Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ában, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatról az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése és működési területe

1. §

Az Önkormányzat

(1) Megnevezése: Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat

(2) Székhelye: Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.

(3) Működési területe: Gyöngyössolymos Község közigazgatási területe

         (4) A képviselő-testület hivatalának neve: Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

         (5) A képviselők és a bizottsági tagok névsorát a 6. sz. függelék tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei, a képviselő-testület által alapított kitüntetések, testvér-települési kapcsolatok

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

  (2) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, amelynek felirata " Községi Önkormányzat Gyöngyössolymos, Heves     

     Heves Megye", a pecsét közepén elhelyezett Magyarország címerrel.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a./ a testület által adományozott okleveleken,

b./ az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(4) A címer és a zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

  (5) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított címekről, kitüntetésekről és azok adományozásának 

       szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

(6) Az önkormányzat hivatalos külföldi testvér-települési kapcsolatot tart fenn:

a./ a szlovákiai   Solymossal és Inámmal,

b./ a romániai Kápolnásfaluval és Kissolymossal,

c./ a magyarországi Kiskörével.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

3. §

  Az önkormányzat a feladatait az önkormányzat részvételével működő társulás, a polgármester, a bizottságok, a Hivatal, a   jegyző, valamint a képviselő-testület által alapított és fenntartott intézmények útján látja el. Az önkormányzat feladatait ellátó előbb felsorolt szervek feladat-, hatásköreit az 1-3. sz. függelék, az intézmények felsorolását a 4. sz. függelék tartalmazza.

Önként vállalt feladatok

4.§

(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi, valamint Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság valamint a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét ki kell kérni.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önként vállalt többletfeladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.

A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása

5. §

(1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a változást követő testületi ülés előterjesztéseivel együtt írásban megküldött tájékoztató útján tájékoztatja.

6. §

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

(a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér összegszerű meghatározása;

(b) a helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;

(c) a képviselő-testület munkatervének elfogadása;

(d) belföldi szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása;

(e) az önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő külföldi kiküldetés

     elrendelése

(f) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7. §

A települési képviselők száma – összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 8. §-ával - 6 fő, az Mötv. 66. §-ának figyelembevételével a polgármesterrel együtt 7 fő.

A képviselő-testület gazdasági programja

8. §

A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.

A képviselő-testület munkaterve

9. §

(1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek

a) a települési képviselők,

                 b) a bizottságok,

                 c) a jegyző,

                 d) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői,

(3) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét;

c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,

d) az előterjesztés elkészítésének idejét,

e) előre tervezett közmeghallgatás idejét

f) a rendeletalkotási programot.

(5) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(6) A gazdasági programot és a jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

A képviselő-testület összehívása

10. §

(1) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülés tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze meghívó kiküldésével. Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése meghívó nélkül, rövid szöveges üzenetben, elektronikus levélben, vagy más, igazolható módon is összehívhat A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, valamint Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(4) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára a testületi ülés időpontjának, indokának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Az indítványt a polgármesternek kell benyújtani.

(5) Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor az alpolgármester, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi, valamint Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet.

(6) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére a munkatervben szereplő ülésekre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

(7) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendi pontként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét és előterjesztőik nevét. A meghívóval együtt az ülésre az előterjesztéseket is kézbesíteni kell a 12. § (1) a.) b.) c.) pontban megjelölt meghívottaknak.

(8) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó és a napirendhez tarozó előterjesztések kézbesítése számítógépes adathordozón vagy elektronikus úton történik, igény esetén nyomtatott formátumban.

(9)Ha az ülés időpontja eltér a munkatervben tervezettől, arról a képviselőket legkésőbb az eredeti ülésre szóló meghívó kiküldésének határidejéig tájékoztatni kell. Az üléstervben nem szereplő előterjesztésnek a meghívó tárgysorozatába történő felvételét az előterjesztésre jogosultak az előterjesztések benyújtásának szabályai szerint kezdeményezhetik a polgármesternél.

(10) Az ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a 11. §-ban felsoroltak az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal kézhez kapják.

(11) A képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – a meghívó kiküldésével egyidőben – a lakosságot is tájékoztatni kell a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel.

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

11. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt,

c) a bizottságok nem képviselő tagjait,

d) a munkatervben megjelölt valamint a polgármester által meghatározott kijelölése azon a személyt, akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges,

e) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit.

(2) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket

b) a jegyzőt, az aljegyzőt

c) az egyes napirendi pontoknál az érintette(ke)t, abban az esetben, ha meghívását(ukat) törvény kötelezővé teszi.

Előterjesztések

12. §

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet tervezet

b) határozati javaslat,

c) beszámoló

d) tájékoztató

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester és az alpolgármester,

b) a témakör szerint illetékes bizottság,

c) a települési képviselő

d) a jegyző

e) a testület munkatervében meghatározott előterjesztő, illetve akit a képviselő-testület vagy a polgármester előterjesztés elkészítésére felkér, vagy megjelöl

13. §

(1) Előterjesztés a képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be a jegyzői törvényességi vizsgálatot követően.

(2) Szóbeli előterjesztés kivételesen tárgyalható. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(3) Kivételesen sem lehet szóbeli előterjesztést tenni az alábbi ügyekben:

a) képviselő-testületi rendeletalkotás, módosítás,

b) a Hivatal szervezetének kialakítása, és annak megváltoztatása,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) önkormányzati jelkép meghatározása,

e) a gazdasági program meghatározása,

f) a településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

g) társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásokból való kilépés,

h) intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,

i) hitelfelvétel,

j) a kötelező pályázati eljárást követően a személyi ügyekben döntésre a képviselő-testület elé kerülő javaslatok,

k) a képviselő-testület feloszlatására tett javaslatról,

l) a Mötv. 70. § -a alapján a polgármester ellen benyújtott kereset ügyében.

14. §

    (1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll.

                     a) az első résznek tartalmaznia kell:

                     aa) a jogszabályi felhatalmazást,

ab) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

ac) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ad) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, különösen azok gazdasági hatásait.

b) az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

ba) tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott feladatokat,

bb) külön-külön megfogalmazva rögzíti az eltérő tartalmú alternatív döntési javaslatokat,

bc) tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határidejét „folyamatos” vagy év, hó, nap megjelöléssel. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás időpontját is.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyeknél az előterjesztésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerinti alakszerű határozat is tartalmaz, így: az ügyfél adatait, a döntésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, feltételeket, az ügyfél azoknak való megfelelését, a döntési javaslat indokolását.

A képviselő-testület ülése

15. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a testület felszólalást jóváhagyó határozata alapján fel is szólalhat.

(2)  A képviselő-testület határozata alapján esetileg tanácskozási jog illeti meg a 11. §. (1) bekezdés c)-e) pontjában felsorolt személyeket, az általuk képviselt szervezet tevékenységi körét érintő napirend kapcsán.

(3)  A képviselő-testület külön döntése nélkül tanácskozási jog illeti meg a településen bejegyzett székhellyel rendelkező civil szervezetek képviselőit a tevékenységi körükbe tartozó ügyek tárgyalásánál.

(4)  A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviselhetik szervezetüket.

Zárt ülésre vonatkozó szabályok

16.§

(1) Az Mötv 46.§. (2) bekezdés a.)-b) pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület zárt ülést tart. 

(2) A Képviselő testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Az önkormányzat üzleti érdekét sértő a nyilvános tárgyalás, ha a vagyonnal való rendelkezés valamely feltételének, így különösen: a vagyon értékének, vételárának, a versenytárgyalás induló licitje mértékének, a fejlesztések, beruházások esetén a rendelkezésre álló keretösszeg nyilvános ülésen való meghatározása a képviselő-testület szerződéskötési helyzetét, esélyeit kedvezőtlenül befolyásolná

(3 A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, az aljegyző az ülés jegyzőkönyvvezetője, a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, továbbá meghívása esetén az érintett és törvényes vagy jogi képviselője, szakértő vehet részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teheti az érintett meghívását.

(4) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

A képviselő-testület alakuló ülése

17. §

(1) Az alakuló ülést a Mötv. 43.§-ában foglaltak szerint a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen kell dönteni:

a) a polgármester javaslatára az alpolgármester megválasztásáról,

b) a polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról

c) az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról,

d) az állandó bizottságok megalakításáról.

(3) Az alakuló ülést követő ülésig az újonnan megválasztott képviselőknek meg kell küldeni a hatályos SZMSZ teljes szövegét, illetve tájékoztatást kell nyújtani a hatályban levő helyi rendeletek elérhetőségéről.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

18. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(4) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

19. §

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, ismerteti, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,

e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

f)  tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja;

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

A napirend megállapítása

20. §

(1) Az előterjesztett napirendi javaslatról és azok tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület dönt. Az ülés napirendi javaslatába a képviselő-testület állandó bizottsága által javasolt napirendi pontot fel kell venni.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy települési képviselő tehet javaslatot.

21.§

Napirend sürgősségi tárgyalást indítványozhatja:

1) a polgármester és a képviselők,

2) a témakör szerinti illetékes bizottság,

3) a jegyző.

22. §

(1) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényét alátámasztó rövid indokolással – legkésőbb az ülés napján 8.00 óráig kell írásban a polgármesternél benyújtani, aki azt az előzetes jegyző általi törvényességi vizsgálatot követően haladéktalanul továbbítja a képviselőknek, illetve a bizottság tagjainak.

(2) A sürgősség elfogadásáról és a napirend megtárgyalásáról a testület indítványonként külön-külön határoz.

23. §

A képviselő-testület a napirend elfogadása után elsőként a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót, valamint az átruházott hatáskörökben hozott intézkedésekről szóló beszámolót tárgyalja meg, majd dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.

A vita és a döntéshozatal módja

24. §

(1)Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt az előterjesztések tartalmát összefoglalva ismerteti.Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeit a szavazás előtt jelzi a képviselő-testületnek.

(3) A napirend előadója a vita előtt szóban ismertetheti az előterjesztés és a határozati javaslat lényegét

(4) Amennyiben a napirendi pontot bizottság tárgyalta, a bizottság elnöke, távolléte esetén elnökhelyettese vagy a bizottság elnöke által felkért bizottsági tag tájékoztatja a képviselő-testületet a bizottság véleményéről.

(5) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(6) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek.

(7) A vita során a vitában részt vevők az eredeti határozati javaslathoz kapcsolódóan módosító és kiegészítő indítványokat tehetnek, illetőleg kezdeményezhetik az előterjesztés napirendről való levételét, vagy ismételt napirendre tűzését.

(8) A vita lezárása előtt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a határozati javaslat megfontolása, vagy pontos megfogalmazása érdekében szünetet rendelhet el.

(9) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(10) Az ülésvezető a vita lezárása után a módosító javaslatot előterjesztőket nyilatkoztatja indítványuk fenntartásáról vagy visszavonásáról. Új javaslat a vita lezárása után már nem terjeszthető elő.

Először a vissza nem vont módosító indítványokat elhangzásuk sorrendjében, majd a kiegészített, módosított eredeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(11) Amennyiben az elhangzott módosító javaslatok nagy száma, vagy értelmezése miatt bármelyik képviselő vagy az előterjesztő azt igényli, akkor kérésére az ülésvezető köteles szünetet elrendelni a módosításnak megfelelő határozati javaslat pontos megfogalmazásának, leírásának és kiosztásának idejére. A szavazást ezt követően kell lefolytatni a pontosított és írásban kiosztott módosított határozati javaslatról.

25.§

(1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2)  A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el. A név szerinti szavazás alkalmával az ülésvezető a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint, abc sorrendben szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Név szerinti szavazás szükséges a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetében.

(3)  A képviselő-testület külön határozattal rendelhet el titkos szavazást azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat.

(4)  A titkos szavazást a Szociális, valamint Kulturális, Oktatási és Sportbizottság bonyolítja le, amennyiben a testületi ülésen legalább 3 tagja jelen van, ennek hiányában a testület által választott 3 tagú ad hoc bizottság.

(5) Titkos szavazással eldöntendő tárgykörben elrendelhető a kétfordulós döntéshozatal, amelynek során az első fordulóban nyílt szavazással arról születik döntés, hogy a javasolt személyek, illetve döntési alternatívák közül kik, vagy melyek szerepeljenek a szavazólapon.

(6)  A titkos szavazásnál érvényes igen szavazatnak a szavazólapon szereplő személy neve vagy a döntési alternatíva megfogalmazása mellett lévő körben elhelyezett egymást metsző két egyenes vonal számít. Az érvényes igen szavazatok megállapításánál minden egyéb jelzést, át- vagy hozzáírást, áthúzást figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A titkos szavazás eredményét a Szociális, valamint Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöke vagy tagja, illetve az ad-hoc bizottság elnöke ismerteti. A bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet köteles felvenni, melyhez mellékletként zárt borítékban csatolja a szavazólapokat.

 (8) Titkos szavazás esetén, amennyiben több személy közül kell választani, a szavazás mindaddig folytatódik, amíg a két legtöbb szavazatot kapott személy közül kell dönteni és a döntéshez szükséges szavazatszámot valamelyik jelölt eléri.

 (9) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

26.§

(1) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt tett képviselői észrevétel alapján elrendelheti a szavazás megismétlését.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3) A megválasztott képviselők több mint a felének (4 képviselő) igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül:

a)    a sürgősségi indítvány elfogadásához,

b)    a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén,

c)    helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

d)    gazdasági társaság létrehozásához, meglévő társaságba való belépéshez,

e)    társaság megszüntetéséhez, társaságból való kilépéshez,

f)    zárt ülés elrendeléséhez.

A képviselő-testület határozata

27. §

(1)A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket az előterjesztések formai követelményeinél megfogalmazottak szerint.A képviselő-testület határozatait külön-külön –a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap megjelölésével kell ellátni a következők szerint:
Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./20....(…….) számú határozata.

(2) A képviselő-testület által a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. §-a szerint meghozott normatív határozat kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján az aláírt határozat teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(3) A határozatról készült jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

(4) A határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásra kötelezett a jegyzőnek tájékoztatást ad.

(5)

a )végrehajtás érdekében tett intézkedést,

b)a végrehajtás eredményét,

c)az esetleges akadályozó tényezőket és annak hatásait,

d)a végrehajtás elmaradásának okát,

e)esetleges módosításra vagy további szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot.

(6)A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a határidő lejártát, valamint ha a végrehajtás a megjelölt határidőben nem történt meg, a végrehajtást követően ismételten beszámol.

28.§

(1)  A képviselő-testület éves munkatervében elfogadott rendelet alkotási programban megjelölteken kívül rendelet alkotását kezdeményezhetik

         a)polgármester,

         b)a települési képviselők,

         c)az állandó bizottságok elnökei,

         d)a jegyző,

         e)a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

(2)   A kezdeményezés irányulhat a képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó állásfoglalásának kérésére, illetve konkrét rendelet-tervezet megtárgyalására.

(3) Amennyiben a kezdeményezés a képviselő-testület állásfoglalására irányul, először a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről hoz döntést a testület.

(4)  Amennyiben a rendelet-tervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtja be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(5)  A képviselő-testület megbízhatja bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével. Az előkészítő munkában részt vesznek a Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai is.

(6)  A képviselő-testület ülése elé csak a Szociális, valamint Kulturális, Oktatási és Sportbizottság által megtárgyalt és tárgyalásra javasolt, a jegyző által törvényességi szempontból előzetesen felülvizsgált rendelet-tervezetek kerülhetnek. A rendelet-tervezetek Szociális, valamint Kulturális, Oktatási és Sportbizottság általi tárgyalását követően csak olyan módosító javaslatok terjeszthetők elő, amelyek a rendelet-tervezet átfogó, több rendelkezést érintő módosítását nem eredményezik.

(7)  Az önkormányzat által alkotott rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.

(8)   A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek az őket érintő rendeleteket megismerjék.

(9) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján az aláírt rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(10) A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről.

(11) A jegyző köteles a hatályos rendeletek felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni, és kétévente az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületnek beszámolni.

A felvilágosítás kérés (interpelláció és kérdés) szabályai

29. §

1) A felvilágosítás kérése előzetesen írásban és az ülésen szóban történhet.

(2) Kérdésnek tekinthető az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(3) Interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű - a lakosság szélesebb körét érintő - ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(4) Nem tekintendő interpellációnak a korábban már megválaszolt, és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.

(5) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban kell választ adni. A válasz elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást.

(6)  Az interpellálás joga a képviselőket a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(7)  Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

(8) Amennyiben az interpellációra az érdemi választ írásban adják meg, a Képviselő-testületnek az interpelláció benyújtását követő ülésen az interpellációt az interpelláló képviselő, a választ a válaszadó felolvassa. A továbbiakban az interpellációval kapcsolatos eljárásmód megegyezik a (7). bekezdésben foglaltakkal.

képviselő-testület dokumentumai

30. §

       (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)A nyilvános, zárt, rendkívüli ülés megjelölést, az ülés helyét, idejét,

b)a megjelent képviselők, és a meghívottak nevét, a határozatképességre történő utalást,

c)a tárgyalt napirendet,

d)napirendenként az előterjesztő és a felszólalók nevét,

e)röviden, tömören a kérdéseket és az azokra adott választ,

f)a hozzászólások lényegét,

g)a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét,

h)a hozott határozatok pontos és teljes szövegét, valamint a jegyzőkönyv mellékleteként a megalkotott és aláírt rendeletek szövegét,

i)az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett esetleges intézkedéseit,

j)a felvilágosítás kéréseket, interpellációkat, kérdezéseket,

k)képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt vélemény feltüntetését,

l) polgármester, jegyző aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a)a meghívó,

b)a jelenléti ív,

c)a megtárgyalt írásos előterjesztések,

d)az írásban benyújtott hozzászólások, és

e)egyéb írásos indítványok.

f)aláírt rendelet/ek.

(3)  A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a jegyző kezeli és gondoskodik biztonságos őrzéséről.

(4)  A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a képviselők és az érdeklődők Gyöngyössolymos község honlapján tekinthetik meg.

(5)  A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a 16. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

31. §

A képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül

IV. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

32. §

(1)   A települési képviselő főbb jogai a Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

a)   jogosult tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra, a képviselői tevékenységgel összefüggő, számlával igazolt szükséges költségei tekintetében költségtérítésre, melyek szabályait külön rendelet állapítja meg,

b)   a lakosság véleményének megismerése, érdekeinek feltárása, a képviselő-testületi elképzelések megismertetése céljából fogadóórát tarthat, képviselői fórumot szervezhet az általa meghirdetett helyen,- így a Hivatal épületébe is- és időben,

c)   a képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint az intézményvezetők munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni,

d)   a települési képviselő a feladata ellátásához szükséges mértékben jogosult az iratokba - a jogszabályokban foglalt korlátozásokkal - betekinteni.

(2)    A települési képviselő főbb kötelezettségei:

a.)   írásban vagy szóban a polgármesternél és a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályokba ütközik,

b.)   köteles a képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni,

c.)   képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

d.)   a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

e.)   bejelenteni - döntéshozatal előtt - személyes érintettségét,

f.)   A Hivatal munkatársainak személyes megkeresése előtt a jegyzővel egyeztetni.

V. fejezet

A BIZOTTSÁGOK

33. §

(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által választott szervek.

A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket, valamint a bizottságok feladatait a 2. sz. függelék tartalmazza.

(2)     A képviselő-testület általa meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának segítésére megbízatása egész időtartamára állandó bizottságokat hoz létre.

(3)     A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartalmára ideiglenes bizottságot hozhat létre, mely feladata teljesítésével és megbízatása idejének lejártával automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottságra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.

(4)     A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogai és kötelezettségei a bizottság működésével összefüggésben azonosak.

(5)     A bizottság nem képviselő tagjai tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek a képviselő-testület ülésén a polgármester előtt.

34.§

   (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre, és létszámukat a következők szerint állapítja meg:

a) Pénzügyi, valamint Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság , létszáma 3 fő

b) Szociális, valamint Kulturális, Oktatási és Sportbizottság, létszáma 3 fő.

(2)     A bizottságok megválasztásáról történő szavazás során először a bizottsági elnökök személyéről kell dönteni.

(3)     A bizottságok megválasztott tagjainak névsorát a 6. sz. függelék tartalmazza.

         (4)     A bizottság elnökének akadályoztatása esetére, az elnök helyettesítésére az alakuló ülést követő ülésén a  tagjai közül elnökhelyettest válasz.

        (5)    A bizottság elnöke csak települési képviselő lehet.

35.§

(1)A bizottságok éves munkaterv alapján működnek. A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva éves munkaterv, illetve szükség szerint tartják.

   (2) A bizottságok munkájukhoz külső szakértőt, tanácsadót vehetnek igénybe, amennyiben a díjazásukra a képviselő- testület a költségvetésben forrást biztosít. A szakértőkkel, tanácsadókkal a munkájukat igénylő bizottság javaslatára a megbízási szerződést a Hivatal köti meg.

(3) Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze úgy, hogy a meghívottak a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző öt naptári nappal előbb kézhez kapják.

(4) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, az alpolgármestert, valamennyi képviselőt és a jegyzőt a meghívó és az előterjesztések elektronikus megküldésével értesíteni kell.

(5) A települési képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.

(8) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról, azonban a határozathozatal az együttes ülésen bizottságonként külön-külön történik.

        (9) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület felmentheti a bizottsági tagság alól.

36.§

(1) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki. A képviselőt-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőt-testülethez.

(2)  A bizottság döntéseinek kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnök-helyettes.

(3)  A bizottsági döntések előkészítéséhez, végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai és ügyviteli feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

37.§

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(2)  Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen beszámol.

  (3) A bizottság elnökének kérésére az ülésekről a jegyzőkönyvön kívül hangfelvétel, kivonat,másolat stb. is készíthető.

VI. fejezet

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ

A polgármester

38. §

1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv., más jogszabályok, valamint az SZMSZ tartalmazza.

2) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester önkormányzati hatósági ügyben a képviselő testület hatáskörébe tartozó ügyben dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

3) A polgármester a két ülés között időszakban felmerülő halaszthatatlan döntést igénylő önkormányzati hatósági ügyben a képviselő testület hatáskörébe tartozó ügyben dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

4) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körben:

            a)  segíti a települési képviselők munkáját,

            b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

            c) képviseli az önkormányzatot,

            d) koordinálja a településfejlesztési és a közszolgáltatási feladatok ellátását.

(5) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályok, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

39. §

Alpolgármester

A képviselő-testület az alakuló ülésen l fő képviselői mandátummal rendelkező alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

A jegyző

40. §

(1) A jegyző kinevezésére az Mötv.83.§ c) pontjában meghatározottakat kell alkalmazni

(2) A jegyző ellátja Gyöngyössolymos és Mátraszentimre községek jegyzői feladatait a Hivatal bevonásával.

(3) Gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben, ellátja a feladatkörébe utalt feladatokat.

41. §

(1) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl:

a)   előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b)   ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)   gondoskodik a  testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

d)   rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőt-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az adóigazgatási ügyintéző helyettesíti.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

42. §

 (1) A Hivatal ellátja Gyöngyössolymos és Mátraszentimre községek önkormányzati hivatali feladatkörét.

     A Hivatal székhelye: 3231 Gyöngyössolymos Szabadság út 139.

(2) A jegyző vagy megbízottja a Hivatalhoz tartozó településeken az ügyfélfogadást hetente az alábbiak szerint tartja:

Gyöngyössolymos községben:  szerdán  8-12 óráig

            Mátraszentimre  községben:     pénteken 8-12 óráig,

(3) A képviselő-testület az éves költségvetésben határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(4) A képviselő-testület a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét a Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

(5) A polgármester a (3) bekezdésben foglalt kérdésekről szóló előterjesztést a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.

VIII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RÉSZVÉTELÉVEL MŰKÖDŐ

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK

43. §

1) A képviselő-testület az önkormányzati feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja :

a)Gyöngyössolymosi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás,

b)Mátraaljai Önkormányzatok Egészségügyi Társulása.

2) A képviselő-testület a társulási megállapodásban meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet más önkormányzattal.

3) A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában egyes feladat-, hatásköreinek ellátását átruházhatja a társulásokra.

4) Az érvényben és hatályban lévő társulási megállapodások felsorolását az 5. sz. függelék tartalmazza.

44. §

(1)A társulások tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2)Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás társulási tanácsa kezdeményezi.

(3)Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze.

(4)Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás tanácsának elnöke vezeti.

(5)Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése - az ülés vezetését kivéve – a Möt-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(6)Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(7)     Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza.

IX. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK,

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás

45. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározását.

46. §

(1)  A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetéseik szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(2)  A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a)   tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b)   a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c)   a lakosság közügyek intézésébe való bevonása,

                 d)  a kulturális és egyéb javak megóvása és fejlesztése.

(3) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

47. §

(1)     A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2)   A közmeghallgatásról a lakosságot, annak tervezett időpontját megelőző 5 nappal a hirdetmény útján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

48.§

(1) A lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő ügyekben a döntések előkészítése, a végrehajtás  megszervezése, vagy a tájékozódás érdekében lakossági fórumot szervezhetnek:

-      a képviselők,

-      a polgármester,

-      a képviselő-testület bizottsága.

 (2) Lakossági fórumot tarthat a képviselő-testület az alábbi témákban:

                -      településrendezési, fejlesztési tervek,

                -      a testület közép- hosszú távú programjai,

                -      a testület által a munkatervében meghatározott rendelet-tervezetek.

(3)   A lakossági fórum helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény közzétételével tájékoztatni kell.

49.§

A lakosság egészét, vagy nagyobb csoportját érintő, közteherrel járó döntések előkészítése során a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

X. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

50.§

A képviselő-testület az önkormányzati költségvetésről a gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint rendeletet alkot.

51. §

Az előirányzatokkal való gazdálkodás kereteit, a módosításukra, átcsoportosításukra vonatkozó hatásköröket, eljárási szabályokat a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

52. §

A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeletet alkot.

53. §

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak, így vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetőleg más célú hasznosításának szabályait külön rendeletet tartalmazza.

XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK

ELLENŐRZÉSE

54. §

(1)       A Hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények belső ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján.

 (2)      Az Mötv.120.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása az önkormányzatnál és intézményeinél a Pénzügyi, valamint Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság feladatköre.

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

(1)     E rendelet 2015. február13. napján lép hatályba.

(2)     A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló  1/2011.(II.14.) rendelete.