Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1994. (V.26.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 1994. 05. 26- 2018. 03. 29Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1994. (V.26.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek elidegenítéséről
1994-05-26-tól 2018-03-30-ig
Gyöngyös Város Képviselő-testületének
az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek elidegenítéséről szóló
10/1994. (V.26.) önkormányzati rendelete
A Képviselőtestület /továbbiakban: Kt/ a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, és az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény /továbbiakban: Tv/ 54. § (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek értékesítésének feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
I.FEJEZET
A rendelet célja és hatálya
1. §
/1/ A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek Tv-ben szabályozott elidegenítésének részletes feltételeit és eljárási rendjét, valamint a Tv szerint vételi, vagy elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket.
/2/ A rendelet hatálya azokra az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki amelyek elidegenítését a Tv. szabályozza, valamint azokra a lakásokra és helyiségekre amelyeknek elidegenítéséről a Kt. e rendelet hatálybalépése után dönt.
Az elidegenítéssel kapcsolatos feladatban résztvevők
2. §
/1/ Lakásvételi nyilatkozatot, valamint lakás és helyiség elidegenítésre kijelölési kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Iroda Vagyonkezelő Csoportjához kell benyújtani.
/2/ ................[1]
/3/ A lakások és helyiségek elidegenítésének lebonyolítását /ingatlanfelértékelés, társasházzá alapítás, adásvételi szerződések előkészítése stb./ a Polgármester által megbízott személy/ek/ végzik.
/4/ Adásvételi szerződés megkötésére az Önkormányzat nevében a Polgármester jogosult, aki e jogát átruházhatja.
Egyéb rendelkezések
3. §
/1/ Arra a lakásra, amelyre a bérbeadó a bérlő bérleti jogviszonyát felmondta, a vételi jog jogosultja vételi jogával nem
élhet.
/2/ Az /1/ bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elővásárlási joggal érintett lakások és helyiségek esetében is.
/3/ Nem gyakorolhatja vételi, illetve elővásárlási jogát az, akinek a bérbeadó felé bérleti díj, illetve a bérleménnyel kapcsola-
tos kommunális adó tartozása áll fenn.[2]
4. §
/1/ Az elidegenítéssel kapcsolatos bevételeket, kiadásokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Igazgatósága elkülönített számlán kezeli.
/2/ A vételár teljes összegének kiegyenlítéséig az ingatlanra a vételárhátralék összegének erejéig az Önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
4/A.§
/1/ Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról a Képviselőtestület költségvetésében dönt.
/2/ A bevételek költségvetési célú igénybevétele esetén a visszapótlás kamattal történik. A kamat mértéke megegyezik az Önkormányzat "bérlakások elidegenítése" számláját vezető pénzintézetnél vezetett számlája után járó mindenkori kamat mértékével.
/3/ Az elkülönített számláról elsősorban a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott kiadásokat - különös tekintettel a külön megállapodásban rögzített bérlőkijelölési joggal, illetve a szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult szerv igényére - kell teljesíteni.
/4/ Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról szóló javaslatot a Szociális és Lakásügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményével együtt lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.
MÁSODIK RÉSZ
A lakások elidegenítése
II. FEJEZET
A lakások elidegenítésének jogcímei
5. §
/1/ Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások:
a./ a Törvényben előírt elővásárlási jog alapján, vagy
b./ pályázat útján
a Képviselő-testület határozata alapján idegeníthetők el.[3]
/2/ ………………[4]
A vételi jog gyakorlása
6. § [5]
/1/ ………………..
/2/ …………………
7. §
/1/ A vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentéshez mellékelni kell:
a./ a bérlő /bérlőtárs/ vagy a társbérlő irásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a vételi jogot helyette egye-
neságbeli rokona /örökbefogadott gyermeke/ gyakorolja;
b./ tartási szerződés esetén az eltartó nyilatkozatát arról, hogy a lakás megvásárlásához hozzájárul.
/2/ A bérlőtársak egyenlő arányban a vételi jog gyakorlását együttesen vagy külön is bejelenthetik.
/3/ ...
8. §
/1/ A vételi jog megnyílik akkor is, ha a vételi jogot a Tv. 46. §-ának b./-f./ pontjai zárták ki, de e kizáró feltételek
megszünnek.
/2/ Az /1/ bekezdés esetében a bejelentéshez mellékelni kell még:
a./ a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog jogosultjának a nyilatkozatát arról,
hogy e jogáról lemondott;
b./ a szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult szerv nyilatkozatát arról, hogy a lakás e jellege megszűnt,
mert a lakást az Önkormányzati lakások bérletéről szóló jogszabályok alapján határozatlan időre bérbeadták,
valamint az erről szóló bérleti szerződést;
c./ ............[6]
d./ ............[7]
/3/ A vételi jog megnyílik, amennyiben a Képviselő-testület műemléki ingatlanban lévő lakások elidegenítéséről dönt, és ahhoz a műemléki hatóság hozzájárult.[8]
9. §
/1/ Ha az előirt mellékleteket nem csatolják, a bejelentőt a 30 napos határidővel hiánypótlásra kell felhívni, s tájékoztatni kell arról, hogy az e rendeletben előírt mellékletek hiányában az adásvételi szerződés nem köthető meg.
/2/ Az adásvételi szerződés megkötése érdekében a vevő/k/nek közölnie kell:
a./ nevét, személyi adatait, lakcímét;
b./ hogy a vételár kiegyenlítése készpénzzel, illetve kárpótlási jeggyel történik-e;
c./ a kárpótlási jegyek névértékét és címletértékét;
d./ hogy a szerződés megkötésekor a teljes vételárat kívánják-e megfizetni, illetve a vételár 10 %-nak megfelelő
összeget, vagy a szerződés megkötésekor csak az első havi törlesztőrészletet kívánják-e megfizetni;
e./ a vételár megfizetésére kért részletfizetési kedvezmény időtartamát, ha a szerződés megkötésekor a vételárat
nem egyösszegben fizetik meg;
f./ amennyiben e rendelet alapján kedvezményre jogosult, a lakás és üdülő tulajdonára vonatkozó nyilatkozatot, illetve
az e rendeletben előírt jövedelemigazolást,
g./ a vevőnek csatolnia kell az adóhatóság igazolását arra vonatkozóan, hogy az adásvételi szerződés időpontjában
nincs kommunális adó tartozása;
h./ a bérlőnek csatolnia kell az igazolásokat arra vonatkozóan, gy az adásvételi szerződés időpontjában a kezelő
szerv felé tartozása nincs;
i./ a vevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a műemléki hatóság által előírt, műemléki lakással kapcsolatos
kötelezettségek teljesítését vállalja.[9]
10. §
/1/ Ha a vételi jog gyakorlására érvényes bejelentést tettek, de a jogosult az adásvételi szerződés írásba foglalása előtt meghal, más jogosult/ak/, illetve örököse/i/ számára nyilatkozatot kell kiadni arról, hogy a vételi jog jogosultja vételi szándékát bejelentette.
/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a jogosult/ak/, illetve örökös/ök/ az adásvételi szerződést meg kívánja/ák/ kötni, az adásvételi szerződés megkötése előtt vizsgálni kell azt, hogy egyébként a Tv. 45.§ /1/ bek. d./ pontja alapján vételi jogra jogosult-e. Amennyiben jogosult lenne, úgy vele az adásvételi szerződést, mint vételi jog jogosulttal kell megkötni. Egyéb esetekben a kívülállókra vonatkozó szabályok szerint köthet adásvételi szerződést.
/3/ ...
/4/ ...
/5/ ...
III. FEJEZET
A lakás elidegenítésre való kijelölése
11. §
/1/ A bérlakások elidegenítésre való kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.[10]
/2/ ……….....[11]
/3/ A lakás elidegenítésre való kijelöléséről akkor lehet dönteni, ha ahhoz
a./ a bérlőkijelölési, az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog jogosultja,
b./ a szolgálati lakásként bérbeadott lakás bérlőjét kijelölő, lakással rendelkező szerv,
c./ műemléképületben lévő lakás esetén a műemléki hatóság
d./ az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja írásban hozzájárult,
/4/ Az adásvételi szerződésben a műemléki hatóság által - az eliegenítéssel kapcsolatban - meghatározott feltételeket érvényesíteni kell. Ha a vevő ezen feltételek teljesítését nem vállalja adásvételi szerződést nem lehet kötni.
/5/ Ha a /3/ bekezdés b./ pontjában megjelölt lakásnak a bérlőjét a Kt., illetve Önkormányzatnak vagy jogelődjének a vállalata, költségvetési szerve /intézménye/ jelölte ki, a lakással rendelkező szervnek a Kt-t kell tekinteni.
/6/ A lakás elidegenítésre való kijelölését a Szociális és Lakásügyi Bizottság véleményének figyelembevételével a Polgármester kezdeményezheti önkormányzati érdekből vagy a bérlő ezirányú kérelmére. A kijelölések tárgyában a Képviselőtestület dönt.
11/A. §
………………[12]
11/B. §
/1/ Önkormányzati bérlakás értékesítésére csak az értékesítéshez fűződő önkormányzati érdek figyelembe vételével kerülhet sor.[13]
/2/ Nem értékesíthető:
a./ Róbert K. u. 19/1.(Otthonház I.) és a Róbert K. u. 19.(Otthonház II.), valamint
b./ Dózsa Gy. u. 14. - Táncsics M. u. 15-17. (Garzonház)[14]
szám alatt található társasházi ingatlanokban lévő lakások.[15]
12. §
/1/ A Tv. hatálybalépése előtt házfelügyelői szolgálati lakásként bérbeadott lakás akkor idegeníthető el, ha a bent lakó bérlő, illetőleg jogcím nélküli - cserelakásra jogosult - lakáshasználó elhelyezésérôl gondoskodtak, vagy a Kt. a lakást e személyeknek ajánlja fel vételre.
/2/ A házfelügyelői szolgálati lakásként bérbeadott lakást - ha az /1/ bekezdés alapján a bérlőnek /használónak/ nem lehet eladni vagy nincs elővásárlásra jogosult, illetve az elővásárlásra jogosult e jogával nem él - a társasházi tulajdonközösségnek a kívülállókra vonatkozó feltételek szerint lehet eladni azzal, hogy a lakásra pályázatot nem kell kiírni.
A lakás megvételre való felajánlása
13. §
/1/ Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került és a Tv-ben biztosított vételi joggal nem érintett vagy a vételi jog jogosultja által meg nem vásárolt lakást az elidegenítésre való kijelölése esetén a Tv. szerint elővásárlásra jogosult bérlőnek /bérlőtársaknak/, illetve a társbérlőknek /a továbbiakban együtt: vásárlásra jogosult/ kell vételre felajánlani.
/2/ A bérlőtársak részére a tulajdonjog egyenlő arányban történő megvételét, a társbérlők esetében az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában számított tulajdoni hányad megvételét kell felajánlani.
/3/ A lakást a vásárlásra jogosult helyett az őt megillető hányadban - írásbeli hozzájárulásával - az egyeneságbeli rokona /örökbefogadott gyermeke/ is megveheti.
/4/ Ha a Kt. másképp nem rendelkezik, a vételre való felajánlást az épület /lakás/ elidegenítésre való kijelölését követő 60 napon belül közölni kell a vásárlásra jogosulttal.
14. §
/1/ A vételre való felajánlásnak tartalmaznia kell a lakás
a./ címét, ingatlan-nyilvántartási adatait /társasházi tulajdoni különlap száma, helyrajzi száma, a lakáshoz
tartozó közös tulajdoni hányad/ alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát;
b./ az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást;
c./ a bérlő által végzett és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett be-
költözhető forgalmi értéket;
d./ vételárát;
e./ a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit;
f./ vételi szándékáról adandó válasz határidejét /a továbbiakban: ajánlati kötöttség/;
g./ a vásárlásra jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat;
h./ tartási szerződéssel érintett lakás esetén a jogosult figyelmeztetését arra, hogy a vásárlási jog akkor gya-
korolható, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárul.
/2/ Az előző bekezdés c./ pontja esetében nem lehet figyelembe venni azoknak a munkálatoknak a költségét, amelyeknek elvégzése jogszabály, vagy a bérbeadóval kötött megállapodás alapján a bérlőre tartozik.
/3/ Az ajánlati kötöttség határideje: a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított
harmincadik nap.
15. §
/1/ Az ajánlat közlésekor kérni kell a vásárlásra jogosult nyilatkozatát arról, hogyha vásárlási jogával nem él, a lakás har-
madik személy részére történő eladását megelőzően kívánja-e elővásárlási jogát gyakorolni.
/2/ Ha a bérlő a Tv-ben biztosított elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, de a lakás vételi joggal is érintett volt, a bérlő
nyilatkozatát arra nézve is kérni kell, hogy:
a./ a vételi jog gyakorlására megállapított határidő elteltétől számított öt éven belül;
b./ nyugdíjas esetében a szerződés fennállása alatt
hozzájárul-e a lakás harmadik személynek történő elidegenítéséhez.
Elővásárlási jog biztosítása lakás esetén
16. §
/1/ ...
/2/ ...
17. §
/1/ A Tv-ben biztosított elővásárlási joggal érintett lakást harmadik személynek a 23. /2/ bekezdésében hivatkozott okokból akkor lehet eladni, ha a bérlő /bérlőtárs, társbérlő/ a vásárlásra történt felajánlás alapján
a./ a lakást nem vásárolja meg;
b./ a harmadik személy által felajánlott vételáron nem él elővásárlási jogával.
/2/ ...
/3/ Ha az /1/ bekezdésben megjelölt lakás bérlője nyugellátásban részesül, lakásbérleti szerződésének fennállásáig a lakás harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el.
/4/ Nem kell az /1/ - /3/ bekezdést alkalmazni, ha a bérlő a 15.§ /2/ bekezdése alapján illetve az elővásárlási jog fennállása
alatt tett nyilatkozatában az elidegenítéshez írásban hozzájárult.
18. §
/1/ Azt a lakást, amely a Tv-ben biztosított elővásárlási joggal érintett, a harmadik személy részére történő eladási ajánlat megtétele /pályázat kiírása/ előtt az elővásárlásra jogosultnak - a 14-15. § megfelelő alkalmazásával - minden esetben vételre kell felajánlani.
/2/ A vételre való felajánlás szabályai azonosak, tekintet nélkül arra, hogy a felajánlásra hány alkalommal került sor.
A lakás kívülállónak történő elidegenítése
19. §
/1/ Ha a vételi jog jogosultja illetve az elővásárlásra jogosult a lakást nem vásárolja meg és a lakás harmadik személy részére való elidegenítéséhez az elővásárlási jog jogosultja e rendelet 15.§-ában kért nyilatkozatában írásban hozzájárult, továbbá üres, valamint a vételi és a Tv-ben előirt elővásárlási joggal nem érintett lakás esetén az elidegenítés - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - pályázat útján történik.
/2/ Nem kell pályázatot kiírni ha a lakás a visszamaradt társbérlő vagy társasház közösség részére a 12. § /2/ bekezdése alapján kerül eladásra.
IV. FEJEZET
A lakás vételára
A forgalmi érték megállapítása
20. §
/1/ A lakás forgalmi értékének megállapítása 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés - a továbbiakban: értékbecslés-alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy tartalmazza az eladásra kerülő lakás, az épület és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat.[16]
/2/ Az értékbecslésben az ingatlan-nyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. RÉSZ-ében szereplő
adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdoni joga még nem került bejegyzésre, akkor a Vagyonátadó Bizottság által kiadott igazolás vagy határozat számát fel kell tüntetni.
/3/ Az értékbecslésnek elsősorban a következő adatokat kell tartalmaznia:
a./ az épület
- településen belüli elhelyezkedését, fekvését,
- közművesítettségének mértékét,
- megközelítés lehetőségét;
b./ az épület, melléképületek
- építésének idejét, módját,
- szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk százalékos mértékét,
- a javítás, helyreállítás szükségességét, az esetleges hatósági kötelezéseket;
- felszereltségét,
- felújításának idôpontját és mértékét /részleges vagy teljes/;
c./ az épületben
- lévő lakások számát,
- a közös használatra szolgáltató helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagyságát;
d./ a lakás
- alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
- minőségét meghatározó tényezőket,
- épületen belüli elhelyezkedését,
- a bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházásokat és azok értékét;
e./ a földrészlet
- nagyságát,
- további beépítésének lehetőségét,
- egyéb adottságait /pl. parkosított, támfalépítés szükségessége, parkolóhellyel ellátott stb./.
/4/ Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia az értékbecslés készítését megelőző két éven belül legalább két - a magánforgalomban adásvétel útján elidegenített - hasonló adottságú lakás vételáráról.
/5/ Az értékbecslésnek a /3/-/4/ bekezdésben felsorolt tényezők figyelembevételével meg kell állapítania a lakás beköltözhető forgalmi értékét, valamint a /6/ bekezdés szerinti értéket.
/6/ A beköltözhető forgalmi értéket csökkenteni kell a bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, bérlő által készíttetett költségvetés alapján engedélyezett, a bérlőnek 5 éven belül a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével, ha a lakás a bérlőnek kerül eladásra.[17]
/7/ Az értékbecslés során a lakásban a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett állagromlást nem lehet értékcsökkentő tényezőként figyelembe venni.
A vételár alapja
21. §
/1/ A vételár alapja a helyben kialakult mindenkori beköltözhető forgalmi érték, ha a lakás üresen, pályázat útján kerül értékesítésre.
/2/ A 20. § /6/ bekezdése szerint megállapított érték képezi a vételár alapját akkor, ha a lakást a vételi jog jogosultja vagy
az elővásárlásra jogosult vásárolja meg.
A vételár mértéke
22. §
/1/ Ha a lakást elidegenítésre történt kijelölés esetén a 22. § /4/ bekezdésben meghatározott határidő letelte után a vételi jog, vagy az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a 20.§ /6/ bekezdése szerint megállapított összeg 100 %-a.[18]
/2/ …………….[19]
/3/ Amennyiben a házingatlanhoz tartozó telek műszakilag megosztható a telket a helyben kialakult forgalmi értéken kell vételre felajánlani a társasháznak.
/4/ Amennyiben a bérlő vételi joga a R. 8. §-a szerint nyílt meg és vételi szándékát a vételi jog megnyílásától számított 6 hónapon belül írásban bejelenti, vagy korábbi nyilakozatát megerősíti, a vételár a forgalmi érték 30 %-a, a vételre egyébként a R. általános szabályai az érvényesek. A hathónapos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
23. §
/1/ A Képviselőtestület kívülállók számára nem teszi lehetővé a lakott, el nem adott lakások megvásárlását.
/2/ .............[20]
/3/ .............[21]
/4/ ...
A lakás vételárának megfizetése
24. §
/1/ A vételi jog jogosultja és az elővásárlásra jogosult a vételárat az alábbiak szerint teljesítheti:
a./ a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben fizeti meg és a fennmaradó vételárhátrálékot – 15
évi, havonta egyenlőrészletben
b./ a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben,
c./ az a./ pont szerinti fizetési mód mellett a vételárhátrálékot 15 évnél rövidebb törlesztési idő alatt,
d./ amennyiben a rendelet 26 §-a alapján kedvezményre jogosult, a szerződés megkötésekor a vételárat – előleg
befizetése nélkül – 15 évi, vagy ennél rövidebb idő alatt, havi egyenlő részletekben.[22]
/2/ Az /1/ bekezdés c./ pontja szerinti rövidebb törlesztési idő a vételár hátralék fennállása alatt bármikor választható, a vételár hátralékból engedmény azonban csak e rendelet szabályai szerint nyújtható.
25. §
/1/ Ha a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben fizetik meg, a vevőt
a./ a 22. § /4/ bekezdésében megjelölt esetben a vételárból 40 %,
b./ a 22. § /1/-/2/ bekezdésében megjelölt esetben a vételárból 25 %
árengedmény illeti meg.
/2/ A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlitése esetén a vevőt a hátralévő tartozásból annyi százalék kedvezmény illeti meg, amennyi év még a tartozás kiegyenlitésére fennáll.
/3/ A részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevő kamatfizetésre köteles.
/4/ A kamat mértéke - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a részletfizetés
- első öt évében 3 %,
- 6-15 évében 6 %.[23]
/5/ Ha a kötelezett tartozása a havi részlet kétszeresét meghaladja, a hátralék után a /4/ bekezdésben meghatározott kamaton felül a PTK-nak megfelelő mértékű késedelmi kamatot kell fizetni.
A jövedelmi és vagyoni helyzet alapján biztosított kedvezmények
26. §
/1/ A szerződés megkötésétől előtörlesztés nélkül kezdheti meg a vételár-részletek havi törlesztését az a vevő, ahol a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem - a szerződéskötés időpontjában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.
/2/ Az előző bekezdésekben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.
III. RÉSZ
A helyiségek elidegenítése
V. FEJEZET
A helyiségek elidegenítésre való kijelölése és vételre való felajánlása
27. §
/1/ A helyiségek elidegenítéséről - amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik -, a Képviselőtestület dönt. A helyiség elidegenítését - a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével - a Polgármester kezdeményezheti önkormányzati érdekből, vagy a bérlő ezirányú kérelmére.
/2/ A helyiséget elidegenítésre akkor lehet kijelölni, ha:
a./ életvédelem céljait szolgáló helyiség esetében a polgári védelmi parancsnokság;
b./ műemléképületben lévő helyiség esetében a műemléki hatóság
írásban hozzájárul az elidegenítéshez.
/3/ Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került, elidegenítésre kijelölt helyiséget a bérlőnek kell vételre fela-
jánlani.
/4/ Üres és az olyan helyiséget amelyet a Kt. elidegenítésre kijelölt, de bérlője nem vásárolta meg - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - pályázat útján kell elidegeníteni.
/5/ Ha az üres helyiséget szomszédos lakás bővítéséhez lehet felhasználni, a lakás tulajdonosának kérelmére részére a helyiséget pályázat nélkül is el lehet idegeníteni. Az elidegenítésről a Pénzügyi és a Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, ha a helyiség alapterülete nem haladja meg a huszonöt négyzetmétert.
/6/ Ha a megüresedett helyiség eredetileg a bérlők közös használatára szolgált, a társasházi tulajdonközösségnek pályázat kiírása nélkül lehet elidegeníteni.
28. §
/1/ A helyiség vételére vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség:
a./ címét, ingatlan-nyilvántartási adatait /társasházi tulajdoni különlap száma, helyrajzi száma, a helyiséghez tar-
tozó közös tulajdoni hányad/, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát;
b./ és az épület lényeges műszaki állapotára tájékoztatást;
c./ vételárát;
d./ megvételének szándékáról adandó válasz határidejét;
e./ a vásárlásra jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat;
f./ öt éven belül a bérlő által végzett felújítási munkálatok számlákkal igazolt és még meg nem térült értékével
csökkentett beköltözhető forgalmi értékét.
/2/ Az ajánlati kötöttség határideje a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított harmincadik nap.
29. §
Az ajánlat közlésekor kérni kell a vásárlásra jogosult nyilatkozatát arról, hogyha vásárlási jogával nem él, a helyiség harmadik személy részére történő eladását megelőzően kívánja-e elővásárlási jogát gyakorolni.
A törvényben előírt elővásárlási jog biztosítása helyiség esetén
30. §
/1/ ……...
/2/ ……..
31. §
A Tv-ben biztosított elővásárlási joggal érintett helyiséget harmadik személynek akkor lehet eladni, ha a bérlő /bérlőtárs/ a vásárlásra történt felajánlás alapján:
a./ a helyiséget nem vásárolja meg;
b./ a harmadik személy által felajánlott vételáron nem él elővásárlási jogával.
32. §
/1/………..
/2/………..
A helyiség vételára
33. §
/1/ A helyiség beköltözhető forgalmi értékét e rendelet 20. § /1/ - /4/ bekezdésének értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani.
/2/ A beköltözhető forgalmi értéket csökkenteni kell a bérbeadó engedélyével, a bérbeadó helyett a bérlő által öt éven belül elvégzett és még meg nem térült felújítási munkálatok értékével. A felújítási munkálatok értékét csak hiteles számlák alapján lehet beszámítani.
/3/ A bérlő felújítási munkálatok címén nem számolhatja el és értéknövelő tényezőként nem vehető figyelembe a helyiségben gyakorolt tevékenységi körnek megfelelő, illetve a bérlő igényei szerint történő kialakítás költségei.
/4/ A helyiség vételára - ha a bérlő, illetôleg bérleti joggal terhelten harmadik személy vásárolja meg - a beköltözhető forgalmi érték.
/5/ A szerződés megkötésekor a vevő a vételár 50 %-át köteles egyösszegben megfizetni. A fennmaradó vételár-hátralékra legfeljebb egyévi részletfizetés adható. A vételár-hátralékot havonta egyenlő részletben kell teljesíteni.
/6/ Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevő kamatfizetésre köteles.
/7/ A kamat mértéke megegyezik a Ptk-ban megállapított mindenkori kamattal.
/8/ Ha a vevő tartozása a havi részlet kétszeresét meghaladja, a vevő részletfizetési jogosultsága megszünik és a fennálló vételár hátralékot egyösszegben köteles megfizetni.
/9/ A helyiség vételára után számítva a vételáron felül általános forgalmi adót is kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy milyen módon kerül eladásra.
NEGYEDIK RÉSZ
A lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó közös szabályok
VI. FEJEZET
Elidegenítés pályázat útján
34. §
/1/ A lakás pályázat útján akkor idegeníthető el, ha az üres, vagy ha a Tv-ben meghatározott személyek vételi illetve elővásárlási jogukkal nem éltek és az elidegenítés feltételei fennállnak.
/2/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a 14. § /1/ a./-b./ pontjaiban foglaltakat, valamint a beköltözhető forgalmi értékét,
a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, a lakás megtekintésének időpontját.
/3/ A pályázaton korlátozás nélkül lehet részt venni, azonos ajánlat esetén azonban a vételárat készpénzben kifizető és az Önkormányzat közigazgatási területén legalább két éve életvitelszerűen lakó állampolgárt elsőbbségben kell részesíteni, ha a pályázatot lakás vásárlására írták ki.
/4/ A pályázat kiírója a pályázati eljárást indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja.[24]
35. §
/1/ A pályázati kiírásra benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell
a./ a pályázó nevét, személyi adatait, lakcímét valamint azt, hogy mely lakást kívánják megvásárolni, a felajánlott vételárat, továbbá a vételár megfizetésére vonatkozó feltételek tudomásulvételét.
/2/ A pályázatot zárt, megcímzetlen, feladót, s más jelet nem tartalmazó borítékban a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Szociális Igazgatóságán kell leadni. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. A sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén kívül más nem helyezhető el. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni.
/3/
a./ A lakásra beérkezett pályázatokat a Szociális és Lakásügyi Bizottság bontja fel és az ajánlatot tevő pályázók közül a vevôt kijelöli. Azzal kell adásvételi szerződést kötni, akit a bizottság vevőként kijelölt.
b./ ...
Beköltözhető forgalmi értéket el nem érő vételárra vonatkozó ajánlat esetén lakást elidegeníteni nem lehet. Ezt a pályázati kiírásnak is tartalmaznia kell.
/4/ A Szociális és Lakásügyi Bizottság meghatározza azt a soron következő ajánlatot tevő pályázót is, akivel adásvételi szerződést kell kötni, ha a pályázat nyertesével a szerződés – a megkötésre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - nem jön létre.
36. §
/1/ A pályázati kiírásra benyújtott pályázatban szereplő legmagasabb vételárat közölni kell az elővásárlásra jogosulttal, ha elővásárlási jogának gyakorlásáról nem mondott le.
/2/ Az elővásárlásra jogosultat fel kell hívni, hogy a vételár közlésétől számított 30 napon belül nyilatkozzon: kíván-e elővásárlási jogával élni.
/3/ Az elővásárlásra jogosultnak az /1/ bekezdés szerinti vételáron kell a lakást illetve helyiséget elidegeníteni. A vételár engedményre, a részletfizetésre, a vételárhátralékból adott engedményre a lakás-és helyiségbérlőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
36/A. §
/1/ Pályázat útján történő értékesítés esetén a vevő a vételárat az alábbiak szerint teljesítheti:
a./ a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben,
b./ a szerződés megkötésekor a vételár 70 %-át készpénzben, egyösszegben fizeti meg, és a fennmaradó
vételárhátralékot legfeljebb öt év alatt, havonta egyenlő részletben fizeti meg.
/2/ Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevő kamatfizetésre köteles.
/3/ A kamat mértéke:
- a szerződéskötés évében 0 %,
- a szerződéskötés évét követő első évben 10 %,
- a szerződéskötés évét követő második évben 15 %,
- ezt követően évi 20 %.
/4/ Ha a kötelezett tartozása a havi részlet kétszeresét meghaladja, a hátralék után a /3/ bekezdésben meghatározott kamaton felül 20 % késedelmi kamatot kell fizetni.
/5/ Részletfizetéssel történő vásárlás esetén az 5/1996.(II.22.)KT. számú rendeletben szabályozott helyi támogatás nem nyújtható.
VII. FEJEZET
Az adásvételi szerződés megkötése
37. §
/1/ Az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alkalmas legyen a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásban való átvezetésére.
/2/ Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket, valamint a vevővel a vételár megfizetéséről - e rendelet keretei között - létrejött megállapodást.
/3/ Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a 20. §-ban szabályozott értékbecslés.
A vételár megfizetésének módja
38. §
/1/ A lakás vételárát készpénzben, illetve az arra jogosult saját jogon szerzett kárpótlási jegy felhasználásával kiegyenlít-
heti, kivéve a pályázat útján történő értékesitést.
/2/ A helyiség vételára készpénzben egyenlíthető ki.
/3/ A jogosult az /1/ bekezdésben meghatározott mértékig a házastársa és egyenesági rokona saját jogán szerzett kárpótlási jegyét a vételár kiegyenlítésére felhasználhatja.
VIII. FEJEZET
Hatálybalépés
39. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már beérkezett vételi jog iránti kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell. Kihirdetésérôl Gyöngyös Város Jegyzője gondoskodik.
Átmeneti rendelkezések[25]
40. §
A Gyöngyös, Fő tér 2. és a Szent Bertalan u. 2. szám alatti ingatlanban lévő bérlakások értékesítésére jelen rendelet hatályba lépéséig irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bérlő vételi jogát
a./ a Fő tér 2. szám alatti ingatlan esetében 2008. szeptember 30. napjáig gyakorolhatja, amely határidő jogvesztő;
b./ a Szent Bertalan u. 2. szám alatti ingatlan esetében a Képviselő-testület értékesítésre történő kijelölésétől számított 6 hónapig, amely határidő jogvesztő.
Gyöngyös, 1994. május 26.
Keresztes György sk. Dr. Kömlei Károly sk.
polgármester jegyző
A 10/1994. (V.26.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1994. MÁJUS 31-ÉN,
A 11/1995. (IV.6.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1995. ÁPRILIS 13-ÁN,
A 27/1995. (X.5.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1995. OKTÓBER 9-ÉN
LÉPETT HATÁLYBA.
A 21/1997. (VI.9.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1997. JÚNIUS 9-ÉN
LÉPETT HATÁLYBA; RENDELKEZÉSEIT A FOLYAMATBAN LÉVŐ ÉS MÉG EL NEM
BÍRÁLT ÜGYEKBEN IS ALKALMAZNI KELL.
A 35/1997.(XI.13.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1997. NOVEMBER 13-ÁN
LÉPETT HATÁLYBA.
A 14/2001. (V.02.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2001. MÁJUS 2-ÁN
LÉPETT HATÁLYBA.
A 7/2003. (II.17.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2003. FEBRUÁR 17-ÉN
LÉPETT HATÁLYBA. RENDELKEZÉSEIT 2003. FEBRUÁR 13. NAPJA UTÁN
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL KIJELÖLT NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOL-
GÁLÓ BÉRLEMÉNYEK ÉRTÉKESÍTÉSE SORÁN KELL ALKALMAZNI.
AZ 1/2005. (I. 24.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2005. JANUÁR 24-ÉN
LÉPETT HATÁLYBA. (A 30. ÉS 32. §-OK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL)
A 39/2005. (IX. 20.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2005. SZEPTEMBER 20-ÁN
LÉPETT HATÁLYBA.
A 11/2006.(III.21.)KT. SZÁMÚ RENDELET : 2006. MÁRCIUS 31. NAPJÁN
LÉP HATÁLYBA. A 24. § /1/ a.-d/ pontjai, valalmint a 25 § /4/ BEKEZ-
DÉSÉBEN FOGLALT RENDELKEZÉSEIT A RENDELET HATÁLYBA LÉPÉSÉT KÖVETŐEN
KEZDEMÉNYEZETT BÉRLAKÁS ELIDEGENÍTÉS SORÁN KELL ALKALMAZNI.
A 10/2007. (III. 26.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2007. MÁRCIUS 26-ÁN
LÉPETT HATÁLYBA.
A 16/2008.(V.19.)KT. SZÁMÚ RENDELET : 2008. MÁJUS 19. NAPJÁN
LÉP HATÁLYBA. A RENDELET HATÁLYBA LÉPÉSE ELŐTT BEÉRKEZETT, BÉRLAKÁS
MEGVÁSÁRLÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELMEK ALAPJÁN ÉRTÉKESÍTETT LAKÁS VONATKO-
ZÁSÁBAN E RENDELET RENDELKEZÉSEI NEM ALKALMAZHATÓK.
------------------
Hatályon kívül helyezte a 39/2005. (IX.20.)KT. rendelet
Módosította a 16/2008.(V:19.)KT. számú rendelet
Módosította a 16/2008. (V.19.)KT. számú rendelet
Hatályon kívül helyezte a 16/2008. (V.19.)KT. számú rendelet
Hatályon kívül helyezte a 39/2005. (IX.20.)KT. rendelet
Hatályon kívül helyezte a 39/2005. (IX.20.)KT. rendelet
Módosította a 16/2008. (V.19.)KT. számú rendelet
a g./-i./ pontokat beiktatta a 16/2008. (V.19.)KT. számú rendelet
Módosította a 16/2008. (V.19.)KT. számú rendelet
Hatályon kívül helyezte a 16/2008. (V.19.)KT. számú rendelet
Hatályon kívül helyezte a 16/2008.(V. 19.)KT. számú rendelet
Módosította a 16/2008. (V. 19.) KT. számú rendelet
Módosította a 16/2008. (V. 19.) KT. számú rendelet
Módosította a 10/2007.(III.26.) KT. számú rendelet
Módosította a 16/2008. (V. 19.)KT. számú rendelet
Módosította a 16/2008.(V. 19.)KT. számú rendelet
Módosította a 16/2008. (V. 19.) KT. számú rendelet
Hatályon kívül helyezte a 16/2008. (V. 19.) KT. számú rendelet
Hatályon kívül helyezte a 39/2005. (IX.20.)KT. rendelet
Hatályon kívül helyezte a 39/2005. (IX.20.)KT. rendelet