Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.    Fejezet

Általános rendelkezések

1.     A rendelet célja

1.§             

A rendelet célja Noszvaj építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2.     A rendelet hatálya

2.§             

1. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Község közigazgatási területén

1. jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
2. reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
3. meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.

2. A II. fejezet hatálya kiterjed a Noszvaj Község közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.
3. Az V. Fejezet hatálya kiterjed

1. Noszvaj közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra függetlenül azok tartalmától és anyagától,
2. minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a község területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.

4. Nem terjed ki az V. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

II.  Fejezet

Helyi értékvédelem

3.     Épített környezet helyi védelme

3.§             

1. A helyi értékvédelem feladatai:

1. a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa)     településszerkezetek,

ab)     épületegyüttesek,

ac)     épületek és épületrészek, építmények,

ad)     utcaképek és látványok,

ae)     műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,

2. a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
3. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2. Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
3. A javasolt helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
4. Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény.

4.§             

1. A II. Fejezet alkalmazása során:

1.  eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
2.  értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
3.  területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
4.  védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari- agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
5. védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
6.  védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
7.  védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
8.  védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
9.  védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
10.  védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

4.     Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

5.§             

1. A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
2. A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
3. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. egyedi építmények, épületek esetén:

aa)  a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

   ab)  pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész, ajtó),

ac)  a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad)  a kezdeményezés indokolását,

2. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba)  az együttes megnevezését,

bb)   körülhatárolását,

bc)   a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd)   a kezdeményezés indokolását.

6.§             

1. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

1. a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,

b)    indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

2. Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.
3. A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a)     az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,

b)     nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d)     amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

4. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
5. A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
6. A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érdekelteket:

aa)  a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab)  a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

ac)   a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

2. az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. területi védelemnél az érdekelt közműszolgáltatókat.

5.     Védett értékek bontása

7.§             

1. Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét az 5-6. § tartalmazza.
2. A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.
3. Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

6.     A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

8.§             

1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
2. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.

9.§             

1. A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
2. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
3. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Pénzügyi, Gazdasági, Ellenőrző Bizottság állapítja meg.
4. Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.
5. Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

7.     A védett értékek nyilvántartása

10.§         

1. A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. a helyszínrajzot,
4. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
5. az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f)      a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

7. a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,
8. a védett érték fotódokumentációját,

i)      a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

j)      minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

3. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.
4. A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
5. A tábla szövege: „Helyi építészeti / táji emlék”

                    „Noszvaj Községi Önkormányzat védetté nyilvánította .. ..(évszám)”

6. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

8.     A Helyi területi védelemre vonatkozó általános építési előírások

11.§         

1. A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
2. Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
3. A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
4. A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
5. Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.
6. Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.

9.     Helyi építészeti örökség területi védelmére vonatkozó előírások

12.§         

1. A védelem alatt álló területek és ingatlanok lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
2. A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:

1. kialakult utcavonal megtartása,
2. hagyományos tetőforma: 35-45 fokos nyereg-, vagy kontytető, egyszerű tetőidommal
3. hagyományos külső megjelenés: vakolt, vagy természetes anyaggal burkolt homlokzat, hagyományos cserépfedés, indokolt esetben fémfedés, pl előtető, oromfal
4. falazott kémény,
5. természetes anyagokból épített min. 30%-ban áttört kerítések: a kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázat, alsó 40-60 cm magasságú - oszlop anyagával megegyező kivitelű - tömör épített lábazat, kőkerítés max. 2,0 m magasságig szárazon rakva, falazva, fugával, vagy fuga nélkül rövid szakaszon, indokolt esetben.

(3)     Fenti általános előírások betartása az eltérő karakterű településrészekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén nem kötelező.

10.  Egyedi Helyi védettség alatt álló értékekre vonatkozó általános előírások

13.§         

1. A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok - megőrizni.
2. Építési munkálatok megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere homlokzati hőszigetelés, homlokzat és tető anyagainak és színeinek megállapítása vagy felújítás esetén - kötelező a szakmai konzultáció.
3. Védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni tömegformát, beépítés módját, tetőformáját, tető hajlásszögét, homlokzat jellegét.
4. A védett épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
5. A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.
6. A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, illetve hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
7. A homlokzatburkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve amennyiben lehetséges hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

14.§         

1.  Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, redőnytokot tilos elhelyezni.
2.  A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.
3.  A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
4.  A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.
5.  A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
6. Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát, fafödém) meg kell őrizni.
7.  Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával történhet.
8.  Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.

III.            Fejezet

Településképi előírások

11.  Általános településképi előírások

15.§         

1. Az építményeken az adott környezethez illeszkedő anyaghasználat alkalmazására kell törekedni, az alábbiak szerint:
2. Az új beépítés igazodjon a környező karakter terület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).
3. Gazdasági épületek, csarnokok kivételével bitumenes lemez, azbeszt és műanyag hullámlemez fedés nem használható.
4. Gazdasági épületek, csarnokok kivételével közterületre  néző homlokzaton fémlemez burkolat, szerelt kémény, gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg,
5. Melléképület utcáról nem nyílhat. Melléképület tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a főépület burkolat- és színhasználatából választható, az általános anyaghasználati szabályok elsőrendűségének betartásával..
6. Belterületen a közterület felőli kerítés nem lehet tömören kialakított nagytáblás fém-, azbeszt , vagy műanyag.
7. Az útpadka  közvetlenül mellé (gépjárművek leállása, lehúzódás érdekében) nem ültethető tömör sövény és nem helyezhető a leállást akadályozó építmény.
8. Világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak: 

a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény; 

b)  egyenetlen, magas intenzitású világítás; 

c)  külterületi utakon a kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás

d)   a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása. 

9. Az e §-ban megfogalmazott általános előírások betartása az eltérő karakterű településrészekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén nem kötelező.

IV.            Fejezet

Eltérő karakterű területek

12.  Falusias karakter

16.§         

1. A lakóépületek földszintes, földszint+tetőteres, kialakult környezet esetén földszint+ egyemeletes, de ez esetben tetőtérbeépítés nélküliek lehetnek. Az épületek fő tetőidoma 30-45⁰ közötti legyen.
2. A tető az utcában, utcaszakaszon kialakult formához igazodva sátor, illetve az utcára merőleges vagy azzal párhuzamos gerincű nyereg-, vagy csonkakonty tetővel épülhet. Önálló tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.
3. Homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette tornác, vagy épített oszlopos előtető kialakítása szükséges, a lakóépület tetőfedő anyagával és színével azonos fedéssel.
4. Közterületről látható homlokzaton csak világos, törtszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália csak szakmai konzultáción történő jóváhagyással alkalmazható
5. Nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, kék, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.

13.  Intenzív beépítésű lakóterületi karakter

17.§       
A lakóépületek meghatározóan téglalap arányúak legyenek, ahhoz formált tetőzettel.

1. Az épületek fő tetőidoma 25-45⁰ közötti lehet, de szakmai konzultáció eredményeként a környezetbe illeszkedéssel bírálása alapján ennél kisebb hajlású tetőforma is megengedett,
2. Közterületre néző homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette tornác, vagy épített oszlopos előtető kialakítása szükséges, a lakóépület tetőfedő anyagával és színével azonos fedéssel, illetve szakmai konzultáció eredményeként a környezetbe illeszkedéssel bírálása alapján ettől eltérően.
3. Közterületről látható homlokzaton elsősorban a világos, törtszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália csak szakmai konzultáción történő jóváhagyással alkalmazható
4. Nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, kék, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.
5.  Melléképület önállóan utcáról nem nyílhat. Tetőfedése, homlokzati burkolóanyaga és színe a lakóépület burkolat- és színhasználatából választható, az anyaghasználati szabályok elsődleges betartása mellett.
6. Utcafronti kerítés nem lehet teljesen zárt nagytáblás fémlemez- vagy műanyag. A sövény magassága 1,6 méter lehet maximum.

14.  Mátyás téri karakter

18.§         

1. Az épületek megjelenésére vonatkozó előírások:

1. Kerülni kell a nagyméretű egybefüggő tömegek alkalmazását, helyette a kisebb, egymástól részben elválasztott vagy önálló kisebb tömegek megjelenését kell alkalmazni.
2. Az épületek színezése világos pasztell földszínű, vagy fehér, burkolata pedig természetes anyag (rakott kő, fa), vagy vakolat lehet.
3. Kizárólag nyereg vagy félnyereg tető alkalmazható.
4. A nyílászárók anyaga műanyag nem lehet, kizárólag fa és fém lehet.
5. Anyaghasználatban a helyi építőanyag alkalmazása elsődleges szempont.

2. Kerítések kialakítása:

a)Kőfal lehet szárazon rakott, kemény helyi kőből építve, vagy esetleg beton béléstesttel épülő, de szintén helyi kövek felhasználásával,

b)Hagyományos léc és/vagy vesszőfonatos kerítés, vagy

c)Jelzésszerű könnyű dróthuzalos kerítés (nem dróthálós) lehet.

15.  Pincés, présházas karakter

19.§         

(1)

2. Pincék, pinceépületek telkei nem keríthetők el.
3. Az övezetben alkalmazható tömegek, anyagok, szerkezetek:

1. Homlokzati falfelületek: habarcsolt, vakolt falak fehér, vagy halvány, tört földszínű homlokzatfestéssel, vagy látszó terméskő fal, azonos színű fugázó anyaggal.
2. Csak acél, kovácsoltvas és fa szerkezetű nyílászárók és rácsszerkezetek építhetők be, műanyag nyílászáró és redőnyszerkezet nem alkalmazható.
3. Tetőfedés és előtető nagy táblás fedőanyagból (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem lehet.
4. A pincéken és présházakon hagyományosan kis ablakok és alacsony, széles ajtónyílások alkalmazandók.

16.  Síkfőkúti karakter

20.§         

1. Általános szempont az épületek látványának a környező erdőbe való beleolvasztása. Az építési telken és környékén a meglévő faállomány védendő, szükség esetén egy fa  kivágása csak kettő, a területre jellemző fa ültetése esetében lehetséges.
2. A területen az épületek és építmények anyaga, vagy látszó felülete fa, vagy rakott kő, látszó beton, színezett vakolat lehet.
3. A tetőfedések közül a zöldtető, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve az antracit szürke korcolt fémlemez fedések alkalmazhatók. A tetők hajlásszöge 35-55⁰ közötti lehet. Lapostetős, vagy alacsony tetőhajlású épület csak zöldtetőként jelenhet meg.
4. Kerítések megjelenése: rakott kőfal, kemény térségi kőből építve, vagy esetleg beton béléstesttel épülő, de szintén helyi kövek felhasználásával, hagyományos léc kerítés függőleges lécezéssel. Jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. Az átláthatatlan, teljes zárt falat képező betonkerítés kerülendő.

17.  Egyedi idegenforgalmi karakter

21.§         

1.  Az épületek egyszerű tömegformálással építendők.
2. A tetők fő idoma egyszerű, nyeregtetős legyen. Tetőtér beépítés esetén önálló gerinccel rendelkező tetőfelépítmények kerülendők.
3. Az épületeket a terepre kell ültetni, minimális terepalakításra kell törekedni.
4. A nagy üvegtáblák, üvegfelületek kerülendők.
5. Nagytáblás burkolóelemek és tetőfedő anyagok alkalmazása tilos.
6. Árnyékolásra minőségi külső árnyékolók alkalmazandók (pl. külső spaletta, fa zsalugáter).
7. Tömör kerítések nem építhetők.
8. Épületszínezésnél az erőteljesebb, de nem rikító, földszínek alkalmazhatók.

18.  Gazdasági karakter

22.§         

1. Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező területen kialakult anyaghasználathoz, illeszkedjen a szomszédos épületek építészeti megjelenéséhez, homlokzati színezéséhez.
2. Az épületek színe tört, földszínű (törtfehér, sárga, barna, szürke, zöld árnyalatai), vagy üvegfelület lehet.
3. Az épületeken kötelező a 0,5m²-nél nagyobb cégtáblák, cégérek, reklámok, logók helyének, színének, megjelenésének grafikai megtervezése. A tervet 1:10 méretarányú rajzban dokumentálni kell az elhelyezendő környezet – épület esetén a teljes érintett homlokzat – ábrázolásával.
4. Lejtős területen kötelező az épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával. A tömeg harmonikus domboldalba illeszkedését minden alkalommal látványképpel kell igazolni.
5. A telkeket, vagy épületeket sövénykerítéssel és védőfásítással kell elkeríteni a közút felől látható oldalon.
6. A szomolyai és bogácsi út mentén elhelyezett épületek esetén az Intenzív lakóterületi karakter előírásait kell figyelembe venni.

19.  Mezőgazdasági karakter

23.§         

1. A mezőgazdasági területeken az épületek kiemelt homlokzati részein fehér, törtfehér, szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatai alkalmazandók a színezésnél. Az egyéb épületszárnyak a tájba belesimuló, sötétebb árnyalatokkal is színezhetők.
2. A kiemelt homlokzati részeken kerülendő a nagyméretű üvegfelületek használata.
3. Szőlős területen kialakítandó borászati létesítmények esetén a tárolóedényeket, tartályokat lehetőleg a telek legmélyebb részein, megfelelő távolságban takarófásítással kell elhelyezni, a kilátás figyelembe vételével.
4. Mezőgazdasági karakter esetében lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
5. A főépület nyeregtetővel alakítandó ki, egyéb épületrészek tetőidoma ettől eltérhet.

20.  Mezőgazdasági kertes karakter

24.§         

1. A homlokzatok kialakítására vonatkozó szabályok:

1. utcai oromfalhoz kapcsolódóan terasz, teraszkiülő nem létesíthető
2. nyílászárók, padlásszellőzők, pincelejárók előtetője helyezhető el nyeregtetős kialakítással
3. levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető,

deszkaborítása nem javasolt

anyaghasználata: látszóbeton, fa, helyi kő, a vakolatszínek: fehér, vagy halvány földszínek villanyóra szekrények falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással helyezhetők el.

2. A tetők kialakítására vonatkozó szabályok:

1. a terep lejtésétől és a telek alakjától függ, a telek hossztengelye és a gerinc egy irányú  legyen,
2. a tetőgerinc a rétegvonalakra merőleges
3. tető főidoma 35-45 fokos, egyes toldalékok lehetnek alacsonyabb hajlásúak
4. sima egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken keresztirányú tetővel
5. fedés: zöldtető, hódfarkú, hornyolt vörös cserép, állókorcos fémlemez fedés, fénylő, mázas cserép nem javasolt, támogatandó az agyag természetes égetett színeiben, fémlemez esetén: matt, sötét szürkés árnyalat
6. tetőbeépítés esetén csak tetősíki ablakok kialakítása lehetséges

3. A tornácok, előtetők kialakítására vonatkozó szabályok:

1. vékony, ritka pillérek, oszlopok kerülendők
2. falazott, vakolt tartóoszlopok alkalmazandók
3. tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen

4. A kerítések kialakítására vonatkozó szabályok:

1. Kerítés létesítése csak kivételesen, előzetes szakmai konzultáció útmutatása alapján lehetséges.
2. Tömör kerítés nem létesíthető.
3. A támfalak a település más részeire is jellemző kőből alakítandók ki.

5. A kertek kialakítására, növénytelepítésre vonatkozó szabályok:

1. a Nemzeti Park listáján szereplő honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők
2. gyümölcsfák közül kifejezetten ajánlott: dió, szilva, körte, birsalma, szőlő
3. medence, nyílt vízfelületű tűzivíz, ill. víztároló nem helyezhető el
4. lakókocsi, lakókonténer átmenetileg elhelyezhető.

V.    Fejezet

Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

vonatkozó előírások

21.  Általános előírások

25.§         

E Fejezet alkalmazásában:

1. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
2. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető­berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
5. kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.

26.§         

1. Reklám-, illetve hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, és e rendelet betartásával végezhető.
2. Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.
3. Reklám-, illetve hirdetés elhelyezése közterületen csak utcabútoron - utasváró, kioszk, információs vagy más célú berendezés - lehetséges.
4. Utasváró hát- vagy oldalfalának felhasználásával helyezhető el hirdetés.
5. Sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, hideg-meleg étel és ital árusítására, virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló árusító pavilon, kioszk üvegvitrinében helyezhető el csak a hirdetés. A kioszk homlokzatát, tömegét az adott településrészre vonatkozó településképi előírások szerint kell kialakítani, murália (ragasztás, falfestés) elhelyezése nem megengedett.
6. Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.
7. Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el:

1. cégtábla,
2. cégér,
3. címtábla,
4. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.

8. Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

27.§         

1. Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

2. Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

22.  Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok

28.§         

1. A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
2. A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
3. Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

23.  Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén

29.§         

1. Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.
2. Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
3. Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
4. Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

24.  A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

30.§         

1. Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
2. A település területén legfeljebb 2 m² nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés létesíthető.
3. Közművelődési célú hirdetőoszlop közterületen elhelyezhető.
4. Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

VI.            Fejezet

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,  műtárgyak elhelyezése

25.  Általános előírások

31.§         

1. A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
2. Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
3. Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
4. Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

1. műemléki környezetben,
2. községközpontban,
3. sétáló utcává alakítandó utcában,
4. területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény miatt),
5. helyi védettségű területen,
6. közparkokban

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

26.  Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

32.§         

1. Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

1. Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.
2. Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági övezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
3. Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.
4. Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

2. A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

27.  Egyedi előírások

33.§         

1. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

1. mezőgazdasági,
2. gazdasági területek.

2. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

1. Falusias területek,
2. Közösségi területek,
3. Kertvárosias területek,
4. és a helyi védettség alatt álló területek.

3. Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

1. építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,
2. föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.

VII.         Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

28.  Beépítési és településkép védelmi tájékoztatás

34.§         

1. Az építtető, illetve az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.
2. A tájékoztatás iránti kérelem - a kérelmező egyértelmű megjelölésével és aláírásával - papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.
3. A tájékoztatás – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló –feljegyzéssel zárul.
4. A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen

1. a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,
2. érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét

5.  Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a polgármester a feljegyzésben javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
6. A tájékoztatás építési munka végzésére nem jogosít.
7. A tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.
8. A tájékoztatót az építési engedély iránti kérelemhez, valamint a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.
9. A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.

29.  A szakmai konzultáció

35.§         

1. A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép­védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a polgármester gondoskodik.
2. A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

1. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
2. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
3. a tájékoztatásban foglaltak egyeztetésére.

3. Kötelező szakmai konzultáció a következő esetekben:

1. helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,
2. bejelentés köteles lakóház építése,
3. halvány földszínektől eltérő homlokzati szín alkalmazásának szándéka,
4. lakó és közösségi épület lapostetős kialakításának szándéka esetén.

36.§         

1. A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi.
2. A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
3. Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
4. A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell megtartani.
5. Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet - ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) - meg kell küldenie a polgármesternek. A polgármester az emlékeztetőt - változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel - ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

VIII.       Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

30.  Általános szabályok

37.§         

1. Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti - műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

1. új építmény építésére,
2. meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.

2. E Fejezet előírásait nem kell alkalmazni a területi építészeti-műszaki tervtanács hatásköre alá eső, valamint az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.
3. A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye alapján alakítja ki.
4. A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy - a polgármester egyetértésével - a főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezését.

31.  A településképi véleményezési eljárás szabályai

38.§         

1. A településképi véleményezési kérelmet az ÉTDR rendszerbe feltöltéssel kell kezdeményezni.
2. A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét.
3. A településképi véleményhez csatolni kell a tervtanácsi vagy főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
4. Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.
5. A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.
6. Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.

32.  A településképi vélemény kialakításának szempontjai

39.§         

1. A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
4. a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da)biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db)      a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

3. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

4. Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
5. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
6. a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
7. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

IX.            Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

33.  Általános szabályok

40.§         

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

1. építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
2. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének,
3. építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.

2. E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

1. nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
2. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,
3. vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése esetén,
4. szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületre néző felületén való elhelyezése esetén,
5. kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

34.  A településképi bejelentési eljárás szabályai

41.§         

1. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
2. A dokumentációtartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

42.§         

1. Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
2. A 48. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

1. ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
2. ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését ő, vagy a főépítész igazolja,
3. ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

3. A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

1. nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
2. a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

35.  A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

43.§         

1. A 46.§ szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

1. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
2. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
3. a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da)           biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db)           a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

3. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. a terv községképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

4. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
5. A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1. telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
2. a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

3. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
4. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

44.§         

1. A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.
2. A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
3. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

X.    Fejezet

Településképi kötelezés

36.  Általános szabályok

45.§         

1. A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
2. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

1. a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
2. a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
3. a településképi bejelentés elmulasztása,
4. a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása esetén
5. a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat, illetve e rendelet előírásainak,a településkép védelme érdekében, különösen, ha:

ea) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése...) a községképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,

eb) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ec) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.

ed) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha

-       azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,

-      különösen, ha műszaki állapota, elhanyagolt

-      tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

-      nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban idegen elemként jelenik meg,

-      előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

-      harsány színeivel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a községképben;

6. az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják
7. a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.

3. A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.
4. A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint folytatja le.
5. A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
6. A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

37.  A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke

46.§         

1. Az 43. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
2. A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

XI.            Fejezet

Záró rendelkezések

47.§         

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

          Bóta Géza                                                                           Hegyiné Kertész Zsuzsanna

polgármester                                                                                      jegyző