Noszvaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2023. 11. 01

Noszvaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

2023.11.01.

Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Noszvaj Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra, az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, az önkormányzati követelésekre terjed ki.

2. § A rendelet hatálya a végrehajtás vonatkozásában kiterjed:

a) a képviselő-testületre és annak szerveire: a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira és a Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Noszvaji Kirendeltségére;

b) az Önkormányzat intézményeire, valamint

c) az Önkormányzat 100 %-os, vagy többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságaira

az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és a vagyongazdálkodási terv tartalmazza, melynek elfogadásáról és felülvizsgálatáról a képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzati vagyon hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó éves célkitűzéseket.

2. Vagyonelemek minősítése

4. § Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség szempontjából:

a) törzsvagyonból, amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes lehet és

b) üzleti (továbbiakban: forgalomképes vagyon)

vagyonból áll.

5. § (1) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott törzsvagyon körébe tartozó jelen rendelet 1. melléklet szerinti forgalomképtelen vagyonelemek,

b) e rendelet 2. melléklete szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemnek minősített forgalomképtelen vagyonelemek,

c) e rendelet 3. melléklete szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek.

(2) Az Önkormányzat forgalomképes vagyona mindaz a vagyonelem, amely nem tartozik a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe.

3. Tulajdonosi jogok gyakorlása

6. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A vagyontárgy értékesítése, hasznosítása, megterhelése vagy jogról való lemondás esetén a vagyontárgy illetve a vagyoni értékű jog értékét:

a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés;

b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyam;

cb) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

cc) egyéb társasági részesedés esetén az értékesítést megelőző év beszámolója alapján történő értékelés

d) a településen meglévő pincehelyek tulajdonviszonyainak - a településrendezési eszközök előírásai szerinti - rendezése érdekében történő értékesítése során alkalmazandó értéket a képviselő-testületi döntés alapján kell meghatározni.

(3) A gazdasági társaságnak, egyesülésnek nem pénzbeli hozzájárulásként juttatott önkormányzati vagyont könyvvizsgáló által történő felülvizsgálattal kell alátámasztani.

7. § (1) Az önkormányzat forgalomképes vagyona körébe tartozó ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, ingatlan bérbeadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az ingatlan bérlőjének kiválasztása versenyeztetési eljárás keretében történik. A bérleti díjak mértékét a 4. melléklet tartalmazza.

4. Versenyeztetési eljárás

8. § Az önkormányzati forgalomképes vagyon hasznosítása a 6. § (2)–(3) bekezdése figyelembevételével megállapított forgalmi értékbecslés alapján versenyeztetés útján történik.

9. § (1) A versenyeztetési eljárás nyilvános pályázat útján történik.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon gyors hasznosítása az önkormányzat számára előnnyel jár, a polgármester döntése alapján a hasznosításra vagy elidegenítésre vonatkozó versenyeztetés a képviselő-testület döntését megelőzően is lefolytatható.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a versenykiírás feltételeinek utólagos jóváhagyásáról, elfogadásáról és a beérkezett ajánlatok alapján a vagyonhasznosításról a képviselő-testület dönt.

(4) A versenyeztetés gyors lefolytatásának szükségességét a képviselő-testületi előterjesztésben indokolni kell.

(5) A nyilvános pályázati felhívás az Önkormányzat honlapján, - 1 millió forint becsült érték fölött, az ingatlan.com weboldalon is - és az Önkormányzat hirdetőtábláján kerül meghirdetésre. A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat hirdetőtábláján való megjelentetése tekintendő.

(6) A kiírás elkészítésében szükség szerint szakértő közreműködhet.

10. § (1) A pályázati felhívás tartalmazza

1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

2. a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat: a pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, a felhasználás célját, nyilatkozatot a feltételek elfogadására, valamint arra, hogy a pályázó a Nvtv.ben meghatározott átlátható szervezet,

3. a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, műszaki és egyéb jellemzőit

4. ingatlan esetén annak címét, helyrajzi számát, területének nagyságát, jellemzőit

5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,

6. az ajánlatok felbontási helyét és idejét, valamint az elbírálás és az eredményhirdetés időpontját,

7. a bírálati szempontokat és a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket,

8. az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

9. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig indoklás nélkül visszavonhatja, az ajánlatok megismerését követően indoklás nélkül érvénytelennek, vagy eredménytelennek nyilváníthatja,

10. a kiíró által a pályázati cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételt,

11. esetleges hatósági előírások, jogok, kötelezettségek, korlátozások megtartására történő utalást,

12. a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését.

(2) A pályázati kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. A kiíró a pályázati kiírás közzétételét követően a pályázati kiírással kapcsolatban a pályázatot benyújtók bármelyikének kérésére vagy anélkül a pályázat értelmezésére adott választ, információt, adatot valamennyi pályázó részére azonos módon köteles közölni.

(3) A kiíró a pályázati ajánlattételi határidőt nem határozathatja meg a pályázati hirdetmény közzétételétől számított 15 napnál rövidebb időtartamban.

11. § (1) A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor indokolás nélkül visszavonhatja ajánlatát.

(2) A pályázó ajánlatát legkésőbb a pályázat benyújtása határidejét megelőző 3 nappal, a módosítás okának írásban történő megjelölésével módosíthatja, amennyiben a pályázati kiírás a módosítás lehetőségét nem zárja ki.

12. § (1) A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a pályázati határidő lejártának időpontjában kell felbontani.

(3) Az ajánlatok felbontásánál a kiíró képviselője, a pályázók, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.

(4) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát a pályázó megtiltotta. A pályázati kiírásban megadott bírálati szempontokra tett ajánlati elemek nyilvánosságra hozatalát a pályázó nem tilthatja meg.

(5) Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt pályázókról a kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.

(6) A kiíró az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdést és az érintett pályázó által arra adott választ írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlati elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az ajánlat értelmezést szolgálhatja.

13. § (1) Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;

b) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint e rendeletben foglaltaknak;

c) amely az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy valamely feltételhez köti;

d) olyan pályázó nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.

(3) Érvényes az ajánlat, amennyiben az mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásnak.

(4) Az ajánlatokat 30 napon belül, legkésőbb a soron következő ülésen kell elbírálni.

(5) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(6) A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

(7) Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett;

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak;

c) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

14. § (1) A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

(2) Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult azt állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.

15. § (1) A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.

(2) A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.

(3) A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

16. § (1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

(2) A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 30 napig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt eset kivételével kizárólag azzal a pályázóval köthető szerződés, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.

5. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok

17. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati alapítású és 100%-ban Noszvaj Községi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében a társaság legfőbb szerveként döntést hoz az alábbi kérdésekben:

a) az alapító okirat, alapszabály, társasági szerződés megállapítása, módosítása;

b) a törzstőke, alaptőke felemelése, leszállítása;

c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;

d) a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása;

e) a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint más gazdasági társaság alapításáról, működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés;

f) csőd- és felszámolási eljárás indítása;

g) éves üzleti tervének jóváhagyását,

h) az üzleti beszámoló elfogadása,

i) az ügyvezető beszámoltatása.

(2) Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy látja el.

6. Követelésekről való lemondás és elengedés

18. § (1) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;

d) magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermeke fedél vagy lakás nélkül maradna, illetve a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani;

e) az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.

(2) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott forgalomképes és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(3) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen:

a) jövedelemigazolásokat, az adós jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat,

b) az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit,

c) tulajdoni lapokat.

(4) A rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a rendelkezésre álló iratok mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(5) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 50.000.-Ft erejéig mondhatnak le az intézményüket illető követelésről.

(6) A követelés elengedésére 200.000 forintig a polgármester jogosult átruházott hatáskörben dönteni.

(7) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 200.000.-Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(8) Az Önkormányzat, mint jogosult által átruházott hatáskörben követelésről való lemondásra, döntésre jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(9) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében.

19. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.

20. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2004. (II.23.) önkormányzati rendelete.

4. melléklet a 14/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelethez

Ingatlan

Bérleti díj

Rezsiköltség

IKSZT tetőtér

40.000 Ft+áfa/hó

vízdíj a bérleti díjban, az áramdíj, gázdíj külön

Kamrabolt

25.000 Ft+áfa/hó

Rendőr szolgálati lakás

3937 Ft+áfa/hó

Óvoda konyha

50.000 Ft+áfa/hó

Piac épület

60.000 Ft+áfa/hó

Egészségügyi Központ üres helyisége

80.000 Ft+áfa/hó

rezsi a bérleti díjban

Védőnői tanácsadó

30.000 Ft+áfa/hó

Háziorvosi, fogorvosi rendelő

2x11.811 Ft+áfa/hó

Borplacc

10.000 Ft+áfa/nap alkalmanként

Óvoda helyiségei

500 Ft/óra/alkalom