Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1997. (IV. 8.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2025. 11. 08

Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1997. (IV. 8.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról

2025.11.08.

Mátraszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a.) és e.) pontjában és (2) bekezdésében,valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:

I. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása, nyilvántartása

1.Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

a) az önkormányzat ingatlan tulajdona

b) az önkormányzat ingó tulajdona
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok

2. § A rendelet hatálya – külön jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása, átsorolása, nyilvántartása, és értékelése

3. § A helyi önkormányzat vagyona

a) törzsvagyon és

b) üzleti vagyon lehet.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

a/ forgalomképtelen,
b/ korlátozottan forgalomképes,
c/ forgalomképes.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, használata , hasznosítása jelen rendeletben foglaltak szerint történhet. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
(5) a/ Forgalomképesség szempontjából az egyes, a törvény által forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes kategóriába sorolt vagyonelemeket forgalomképes vagyonelem közé abban az esetben lehet átsorolni, ha azt független szakértő előzetesen véleményezte. Nem kell szakértői vélemény abban az esetben, ha vagyonelem csökkenése nem éri el a 20 %-ot, és a módosítással érintett vagyonelem rendeletetése nem változik. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy e §-ban foglalt módosítással kapcsolatban gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
b/ Forgalomképes ingatlanok forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe sorolása esetében nem kell szakértőt bevonni.
(6) Az 1. § (2) bekezdés a/ pontjában meghatározott vagyontárgyról két nyilvántartást kell vezetni:
- a számviteli jogszabályoknak megfelelő, ún. analitikus, és főkönyvi nyilvántartást,
- az “Ingatlan-vagyon Katasztert”.
A nyilvántartásoknak tételesen, és összesítve egyezniük kell. A nyilvántartás a földhivatal közhiteles nyilvántartásán, továbbá az ingatlanokra vonatkozó szerződéseken alapul.
(7) A vagyon nyilvántartásokban szereplő értékének meghatározása, valamint értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása során az önkormányzat Számviteli Politikájának részét képező Értékelési zabályzatban meghatározottak szerint kell eljárni. Amennyiben selejtezésre kerül sor, a selejtezési eljárást a Számviteli Politika részét képező Selejtezési, és hasznosítási szabályzat szerint kell lefolytatni.

5. §

Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.

6. § Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

2.Az önkormányzat törzsvagyona

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

8. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik

a/ törvények alapján:
- helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak,
járdák, buszvárók),
- közterek, (köz)parkok,
- vizek és közcélú vízi létesítmények,
- levéltári anyag;
b/az önkormányzat saját döntése alapján:
- intézmények, középületek, épületek, egyéb építmények (szolgálati lakások,
valamint más önkormányzati tulajdonú épületek a résztulajdonú ingatlanok
kivételével ).
- mátraszentimrei 190/1 hrsz-ú természetben Mátraszentimre, Szabadság u. 16.

9. § (1) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi törvényi rendelkezés alapján:

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész.

(2) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:

a/ Közművek:
Vízi közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.
A vízi közműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik).
Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés' keretében lehet átengedni.
Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - önkormányzat tulajdonába adott - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - önállóan gazdálkodik.
b/ Műemlékek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a miniszter hozzájárulás is szükséges.
c/ Védett természeti területek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a külön jogszabályban előírt engedély is szükséges.
d/ Muzeális emlék:
A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.
e/ hat.kív
(3) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe sorolt épületei a következők:
a) 52/1 hrsz Polgármesteri Hivatal, művelődési ház, iskola
b) 52/1/A hrsz Önkormányzati Étterem
c) 247/1 hrsz Napköziotthonos Óvoda
d) 17 hrsz Orvosi rendelő Mátraszentimre
e) 1531 hrsz Orvosi rendelő Mátraszentistván
f) 190/1 hrsz Tájház Mátraszentimre

3.Az önkormányzat üzleti vagyona

10. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

II. Fejezet

1.A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása, beszámolás rendje

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

12. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltéréssel – mindazok jogok megilletik és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházhatja.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását a 13-50. §-ok tartalmazzák.

(6) Az önkormányzat vagyoni helyzetéről a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatni köteles az alábbiak szerint:

a/ A vagyonrendelet 1. § (2) bekezdés b/, és c/ pontjaiban meghatározott vagyonelemek esetében az önkormányzatra vonatkozó számviteli jogszabályokban meghatározott időpontokban, és módon kell tájékoztatást adni.
b/ A vagyon rendelet 1. § (2) bekezdés a/ pontjában meghatározott vagyonelemekről az önkormányzatra vonatkozó számviteli jogszabályokban meghatározottakon túl, évente egy alkalommal, legkésőbb november 30-ig, önálló napirendi pontban kell tájékoztatást adni. A beszámoló szerkezeti felépítése megegyezik a vagyonrendelet 1. sz mellékletével, tartalmazza a beszámolási időszak (előző naptári év), és az azt megelőző időszak adatait, valamint a változás mértékét százalékban kimutatva. A beszámoló az “Ingatlanvagyon Kataszter” nyilvántartáson alapul, melyet a számviteli nyilvántartással egyeztetni kell, és az erről készült kimutatást mellékletként a beszámolóhoz csatolni kell.
(7) Önkormányzati vagyont érintő engedélyezési eljárás során polgármester jogosult a tulajdonosi hozzájárulás kiadására.

2.Az egyes tulajdonosi jogok

Vagyon elidegenítése (értékesítés és ingyenes átruházás)

13. § (1)1 Vagyont értékesíteni 1.000.000 Ft értékhatár felett versenytárgyalás útján, a (4) bekezdés e./pontja szerint meghatározott legjobb ajánlatot tévő részére lehet.

a) ha az eredetileg a 1 millió forint értékhatárt meg nem haladó értékesítés bármilyen oknál fogva (pl. elővásárlásra jogosultak ajánlata folytán) az értékhatárt meghaladja, nem kell új versenytárgyalást kiírni. Ez esetben az ajánlattevők között zártkörű, de nyilvános tárgyalást kell – az ajánlattételi határidő lejártát követő 8 napon belül – tartani.

b) A licitálás fenti szabályai érvényesek a már eredetileg is versenytárgyalás kiírásával történő értékesítésekre.

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Feltételekkel lehet értékesíteni a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(4) Az üzleti vagyon versenytárgyaláson történő értékesítése során az alábbiak szerint kell eljárni:

a/ Versenytárgyalásra való felhívást az önkormányzat honlapján (www.matraszentimre.hu), továbbá a helyben szokásos módon, a települések közforgalmú helyein, legalább 8 napra közzé kell tenni.
b/ Kétszeri eredménytelen pályázati eljárást követően a képviselő-testület dönt arról, hogy a felhívást megyei vagy országos napilapban kell-e közzé tenni.
c./ A pályázat benyújtásának határidejét a közzétételtől számított maximum 30 napban lehet meghatározni.
d./ A pályázatot a képviselő-testület bírálja el a benyújtási határidő lejártát követő 15 napon belül.
e./ Értékesíteni vagyont a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
Legjobb ajánlattevő kiválasztásánál irányadó szempontok:
- aki a legmagasabb vételárat ígéri
- aki magasabb adófizetőként jelenik meg hosszú távon
- munkahelyteremtés szempontjából a községre előnyös ajánlatot terjeszt elő
(5) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek, különösen ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene – kell lennie.
(6) A képviselő-testület fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa.
(7) 2 A polgármester dönt bruttó 500.000.- Ft összeget meg nem haladó önkormányzati tulajdonú forgalomképes vagyontárgyak értékesítéséről
(8) a./ Értékcsökkentő tényezők fennállása esetén maximum 5%-kal alacsonyabban állapítható meg a vételár, az értékcsökkenés okának feltüntetésével.
b./ Beépíthető ingatlanok úgy értékesíthetőek, hogy a vevőt a szerződés aláírásától kezdődően 3 éves beépítési kötelezettség terheli, ennek biztosítására az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat, továbbá visszavásárlási jogot köt ki az önkormányzat, melyet fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban. A beépítési kötelezettséget a vevő a használatbavételi engedély megszerzésével teljesíti.
c./ A beépítési kötelezettséget nem teljesítő vevőtől, amennyiben a 3. év végéig az építkezést nem kezdi el az önkormányzat az ingatlant a szerződésben rögzített vételáron jogosult visszavenni.
d./ Az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséről a polgármester jogosult rendelkezni. Amennyiben a törlési kérelmet a Polgári törvénykönyvben rögzített általános elévülési időn belül terjesztik az önkormányzat elé, úgy a nyilatkozat ellenérték fejében adható meg, melynek el kell érnie az ingatlan forgalmi értékének 3 %-át, de nem haladhatja meg a forgalmi érték 10 %-át.
A polgármester jogosult elévülési időn belül ellenérték megfizetését mellőzve nyilatkozni, ha azzal az önkormányzat a szerződésben vállalt kötelezettség alól mentesül.
e./ Ingatlan értékesítése, vásárlása során foglaló nem köthető ki.
f./ Ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos szerződésben illetékfizetési kötelezettséget nem vállal át az önkormányzat.
g./ Tulajdonjogról az önkormányzat csak a vételár teljes kifizetésével egyidejűleg mond le.
(9) Az önkormányzat részbeni vagy teljes elidegenítéséről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a.) az ingatlan fekvése: településrész, hrsz, utca, hsz, terület m2
b.) Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat szerinti besorolás, részletes értékelés
c.) közlekedési, közművesítési helyzete
d.) hasonló adottságú ingatlanok forgalmi adatai
e.) van-e (vitatott) területi besorolás pl. erdő, védett, szigorúan védett, a Natura 2000 alá tartozó terület
f.) terheli-e szolgalmi jog (akár bejegyzett, akár csak gyakorolt)
g.) beépítésre kijelölt teleknél fekvés, panorámás, elzárt, erősen lejtős stb.
h.) beépíthető terület aránya, ennek értéknövelő vagy csökkentő hatása
i.) a közművesítési közlekedési hiányosságok megszüntetésére van-e az önkormányzatnak szerződésben vállalt vagy fejlesztési tervben szereplő kötelezettsége
(10) Az értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni csere jogügylet során is, a jogügyletre irányadó szabályok értelem- szerű alkalmazásával.

14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen.

a/ 100.000 Ft feletti - ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jog - vagyon, valamint a b/ pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt.
b/ 100.000 Ft-ot el nem érő ingyenes vagyonátruházásról a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával:
- ingó vagyon; azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen a környező települések önkormányzatainak adható át akkor, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek a Mátraszentimre település lakosai is
c/ a polgármester a b/ pontban hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

A vagyon megterhelése

15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az Nvt. 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

17. §3 (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyont megterhelni - értékhatártól függetlenül - a képviselő-testület jogosult.

(2) Jelzálogjog alapításáról, önkormányzati tulajdon jelzáloggal való megterheléséről – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület dönt.

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A vállalkozásnak, amelyben az önkormányzat részt vesz, meg kell felelnie a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (továbbiakban Ntv.) 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.

20. § hatályon kívül helyezve

21. § Az önkormányzat üzleti vagyona csak olyan vállalkozásba vihető, amely megfelel az Ntv. 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) hatályon kívül

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amely megfelel az Ntv. 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)

26. § (1)4 Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát - átengedni 1.000.000 Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet.

(2) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie, külön jogszabályban foglalt esetben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is.

(3) A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad. Legjobb ajánlattevő kiválasztásánál irányadó szempontok:

- aki a legmagasabb használati díjat ígéri
- aki magasabb adófizetőként jelenik meg hosszú távon
- munkahelyteremtés szempontjából a községre előnyös ajánlatot terjeszt elő

27. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.

28. § A használat és a hasznosítási jog teljes, vagy részleges átadása a történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, vagyonkezelői jog létesítésével, földhasználattal, illetve bérleti és egyéb jogviszonnyal.

29. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

a/ koncessziós szerződéssel,
b./ vagyonkezelői jog létesítésével,
c./ földhasználattal
d./ hat.kív
e./ bérleti és egyéb jogviszonnyal
f./ jogszabály, illetve e rendelet szerint;
g/ az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (Pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján stb).

30. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat illetve hasznosítási jogát a 9. § (2) bekezdésben, továbbá a 33-34 §-aiban meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni:

a/ koncessziós szerződéssel,
b./ vagyonkezelői jog létesítésével,
c./ földhasználattal
d./ hat.kív
e./ bérleti és egyéb jogviszonnyal
f./ jogszabály, illetve e rendelet szerint;
g/ az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (Pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján stb).

31. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni koncessziós szerződéssel, vagyonkezelői jog létesítésével, földhasználattal, illetve bérleti és egyéb jogviszonnyal.

32. §5 (1) A Képviselő-testület az 1.000.000 Ft értékhatárt meghaladó értékű használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről az önkormányzat honlapján (www.matraszentimre.hu) való hirdetéssel, a 26. § (3) bekezdésben foglaltak szerinti legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) 100.000 Ft-nál magasabb, de 1.000.000 Ft-ot el nem érő értékek között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt

33. § (1) A polgármester dönt a 10.000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

34. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körébe tartozik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) és (4) bekezdéseiben rögzített, valamint Magyarország Önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében rögzített önkormányzati feladatellátást biztosító vagyontárgy, továbbá a szlovák nemzetiségi önkormányzat működéséhez a szlovák nemzetiségi autonómia megőrzése, nemzetiségi hagyományainak betartása célját szolgáló ingatlan.

(3) Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körébe tartoznak továbbá a Járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ában meghatározott és külön megállapodásban rögzített vagyontárgyak köre.

35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba bevihető. Az önkormányzat társulásba - intézményirányító társulásba; illetve közös képviselő-testületbe - bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A társulás ingatlanvagyona felújítása, és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: intézmények épületei, . középületek.

38. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona csak olyan társulásba vihető, amely megfelel az Ntv. 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

39. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az 500.000 Ft feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt, akkor ha névértéken vagy névérték alatti értékesítésről van szó. A névérték felett a polgármester dönthet az értékesítésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

40 §

Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről lemondani csak az alábbi módón és esetekben lehet:
a/ követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b/ az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga:
- az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában adósonként és követelésenként 100.000.- forintig a képviselő-testület a hatáskört polgármesterre ruházza át, 100.000 forint felett a hatáskört képviselő-testületet gyakorolja.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

41. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel, és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

42. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatinak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.

Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

43. § Az intézmény - a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

44. § Az önállóan működő intézmény vagyonhasználatával kapcsolatos rendelkezéseket az államháztartás működési rendjét szabályozó Korm. r. szerinti megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást a fenntartónak jóvá kell hagynia.

45 §

A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

3. A peres és peren kívüli egyezség szabályai6

45/A. §

(1)Az önkormányzatot, illetve intézményeit érintő peres és peren kívüli egyezség megkötésére – amennyiben az önkormányzat vagyonát, követelését, tartozását vagy vagyoni jogait érinti – a képviselő-testület jogosult dönteni.

(2)A képviselő-testület hatáskörét a polgármester gyakorolja, amennyiben az egyezség értéke, illetve a vállalt vagy elengedett követelés együttes összege nem haladja meg a bruttó 500.000.-Ft-ot.

(3) A polgármester az (2) bekezdés alapján kötött egyezségről a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

(4) Az egyezség megkötésének alapelvei:

a) az önkormányzat számára kedvezőtlen megállapodás nem köthető;

b) az egyezség célja a vagyoni veszteség minimalizálása és a hosszadalmas jogvita elkerülése;

c) az egyezségnek írásba kell foglalva tartalmaznia kell az összes vállalt kötelezettséget és joghatást;

d) egyezség keretében történő vagyonelidegenítés esetén az e rendelet 13. §-ában meghatározott versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat 25.000.000.- Ft értékhatár felett kell alkalmazni.

III. Fejezet

A vagyonleltár

46. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül.

47. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

48. § A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat üzleti vagyonát és a kötelezettségeket.

49. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.

IV. Fejezet

A vegyes és záró rendelkezések

50. § (1) hatályon kívül

(2) hatályon kívül

(3) hatályon kívül

(4) hatályon kívül

Záró rendelkezések

51. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az SzMSz-ben előírt módon.

1

A 13. § (1) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 13. § (7) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 13. § (7) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 13. § (7) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 17. § a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 26. § (1) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 32. § a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

6

A „3. A peres és peren kívüli egyezség szabályai” alcímet a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.