Gyöngyösoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete
GYÖNGYÖSOROSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL,A VAGYONTÁRGYAK FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁRÓL
Hatályos: 2023. 08. 10Gyöngyösoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete
GYÖNGYÖSOROSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL,A VAGYONTÁRGYAK FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁRÓL
Gyöngyösoroszi Község Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 111. § 143. § (4) bekezdés valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 3. § 5. § 6. § 11. § 13. § és 18. § felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, kárpótlási jegyekre, tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra (továbbiakban: portfólió vagyon),
a) a nemzetiségi önkormányzatok részére adott vagyonjuttatásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) az Önkormányzat költségvetési szerveinek - beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre,
b) nemzetiségi önkormányzatok vagyonára, valamint költségvetésére.
Az önkormányzat vagyonának megoszlása
2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az ingatlanvagyont ezen felosztás alapján az 1. melléklet tartalmazza Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.
(2) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon ingatlanait – általános jellegük szerint - a rendelet 1. melléklete I-II fejezete tartalmazza forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerinti felosztásban.
(3) Az önkormányzat ingatlan vagyonát az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza, melyet az önkormányzat hivatala vezet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.06.) Korm. rendelet előírásai szerint.
(4) Az önkormányzat által alapított költségvetési szervek a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
Az önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó szabályok
3. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
(2) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
4. § (1) Ingó és ingatlan dolgokra tulajdonjogot szerezhetnek a Ptk.-ban meghatározott jogcímen és egyéb jogszabály alapján az önkormányzat, valamint önkormányzat által alapított költségvetési szervek, ez utóbbiak kizárólag pályázati forrásból, ha pályázatot a költségvetési szerv nyújtotta be, valamint ingyenes felajánlás útján.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyainak használatát átlátható vagyonkezelő szerveknek engedheti át.
(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek
a) az önkormányzat vagyonát a kötelező feladatok ellátásához a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint használhatják,
b) használatukban lévő vagyon számbavételéről a könyvvezetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve a vagyonkezelő szervek és a Polgármesteri Hivatal szabályzatainak megfelelően gondoskodnak.
(4) Az önkormányzat vagyonának kijelölt kezelői:
a) Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal
b) Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha
(5) A (4) bekezdés alapján a vagyonkezelő szervek használatába csak a vagyonkezelő szerv alapító okiratában meghatározott mértékű törzsvagyon, a feladatellátást szolgáló leltár szerinti ingó vagyon valamint a költségvetési rendeletben meghatározott pénzvagyon kerül. A használat joga megszűnik, ha a vagyonkezelő szerv az alapító okiratában megjelölt feladatot már nem látja el.
(6) Amennyiben a vagyonkezelő szervnek a használatába átadott vagyonra feladatcsökkentés vagy egyéb ok folytán nincs többé szüksége, köteles azt haladéktalanul a polgármester felé jelezni.
5. § (1) A vagyonkezelő szervek a tulajdonos nevében – eseti vagy általános meghatalmazás alapján – gyakorolják a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesítik a tulajdonos kötelezettségeit.
(2) A vagyon kezelője jogosult - az alaptevékenység sérelme nélkül – e rendeletben foglalt korlátozásokkal:
a) a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre;
b) a kezelésükben lévő, de leselejtezett ingó vagyontárgyak értékesítésére – a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó hatáskörük szerint – a gazdálkodásra vonatkozó szabályok alapján.
(3) A vagyonkezelő szervek az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételüket – kivéve az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokat – működési célú kiadásokra nem használhatják fel, az ilyen bevételt eszközpótlásra kell felhasználni.
(4) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei a használatukba adott ingatlanokban átmenetileg üresen álló helyiségeket vagy nem használt területeket a Ptk. bérletre vonatkozó szabályai szerint hasznosíthatják. A szerződés érvényességéhez a polgármester jóváhagyása szükséges.
(5) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei a használatukba adott ingatlanokat további használatba nem adhatják, ez a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(6) A vagyonkezelő szerv köteles
a) a rendelkezésére bocsátott pénzeszközzel a vagyontárgyakkal kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési, karbantartási feladatokat ellátni;
b) gondoskodni a kezelésében levő bruttó 100.000 Ft. egyedi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, állományváltozásainak átvezetéséről, a tulajdonos felé történő elszámolásról.
Vagyontárgyak értékelése, minősítése
6. § (1) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület ingatlan vonatkozásában a besorolás megváltoztatását abban az esetben rendelheti el, amennyiben azt törvény nem zárja ki, valamint a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a rendeltetési mód megváltozása összhangban áll a hatályos rendezési terv (szerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat) rendelkezéseivel.
(2) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a mindenkor érvényes számviteli előírások alapján tartja nyilván a Számviteli Politikájában meghatározott szabályok szerint.
(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, esetén az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján;
c) egyéb társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(4) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál - a (3) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes megszerzése
7. § (1) Az önkormányzatot valamint az önkormányzat vagyonkezelő szerveit érintő ajándékozási jogügylet, közcélra történő felajánlás esetén elfogadó nyilatkozat tételére a képviselő-testület, illetve a vagyonkezelő szerv vezetője jogosult azzal, hogy a felajánlásról és a döntésről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) Örökség, ajándék elfogadása esetén
a) a hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási illetve a hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni;
b) az ingatlan és ingó vagyon jövőbeni funkcióját már a hagyatéki eljárás alatt meg kell határozni, és az átvételt követően intézkedni kell annak besorolásáról valamint nyilvántartásba vételéről.
(3) Örökségként, ajándékként nem fogadható el - az örökhagyó vagy az ajándékozó akaratát megkötéseit figyelembe véve - olyan vagyon, melyben az önkormányzat számára használható vagy hasznosítható rész nincs.
Vagyonkezelő jog
8. § (1) Vagyonkezelői jog a helyi önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesíthető.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(3) Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára, továbbá az államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonban álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek javára történik.
(4) A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó vagyonkezelői szerződést írásba kell foglalni, megkötése a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(5) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. A vagyonkezelési szerződés alapján az adott jog jogosultja az ingatlan tekintetében köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(6) Vagyonkezelői szerződést az Önkormányzat az általa alapított költségvetési szervekkel nem köt, a vagyonkezelés jogalapját az Önkormányzat által kibocsátott alapító okirat biztosítja.
(7) A vagyonkezelő – a vagyonkezelési szerződés keretei között – jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznai szedésére.
(8) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,
b) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget,
c) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
d) elszámolni a vagyonnal,
e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,
f) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
9. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, évente a tárgyévet követő év február 15-éig, a szerződésben előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha
a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul,
b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszűntetésére irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált.
(4) A vagyonkezelő az önkormányzat által elrendelt tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni.
(5) Az ellenőrzést végző személy jogosult:
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával –betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást,
d) információt kérni.
(6) Az ellenőrzést végző személy köteles:
a) a tulajdonos ellenőrzési tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szervezet vezetőjét, az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 munkanappal tájékoztatni,
b) megállapításait tényszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani,
c) amennyiben a tulajdonosi ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul
d) jelentést tenni az ellenőrzést elrendelőnek,
e) vizsgálati jelentést készíteni, a vizsgálati jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(7) Az ellenőrzött vagyonkezelő jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentésre észrevételt tenni.
(8) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban, vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni
e) az ellenőrzés megállapításait, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot tájékoztatni.
10. § (1) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon önkormányzat részére való visszaadására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.
(2) A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.
Nemzetiségi önkormányzatok részére adott vagyonjuttatás
11. § A helyi nemzetiségi önkormányzat számára biztosított ingyenes helyiséget, valamint ingó vagyont külön együttműködési megállapodásban kötelesek rögzíteni a felek.
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
12. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetve terhelik.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve, ha azok e rendelet szerint a polgármester, valamint a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak.
(3) A tulajdonosi jogot gyakorló, az önkormányzati vagyonnal e rendelet, a Ptk. az államháztartásról szóló törvény és a szakágazati jogszabályok, valamint az erre vonatkozó szerződések keretei között önállóan gazdálkodik, köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
(4) A polgármester hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított figyelemmel a költségvetési rendeletben meghatározott korlátozásokra, valamint a Közbeszerzési Szabályzatra;
b) gazdasági társaságban eseti meghatalmazás adása a képviseletre;
c) az átmenetileg szabad pénzeszköz időleges lekötésére vonatkozó döntés, ha a költségvetési rendelet eltérően nem rendelkezik;
d) lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződés kötése amennyiben a bérlő önkormányzat, vagy általa alapított költségvetési szerv munkavállalója, legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony időtartamára
e) helyiségbérleti szerződés kötése, közterület használat engedélyezése eseti – néhány órára vagy legfeljebb egy-két napra szóló – jelleggel;
f) a kijelölt vagyonkezelő szervek olyan szerződéseinek jóváhagyása, melyben azok -saját nevükben – idegen tulajdonban levő ingatlant vagy eszközt vesznek át használatra, valamint ha használatukban levő helyiséget hasznosítanak bérbeadás útján.
g) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő közmű bekötések tervdokumentációjához és kivitelezéséhez
h) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő építési tevékenységgel összefüggésben a tervdokumentációkhoz, kivitelezéshez
i) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő hatósági eljárásokban.
13. § (1) Versenyeztetési eljárás nélkül az önkormányzati vagyon hasznosítására akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja; közérdekű célok megvalósítása érdekében illetve önkormányzati érdekből történik és a hasznosítandó vagyontárgy értéke a mindenkori költségvetési törvényben foglalt értékhatárnak megfelelő összeget nem haladja meg
(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.
(3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása meghatározott ajánlattevők, befektetők, partnerek részvételét teszi szükségessé.
b) önkormányzati érdekek, különösen közszolgáltatások ellátása, vagy üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi
c) kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat részesedésével működő átlátható gazdálkodó szervezete szerződés alapján, valamint az általa alapított költségvetési szerve az alapító okiratában meghatározott feladataihoz rendelten kezelheti.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon
a) zálogjoggal nem terhelhető, kivéve, ha a pályázati úton történő támogatási pénzeszköz átutalásának feltétele a jelzálogjog bejegyzés, mely a támogatás mértékéig jegyezhető be;
b) vállalkozási célra csak a képviselő-testület eseti döntése alapján használható;
c) ingatlan tartós használatának joga csak a képviselő testület eseti döntése alapján engedhető át;
d) a használat módjának, a működés jellegének megváltoztatásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
15. § (1) A képviselőtestület által alapított költségvetési szerv vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt
a) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozott idejű bérbeadásáról a polgármester előzetes jóváhagyása mellett,
b) leselejtezett ingó vagyon értékesítéséről Önkormányzat Számviteli Politikájában meghatározott előírások figyelembevételével.
Önkormányzati gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
16. § (1) Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából
a) Kft.-ben üzletrészt, Rt.-ben részvényt szerezhet, amennyiben az átlátható szervezetnek minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján, vagy ilyen gazdasági társaságot alapíthat;
b) befektetésként értékpapírt vásárolhat;
c) betéti társaság kültagja lehet, amennyiben az átlátható szervezetnek minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján.
(2) Az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvétele, vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli, annak akadályoztatása alapján a polgármester által meghatalmazott személy.
A követelésállomány kezelése
17. § (1) A képviselő-testület eseti döntését kivéve az önkormányzatot megillető követelésről lemondani nem lehet.
(2) Ezen rendelet értelmében az önkormányzat követelésállományába a lakbér, bérleti díj, lakáscélú kamatmentes támogatás, közterület használati díj, illetve a helyi adó meg nem fizetéséből keletkezett hátralék tartozik, amelynek behajtása érdekében az alábbi intézkedéseket kell megtenni:
a) Havonta esedékes díj esetében három havi elmaradás, időszakosan fizetendő díj után az esedékességi idő lejárta után az adós kétszeri felszólítása a pénztartozás teljesítésére.
b) Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem az adós lakó/tartózkodási helye szerint illetékes helyi bíróságtól.
c) Jogerős fizetési meghagyást követően ismételt felszólítás a fizetésre, vagy letiltás az adós nyugdíjából, illetve a munkabéréből, egyéb rendszeres jövedelméből.
d) Pénzforgalmi számlavezetésre kötelezettek esetén azonnali beszedési megbízás kezdeményezése.
e) Végrehajtási eljárás indítása.
(3) A követelésállomány kezelésére az Önkormányzat Számviteli Politikájának előírásait kell alkalmazni.
(4) A behajthatatlannak minősülő követelés csak a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontja alapján írható le az Önkormányzat követelésállományából.
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet 2013. április 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyösoroszi Község Képviselőtestületének 7/2004. (III. 30) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, valamint annak módosításáról szóló 9/2010. (XI. 23.) rendelet.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon gondoskodik.
Az 1. melléklet a Gyöngyösoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.