A noszvaji Mátyás-téren a felszínhez közeli riolittufa alapkőzet miatt gádoros pinceházak sora alakult ki a múltban. A településnek ez a része jelentős helytörténeti értéket képvisel.

Mára ezek lakófunkciót nem töltenek be, az építmények és a pincék nagy része lepusztult, egyes pincék tárolóként vagy borospinceként vannak használatban. A terület tulajdonosi struktúrája vegyes (önkormányzati és magán) és nagyon felaprózott, sokszor alig követhető. Az Önkormányzat célja a terület adottságainak figyelembe vételével egy olyan fejlesztés megvalósítása, mely a hagyományokra épít, de a jövőbe mutat: a Mátyás tér egykori gádoros barlanglakásai alapvetően határozzák meg a hely hangulatát és térstruktúráját. A jövőbeli fejlesztés iránya olyan kell, hogy legyen, ami a terület örökségének tiszteletben tartása mellett a település életébe szervesen illeszkedik, ugyanakkor egy statikus falumúzeum helyett egy élő, és használatban lévő új közösségi teret ad, és e mellett turisztikai látványosságot is biztosít a falunak. A terület jelentőségét emeli, hogy a Mátyás tér közvetlen szomszédságában található́ a Gazdaház, amelynek a műemlék épülete falumúzeumként berendezett. A két egymás melletti történeti emlék egymást kiegészítve, erősítve tud a falu új hagyományápoló központjává́ válni.

Noszvaj Községi Önkormányzat célja egy a terület történeti jelentőségét és az itt korábban meglévő sajátos építkezési formát bemutató olyan skanzen és szabadtér kialakítása, mely a kiállítótereken kívül különböző kézműves tevékenységek bemutatására, valamint falurendezvények lebonyolítására is lehetőséget biztosít. Noszvaj Község Önkormányzata Mátyás téri kulturális élő múzeum és skanzen kialakítását tervezi a TOP_Plusz-1.1.3-21 - Helyi és térségi turizmusfejlesztés pályázat keretében.

Az első fejlesztési egység a Mátyás tér magterülete, mely két fő funkcionális egységből áll: élő skanzen és népi élménytér. Az utca felől feltáruló térrész geológiai adottságainak köszönhetően térben jól elkülönülő területekből áll, így az egyes élményelemek egymásra jól felfűzhetővé válnak. Az első térrész az érkezés tere, mely két borospince és egy új látogatói bejárati épület és barlanglakás támfalai mentén alakul ki. Innen egy tervezett lépcsősoron és kétoldalt gépjárművel is használható utakon juthatunk majd fel a felső platóra, mely meglévő pinceházakkal és új, kiegészítő funkciókkal, fedett-nyitott terekkel határolt közösségi és rendezvénytérként funkcionál. Innen további lépcsősorokkal és gyalogösvénnyel jutunk föl a magterület harmadik szintjére, mely a teljes fejlesztési terület fő gyalogos tengelye mentén felfűződő egykori gádoros házakból kialakított élő skanzen sora.

II. MÁTYÁS TÉR - PINCÉK, PANORÁMA TERASZ, HRSZ.: (224), (243), 245, 247, 249, 250, 251, 252, 261

A fejlesztési terület délkeleti, dombos területén lakott épületek, barlanglakások már nem nagyon voltak, jellemzően inkább présházak, borospincék tagolták ezt a területet. Ez alól a 244-245 helyrajzi számon lévő ingatlanok kivételek, de mivel a 244 nem önkormányzati tulajdonú, a 245-ös épület pedig betömedékelt, így jelenleg a rekonstrukciójuk nem valósítható meg. A 244-es telken lévő épület részletesen lett fotódokumentálva a 70-es években, majd a Szentendrei Szabadtéri Múzeum által fel lett mérve, másolata a Skanzen területén ma is megtalálható. A távolabbi jövőben, ha a tulajdonviszonyok rendezhetőek lesznek, az épület rekonstruálása mindenképp támogatandó és az ‘élő skanzen’ folytathatóvá válik ezen a területen.

III. GAZDAHÁZ ÉS KÖRNYEZETE, HRSZ.: 382, 383, 386/2

A Mátyás térrel szemközt, a Deák Ferenc utcáról nyílik Noszvaj tájháza, a Gazdaház. A ‘70-es évek vége óta működő falumúzeum kedvelt és látogatott helye a településnek. Számos rendezvény szerveződik ide, mai napig működő kemencéjében sütött sütemények sokakat csábítanak s elmondható, hogy a hely “kinőtte magát”. Az épület mellett, az udvar hátsó részén található egy pajta épület, mely hosszoldalán megnyitva lényegében színpadként funkcionál az udvar lejtőjén kialakított nézőtérrel szemben. Bábelőadások, néptánc és népdal bemutatók, koncertek kedvelt helye. A területen új attrakció bevezetése nem tervezett, maga a Gazdaház jelenleg felújítás alatt áll, így nem része a fejlesztési projektnek, azonban az udvar és a pajta felújítást igényel. Cél az Gazdaház tehermentesítése, hogy az épület minél tovább fennmaradhasson, így például a kemencés rendezvények alkalmával a Mátyás tér új kemencéje, valamint a szomszédos ingatlanban kialakításra kerülő HCCP konyha az előkészítésekkel jelentős terheket tudna átvenni a Gazdaháztól.

IV. PARKOLÓK, UTAK, JÁRDÁK, HRSZ.: (207/1), (224), (225), (243), 245, 364/2, 1626, 1627/1, 2504

A Mátyás téri fejlesztési terület térben kiterjedt, morfológiáját tekintve változatos. Több térrész felfűződése alkotja, melynek meghatározó eleme a tufa kőzet felületén megtelepedett réti növényzettel takart dombos táj. A korabeli légifotókon jól látszik, hogy a hajdanán gyakran állattartásra is használt területen, az itt lakók intenzív gyalogos forgalma mellett a felszín kikopott, a tufa felületek a régi fotókon fehéren rajzolódnak ki. A magterület így a várható intenzív gyalogos forgalom mellett hamar elveszítheti mai ‘zöld arcát’. Emellett a terület irányított feltárása, ellenőrzött használata - rendezvények alkalmával belépőjegyes rendszerrel - szükséges, mely szintén indokolja, hogy tervezett útvonalak legyenek kialakítva, megőrizve a meglévő környezet természetességét. Fontos feladat, hogy az épületállomány, a turisztikai élményelemek fejlesztése mellett a terület infrastruktúrája is fejlődjön. Szükséges és elvárt a megfelelő gyalogos és gépkocsi közlekedés biztosítása, a parkolók kialakítása. Ehhez a szabályozási terv már sok esetben biztosítja az építésjogi hátteret, a belső magterületen belül pedig a tájépítészeti eszközök, elemek alkalmazása elengedhetetlen lesz a projekt megvalósítása során.