1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.

(3) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: 4 cm átmérőjű körbélyegző „Községi Önkormányzat Gyöngyössolymos” felirattal, közepén Magyarország címerével.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei a község címere és zászlaja.

(2) A község címerének és zászlajának leírásáról, használatának rendjéről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos testvér települési kapcsolatot tart fenn:

(2) További kapcsolat létesítéséhez és megszüntetéséhez a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.

4. § (1) Az Önkormányzat elsődlegesen kötelező önkormányzati feladatokat lát el, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a 2. melléklet tartalmazza. Önkéntes feladat vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében kérni kell a bizottságok véleményét. Önkéntes feladat vállalása nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladatok ellátását.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a Polgármester gondoskodik.

(3) Az önként vállalt többletfeladat vállalásával egy időben meg kell határozni a feladat ellátásával kapcsolatos többletkiadások fedezetét.

5. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete feladatait a polgármester, bizottságok, a Gyöngyössolymosi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal), a jegyző, az önkormányzati társulás és az önkormányzati intézmények útján látja el.

6. § (1) Az Önkormányzat társulásban ellátott feladatai a következők: belső ellenőrzés, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetése.

(2) Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat tagja a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulásnak.

7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságokra, a jegyzőre ruházhatja át. A hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente egy alkalommal - az éves munkaterv szerinti ülésen - beszámol a hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről.

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározottakon túl, a Képviselő-testület át nem ruházható kizárólagos hatáskörébe tartozik:

8. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, székhelye: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.

(2) A települési képviselők száma - összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. §-ával - 6 fő, az Mötv. 66. §-ának figyelembevételével a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3) A képviselők jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései irányadók.

(4) A képviselő a Képviselő-testület üléséről - illetve azon bizottság üléséről, amelynek tagja - való távollétét előzetesen a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének jelenti be.

9. § (1) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. A Képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervbe felvételre kerülő napirendi pontokra javaslatot tehet:

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(5) A munkatervet minden év december 31. napjáig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján.

10. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 munkatervbe tervezett rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseinek helye: Községháza épülete (Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.).

(3) A lakosságot a képviselő-testületi ülésről a polgármester az ülést megelőzően legalább 3 nappal a Hivatal hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével tájékoztatja.

(4) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.

(5) A képviselő-testületi ülés alakuló, cikluszáró, munkaterv szerinti (soros), rendkívüli, vagy közmeghallgatás lehet. A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések.

(6) A Képviselő-testület nyilvános üléséről engedély nélkül készíthető kép- és hangfelvétel, amelynek felhasználása nem lehet alkalmas a megtévesztésre, nem járhat a hiteles tájékoztatás sérelmével.

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a polgármester vezeti. A Képviselő-testület alakuló ülése ünnepélyes keretek között zajlik. Az ülés megnyitása után elhangzik a HIMNUSZ, bezárása után a SZÓZAT.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendje:

(3) Az alpolgármesterek választását a testület tagjai közül választott ideiglenes bizottság bonyolítja.

(4) Az alpolgármesterek választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Rendkívüli ülést hív össze a polgármester,

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.

(4) Halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testületi ülés szóban, telefonon is összehívható a sürgősség okának közlésével, az ülést megelőzően 3 órával.

13. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés jellegét, helyét és időpontját, a napirendi tervezetet, a napirendi pontonként megtárgyalásra kerülő előterjesztések címét és előadóját. A meghívóhoz az előterjesztéseket mellékelni kell.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(3) A Képviselő-testület zárt ülésének eseteire, valamint a zárt ülésen részt vevők személyére vonatkozóan az Mötv. zárt ülésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Személyi ügyek tárgyalásakor az érintettet a napirend tárgyalását megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy az előterjesztés nyilvános tárgyalásához hozzájárul-e. Hozzájárulás hiányában az adott napirend csak zárt ülésen tárgyalható abban az esetben is, ha több érintett esetén legalább az egyik a hozzájárulást nem adja meg.

14. § A határozatképtelen ülést 8 napon belül, változatlan napirenddel kell összehívni.

15. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit írásbeli vagy szóbeli előterjesztések alapján hozza meg.

(2) Előterjesztést nyújthat be a Képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, az önkormányzati képviselő, a jegyző.

(3) Az ülés meghívójában nem szereplő előterjesztés (sürgősségi indítvány) napirendre tűzéséhez a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(4) Az előterjesztést a jegyzőnek törvényességi ellenőrzés céljából előzetesen be kell mutatni.

16. § A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy ennek hiányában a 12. § (1) bekezdésében meghatározott személy vezeti.

17. § Az ülésvezető jogai:

18. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

(2) Rendelet-tervezet kizárólag nyilvános ülésen kerülhet napirendre. A Képviselő-testület a tárgyalás során az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől eltérhet, több napirendi pontot összevonhat, vagy külön napirendi pontként rendelheti el az egyes előterjesztések tárgyalását, előterjesztéseket a napirendre fel-, vagy arról levehet, illetve meghatározza azokat a napirendi pontokat, amelyeket - ha erre törvény lehetőséget ad - zárt ülésen kíván tárgyalni. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

(5) A Képviselő-testület a módosító indítványokról a javaslat elhangzásának sorrendjében dönt.

(6) A módosító indítvány előterjesztője indítványát a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(7) Választásra, kinevezésre irányuló napirendi pont esetén a pályázó meghallgatása a többi pályázó távollétében egyenként történik, amelynek során a Képviselő-testület lehetőséget biztosít a pályázat szóbeli kiegészítésére, majd a Képviselő-testület tagjai a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek. A bizottsági vélemények ismertetésére és a vitára már valamennyi pályázó jelenlétében kerül sor.

(8) A vita lezárására vagy az ülés elnapolására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárására tett javaslatról, valamint az ülés elnapolásáról és az új ülés időpontjáról a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(9) A jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, vagy nem e rendelet szerinti működés észlelése esetén jelzési kötelezettsége van a Képviselő-testület felé. Amennyiben a jegyző a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, úgy szót kell adni neki.

19. § (1) A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor.

(2) Ugyanazon napirendi pont esetén, a többszöri hozzászóló hozzászólási idejét, a második hozzászólást követően, a Polgármester 2 percben korlátozhatja.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót,

(4) A meghívott vendégekre az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak.

(5) A meghívott vendégek sorába nem tartozók részére a Polgármester 2 perc időtartamban biztosít hozzászólási jogot.

20. § A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

21. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, határozathozatalára, és a képviselő döntéshozatalból való kizárására az Mötv. erre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése és a szavazás eredményének megállapítása szempontjából jelen lévőnek az ülésteremben ténylegesen ott tartózkodó képviselőt kell tekinteni.

(3) A képviselő legkésőbb a döntés meghozataláig köteles bejelenteni a Képviselő-testület felé, ha a napirendi pont kapcsán ő vagy közeli hozzátartozója személyesen érintett.

22. § (1) Minősített többségű - azaz legalább négy egyetértő - szavazat szükséges az Mötv. 50. §-ban szabályozott eseteken túl az 1 millió Ft forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy értékesítéséhez.

(2) A szavazás eredményét az ülés levezetője állapítja meg. Azt a javaslatot, amely nem kapta meg a megfelelő többségű egyetértő szavazatot, ugyanazon az ülésen csak kivételes esetben a polgármester önkormányzati érdeksérelemre hivatkozó javaslatára – a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján – lehet újból szavaztatni. Ezen rendelkezés alkalmazásában önkormányzati érdeksérelem az Önkormányzat jogszabályon alapuló kötelező, továbbá önként vállalt feladatai megvalósulásának sérelme, vagy annak veszélye. A szavazást egy alkalommal az Mötv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak szerint is meg lehet ismételni.

23. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt, névszerinti vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Névszerinti szavazásnál a polgármester betűrend szerinti sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, és a testületi tagok a nevük elhangzása után hallható szóval szavaznak. A képviselő szavazatát a listán rögzíteni kell. A név szerinti szavazásról készült listát a polgármester és a jegyző aláírja, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tart mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Szociális, Településfejlesztési, Sport és Kulturális Bizottság látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. Az elnökre és a tagokra a polgármester tesz javaslatot. A titkos szavazás urna és az önkormányzat hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólap igénybevételével történik. A szavazólapon a szavazásra feltett javaslatot előre fel kell tüntetni és a szavazólapot a titkos szavazás elrendelését követően ki kell osztani a képviselőknek. A szavazólap kiosztását követően a képviselők a szavazólapon adják le szavazataikat, melyet az urnába dobnak. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

24. § (1) Az Önkormányzat döntései:

(2) Az önkormányzati határozat számozását arab számmal kell végezni. A számozás naptári évenként, növekvő számozással folyamatosan történik.

(3) A határozat jelölése: Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szám/év (hó/nap) önkormányzati határozata.

(4) A határozat tartalmazza:

(5) Az önkormányzati határozatokról a Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet.

25. § (1) Rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezheti:

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. Ehhez a Képviselő-testület szükség esetén külső szakértőt is felkérhet.

(3) Az önkormányzati rendelet jelzése: Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szám/év (hó/nap) önkormányzati rendelete …-ról.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendelet a Nemzeti Jogszabálytárban kerül közzétételre.

(5) A rendelet egy hiteles példányát a Községi Könyvtárban el kell helyezni a lakosság tájékoztatásának biztosítása érdekében.

(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletről elektronikus nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

(7) A Képviselő-testület az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezetek esetében minősített többséggel dönt arról, hogy a tervezetet két fordulóban tárgyalja-e.

(8) A Képviselő-testület kétfordulós tárgyalás esetén az első fordulóban dönthet a megvitatott tervezet 10 napos közszemlére tételéről, a második fordulóban a lakossági és bizottsági vélemények ismeretében dönt a tervezet végleges elfogadásáról.

(9) A Képviselő-testület döntése alapján az egyes rendelet-tervezetek érdemi vitája előtt közmeghallgatást kell tartani.

26. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére, tartalmára, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervezet részére történő megküldésére, közzétételére az Mötv., valamint a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, a jelenléti ív, valamint a név szerinti szavazásról készült szavazási ív. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyv közhitelességének és egységességének biztosítása a jegyzőkönyvet alkotó dokumentumok összefűzésével történik.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe ügyfélfogadási időben a Hivatalban tekinthetnek be. A jegyzőkönyvről másolat kérhető.

27. § (1) A Képviselő-testület minden évben - a munkatervben meghatározott időben - közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson tájékoztatást kell adni az adott év önkormányzati gazdálkodásáról, a következő évi tervekről.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval és hirdetménnyel a lakosságot tájékoztatni kell a közmeghallgatást megelőzően legalább 5 nappal.

28. § A lakosság közvetlen tájékoztatása, valamint a lakosságnak a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében, a község teljes területének vagy egy érintett területének lakossága részére lakossági fórum hívható össze.

29. § (1) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (kérdés), melyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban (elektronikus levélben) érdemi választ kell adni.

(2) Az önkormányzati képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben szóban vagy írásban interpellációt terjeszthet elő.

(3) A képviselő-testületi ülést 5 nappal megelőzően benyújtott interpellációt a képviselő-testületi ülésen, a később, vagy a képviselő-testületi ülésen benyújtott interpellációt 15 napon belül írásban kell megválaszolni. Az interpellációt, a rá adott válasszal együtt, a Képviselő-testület tagjainak írásban meg kell küldeni.

(4) A bizottság elnökéhez intézett interpellációt a bizottság tárgyalja és válaszolja meg. Amennyiben az interpellációra írásban adnak választ, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő képviselő-testületi ülésen születik döntés.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról képviselő-testületi ülésen először az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadta el, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról vagy a kérdés napirenden tartásáról.

(6) A Képviselő-testület - ha a választ nem fogadja el - az interpelláció tárgyában részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel - az interpelláló javaslatát figyelembe véve, tárgytól függően - a polgármestert, vagy bizottságai valamelyikét bízhatja meg, illetve ideiglenes bizottságot hozhat létre. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő (több interpelláló esetén azok képviselője) a vizsgálatban részt vegyen. A vizsgálatot a munkaterv szerinti soron következő testületi ülésig le kell folytatni. Amennyiben eseti bizottság létrehozása szükséges, úgy azt az adott testületi ülésen létre kell hozni. Abban az esetben, ha a vizsgálat ezen határidőre nem kerül lefolytatásra, a vizsgálatért felelős bizottság elnöke köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet a késedelem okáról és a befejezés várható időtartamáról.

(7) A vizsgálattal megbízott szerv vagy személy a vizsgálat eredményéről írásbeli jelentést nyújt be a Képviselő-testület részére. A jelentésben foglaltak elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló képviselő a jelentésben foglaltakat nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű többséggel - dönt.

30. § (1) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni, azt köteles a Polgármesternek bejelenteni.

(2) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, szavazatát a döntés meghozatala szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók. A képviselő-testület az Mötv. 37. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi eljárás lefolytatásával a Pénzügyi Bizottságot jelöli ki.

31. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, megbízatása egész időtartamára állandó bizottságot hoz létre, szükség szerint ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Állandó bizottságok a következők:

(3) A bizottság létszámát, ügykör szerinti feladatait és hatáskörét a Képviselő-testület állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, a bizottság összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja. A Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottság elnökét a Képviselő-testület tagjai közül kell választani. A bizottsági elnök helyettesítésére a bizottság elnökhelyettest választ.

(5) A bizottság ülésén a bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei azonosak.

(6) A bizottság feladatkörét és hatásköreit ülésén gyakorolja. Az ülést a bizottság elnöke - együttes vagy összevont ülés esetén az érintett valamennyi bizottság elnöke - hívja össze. A bizottság ülését a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(7) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(8) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(9) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására, valamint a bizottság döntésének felfüggesztésére az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott, jelenlévő képviselő tag látja el.

(11) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, döntései nyilvántartását és végrehajtását, a jegyzőkönyvek, kivonatok elkészítését a Hivatal látja el.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. Az átruházott hatáskörben hozott döntést határozati formába kell foglalni. A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal dátumára.

(13) A jegyzőkönyvet – amelyet 15 napon belül kell elkészíteni – a bizottság elnöke, annak egy tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát továbbítani kell az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére.

(14) A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, mely tartalmazza feladatait, a Képviselő-testület által átruházott hatásköreit, valamint működése részletes szabályait. A bizottságok ügyrendje képviselő-testületi jóváhagyással érvényes.

(15) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók, azzal, hogy ügyrend megállapítására nem kerül sor.

32. § (1) A bizottság döntéseinek kiadmányozója az elnök, távollétében az elnökhelyettes.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a bizottság elnöke a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

33. § (1) A Szociális, Településfejlesztési, Sport és Kulturális Bizottság létszáma 3 fő, melyből 2 fő önkormányzati képviselő és 1 fő külső tag.

(2) A Szociális, Településfejlesztési, Sport és Kulturális Bizottság feladatai:

(3) A Szociális, Településfejlesztési, Sport és Kulturális Bizottságra átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

34. § (1) A Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő, melyből 2 fő önkormányzati képviselő és 1 fő külső tag.

(2) A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre:

(3) A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskört az 1. melléklet tartalmazza.

35. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Eskütételére, jogállására az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatában az Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg.

(3) A Képviselő-testület határozatában a polgármester részére - megbízatásának időtartamára - költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben.

(4) A polgármester fogadóórája hétfőn 13.00-17.00 óráig, szerdán 8.00-12.00 óráig tart.

(5) A polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.

36. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselők közül 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek eskütételére, jogállására az Mötv. rendelkezései irányadók.

37. § (1) A jegyző feladatait Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat vonatkozásában látja el.

(2) A jegyző hétfőn 13.00-17.00 óráig, szerdán 8.00-12.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - az adóigazgatási ügyintéző látja el a helyettesítést.

(4) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét - ha azt a Képviselő-testület nem veszi figyelembe - az ülés jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

38. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Gyöngyössolymosi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.

(2) A Hivatal feladata:

(3) A Hivatal munkarendje:

(4) A Hivatal ügyfélfogadása:

(5) A Képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap. A munkaszüneti nappá nyilvánítással összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az Önkormányzat saját bevétele terhére biztosítja.

39. § (1) Az Önkormányzat költségvetését az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az önkormányzati gazdálkodásra irányadó egyéb jogszabályok alapján, a központi költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel kell elkészíteni, jóváhagyni és végrehajtani.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik.

(4) Az éves költségvetési rendeleteknek összhangban kell lennie az elfogadott gazdasági programmal.

40. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot határoz meg az Mötv-ben meghatározottak szerint.

(3) A gazdasági program végrehajtásáról a képviselő-testület által meghatározott időszakonként, de legalább a képviselő-testület megbízatása alatt két ízben be kell számolni.

41. § A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

42. § Hatályát veszti a Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2015. (IX. 30.) önkormányzati rendelet.

43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.