Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/1995(V.10.) önkormányzati rendelete

a magánerős közműberuházás szervezéséről és támogatási rendszeréről

Hatályos: 2017. 04. 29

Általános rendelkezések


1.§

A magánerős közműépítések önkormányzati hozzájárulásra fordítható pénzeszközök keretösszegét a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés tartalmazza.


2. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a város belterületén rendezési tervvel egyező, magánerő bevonásával megvalósuló közműépítésre.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a létesítendő közművel ellátható ingatlan tulajdonosára, kezelőjére, és bérlőjére.

(3) Támogatás csak lakóház és annak építésére szolgáló telek tulajdonosának adható.


3.§

A magánerő bevonásával megvalósuló közműépítés az önkormányzat pénzügyi, fejlesztési terveivel összhangban a lakosság kezdeményezésére (szervezhető) szerveződik.


4. §

A magánerő bevonásával megvalósuló közműépítések beruházói feladatait, szakmai irányítását a Polgármesteri Hivatal végzi.


5. §

A magánerő bevonásával megvalósuló közműépítéshez nyújtandó önkormányzati hozzájárulás (támogatás) elbírálása és odaítélése pályázati rendszerben történik.



A közműépítések szervezési folyamata


6. §

(1) A magánerő bevonásával megvalósuló közműépítési feladatok indításához a Polgármesteri Hivatal építőközösségi alakuló forma jegyzőkönyvet és pályázati adatlapot bocsájt a jelentkező állampolgárok részére.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  1. az érintett terület megnevezését
  2. a létesítendő közmű fajtáját
  3. a tagok által megválasztott közös képviselők nevét és címét, felhatalmazásukat pénzügyi rendelkezési jogra a beruházást terhelő számlák kifizetésénél és arra, hogy a közműépítés során a tagok nevében eljárjanak.
  4. a megvalósítással érintett valamennyi ingatlan tulajdonosának, kezelőjének írásbeli szándéknyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az építőközösségben részt kívánnak-e venni, vagy sem.

(3) Az igényeket a közös képviselő nyújtja be.

(4) Az építőközösség tagjai gázelosztó vezetéknél és elektromos hálózatnál mint fogyasztók fogyasztásmérőnként, víz, szennyvíz, út, járda építésnél ingatlanonként jelentkeznek és lakásegyenérték arányában vállalják és viselik a beruházás költségeit.

(5) A beérkezett jelentkezések alapján a Polgármesteri Hivatal az illetékes közmű üzemeltetőkkel, szolgáltatókkal megvizsgáltatja az adott közmű létesítésének, csatlakoztathatóságának feltételeit.


A pályázat általános feltételei

7. §

(1) A pályázat benyújtásának alapfeltétele, hogy az érintett ingatlantulajdonosok közül szennyvízcsatorna építésnél minimum 40 %, egyéb közműépítés esetén minimum 50 % aláírja a szándéknyilatkozatot.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a várható költségek és az igényelt támogatás tételes költségvetés, vagy becslés alapján megállapított összegét.

(3) A pályázat beadásakor mellékelni kell a beruházás megvalósítására vonatkozó engedélyezési és kivitelezési terveket.



A pályázatok elbírálása

8. §


(1) A folyamatosan összegyűjtött pályázatokat a következő évi költségvetés tárgyalásával egyidőben a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság és a Városgazdálkodási Bizottság áttekinti.

(2) A pályázati feltételeknek megfelelő építőközösségek részére a támogatás előirányzati becsült összegének biztosításáról a Közgyűlés az éves költségvetési rendeletében határoz.

(3) A kért támogatást az Önkormányzat a beérkezett pályázatok alapján a következő évek költségvetése terhére biztosítja.

(4) A rendelet feltételeinek megfelelő pályázatok közül a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság választja ki a támogatásban részesülő pályázatokat.

(5) Környezetvédelmi és urbanisztikai szempontból a támogatásra javasolt pályázatok fontossági sorrendje közműfajtánként az alábbi

1. szennyvízcsatorna

2. ivóvízvezeték

3. gázhálózat

4. elektromos közművek

5. út és járdaépítés

6. csapadékvíz elvezetés

(6) Azonos közműfajták esetén a pályázatok egymás közötti sorrendjét elsősorban urbanisztikai és gazdaságossági szempont alapján kell meghatározni.

A mutatószám az egy fogyasztóra eső megépítendő gerincvezeték hossz.

(7) Előző években megvalósult közmű után támogatás visszamenőleg nem folyósítható.

(8) A támogatás felhasználását a költségvetési beszámoló tartalmazza.




Az önkormányzati hozzájárulás alapja, mértéke

9. §


(1) A hozzájárulás alapja egyes közműfajtánként.


  1. ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna esetén az utcai gerincvezeték és a leágazások közterületi szakasza, gázelosztó vezetéknél a gerincvezeték és a leágazások az első elzáró szelvényig
  2. elektromos hálózatnál az utcai légvezeték, vagy földkábel fogyasztói lecsatlakozások nélkül.
  3. út és járda építésnél a pályaszerkezet és a tervezett burkolat, valamint a hozzátartozó közterületi csapadékvíz elvezetés, árkok, átereszek, kapubejárók és egyéb műtárgy kialakítása.

(2) A hozzájárulás mértéke közműfajtánként az építőközösségre vetített költséget figyelembe véve az alábbi:

  1. ivóvízvezeték 60 %
  2. szennyvízcsatorna 75 %
  3. csapadékcsatorna 50 %
  4. elektromos hálózat 50 %
  5. út, járda 50 %
  6. gázelosztó vezeték 40 %

(3) Amennyiben a terület adottságai miatt a beruházás egy főre jutó költsége az átlagosnál jóval magasabb, kérelemre az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság úgy is dönthet, hogy kizárólag szennyvízcsatorna építés esetén további maximum 10 % támogatást nyújthat a költségvetés keretein belül.


A magánerős közműberuházások megvalósítása

10. §

(1) Az igénybejelentés benyújtása után az építőközösségi tagok befizetést teljesítenek minimum 25.000 forintot fizetnek be az Önkormányzat számlájára, a tervezési és előkészítési feladatok fedezésére.

(2) A magánerős közműberuházásokra befizetett összegeket az Önkormányzat építőközösségenként és befizető személyenként tartja nyilván.

(3) A tervezett beruházás tervezésére, lebonyolítására és kivitelezésére, a feladat megvalósítására alkalmas személyektől és szervezetektől az építőközösség egyetértésével a az Önkormányzat ajánlatot kér.

Az ajánlatokat zárt borítékban kell leadni. A bontás nyilvános. A pályázatok elbírálásáról az építőközösség véleményének meghallgatása után az Önkormányzat dönt.

A pályázat kiírásáról az építőközösség kérésére csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a kijelölt vállalkozó szakmai színvonala megfelelő, és díja jelentős mértékben nem tér el az átlagos árszinttől.


(4) A beruházásra vonatkozó valamennyi szerződést és/vagy keretátadási megállapodást a szükséges fedezet megléte esetén, mint megrendelő az Önkormányzat képviseletében a polgármester, az építőközösség nevében a két közös képviselő köti meg.

(5) A beruházás költségeinek ismeretében a lebonyolító költségösszesítőt készít, amely alapján számított önkormányzati támogatás átutalásra kerül az építőközösség számlájára.

(6) A költségösszesítő alapján számított személyenkénti költségfelosztót az építőközösség valamennyi tagja aláírja és az egy főre jutó költséget teljesíti a 10. szakasz (1) bekezdésében foglalt befizetés figyelembevételével.

(7) Amennyiben az építőközösség tagjai hitelt kívánnak igénybe venni, a Polgármesteri Hivatal intézkedik a lakossági saját erő, és az önkormányzati támogatás kifizetett, számlákkal csökkentett összegének átutalásáról a pénzintézethez.

(8) A hitel felvételéhez szükséges igénylőlapok beszerzése, szétosztása, összegyűjtése és a hitelfelvételhez szükséges igazolások és dokumentumok beszerzése és összeállítása a közös képviselők feladata.

(9) A megkötött szerződések alapján kifizetést számla ellenében az Önkormányzat és a pénzintézet is csak akkor teljesít, ha azon a két közös képviselő, az Önkormányzat és szükség szerint a műszaki ellenőr ellenjegyzése szerepel.

(10) A beruházás folyamán a rendszeres kapcsolattartás a lakosság és az Önkormányzat között a közös képviselők feladata.

(11) A sikeres műszaki átadás-átvétel és üzembe helyezés után a ténylegesen kifizetett számlák alapján az Önkormányzat végelszámolást készít.

Ekkor történik a %-os mértékben meghatározott önkormányzati támogatás elszámolása és az esetleges lakossági túlfizetések visszautalása.

(12) Az önkormányzat minden esetben vállalja a magánerős közműépítés területén lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanra eső közmű beruházási költséget a támogatás keretösszegének terhére.


Utólagos csatlakozás a magánerőben megvalósult közművezetékre

11. §

(1) Az építőközösségi beruházásban bármilyen okból részt nem vett ingatlan tulajdonosa vagy annak jogutódja utólag a közműre csak a beruházási költség arányos része önkormányzatnak történő megfizetése után köthet rá. Az utólagos rákötési díj esetén fizetendő arányos rész számításnál a teljes beruházási költség osztandó az építőközösségi létszámmal.

(2) Az utólagos rákötési díj egyösszegben fizetendő. Megfizetéséhez az ügyfél kérelme alapján Eger Megyei Jogú Város Polgármestere kamatmentes részletfizetési kedvezményt adhat. A kedvezményként megkapott összeget annak megtérítéséig az ingatlanra, mint jelzálogot be kell jegyezni Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata javára. A jelzálogjog bejegyzéshez és törléséhez szükséges valamennyi költség az ingatlan tulajdonosát terheli.  A részletfizetési kérelem illetékköteles, mely illetéket a kérelmező a kérelem benyújtásakor, az illetéktörvényben meghatározott összegben és módon köteles leróni.


(3) A 2000. január 1-je előtt megvalósult beruházások esetén a rákötési díj egységesen 200.000 Ft.[1]


Tulajdoni rendelkezések

12. §

(1) A magánerő bevonásával és önkormányzati hozzájárulással megvalósult ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz csatorna, út és járda önkormányzati tulajdon. A keretátadási megállapodással megvalósult közművek (elektromos hálózat és gázelosztó vezeték) a szolgáltató cégek tulajdonába kerülnek.

(2) A szakszerű folyamatos üzemeltetés, karbantartás és felújítás a tulajdonos feladata.

(3) A megvalósult közművek nyilvántartásba vétele a közmű tulajdonosának feladata.


[1]

Hatályos: 2013. január 1. napjával. Megállapította:  37/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelet