóráit.

A társulások

A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre

vonatkozó általános szabályai

31. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

32.§

A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

V. Fejezet

Lakossági fórumok

33. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

-a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

-a közvetlen tájékoztatásra,

-a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)^[19] A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosságot annak megtartása előtt legalább 8 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon és plakátokon értesíteni kell, hogy lehetősége nyíljon kérdéseinek megfogalmazására, a felkészülésre. A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban is megteheti, az ülés előtt legalább 5 nappal, melyet a hivatalba kell benyújtani, vagy a hivatal@noszvaj.hu email címre elküldeni. A közmeghallgatáson - a tárgyalt napirend súlyának, az érdeklődők számának alapján – a képviselő-testület a felszólalások időtartamát - a testületi ülés szabályai szerint - korlátozhatja.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

34. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.

(2) Fontosabb szabályai:

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblán , plakátokon, Kábel Tv-n, honlapon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal érintett köztisztviselőit.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata

35. §

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat évente a közmeghallgatáson.

36. §

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

           (2)^[20]

(3) A tervezet kötelező tartalmú követelményei:

a költségvetési javaslat tartalmazza:

- a bevételi forrásokat,

- a működési, fenntartási előirányzatokat /önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként/

- felújítási előirányzatokat célonként,

- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

- a hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,

- általános és a

- céltartalékot,

- a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Gazdasági Ellenőrző Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(5) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

37.§

 (1)A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására a Pénzügyi, Gazdasági és  Ellenőrző Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) bízza meg. Feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság a képviselő-testületet, annak soron következő ülésén tájékoztatja. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

Záró rendelkezések

38. §

(1) Ez a rendelet 2013. április 1. napon lép hatályba. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

Noszvaj, 2013. március 19.

                                        Bóta Géza                        Hegyiné Kertész Zsuzsanna 

                                        Polgármester                                       jegyző