Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelete
Eger településképi védelméről
Hatályos: 2023. 01. 28Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelete
Eger településképi védelméről
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Mötv.13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Eger építészeti, városképi, természeti értékeinek védelme és igényes alakítása, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Eger történelme, városszerkezete és városképe szempontjából jellegzetes, a hatályos régészeti, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályokkal nem védett építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, valamint a védett értékek fenntartása és helyreállítása, a település szempontjából hagyományt őrző, az egri emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.
(3) Eger épített értékei a város közös kulturális értékeinek részét képezik, ezért méltó használatuk, fenntartásuk és bemutatásuk közérdek, tulajdonformára való tekintet nélkül. Tilos a helyi védett építészeti örökség elmeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Eger város országos és helyi védelem alatt álló, és azokon túl a védelem alatt nem álló, de a városkép szempontjából jellegzetes épített értékeinek, a városkép és a táj karakterének megőrzése, harmonikus, minőségi, rendezett fejlődésének biztosítása, a kilátás és a látványvédelem szempontjainak érvényre juttatása.
(5) A rendelet hatálya Eger közigazgatási területére terjed ki.
(6) A rendelet településképi követelményeit minden építési tevékenység esetén figyelembe kell venni.
(7) A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
A HELYI VÉDELEM
A helyi védelem feladata
2. § A helyi építészeti értékek védelmének feladata különösen az oltalmat igénylő régészeti, várostörténeti, városszerkezeti, építészettörténeti és építészeti szempontból védelemre érdemes épített környezetek, épületegyüttesek, építmények, épületek, szobrok, képzőművészeti alkotások körének meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása és a lakossággal való megismertetése, valamint a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
A helyi építészeti értékek védelmének megállapítása
3. § Eger helyi védelem alatt álló építészeti öröksége elemeinek meghatározása és védett területeinek lehatárolása a rendelet 1. mellékletét képezi.
A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
4. § (1) A védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Közgyűlés e rendelet módosításával dönt.
(2) A helyi védelemre javasolt épületek körét az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára határozza meg. Ennek hiányában az egy-egy épületre vagy területi egységre elkészített építészeti értékvizsgálat és dokumentáció alapozza meg a helyi védelem kimondását.
(3) A helyi védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését a főépítésznél a tulajdoni jogviszonyoktól függetlenül bárki kezdeményezheti, és önálló értékvizsgálati javaslatot is tehet.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az ingatlanra vonatkozó alábbi adatokat: cím, helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő, használó, az ingatlan rendeltetésének és használatának módja, és a védetté nyilvánítás vagy a védelem megszüntetése okának rövid indoklása. Hiányos kérelem esetén a főépítész 15 napon belüli hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(5) A kezdeményezés közgyűlési döntésre történő előkészítéséről és előterjesztéséről a főépítész gondoskodik.
(6) A védelem alá helyezés előterjesztéséhez az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt kell elkészíttetni:
a) helyi területi védelem esetén:
aa) a helyi védelem alá helyezésre javasolt településszerkezeti elem, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér, kert vagy park rövid szakmai leírása, történeti kutatási dokumentáció, érintettség esetén a növényállomány felmérési dokumentációja,
ab) az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a helyi védelemre javasolt terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.
b) helyi egyedi védelem esetén:
ba) helyszínrajz
bb) fotódokumentáció a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,
bc) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének és használati módjának leírása,
bd) növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírás, felmérési dokumentáció,
be) a helyi védelem alá helyezés rövid szakmai indoklása, a védendő értékek megnevezése, történeti kutatási dokumentáció.
(7) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – az önkormányzat honlapján 30 napra közhírré kell tenni.
(8) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója) az Önkormányzat értesíti az alábbiak szerint:
a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(10) A védelem megszűnésének feltételei:
a) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával, a védelem megszüntetése után, hatósági engedéllyel kerülhet sor. A bontás előtt felmérési- és fotódokumentációt kell készíteni a védett értékről.
b) A helyi védettség megszüntetésének feltételeként egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületben való megjelentetése előírható. Az elbontott épület helyén – a Közgyűlés illetékes szakbizottsága döntése szerint – vagy az eredeti rekonstrukciója, vagy az eredeti léptékének, tömegének, paramétereinek megfelelő új épület készülhet.
(11) Amennyiben a helyi védelem alatt álló elem országos védelem alá kerül, az országos védelem hatályba lépésével egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.
Testületi döntéssel összefüggő feladatok
5. § (1) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről a Közgyűlési jóváhagyást követő 15 napon belül a főépítész értesíti
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, használóját, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) az illetékes Földhivatalt,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) helyi területi védelem esetén az érdekelt közműtulajdonosokat.
(2) A védetté nyilvánítást, illetőleg a megszüntetés tényét a rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(3) A H1 besorolású védett épületet meg kell jelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az Önkormányzat helyezi ki. A táblák elkészíttetéséről, elhelyezéséről és fenntartásáról a Városüzemeltetési Iroda gondoskodik.
A területi védelem meghatározása
6. § A helyi védelmi terület (HT) a város olyan összefüggő része, mely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetés és beépítettsége) történelmi fontosságát képviseli, továbbá olyan városi tér, utca, utcaszakasz, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek és így azok együttest alkotnak. A védelem a telekstruktúra, utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
Az egyedi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi egyedi védelem (H) a város jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészet arculatát, történeti emlékeit, településkarakterét meghatározó alábbi értékekre terjed ki:
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egésze vagy valamely részlete (anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészlet, telek egésze vagy része és annak jellegzetes növényzete,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor,
d) táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet
(2) A helyi egyedi védelem két fokozatú lehet:
a) a védelem az épület, építmény teljes tömegére és homlokzataira is kiterjed (H1)
b) az épület vagy építmény valamely – a védelem kimondásakor megállapított – részértékére vonatkozik (H2)
Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A helyileg védett építészeti emlékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú felhasználásra, ezért minden új beruházás esetén az Önkormányzat mérlegelje, hogy az igényelt funkció kielégíthető-e valamely védett épületben vagy épületegyüttesben önkormányzati tulajdonba vétel és helyreállítás, valamint a szükséges belső átalakítások után úgy, hogy az az épület fennmaradását szolgálja.
(3) A helyi védettségű egyedi érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(4) A helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.
(5) A védett értékek tulajdonosa kérheti az értékek megóvása érdekében az Önkormányzat támogatását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § Eger településkép szempontjából meghatározó területeinek lehatárolása a rendelet 2. sz. mellékletét képezi.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. § (1) A város teljes közigazgatási területén az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezések nem alkalmazhatók.
a) homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbi megoldások:
aa) erős, telített élénk, kontrasztos színű és neon jellegű színek a homlokzat teljes falfelületein
ab) külterületek, gazdasági karakter területei kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) homlokzati anyag használata;
b) Hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag anyagú, valamint hagyományostól eltérő, környezetétől elütő színű tetőfedés nem alkalmazható.
c) Az épületek közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása, cseréje esetén, új nyílászáró elhelyezése esetén - beleértve a loggia beépítését - nem alkalmazhatók az épületen meglévő nyílászárók jellegétől eltérő formájú, osztású, színű nyílászárók. Kivételt képez ez alól a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás esete.
d) Épületek átépítése, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén az épület utólagos színezését, tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását tilos nem egységes anyaghasználattal és megjelenéssel megvalósítani.
(2) Belterületen közterülettel határos és közterületről feltáruló
a) kerítés nem lehet:
aa) nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású,
ab) balesetveszélyt okozó kialakítású (törtüveg, szögesdrót, árambevezetésű).
b) 0,4 m magasságot meghaladó kerítéslábazat, támfal nem lehet felületkezelés nélküli zsalukő, vagy kezeletlen fémlemez.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
11. § (1) A telek utcaképet meghatározó részén, új építmény(rész) építésekor, a meglévő beépítéshez igazodva, az illeszkedési szempontok figyelembevételével kell meghatározni és kialakítani:
a) az épületmagasságot,
b) a tető hajlásszögét,
c) a tetőgerinc irányát, a nyílászárók arányát és formáját,
d) a kerítés utcaképi megjelenését,
e) az épület színezését, anyaghasználatát.
(2) A kialakult környezethez való illeszkedés szempontjai:
a) az épület tömege,
b) homlokzat- (párkány-) magasság, párkánykialakítás,
c) homlokzati megjelenés (a tömör felület és a nyílások aránya, a nyílások mérete, elrendezése),
d) az utcakép ritmusa (a bejárók, kapubehajtók helyének megválasztása),
(3) A beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, az utcaképre jellemző, az egyedi tájjelleg megőrzését biztosító és a tájba, terepre illeszkedés szempontjából legalkalmasabb helyet elfoglaló épület elhelyezést kell alkalmazni, a telken meglévő jelentősebb fák, és egybefüggő zöld növénytársulások figyelembevételével.
(4) A kerti építmények, műtárgyak tekintetében
a) a táji látványt nem zavaró, természetes anyagokból készülő, az épületek, építm1ények és növényzet összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
b) kukatároló a kerítés részeként vagy növénnyel takartan alakítható ki.
(5) A kerítéskialakítás tekintetében
a) az épülettel harmonizáló anyag- és színhasználat alkalmazása,
b) időtálló, minőségi anyagok használata,
c) élénk, rikító színek, monokróm színhasználat kerülése,
d) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa, fém) illetve vakolt felület használata, vagy növénnyel való befuttatás alkalmazása
szükséges.
(6) a) Előkertes beépítésnél – karaktertől függetlenül – áttört kerítés létesítendő.
b) Előkert nélküli, zárt, sűrű karakterű beépítéseknél az utcaképek zártsága tömör kerítéssel, fedett, zárt kapuval biztosítandó. Tömör kerítést szakaszosan, tagolva lehet építeni. Épített oszlopok között áttört mezők is lehetnek. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a két főépület között homlokzat jellegű kerítést kell építeni.
c) Külterületeken csak áttört, legalább 80%-ban átlátható, vadvédelmi jellegű kerítés létesíthető, kivéve a külterületi gazdasági területek határán és birtokközpont létesítése érdekében, vagy művelés alól kivett terület határán.Nem áttört kerítés esetén növényzettel való takarás szükséges
d) Utcakertes területeken az előkertek legfeljebb nyírt sövénnyel választhatók le, új kerítés nem építhető, nem létesíthető.
(7) Gépkocsi tároló rámpája saját telken belül alakítható ki – közforgalmú parkoló kivételével.
(8) A tájkép védelme érdekében a külterületen kiépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell, ha az új út szélesége eléri, vagy meghaladja a 10,0 m-t.
(9) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó ipari-gazdasági jellegű tevékenységek takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével, vagy kerítéssel kell gondoskodni.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő,
c) természetes (pl. kő, tégla, fa);
d) nem telített és környezetétől nem elütő színű. Kivételt képezhetnek a nagytelkes intézményi karakter egyedi építészeti formálást és színezést igénylő épületei.
(2) Tömegformálás tekintetében bármely
a) építészeti minőséget tükröző, arányos,
b) funkciójával összhangot mutató, logikus,
c) környezetébe illeszkedő megjelenésű és léptékű
tömegformálás használható.
(3) Tetőformálás tekintetében
a) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni, a jellemző helyi karakter figyelembevételével.
b) Az épületek utcai szárnyának kialakítása magastetővel történjen, az utcaszakaszra jellemző gerincirányt kell alkalmazni.
c) A tetőhajlásszög a környezetére jellemző hajlásszögű legyen.
(4) a) A tetőtérbeépítések tetőfelépítményei méreteikkel, arányaikkal, építészeti kialakításukkal igazodjanak a tető tömegéhez és az épület egészéhez.
b) A tetőablakok kialakítása, mennyisége ne képezzen hangsúlyos elemet, új homlokzati szintet, a tetősíkablak, álló tetőablak felület aránya kiegyensúlyozott legyen
c) Tetőtérbeépítésnél tetősíkból kiemelkedő felépítményt csak egy vonalban lehet elhelyezni.
(5) A homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) tagozatokat visszafogottan használó, díszítésében egyszerűségre törekvő,
c) nyílásrendszerében rendezett, logikát tükröző,
d) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó,
e) színezésében az utcára jellemző, annak meglévő színvilágába belesimuló. Kivételt képezhetnek a nagytelkes intézményi karakter egyedi építészeti formálást és színezést igénylő épületei. A történelmi városközpont és a családi házas karakterek területén kerülendő a monokróm homlokzatszínezés.
(6) Több lakásból (rendeltetési egységből) álló épületek (társasházak, többlakásos épületek, sorházak) esetében:
a) utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést csak az épület egészére vonatkozó homlokzatképzési, színezési terv alapján lehet megvalósítani, lakásonként (rendeltetési egységenként) nem;
b) a korlátok, mellvédek eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg, kizárólag a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes arculatváltó homlokzati tervek szerint egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással;
c) épületenként lehetőség szerint egységes színű, anyagú, azonos osztású nyílászárók alkalmazhatók;
d) Csak egységes kialakítással, egyformán valósíthatók meg az
da) előtetők
db) mellvédek és szélfogók
dc) árnyékoló ernyők redőnyök
(7) Laza, előkertes családi házas karakter ikerházas beépítési mód szerint beépült területein a csatlakozó épületek homlokzatát (nyílászáróinak rendszerét és színezését), valamint tetőidomát úgy kell kialakítani, hogy az épületek külső megjelenése egységes maradjon, egy épület hatását keltve.
(8) Erkély és loggia társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetében egyenként nem beépíthető, csak a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes arculatváltó homlokzati tervek szerint egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással. Loggia utólagos beépítése csak a homlokzati nyílászárók rendszerével, osztásával, anyag- és színhasználatával megegyező építészeti megoldással lehetséges. A homlokzati síkból kiugró, csak korláttal határolt erkély utólagos beépítése, redőnnyel való lezárása nem megengedett.
(9) A zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
a) a fás szárú növényeket alkalmazó;
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
c) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó (lásd 7. és 8. függelékek); valamint
d) közterületen utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
(10) Telken belüli zöldfelületekre vonatkozó rendelkezések
a) A zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása során az építmények és a burkolat összhangját megteremtő, a táji látványt előtérbe helyező megoldást kell alkalmazni.
b) A telkek előkertjének legalább kétharmada zöldfelületként alakítandó ki.
c) A közterületeket és a beépített telkeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
d) A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
e) Sűrű, zárt és laza, előkertes családi házas, valamint sűrűsödő átépülő tömbös karakterű területeken új épület építése esetén a kapubehajtó helyét úgy kell kialakítani, hogy közterületi fa kivágását ne tegye szükségessé.
f) Zöldfelületekkel szegélyezett utcákban utólagos közterületi parkolók kialakítása csak oly módon és akkor engedélyezhető, ha közterületi fa kivágását nem teszi szükségessé.
(11) Pincés, borházas karakterű területeken az illeszkedés szempontjából a kialakult beépítés karakteres tömegalakításán, méretrendjén túl a tetőidom hajlásszögére, jellemző gerincmagasságára, a pinceépület falszerkezetének anyagára és a homlokzat jellegzetes nyílásrendszerére, annak méretrendjére, a nyílászárók anyagára és a teljes felépítmény jellegzetes szín-világára is tekintettel kell lenni az alábbiak figyelembe vételével:
a) a homlokzati kialakítás természetes kőburkolat, természetes nyers felület, vakolt fehér (tört fehér) vagy vakolt a természetes építőanyagok színeivel megegyező színben.
b) a pinceajtók acél vagy fa tömör kivitelben, az ablakok, bevilágítók az ajtó-kapu anyagával megegyezően acél vagy fa szerkezettel, sötétre pácolt natúr, sötétzöld, barna színekben.
c) Az oromfal elé előtető és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető.
d) Ahol az utcára merőleges tetőgerinc a jellemző, ott csak az oromfalas vagy kontyolt épület engedélyezhető, az illeszkedési szempontok figyelembevételével. Ahol az utcával párhuzamos gerincű tető a jellemző ott csak ennek megfelelő tetőképzéssel, illetve laposan csak zöld-tetővel alakítható ki a pinceépület.
(12) Külterületeken létesülő építmények építészeti kialakításánál az épületek anyaghasználatában és tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak érvényesülnie kell. A homlokzatburkolat, és tetőhéjazat kialakítása természetes anyaghasználattal történjen.
(13) A településképi szempontból meghatározó területen
a) konténerház takaratlan homlokzati felülettel, lakókocsi nem helyezhető el – kivéve építkezés időtartama alatt, ideiglenesen, felvonulási építményként.
b) a belterületi részeken mobilház, gerendaház nem építhető.
A településképi szempontból meghatározó területeken a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának településképi követelményei
13. § (1) Vendéglátó terasz, vendéglátó télikert, üzlet előtti kitelepülés a mindenkor hatályos közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján kiadott hatósági határozat vagy megkötött hatósági szerződés birtokában, valamint az épület jellege szerint szükséges településképi vagy örökségvédelmi eljárás lefolytatását követően, és közútkezelői hozzájárulás alapján létesíthető.
(2) Üzlet előtti kitelepülés keretében kizárólag az üzlet profiljához szorosan illeszkedő termékek bemutatása céljából legfeljebb 2 darab, külön erre a célra gyártott – településképi szempontból jóváhagyott - árubemutató állvány helyezhető el, közvetlenül a homlokzat előtti 0,5 méteres sávban.
(3) A vendéglátó teraszokat rendezettséget, egységes arculatot sugárzó kialakítással kell létesíteni, az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) A vendéglátóhelyek közvetlenül az üzletük homlokzata előtti területet vehetik igénybe az üzlet szélességében oly módon, hogy a közútkezelői előírás szerinti szabad szélesség biztosított legyen a közlekedés számára, a közúti űrszelvény szabadon hagyásával. Saroképületek előtti, illetve kapualjak melletti kitelepülések esetében a beforduláshoz szükséges helyigények csökkentik a kitelepülések által igénybe vehető területeket. A vendéglátó terasz a közútkezelő által jóváhagyott területen valósulhat meg. A használat nem terjeszkedhet túl az engedélyezett területen, még az árnyékoló szerkezetek függőleges vetületei sem vehetnek igénybe többlet területet.
b) Dobogó kizárólag lejtős terep esetén szintkiegyenlítésre használható. Ha a terepadottságok szükségessé teszik a dobogó kialakítását, úgy azt rendszeres időközönként, legfeljebb 180 naponként el kell bontani, és az alatta lévő közterület kitakarításáról gondoskodni szükséges.
c) A kültéri bútorzat anyaghasználata természetes vagy természetes hatású legyen. Kerülendő a rikító, neon színek használata. Reklámmentes bútorzat alkalmazható.
d) A zajt keltő bútorokat és egyéb berendezéseket zajcsökkentő borítással kell ellátni.
e) Árnyékoló szerkezetek elhelyezése esetén annak illeszkednie kell az épület homlokzati tagoltságához, homlokzati architektúrájához. UV-stabil, impregnált vászon alkalmazása javasolt. Semleges pasztellszínű szerkezetek használhatók. Nehézkes, nagy tömegű, épített jellegű árnyékoló szerkezetek, bútorok, valamint megállító, invitáló vagy reklámtáblák nem helyezhetők el.
f) Látványkonyha, kerti grillező nem helyezhető el.
g) A vendéglátó terasz kizárólag dísznövényekkel határolható le.
h) Vendéglátó terasz területén a kihelyezendő asztalok számával megegyező számú 30-40 cm dézsaátmérőjű, virágzó dísznövény kihelyezése szükséges.
(4) A vendéglátó télikert min. 12 méter kiszabályozott közterületi szélesség esetében létesíthető a közútkezelő által meghatározott területen, a közúti űrszelvény szabadon hagyásával. A 12 méter kiszabályozott közterületi szélességtől szűkebb utcákban vendéglátó télikert nem létesíthető.
A településképi követelményektől való eltérés lehetősége
14. § A 11. és 12. §-ban megfogalmazott településképi követelményektől a környezethez való illeszkedés érdekében, vagy egyedi építészeti megoldás igénye esetén történő eltérés szakmai konzultáció keretében megfogalmazott főépítészi álláspont alapján lehetséges. A főépítész szakmai álláspontjának megalapozásához kikérheti a helyi Tervtanács véleményét.
A helyi védelemben részesülő területre vonatkozó
területi építészeti követelmények
15. § (1) A helyi védelemben részesülő területen a 11. § előírásainak figyelembe vételén túl
a) meg kell őrizni a jellegzetes tömb- és telekszerkezetét, közterületstruktúráját, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása vagy telekalakítás csak azzal összhangban engedélyezhető.
b) meg kell őrizni a kialakult utcaképet, annak jellemző karakterét, egységét. Az utcakép szempontjából különösen védendő érték az utcavonal, a telekrendszer, a beépítési mód, a beépítési vonal és a beépítési magasság, előkertek esetében a kerítésvonal, az előkert nagysága.
c) Különös gondot kell fordítani a helyi védett területen a településrészre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények, kertészeti kialakítás megtartására és továbbfejlesztésére.
d) Az épületek színezésekor csak olyan színárnyalatok használhatók, amelyek illeszkednek a hagyományos helyi karakterhez. A homlokzatképzés anyaga az értékvizsgálat alapján határozandó meg.
(2) Helyi védett területen belül zártsorú beépítési módú területeken az épületek legalább földszinti és első emeleti homlokzati szakaszait – az épület homlokzattagolását, tagozatait figyelembe véve – együtt kezelve kell felújítani, illetve színezni. Ebben az esetben az épület részleges felújításának (színezésének) engedélyezését a városkép kedvezőbb alakítása érdekében feltételekhez (átalakítási, bontási munkák elvégzéséhez) lehet kötni.
A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A helyi védelem alatt álló értékeken az építészeti értékvizsgálatban megfogalmazott elvek és szempontok alapján – lásd 1.1 melléklet – lehet bármiféle építési munkát végezni.
(2) A H1 jelzésű épületeket eredeti formájukban kell megtartani, változtatás nélkül, megőrizve a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagozatokat, anyaghasználatot.
(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet sajátosságainak figyelembevételével kell megoldani.
(4) A védett épületeket úgy lehet csak bővíteni, hogy eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) A H2 jelzésű védelem az épület valamely részértékére terjed ki. Ezen épületek felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket az új épületbe lehetőleg vissza kell építeni.
(6) Helyi védelem alatt álló épület földszinti (indokolt esetben első emeleti) homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata stb. csak az épület teljes földszinti (és emeleti) felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában létesíthető.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A teljes település, vagy településrész ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:
a) a műemlékek területe (lásd 1. függelék)
b) a műemléki jelentőségű terület (lásd 1. függelék)
c) a műemléki környezet területe (lásd 1. függelék)
d) a helyi területi védelem alatt álló területek (lásd 1. melléklet)
(2) hatályon kívül helyezve
(3) Közkert, közpark területén új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni, a már meglévő föld feletti hálózatokat a közparkok és közkertek rekonstrukciója során földalattira kell átépíteni. Az utcák burkolt felületeit szegélyező zöld sávban föld alatti közmű-, távközlési és adatátviteli vezeték nem helyezhető el.
(4) A közmű-, távközlési- és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.
(5) A szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban és a beépítésre nem szánt területen földfeletti elektronikus hírközlés szabadvezetékét a 0,4 kV-os, villamos energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékkel közös egyoldali oszlopsoron kell vezetni, hogy az utcafásítási és utca-bútorozási lehetőségék megmaradjanak. A közös oszlopsorra közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot föld alatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(6) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást, ellenkező esetben a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A reklámhordozókkal kapcsolatos előírások a város teljes közigazgatási területére vonatkoznak.
(2) Reklám közzététele, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése a közterületekre, köztulajdonban álló ingatlanokra, valamint a magánterületekre vonatkozóan a reklámok közzétételével kapcsolatos Korm. r. előírásainak megfelelően történhet.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – a közművelődési intézmények saját rendezvényeire vonatkozó reklám, valamint az építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(5) Közterületen közutak mentén reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán 50,0 méteren belül további gazdasági célú reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Hirdető-berendezések és reklámhordozók közutak melletti elhelyezésekor a közúti közlekedésről szóló törvény[3] szabályait e rendelet sajátosságainak figyelembe vételével kell alkalmazni. Hirdető berendezések közutak mentén történő elhelyezéséhez az érintett közútkezelők közútkezelői hozzájárulása szükséges.
(7) Molinó, ponyva gazdasági célú reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, de maximum az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti. Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
(9) A reklámhordozón azonosítható módon fel kell tüntetni a reklám közzétevőjének a cégnevét, illetve nevét, továbbá székhelyét, illetve lakóhelyét. Kivételt képeznek ez alól az árnyékoló szerkezetek ponyvái.
(10) a) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
b) Reklámfelületek megvilágításra kizárólag belső fényforrás használható, amely nem lehet villogó vagy káprázást okozó.
c) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
d) Futófény alkalmazása nem megengedett műemléki jelentőségű területen.
(11) Kizárólag olyan utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(12) Egy adott utasváróban – annak méretétől függetlenül – legfeljebb 2 darab, 2 oldalas CityLight formátumú eszköz alakítható ki.
(13) Kioszkon legfeljebb 2 darab 60×100 cm méretű reklámhordozó helyezhető el, homlokzati felületenként 1-1 db, egymáshoz rendezett viszonyban.
(14) Közművelődési célú hirdetőoszlop csak az önkormányzat és a közművelődési intézmények részére létesíthető. Ennek reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 9,0 m2–t nem haladhatja meg.
(15) Az információs és más célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
(16) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(17) Reklám, reklámhordozó épülethomlokzaton történő létesítése a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes homlokzati tervek alapján valósítható meg.
Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
19. § A polgármester bármely, a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében településképi bejelentési eljárás keretében eltérést engedhet a településképi törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól. Az eltérés engedélyeztetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell legalább az eltérést bemutató helyszínrajzot, és a színes, környezetbe illesztett látványtervet.
Reklámhordozók létesítése, közterület-használati megállapodás
20. § (1) A város területe e rendelet alkalmazása szempontjából 4 hirdető körzetre oszlik a 6.1 mellékletben meghatározottak szerint.
(2) A város közterületein reklámhordozó elhelyezésére, hirdető-berendezés létesítésére, ezáltal hirdető-berendezésen elhelyezett reklámfelület használatára csak hirdetési célú, a közterület használatáról szóló 13/2022. (V. 27.) önkormányzati rendeletben foglalt szabályok alapján, jelen rendeletben foglalt eltérésekkel meghozott határozat vagy megkötött hatósági szerződés alapján kerülhet sor.
(3) hatályon kívül helyezve..
(4) A reklámhordozó tulajdonosa a közterület használatára köteles díjat fizetni. A díjfizetés egységes alapja a hasznos reklámfelület mérete. Új reklámhordozó, hirdető-berendezés elhelyezésének minden költségét, valamint az e rendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárások költségét a reklámberendezés tulajdonosa viseli.
(5) Az egyes hirdető körzetekhez kapcsolódó közterület-használati díjtételeket jelen rendelet 6.2 melléklete tartalmazza.
Reklámhordozónak és reklámhordozót tartó berendezésnek nem minősülő egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Cégéren, cégtáblán, üzletfeliraton, valamint az üzlet homlokzatán elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő feliraton, grafikai megjelenítésen kívül egyéb reklám, reklámtábla, reklámberendezés nem helyezhető el sem közterületen, sem az üzlet homlokzatán.
a) Cégér az alábbiak alapján létesíthető:
aa) Működő üzlet 1 db cégért helyezhet el az üzlet homlokzatán.
ab) A cégér méretének illeszkednie kell az épület homlokzati arányaihoz, továbbá az utcában meglévő cégérek jellemző méretéhez.
ac) A járda burkolati síkjától függőlegesen mérve min. 2,5 méteres szabad magasságot kell megtartani. Gépkocsiforgalom által érintett közlekedési területen a közútkezelő előírásai az irányadóak.
b) Cégtábla, üzletfelirat létesítése esetén javasolt az üzletfelirat épülethomlokzatra történő felfestése, az épület homlokzati színezéséhez illeszkedően, mérete és elhelyezése épület homlokzati tagozataival, homlokzati arányaival összhangban kerüljön kialakításra.
(2) Az üzletek portálszerkezetének kihajtható árnyékoló spalettái belső felülete reklámozás, illetve termékbemutatás céljára felhasználható.
(3) Tűzfalfestésként reklám nem létesíthető. Tűzfalfestés létesítése esetén a tűzfalfestéssel érintett terület nagyságától függetlenül engedély csak a teljes homlokzati felületre vonatkozó felújítási, színezési tervet tartalmazó kérelem alapján adható.
(4) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.
(5) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
(6) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(7) Információs kiegészítő elemek épülethomlokzaton történő létesítése a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes homlokzati tervek alapján valósítható meg.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsolószekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.
(2) A közterületről látható homlokzatokon, tetőzeteken, vagy azok előtt, meglévő szabad vagy védőcsőben vezetett kábel, védődoboz a homlokzatok felújítása esetén megszüntetendő.
(3) Az előkertben elhelyezett egyéb műszaki berendezések közterületről való láthatóságát növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni.
(4) Ablakklíma és klíma kültéri egység
a) meglévő épület esetében közterületről láthatóan a teljes homlokzaton egységes módon és helyen, építészeti homlokzati terv alapján, takartan az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el. Erkély, loggia, terasz megléte estén azon belül takartan helyezhető el.
b) új épület esetén kizárólag erre a célra tervezett, takart felületek mögött helyezhető el.
c) Kondenzvíz szakszerű elvezetéséről gondoskodni szükséges, az a közterületre, szomszéd telekre, vagy szomszédos rendeltetési egységre nem folyhat át.
(5) Napelem panel, napkollektor, napelemes tetőcserép
a) (a) Országos vagy helyi védelem alatt álló épületen, országos vagy helyi védelem alatt álló területen meglévő épületen történő elhelyezésnél törekedni kell arra, hogy az a közterületről és a város főbb kilátópontjairól (Vár, Minaret, Líceum, stb.) ne látszódjon. A közterületről és a város főbb kilátópontjairól való feltárulást vizsgáló tanulmányt készíteni szükséges.
b) (b) Országos vagy helyi védelem alatt álló területen új épület létesítésekor a tető építészeti kialakításába komponáltan, annak integrált részeként és a tetősíkkal azonos síkba fektetve helyezhető el. Elhelyezésénél törekedni kell arra, hogy az a közterületről és a város főbb kilátópontjairól (Vár, Minaret, Líceum, stb.) ne látszódjon. A közterületről és a város főbb kilátópontjairól való feltárulást vizsgáló tanulmányt készíteni szükséges.
c) A településképi szempontból meghatározó terület a) és b) pontokon kívüli területein lehetőség szerint az utca felől rejtetten, az utcaképet nem zavaró módon helyezhető el.
d) Magastetős épület esetén a napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan kell elhelyezni az alábbiak szerint:
da) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
db) széleik igazodjanak egymáshoz, és a tetősíkablakhoz,
dc) sorolva, lehetőleg lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(6) Műholdvevő antenna az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
(7) Távközlési, adatátviteli berendezés önálló építményként csak a környezetbe illesztve, közterületről, vagy kilátó pontból takartan helyezhető el.
(8) Földgáz- és távhő ellátás berendezésének településképi előírásai:
a) Középnyomású földgázzal ellátott területen a tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek előkert nélküli utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
b) Földgáz és távhő vezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
c) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
d) Eger beépítésre szánt területein vízműgépház és gáznyomás szabályozó épületben, vagy épületbe foglalva helyezhető el.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓK
Előzetes szakmai konzultáció
23. § (1) A főépítész a telek beépíthetősége és a vonatkozó településképi követelmények tisztázása érdekében előre egyeztetett időpontban előzetes szakmai konzultációs lehetőséget biztosít.
(2) A konzultáción elhangzó ajánlásokat a főépítészi csoport által kiadott beépítési előírás rögzíti, melyet a konzultáció időpontjától számított 15 napon belül digitálisan vagy levélben küld meg az építtetőnek és a tervezőnek.
(3) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők nyilvántartásáról a főépítészi csoport gondoskodik.
A tervértékelő szakmai konzultáció esetei
24. § (1) Tervértékelő szakmai konzultáció lefolytatása az alábbi esetekben kötelező:
a) egyszerű bejelentési eljárással építhető épületek esetén,
b) a 14. § szerinti eltérés igénye esetén,
c) hatályon kívül helyezve.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a tervező vagy az építtető is kezdeményezhet szakmai konzultációt a településképi követelményeknek való megfelelőség tisztázása, a tervezett építészeti megoldások véleményezése érdekében.
A tervértékelő szakmai konzultáció részletes szabályai
25. § (1) A tervértékelő szakmai konzultáció a 3. melléklet szerinti kérelem alapján indul. A kérelmet és mellékleteit elsősorban digitálisan pdf formátumban, vagy papír alapon kell a főépítészi irodához eljuttatni. A kérelemhez az alábbi munkarészeket szükséges csatolni:
a) a megértéshez szükséges szintű műszaki rajzok (alaprajz, metszet, homlokzat)
b) a tervezési helyszínt és környezetét bemutató fotók
A szakmai konzultáció biztosításáról a főépítész gondoskodik a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül. Amennyiben a főépítész a benyújtott tervanyagot nem tartja elégségesnek a szakmai konzultáció lefolytatásához, 5 napon belül kiegészítéseket kérhet.
(2) A szakmai konzultáció személyesen zajlik, a főépítész vagy az általa kijelölt szakirodai ügyintéző és legalább az épület felelős tervezőjének részvételével. Amennyiben a kérelemhez benyújtott tervanyag településképi szempontból egyértelműen támogatható, a főépítész a kifogást nem emelő vélemény tényét tartalmazó igazolást személyes konzultáció nélkül 8 napon belül kiadja.
(3) A szakmai konzultáció szempontjai:
a) egyszerű bejelentési eljárással építhető épületek esetén:
aa) a környezethez való illeszkedés (különös tekintettel a beépítés módjára, a tetőformára, az épület léptékére, utcaképi megjelenésére, homlokzati arányrendszerére)
ab) az építészeti minőség
ba) az általános településképi szempontoktól való eltérés indokoltsága
bb) a tervezett építészeti megoldás környezetre való hatása.
c) a 24. § (2) bekezdés szerinti esetekben az a) pontban megfogalmazott szempontokon túl:
ca) a szakmai konzultáció kezdeményezője által kérdésesnek ítélt építészeti megoldások, részletek, a helyi településrendezési előírások értelmezése
cb) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítése
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, mely tartalmazza:
a) a főépítész részéről kifogást nem emelő vélemény tényét, vagy
b) azokat az észrevételeket, melyek ellen a főépítész kifogást emel, s melyek módosítást, átdolgozást igényelnek. Ez esetben a főépítész szakmai véleményében javaslatokat tehet a településképi szempontoknak jobban megfelelő megoldásokra, és a kérelmező újabb szakmai konzultációra is kötelezhető.
(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítészi iroda gondoskodik.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
26. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le Eger közigazgatási területén lévő ingatlanokon tervezett, jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik.
A véleményezési eljárás részletes szabályai
27. § (1) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő. A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi. Kivételt képeznek ez alól a helyi tervtanácsról szóló önkormányzati rendeletben[4] foglalt esetek.
(2) A tervezési terület, és az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a (1) bekezdés szerinti terv építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését. Ez esetben a településképi vélemény alapját a helyi tervtanács állásfoglalása képezi.
(3) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – 5. melléklet szerinti – kérelemre indul, melyet digitálisan vagy papír alapon kell a főépítészi irodához eljuttatni. A kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg a polgármesternek hozzáférést biztosít. Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) az építési hatósági engedélyezéshez készített műszaki tervdokumentáció építészeti rajzi munkarészei, melyek
aa) a településképi követelmények igazolására legalább a két szomszédos épület feltüntetésével utcaképet, látványtervet vagy fotómontázst is tartalmaznak. Indokoltság esetén a városi kilátó pontokból (Egri vár, Minaret, Líceum) való feltáruló látványtervet,
ab) ha tervezett, ábrázolják a reklámhordozókat, napelemeket, klíma kültéri egységeket és az egyéb műszaki, gépészeti eszközöket, berendezéseket.
ac) részletesen bemutatják a tervezett színezést és anyaghasználatot.
b) az építész műszaki leírás, mely tartalmazza:
ba) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást,
bb) a rendeltetés meghatározását,
bc) a tervezési terület környezetét, a jelenlegi utcaképet bemutató fotódokumentációt.
c) amennyiben a benyújtást megelőzően szakmai konzultációra került sor, annak emlékeztetője.
(4) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, vagy
c) nem javasolja.
(5) Amennyiben a településképi vélemény a tervezett építési tevékenységet feltétellel javasolja engedélyezésre, a feltételek alapján átdolgozott tervet újabb településképi véleményre kell benyújtani. Az építési engedély csak támogató településképi vélemény alapján, a feltételek teljesítése esetén adható ki.
(6) Ha a tervezett építési munkák a közterületet jelentősen érintik, a településképi eljárás során a polgármester közterület alakítási, vagy kertépítészeti terv készítését írhatja elő.
(7) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek a kérelmen megadott címre, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
A településképi véleményezés részletes szempontjai
28. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a rendeletben és előzetesen lefolytatott szakmai konzultáció esetén az abban foglalt településképi követelményeknek,
b) előzőleg lefolytatott szakmai konzultáció esetén figyelembe veszi-e az abban szereplő további – városképi, építészeti, illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
29. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a város teljes közigazgatási területén - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az alábbi esetekben:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása amennyiben annak utcaképi megjelenése (utcai homlokzata, épülettömege, tetőidoma) megváltoztatásával jár.
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezésének, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
c) az épület közterületről feltáruló homlokzatához irögzített előtető, védőtető, árnyékolószerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
d) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása, vagy a rendeltetés módosítása
e) közterületen vagy közhasználatú magánterületen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű kitelepülések teraszok, télikertek létesítése.
e) közterületen vagy közhasználatú magánterületen különböző típusú vendéglátó teraszok, vendéglátó télikertek létesítése
f) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
g) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékhely építése, elhelyezése, emlékfal építése.
h) közterületen, vagy az önkormányzat tulajdonában álló közterületnek nem minősülő egyéb ingatlan területén a nem emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot
h) nem emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5m homlokzatmagasságot
ha) közterületen, vagy az önkormányzat tulajdonában álló közterületnek nem minősülő egyéb ingatlan területén.
hb) ha) ponton kívüli területeken abban az esetben, ha az építmény az utcaképben megjelenik, arra befolyással van.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a város településképi szempontból meghatározó területein - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az alábbi esetekben:
a) gazdasági célú és gazdasági célúnak nem minősülő reklámok
b) a beépített, illetve beépítésre szánt terület építési övezeteit ellátó (120 kV-os, közép-, kisfeszültség, valamint közvilágítási) villamos energia hálózat fejlesztése, új szakasz kiépítése.
c) a beépített, illetve beépítésre szánt terület építési övezeteit ellátó hírközlési hálózat fejlesztése, új szakasz kiépítése.
d) siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
e) közterületi telekhatáron kerítés, hozzá kapcsolódó, építménynek minősülő háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, előkertben kerti építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
f) napelem panel, napkollektor, napelemes tetőcserép, szellőző-, klíma-, pénzautomata építményen vagy építményben való elhelyezése
g) utcabútorok elhelyezése.
h) 5 napnál hosszabb időre szóló, közterülethasználati engedélyhez kötött közterületi kitelepülés
i) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1. után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, legalább 5 napig, és legfeljebb 180 napig fennálló
ia) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
ib) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
építése.
j) Közterületen burkolt felület kialakítása, átalakítása, ha az a közterület kialakult karakterének megváltoztatását eredményezi.
A bejelentési eljárás részletes szabályai
30. § (1) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által benyújtott – 4. melléklet szerinti – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, vagy digitálisan eljuttatni a főépítészi irodához a kérelmen megadott email címre.
(3) A dokumentáció tartalmazza
a) legalább az alábbi munkarészeket:
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a tervezett anyaghasználat és színezés bemutatásával
ab) a jelenlegi állapotot bemutató fotódokumentációt
ac) a tervezett állapotot bemutató látványtervet vagy fotómontázst
b) a bejelentés tárgyának megfelelően az a) pontban felsoroltakon túl a dokumentációt szükség esetén ki kell egészíteni az alábbi, tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített munkarészekkel:
ba) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bb) alaprajz
bc) valamennyi módosítással érintett homlokzat
bd) utcaképi vázlat
be) rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelés igazolása
bf) műemléki jelentőségű területen a 29. § (1) e) és g) pontok szerinti bejelentett tevékenység esetében a Közgyűlés szakbizottságának hozzájáruló döntését
c) gazdasági célú és gazdasági célú reklámnak nem minősülő reklám elhelyezések esetében
ca) műszaki leírást a tervezett kialakításról, az anyaghasználat és színezés bemutatásával, a pontos méretek feltüntetésével
cb) a jelenlegi állapotot bemutató fotódokumentációt
cc) a tervezett állapotot bemutató látványtervet vagy fotómontázst
cd) szükség esetén tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, ELLENŐRZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
A településképi kötelezési eljárás és ellenőrzés részletes szabályai, a településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
31. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul és az alábbi ügyeket vizsgálja:
a) településképi eljárás elmulasztása,
b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
c) településképi bejelentési eljárásban feltételek nélkül vagy feltételekkel tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
d) a településképet rontó – gazdasági célú és gazdasági célú reklámnak nem minősülő – reklámok megszüntetése, ha:
da) állapota nem megfelelő,
db) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető,
dc) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez.
e) a rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása,
f) az épületek jókarbantartásának elmulasztása,
g) építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása,
h) az önkormányzat által előírt beépítési kötelezettség teljesítésének elmulasztása,
i) az önkormányzat által előírt beültetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a polgármester a településképi követelmények, valamint a tárgyban meghozott hatósági döntésben foglaltak teljesítését – az önkormányzati főépítész közreműködésével – ellenőrzi, és e rendeletben meghatározott településképi követelmények sérelme esetében – a településképi előírások érvényesülése érdekében – településképi kötelezési eljárást folytat le a hatályos településképi jogszabályi rendelkezések és e rendelet szabályai alapján.
(3) A településképi követelmények hatósági ellenőrzése, vagy a településképi kötelezési eljárás során az ügyfél köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos - az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges – adatokat, és a hatósági ellenőrzés alá vont ingatlan tulajdonosa köteles lehetővé tenni az önkormányzati hatóság számára a tulajdonában álló ingatlan, az azon végzett tevékenység, illetve épület, berendezés településképi, illetve településrendezési szempontból történő helyszíni ellenőrzését, és - ha az ellenőrzés céljából szükséges – az ingatlanba történő bejutását az ellenőrzést végző hatósági személyeknek.
(4) Ha a településkép-védelmi hatóság felhívására az ügyfél az adatokat nem közli, valótlan adatot közöl, vagy egyéb módon akadályozza a településkép-védelmi hatósági ellenőrzés, illetve a településképi kötelezési eljárás eredményes és ésszerű időn belül megtörténő lefolytatását, vele szemben eljárási bírság kiszabásának van helye. Az eljárási bírság az eljárásban ismételten is kiszabható, meg nem fizetése estén a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. Az eljárási bírság és a meg nem fizetése esetében felszámított késedelmi kamat adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, és az önkormányzat bevételét képezik.
(5) A településkép-védelmi hatóság jogosult Eger településképi védelme érdekében a településképi és településrendezési követelmények teljesítésének vizsgálata céljából – az ellenőrzésben érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva – helyszíni hatósági ellenőrzést végezni az EMJV Önkormányzatának illetékességébe tartozó közigazgatási területen elhelyezkedő bármely ingatlanon.
A településkép-védelmi bírság kiszabása és mértéke
32. § (1) Ha az önkormányzati hatóság korábban már alakszerű végleges döntésben – figyelmeztetésben, kötelezésben, bejelentési eljárásban kiadott igazolásban, feltételhez kötésben vagy tevékenység megtiltásában – figyelmeztetett a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a tevékenység jogszerű végzésének feltételeiről megfelelő tájékoztatást nyújtott, azonban a jogsértő tevékenység továbbra is fennáll, a hatósági döntés közlését követően megvalósul, vagy a figyelmeztetésben kitűzött határidő elteltével sem kerül megszüntetésre, a polgármester a településképi kötelezés mellett településkép-védelmi bírság kiszabásáról is dönthet, kivéve e rendelet 31. § (1) bekezdés f), h) és i) pontjaiban foglalt ügyekben, amely esetekben az önkormányzati hatóság a bírságszankciót nem alkalmaz.
(2) A településkép-védelmi bírság összege 100 ezer forinttól természetes személy kötelezett esetében 200 ezer forintig, jogi személy, egyéb szervezet kötelezett esetében egymillió forintig terjedhet.
(3) A településkép-védelmi bírság összegéről az önkormányzati hatóság az alábbi szempontokat mérlegelve dönt:
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c) a jogsértő állapot időtartama,
d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
e) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,
f) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
g) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.
(4) A településkép-védelmi bírság Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának bevételét képezi, és közigazgatási bírságnak minősül.
A településkép-védelmi bírság megfizetése és behajtása
33. § (1) A településkép-védelmi bírságot a kötelezett ügyfél a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles az önkormányzatnak megfizetni.
(2) A véglegesen kiszabott településkép-védelmi bírság meg nem fizetése esetén a bírság összegét a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. A meg nem fizetett bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
34. § (1) A tulajdonos kérelmére – javaslatára – a védelemhez szükséges műszaki beavatkozásokra a költségvetésből vissza nem térítendő támogatás adható, amelynek együttes mértéke nem haladja meg a teljes kivitelezési költségek 25 %-át. A támogatás éves összegét a tárgyévi költségvetés határozza meg.
(2) A támogatás pályázat útján igényelhető. A pályázatok benyújtása folyamatos. A támogatást az épület, építmény tulajdonosa vagy tulajdonosai igényelhetik, társtulajdon esetén a társtulajdonosok hozzájárulásával.
(3) Támogatás adható műemléki védettségű, illetve helyi védetté nyilvánított ingatlan esetében, felújításra, korszerűsítésre szoruló épületre, építményre vagy annak részére, ha a felújítás, korszerűsítés a védett értékek megőrzésére irányul.
(4) Az elbírálásnál előnyben részesül:
a) lakás céljára szolgáló, zártsorú épületek esetében védelemre érdemes főhomlokzat felújítása
b) a város védett területén fekvő pince ill. borház felújítása, homlokzati megjelenés, homlokzati nyílászárók
c) közönségforgalmi épületek esetében: kereskedelmi, szolgáltató épület védelemre érdemes homlokzat felújítása, belső terek rehabilitációt igénylő, de az eredeti állapotot tükröző rekonstrukciója.
(5) A pályázatok tartalmi követelményei
a) pályázó adatai: név, lakcím/székhely, telefonszám
b) tulajdonosi hozzájárulás társtulajdon esetén
c) a pályázat tárgyának adatai a felújítandó épület vagy építmény, vagy részének pontos megnevezése, címe, történetének, műszaki állapotának rövid leírása, felújítási - korszerűsítési tervek, fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, építési engedélyhez kötött munka esetén építész tervdokumentáció és jogerős építési engedély
d) az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében költségvetés; kivitelezői ajánlat v. tervezői becslés
e) a munka elkészültének tervezett határideje
f) az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét
g) a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje
h) előzetes kötelezettség vállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető
(6) A pályázatokat a Közgyűlés szakbizottsága bírálja el, valamint dönt a támogatás mértékéről, elsősorban műszaki indokoltság alapján.
(7) Támogatást elnyert pályázókkal a polgármester a hatályos előírások szerint megállapodást köt. A megállapodás tartalmi követelményei:
a) a megítélt pénzösszeg felhasználásának módja
b) a felhasználás határideje és feltételei
c) a munkálatok műszaki ellenőrzésére, szakszerűségére vonatkozó ellenőrzési feladatok szabályai
d) a kivitelezés ellenőrzésének szabályai
e) az elvégzett munka átvételének módja
f) a felmerült költségekről szóló számlák felülvizsgálatának menete
(8) A támogatás abban az esetben folyósítható, ha a pályázatban szereplő támogatott munkarész(ek) elkészült(ek).
(9) A pályázat műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetéssel foglalkozó szakirodája vagy megbízás útján az EVAT Zrt. látja el. A munkálatok befejezésekor a műszaki ellenőr nyilatkozik a munka elkészültéről és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását.