Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2016(VII.1.) önkormányzati rendelete
a vállalkozások beruházás ösztönzési és munkahely teremtési helyi támogatásának programjáról
Hatályos: 2018. 01. 01Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2016(VII.1.) önkormányzati rendelete
a vállalkozások beruházás ösztönzési és munkahely teremtési helyi támogatásának programjáról
Hatályos: 2018. 01. 01
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2016(VII.1.) önkormányzati rendelete
a vállalkozások beruházás ösztönzési és munkahely teremtési helyi támogatásának programjáról
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2)
bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. §
Jelen rendelet célja, hogy ösztönözze Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén új munkahelyeket létesítő új vállalkozások letelepedését, a székhellyel vagy telephellyel rendelkező, munkahelyeket teremtő vállalkozások fejlesztését, beruházások megvalósítását, és ezzel hozzájáruljon a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez.
Ennek érdekében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Támogató) beruházásösztönző és munkahelyteremtő támogatással kíván előnyöket biztosítani a vállalkozások számára. Szabályozza a vállalkozások részére juttatott támogatások odaítélésének, nyújtásának és elszámoltatásának eljárási rendjét.
2. A rendelet hatálya
2. §
(1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező
a) nagyvállalkozások
b) kis- és középvállalkozások
(a továbbiakban együtt: vállalkozás) jelen rendeletben meghatározottak szerinti támogatására, amennyiben megfelelnek ezen rendeletben foglalt feltételeknek.
(2) Nem nyújtható támogatás azon vállalkozás részére, amely a szerződés megkötésekor nem igazolja, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette vagy hatóság a köztartozásának átütemezését határozatban engedélyezte.
(3) Jelen rendelet nem alkalmazható, olyan vállalkozások támogatására, amik olyan támogatási programokban vesznek részt, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével.
(4) Nem nyújtható foglalkoztatási támogatás munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás részére.
(5) A támogatást a támogatott vállalkozás nem engedményezheti, faktorálhatja és zálogosíthatja el.
(6) A támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a kérelemben meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók.
(7) A támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a kérelemben meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés támogatott vállalkozásának tulajdonába kerül – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 87. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a Támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a támogatási döntés Támogatottja mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés Támogatottja köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást – a folyósítás(ok) időpontjától a tényleges visszafizetés idejéig, a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének alapulvételével számított – kamattal növelten visszafizetni.
(8) Jelen rendelet alapján adott támogatás nyújtásának feltétele, hogy a vállalkozás a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásban részesül.
3. Értelmező rendelkezések
3. §
1. acélipar: a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységek:
a) nyersvas és ferroötvözet: acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;
b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek: tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek - négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt;
c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek: 80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;
d) hidegen előállított termékek: fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;
e) csövek: valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek;
1a.: áttelepítés: ha a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény), és az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, továbbá a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.
2. a foglalkoztatottak számának nettó növekedése: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva - a szóban forgó időszakban megszüntetett álláshelyeket levonva, valamint a teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként számolva - bekövetkezett nettó növekedés;
3. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatásként
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) 2. cikke (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikke vagy
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke
alapján nyújtott támogatás;
4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél a bruttó támogatástartalom kockázatértékelés nélkül előzetesen, pontosan kiszámítható;
5. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezet
6. bérköltség: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az adózás előtti bruttó bért, a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét;7. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;
8. egyéb nem pénzbeli támogatás: az Önkormányzat által közvetlenül saját, Eger közigazgatási területén fekvő, az Önkormányzat által kijelölt ingatlanon befektetni kívánó vállalkozás részére a piaci árnál alacsonyabb vételárért biztosított ingatlan tulajdonjog, vagy bérlés esetén a piaci bérleti díjnál alacsonyabb bérleti díj.
9. elsődleges mezőgazdasági termelés: a termőföld és az állattenyésztés az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;
10. elszámolható költség: az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre;
11. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;
12. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: a csoportmentességi rendelet) I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy a csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;
13. immateriális javak: fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;
14. kis- és középvállalkozás: a csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás;
15. kutatási infrastruktúra: olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos kutatásához használ; beleértve a tudományos felszerelést és eszközöket, a tudásalapú erőforrásokat - például gyűjteményeket, archívumokat vagy strukturált tudományos információkat -, olyan infokommunikációs technológiai infrastruktúrákat, mint a hálózat, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatáshoz szükséges bármilyen más egyedi eszközt. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikke a) pontjának megfelelően;
16. létesítmény felvásárlása: valamely funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egységhez (a továbbiakban együtt: létesítmény) közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalói vásárolnak meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél;
17. nagyberuházás: regionális beruházási támogatás esetében nagyberuházásnak az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeg;
18. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: valamely vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha
a) részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen ha a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik,
b) közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés, egyéni cég esetében, ha a vállalkozás a saját tőkéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette,
c) olyan vállalkozás, amely ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható,
d)kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.
A kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozást csak a c) pont szerinti feltétel fennállása esetén kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni;
19. pénzbeli támogatás: Magyarország hivatalos pénznemében megállapítandó és folyósítandó visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.
20. saját forrás: a vállalkozás által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás;
21. összeszámítási szabály: több támogatott beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azokat csoportszinten azonos kedvezményezett hároméves időszakon belül azonos megyében kezdi meg;
22. szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén;
23. szinten tartást szolgáló eszközök: azok az eszközök, amelyek a beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,
24. szintetikusszál-ipar: a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása; vagy
b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott berendezés szempontjából extrudálással együtt zajlik; vagy
c) a leendő kedvezményezett, vagy ugyanazon a csoporton belüli más vállalkozás által egyidejűleg felállított extrudálási/texturálási kapacitáshoz kapcsolódó bármely kiegészítő eljárás, amely az érintett üzleti tevékenységben az alkalmazott berendezés szempontjából rendszerint e kapacitás részét képezi;
25. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve;
26. támogatástartalom: a beruházó részére ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában, akár több forrásból odaítélt állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított összege;
27. tárgyi eszköz: olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket.
4. A rendelet alapján nyújtható támogatások
4. §
(1) E rendelet alapján induló beruházáshoz a csoportmentességi rendelet 13-14. cikkei szerinti regionális beruházási támogatás nyújtható pénzbeli és egyéb nem pénzbeli támogatás (a továbbiakban: támogatás) formájában.
(2) Ezen rendelet alapján kizárólag átlátható szervezetnek minősülő vállalkozás részére átlátható formában nyújtható támogatás.
(3) Az önkormányzat által nyújtandó vissza nem térítendő támogatások pénzügyi fedezetét az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete tartalmazza, amely előirányzat összegéig nyújtható munkahelyteremtési célra pénzbeli támogatás.
5. Jogosultsági feltételek
5. §
(1) Beruházási célra egy tényleges beruházás megvalósításához kapcsolódóan az a vállalkozás igényelhet támogatást, amely visszavonhatatlan szándéknyilatkozattal és megfelelő pénzügyi fedezet biztosításával vállalja Eger közigazgatási területén
a) új vállalkozás létrehozását,
b) működő vállalkozásának fejlesztését,
amelynek során minimum 50 fővel növeli az alkalmazotti létszámot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházást a vállalkozásnak a támogatási szerződés aláírásától számított 36 hónapon belül kell megvalósítania.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazotti létszámot a vállalkozásnak a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül kell elérnie, és valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen.
6. Regionális beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezések
6. §
(1) Az Önkormányzat a vállalkozás tervezett beruházása költségeinek nagyságát, a megépülő épület méretét, a teremteni kívánt munkahelyek számát, az iparágat és a gazdasági területet figyelembe véve a vállalkozás számára munkahelyteremtő támogatás jogcímen, regionális beruházási támogatás kategóriában nyújthat támogatást.
(2) Támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a beruházó a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a beruházás megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(3) A beruházás megkezdésének napja
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy
d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont
azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka (mint az engedélyek megszerzése, megvalósíthatósági tanulmány készítése) költségének felmerülése.
(4) Nem nyújtható regionális beruházási támogatás
- a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,
- elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
- mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
- nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.
- exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik (nem tekintendő exporttal kapcsolatos tevékenységnek azon új ipari tevékenység végzésére irányuló beruházás, amely exportra is termel),
- ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
- acélipari tevékenységhez,
- hajógyártási tevékenységhez,
- szénipari tevékenységhez,
- szintetikusszál-ipari tevékenységhez,
- ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
- energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
- szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez,
- kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve jelen rendelet 8.§ (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
- azon beruházó részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,
- olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.
7. §
(1) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg.
(2) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) és d) pontjai szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat.
(3) Az (2) bekezdés szerinti esetben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg
a) azt a minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy
b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív – más, a beruházás megvalósításának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található – helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni.
(4) A kedvezményezett vállalkozás a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
8. §
(1) A támogatás keretében elszámolható
- a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
- a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy
- az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség a (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
- a tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
- immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
- létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
- az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(4) A (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
- a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,
- a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
- kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
- nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.
(5) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
- a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
- pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(6) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.
(7) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
- azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
- az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
- azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
- azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
- azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(8) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.
(9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(10) A beruházás megvalósítása során nem minősül elszámolható költségnek:
- a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége;
- a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatás vett igénybe;
- az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be;
- a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás;
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi bekerülési értéke;
- nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.
(11) Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon biztosítják.
(12) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező induló beruházás esetén támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az érintett tevékenységhez kapcsolódó, korábban már használatba vett eszközökre a kérelem benyújtása adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(13) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja a korábban már használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét.
9. §
(1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha
- a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá
- a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(2) Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az ötven százalékot, nagyberuházás esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás:
- ötvenmillió euró elszámolható költségrészig 50%,
- az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre 25% és
- a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre 17%.
(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás intenzitás – nagyberuházások kivételével – a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozás méret feltételeinek.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.
(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.
10. §
(1) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. Amennyiben a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és a támogatás jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni.
(2) A támogatás intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani.
(3) Egyéb nem pénzbeli támogatás esetén a támogatástartalom megállapítására az értékesítés vagy bérbeadás előtt készített független szakértői értékelés alapján vagy - ha az nyilvánosan hozzáférhető- rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján kerülhet sor.
(4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(5) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
7. A támogatási kérelem benyújtása és elbírálása
11. §
(1) A Polgármesterhez címzett, a rendelet 1. sz. mellékletét képező támogatási kérelmet a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodájához kell benyújtani. A Vagyongazdálkodási Iroda ellenőrzi, hogy a kérelem az e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel-e. A kérelem és annak mellékletei, valamint az eljárás nyelve magyar.
(2) Ha a kérelem hiányos, a Vagyongazdálkodási Iroda 20 napon belül egy alkalommal hiánypótlási felhívást bocsát ki, vagy kiegészítő információt kérhet, amelynek a kérelmező a kézhezvételt követő 15 napon belül köteles eleget tenni.
(3) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőre nem tett eleget, a Közgyűlés elutasítja a kérelmet.
(4) A hiánytalanul beérkezett kérelem beérkezését követően a Vagyongazdálkodási Iroda szakmai javaslata alapján a kérelem elbírálásáról a Közgyűlés egyedileg, határozattal dönt a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott információk, a beruházásra vonatkozó vállalások és pénzügyi fedezet alapján.
(5) A kérelemhez csatolni kell:
a) az utolsó 2 lezárt év összevont (konszolidált) beszámolóját, amennyiben jogszabály alapján ennek elkészítésére kötelezett, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót (az átlagos statisztikai létszám, a nettó árbevétel és a mérleg főösszeg meghatározásához); vagy
b) az egyéni vállalkozás esetében az utolsó 2 lezárt év éves adóbevallását; vagy
c) éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet;
d) az 5. § (1)-(3) bekezdésben foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot;
e) nyilatkozatot a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján esetlegesen fennálló összeférhetetlenségről vagy kizáró okról, vagy azok hiányáról;
f) a beruházásnak a kötelező fenntartási időszakra vonatkozó árbevétel növekményre, hozzáadott érték növekményre és létszámnövekményre vonatkozó részletes írásbeli tájékoztatását,
g) a támogatott vállalkozás valamennyi jelenlegi és jövőbeli bankszámláját vezető pénzintézethez az önkormányzat javára szóló felhatalmazó levelet, arra az esetre, ha a vállalkozást visszatérítési kötelezettség terhelné, annak érdekében, hogy az önkormányzat az igényét azonnali beszedési megbízás alapján ki tudja elégíteni;
h) a pénzforgalmi jelzőszám változásának bejelentési kötelezettségére vonatkozó nyilatkozatot,
i) az átlátható szervezetre vonatkozó nyilatkozatot;
j) nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a vállalkozás egri székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számáról;
k) aláírási címpéldányt;
l) nyilatkozatot, hogy a kérelem keltét megelőző két naptári évben a cégcsoport az EGT területén hasonló tevékenységet megszüntetett-e;
m) nyilatkozatot, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül a cégcsoport az EGT területén hasonló tevékenység megszüntetését tervezi-e;
n) a termelési folyamat lényegi változását eredményező támogatás esetén arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek meghaladják-e az érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három adóévben realizált értékcsökkenését;
o) meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja-e a korábban használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét;
p) a regionális beruházási támogatásra pályázó vállalkozás, 7. § (4) bekezdésben rögzített, áttelepítés kizárásáról szóló kötelezettségvállalására vonatkozó nyilatkozatot a 2. melléklet szerint.
(6) A támogatott vállalkozással a közgyűlési döntést követő 60 napon belül támogatási szerződést kell kötni.
8. A szerződés megkötésének eljárási rendjéről
12. §
(1) A támogatási szerződést a támogatás nyújtásáról szóló közgyűlési döntést követően 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal készíti elő és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság jóváhagyását követően a Polgármester írja alá.
(2) A támogatott köteles igazolni a szerződés megkötésével egyidejűleg, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette, vagy hatóság a köztartozásának átütemezését határozatban engedélyezte.
9. A támogatási szerződés tartalmi elemei
13. §
A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a Támogató megnevezését, székhelyét, képviselője nevét, adószámát, és a szervezet
statisztikai kódját;
b) a támogatott vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselője nevét és bankszámlaszámát;
c) a támogatás nyújtásáról szóló határozat számát;
d) a támogatási összeg fedezetét biztosító költségvetési rendelet számát;
e) a támogatási cél megnevezését;
f) a bruttó támogatástartalom összegét;
g) a támogatás formáját;
h) a támogatás kategóriáját és a támogatás támogatástartalmát;
i) a támogatás intenzitását;
j) az elszámolható költségek körét;
k) a saját forrás mértékét;
l) a támogatott nyilatkozatát támogatási előleg igényléséről;
m) a támogatott adatszolgáltatási és elszámolási (szakmai és pénzügyi) kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, az elszámolás határidejét;
n) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit (visszafizetési kötelezettség);
o) a nyilatkozat valótlanság esetére irányadó jogkövetkezményeit;
p) a Támogató és a támogatott vállalkozás részéről kijelölt kapcsolattartó nevét, beosztását, telefonszámát (lehetőség szerint fax számát, e-mail címét);
q) a támogatott vállalkozás adatváltozásaira vonatkozó bejelentési kötelezettségének kikötését;
r) a támogatás folyósításának rendjét;
s) a támogatott felhatalmazó jognyilatkozatát hatósági átutalási megbízás benyújtására;
t) a vállalkozás számára előírt kötelezettségek teljesítésének biztosítékait,
u) a jelen rendelet 18.§ (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásról szóló tájékoztatást,
v) a támogatott vállalkozás részére előírt kötelezettségként, hogy a támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás nyújtását követő 10 évig köteles megőrizni, és az Önkormányzat vagy az Európai Bizottság ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,
w) a fenntartási kötelezettség végéig éves szakmai és pénzügyi számadási kötelezettséget a juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról,
x) a regionális beruházási támogatásra pályázó vállalkozás, 7. § (4) bekezdésben rögzített, áttelepítés kizárásáról szóló kötelezettségvállalását.
10. A támogatási összeg folyósítása
14. §
(1) Pénzbeli támogatási összegek kizárólag az előirányzatot biztosító tárgyévi költségvetési rendeletben biztosított forrásból folyósíthatók.
(2) Folyósításra akkor kerülhet sor, ha a támogatott az önkormányzat által folyósított előző évi támogatási összegekkel elszámolt, azokat a támogatási szerződésben megjelölt célokra fordította.
(3) A támogatást a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésben kell biztosítani.
11. A támogatás felhasználásának elszámolása
15. §
(1) A támogatott vállalkozás köteles a támogatási szerződésben meghatározott módon és tartalommal a támogatott program megvalósulását, a szerződésben meghatározott határidőn belül, külön felszólítás nélkül igazolni.
(2) Az Önkormányzat a támogatás feltételeként vállalt kötelezettségek teljesítését (beleértve a támogatás elszámolásának, a beszerzett tárgyak, eszközök meglétének helyszíni ellenőrzését is) a támogatási szerződésben meghatározott fenntartási kötelezettség fennállásáig ellenőrizheti. Amennyiben a helyszíni vizsgálat az elszámolás során közölt adatoktól érdemben eltérő adatokat tár fel, a támogatott vállalkozás a támogatás teljes összegét köteles – az annak folyósításától a visszafizetés időpontjáig terjedő időszakra az érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének alapulvételével számított késedelmi kamattal növelten – visszafizetni.
(3) A támogatásban részesülő köteles biztosítani az ellenőrzésre jogosultak részére az ellenőrzés lehetőségét, annak elvégzéséhez köteles adatot szolgáltatni, és az ellenőrzésben minden egyéb módon közreműködni.
(4) A szerződésben megállapított határidőig a támogatás felhasználásáról el kell számolni, ellenkező esetben a támogatás teljes összegének a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét az elszámolásra előírt határidőt követő 15 napon belül az önkormányzat bankszámlájára vissza kell fizetni. Az elszámolás elmulasztása szerződésszegésnek minősül.
(5) A támogatottnak a támogatási szerződésben meghatározott végső elszámolási határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérelmére a Közgyűlés határozata alapján az elszámolási határidő egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. Az elszámolási határidő meghosszabbításának ideje alatt a támogatott részére újabb támogatás nem nyújtható.
(6) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások részére újabb támogatás nem folyósítható. Ettől eltérően, amennyiben az elszámolási kötelezettségének a vállalkozó az elszámolási határidőt követő 6 hónapon belül eleget tett, úgy részére az elszámolást követő év december 31-ig nem folyósítható újabb támogatás.
(7) Amennyiben a támogatott vállalkozás a támogatást vagy egy részét jogosulatlanul vette igénybe, azt jogszabálysértően vagy nem rendeltetésszerűen használta fel, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, súlyos szerződésszegése, a támogatói határozat visszavonása esetén a támogatás teljes összegét az érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.
(8) Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a vállalkozás:
a) a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást nem vagy csak részben valósítja meg, vagy a beruházást a jelen rendeletben meghatározott határidőig nem tartja fenn;
b) a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot nem vagy csak részben növeli, vagy tartja fenn;
c) az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget;
d) a (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati ellenőrzést felszólítás ellenére
meghiúsítja vagy ismételten akadályozza,
f) a 7.§ (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi.
16. §
(1) A támogatást a szerződésben meghatározott ütemezésben kell megfizetni.
12. Egyéb rendelkezések
17. §
A beruházó köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
18. §
(1) Az Önkormányzat adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy a kedvezmény összege jogcímenként meghaladja az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a támogatást nyújtó a támogatás odaítélést követő 3 hónapon belül teljesíteni az alábbi adatokról:
a) a kedvezményezett neve, székhelye, adószáma,
b) a kedvezményezett a 651/2014/EU rendelet I. melléklete szerinti típusa (kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalat),
c) a kedvezményezett főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d) támogatás összege,
e) támogatástartalom,
f) támogatás formája,
g) támogatás célja,
h) támogatást nyújtó hatóság megnevezése.
13. Záró rendelkezések
19. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Eger Megyei Jogú Város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról szóló 2/2009. (I.30.) számú rendelete.
(3) E rendelet alapján támogatási döntést 2020. december 31-ig lehet hozni.
20. §
Ez a rendelet a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187. 2014.06.26. 1. o.) 13-14. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.