Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IX.1.) önkormányzati rendelete

Mátraszentimre Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 06. 23

Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IX.1.) önkormányzati rendelete

Mátraszentimre Helyi Építési Szabályzatáról

2022.06.23.

Mátraszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet 3. sz. melléklet szerinti érdekelt államigazgatási szervek véleményeinek kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet hatálya Mátraszentimre Község közigazgatási határát felölelő területre (a továbbiakban: a területre) terjed ki.

(2) Mátraszentimre Községben

a) területet felhasználni, a rendeltetését megváltoztatni továbbá telket alakítani, építési tevékenységet végezni, és ezekre hatósági engedélyt adni;

1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.),

2. az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormány rendelet (továbbiakban: OTÉK)

3. Mátraszentimre Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ),

4. Mátraszentimre Szabályozási Terve (továbbiakban: SzT/..) előírásainak együttes alkalmazásával lehet.

b) A HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK-nak megfelelően kell eljárni.

(3)1 A HÉSZ csak az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

1. melléklet: Mátraszentimre Szabályozási Tervei

2. melléklet: A Szabályozási Tervek felsorolása

(4) A HÉSZ-hez csatolt függelékek:

1. függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi művi (épített környezeti) értékek listája
2. függelék: A régészeti lelőhelyek listája
3. függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi természeti értékek listája
4. függelék: Mátraszentimre Község övezeteiben és építési övezeteiben az egyes telkek beépítésével, valamint az épületek létesítésével kapcsolatos szabályozási határértékek táblázatos összefoglalása
5. függelék: Intézkedési javaslatok
(5) A területen építési munkát végezni
a) a szükséges szabályozott építési telek és a kiszolgáló úttelek kialakítása esetén lehet,
b) a vízellátással rendelkező telken helyiséget tartalmazó építményt létesíteni a szennyvízcsatornára való rákötés hiányában, csak a szennyvízkezelés módjának korszerű és szakszerű megoldásának hitelt érdemlő igazolásával lehet.
(6) Szabályozási terv rendelkezése alapján végezhető az engedélyezési, vagy bejelentési kötelezettségű építési tevékenység, ha
1. az alábbi területek építési övezeteibe, illetve övezeteibe tartozik:
1a. településközponti vegyes,
1b. az üdülőházas és a hétvégiházas,
1c. a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és
1d. a különleges területek,
1e. a beépítésre nem szánt, de építési lehetőséggel rendelkező terület,
2. és a telken építeni kívánt bruttó alapterület új épületnél, vagy meglévő épület bővítményénél, meghaladja a 300 m2-t.
(7) A (6) bekezdésben megjelölt 300 m2-t el nem érő építési tevékenység szabályozási terv nélkül egy telken a rendelet hatálybalépését követő egy alkalommal érvényesíthető.
(8) 2 Az SZT-4 hatálya alá tartozó területre a (6) és (7) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(9) 3 Amennyiben SZT-4 hatálya alá tartozó területen egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a (2) bekezdésben meghatározott paraméterek az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandók.

Értelmező rendelkezések

2 § (1) A rendelet alkalmazásában:

Fogalom

Meghatározás

1

állandó jellegű

90 napot meghaladó

2

főépület, fő rendeltetésű épület

a telekhasználatát meghtározó, az építési övezetben megengedett fő rendeltetéseket magába foglaló épület.

3.

melléképület

az építési övezet elsődleges rendeltetését meghatározó főépületet kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú önálló épület, mely a főépülettel legfeljebb csak a terepszint alatt van összeköttetésben.
Ilyen lehet különösen:
- a járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, stb.),
- a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító,
- a tárolóépületek (tüzelőanyag, szerszámkamra, terménytároló, (szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló),
- az állattartás céljára szolgáló épületnek minősülő építmények,
- a kézműipari vagy kedvtelési tevékenység műhelyépülete,
- a portaépület, a kazánház, egyéb üzemvitelt kiegészítő épület.

4.

gerincmagasság

magastetős épület tetősíkjának legmagasabb metszésvonalának és az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsíkjának terepcsatlakozási pontja között függőlegesen mért távolság

5.

gerincvonal

a magastetős épület tetősíkjainak legmagasabban fekvő – általában a vízszintessel párhuzamos metszésvonala

6.

látványterv

a legfontosabb rálátási irányokból készített fotómontázs, vagy rajz, melyen feltüntetésre kerül a tervezett építmény képe, kontúrvonala, reálisan tükrözi a tervezett épület környezetéhez, minimum a szomszédságához való viszonyát.

7.

szabályozási szélesség

a szabályozási vonalak közötti távolság, valamint a magánutak szabályozási terven jelölt szélessége.

8.

terepszint alatti beépítettség

a terepszint alatti építmény által műszakilag igénybevett terület sík vetületének és a telek területének %-ban kifejezett aránya.

9.

új beépítés

új főrendeltetésű épület, új főrendeltetési egység építése, vagy meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, legalább 25 m2-rel való bővítése,

A szabályozás elemei

3. § (1) A szabályozás kötelező elemei: a HÉSZ teljes előírásrendszere és a szabályozási terven jelölt kötelező szabályozási elemek, melyek lehetnek:

a) szabályozási terv határa,
b) közterületi telekhatár, szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
c) övezetek és építési övezetek határa,
d) az övezetek, az építési övezetek jele és a hozzájuk rendelt szabályozási tartalmak (beépítési mód, terepszint feletti és alatti beépítési mérték, építmény-magasság, legkisebb kialakítható telekterület, a létesíthető épületek, száma, valamint a zöldfelületi arány),
e) építési vonal,
f) a mindenkori telekhatárhoz viszonyított terepszint alatti és feletti építési hely,
g) közterület feletti átépítés,
h) zöldfelületek fejlesztésére, megőrzésére irányuló rendelkezések:
1. megtartandó/kialakítandó zöldfelület,
2. kötelező fásítás.
i) sajátos jogintézmények által érintett területek lehatárolása:
j) minden, szabályozási terv jelmagyarázatában kötelezőként meghatározott szabályozási elem
(2) Az (1) bekezdésben, illetve a Szabályozási Terven szereplő kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a jelen rendelet módosításával lehetséges.
(3) Az SzT/..-en előforduló irányadó szabályozási elemek:
a) irányadó telekhatár,
b) telekhatárt megszüntető jel,
c) kerékpárút, gyalogút, kerékpáros-gyalogos híd,
d) gépjárműparkoló,
e) minden, szabályozási terv jelmagyarázatában irányadóként, vagy javasoltként meghatározott szabályozási elem,
f) az épített környezet javasolt helyi védelmével kapcsolatos területi- és tárgyi elemek, a helyi épített értékvédelem:
g) a természeti környezet javasolt helyi védelmével kapcsolatos területi- és tárgyi elemek, a táj- és természetvédelem, a helyi védelemre javasolt természeti terület, a fasor, az egyedi tájérték.
(4) Az irányadó elemek pontosítása a rendelet módosítása nélkül 4 szakértői javaslat alapján történhet, a vonatkozó hatályos jogszabályok betartásának kötelezettsége mellett.
(5) A Szabályozási Terv magasabb szintű jogszabály által megállapított védelmi és korlátozó elemeket is tartalmazhat, ebben az esetben a szabályozási elemmel kapcsolatos kötelezést a vonatkozó jogszabály határozza meg.
(6) (6) A Szabályozási Terv által meghatározott sajátos jogintézmények jelen rendelet és az Étv. előírásaival együtt érvényesíthetők

A területfelhasználásI egységek tagozódása

Belterületi határ, belterületbe vonás

4. § (1) Belterületbe vonni telket, csak a meglévő belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet.

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el.

(3) A belterületbe vonásról, annak időszerűsége esetén, a tulajdonosok kérésére a Képviselőtestület határozatban rendelkezik.

(4) Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, (telkeket átminősíteni), és azt belterületbe vonni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet.

Területfelhasználási egységek

5. § (1) A terület általános és sajátos építési használata szerint a területen a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei a következők:

a) Falusias lakóterület (Lf)

b) Településközpont vegyes terület (Vt)

c) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

d) Üdülőterületek

da) Hétvégiházas üdülőterületek (Üh)

db) Üdülőházas üdülőterületek (Üü)

e) Különleges területek

ea) Sport- és szabadidő eltöltését szolgáló terület (Ksp)

eb) Különleges sí-terület (Ksí)

ec) Különleges csillagvizsgáló (Kcs)

ed) Különleges településüzemeltetési terület (Ktü)

ee)5 Különleges üdülő övezet (Kü)

(2) A terület általános és sajátos építési használata szerint a területen a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei a következők:

a)6 a) Közlekedési területek közutak és magánutak (KÖu); (KÖm)

b) Zöldterületek (Z)

ba) Közparkok (Zkp)

be) Közkertek (Zkk)

c) Erdőterületek

ca) Gazdasági erdő (E)

cb) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)

cc) Védelmi és védett erdőterület (Ev)

cc)7 cd) Egészségügyi-szociális, turisztikai (közjóléti) erdő,

Natura 2000 madárvédelmi érintettséggel, amely övezeti jele az Ek-k

d) Mezőgazdasági területek

da) Általános mezőgazdasági terület (Má)

e) Vízgazdálkodási területek (V)

f) Beépítésre nem szánt különleges területek

fa) Különleges -Temető (Kkte)

fb) Különleges- Vadaspark (Kkvp)

fc) Különleges bányaterület (Kkb)

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

6. § (1) A területen falusias lakóterületbe (jele: Lf) tartoznak a Településszerkezeti Terven megjelölt lakótelkek.

(2)8 Az építési övezetben a közterületi határtól mérten a hátsókert minimális méretének megtartása mellett, legfeljebb 35,0 m hosszban lehet építeni.

(3) Nem alakítható ki lakóterületen olyan telek, amely

a) az övezeti előírás szerinti minimális telekméret négyszeresét meghaladó méretű, vagy egy telektömböt kitöltő nagyságú, kivéve, ha a telektömb területe nem haladja meg a 4 db minimális telek összterületét,

b) az igénybe vett építési helyen mérten 14 m-nél keskenyebb.

(4) Lakóövezetben legfeljebb 3 db épületet, -egy kétlakásos főrendeltetésű épületet és további legfeljebb 2 db melléképületet- lehet építeni az alábbiak szerint:

1. a környezethez illeszkedően, oldalhatáron állóan vagy szabadon állóan,
2. 25 %-os legnagyobb felszíni és 35 %-os felszín alatti beépítési mértékkel,
3. legfeljebb 5,5 m építménymagassággal,
4. minimum 550 m2-re kialakítható telken,
5. legalább 40 %-os zöldfelületi arány biztosítása mellett.

Építési övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

felszínen
(%)

felszín alatt
(%)

Lf

O

25

35

5,5

550

40
(5) A lakóterület építési övezetében az OTÉK 14. §-ában megjelölt építmények közül nem helyezhető el:
1. sportépítmény, sportpálya 100 m2-t meghaladóan,
2. üzemanyagtöltő,
3. közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény,
4. a 6,0 m magasságot meghaladó távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve,
5. önálló, vagy épületen elhelyezett szerelt égéstermék elvezető, ha annak látható hosszában magassága meghaladja a 6,0 métert.
(6) Az épületek kialakítása során a helyi táji építési karaktert biztosítani kell, az utcára merőleges gerincű, magastetős, hosszházas tömegarányú, jellemzően hagyományos építési anyagból épített házak kialakításával. Ettől eltérni a faluképbe való illeszkedés látványtervi igazolásával lehet.

Településközponti vegyes építési övezet

7. § (1) A területen településközponti vegyes építési övezetbe soroltak a Településszerkezeti Terv megjelölt Vt jelű telkek. 9A Vt építési övezetre vonatkozó általános előírásokat a (2) és (3) bekezdések tartalmazzák. Az általános előírásokat minden Vt építési övezetre alkalmazni kell, kivéve ha az építési övezetre vonatkozó egyedi előírások másként nem rendelkeznek

(2) Az építési övezet területén nem helyezhető el állandó jelleggel:

1. üzemanyagtöltő,

2. állattartó épület,

3. lakókocsi,

4. feszített, vagy felfújt sátor,

5. üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor

6. közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény,

7. a 6,0 m magasságot meghaladó távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve,

8. önálló, vagy épületen elhelyezett szerelt égéstermék elvezető, ha annak látható hosszában magassága meghaladja a 6,0 métert.

(3) Egy telken legfeljebb 2 db épületet -kétlakásos, vagy egyéb vegyes rendeltetésű épületet és további legfeljebb 1 db melléképületet- lehet építeni a környezethez illeszkedően, oldalhatáron vagy szabadon állóan.

(4) A településközponti vegyes terület építési övezetei és paraméterei:

a)

Építési övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

felszínen
(%)

felszín alatt
(%)

Vt-O

O

50

55

7,5

800

25

Vt-K

O

K/80

80

9,0

K

10

10Vt-ko

SZ

30

40

K

60

750
K = kialakult
b) Vt-K jelű építési övezet esetei Mátraszentimre 52/1 és 78 és 250 helyrajzi számú kialakult adottsággal rendelkező telkei.
(5) Az épületek kialakítása során a helyi táji építési karaktert biztosítani kell, az utcára merőleges gerincű, magastetős, hosszházas tömegarányú, jellemzően hagyományos építési anyagból épített házak kialakításával. Ettől eltérni a faluképbe való illeszkedés látványtervi igazolásával lehet.

11Vt-ko építési övezet

a települési alközpont területe, Natura 2000 érintettséggel

7/A. § (1) A Vt-ko építési övezetre R. 7. § (2)-(3) bekezdései, (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) A Vt-ko építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

a) Az építési övezetben az építési telek:

aa) beépítési módja: szabadonálló,

ab) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 30 %,

ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 40 %,

ad) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: K méter, ahol a K értéke az építési övezet területén jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő épület számított építménymagassága méterben,

af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,

ag) kialakítható legkisebb területe: 750 m2.

(3) A Vt-ko építési övezet több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló olyan a (4) bekezdésben meghatározott rendeltetések elhelyezésére szolgál, amelyek nem zavarják a Natura 2000 madárvédelmi terület fennmaradását.

(4) A Vt-ko építési övezetben elhelyezhető:

a) elsősorban egészségügyi, szociális (pl. idősek otthona), oktatási, a testedzést, a pihenést és a rekreációt szolgáló,

b) igazgatási, iroda,

c) szolgáltató, szálláshely – szolgáltató rendeltetés,

d) telkenként maximum 1 szolgálati lakás, illetve

e) az a) – d) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) A Vt-ko építési övezetben telkenként a telek területe és a minimálisan kialakítható telekméret hányadosában lévő egész szám határozza meg a telken elhelyezhető fő épületek számát. Az építési telken fő épületenként egy melléképület helyezhető el. Egy főépületen belül több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető.

(6) A Vt-ko építési övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok. A Vt-ko építési övezetben:

a) a telekalakítás az SZT-4 jelű szabályozási terv és a (2) bekezdés ag) pontjában foglaltak alapján történhet,

b) a kötelező megszüntetés alapján közterület megszüntethető,

c) a javasolt megszüntetés alapján telkek összevonhatók, de a telekösszevonás nem kötelező,

d) az "SZT-4" szabályozási tervben jelölt engedményes építési övezet, övezet határ mentén a szabályozási tervben jelölt telekhatárrendezési sávban a telekhatár szabadon meghatározható, ebben az esetben a telekhatárrendezés eredményeképpen kialakuló telekhatár egyben az építési övezeti, övezeti határ.

(7) A Vt-ko építési övezetben az országos településrendezési és építésügyi követelményekről szóló jogszabályban (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott melléképítmények helyezhetők el, kivéve a trágyatároló, és a siló melléképítményeket.

(8) A Vt-ko építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépésekor az építési övezet területén meglévő épület legmagasabb pontját.

(9) A Vt-ko építési övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség, amely esetben engedélyezett fúrt kút és a közműpótló berendezés (zárt rendszerű szennyvíztározó) megléte kötelező. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető.

(10) A Vt-ko építési övezetben az előkert mértéke minimum 5,0 méter, a hátsókert mértéke minimum 3,0 méter, az oldalkert mértéke az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerinti (legkisebb telepítési távolság), de amennyiben az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok közül az egyik nyílás nélküli vagy csak nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásait tartalmazza a legkisebb telepítési távolságot nem kell tartani, de az oldalkert mértéke akkor sem lehet kisebb 3,0 méternél. Amennyiben kialakult épület, épületrész az építési határvonalon kívül esik, az kubatúrán belül átalakítható, felújítható, jókarbantartható.

(11) Az építési övezetben magánút kialakítható. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az építési övezetben meghatározott minimálisan kialakítható telekméret.

(12) A telekre előírt legkisebb zöldfelületi mértéket elsődlegesen a telken belüli kialakult erdősült, fás terület fenntartásával kell biztosítani. Amennyiben a telek nem rendelkezik meglévő faállománnyal az övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértéknek 50%-át összefüggő zöldfelületként és háromszintes növényállományként, - amennyiben van erre mód - az erdőövezet határvonalán lévő telekhatár mentén kell megvalósítani. A növénytelepítések során elsősorban őshonos, ökológiai adottságoknak megfelelő fafajokat lehet alkalmazni.

(13) A Vt-ko övezetben épület, építmény csak tájba illeszkedően valósítható meg, külső megjelenítésében és anyaghasználatában alkalmazkodjon a természeti környezethez.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

8. § (1) A területen kereskedelmi, szolgáltató területnek számít a Településszer-kezeti terven Üszk, a Szabályozási Terven Gksz-… jelöléssel meghatározott területek, melyek közül:

a) a területen előforduló kereskedelmi, szolgáltató területen -a település-szerkezeti terv jelölése szerint Üszk jelű- a rendelet szerint a Gksz-1 jelű építési övezetben az 1. § (6)-(8) bekezdésekben foglaltak szerint lehet új épületet építeni.

b) Mátraszentimre-Galyatető településrészen a Gksz-1 jelű építési övezetben:

ba) az "SzT-Galyatető" jelű szabályozási terven jelölt 50,0 m magas URH adótoronyhoz rendelt telekrész "kivett állami terület II." besorolású, melyen építési tevékenység csak az adótorony üzemeltetésével összefüggésben valósulhat meg,

bb) az adótorony környezetében a szabályozási terven jelöltek szerint magassági építési korlátozást kell érvényesíteni 30,0 m, illetve 40,0 m felett, az adótorony üzemeltetési feltételeinek biztosítása érdekében,

bc) az URH adótoronyhoz tartozó kialakítható minimális telekméretet elsődlegesen az üzembiztonság szempontjai határozzák meg.

c)12 Mátraszentimre Galyatető településrészen a Gksz-2 jelű építési övezetben:

ca) a Nagyszálló épülete csak az 1939-ben megformált építészeti arculattal összhangban változhat, egészülhet ki. Az övezetben új épület, építmény létesítése során az anyaghasználatban, tömegformálásban és a homlokzati nyílások kialakításában tekintettel kell lenni a Nagyszálló épületére.

d)13 Mátraszentimre Galyatető településrészen a Gksz-3 jelű építési övezetben:

da) A turizmust szolgáló vendéglátó és kereskedelmi tevékenység folytatható, csak e használat céljára hozható létre épület, melyben legfeljebb 45,0 m2 alapterületű a tulajdonos, vagy üzemeltető rendelkezésére szolgáló lakás alakítható ki, önállóan csak lakórendeltetésű épület nem létesíthető.

db) A zártsorú beépítés csak a telkek délkeleti oldalán, a kialakult előkert figyelembe vételével, legfeljebb 12,0 méteres építési sávban valósulhat meg.

e)14 Mátraszentimre Galyatető településrészen a Gksz-4 jelű építési övezetben:

ea) Az építési övezetben elsősorban a kirándulókat szolgálóan szállásépület, pihenőház, táj- és természetvédelemmel összefüggő bemutató, oktató ház létesülhet.

eb) Az épületek építészeti formálása során tekintettel kell lenni a környezet jellemző anyaghasználatára, a homlokzatokon a kő, vagy azzal egyenértékű időjárás álló felületek képzése szükséges, a tetőhéjazatként a fémburkolatok alkalmazása is megengedett.

ec) Az építési övezet telekhatárain csak áttört, legfeljebb 0,6 m magas lábazatos kerítés létesíthető. Ha az erdővel határos telekhatáron felszíni vizek elvezetését biztosító övárok az építési telek területén épült meg, akkor az övárok az építési telek területéből kikerítendő, vagyis kerítés csak az övárok építési telek felőli oldalára építhető.

(2) Az építési övezetekben:

a) teljes közművesítettség mellett, vagy a közüzemű szennyvízhálózat hiányában korszerű szakszerű közműpótló berendezés építésével egyidejűen lehet új épületet létesíteni,
b) a meglévő épületet bővíteni, vagy új épületet létesíteni akkor lehet, ha a fejlesztéshez szükséges gépkocsitárolás és szállítási forgalom telken belül, vagy a 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint megoldott,
c) nem helyezhető el:
1. csak lakórendeltetésű épület,
2. haszonállattartást szolgáló épület,
3. közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény, kivétel tűzcsap,
4. a 6,0 m magasságot meghaladó távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve,
5. önálló, vagy épületen elhelyezett szerelt égéstermék elvezető, ha annak látható hosszában magassága meghaladja a 6,0 métert.
(3) Az épületeket a rendeltetés, valamint a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, melynek során:
a) A faluképbe, tájképbe való megjelenést, a bruttó 400 m2 alapterületet elérő épületegyüttes esetében a beépíteni kívánt telek két-két telekszomszédját, vagy legalább a telekhez kapcsolódó területek 40-40 m-es sávját is bemutató látványtervet kell készíteni, s ezzel kell igazolni a környezethez való illeszkedést.
b) A zöldfelületi borítottság számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület értendő. Az állandóan vizet tartalmazó, növényekkel betelepített díszmedence (tó) felületének 50 %-a a kötelező zöldfelület számításánál zöldfelületként figyelembe vehető.
c) A minimálisan kialakítandó zöldfelületek legalább fele háromszintű növényzettel alakítandó ki.
(4) A 2000 m2-t meghaladó telekterületen állandó tartózkodásra alkalmas helyiséget tartalmazó épület, vagy bruttó 300 m2 alapterületet elérő új építmény engedélyezési-, vagy bejelentési- tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő, melyben megítélhetőnek kell lennie:
a) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak;
b) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.)
(5) A gépjárművek telken belül:
a) fásított parkolóban minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítendő;
b) fedett gépjárműtároló csak a fő rendeltetést szolgáló épületben, vagy annak közterület felőli takarásában épülő melléképületben, illetve terepszint alatt helyezhető el.
(6) A kereskedelmi, szolgáltatói terület építési övezetei:

Építési övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

felszínen
(%)

felszín alatt
(%)

Gksz-1

SZ

50

K/55

K/7,5

2.000

25

15Gksz-2

SZ

20

25

K/12,0

4.000

60

16Gksz-3

Z

30

30

5,0

500

40

17Gksz-4

O

30

30

5,0 (9,0)

800

40
K = meglévő, kialakult

Üdülőterület

9. § (1) A területen üdülőházas és hétvégi házas építési övezetekbe soroltak a Településszerkezeti Terven megjelölt Üü és Üh jelű telkek.

(2) Helyiséget befogadó építményt létesíteni részleges közművesítés esetén lehet, kivéve a Mátraszentimre-Mátraszentistván településrész 0134/17-49 és a 132/1-2 hrsz-ú területére szóló E-1 jelű Szabályozási Tervén jelölt területen, ahol a teljes közművesítés az építés feltétele.

(3) Nem helyezhető el állandó jelleggel az üdülőterület telkein:

1. üzemanyagtöltő,

2. lakókocsi,

3. közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény,

4. a 6,0 m magasságot meghaladó távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve,

5. önálló, vagy épületen elhelyezett szerelt égéstermék elvezető, ha annak látható hosszában magassága meghaladja a 6,0 métert.

6.18 Üdülő övezet területén

a) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el,

b) mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, nem helyezhető el.

Üdülőházas építési övezet

(4) A területen Üü-O jelű általános üdülőházas építési övezetben oldalhatáron állóan és szabadon állóan lehet építeni a szabályozási tervek eltérő rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.
(5) Mátraszentimre-Mátraszentistván településrész 0134/17-49 és a 132/1-2 hrsz-ú területére szóló E-1 jelű Szabályozási Tervén jelöltek szerint és építési helyen lehet építeni az Üü-1 és Üü-2 jelű üdülőházas építési övezetekben, ahol
a) elhelyezhető üdülőépület, kemping, csoportos üdülőépület, a helyi üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épület,
b) a beépíthető telek minimális mélysége Üü-1 jelű esetben legalább 25,0 m, az Üü-2 jelű esetben legalább 40,0 m, a telek min. mérete 16 m legyen,
c) 19 a minimális oldalkert mérete az Üü-1 jelű esetben, min. 5m az Üü-2 jelű esetben min. 3,0 m lehet,
d) 20 a telken elhelyezhető épületek száma maximálisan Üü-1 jelű esetben 400 m2 telek hányadonként 1 db lehet, az Üü-2 jelű esetben 1db lehet,
e) a kialakítható telekterület az Üü-1 jelű esetben min. 3000 m2, az Üü-2 jelű esetben min. 800 m2 kell legyen,
f) 21
g) 22
h) 23
i) a kerítés legfeljebb 2,0 m magasságig és legalább 70 %-ban áttört mezőkkel épülhet
j) 24 Üü-1 jelü az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.
(6) Mátraszentimre-Galyatető településrész SzT-Galyatető jelű szabályozási terve rendelkezése szerint az Üü-3 jelű építési övezetbe tartozó telek, melynek
a) gépjárművel történő megközelítése a Zkp jelű közpark útburkolattal kiépített területsávján keresztül lehetséges,
b) a telken elhelyezhető 1 db épület, melléképület nem létesíthető,
c) az épület formálására vonatkozó építészeti előírások megegyeznek a 6. § (5) bekezdésben leírtakkal.
(7) Az üdülőházas terület építési övezetei:

Építési övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

felszínen
(%)

felszín alatt
(%)

Üü-O

O

20

30

7,5

900

40

Üü-1

SZ

20

25

5,5

3.000

60

Üü-2

SZ

20

25

5,5

800

60

Üü-3

SZ

20

25

5,0

1.500

40

Üü-4

SZ

15

15

7,5

6.000

40
(7a) Az Üü-4 jelű üdülőházas üdülőterület a Mátraszentimre – Bagolyírtás a 1901; 1902; 1903 hrsz.-ú ingatlanok illetve azokból telekalakítás révén kialakított telkek üdülőházas övezete, ahol az (5) a) pont szerinti rendeltetés céljából épületek helyezhetők el.
a) az övezetben több önálló rendelteti egység elhelyezhető
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %,
c) a megengedett legnagyobb épület magasság 7,5 m
d) a legkisebb zöldfelület mérete 40%
e) a beépítési mód szabadon álló
f) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 6000 m2,
g) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

Hétvégi házas építési övezet

10. § (1) Az Üh-... jelű telkeken 2db épület -1 db főépület és 1 db melléképület- építhető.

(2) A területen Üh-O jelű általános hétvégiházas építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan lehet legfeljebb két üdülőegységes épületet építeni a szabályozási tervek eltérő rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.

(3) Mátraszentistván településrész 0134/17-49 és a 132/1-2 hrsz-ú területére szóló E-1 jelű Szabályozási Terven jelöltek szerinti területen az Üh-1 jelű építési övezetben:

a) elhelyezhető legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, és a helyi lakosság, üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület,

b) a minimális előkert a szabályozási terven jelöltek szerint 5,0 - 10,0 m kell, hogy legyen, oldalkert min. 3,0 m,

c) a közterületi határhoz mért telekmélység legalább 25,0 m, a minimális telekméret 16,0 m legyen,

d) a tetőhajlásszöge 25-45º, a tetőgerinc magassága maximum 11,0 m-es lehet,

e) a tetőfedés anyaga piros, barna, antracit égetett agyag, vagy betoncserép, pala vagy bitumenzsindely lehet,

f) a homlokzati anyaghasználat vakolt, valamint tégla, fa illetve kőburkolat lehet,

g) a kerítés legfeljebb 2,0 m magasságig, s legalább 70 %-ban áttört mezőkkel épülhet.

(4) A hétvégi házas terület építési övezetei:

Építési övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

felszínen
(%)

felszín alatt
(%)

Üh-O

O

15

20

6,0

550

60

Üh-1

SZ

15

20

5,0 (5,5)*

550

60

25Üh-k

Sz

15

20

6,0

450

60

26Üh-2

Sz

15

20

6,0

500

60

27Üh-3

Sz

20

20

6,0

500

60
* lejtő felőli homlokzaton
28Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetek

általános előírásai

10/A. § (1) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetekre vonatkozó általános előírásokat az alábbi (2) - (7) bekezdések tartalmazzák, amelyeket a vonatkozó övezetekben foglalt előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetek területén egy telken legfeljebb egy épület és egy melléképület helyezhető el. Egy épület maximum két önálló rendeltetési egységet foglalhat magába.

(3) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetek területén jelen rendelet hatálybalépésekor használatbavételi engedéllyel rendelkező lakó rendeltetés fenntartható.

(4) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben az országos településrendezési és építésügyi követelményekről szóló jogszabályban meghatározott melléképítmények helyezhetők el, kivéve a trágyatároló, és a siló melléképítményeket.

(5) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg az Üh-k építési övezetben meghatározott maximális építménymagasság mértékét.

(6) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség, amely esetben engedélyezett fúrt kút és a közműpótló berendezés (zárt rendszerű szennyvíztározó) megléte kötelező. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető.

(7) Az Üh-k, az Üh-2 és az Üh-3 jelű építési övezetben magánút kialakítható. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az építési övezetben meghatározott minimálisan kialakítható telekméret.

29Üh-k építési övezet

hétvégiházas üdülőterület, Natura 2000 érintettséggel

10/B. § (1) Az Üh-k építési övezetre R. 10. § (1)-(3) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) Az Üh-k építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

a) Az építési övezetben az építési telek:

aa) beépítési módja: szabadonálló,

ab) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 15 %,

ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 20 %,

ad) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: 6,0 méter,

af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,

ag) kialakítható legkisebb területe: 450 m2,

ah) a beépítettség megengedett legkisebb mértéke: 5% (OTÉK engedményes érték az állami főépítész hozzájárulásával).

(3) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe építési övezetbe tartozik, az (2) bekezdésben meghatározott paraméterek az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandók.

(4) Az Üh-k építési övezet telkenként legfeljebb két önálló üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezésére szolgál, amelyek nem zavarják a Natura 2000 madárvédelmi terület fennmaradását.

(5) A Üh- k építési övezetben elhelyezhető:

a) üdülő, egészségügyi, oktatási, a testedzést, a pihenést és a rekreációt szolgáló,

b) iroda,

c) szálláshely – szolgáltató rendeltetés,

d) az a) – c) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(6) Az Üh-k építési övezet területén a telekalakítás, telekcsoport-újraosztás az SZT-4 jelű szabályozási terven egy telekalakítási egység területén egységesen, egy eljárásban történhet. Az Üh-k övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok:

Az Üh-k övezetben:
a) a telekalakítás az SZT-4 jelű szabályozási terv és a (2) bekezdés ag) pontjában foglaltak alapján történhet,
b) a kötelező megszüntetés alapján közterület alakítható és megszüntethető,
c) a javasolt megszüntetés alapján telkek oszthatók, összevonhatók, de a telekosztás, illetve telekösszevonás nem kötelező,
d) az SZT-4 szabályozási tervben jelölt engedményes építési övezet, övezet határ mentén a szabályozási tervben jelölt telekhatárrendezési sávban a telekhatár szabadon meghatározható, ebben az esetben a telekhatárrendezés eredményeképpen kialakuló telekhatár egyben az építési övezeti, övezeti határ,
e) amennyiben a telekalakítás kialakult birtokterület határán kerül kialakításra, és a meglévő beépítés figyelembevételével a tervezett építési telekre vetített beépítési mérték túllépi a 15%-ot, de nem éri el a 20%-ot, az építési telek megvalósulhat, a teljes Üh-k építési övezet területén legfeljebb 2 esetben.
(7) Az Üh-k építési övezetben az előkert mértéke minimum 5,0 méter, a hátsókert mértéke minimum 7,0 méter. Amennyiben a kialakult épület, épületrész az építési határvonalon kívül esik, az kubatúrán belül átalakítható, felújítható, jókarbantartható. Az oldalkert mértéke az OTÉK 35. § - 36. § - ban foglalt követelmények figyelembevételével határozandó meg.
(8) A telekre előírt legkisebb zöldfelületi mértéket elsődlegesen a telken belüli kialakult erdősült, fás terület fenntartásával kell biztosítani. Amennyiben a telek nem rendelkezik meglévő faállománnyal az övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértéknek 50%-át összefüggő zöldfelületként és háromszintes növényállományként, - amennyiben van erre mód - az erdőövezet határvonalán lévő telekhatár mentén kell megvalósítani. A növénytelepítések során elsősorban őshonos, ökológiai adottságoknak megfelelő fafajokat lehet alkalmazni.
(9) Az Üh-k építési övezetben telek homlokvonalán épített kerítés kialakításának illeszkednie kell az övezetben már meglévő lábazatos, áttört kerítések esztétikai kialakításához.
(10) Az Üh-k építési övezetben épület, építmény csak tájba illeszkedően valósítható meg, külső megjelenítésében és anyaghasználatában alkalmazkodjon a természeti környezethez.

30Üh-2 építési övezet

aprótelkes hétvégi házas üdülő övezet

10/C. § (1) Az Üh-2 építési övezetre R. 10. § (1)-(3) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) Az Üh-2 építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

a) Az építési övezetben az építési telek:

ab) beépítési módja: szabadonálló,

ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 15 %,

ad) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 20 %,

ae) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: 6,0 méter,

af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,

ag) kialakítható legkisebb területe: 500 m2.

(3) Az Üh-2 építési övezet telkenként legfeljebb két önálló üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezésére szolgál.

(4) A Üh- 2 építési övezetben elhelyezhető:

a) üdülő,

b) szálláshely – szolgáltató rendeltetés,

c) az a) – b) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) Az Üh-2 övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok. Az Üh-2 övezetben a telekalakítás az SZT-4 jelű szabályozási terv és a (2) bekezdés ag) pontjában foglaltak alapján történhet.

(6) Az Üh-2 övezetben az előkert mértéke minimum 10,0 méter, a hátsókert mértéke minimum 3,0 méter. Amennyiben a kialakult épület, épületrész az építési határvonalon kívül esik, az kubatúrán belül átalakítható, felújítható, jókarbantartható. Az oldalkert mértéke az OTÉK 35. § - 36. § - ban foglalt követelmények figyelembevételével határozandó meg.

31Üh-3 építési övezet

hétvégi házas üdülő övezet

10/D. § (1) Az Üh-3építési övezetre R. 10. § (1)-(3) bekezdés előírásai nem érvényesíthetők.

(2) Az Üh-3építési övezetben az építés rendjét meghatározó paraméterek:

a) Az építési övezetben az építési telek:

aa) beépítési módja: szabadonálló,

ab) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszínen: 20,

ac) beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke felszín alatt: 20 %,

ad) építményének a megengedett legnagyobb építmény-magassága: 6,0 méter,

af) területén a kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke: 60%,

ag) kialakítható legkisebb területe: 500 m2.

(3) Az Üh-3 építési övezet telkenként legfeljebb két önálló üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezésére szolgál.

(4) A Üh- 3 építési övezetben elhelyezhető:

a) üdülő,

b) szálláshely – szolgáltató rendeltetés,

c) az a) – b) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések (pl. gépjárműtároló). Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) Az Üh-3 övezetben a telekalakításra vonatkozó szabályok. Az Üh-3 övezetben a telekalakítás az SZT-4 jelű szabályozási terv és a (2) bekezdés ag) pontjában foglaltak alapján történhet.

(6) Az Üh-3 övezetben az előkert mértéke minimum 6,5 méter, a hátsókert mértéke minimum 7,0 méter. Amennyiben a kialakult épület, épületrész az építési határvonalon kívül esik, az kubatúrán belül átalakítható, felújítható, jókarbantartható. Az oldalkert mértéke az OTÉK 35. § - 36. § - ban foglalt követelmények figyelembevételével határozandó meg.

Különleges beépítésre szánt területek

11. § (1) A területen az alábbi különleges építési övezeteket jelöli ki a Településszerkezeti Terv:

a) Ksp különleges sport és szabadidős terület építési övezete,

b) Ksí Különleges terület sípályák építési övezete

c) Kcs Különleges terület- csillagvizsgáló építési övezet

d) Ktü Különleges településüzemeltetési terület építési övezete.

(2)32 A különleges terület építési övezeteiben az 1. § (6)-(7) bekezdéseiben foglaltak szerint lehet építményt elhelyezni.

(3) Mátraszentimre- Galyatető településrész SzT-Galyatető jelű szabályozási terve rendelkezése szerint a Ksp-1 jelű építési övezetben:

a) A terven megjelölt helyen sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el,

b) Az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez látványtervet kell mellékelni.

c) A gépjárművek telken belül:

ca) fásított parkolóban minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, lombos fa telepítendő;

cb) fedett gépjárműtároló csak a fő rendeltetést szolgáló épületben, ill. a földbe süllyesztve helyezhető el.

d) Az építési övezetben:

da) a zöldfelületek kétharmada háromszintű zöldfelületként telepítendők,

db) a meglévő faállomány megőrzendő, ill. kivágás esetén a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kötelezően pótlandó.

e) Az építési övezetben helyiséget tartalmazó új építmény létesítése esetén kertépítészeti terv készítendő, melyben megítélhető kell, hogy legyen:

ea) a meglévő növényzet jellege és állapota, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállomány;

eb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány, a zöldfelületek kialakítása (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége),

ec) a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és

ed) a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, egyéb cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.)

(4) A különleges területek építési övezetei:

Építési övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

felszínen
(%)

fsz alatt
(%)

Ksp-1

SZ

40

40

7,5

4.000

40

Ksp-2

SZ

10

15

5,0

5.000

60

Kcs

SZ

15

20

K/6,0

3000

40

Ksi

SZ

10

10

5,0

5.000

75

Ktü

SZ

20

30

5,0

1.000

50

Kü jelű Különleges üdülő övezet33

11/A. § (1) Az övezet elsődleges rendeltetése szerint üdülési célú, valamint azt kiszolgáló épületek helyezhetőek el. Az elsődleges rendeltetés mellett kulturális, sport, igazgatási, irodai, kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, oktatási és raktár rendeltetések is elhelyezhetők.

(2) Melléképítmények közül a közműbecsatlakozási-, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop és az (5) bekezdés szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben az építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:

a) Legkisebb kialakítható telek mérete: 600 m2.

b) Megengedett beépítési mód: szabadon álló.

c) Legnagyobb beépítettség mértéke: 40%.

d) Az építménymagasság legnagyobb mértéke: 6,5 m.

e) Közműellátás mértéke: teljes.

f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%, melyből legalább 30%-ot háromszintes növényállománnyal kell beültetni és fenntartani. A zöldfelületet elsősorban a meglévő növényállomány megtartásával kell megvalósítani.

g) Terepszint alatti épületet csak építési helyen belül lehet elhelyezni.

h) Az építési hely határai: az előkert mérete 2 m, az oldalkert mérete 3 m, a hátsókert mérete 6 m.

i) Az egyes telkeken a gépkocsikat saját telken belül kell elhelyezni.

(4) Az övezetben állattartó épület nem helyezhető el.”

Beépítésre NEM szánt területek

Közlekedési és közműterületek

12. § (1)34 A szabályozási terven Köu jelű övezetek képezik a közutakat, KÖm jelű övezetek a magántulajdonú közlekedési területeket, a magánutakat,

a) melyek az országos és a helyi köz- és magánutak, a parkolók, gyalog- és kerékpárutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgálnak,

b) melyek területén belül a műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne akadályozzák,

c)35 melyeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(2) A közutakhoz hasonlóan kell a közhasználat előtt megnyitott magánutak kialakítását elvégezni.

(3) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

4. azokról a telkek biztonságos megközelítése,

5. az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,

6. a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá

7. a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosított legyen.

(4) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás és földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezeték-) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(5) Mátraszentistván településrész 0134/17-49 és a 132/1-2 hrsz-ú területére szóló E-1 jelű Szabályozási Terven jelölt területen, az új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot és távközlési hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(6) A területen új közvilágítás, térvilágítás tervezésénél, meglévő hálózat korszerűsítésénél meg kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete (vagy annak jogutódja) állásfoglalását, kikötéseit, melyeket maradéktalanul figyelembe kell venni.

(7) A 6,0 m feletti antennatartós, illetve a 4,0 m feletti antennaszerkezetes közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak az Önkormányzat részvételével lefolytatott engedélyezési eljárással valósíthatok meg.

(8)36 Az SZT-4 jelű szabályozási terv területén a Köu-2 övezet gyűjtőút közúthálózati elemet, a Köu-3 övezet kiszolgáló út közúthálózati elemet határoz meg.

Zöldterületek

13. § (1)37 Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark (Zkp) és közkertek (Zkk) területe, továbbá a magánkertek (Zmk), melynek területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(2) Zöldterületen a beépítettség mértéke legfeljebb 2 % lehet. Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15 %-át boríthatja.

(3) A zöldterület övezeteiben

a) terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

b) épület csak teljes közművesítéssel létesíthető.

(4) A zöldterületeken:

a) a térbútorokat egységes koncepció alapján kell megvalósítani,

b) az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa, fém), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el,

c) a növénytelepítés során 75 %-ban honos, az ökológiai adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok alkalmazandók,

d) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelület csak tetőkertként vehető számításba.

(5) A közparkok és a közkertek területén az épületek, építmények homlokzataira, tetőzetére, a meglévő vagy később kihelyezendő köztárgyakra önálló, vagy szerelt reklámhordozót, reklámfelületet kialakítani, fényreklámot elhelyezni nem lehet. Ez alól kivétel a kiállítások, előadások alkalmával időszakosan kihelyezett reklámhordozók.

(6) A zöldterület övezetei:

övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség (%)

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

beépíthető legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

Zkp

SZ

2

4,5

10.000
(1 ha)

75

Zkk

SZ

2

4,5

1500

75

38Zmk

SZ

1

4,5

2000

75

Erdőterületek

14. § (1) Az erdőterületek az építmények elhelyezése és elsődleges rendeltetése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) védelmi (védett és védő) erdő (Ev)

b) gazdasági erdő (E)

c) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)

d)39 d) egészségügyi – szociális, turisztikai (közjóléti erdő) övezete, Natura 2000 érintettséggel, övezeti jele az Ek-k

(2) Az erdőterületek övezetei

övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség (%)

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

megjegyzés

Ev

SZ

-

-

-

-

E

SZ

0,5

4,5

100.000
(10 ha)

erdőrendezési terv szerint

40Ee

SZ

5

4,5*

100.000
(10 ha)

erdőrendezési terv szerint

41Ek-k

Sz

0,5

4,5

10.000

-
* kivétel kilátó torony, melynek magassága elérheti a 30,0 m-t”
(3) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. A védelmi rendeltetésű erdőterületen a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, de nem bővíthetők.
(4) Védett és védő rendeltetésű erdőterület övezetében az OTÉK szerinti építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg. Védő rendeltetésű erdő területén kialakíthatók továbbá a közlekedési eredetű zajterhelés mérséklését szolgáló zajgátló létesítmények (pl.: zajvédő domb, zajvédő fal) is.
(5) Védett erdőterületek az országos és helyi védett természeti területek, az élőhelyvédelmi Natura 2000 területek erdőterületei. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetésű erdőterületen erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.
(6) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl.: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja.
(7) Az erdőterület övezeteiben:
a) a meglévő használaton kívüli épületnek minősülő építmények az erdő kezelőjének egyetértésével és a szabályozási tervek rendelkezései szerint újra-hasznosíthatók,
b) a földfelszín alatti, használaton kívüli közművezetékek felszámolandók,
c) a földtől, vagy alépítménytől mérten 6,0 m magasságot meghaladó mindenféle közműtárgy, adótorony elhelyezése csak önkormányzati egyetértés alapján történhet.
(8) Az egészségügyi-szociális, turisztikai, vagyis a közjóléti erdőben:
a) Galyatető településrészen a víztárolóként épült földdel borított építmény turisztikai célra átalakítható, felújítható, újrahasznosítható.
b) Galyatető kilátó a tornyon kívül külső lépcsőfeljáróval kiegészíthető és magassága 30 m-ig megnövelhető.
(9) Az Ek-k övezetre nem érvényesek a (3) - (6) bekezdések előírásai.
(10) Az Ek-k övezet, az erdészeti nyilvántartásban túlnyomórészt közjóléti erdőként meghatározott erdőterületek övezete. Az Ek-k övezetet érinti a Natura 2000 terület, és az országos ökológiai hálózat magterülete. Az Ek-k jelű egészségügyi-szociális, turisztikai (közjóléti) erdő korlátozással megkülönböztetett a többi turisztikai erdőtől.
(11) Az Ek-k övezet egészségügyi, turisztikai, közjóléti rendeltetésű erdők telepítését, fenntartását biztosítja. Az övezetben épület csak vadaspark rendeltetés kiszolgálásra helyezhető el 0,1 %-os beépítettséggel. Az övezetben elhelyezhetők a közjóléti, ezen belül vadaspark rendeltetésnek megfelelő és azt kiszolgáló épületnek nem minősülő egyéb építmények 0,5 %-os beépítettséggel. Magasles és egyéb a vadaspark rendeltetést kiszolgáló épületnek nem minősülő építmények magassága meghaladhatja az övezetre meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékét.
(12) Az Ek-k övezetben épület, építmény csak tájba illeszkedően valósítható meg, külső megjelenítésében és anyaghasználatában alkalmazkodjon a természeti környezethez, kialakításában, kubatúrájában a táji adottságokhoz.
(13) Az Ek-k övezetben vadaspark megvalósítása, - magasabb szintű jogszabály szerinti - környezeti vizsgálat lefolytatását teheti szükségessé.

Mezőgazdasági területek

15. § (1) Az övezetek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgálnak, ahol a közművesítettség mértéke részleges lehet. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

(2) Az övezetekben elhelyezhetők az alábbi építmények:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak,

2. a mezőgazdasági termeléssel és állattenyésztéssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

3. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

4. nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezeték és műtárgyai,

5. távközlést szolgáló berendezések,

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

a) az előkert a szabályozási terven jelöltek hiányában a gyűjtő utak mentén legalább 15,0 m, egyéb utak mentén legalább 10,0 m;

b) a hátsókert, oldalkert legalább 10,0 m kell, hogy legyen,

c) az épületek elhelyezésénél és építészeti kialakítása során a tájbaillesztés szempontjai elsődlegesek kell, hogy legyenek.

(4) A területen birtokközpont nem alakítható ki.

(5) Az övezet szabályozási paraméterei:

övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség
felszínen
(%)

Legnagyobb beépítettség
felszín alatt
(%)

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

gazdasági épülettel

lakó és gazdasági épülettel

beépíthető legkisebb telekterület
(m2)

Má-1

SZ

1,5

3

5,5

20.000
(2 ha)

40.000
(4 ha)

Vízgazdálkodási terület övezete

16. § (1) A V jelű övezetekbe tartoznak a területen előforduló élő vízfolyások, tavak, csapadékvíz-elvezető természetes árkok.

(2) Az övezetek védősávjaiban építési tevékenység végzése során a védelmi szempontú érdekek nem sérülhetnek.

Különleges beépítésre nem szánt területek

17. § (1) A területen előforduló beépítésre nem szánt különleges területek a következők:

a) Kkte jelű Különleges temető terület övezete

b) Kkvp jelű Különleges vadaspark övezete

c) Kkb jelű Különleges bánya övezet

(2) A különleges területeken épületet létesíteni az 1. § (6)-(8) bekezdéseiben foglaltaktól eltérően csak szabályozási terv rendelkezései szerint lehetséges.

(3) A területen előforduló övezetek paraméterei:

övezet jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség (%)

Legnagyobb építmény-magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Minimális zöldfelületi fedettség
(%)

Kkte

SZ

2

4,5*

3.000

70

Kkvp

SZ

2

4,5

10.000
(1 ha)

80

Kkb

SZ

2**

5,0

K/3000

-
* kivéve harangtorony, lélekharang **csak a bányaüzemeléssel összefüggő építmény
K = kialakult

Építmények elhelyezése

18. § (1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni.

(2) Lakóövezetekben legfeljebb 20 m2-es állattartó épület létesíthető, vegyes, gazdasági, különleges és üdülő területek építési övezeteiben állattartó épület nem létesíthető.

(3)42 Az építési övezetek telkein kialakult telekosztás esetében – kivéve, ha jelen rendelet az építési övezetben a hátsókert mértékére más szabályt határoz meg – a hátsókert mértéke 3,0 méterig csökkenthető, ha a beépíteni kívánt telek:

1. utcára merőleges mérete nem éri el a 25,0 métert és

2. szabálytalan alakja miatt a hátsókert és az oldalhatáron álló épület hátsókerti homlokzata nem párhuzamos és

3. beépítése a hátsó telekhatárral szomszédos telkekre korlátozó hatással nincsen.

(4) A felszín alatti beépítés:

a) Az oldalkertben az oldalsó telekhatár mentén felszín alatt csak gépkocsi tároló létesíthető, de az oldalsó telekhatár egyikén a csapadékvíz, illetve rétegvíz elvezetését biztosítani kell.

b) Egyéb funkcióra felszín alatti építmény az építési helyen belül létesíthető a Szabályozási Terv rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett, oly módon, hogy a hátsókerti telekhatár legfeljebb 3,0 m-ig közelíthető meg.

c) Telekbehajtó rámpa, vagy terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája, telek bejáratát biztosító lépcső közterületen nem alakítható ki, a közterület használatát nem korlátozhatja.

(5)43 Magassági építési korlátozással érintett telkek Galyatető településrészen:

a) a Hrsz.: 1119/1; és a Hrsz.: 1120-részben a Magyar Távközlési Zrt. részére 30,0 m magasságtól; az ORFK Híradástechnikai Szolgálat részére 40,0 m magasságtól,

b) a Hrsz.:1182/12; a Magyar Távközlési Zrt. részére 30,0 m magasságtól; az ORFK Híradástechnikai Szolgálat részére 40,0 m magasságtól,

c) a Hrsz.:1187;- a Magyar Távközlési Zrt. részére 30,0 m magasságtól,

d) a Hrsz.: 1182/5-7, 1182/9; 1183, 906, 907 - az ORFK Híradástechnikai Szolgálat részére 40,0 m magasságtól.

Kerítés, támfal létesítése, terepalakítás

19. § (1) Építési övezetekben:

a) a telket határoló épített kerítés, vagy a zárt sövényt képező kerítések magassága a kerítéshez csatlakozó magasabb terepszinthez mérten nem haladhatja meg a 2,0 m-es magasságot,

b) a telken belül egyes különhasználatú telekrészeket legfeljebb 1,2 m-es kerítéssel lehet elválasztani.

(2) Beépítésre nem szánt övezetekben, az alábbi kivételes esetekben létesíthető kerítés: a temető területén, vagy épület, védendő építmény létesítésekor, vagy vadvédelmi indokkal.

(3) Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges:

a) a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni, de a támfal és a kerítés együttes magassága – az eredeti terepszinttől mérve – nem haladhatja meg a megengedett kerítésmagasság 1,0 m-rel növelt értékét,

b) a támfal magassága, ha eléri, vagy meghaladja a megengedett kerítésmagasságot, akkor a támfal tetején kerítés, lebukásgátló mellvéd magassága legfeljebb 1,0 m lehet,

c) támfal mentén zártsövényt képező növényzet olyan módon telepíthető, hogy az a támfalmagassággal együtt mérten a kerítésmagasságot, vagy a mellvédmagasságot ne haladja meg, kivétel temetők területét övező növényzet.

(4)44 Nem építhető tömör, vagy 0,4 m magasságot meghaladó lábazatos kerítés legfeljebb a terepadottságból fakadóan szükséges támfalként, vagy annak kiegészítéseként a lebukás-gátlás magasságig:

- az építési övezetekben a hátsó telekhatáron és az oldalsó telekhatár építési hely határát elhagyó szakaszán,
- a beépítésre nem szánt övezetekben, (kivétel a temető területe).

Környezet és természetvédelem

20. § (1) A régészetileg védett területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak a mindenkori illetékes szakhatóság által előírt módon, és előzetes hozzájárulásával szabad.

(2) A régészeti védelem alatt álló, a régészeti lelőhelyként nyilvántartott és egyéb területeken a védelem az alábbiak szerint biztosítandó:

a) A védelem alatt álló régészeti területen 60 cm mélységet meghaladó földmunka csak a mindenkori illetékes szakhatósági engedélyével végezhető.

b) Régészetileg védett területen és a régészeti érdekű területen engedélyezett valamennyi építési munkáról értesíteni kell a Dobó István Vármúzeumot.

c) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén megelőző régészeti feltárást szükséges végezni.

d) Az egyéb területeken, ha a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a mindenkori illetékes hatóságnak, valamint a Dobó István Vármúzeumnak, hogy az a régészeti leletmentést elvégezhesse.

Táj- és természetvédelem

21. § (1) A védett természeti területeken a telkek kialakításakor, épületek, építmények elhelyezésekor, a területen folytatható tevékenységek, a gazdálkodás módja és a terület látogathatósága, kutatása tekintetében a védetté nyilvánítási rendeletek, továbbá jelen rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(2) A természetközeli élőhelyek megóvását – különös tekintettel a védett természeti területekre, valamint a vizes élőhelyekre –, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító zöld(ökológiai) folyosó megtartását biztosítani kell.

(3) A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell.

(4)45 A SZT-4 és E1/M számú szabályozási tervlapon lehatárolásra kerültek a települést érintő magasabb szintű jogszabályokkal megállapított természetvédelmi kategóriák, az alábbiak szerint:

a) Natura 2000 hálózat része: HUBN10006 MÁTRA különleges madárvédelmi terület

b) Országos Ökológiai Hálózat magterülete

(5)46 (4) bekezdés szerint megnevezett és az SZT-4 valamint E1/M számú szabályozási terven jelölt területek felhasználásakor a hatályos magasabb szintű vonatkozó jogszabályokat is figyelembe kell venni és betartani.

A levegő védelme

22. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület a Község közigazgatási területe, mely légszennyezettségi aglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet szerint a 10. zónába tartozik.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken, kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport- és rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (természeti terület, védett természeti terület, ökológiai hálózat területe, Natura 2000 terület) nem érint.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek nem helyezhetők el.

(4) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása stb.) folytathatók.

Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem

23. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, valamint környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, illetve az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

24. § (1) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(2) A település talaj- és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) A településre jellemző jelentősebb talaj- és rétegvíz mozgásra tekintettel a vizek áramlási útját nem szabad lezárni. Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a vizek továbbvezetését meg kell oldani.

A termőföld védelme

25. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén- stb. záró) aljzaton végezhetők.

(1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

Hulladékkezelés

26. § (1) A keletkező települési szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. A keletkező hulladékok kizárólag a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelő hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) A nem veszélyes ipari hulladékok elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

(3) Lakó-, üdülő- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenység kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenység folytatása esetén engedélyezhető (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.).

Egyéb rendelkezések

27. § (1) A területen a lakó, a településközponti vegyes és az üdülő terület építési övezeteiben a rendelet hatálybalépését megelőzően kialakult telekméretű telkek beépíthetőek, ha a beépítés egyéb feltételeinek megfelelnek.

(2) A Mátraszentimre 018/7 hrsz-ú telken a bánya bezárásáig a meglévő környezeti károk felszámolása érdekében a rekultiváció időtartama alatt, és csak a rekultivációhoz szükséges felépítmények helyezhetők el.

Záró rendelkezések

28. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályt vesztő rendeletek az alábbiak, kivéve azok rajzi mellékletei:

- 9/2000. (VIII. 1.)
- 9/2005. (VIII. 26.)
- 11/2005. (X. 6.) sz rendelet 1. § (1) bekezdésében a HÉSZ kiegészítését jelentő kitétele
- 25/(2005. (XI. 25.)
- 16/2006. (XI. 30.)
- 2/2006. (II. 9.)
- 7/2009. (VI. 03.)
- 9/2009. (X. 15)

1. melléklet47

Mátraszentimre Szabályozási Tervei

Mátraszentimre Szabályozási terv rajz száma

Mátraszentimre Szabályozási terv rajz megnevezése

Elfogadó önkormányzati rendelet

E-1

Mátraszentimre-Mátraszentistván 0134/17-49 és 0132/1-2 hrsz.-ú területére

2/2006. (II.9.)
(hatályon kívül helyezte 6/2014. (IV.29.) ÖR.

SzT Galyatető

Mátraszentimre - Galyatető Madách Imre u.- Kodály Zoltán u. és erdőterületek által határolt területére

11/2011. (IX.1.) ÖR.

SZT-GA/2

Mátraszentimre - Galyatető (1182/12, 1187, 1182/5-11, 1183, 906, 907 hrsz-ú területére

3/2013. (IV.30) ÖR.

SZT-4

Mátraszentimre - Bagolyirtás településrész Szabályozási terve (016/27 hrsz. erdő - 023 hrsz. rét – 022 hrsz.-ú erdő – 0769 hrsz.-ú kivett terület - (768) hrsz. út - 02 hrsz. - 016/1 hrsz. legelő - 03/3 hrsz. erdő - Átalkő utca - Jókai Mór út - a 010/26 hrsz. fás-bokros terület és a 010/52 hrsz.-ú erdő telek által határolt terület)

8/2013. (X.31.) ÖR.

E 1/M

Mátraszentimre - Mátraszentistván 1456/2-28 és 1427/4-49 hrsz-ú területe

6/2014. (IV.29.) ÖR

SZT-2/2/2022

Mátraszentimre - Mátraszentlászló

8/2022. (VI.22.) ÖR

SZT-5/1/2022

Mátraszentimre - Bagolyirtás

8/2022. (VI.22.) ÖR

1. számú függelék

A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi művi (épített környezeti) értékek listája
Helyi védelemre javasolt közösségi, egyházi épületek
Galyatető - "Nagyszálló" 1930-as évek
(Hunguest Grandhotel Galya 2003-2004 felújítva)
Galyatetői rk. templom (1930-as évek)
Piszkéstetői csillagvizsgáló (1958-1971)
Mátraszentlászló - Három falu temploma (1942)
Mátraszentlászló - Kegyeleti park
Mátraszentimre rk. templom (1977-1978)
Mátraszentistván - Vidróczki csárda és emlékfal
Bagolyirtás - körtemplom (1994)
Fallóskút - Mária kápolna (
Védelemre javasolt további épületek:
Mátraszentimre: Rákóczi u. hrsz: 106/2; 104;
Széchenyi u. hrsz: 195/1, 196; 112; 116; 124; 125;
Szabadság u. hrsz: 190/1;
Deák F. u. hrsz: 261; 275; 58; 50/1;
Mátraszentlászló: Kossuth L. u. hrsz: 1642/2
Mátraszentistván: Virág u. hrsz: 1489; 1450; 1502; 1503;
1505/1; 1505/2; 1497; 1498;

2. számú függelék

A régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek listája
Földvárak:
Mátraszentimre Ágasvár hrsz: 031/7)
Mátraszentimre Óvár (hrsz: 031/7; 067; 068;)
Mátraszentimre - Üveghuta
Galyatető - Nyesettvár
A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi természeti értékek, táji értékek listája 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 5/1985. (XI. 22.) OKTH számú rendelkezésével védetté nyilvánított Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségét fenntartom.
2. § A Mátrai Tájvédelmi Körzet kiterjedése 12178,6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait az 1. számú melléklet, fokozottan védett területének helyrajzi számait a 2. számú melléklet tartalmazza.
3. § A védettség indoka és célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a területen található, többek között a felüdülést is szolgáló természetközeli állapotú erdők megóvása és fenntartása.
4. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
(2) A természetvédelmi kezelési tevékenységeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és – erdő esetében – a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.
(3) Az erdőgazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.
5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet a 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelethez

A Mátrai Tájvédelmi Körzet ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Mátraszentimre

030/1; 030/2; 030/3; 030/4; 030/5; 030/6; 030/7; 030/8;

031/2; 031/4; 031/5; 031/6; 031/7; 031/8; 031/9; 031/10; 031/11; 031/12; 031/14; 031/15; 031/16; 031/17; 031/18; 031/19; 031/20; 031/21; 031/22; 031/23; 031/24; 031/25; 031/26; 031/27; 031/28; 031/29; 031/30; 031/31; 031/32; 031/33; 031/34; 031/35; 031/36; 031/37; 031/38; 031/39; 031/40; 031/41; 031/42; 031/43; 031/44; 031/45; 031/46; 031/47; 031/48; 031/49; 031/50; 031/51; 031/52; 031/53; 031/55; 031/56; 031/57; 031/58; 031/62; 050/2; 050/3; 050/4; 050/5; 050/6; 050/8;

052/1; 052/2; 052/3; 052/4; 052/5; 053; 054; 055/2; 055/3; 056/1; 056/2; 056/3; 057/ 1; 057/2; 058; 059; 060; 061; 066; 067; 068; 069; 070; 071/1; 071/2; 071/3, 071/5; 072; 073; 074/1; 074/2; 074/3; 074/4; 074/5; 075; 076/1; 076/2; 076/3; 076/4; 076/5; 076/6; 076/7; 076/8; 076/9; 076/10; 076/12; 076/13; 076/14; 076/15; 076/16; 076/16; 076/17; 076/18; 076/19; 076/21; 076/22; 076/24; 076/25; 076/26; 076/27; 076/28; 076/29; 076/30; 076/31; 076/32; 076/33 076/34; 077/1;

077/2; 077/3; 078; 079; 080;

081/1; 081/2; 081/4; 081/5; 081/7; 0100/1; 0101; 0122/5; 0122/6; 0122/7; 0122/8; 0122/9; 0122/10; 0122/11; 0122/12; 0122/13; 0122/14; 0122/15; 0122/16; 0122/17; 0122/18; 0122/19; 0122/21; 0122/22; 0122/23; 0122/24; 0122/25; 0122/26; 0122/27; 0122/30; 0122/31; 0122/32; 0122/33; 0122/34; 0122/35; 0122/37; 0122/38; 0122/39; 0122/41; 0122/43; 0122/45; 0122/46; 0122/47; 0122/48; 0122/49; 0122/50; 0122/51; 0122/52; 0122/53;

0123; 0124/1; 0124/3; 0124/5; 0124/6; 0124/7; 0124/10; 0124/11; 0124/12; 0124/13; 0124/14; 0124/15; 0124/16; 0124/17; 0124/18; 0124/19; 0124/20; 0124/21; 0124/22; 0124/23; 0124/24; 0124/25; 0124/26; 0124/27; 0124/28; 0124/29; 0124/30; 0124/31; 0124/32; 0124/33; 0124/34; 0124/35; 0124/36; 0124/37; 0124/38; 0124/39; 0124/40; 0124/41; 0124/45; 0124/46; 0124/47; 014/48;

0125; 0126/4; 0126/5; 0126/6; 0126/7; 0126/8; 0126/9; 0126/10; 0126/11; 0126/12; 0126/13; 0126/14; 0126/15; 0126/16; 0126/17; 0126/18; 0126/19; 0126/20; 0126/21; 0126/22; 0126/23; 0126/24; 0126/25;0126/26;

0127;

Az aláhúzással jelölt helyrajzi számú ingatlanok területei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek.

2. számú melléklet a 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelethez

A Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Mátraszentimre

031/7; 031/53 hrsz-ból 41,6 ha (a 6B, 7B, 9C , 9TN erdőrészletek és a 7A, 9A, 9B, 9D, 9TN erdőrészletek területén fekvő rész), 066; 067, 068; 069; 0122/5; 0122/6; 0122/7; 0122/8; 0122/9; 0122/10; 0122/11; 0122/12; 0122/13; 0122/14; 0122/15; 0122/16; 0122/17; 0122/18; 0122/19; 0122/21; 0122/22; 0122/23; 0122/24; 0122/25; 0122/26; 0122/27;; 0122/30; 0122/31; 0122/32; 0122/33; 0122/34; 0122/35; 0122/37; 0122/38; 0122/39; 0122/41; 0122/43; 0122/45; 0122/46; 0122/47; 0122/48; 0122/49; 0122/50; 0122/51; 0122/52; 0122/53;

0123, 0124/1; 0124/3; 0124/5; 0124/6; 0124/7; 0124/10; 0124/11; 0124/12; 0124/13; 0124/14; 0124/15; 0124/16; 0124/17; 0124/18; 0124/19; 0124/20; 0124/21; 0124/22; 0124/23; 0124/24; 0124/25; 0124/26; 0124/27; 0124/28; 0124/29; 0124/30; 0124/31; 0124/32; 0124/33; 0124/34; 0124/35; 0124/36; 0124/37; 0124/38; 0124/39; 0124/40; 0124/41; 0124/45; 0124/46; 0124/47; 0124/48; 025; 026/4; 026/5; 026/6; 026/7; 026/8; 026/9; 026/10; 026/11; 026/12; 026/13; 026/14; 026/15; 026/16; 026/17; 026/18; 026/19; 026/20; 026/21; 026/22; 026/23; 026/24; 026/25; 026/26;

Az aláhúzással jelölt helyrajzi számú ingatlanok, illetve alrészletek területei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek.

A NATURA 2000 területeinek listája:

ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Mátrabérc-Fallóskúti-rétek

(HUBN20049)

030/1; 030/2; 030/3; 030/4; 030/5; 030/6; 030/7; 030/8;

031/2; 031/4; 031/5; 031/6; 031/7; 031/8; 031/9; 031/10; 031/11; 031/12; 031/14; 031/15; 031/16; 031/17; 031/18; 031/19; 031/20; 031/21; 031/22; 031/23; 031/24; 031/25; 031/26; 031/27; 031/28; 031/29; 031/30; 031/31; 031/32; 031/33; 031/34; 031/35; 031/36; 031/37; 031/38; 031/39; 031/40; 031/41; 031/42; 031/43; 031/44; 031/45; 031/46; 031/47; 031/48; 031/49; 031/50; 031/51; 031/52; 031/53; 031/55; 031/56; 031/57; 031/58; 031/59; 031/61; 031/62; 032/31, 032/50; 047, 050/2; 050/3; 050/4; 050/5; 050/6; 050/8; 051; 052/1; 052/2; 052/3; 052/4; 052/5; 053, 054; 055/2, 055/3, 055/4; 056/1; 056/2; 056/3, 057/1, 057/2, 058, 059; 060; 061, 066, 067, 068, 069; 070; 071/1, 071/2, 071/3; 071/5; 071/6; 072, 073; 074/1; 074/2, 074/3, 075, 076/4; 076/5, 076/6, 076/7; 076/8; 076/9, 076/10; 076/12; 076/13, 076/14; 076/15, 076/16, 076/17, 076/18, 076/19, 076/21; 076/22; 076/24; 076/25, 076/26; 076/27; 076/28; 076/29, 076/30; 076/31; 076/32; 076/33, 076/34; 077/1, 077/3; 078; 080, 081/5; 0134/44; 0136; 0137/1; 0137/2; 0137/3; 0137/4; 0137/5; 0137/6; 0137/7; 0137/8; 0137/9; 0137/10; 0137/11; 0137/12; 0137/13; 0137/14; 0137/15; 0137/16; 0137/17; 0137/18; 0137/19; 0137/20; 0137/21; 0137/22; 0137/23; 0137/24; 0137/25; 0137/26; 0137/27; 0137/28; 0137/29; 0137/30; 0137/31; 0137/32; 0138/1; 0138/2; 0138/5; 0138/6; 0138/7; 0138/8; 0138/9; 0138/10; 0138/11; 0138/12; 0138/13; 0138/14; 0138/15; 0138/16; 0138/17; 0138/18; 0138/19; 0138/20; 0138/21; 0138/22; 0138/23; 0138/24; 0138/25; 0138/26; 0138/27; 0138/28; 0138/29; 0138/30; 0138/31; 0138/32; 0138/33; 0138/34, 0138/37; 0138/38; 0162/1; 0230/1; 0230/2; 0230/3; 0230/4; 0230/5; 0231/1; 0231/3; 0231/5; 0231/6; 0231/8; 0231/9; 0231/10; 0231/11; 0231/12; 0231/13; 0231/14; 0231/15; 0231/16; 0231/17; 0232/24; 0232/25; 0232/26; 0233/1; 0233/2; 0233/4; 0233/8;

Nagybarcai Liget-hegy és sajóvelezdi Égett-hegy

(HUBN20025)

02; 03/2; 03/3; 06; 010/1; 010/2; 010/3; 010/4; 010/5; 010/6; 010/7; 010/8; 010/9; 010/13; 010/15; 010/17; 010/18; 010/26; 010/27; 010/28; 010/29; 010/37; 010/38; 010/39; 010/40; 010/41; 010/42; 010/43; 010/344; 010/45; 010/46; 010/47; 010/48;010/50; 010/51; 010/52; 0111; 013; 014/1; 014/2; 015; 016/1; 016/8; 016/9; 016/10; 016/11; 016/12; 016/13; 016/14; 016/15; 016/16; 016/17; 016/18; 016/19; 016/20; 016/21; 016/22; 016/23; 016/24; 016/25; 016/26; 016/27; 016/28; 016/29; 016/30; 016/31; 016/32; 016/33; 016/34; 016/35; 016/36; 016/37; 016/38; 016/39; 016/40; 016/41; 016/42; 016/43; 016/44; 016/45; 016/46; 016/48; 016/50; 016/52; 016/54; 016/56; 017/8; 017/9; 017/10; 017/11; 017/12; 017/13; 017/14; 017/15; 017/16; 017/17; 017/18; 017/19; 017/20; 017/21; 017/22; 017/23; 017/24; 017/25; 017/26; 017/27; 017/28; 017/29; 017/30; 017/31; 017/32; 018/7; 019/18, 019/19; 019/20; 019/22; 019/23; 019/24; 019/25; 019/26; 019/28; 019/29; 019/31; 019/32; 020; 021/2; 021/3; 021/4; 021/5; 021/6; 021/7; 021/8; 021/9; 021/10; 022; 023; 024/1; 024/2; 024/5, 024/6; 024/7; 024/8; 024/9; 024/10; 024/11; 024/12; 024/13; 024/14; 024/15; 024/16; 024/17;

A 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet melléklete szerint:

különleges madárvédelmi terület a HUBN1006 jelű Mátra megnevezésű terület

A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. Törvény 23. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll, azaz ex lege országos jelentőségű védett természeti terület, érték, vagy emlék valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó kunhalom, földvár.

ex lege védelem alatt álló barlangok:

Báránykői 1. sz barlang (hrsz: 031/53)

Báránykői 2. sz. barlang (hrsz: 031/53)

Csörgőlyuk (hrsz: 021/7)

Dózer-út menti barlang (hrsz: 031/7)

Gyula-barlang (hrsz: 031/7)

Kék-út menti barlang (hrsz: 031/7)

Kis-Gyula-barlang (hrsz: 031/7)

ex lege védelem alatt álló Földvárak:

Mátraszentimre Ágasvár hrsz: 031/7)

Mátraszentimre Óvár (hrsz: 031/7; 067; 068;)

Bábakő (gejzírkúpok)

[1] Helyi védelemre javasolt:

3. Péter-hegyese kőkilátó (1934)

4. Nagyszálló épületegyüttese (1939)

5. Kodály-emlékfa

6. Táji értékek:

- Kő- és fakeresztek,

- utcai nyomós közkutak,

- harangláb,

- kilátó építmények

[1] Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

2. számú melléklet a 137/2007. (XII.27.)) KvVM rendelethez48

4. számú függelék49

1. Mátraszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2011. (IX. 1.) önkormányzati rendeletéhez

Mátraszentimre Község övezeteiben és építési övezeteiben az egyes telkek beépítésével, valamint az épületek létesítésével kapcsolatos szabályozási határértékek

Sorszám

Övezet-Építési övezet jele
Új HÉSZ szerint

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény- magasság(m)

Kialakítható legkisebb telekterület (m2)

Legkisebb zöldfelület (%)

építési övezetek
elnevezése

felszínen (%)

felszín alatt (%)

Beépítésre szánt területek

1

Lf-1

O

25

35

5,5

550

40

Falusi lakó

2

Vt-O

O

50

55

7,5

800

25

Településközponti
általános

3

Vt-K

O

K/80

80

9,0

K

10

Településközponti kialakult

[1] 3/A

Vt-ko

SZ

30

40

K

60

750

4

Gksz-1

SZ

40

K/50

K/7,5

2.000

20

Kereskedelmi-gazdasági ált.

[2] 4/A

Gksz-2

SZ

20

25

K/12,0

4000

60

Kereskedelmi, szolgáltató

[3] 4/B

Gksz-3

Z

30

30

5,0

500

40

Kereskedelmi, szolgáltató

[4] 4/C

Gksz-4

O

30

30

5,0 (9,0)

800

40

Kereskedelmi, szolgáltató

5

Üü-O

O

20

30

7,5

900

40

Üdülőházas általános

6

Üü-1

SZ

20

25

5,5

3.000

60

Üdülőházas

7

Üü-2

SZ

20

25

5,5

800

60

8

Üü-3

SZ

20

25

5,0

1.500

40

9

Üh-O

O

15

20

6,0

550

60

Hétvégi házas általános

10

Üh-1

SZ

15

20

5,0 (5,5)

550

60

Hétvégi házas

[5] 10/A

Üh-k

Sz

15

20

6,0

450

60

[6] 10/B

Üh-2

15

20

6,0

500

60

15

[7] 10/C

Üh-3

Sz

20

20

6,0

500

60

11

Ksp-1

SZ

40

40

7,5

4.000

40

Különleges sport

12

Ksp-2

SZ

10

15

5,0

5.000

60

Különleges sport

13

Ksi

SZ

10

10

5,5

5.000

75

Különleges sípálya

14

Kcs

SZ

15

20

K/6,0

3.000

40

Különleges csillagvizsgáló

15

Ktü

SZ

20

30

5,0

1.000

50

Különleges településüzemeltetési

16

Kü

SZ

40

-

6,5

600

40

Különleges üdülő

Sorszám

Övezet-Építési övezetjele
Új HÉSZ szerint

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény- magasság(m)

Kialakítható legkisebb telekterület (m2)

Legkisebb zöldfelület (%)

Övezet elnevezése

felszínen (%)

felszín alatt (%)

Beépítésre nem szánt területek

17

Köu

-

-

-

-

-

-

Közutak

17/A [8]

KÖm

-

-

-

-

-

-

Magánutak

18

Zkp

SZ

2

-

4,5

10.000 (1 ha)

75

Közpark

19

Zkk

SZ

2

-

4,5

1.500

75

Közkert

19/A [9]

Zmk

SZ

2

2

4,5

2000

75

Zöldterületi Magánkert

20

Ev

-

-

-

-

-

-

Véderdő

21

E

SZ

0,5

-

4,5

100.000 (10 ha)

-

Gazdasági erdő

22

Ee

SZ

3

3

4,5

100.000 (10 ha)

-

Egészségügyi erdő

22/A [10]

Ek-k

Sz

0,5

0,5

4,5

10.000

-

Egészségügyi, turisztikai, szociális, közjóléti

23

Má-1

SZ

1,5

3

5,5

20.000 (2 ha)

40.000 (4 ha)*

Mezőgazdasági általános

24

V

-

-

-

-

-

-

Vízgazdálkodási

25

Kkte

SZ

2

5

4,5**

3.000

70

Különleges-temető

26

Kkvp

SZ

2

5

4,5

50.000

80

Különleges-vadaspark

27

Kkb

SZ

2***

5,0

K/3000

K

-

Különleges bánya
* lakó és gazdasági épület ** kivéve harangtorony, lélekharang *** csak rekultivációval összefüggő építmény
[1] Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet
[2] Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet
[3] Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet
[4] Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet
[5] Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet
[6] Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet
[7] Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet
[8] Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet
[9] Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet
[10] Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

5. számú függelék

Intézkedési javaslatok

1. Galyatető településrészen Szolgalmi jog földhivatali bejegyeztetések szükségesek:

- Az 1182/5, 1182/6,1182/7, 1182/9, 1182/10 és az 1183. hrsz.-ú ingatlanokra melyen be kell jegyeztetni a védőidom védelmi korlátozást az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. számára.

- Galyatető – Mátraszentimre DN 200 göv, a Galyatető-Nyires-Csórréti DN 150 göv. távvezeték és a vendéglátóegységeket ellátó 2”kpe vízvezeték 2-2 m széles szolgalmi jogos sávjára bejegyeztetés szükséges az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. számára.

- 2-2 m széles szolgalmi jogos sáv bejegyeztetése szükséges a szállodát ellátó magánvezetékre a Hunguest Grandhotel javára.

- A Hunguest Grandhotel területén átvezető szennyvízcsatornára, a II. számú szennyvízátemelőre és a szennyvíznyomócsőre, valamint a volt iskola felől jövő szennyvízcsatornára a 2-2 m széles szolgalmi jogos sáv bejegyeztetése szükséges az Észak -Magyarországi Vízművek Zrt. javára.

- Az 20kV-os vezetékre az 1182/12 és a 906 hrsz.-ú telkeken pótlólag be kell jegyeztetni a vezetékjogot az ÉMÁSZ Nyrt. számára. A vezetékjog és a biztonsági övezet szélessége a vezeték tengelyétől mérten 3,5-3,5 m.

- 1182/12 hrsz.-ú telken átvezető 0,4 kV-os légkábel számára a szolgalmi jog bejegyeztetés szükséges 1-1m széles sávban az ÉMÁSZ Nyrt részére.

- A 118l2/5-; 118l2/6-; 118l2/7-;118l2/9-;118l2/11-;1183-; 907, 906, hrsz.-ú telkekre az ORFK Híradástechnikai Szolgálat részére 40,0 m magassági építési korlátozást kell bejegyezni.

2. Galyatető településrészen a 1182/12 és az 1187 hrsz.-ú telkekre a Magyar Távközlési Rt. nevére bejegyzett 30 m és az 1182/12 hrsz.-ú telekre az ORFK Híradástechnikai Szolgálat Műszaki Osztály nevére bejegyzett 40 m építési magassági korlátozás érvényben van, a szabályozási terven jelölteknek megfelelő sávban. A jelölt nyomvonalsávokban Max. 30 m és 40 m magas műtárgyak építése lehetséges.”

3. A helyi védelemre javasolt épületek, építmények bővítése, átalakítása, továbbá erdőterületeken 6,0 m-t meghaladó műtárgyak, közműépítmények, tornyok elhelyezése tervtanácsi véleményezés, önkormányzati egyetértés alapján történhet.

1

Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

2

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

3

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

4

Hatályát vesztette: „az önkormányzati főépítészi”, a 8/2013. (X.31.) önk. rendelet 10.§ alapján

5

Az 5. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontját a Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

6

Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

7

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

8

A 6. § (2) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. § (2) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

9

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

10

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

11

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

12

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

13

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

14

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

15

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

16

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

17

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

18

A 9. § (3) bekezdés 6. pontját a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

19

Az (5) bekezdés c) pontja a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

Az (5) bekezdés d) pontja a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az (5) bekezdés f) pontját a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

22

Az (5) bekezdés g) pontját a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

23

Az (5) bekezdés h) pontját a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

24

Az (5) bekezdés j) pontját a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

25

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

26

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

27

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

28

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

29

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

30

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

31

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

32

Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

33

A „Kü jelű Különleges üdülő övezet” alcímet (11/A. §) a Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

34

Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

35

Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

36

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

37

Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

38

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

39

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

40

Módosította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

41

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

42

Módosította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet

43

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

44

Megállapította: 3/2013. (IV.30.) önk. rendelet

45

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet A 21. § (4) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

46

Megállapította: 8/2013. (X.31.) önk. rendelet A 21. § (5) bekezdése a Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

47

Az 1. melléklet a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 2. számú. mellékletet a Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

49

A 2. számú. melléklet 4. számú. függelék a Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 2. mellékletet a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 3. mellékletet a Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.