1. § (1) A rendelet hatálya Mátraszentimre Község közigazgatási határát felölelő területre (a továbbiakban: a területre) terjed ki.

(2) Mátraszentimre Községben

• a) területet felhasználni, a rendeltetését megváltoztatni továbbá telket alakítani, építési tevékenységet végezni, és ezekre hatósági engedélyt adni;
• 1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.),
• 2. az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormány rendelet (továbbiakban: OTÉK)
• 3. Mátraszentimre Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ),
• 4. Mátraszentimre Szabályozási Terve (továbbiakban: SzT/..) előírásainak együttes alkalmazásával lehet.
• b) A HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK-nak megfelelően kell eljárni.

(3)^[1] A HÉSZ csak az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

• 1. melléklet: Mátraszentimre Szabályozási Tervei
• 2. melléklet: A Szabályozási Tervek felsorolása

(4) A HÉSZ-hez csatolt függelékek:

• 1. függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi művi (épített környezeti) értékek listája
• 2. függelék: A régészeti lelőhelyek listája
• 3. függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi természeti értékek listája
• 4. függelék: Mátraszentimre Község övezeteiben és építési övezeteiben az egyes telkek beépítésével, valamint az épületek létesítésével kapcsolatos szabályozási határértékek táblázatos összefoglalása

5. függelék: Intézkedési javaslatok

(5) A területen építési munkát végezni

• a) a szükséges szabályozott építési telek és a kiszolgáló úttelek kialakítása esetén lehet,
• b) a vízellátással rendelkező telken helyiséget tartalmazó építményt létesíteni a szennyvízcsatornára való rákötés hiányában, csak a szennyvízkezelés módjának korszerű és szakszerű megoldásának hitelt érdemlő igazolásával lehet.

(6) Szabályozási terv rendelkezése alapján végezhető az engedélyezési, vagy bejelentési kötelezettségű építési tevékenység, ha

• 1. az alábbi területek építési övezeteibe, illetve övezeteibe tartozik:
• 1a. településközponti vegyes,
• 1b. az üdülőházas és a hétvégiházas,
• 1c. a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és
• 1d. a különleges területek,
• 1e. a beépítésre nem szánt, de építési lehetőséggel rendelkező terület,
• 2. és a telken építeni kívánt bruttó alapterület új épületnél, vagy meglévő épület bővítményénél, meghaladja a 300 m²-t.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt 300 m²-t el nem érő építési tevékenység szabályozási terv nélkül egy telken a rendelet hatálybalépését követő egy alkalommal érvényesíthető.

(8)^[2] Az SZT-4 hatálya alá tartozó területre a (6) és (7) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(9)^[3] Amennyiben SZT-4 hatálya alá tartozó területen egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a (2) bekezdésben meghatározott paraméterek az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandók.

2 § (1) A rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A szabályozás kötelező elemei: a HÉSZ teljes előírásrendszere és a szabályozási terven jelölt kötelező szabályozási elemek, melyek lehetnek:

4. § (1) Belterületbe vonni telket, csak a meglévő belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet.

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el.

(3) A belterületbe vonásról, annak időszerűsége esetén, a tulajdonosok kérésére a Képviselőtestület határozatban rendelkezik.

(4) Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, (telkeket átminősíteni), és azt belterületbe vonni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet.

5. § (1) A terület általános és sajátos építési használata szerint a területen a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei a következők:

• a) Falusias lakóterület (Lf)
• b) Településközpont vegyes terület (Vt)
• c) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
• d) Üdülőterületek
  • da) Hétvégiházas üdülőterületek (Üh)
  • db) Üdülőházas üdülőterületek (Üü)
• e) Különleges területek
  • ea) Sport- és szabadidő eltöltését szolgáló terület (Ksp)
  • eb) Különleges sí-terület (Ksí)
  • ec) Különleges csillagvizsgáló (Kcs)
  • ed) Különleges településüzemeltetési terület (Ktü)
  • ee) Különleges üdülő övezet (Kü)

(2) A terület általános és sajátos építési használata szerint a területen a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei a következők:

• a)^[6] a) Közlekedési területek közutak és magánutak (KÖu); (KÖm)
• b) Zöldterületek (Z)
  • ba) Közparkok (Zkp)
  • be) Közkertek (Zkk)
• c) Erdőterületek
  • ca) Gazdasági erdő (E)
  • cb) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)
  • cc) Védelmi és védett erdőterület (Ev)
  • cc) cd) Egészségügyi-szociális, turisztikai (közjóléti) erdő,

  Natura 2000 madárvédelmi érintettséggel, amely övezeti jele az Ek-k

• d) Mezőgazdasági területek
  • da) Általános mezőgazdasági terület (Má)
• e) Vízgazdálkodási területek (V)
• f) Beépítésre nem szánt különleges területek
  • fa) Különleges -Temető (Kkte)
  • fb) Különleges- Vadaspark (Kkvp)
  • fc) Különleges bányaterület (Kkb)

6. § (1) A területen falusias lakóterületbe (jele: Lf) tartoznak a Településszerkezeti Terven megjelölt lakótelkek.

(2)^[8] Az építési övezetben a közterületi határtól mérten a hátsókert minimális méretének megtartása mellett, legfeljebb 35,0 m hosszban lehet építeni. Amennyiben a telek eleje a terep adottságai, vagy a telken átmenő közmű, csapadékvíz elvezető hálózat okán nem beépíthető, úgy az ilyen telkekre a tárgyi korlátozás nem vonatkozik.

(3) Nem alakítható ki lakóterületen olyan telek, amely

• a) az övezeti előírás szerinti minimális telekméret négyszeresét meghaladó méretű, vagy egy telektömböt kitöltő nagyságú, kivéve, ha a telektömb területe nem haladja meg a 4 db minimális telek összterületét,
• b) az igénybe vett építési helyen mérten 14 m-nél keskenyebb.

(4) Lakóövezetben legfeljebb 3 db épületet, -egy kétlakásos főrendeltetésű épületet és további legfeljebb 2 db melléképületet- lehet építeni az alábbiak szerint:

• 1. a környezethez illeszkedően, oldalhatáron állóan vagy szabadon állóan,
• 2. 25 %-os legnagyobb felszíni és 35 %-os felszín alatti beépítési mértékkel,
• 3. legfeljebb 5,5 m építménymagassággal,
• 4. minimum 550 m²-re kialakítható telken,
• 5. legalább 40 %-os zöldfelületi arány biztosítása mellett.

7. § (1) A területen településközponti vegyes építési övezetbe soroltak a Településszerkezeti Terv megjelölt Vt jelű telkek. ^[9]A Vt építési övezetre vonatkozó általános előírásokat a (2) és (3) bekezdések tartalmazzák. Az általános előírásokat minden Vt építési övezetre alkalmazni kell, kivéve ha az építési övezetre vonatkozó egyedi előírások másként nem rendelkeznek

(2) Az építési övezet területén nem helyezhető el állandó jelleggel:

• 1. üzemanyagtöltő,
• 2. állattartó épület,
• 3. lakókocsi,
• 4. feszített, vagy felfújt sátor,
• 5. üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor
• 6. közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény,
• 7. a 6,0 m magasságot meghaladó távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve,
• 8. önálló, vagy épületen elhelyezett szerelt égéstermék elvezető, ha annak látható hosszában magassága meghaladja a 6,0 métert.

(3) Egy telken legfeljebb 2 db épületet -kétlakásos, vagy egyéb vegyes rendeltetésű épületet és további legfeljebb 1 db melléképületet- lehet építeni a környezethez illeszkedően, oldalhatáron vagy szabadon állóan.

(4) A településközponti vegyes terület építési övezetei és paraméterei:

• a)

7/A. § (1) A Vt-ko építési övezetre R. 7. § (2)-(3) bekezdései, (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) A Vt-ko építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

• a) Az építési övezetben az építési telek:
  • aa) beépítési módja: szabadonálló,
  • ab) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 30 %,
  • ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 40 %,
  • ad) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: K méter, ahol a K értéke az építési övezet területén jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő épület számított építménymagassága méterben,
  • af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,
  • ag) kialakítható legkisebb területe: 750 m2.

(3) A Vt-ko építési övezet több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló olyan a (4) bekezdésben meghatározott rendeltetések elhelyezésére szolgál, amelyek nem zavarják a Natura 2000 madárvédelmi terület fennmaradását.

(4) A Vt-ko építési övezetben elhelyezhető:

• a) elsősorban egészségügyi, szociális (pl. idősek otthona), oktatási, a testedzést, a pihenést és a rekreációt szolgáló,
• b) igazgatási, iroda,
• c) szolgáltató, szálláshely – szolgáltató rendeltetés,
• d) telkenként maximum 1 szolgálati lakás, illetve
• e) az a) – d) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) A Vt-ko építési övezetben telkenként a telek területe és a minimálisan kialakítható telekméret hányadosában lévő egész szám határozza meg a telken elhelyezhető fő épületek számát. Az építési telken fő épületenként egy melléképület helyezhető el. Egy főépületen belül több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető.

(6) A Vt-ko építési övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok. A Vt-ko építési övezetben:

• a) a telekalakítás az SZT-4 jelű szabályozási terv és a (2) bekezdés ag) pontjában foglaltak alapján történhet,
• b) a kötelező megszüntetés alapján közterület megszüntethető,
• c) a javasolt megszüntetés alapján telkek összevonhatók, de a telekösszevonás nem kötelező,
• d) az "SZT-4" szabályozási tervben jelölt engedményes építési övezet, övezet határ mentén a szabályozási tervben jelölt telekhatárrendezési sávban a telekhatár szabadon meghatározható, ebben az esetben a telekhatárrendezés eredményeképpen kialakuló telekhatár egyben az építési övezeti, övezeti határ.

(7) A Vt-ko építési övezetben az országos településrendezési és építésügyi követelményekről szóló jogszabályban (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott melléképítmények helyezhetők el, kivéve a trágyatároló, és a siló melléképítményeket.

(8) A Vt-ko építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépésekor az építési övezet területén meglévő épület legmagasabb pontját.

(9) A Vt-ko építési övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség, amely esetben engedélyezett fúrt kút és a közműpótló berendezés (zárt rendszerű szennyvíztározó) megléte kötelező. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető.

(10) A Vt-ko építési övezetben az előkert mértéke minimum 5,0 méter, a hátsókert mértéke minimum 3,0 méter, az oldalkert mértéke az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerinti (legkisebb telepítési távolság), de amennyiben az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok közül az egyik nyílás nélküli vagy csak nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásait tartalmazza a legkisebb telepítési távolságot nem kell tartani, de az oldalkert mértéke akkor sem lehet kisebb 3,0 méternél. Amennyiben kialakult épület, épületrész az építési határvonalon kívül esik, az kubatúrán belül átalakítható, felújítható, jókarbantartható.

(11) Az építési övezetben magánút kialakítható. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az építési övezetben meghatározott minimálisan kialakítható telekméret.

(12) A telekre előírt legkisebb zöldfelületi mértéket elsődlegesen a telken belüli kialakult erdősült, fás terület fenntartásával kell biztosítani. Amennyiben a telek nem rendelkezik meglévő faállománnyal az övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértéknek 50%-át összefüggő zöldfelületként és háromszintes növényállományként, - amennyiben van erre mód - az erdőövezet határvonalán lévő telekhatár mentén kell megvalósítani. A növénytelepítések során elsősorban őshonos, ökológiai adottságoknak megfelelő fafajokat lehet alkalmazni.

(13) A Vt-ko övezetben épület, építmény csak tájba illeszkedően valósítható meg, külső megjelenítésében és anyaghasználatában alkalmazkodjon a természeti környezethez.

8. § (1) A területen kereskedelmi, szolgáltató területnek számít a Településszer-kezeti terven Üszk, a Szabályozási Terven Gksz-… jelöléssel meghatározott területek, melyek közül:

• a) a területen előforduló kereskedelmi, szolgáltató területen -a település-szerkezeti terv jelölése szerint Üszk jelű- a rendelet szerint a Gksz-1 jelű építési övezetben az 1. § (6)-(8) bekezdésekben foglaltak szerint lehet új épületet építeni.
• b) Mátraszentimre-Galyatető településrészen a Gksz-1 jelű építési övezetben:
  • ba) az "SzT-Galyatető" jelű szabályozási terven jelölt 50,0 m magas URH adótoronyhoz rendelt telekrész "kivett állami terület II." besorolású, melyen építési tevékenység csak az adótorony üzemeltetésével összefüggésben valósulhat meg,
  • bb) az adótorony környezetében a szabályozási terven jelöltek szerint magassági építési korlátozást kell érvényesíteni 30,0 m, illetve 40,0 m felett, az adótorony üzemeltetési feltételeinek biztosítása érdekében,
  • bc) az URH adótoronyhoz tartozó kialakítható minimális telekméretet elsődlegesen az üzembiztonság szempontjai határozzák meg.
• c)^[12] Mátraszentimre Galyatető településrészen a Gksz-2 jelű építési övezetben:
  • ca) a Nagyszálló épülete csak az 1939-ben megformált építészeti arculattal összhangban változhat, egészülhet ki. Az övezetben új épület, építmény létesítése során az anyaghasználatban, tömegformálásban és a homlokzati nyílások kialakításában tekintettel kell lenni a Nagyszálló épületére.
• d)^[13] Mátraszentimre Galyatető településrészen a Gksz-3 jelű építési övezetben:
  • da) A turizmust szolgáló vendéglátó és kereskedelmi tevékenység folytatható, csak e használat céljára hozható létre épület, melyben legfeljebb 45,0 m² alapterületű a tulajdonos, vagy üzemeltető rendelkezésére szolgáló lakás alakítható ki, önállóan csak lakórendeltetésű épület nem létesíthető.
  • db) A zártsorú beépítés csak a telkek délkeleti oldalán, a kialakult előkert figyelembe vételével, legfeljebb 12,0 méteres építési sávban valósulhat meg.
• e)^[14] Mátraszentimre Galyatető településrészen a Gksz-4 jelű építési övezetben:
  • ea) Az építési övezetben elsősorban a kirándulókat szolgálóan szállásépület, pihenőház, táj- és természetvédelemmel összefüggő bemutató, oktató ház létesülhet.
  • eb) Az épületek építészeti formálása során tekintettel kell lenni a környezet jellemző anyaghasználatára, a homlokzatokon a kő, vagy azzal egyenértékű időjárás álló felületek képzése szükséges, a tetőhéjazatként a fémburkolatok alkalmazása is megengedett.
  • ec) Az építési övezet telekhatárain csak áttört, legfeljebb 0,6 m magas lábazatos kerítés létesíthető. Ha az erdővel határos telekhatáron felszíni vizek elvezetését biztosító övárok az építési telek területén épült meg, akkor az övárok az építési telek területéből kikerítendő, vagyis kerítés csak az övárok építési telek felőli oldalára építhető.

(2) Az építési övezetekben:

9. § (1) A területen üdülőházas és hétvégi házas építési övezetekbe soroltak a Településszerkezeti Terven megjelölt Üü és Üh jelű telkek.

(2) Helyiséget befogadó építményt létesíteni részleges közművesítés esetén lehet, kivéve a Mátraszentimre-Mátraszentistván településrész 0134/17-49 és a 132/1-2 hrsz-ú területére szóló E-1 jelű Szabályozási Tervén jelölt területen, ahol a teljes közművesítés az építés feltétele.

(3) Nem helyezhető el állandó jelleggel az üdülőterület telkein:

• 1. üzemanyagtöltő,
• 2. lakókocsi,
• 3. közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény,
• 4. a 6,0 m magasságot meghaladó távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve,
• 5. önálló, vagy épületen elhelyezett szerelt égéstermék elvezető, ha annak látható hosszában magassága meghaladja a 6,0 métert.

10. § (1) Az Üh-... jelű telkeken 2db épület -1 db főépület és 1 db melléképület- építhető.

(2) A területen Üh-O jelű általános hétvégiházas építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan lehet legfeljebb két üdülőegységes épületet építeni a szabályozási tervek eltérő rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.

(3) Mátraszentistván településrész 0134/17-49 és a 132/1-2 hrsz-ú területére szóló E-1 jelű Szabályozási Terven jelöltek szerinti területen az Üh-1 jelű építési övezetben:

• a) elhelyezhető legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, és a helyi lakosság, üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület,
• b) a minimális előkert a szabályozási terven jelöltek szerint 5,0 - 10,0 m kell, hogy legyen, oldalkert min. 3,0 m,
• c) a közterületi határhoz mért telekmélység legalább 25,0 m, a minimális telekméret 16,0 m legyen,
• d) a tetőhajlásszöge 25-45º, a tetőgerinc magassága maximum 11,0 m-es lehet,
• e) a tetőfedés anyaga piros, barna, antracit égetett agyag, vagy betoncserép, pala vagy bitumenzsindely lehet,
• f) a homlokzati anyaghasználat vakolt, valamint tégla, fa illetve kőburkolat lehet,
• g) a kerítés legfeljebb 2,0 m magasságig, s legalább 70 %-ban áttört mezőkkel épülhet.

(4) A hétvégi házas terület építési övezetei:

10/A. § (1) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetekre vonatkozó általános előírásokat az alábbi (2) - (7) bekezdések tartalmazzák, amelyeket a vonatkozó övezetekben foglalt előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetek területén egy telken legfeljebb egy épület és egy melléképület helyezhető el. Egy épület maximum két önálló rendeltetési egységet foglalhat magába.

(3) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetek területén jelen rendelet hatálybalépésekor használatbavételi engedéllyel rendelkező lakó rendeltetés fenntartható.

(4) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben az országos településrendezési és építésügyi követelményekről szóló jogszabályban meghatározott melléképítmények helyezhetők el, kivéve a trágyatároló, és a siló melléképítményeket.

(5) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg az Üh-k építési övezetben meghatározott maximális építménymagasság mértékét.

(6) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség, amely esetben engedélyezett fúrt kút és a közműpótló berendezés (zárt rendszerű szennyvíztározó) megléte kötelező. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető.

(7) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben magánút kialakítható. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az építési övezetben meghatározott minimálisan kialakítható telekméret.

10/B. § (1) Az Üh-k építési övezetre R. 10. § (1)-(3) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) Az Üh-k építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

• a) Az építési övezetben az építési telek:
  • aa) beépítési módja: szabadonálló,
  • ab) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 15 %,
  • ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 20 %,
  • ad) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: 6,0 méter,
  • af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,
  • ag) kialakítható legkisebb területe: 450 m2,
  • ah) a beépítettség megengedett legkisebb mértéke: 5% (OTÉK engedményes érték az állami főépítész hozzájárulásával).

(3) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe építési övezetbe tartozik, az (2) bekezdésben meghatározott paraméterek az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandók.

(4) Az Üh-k építési övezet telkenként legfeljebb két önálló üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezésére szolgál, amelyek nem zavarják a Natura 2000 madárvédelmi terület fennmaradását.

(5) A Üh- k építési övezetben elhelyezhető:

• a) üdülő, egészségügyi, oktatási, a testedzést, a pihenést és a rekreációt szolgáló,
• b) iroda,
• c) szálláshely – szolgáltató rendeltetés,
• d) az a) – c) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(6) Az Üh-k építési övezet területén a telekalakítás, telekcsoport-újraosztás az SZT-4 jelű szabályozási terven egy telekalakítási egység területén egységesen, egy eljárásban történhet. Az Üh-k övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok:

10/C. § (1) Az Üh-2 építési övezetre R. 10. § (1)-(3) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) Az Üh-2 építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

• a) Az építési övezetben az építési telek:
  • ab) beépítési módja: szabadonálló,
  • ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 15 %,
  • ad) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 20 %,
  • ae) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: 6,0 méter,
  • af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,
  • ag) kialakítható legkisebb területe: 500 m2.

(3) Az Üh-2 építési övezet telkenként legfeljebb két önálló üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezésére szolgál.

(4) A Üh- 2 építési övezetben elhelyezhető:

• a) üdülő,
• b) szálláshely – szolgáltató rendeltetés,
• c) az a) – b) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) Az Üh-2 övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok. Az Üh-2 övezetben a telekalakítás az SZT-4 jelű szabályozási terv és a (2) bekezdés ag) pontjában foglaltak alapján történhet.

(6) Az Üh-2 övezetben az előkert mértéke minimum 10,0 méter, a hátsókert mértéke minimum 3,0 méter. Amennyiben a kialakult épület, épületrész az építési határvonalon kívül esik, az kubatúrán belül átalakítható, felújítható, jókarbantartható. Az oldalkert mértéke az OTÉK 35. § - 36. § - ban foglalt követelmények figyelembevételével határozandó meg.

10/D. § (1) Az Üh-3építési övezetre R. 10. § (1)-(3) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) Az Üh-3építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

• a) Az építési övezetben az építési telek:
  • aa) beépítési módja: szabadonálló,
  • ab) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 20,
  • ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 20 %,
  • ad) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: 6,0 méter,
  • af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,
  • ag) kialakítható legkisebb területe: 500 m2.

(3) Az Üh-3 építési övezet telkenként legfeljebb két önálló üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezésére szolgál.

(4) A Üh- 3 építési övezetben elhelyezhető:

• a) üdülő,
• b) szálláshely – szolgáltató rendeltetés,
• c) az a) – b) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) Az Üh-3 övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok. Az Üh-3 övezetben a telekalakítás az SZT-4 jelű szabályozási terv és a (2) bekezdés ag) pontjában foglaltak alapján történhet.

(6) Az Üh-3 övezetben az előkert mértéke minimum 6,5 méter, a hátsókert mértéke minimum 7,0 méter. Amennyiben a kialakult épület, épületrész az építési határvonalon kívül esik, az kubatúrán belül átalakítható, felújítható, jókarbantartható. Az oldalkert mértéke az OTÉK 35. § - 36. § - ban foglalt követelmények figyelembevételével határozandó meg.

11. § (1) A területen az alábbi különleges építési övezeteket jelöli ki a Településszerkezeti Terv:

• a) Ksp különleges sport és szabadidős terület építési övezete,
• b) Ksí Különleges terület sípályák építési övezete
• c) Kcs Különleges terület- csillagvizsgáló építési övezet
• d) Ktü Különleges településüzemeltetési terület építési övezete.

(2)^[25] A különleges terület építési övezeteiben az 1. § (6)-(7) bekezdéseiben foglaltak szerint lehet építményt elhelyezni.

(3) Mátraszentimre- Galyatető településrész SzT-Galyatető jelű szabályozási terve rendelkezése szerint a Ksp-1 jelű építési övezetben:

• a) A terven megjelölt helyen sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el,
• b) Az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez látványtervet kell mellékelni.
• c) A gépjárművek telken belül:
  • ca) fásított parkolóban minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, lombos fa telepítendő;
  • cb) fedett gépjárműtároló csak a fő rendeltetést szolgáló épületben, ill. a földbe süllyesztve helyezhető el.
• d) Az építési övezetben:
  • da) a zöldfelületek kétharmada háromszintű zöldfelületként telepítendők,
  • db) a meglévő faállomány megőrzendő, ill. kivágás esetén a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kötelezően pótlandó.
• e) Az építési övezetben helyiséget tartalmazó új építmény létesítése esetén kertépítészeti terv készítendő, melyben megítélhető kell, hogy legyen:
  • ea) a meglévő növényzet jellege és állapota, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállomány;
  • eb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány, a zöldfelületek kialakítása (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége),
  • ec) a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és
  • ed) a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, egyéb cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.)

(4) A különleges területek építési övezetei:

11/A. § (1) Az övezet elsődleges rendeltetése szerint üdülési célú, valamint azt kiszolgáló épületek helyezhetőek el. Az elsődleges rendeltetés mellett kulturális, sport, igazgatási, irodai, kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, oktatási és raktár rendeltetések is elhelyezhetők.

(2) Melléképítmények közül a közműbecsatlakozási-, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop és az (5) bekezdés szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben az építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:

• a) Legkisebb kialakítható telek mérete: 600 m².
• b) Megengedett beépítési mód: szabadon álló.
• c) Legnagyobb beépítettség mértéke: 40%.
• d) Az építménymagasság legnagyobb mértéke: 6,5 m.
• e) Közműellátás mértéke: teljes.
• f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%, melyből legalább 30%-ot háromszintes növényállománnyal kell beültetni és fenntartani. A zöldfelületet elsősorban a meglévő növényállomány megtartásával kell megvalósítani.
• g) Terepszint alatti épületet csak építési helyen belül lehet elhelyezni.
• h) Az építési hely határai: az előkert mérete 2 m, az oldalkert mérete 3 m, a hátsókert mérete 6 m.
• i) Az egyes telkeken a gépkocsikat saját telken belül kell elhelyezni.

(4) Az övezetben állattartó épület nem helyezhető el.”

12. § (1)^[27] A szabályozási terven Köu jelű övezetek képezik a közutakat, KÖm jelű övezetek a magántulajdonú közlekedési területeket, a magánutakat,

• a) melyek az országos és a helyi köz- és magánutak, a parkolók, gyalog- és kerékpárutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgálnak,
• b) melyek területén belül a műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne akadályozzák,
• c)^[28] melyeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(2) A közutakhoz hasonlóan kell a közhasználat előtt megnyitott magánutak kialakítását elvégezni.

(3) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

• 4. azokról a telkek biztonságos megközelítése,
• 5. az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
• 6. a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
• 7. a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosított legyen.

(4) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás és földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezeték-) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(5) Mátraszentistván településrész 0134/17-49 és a 132/1-2 hrsz-ú területére szóló E-1 jelű Szabályozási Terven jelölt területen, az új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot és távközlési hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(6) A területen új közvilágítás, térvilágítás tervezésénél, meglévő hálózat korszerűsítésénél meg kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete (vagy annak jogutódja) állásfoglalását, kikötéseit, melyeket maradéktalanul figyelembe kell venni.

(7) A 6,0 m feletti antennatartós, illetve a 4,0 m feletti antennaszerkezetes közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak az Önkormányzat részvételével lefolytatott engedélyezési eljárással valósíthatok meg.

(8)^[29] Az SZT-4 jelű szabályozási terv területén a Köu-2 övezet gyűjtőút közúthálózati elemet, a Köu-3 övezet kiszolgáló út közúthálózati elemet határoz meg.

13. § (1)^[30] Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark (Zkp) és közkertek (Zkk) területe, továbbá a magánkertek (Zmk), melynek területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(2) Zöldterületen a beépítettség mértéke legfeljebb 2 % lehet. Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15 %-át boríthatja.

(3) A zöldterület övezeteiben

• a) terepszint alatti parkoló nem létesíthető.
• b) épület csak teljes közművesítéssel létesíthető.

(4) A zöldterületeken:

• a) a térbútorokat egységes koncepció alapján kell megvalósítani,
• b) az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa, fém), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el,
• c) a növénytelepítés során 75 %-ban honos, az ökológiai adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok alkalmazandók,
• d) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelület csak tetőkertként vehető számításba.

(5) A közparkok és a közkertek területén az épületek, építmények homlokzataira, tetőzetére, a meglévő vagy később kihelyezendő köztárgyakra önálló, vagy szerelt reklámhordozót, reklámfelületet kialakítani, fényreklámot elhelyezni nem lehet. Ez alól kivétel a kiállítások, előadások alkalmával időszakosan kihelyezett reklámhordozók.

(6) A zöldterület övezetei:

14. § (1) Az erdőterületek az építmények elhelyezése és elsődleges rendeltetése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

• a) védelmi (védett és védő) erdő (Ev)
• b) gazdasági erdő (E)
• c) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)
• d)^[32] d) egészségügyi – szociális, turisztikai (közjóléti erdő) övezete, Natura 2000 érintettséggel, övezeti jele az Ek-k

(2) Az erdőterületek övezetei

15. § (1) Az övezetek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgálnak, ahol a közművesítettség mértéke részleges lehet. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

(2) Az övezetekben elhelyezhetők az alábbi építmények:

• 1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak,
• 2. a mezőgazdasági termeléssel és állattenyésztéssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
• 3. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
• 4. nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezeték és műtárgyai,
• 5. távközlést szolgáló berendezések,

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

• a) az előkert a szabályozási terven jelöltek hiányában a gyűjtő utak mentén legalább 15,0 m, egyéb utak mentén legalább 10,0 m;
• b) a hátsókert, oldalkert legalább 10,0 m kell, hogy legyen,
• c) az épületek elhelyezésénél és építészeti kialakítása során a tájbaillesztés szempontjai elsődlegesek kell, hogy legyenek.

(4) A területen birtokközpont nem alakítható ki.

(5) Az övezet szabályozási paraméterei:

16. § (1) A V jelű övezetekbe tartoznak a területen előforduló élő vízfolyások, tavak, csapadékvíz-elvezető természetes árkok.

(2) Az övezetek védősávjaiban építési tevékenység végzése során a védelmi szempontú érdekek nem sérülhetnek.

17. § (1) A területen előforduló beépítésre nem szánt különleges területek a következők:

• a) Kkte jelű Különleges temető terület övezete
• b) Kkvp jelű Különleges vadaspark övezete
• c) Kkb jelű Különleges bánya övezet

(2) A különleges területeken épületet létesíteni az 1. § (6)-(8) bekezdéseiben foglaltaktól eltérően csak szabályozási terv rendelkezései szerint lehetséges.

(3) A területen előforduló övezetek paraméterei:

18. § (1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni.

(2) Lakóövezetekben legfeljebb 20 m²-es állattartó épület létesíthető, vegyes, gazdasági, különleges és üdülő területek építési övezeteiben állattartó épület nem létesíthető.

(3)^[35] Az építési övezetek telkein kialakult telekosztás esetében – kivéve, ha jelen rendelet az építési övezetben a hátsókert mértékére más szabályt határoz meg – a hátsókert mértéke 3,0 méterig csökkenthető, ha a beépíteni kívánt telek:

• 1. utcára merőleges mérete nem éri el a 25,0 métert és
• 2. szabálytalan alakja miatt a hátsókert és az oldalhatáron álló épület hátsókerti homlokzata nem párhuzamos és
• 3. beépítése a hátsó telekhatárral szomszédos telkekre korlátozó hatással nincsen.

(4) A felszín alatti beépítés:

• a) Az oldalkertben az oldalsó telekhatár mentén felszín alatt csak gépkocsi tároló létesíthető, de az oldalsó telekhatár egyikén a csapadékvíz, illetve rétegvíz elvezetését biztosítani kell.
• b) Egyéb funkcióra felszín alatti építmény az építési helyen belül létesíthető a Szabályozási Terv rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett, oly módon, hogy a hátsókerti telekhatár legfeljebb 3,0 m-ig közelíthető meg.
• c) Telekbehajtó rámpa, vagy terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája, telek bejáratát biztosító lépcső közterületen nem alakítható ki, a közterület használatát nem korlátozhatja.

(5)^[36] Magassági építési korlátozással érintett telkek Galyatető településrészen:

• a) a Hrsz.: 1119/1; és a Hrsz.: 1120-részben a Magyar Távközlési Zrt. részére 30,0 m magasságtól; az ORFK Híradástechnikai Szolgálat részére 40,0 m magasságtól,
• b) a Hrsz.:1182/12; a Magyar Távközlési Zrt. részére 30,0 m magasságtól; az ORFK Híradástechnikai Szolgálat részére 40,0 m magasságtól,
• c) a Hrsz.:1187;- a Magyar Távközlési Zrt. részére 30,0 m magasságtól,
• d) a Hrsz.: 1182/5-7, 1182/9; 1183, 906, 907 - az ORFK Híradástechnikai Szolgálat részére 40,0 m magasságtól.

19. § (1) Építési övezetekben:

• a) a telket határoló épített kerítés, vagy a zárt sövényt képező kerítések magassága a kerítéshez csatlakozó magasabb terepszinthez mérten nem haladhatja meg a 2,0 m-es magasságot,
• b) a telken belül egyes különhasználatú telekrészeket legfeljebb 1,2 m-es kerítéssel lehet elválasztani.

(2) Beépítésre nem szánt övezetekben, az alábbi kivételes esetekben létesíthető kerítés: a temető területén, vagy épület, védendő építmény létesítésekor, vagy vadvédelmi indokkal.

(3) Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges:

• a) a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni, de a támfal és a kerítés együttes magassága – az eredeti terepszinttől mérve – nem haladhatja meg a megengedett kerítésmagasság 1,0 m-rel növelt értékét,
• b) a támfal magassága, ha eléri, vagy meghaladja a megengedett kerítésmagasságot, akkor a támfal tetején kerítés, lebukásgátló mellvéd magassága legfeljebb 1,0 m lehet,
• c) támfal mentén zártsövényt képező növényzet olyan módon telepíthető, hogy az a támfalmagassággal együtt mérten a kerítésmagasságot, vagy a mellvédmagasságot ne haladja meg, kivétel temetők területét övező növényzet.

(4)^[37] Nem építhető tömör, vagy 0,4 m magasságot meghaladó lábazatos kerítés legfeljebb a terepadottságból fakadóan szükséges támfalként, vagy annak kiegészítéseként a lebukás-gátlás magasságig:

20. § (1) A régészetileg védett területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak a mindenkori illetékes szakhatóság által előírt módon, és előzetes hozzájárulásával szabad.

(2) A régészeti védelem alatt álló, a régészeti lelőhelyként nyilvántartott és egyéb területeken a védelem az alábbiak szerint biztosítandó:

• a) A védelem alatt álló régészeti területen 60 cm mélységet meghaladó földmunka csak a mindenkori illetékes szakhatósági engedélyével végezhető.
• b) Régészetileg védett területen és a régészeti érdekű területen engedélyezett valamennyi építési munkáról értesíteni kell a Dobó István Vármúzeumot.
• c) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén megelőző régészeti feltárást szükséges végezni.
• d) Az egyéb területeken, ha a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a mindenkori illetékes hatóságnak, valamint a Dobó István Vármúzeumnak, hogy az a régészeti leletmentést elvégezhesse.

21. § (1) A védett természeti területeken a telkek kialakításakor, épületek, építmények elhelyezésekor, a területen folytatható tevékenységek, a gazdálkodás módja és a terület látogathatósága, kutatása tekintetében a védetté nyilvánítási rendeletek, továbbá jelen rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(2) A természetközeli élőhelyek megóvását – különös tekintettel a védett természeti területekre, valamint a vizes élőhelyekre –, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító zöld(ökológiai) folyosó megtartását biztosítani kell.

(3) A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell.

(4)^[38] A SZT-4 és E1/M számú szabályozási tervlapon lehatárolásra kerültek a települést érintő magasabb szintű jogszabályokkal megállapított természetvédelmi kategóriák, az alábbiak szerint:

• a) Natura 2000 hálózat része: HUBN10006 MÁTRA különleges madárvédelmi terület
• b) Országos Ökológiai Hálózat magterülete

(5)^[39] (4) bekezdés szerint megnevezett és az SZT-4 valamint E1/M számú szabályozási terven jelölt területek felhasználásakor a hatályos magasabb szintű vonatkozó jogszabályokat is figyelembe kell venni és betartani.

22. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület a Község közigazgatási területe, mely légszennyezettségi aglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet szerint a 10. zónába tartozik.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken, kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport- és rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (természeti terület, védett természeti terület, ökológiai hálózat területe, Natura 2000 terület) nem érint.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek nem helyezhetők el.

(4) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása stb.) folytathatók.

23. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, valamint környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, illetve az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

24. § (1) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(2) A település talaj- és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) A településre jellemző jelentősebb talaj- és rétegvíz mozgásra tekintettel a vizek áramlási útját nem szabad lezárni. Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a vizek továbbvezetését meg kell oldani.

25. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén- stb. záró) aljzaton végezhetők.

(1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

26. § (1) A keletkező települési szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. A keletkező hulladékok kizárólag a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelő hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) A nem veszélyes ipari hulladékok elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

(3) Lakó-, üdülő- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenység kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenység folytatása esetén engedélyezhető (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.).

27. § (1) A területen a lakó, a településközponti vegyes és az üdülő terület építési övezeteiben a rendelet hatálybalépését megelőzően kialakult telekméretű telkek beépíthetőek, ha a beépítés egyéb feltételeinek megfelelnek.

(2) A Mátraszentimre 018/7 hrsz-ú telken a bánya bezárásáig a meglévő környezeti károk felszámolása érdekében a rekultiváció időtartama alatt, és csak a rekultivációhoz szükséges felépítmények helyezhetők el.

28. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályt vesztő rendeletek az alábbiak, kivéve azok rajzi mellékletei: