Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2026. (II. 26.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat 2026. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről
Hatályos: 2026. 02. 26 10:00Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2026. (II. 26.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat 2026. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről
[1] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (2) bekezdés alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint láthatja el a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
[2] Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2025. évben a megörökölt hiányokkal, valamint a megelőző önkormányzati ciklusban átütemezett fizetési kötelezettségekkel terhelt pénzügyi helyzet és a korábban felélt tartalékok ellenére szigorú gazdálkodás, a szükséges strukturális változtatások megkezdése és átgondolt vagyongazdálkodás mellett felelősen biztosítani tudta kötelező feladatainak ellátását, a közszolgáltatások biztosítását és a vármegyeszékhely megyei jogú városi jogállásából eredő önkormányzati feladatai megszervezését.
[3] Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2026. évben is elfogadott, a törvényi előírásoknak megfelelő, a város reális pénzügyi, gazdasági lehetőségeit figyelembe vevő költségvetésre van szüksége, biztosítva a város üzemszerű működését, továbbá az egri polgárok és vállalkozások közszolgáltatásokkal történő ellátását.
[4] Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése továbbra is szükségesnek tartja az önkormányzati feladatellátást biztosító intézményrendszer (költségvetési szervek, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) működése felülvizsgálatának folytatását és a feladatellátást biztosító hatékony működést célul tűző racionalizálását, ha kell, az intézmények, önkormányzati cégek átszervezése útján is. Szükségesnek tartja az önkormányzati feladatok ellátását biztosító valamennyi költségvetési szerv esetében a szervezeti struktúra felülvizsgálatát, a feladatellátást szolgáló létszám racionalizálását. A Közgyűlés szükségesnek tartja az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai és - a forrásokhoz, valamint az egriek méltányolható elvárásaihoz mérten meghatározott - önként vállalt önkormányzati feladatai ellátása megszervezésének, továbbá az önként vállalt feladatok tekintetében a feladatellátás ésszerű és szükséges mértékének áttekintését. A Közgyűlés kiemelt hangsúlyt kíván fektetni az egri lakosok jogos igényeire és érdekeire alapozott önkormányzati feladatellátás megszervezésére, az annak fedezetét adó források megteremtését lehetővé tevő szabályozási környezet kialakításával és az ésszerű feladatszervezés lehetőségeit kiaknázva. A Közgyűlés továbbra is szükségesnek tartja a jogszabályok által biztosított körben és mértékben a rendkívüli önkormányzati támogatás, továbbá a központi költségvetésből egyedi támogatási kérelemmel és pályázati rendszerben igénybe vehető támogatások igénylésének előkészítését és benyújtását. Az önkormányzat jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzetében nélkülözhetetlennek ítéli a forgalomképes önkormányzati vagyonelemek – a felelős gazdálkodás törvényi követelményeinek és az egriek méltányolható elvárásainak is megfelelő önkormányzati működést lehetővé tevő - hasznosítását (vagyongazdálkodás, bérbeadás, vagyonértékesítés). A Közgyűlés szükségesnek tartja a helyi közösségi közlekedés menetrendjének felülvizsgálatát, a 2026. évi közszolgáltatói finanszírozási szükséglet áttekintését. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése kiemelt célnak tekinti, hogy az önkormányzat továbbra is aktív szerepet tudjon vállalni a város közbiztonságának javítása terén. A Közgyűlés folyamatos célként fogalmazza meg továbbá, hogy az önkormányzat eredményesebb közszolgáltatást nyújtson, hatékonyabb közfeladat-ellátást biztosítson a városüzemeltetés és a köztisztaság területén. A Közgyűlés - úgy is, mint az általa fenntartott költségvetési szervek irányító szerve, továbbá az önkormányzati feladatellátásba bevont önkormányzati gazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett tulajdonosa - az önkormányzati-, intézményi- és gazdasági társasági működés valamennyi területét érintően előírja a takarékos gazdálkodásra vonatkozó irányítószervi-tulajdonosi követelmény, elvárás következetes érvényesítését.
[5] Mindezen jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából és alapvetések mellett Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-ára figyelemmel az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), a Közgyűlés szerveire és az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, ideértve Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai
2. § (1) Az Önkormányzat 2026. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 25 379 521 033 Ft-ban, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 32 062 579 245 Ft-ban, ezen belül:
a) működési bevételeket 21 975 982 979 Ft-ban, ebből:
aa) intézmények és az önkormányzat működési bevételeit 4 895 839 398 Ft-ban
ab) közhatalmi bevételeket 7 198 912 000 Ft-ban
ac) önkormányzatok költségvetési támogatását 8 345 715 589 Ft-ban
ad) működési célú támogatásokat államháztartáson belülről 1 425 515 992 Ft-ban, amelyből a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől származó működési célú támogatás 429 715 799 Ft
ae) működési célú átvett pénzeszközöket 110 000 000 Ft-ban, amelyből kölcsön visszatérülés 0 Ft,
b) a működési kiadásokat 25 418 475 957 Ft-ban, ebből:
ba) személyi juttatásokat 9 070 661 336 Ft-ban
bb) munkaadókat terhelő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót 1 397 881 842 Ft-ban
bc) dologi kiadásokat 9 312 011 624 Ft-ban
bd) ellátottak pénzbeli juttatásait 118 000 000 Ft-ban
be) egyéb működési célú kiadásokat 3 051 136 724 Ft-ban, amelyből kölcsön nyújtás
0 Ft
bf) tartalékokat 722 726 279 Ft-ban
bg) költségvetési befizetéseket 1 746 058 152 Ft-ban
c) a felhalmozási bevételeket 3 403 538 054 Ft-ban, ebből:
ca) felhalmozási bevételeket 2 996 734 051 Ft-ban
cb) felhalmozási célú támogatásokat államháztartáson belülről 398 304 003 Ft-ban, amelyből a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől származó felhalmozási célú támogatás 0 Ft
cc) felhalmozási célú átvett pénzeszközöket 8 500 000 Ft-ban, amelyből kölcsön visszatérülés 8 500 000 Ft
d) a felhalmozási kiadásokat 6 644 103 288 Ft-ban, ebből:
da) beruházások összegét 4 858 735 543 Ft-ban
db) felújítások összegét 757 217 745 Ft-ban
dc) egyéb felhalmozási célú kiadásokat 638 150 000 Ft-ban, amelyből kölcsön nyújtás 1 800 000 Ft
dd) tartalékokat 390 000 000 Ft-ban állapítja meg.
(2) A Közgyűlés megállapítja, hogy a 2026. évi költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözete, azaz a költségvetési hiány 6 683 058 212 Ft, melynek finanszírozásához, továbbá a fejlesztési célú hitelek törlesztéséhez, valamint a 2026. évi megelőlegezett központi támogatás visszafizetéséhez 7.167.564.306 Ft finanszírozási bevétel bevonása szükséges. Belső finanszírozásból (előző évi maradványból) 6 067 564 306 Ft-ot, külső finanszírozásból (fejlesztési célú hitelfelvételből) 1 100 000 000 Ft-ot szükséges igénybe venni.
(3) A belső finanszírozás
a) az előző évben fel nem használt működési és felhalmozási támogatással megvalósuló pályázatok eredeti előirányzatként történő tervezéséből 3 320 862 903 Ft értékben,
b) a költségvetési egyensúly biztosításához szükséges 1 393 136 848 Ft összegű maradvány igénybevételéből (költségvetési szervek és önkormányzat együttesen), valamint
c) egyéb feladatokhoz igénybe vett 1 353 564 555 Ft összegű maradványból áll.
(4) Az előző évi maradványból 4 067 397 717 Ft működési maradvány, 2 000 166 589 Ft felhalmozási maradvány. A működési kiadások működési bevételeket meghaladó összege 3 442 492 978 Ft, míg a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összege 3 240 565 234 Ft.
(5) A finanszírozási célú bevételek a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a decentralizált számlavezetéssel összefüggő önkormányzati államkötvény értékesítését tartalmazza 3 031 740 000 Ft összegben.
(6) A 2026. évi hiteltörlesztés összege 231 270 132 Ft. Az egyéb finanszírozási kiadások tartalmazzák a 2026. évi megelőlegezett központi támogatás Magyar Államkincstár részére történő visszafizetését 253 235 962 Ft összegben, valamint a decentralizált számlavezetéssel összefüggő önkormányzati államkötvény vásárlását 3 031 740 000 Ft összegben.
3. § (1) A Közgyűlés a 2. §-ban levezetett 35 578 825 339 Ft bevételi főösszeget bevételi források (fejezetek) tagolással az alábbiak szerint állapítja meg:
a) I. fejezet Önkormányzati költségvetési szervek bevételei 4 390 144 592 Ft,
b) II. fejezet Önkormányzati feladatok saját bevételei 12 668 586 132 Ft,
c) III. fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai 8 345 715 589 Ft,
d) IV. fejezet Önkormányzati támogatások államháztartáson belülről és átvett pénzeszközök 795 751 473 Ft,
e) V. fejezet Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 8 500 000 Ft,
f) VI. fejezet Finanszírozási bevételek 9 370 127 553 Ft.
(2) Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől 429 715 799 Ft működési célú támogatást vesz át.
(3) A bevételi főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, bevételi rovatok és jogcímek szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A Közgyűlés a 2. §-ban levezetett 35 578 825 339 Ft kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbiak szerint állapítja meg:
a) Önkormányzati költségvetési szervek működési költségvetési kiadásai 15 761 950 321 Ft (I. fejezet/1 előirányzati csoport)
b) Önkormányzati költségvetési szervek felhalmozási kiadásai 272 124 569 Ft (I. fejezet/2 előirányzati csoport),
c) Önkormányzati feladatok működési költségvetési kiadásai 4 815 292 042 Ft (II. fejezet/1 előirányzati csoport),
d) Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kiadások 3 941 247 132 Ft (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport),
e) Önkormányzati felújítási kiadások 562 683 541 Ft (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport),
f) Önkormányzati pályázatokból megvalósított beruházások kiadásai 1 915 016 398 Ft (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport),
g) Önkormányzati kis- és középberuházások kiadásai 675 961 732 Ft (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport),
h) Felhalmozási célú támogatások és átadott pénzeszközök 571 400 000 Ft (III. fejezet/2 előirányzati csoport),
i) Kölcsönök nyújtása és visszatérítendő támogatások 688 119 079 Ft (IV. fejezet),
j) Tartalékok 1 112 726 279 Ft (V. fejezet),
k) Finanszírozási kiadások 3 516 246 094 Ft (VI. fejezet),
l) Költségvetési befizetések 1 746 058 152 Ft (VII. fejezet).
(5) A kiadási főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, kiadási rovatok és jogcímek szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.
(6) Az Önkormányzat költségvetésének mérlegét bevételi források és kiadási tételek szerinti bontásban a 3. melléklet tartalmazza.
(7) Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait a 4. melléklet tartalmazza.
(8) A fennálló hitelek törlesztésének alakulását a futamidő végéig az 5. melléklet tartalmazza.
(9) A tervezett fejlesztési feladatokból várhatóan adósságot keletkeztető ügylet megkötését szükségessé tevő célokat a 6. melléklet tartalmazza.
(10) Az önkormányzat és a költségvetési szervek engedélyezett létszámkeretét a 7. melléklet tartalmazza.
(11) Kezességvállalásokból fennálló kötelezettségét az önkormányzatnak a 8. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzati költségvetés 3. § (4) bekezdés j) pontja szerinti kiadási összegből az általános tartalék 50.000.000 Ft.
(2) Az önkormányzati költségvetés 3. § (4) bekezdés j) pontjában megállapított kiadás összegéből a céltartalék 1 062 726 279 Ft, az V. fejezet 2-10-es címszámok szerinti részletezés alapján.
(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közül a közép- és hosszú lejáratú értékpapír kibocsátást, a decentralizált számlavezetéssel összefüggő államkötvény vásárlás kivételével a közép-, és hosszú lejáratú értékpapír vásárlást, a hitelek, kölcsönök felvételét, a decentralizált számlavezetéssel összefüggő államkötvény értékesítés kivételével a közép- és hosszú lejáratú értékpapírok értékesítését kizárólag a Közgyűlés rendelheti el.
(4) A költségvetési éven belüli forgatási célú értékpapír vásárlást és értékesítést, a decentralizált számlavezetéssel összefüggő államkötvény vásárlást és értékesítést, a hiteltörlesztést, a kötvények törlesztését, a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként történő elhelyezését és visszavonását a Közgyűlés a Polgármester hatáskörébe utalja, melynek határidőben történő végrehajtásáról a Gazdasági Iroda köteles gondoskodni.
5. § A Közgyűlés felhatalmazza az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit és a polgármestert a 2026. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
A költségvetés végrehajtásával és módosításával összefüggő rendelkezések
6. § (1) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek működési bevételeit és kiadásait e rendelet a felhalmozási bevételektől és kiadásoktól különválasztva tartalmazza azzal, hogy a bevételeket és kiadásokat - a feladat jellege alapján – államigazgatási, kötelező és önként vállalt bontásban is be kell mutatni.
(2) Az éves költségvetés végrehajtását
a) az alapító okiratokban előírt, engedélyezett, valamint az intézményi szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett,
b) a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
c) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső kontrollrendszerek működtetésére vonatkozó előírások betartásával
kell a költségvetési szerveknek biztosítania.
(3) Az Önkormányzat és költségvetési szervei minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni, minden költségvetési bevételük és költségvetési kiadásuk költségvetésük részét képezi. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek a jóváhagyott valamennyi előirányzatuk felhasználásáról a 9. § (6) bekezdés figyelembevételével saját hatáskörben döntenek.
(4) A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát, a központi költségvetési támogatások felhasználását, a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, továbbá a vagyon összetételének és a tevékenység eredményének bemutatását foglalja magában.
(5) A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható.
(6) A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az előirányzott bevételek beszedésére. A kötelezettségvállalások megtörténte előtt meg kell győződni arról, hogy az időarányos működési és felhalmozási bevételek realizálódtak-e. Ha a kiadások halaszthatók, csak későbbi időpontban - a bevételek teljesülése után - vállalható kötelezettség. A közüzemi számlák kiegyenlítését határidőben kell teljesíteni. A szigorú és takarékos gazdálkodásról minden költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell.
(7) Megkülönböztetett figyelemmel kell az év folyamán az adóbevételek beszedését biztosítani. Az adóbevételek teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az esetleges adóbevételi elmaradások miatt szükségessé válhat működési kiadások zárolása, tervezett előirányzatok csökkentése.
(8) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség a működési kiadásoknál a tárgyévi működési kiadások eredeti előirányzatának legfeljebb 15%-áig vállalható a költségvetési szerv hatáskörében, kivéve a közüzemi díjakra és a rendszeres személyi juttatásokra - kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező módosítások erejéig - kötött szerződéseket, kinevezés módosításokat.
(9) Felhalmozási kiadások kötelezettségvállalására a tárgyévet követő évekre a Közgyűlés döntésével kerülhet sor. A támogatások terhére finanszírozott, több évet érintő kiadásokra – amennyiben önerő nélkül megvalósítható – vállalható kötelezettség. Fentieken kívül a tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a Közgyűlés dönt.
(10) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi saját bevétel 50%-át. Az Önkormányzat saját bevételének az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi jogcímek minősülnek.
(11) A Közgyűlés az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet 22. §-a alapján háromévenkénti leltározás elvégzését rendeli el az Önkormányzatnál és intézményeinél. Az eszközökről és az azok állományában történő változásokról folyamatos részletező nyilvántartást kell készíteni mennyiségben és értékben. A háromévenkénti leltározás nem alkalmazható átszervezés, jogutód nélküli végleges megszűnés esetén. A soron következő leltározást 2028. év végén kell elvégezni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről a vagyonkezelőnek 2026. december 31-i fordulónapra vonatkozóan leltározással elkészített, hitelesített leltárt kell összeállítania.
(12) E rendelet tartalmazza az átmeneti gazdálkodás időszakának költségvetési adatait is.
7. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését a Közgyűlés által megfogalmazott alapelvek szerint meghozott, költségvetési kihatással bíró egyedi döntések mentén – folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. Ennek értelmében - a bevételek túlteljesítése nélkül - a Közgyűlés megemelheti a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét olyan feladatokhoz kapcsolódóan, melyek a költségvetés készítésekor még nem voltak ismertek.
(2) A költségvetési előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások nem érinthetik az Országgyűlés és a Kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat változtatásokat.
(3) Ha év közben az Országgyűlés a költségvetési törvényben jóváhagyott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni e rendelet módosítását.
(4) A Közgyűlés – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet.
(5) A költségvetési szervek vezetői és a polgármester által saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a polgármester a Közgyűlést annak rendes ülésein tájékoztatja. Az I. negyedévről az áprilisban tartandó rendes ülésen kell tájékoztatást adni.
(6) Ha év közben az Önkormányzat a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a Közgyűlést köteles tájékoztatni.
(7) 2026. évben az Önkormányzat által adományozott kitüntetések, díjak és elismerő címek esetében a kitüntetési alapdíj összege bruttó 120.000 Ft.
(8) A helyi előirányzat változtatások tartalmuk szerint lehetnek:
a) pótelőirányzatok, előző évi maradványok és elrendelt zárolások esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása,
b) ténylegesen elért többletbevétel esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása a Közgyűlés döntését követően, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén a költségvetési főösszeg csökkentése,
c) ténylegesen elért többletbevétel nélkül a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének azonos összeggel történő növelése,
d) a jóváhagyott kiadási, bevételi, támogatási főösszeg változatlansága mellett - fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok, bevételi és kiadási rovatok közötti – átcsoportosítások.
(9) A költségvetési szerveknél az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor még nem volt figyelembe vehető.
(10) Alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor az Önkormányzatnál.
(11) Nem alapítványi forrás átvételére az Önkormányzatnál összeghatártól függetlenül a polgármester jogosult.
Előirányzat változtatása a költségvetési szervek hatáskörében
8. § (1) A költségvetési szervek saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételi előirányzatukat a következő esetekben:
a) B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett kiadásokat, annak összegéig,
b) a költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatait
ba) a Közgyűlés által jóváhagyott többletbevételből,
bb) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,
bc) az eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból,
bd) az egységes rovatrend K33 Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzat terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás-vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,
c) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a támogatási cél szerinti előirányzatokat.
(2) A működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosításra a költségvetési szerv vezetője a polgármester jóváhagyásával jogosult, amelyről a Közgyűlést annak rendes ülésein tájékoztatni köteles. Az átcsoportosítás a költségvetésben működési hiányt nem okozhat. Az I. negyedévről az áprilisban tartandó rendes ülésen kell tájékoztatást adni.
(3) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatok között a polgármester jóváhagyásával hajthat végre átcsoportosítást, szintén polgármesteri jóváhagyás szükséges államháztartáson belüli támogatás és átadott pénzeszköz előirányzat módosításához. A jelen bekezdés szerinti átcsoportosítás a költségvetésben működési hiányt nem okozhat, az előirányzat módosításokról a Közgyűlést annak rendes ülésein tájékoztatni kell. Az I. negyedévről az áprilisban tartandó rendes ülésen kell tájékoztatást adni.
(4) A dologi kiadások kiemelt előirányzatán belül a közüzemi díjak (K331), illetve az étkeztetéssel összefüggő vásárolt élelmezés (K332) és üzemeltetési anyagok (K312) rovatok előirányzatait az intézmény vezetője saját hatáskörben nem módosíthatja.
(5) A 2025. évi maradvány közgyűlési jóváhagyását követően a maradvány személyi juttatásra fordítható részének azt a személyi juttatás megtakarításából származó összeget kell tekinteni, melynek járulék maradványa is rendelkezésre áll.
(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint az adható kategóriába tartozó pótlékok megállapítására, illetve a meglévők szintjének emelésére - fedezet hiányában - nincs lehetőség. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek - az intézményvezetők és gazdasági vezetők kivételével - csak az adott közalkalmazottra érvényesek. Az intézményvezetők, gazdasági vezetők, közalkalmazottak munkáltatói döntésen alapuló illetményrész adott évre meghatározott összege a tárgyévet követő év február 28-ig jár, melyet a munkáltatói intézkedéseknek tartalmaznia kell. Átszervezés, foglalkoztatási jogviszony megszűnése esetén ez az illetményrész sem az újonnan belépő dolgozóra, sem pedig más - a költségvetési szervnél – foglalkoztatottra nem ruházható át.
(7) Az önkormányzat által fenntartott óvodákban a pedagógusok illetményét a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény rendelkezéseit alapul véve határozzuk meg.
(8) A költségvetési szerv vezetője az évközi létszámmozgásokat a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatás- és engedélyezett létszámkereten belül a polgármester jóváhagyásával - kezelheti.
(9) A költségvetési szervnél a normatív jutalom (K1102) kifizetésére fordítható összeg nem haladhatja meg az eredeti költségvetésben szereplő rendszeres személyi juttatási előirányzat (K1101) 18%-át.
(10) Fenti rendelkezések, valamint a jóváhagyott előirányzaton belüli gazdálkodás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonással jár.
(11) A polgármester év közben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény, jelen önkormányzati rendelet, továbbá az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint köteles figyelemmel kísérni az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodását.
(12) A költségvetési szerv saját döntésével a Közgyűlés által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg.
(13) A költségvetési szervek tekintetében alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor.
Az előirányzatok felhasználása
9. § (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre használható fel.
(2) A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor.
(3) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán köteles kezelni, más banknál bankszámlát nem nyithat, kivéve az uniós pályázatokra, illetve a decentralizált számlavezetésre vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál kötelezően vezetendő számlákat. Ez a számlavezető pénzintézet 2026. évben az MBH Bank Nyrt.
(4) A költségvetési szerv az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá vállalkozási bevételei fedezik a vállalkozási tevékenység valamennyi közvetlen- és közvetett kiadását és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó amortizációt.
(5) A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért és működtetéséért.
(6) 2026. évre a Közgyűlés takarékos gazdálkodást rendeli el az Önkormányzatnál és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél. A költségvetési kiadási előirányzatok a bevételek teljesülésével összhangban használhatóak fel. A stabil gazdálkodás biztosítása érdekében a polgármester időlegesen korlátozhatja, felfüggesztheti a kiadási előirányzatok felhasználását. Az önkormányzati költségvetési szervek évközben csak rendkívüli helyzetben, a helyzet kialakulásának körülményeit feltáró és a pótelőirányzat biztosításának elmaradását is bemutató részletes írásos kérelemmel igényelhetnek pótelőirányzatot.
Az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) A polgármester előirányzat-átcsoportosítási jogkörében az alábbi döntéseket hozhatja a személyi juttatások növelése nélkül a jóváhagyott kiadási előirányzatokra vonatkozóan:
a) a II. fejezet 1 előirányzati csoporton belül címek és alcímek között azonos rovaton belül, továbbá egyes címeken, alcímeken belül és között az 1, 2, 3, 4, 5 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre,
b) a II. fejezet 2 előirányzati csoporton belül a 6, 7, 8 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre,
c) a II. fejezet 1, 2 előirányzati csoportok között összeghatár nélkül átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás működési hiányt nem okozhat,
d) az V. fejezet 1-es, és 7-es címszámon szereplő tartalék kivételével a tartalékok előirányzatainak terhére előirányzat-módosítást hajthat végre, amellyel a személyi juttatások előirányzatát is módosíthatja,
e) a működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatait a fejezetek között átcsoportosíthatja anélkül, hogy a költségvetésben működési hiányt okozna,
f) a II. fejezet, a III-IV. fejezetek címszámai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás a költségvetésben működési hiányt nem okozhat.
(2) A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörben megemelheti
a) a projektekhez kapcsolódóan keletkezett kamatbevételekből (II/3/5) összeghatár nélkül a II. fejezet kiadási és bevételi előirányzatait,
b) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a megfelelő fejezetek előirányzatait összeghatár nélkül,
c) a 4. § (4) bekezdésre tekintettel összeghatár nélkül a VI. fejezet bevételi és kiadási előirányzatait.
(3) Polgármesteri hatáskörben az egyösszegű támogatás kiadásának összeghatára esetenként 1.000.000, - Ft, amely alól kivételt képeznek a (4) bekezdésben szabályozott esetek. Polgármesteri hatáskörben alapítvány nem támogatható.
(4) Rendkívüli helyzetben a polgármester kötelezettséget vállalhat, kifizetést rendelhet el, döntéséről a soron következő Közgyűlésen köteles tájékoztatást adni.
11. § (1) A 4. §-ban jóváhagyott tartalékok felhasználása kapcsán
a) az általános tartalék felhasználása közgyűlési döntéssel történhet,
b) az V. fejezet 4. címszámán szereplő „Vis maior tartalék” felhasználására a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy egyedi mérlegelés alapján döntsön,
c) a jóváhagyott V. fejezet 1-es és 7-es címszámon lévő céltartalék felhasználására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében hozott határozatba foglalt döntés alapján kerülhet sor.
(2) Az egri lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy 2026. évben is háztartásonként legfeljebb 600 kg építési-bontási (inert) hulladékot helyezhet el térítésmentesen az egri külterületi 0752/29 helyrajzi szám alatt nyilvántartott építési-bontási hulladékkezelő telepen.
A lakáselidegenítésből származó bevételek felhasználása
12. § (1) Az Önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakások elidegenítéséből származó, a (2) bekezdés szerint csökkentett bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.
(2) A bevételből levonható ténylegesen felmerülő költségek:
a) az épület elidegenítésre való előkészítésével,
b) a földrészlet megosztásával,
c) a társasházzá való átalakítással,
d) a forgalmi érték megállapításával,
e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos költségek,
f) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 43. §-a alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlő kiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrész.
(3) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó részt a következő célokra lehet felhasználni:
a) új lakások építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,
b) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,
c) város-rehabilitációra,
d) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,
e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,
f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,
g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,
h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására,
i) kényszerbérlet felszámolására.
(4) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész ideiglenes jelleggel a likviditási problémák megoldására is felhasználható.
(5) A városrehabilitáció megvalósulása érdekében a bevétel felhasználható különösen az érintett összefüggő, városias beépítésű területeken, lakótelepeken, főútvonalak mentén, kiemelt területeken
a) új közterületek és a tömbön belül lévő közös használatú területek, új zöldfelületek, közösségi terek, játszóterek kialakítására és az előírásoknak megfelelő felújítására,
b) a tömbökhöz közvetlenül kapcsolódó közterületi rekonstrukciós és közmű felújítási tevékenységre, utak, járdák felújítására,
d) a rehabilitáció végrehajtásához szükséges épületbontási munkálatok finanszírozására.
Kiadások készpénzben történő teljesítésének esetei
13. § A Közgyűlés a kiadások készpénzben történő teljesítését a következő kifizetések esetében engedélyezi:
a) dolgozók részére kiadott előlegekre (vásárlás, utazás),
b) készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzésekre,
c) kiküldetési és reprezentációs kiadásokra,
d) kisösszegű szolgáltatásokra, reklám propaganda célokra,
e) kisajátítással, ingatlanvásárlással összefüggő kiadásokra,
f) gépkocsik üzemeltetési, fenntartási kiadásaira,
g) magánszemélytől történt vásárlások kifizetéseire,
h) segélyek kifizetésére,
i) térítési díjak visszafizetésére,
j) állományba tartozók személyi kifizetéseire (bérlettérítés, napidíj, védőszemüveg juttatás, jogviszony-megszűnéssel összefüggő kifizetések dolgozói tartozás esetén),
k) állományba nem tartozók személyi kifizetéseire,
l) közfoglalkoztatottak munkabérének kifizetésére.
14. § Ez a rendelet 2026. február 26-án 10 órakor lép hatályba.