Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (V. 9.) önkormányzati rendelete
a Mátraszentimre Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 05. 10- 2025. 05. 10Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (V. 9.) önkormányzati rendelete
a Mátraszentimre Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] E rendelet célja a Mátraszentimre Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata, új önkormányzati rendelet megalkotása, ezzel a magasabb szintű és helyi jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosítása.
[2] Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátraszentimre Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3235 Mátraszentimre, Rákóczi Ferenc utca 16.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Mátraszentimre község közigazgatási területe (Mátraszentimre, egyéb belterület: Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Galyatető, Bagolyirtás, Fallóskút, külterület: Ágasvártelep, Fallóskúttelep, Piszkéstető)
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
(5) Az önkormányzat hivatala: Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, 3036 Gyöngyöstarján, Jókai Mór tér 3.
(6) A hivatal kirendeltsége: Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége, 3235 Mátraszentimre, Rákóczi Ferenc utca 16.
(7) Az önkormányzat honlapja: www.felso-matra.hu
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeinek leírását, és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú, középen tartalmazza a Magyarország címerét, a köríven „Mátraszentimre Községi Önkormányzat” feliratot.
3. Kitüntetések, elismerő címek
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
4. § Mátraszentimre Községi Önkormányzat hazai kapcsolatai keretében együttműködik különösen más települési önkormányzatokkal, a Kárpát-medencei Szentlászló és Szentimre településekkel, civil szervezetekkel, nemzetközi kapcsolatai keretében a szlovákiai Gömörpanyit településsel.
5. Önkormányzati kiadvány
5. § Az önkormányzat időszakosan megjelenő kiadványa a Mátrai Képek. Felelős kiadója a polgármester.
6. Az önkormányzat képviselő-testülete
6. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.
(2) A képviselők, a bizottsági tagok névjegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. Feladatok
7. § (1) Az önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatok közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(2) Az önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésén túlmenően önként vállalt feladatokat is elláthat.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő - testület és szervei látják el.
(4) Az önkormányzat által ellátott feladatokat az 2. melléklet tartalmazza.
8. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében társult tag a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulásban.
(2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő - testületet.
(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 2. melléklet tartalmazza.
8. Hatáskörök
9. § A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése alapján átruházhatja. A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.
10. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
9. A képviselő-testület ülései
11. § A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell munkaterv szerinti ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülés is összehívható.
(3) A munkatervet legkésőbb minden év november 30-ig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
13. § A munkaterv tartalmazza
a) a testületi ülések és a közmeghallgatás időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) a napirend előterjesztőinek, előadóinak megnevezését, akik felelősek az előterjesztés elkészítéséért,
d) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget.
10. A képviselő-testületi ülések összehívása
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása email-en keresztül, írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a napirendeket,
d) a napirendek előterjesztőjét és előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz lehetőség szerint mellékelni kell a jegyző által törvényességi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja az önkormányzat hivatalának tárgy szerinti illetékes ügyintézőit.
(5) A meghívóhoz lehetőség szerint csatolni kell a képviselő-testületi ülés előterjesztéseit és határozati javaslatait és egyéb anyagait.
(6) A munkaterv szerinti testületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.
16. § (1) Rendkívüli ülést össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben, illetve ha a polgármester megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben az rendelkezésre áll, az írásbeli előterjesztéssel együtt – lehetőség szerint az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell e-mailben kézbesíteni.
(3) Az előre nem tervezhető és sürgős döntést igénylő ügyekben a polgármester szóbeli meghívással, telefonon keresztül vagy elektronikus levél útján is összehívhatja a képviselő-testületet, és tarthat ülést.
(4) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak ülésen adható át a képviselő-testület tagjainak – a polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indokolását követően, a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé (sürgősségi előterjesztés).
17. § (1) A testületi ülés meghívóját az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a bizottság nem képviselő tagjának,
c) a napirendek előadóinak,
d) az önkormányzati intézmény vezetőjének,
e) a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre elnökének,
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(2) Összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési, fegyelmi ügy, választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén kötelező az érintett meghívása.
(3) A képviselő-testület ülése főszabály szerint nyilvános.
(4) A község lakosságának tájékoztatása érdekében a polgármester köteles gondoskodni az ülés időpontjának, napirendjének a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján való közzétételéről.
11. Tanácskozási jog
18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre elnökét,
c) a napirend előadóját,
d) az önkormányzat tagságával működő társulások képviselőit,
e) az önszerveződő közösségek, egyesületek, civil szervezetek vezetőit abban az esetben, ha a testület működésükkel kapcsolatos napirendet tárgyal,
f) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
19. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(2) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.
12. A képviselő-testület ülésének vezetésének szabályai
20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, illetve mindkét tisztség betöltetlensége esetén az ülést a bizottság elnöke vezeti.
(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítő választása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre kérdésekre, hozzászólásokra a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) indítványok, javaslatok
fa) polgármester, jegyző indítványai, javaslatai
fb) képviselői indítványok, javaslatok
fc) tájékoztatás időszerű kérdésekről
g) a rend fenntartása,
h) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
i) az ülés bezárása.
21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
(3) Az ülés megnyitásakor az ülés vezetője számszerűen megállapítja a határozatképességet. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor jelenlévőnek kell tekinteti.
(4) Javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőjének személyére, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A jegyzőkönyv hitelesítője kizárólag települési képviselő lehet.
(5) Az ülés napirendjéről - melyre az ülés vezetője tesz javaslatot - a képviselő-testület általában vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és a jegyző tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a feladatok elvégzéséről, továbbá az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, szükség esetén a nem önkormányzati képviselő hozzászólótól megvonhatja a szót,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.
(2) Önkormányzati képviselő esetében a testület vita nélkül határoz arról, hogy megvonja-e a szót.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár által történő tanácskozási rend megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, a polgármester az ülést berekeszti és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.
(6) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.
23. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
13. Előterjesztés
24. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Az előterjesztést a polgármester nyújtja be a képviselő-testületi ülés elé.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indokolással és a határozati javaslat az indokolással.
(3) Az előterjesztés általában írásos formában készül.
(4) Az írásos előterjesztést a képviselő-testület ülését legalább 8 nappal megelőzően kell a polgármester részére átadni.
25. § (1) Az előterjesztések általános tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) az előterjesztés készítőjének neve, beosztása
c) a témával kapcsolatos előzmények
d) a téma ismertetése,
e) a jogszabályi háttér bemutatása,
f) a témával kapcsolatos érvek bemutatása,
g) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
h) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
i) rendelettervezet, rendelettervezet indokolása,
j) rendelet-tervezetnél a hatásvizsgálat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(4) A rendelettervezet a rendelet szövegét is tartalmazza.
26. § (1) Sürgősségi előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőzően merült fel és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani.
(2) A képviselő-testület a sürgősségi előterjesztés tárgyában egyszerű többséggel dönt.
(3) Sürgősségi előterjesztést nyújthatnak be:
a) a polgármester,
b) a bizottsági elnök,
c) a jegyző.
(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő nem ért egyet a sürgősségi tárgyalással, akkor ennek eldöntését rövid vitára kell bocsátani.
(5) Ha a sürgősség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.
14. A felszólalások típusai
27. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:
a) a napirendhez kapcsolódó előterjesztői, előadói kiegészítés,
b) kérdés,
c) hozzászólás,
d) közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés.
15. Hozzászólások, vita
28. § (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön nyit vitát, a vita megkezdése előtt az előadó a szóbeli kiegészítését előterjeszti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A vita előtt az érintett bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.
(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés vezetőjének kézfelnyújtással jelzik. Az adott napirendhez hozzászólást maximum 3 perc terjedelemben 1 alkalommal lehet tenni, amelyre tett válasz esetén további maximum 2 perc lehetőséget kap. Az időmérés a jegyzőkönyvvezető feladata.
(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra, ezt követően a polgármester összefoglalja a vitát.
(5) A szavazás előtt szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben törvényességi szempontból észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, a módosításokkal egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület. A szavazás eredményét a polgármester számszerűen állapítja meg.
16. Közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés
29. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – 3 perc időtartamban szóban vagy írásban – a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(2) Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.
(3) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 3 perces időtartamban.
17. A képviselő-testület döntései
30. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
31. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
32. § (1) A képviselő-testület döntései
a) határozat,
b) rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a határozatképesség megállapításáról,
b) a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről,
c) a napirend meghatározásáról,
d) az ügyrendi kérdésekről,
e) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
33. § (1) A képviselő-testület a döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással,
ab) név szerinti nyílt szavazással.
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra, végül a „tartózkodás”-ra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) Jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a képviselők egynegyedének indítványa alapján név szerinti szavazást kell tartani.
(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát beleillesztve a polgármester és az alpolgármester nevét. A képviselők hangos „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.
34. § (1) A titkos szavazással dönthet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben, illetve minősített többséggel dönt az Mötv. 74. § (1) bekezdése és 76. § d) pontja szerinti esetekben.
(2) A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület bármely tagja.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról és a szavazatok összeszámlálásáról a Képviselő-testület által megválasztott 3 képviselő tagból álló szavazatszámláló bizottság gondoskodik A szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.
(4) A szavazás az ülésteremtől külön helyiségben történik. A szavazatok leadására a képviselő-testület előtt lezárt és lepecsételt urnát kell biztosítani.
(5) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodik) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg a javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen a szavazócédula, ha azt üresen hagyták, vagy egynél több választ jelöltek meg rajta.
(6) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a szavazásra bocsátott javaslatot és a szavazás eredményét.
35. § A szavazást követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
36. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A sorszámozás arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap, az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal jelölve).
(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... . .....) önkormányzati határozata
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.
37. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A sorszámozás arab számmal történik. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hónap, nap, az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal jelölve).
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról / -ről.
38. § (1) A Képviselő-testület döntésének kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A kihirdetés módja a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés és az önkormányzat honlapján történő közzététel.
39. § Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a határozathozatalt meg kell ismételni, amennyiben a képviselő-testület - miután a képviselő-testület tudomást szerzett az érintettségről - úgy dönt, hogy az érintett képviselőt kizárja a döntéshozatalból.
40. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
18. A jegyzőkönyv
41. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, a jelen szervezeti és működési szabályzatban előírtakat, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős.
42. § (1) A jegyzőkönyvben napirendenként fel kell tüntetni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontja szerint a tanácskozás lényegét kell jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen, az „igen” szavazatok, „nem” szavazatok, „tartózkodás” száma. Egyhangú döntéshozatal esetén a számszerűsítés nem szükséges.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) nyomtatott és hitelesített példányát a jegyző kezeli, a mellékleteivel együtt évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában,
b) elektronikusan hiteles másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Heves Vármegyei Kormányhivatalnak.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket.
43. § (1) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia, a betekinthetőségi jog biztosításáért a kirendeltségvezető felelős.
44. § (1) Az írásos jegyzőkönyv digitális hangfelvétel segítségével készül.
(2) A hangfelvételen a jegyző rögzíti a képviselő-testületi ülésen elhangzottak egészét.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel kizárólag a jegyző munkáját segítő segédeszköz, amely semmilyen más célra nem használható fel.
(4) A hangfelvételről másolatot készíteni tilos.
(5) A jegyző köteles biztosítani a képviselők részére a hangfelvétel kirendeltségvezetői irodában történő meghallgatását.
(6) A hangfelvétel megőrzésének időtartama 3 hónap. A hangfelvételt a letörlés idejéig a jegyző köteles a kirendeltségvezetői irodában zárt helyen tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.
Lakossági fórumok
45. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat kell szervezni.
(2) A lakossági fórum lehet
a) közmeghallgatás;
b) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló fórum (falugyűlés)
(3) A község lakóinak naprakész informálását szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a megyei napilapban való megjelentetése, a helyi írott és elektronikus sajtón, és az interneten keresztül történő rendszeres tájékoztatás.
46. § (1) A képviselő-testület – az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint – évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatás levezetésére, menetére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók, azzal a különbséggel, hogy a megjelent állampolgárokat hozzászólási jog illeti meg.
(3) Az állampolgárok a hozzászólási jogukat a közmeghallgatás napirendi pontjaihoz kapcsolódóan gyakorolhatják. Kérdés, hozzászólás formájában a napirend keretében bármely témát illetően tehetnek fel kérdéseket és elmondhatják véleményüket.
(4) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
A települési képviselő
19. A települési képviselő jogai és kötelezettségei
48. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
49. § (1) A települési képviselőt az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott jogok illetik meg.
(2) A települési képviselő – az Mötv-ben meghatározottakon túl – köteles
a) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
b) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen történő hozzászólási és szavazati jogot szabályszerűen gyakorolni,
d) a képviselő köteles jogait rendeltetésszerűen gyakorolni, mandátumával nem élhet vissza, az önkormányzat érdekeit szem előtt tartva köteles eljárni.
50. § A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
20. Összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat tételi eljárás
51. § (1) A települési képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-38. §-a tartalmazza.
(2) A települési képviselő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza. A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, ellenőrzésével, nyilvántartásával és kezelésével a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó, Ellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottságot bízza meg.
(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a települési képviselőhöz hasonló módon és szabályok szerint köteles eleget tenni vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségének.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai és egyéb kapcsolatok
21. Az önkormányzat szervei
52. § A képviselő-testület szervei:
a) polgármester
b) képviselő-testület bizottsága,
c) jegyző,
d) közös önkormányzati hivatal,
e) társulás.
22. A polgármester és az alpolgármester
53. § (1) A polgármester tisztségét főállású tisztségviselőként látja el.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) jutalmazás,
b) összeférhetetlenség kimondása,
c) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
d) az anyagi felelősség megállapítása.
(4) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az alpolgármester gyakorolja a szabadságok kiadását és engedélyezését, valamint javaslattételt a képviselő-testület részére a polgármester jutalmának megállapítására.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) nyilatkozik a sajtónak.
55. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) a képviselő-testület át nem ruházott hatáskörébe tartozó szociális ügyek,
b) a település fejlesztésével, rendezésével kapcsolatos ügyek,
c) a település fejlődését szolgáló pályázatok benyújtásával kapcsolatos ügyek, önkormányzati önerőtől függetlenül.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 10 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(3) A polgármester előirányzat-módosítási jogkörében esetenként a 4 millió forintot meg nem haladó tételek tekintetében – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben dönthet, amennyiben az előirányzat módosítás fedezete rendelkezésre áll.
56. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére képviselő-testület tagjai közül alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
57. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(2) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte esetén teljes jogkörű helyettesítésére jogosult.
(3) Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a polgármester (2) bekezdésben meghatározott helyettesítésére a bizottság elnöke jogosult.
(4) A képviselő-testület megbízza a mindenkori alpolgármestert, hogy a polgármester akadályoztatása esetén a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Tanácsában helyettesítse. Az alpolgármester a Tanácsban végzett munkájáról köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámolni.
23. A képviselő-testület bizottságai
58. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságának neve, tagjainak száma: Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó, Ellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság, tagjainak száma 2 fő képviselő, 1 fő nem képviselő tag. Tagjait a 3. melléklet tartalmazza
(3) A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó, Ellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatkörébe tartozik:
a) gyűjti és őrzi a képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatait,
b) a nyilvánosság biztosításával kezeli a vagyonnyilatkozatokat,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket kivizsgálja, és döntésre előkészíti,
d) ellátja a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A bizottság tagjainak számát, feladat- és hatáskörét, működésének a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maga határozza meg az ügyrendjében. Az ügyrendet a képviselő-testület hagyja jóvá.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására, a feladat elvégzéséig vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(6) Az állandó és az ideiglenes bizottság mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(7) A települési képviselő több bizottság tagja is lehet.
59. § (1) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) A bizottsági ülésre meg kell hívni az önkormányzati intézmény vezetőjét, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre elnökét, az önkormányzat tagságával működő társulás képviselőjét, a községben működő önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselőit, ha a bizottság működésükkel kapcsolatos napirendet tárgyal. A meghívottak a bizottság ezen ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.
(4) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselők, a bizottság elnöke által meghívottak.
60. § (1) A bizottságot az elnök hívja össze.
(2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület döntése, a polgármester indítványa, valamely bizottsági tag javaslata alapján.
(3) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.
(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége látja el.
24. A jegyző, aljegyző, kirendeltségvezető
61. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert,
g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
62. § A jegyző gondoskodik a döntések kihirdetéséről. A kihirdetés a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján való közzététellel történik.
63. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését és 83. § -át kell alkalmazni.
(2) Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége kirendeltségvezetője látja el.
25. A Közös Önkormányzati Hivatal
64. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Gyöngyöstarján Község Önkormányzatával és a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzattal „Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel és állandó kirendeltséget működtet „Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége” néven.
(2) A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(3) A hivatal az Mötv. 84. § (1) bekezdése, a képviselő-testületek által kiadott alapító okirat, e rendelet, valamint a képviselő-testületek által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.
65. § A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
26. Társulás
66. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik más önkormányzatokkal és önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
27. Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre
67. § (1) Mátraszentimre településen a választópolgárok által közvetlenül választott Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) működik. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete három képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi.
(2) Mátraszentimre Községi Önkormányzat saját költségvetéséből a Nemzetiségi Önkormányzat és intézménye működéséhez támogatást adhat.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről.
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületétől és szerveitől nemzetiségi ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.
(5) A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja. A testületi működés feltételei biztosításának részletes meghatározását a Mátraszentimre Községi Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött közigazgatási szerződés tartalmazza.
A z önkormányzat gazdasági programja, vagyona és gazdálkodása
68. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) Az elfogadott gazdasági programot és a képviselő-testület munkatervét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
69. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület a költségvetését két fordulóban fogadja el.
(3) Első fordulóban a képviselő-testület a költségvetési igények és az önkormányzati feladatok alapján számba veszi a forrásokat és a kiadási szükségleteket, egyezteti az igényeket a lehetőségekkel.
(4) Második fordulóban tárgyalja meg a testület a költségvetés tervezetét és véglegesíti rendeletté.
70. § (1) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 87. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatban az Áht. 91. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
71. § Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra külön önkormányzati rendelet vonatkozik.
Záró rendelkezések
72. § Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2015. (V.4.) önkormányzati rendelet.
73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 4/2025. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
1. A Képviselő-testület tagjainak névsora:
1.1. Előházi Péter polgármester
1.2. Nagy Richárd alpolgármester
1.3. Király György képviselő
1.4. Odler Attila képviselő
1.5. Tasi Erika képviselő
2. A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó, Ellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjainak névsora:
2.1. Király György bizottság elnöke
2.2. Odler Attila bizottsági tag
2.3. Aipliné Radnai Patrícia külsős bizottsági tag
3. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselőinek névsora:
3.1. Erdélyi Dóra elnök
3.2. Pincziné Szívós Virág Melinda alelnök
3.3. Aipliné Radnai Patrícia nemzetiségi képviselő
4. A Felső-mátrai Konyha vezetője:
2. melléklet a 4/2025. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Államháztartási szakágazati besorolás:
2. Kormányzati funkciók:
2.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2.2. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
2.3. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
2.4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
2.5. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
2.6. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
2.7. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
2.8. 045120 Út, autópálya építése
2.9. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
2.10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
2.11. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
2.12. 049010 Máshová nem sorolt gazdasági ügyek
2.13. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
2.14. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
2.15. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
2.16. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
2.17. 064010 Közvilágítás
2.18. 066010 Zöldterület-kezelés
2.19. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
2.20. 072111 Háziorvosi alapellátás
2.21. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
2.22. 072311 Fogorvosi alapellátás
2.23. 074031 Család és Nővédelmi egészségügyi gondozás
2.24. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
2.25. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
2.26. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
2.27. 082044 Könyvtári szolgáltatások
2.28. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
2.29. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
2.30. 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
2.31. 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés
2.32. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
2.33. 084032 Civil szervezetek programtámogatása
2.34. 102031 Idősek nappali ellátása
2.35. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
2.36. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
2.37. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
2.38. 107052 Házi segítségnyújtás
2.39. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
2.40. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
3. A munkahelyi étkeztetés és vendégétkeztetés feladatokat az Önkormányzat szabad kapacitás terhére, a Konyha szervezeti egységén keresztül látja el.
3. melléklet a 4/2025. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
1. települési támogatás iránti kérelmek elbírálása
2. rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálása
3. a jövedelmi feltételhez nem kötött helyi támogatások iránti kérelmek elbírálása
4. döntés személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
5. egészségügyi alapellátás finanszírozására irányuló szerződés megkötése, amennyiben a feladatot az Önkormányzat látja el
6. döntés bruttó 500.000 Ft összeget meg nem haladó önkormányzati tulajdonú forgalomképes vagyontárgyak értékesítéséről
7. döntés bruttó 4.000.000 Ft értékű beszerzési eljárások eredményéről és a beszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződés megkötése
8. pénzügyi kötelezettségvállalás bruttó 4.000.000 Ft-ig
9. az önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében a bérbeadói jog gyakorlása
10. döntés közterület használatáról, a közterület-használati szerződések megkötése
11. előirányzatok között 4.000.000 Ft összeg értékhatárig átcsoportosítás
12. községi jelképek használatának engedélyezése
13. döntés településképpel kapcsolatos kérelmekről
14. átmenetileg szabad pénzeszközök – ideértve a kötvénykibocsátásból származó, célhoz kötött,
15. tulajdonosi jogkörben hozzájárul a helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építéséhez, korszerűsítéséhez, forgalomba helyezéséhez és megszüntetéséhez
16. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, és 43. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörben eljár