Gyöngyös Város Képviselő-testületének

a helyi hulladékgazdálkodási tervről szóló

58/2004. (XII. 20. ) KT. számú rendelete*

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§-ában és 37.§ (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Gyöngyös Város Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

(1) Gyöngyös város 2004-2008. évre vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervét e rendelet melléklete határozza meg.      

(2) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyös város teljes közigazgatási területére.

2. §

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyös Város  Jegyzője gondoskodik.

Gyöngyös, 2004. december 20.

                                           Hiesz György                                             Dr. Kozma Katalin

                                           polgármester                                                      jegyző

* A Képviselőtestület a rendeletet 2004. december 16-i ülésén fogadta el.

Gyöngyös Körzete Kistérség Területfejlesztési Társulás Településeinek

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Gyöngyös város közigazgatási területére vonatkozó tervrészek

2004. augusztus 31.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS....................................................................................................................... 4

I.      ÁLTALÁNOS ADATOK................................................................................................. 4

I/1. A tervkészítés általános adatai........................................................................................ 4

I/2. A tervezés alapjai........................................................................................................... 4

I/3. Gyöngyös bemutatása.................................................................................................... 5

I/3.1. Domborzati, geológiai, meteorológiai adatok................................................................... 5

I./3.2. A város főbb jellemzői................................................................................................. 7

II.    A GYÖNGYÖSÖN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE...................................................................................................................... 8

III.   A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK. 11

IV.   AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK..........   13

V.    A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK............................................................................................................... 13

V/1. A hulladékok gyűjtése, szállítása.................................................................................... 13

V/1.1 Gyöngyös városi szilárd kommunális hulladéklerakó:...................................................... 13

V/1.2 Inert hulladéklerakó...................................................................................................... 15

V/1.3 Szelektív gyűjtés......................................................................................................... 15

V/1.3 Települési folyékony hulladék........................................................................................ 16

V/1.4 Szennyvíziszap kezelés............................................................................................... 16

V/2. A hulladékkezelési tevékenység összefoglaló értékelése................................................... 21

V/2.1. Települési szilárd hulladék kezelése.............................................................................. 21

V/2.2. Települési folyékony hulladék kezelése......................................................................... 21

V/2.3. Építési-bontási hulladékok............................................................................................ 22

V/2.4. Veszélyes és egyéb hulladékok kezelése...................................................................... 22

VI.   AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ...................... 22

VI/1. A képződő hulladékok mennyiségének várható alakulása ................................................ 23

VI/2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célok................................................................... 24

VI/3. Fejlesztések................................................................................................................. 24

VI/4. Konkrét célkitûzések..................................................................................................... 29

VII.     A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MAGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM........................................................................................................................... 29

VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztõ, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok............................................................................................................. 30

VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program...................................................................... 30

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban : Hgt.) 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet tartalmazza.

A jelen helyi terv a Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás Településeinek hulladékgazdálkodására elkészített terv Gyöngyösre vonatkozó tervrészeit tartalmazza. A közös terv készítését az indokolta, hogy a Kistérség települései a jövőben közösen kívánják települési szilárd hulladékkezelési feladataikat teljesíteni. Több településcsoport jelenleg is közösen oldja meg egyes hulladékainak kezelését.

A helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása a fenti jogszabályok alapján készült segédlet szerint, az Önkormányzatok sajátosságainak figyelembevételével történt, a rendelkezésre álló adatok, információk alapján.

I.         ÁLTALÁNOS ADATOK

I/1. A tervkészítés általános adatai

Tervezési szint: Gyöngyös Körzete Kistérségi Társulás Települései (továbbiakban: Kistérség) helyi hulladékgazdálkodási terve (továbbiakban: terv). A tervből a Gyöngyös közigazgatási területére vonatkozó tervrészek változatlan tartalommal szerepelnek jelen - Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testülete által megalkotott - helyi rendelet mellékleteként. 

A terv az adatokat – ahol az lehetséges – táblázatokban megjelenítve tartalmazza. A táblázatok számozása fejezetenként, a fejezet (római) számának feltüntetésével történt.

A tervezés báziséve:       2003., valamint esetenként korábbi információk is (rendelkezésre állástól függően). A terv táblázatainak adatai 2003. évi adatok.

Tervezési időszak:          2004-2008.

I/2. A tervezés alapjai

A terv

• az általánosan megválaszolandó kérdések esetében kérdőíves,
• a speciális kérdések esetében külön (írásban, illetve szóban) megfogalmazott,
• egyes esetekben személyes megkeresés útján történő,
• valamint egyéb módon folytatott

adatgyűjtés alapján készült, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékokra vonatkozóan.

A közszolgáltatók részére külön kérdőív készült.

A tervkészítés során a civil szervezetekkel és a lakossággal a kapcsolattartás az önkormányzat feladata volt.

A tervkészítéshez alapul szolgáltak a következő dokumentációk:

• A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelete a területi hulladékgazdálkodási tervekről,
• Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez, 2004. január,
• KEVITERV EGER MÉRNÖKI KFT.: Heves megyei regionális hulladékgazdálkodási program, Beruházási koncepció, Eger, 2003. (továbbiakban: Program),
• ECOLNET-WTP Rt.: Hulladék Konvertáló Erőmű Gyöngyös Ipari Park részletes környezeti hatástanulmány, Budapest, 2003.,
• KEVITERV PLUSZ Kft., 3517 Miskolc, Katalin u. 1. Gyöngyös város szennyvíztisztító telep komposztálás, Vízjogi létesítési engedélyezési terv, Miskolc, 2002.,
• KEVITERV PLUSZ Kft., 3517 Miskolc, Katalin u. 1.: Gyöngyös város szennyvíztisztító telep bővítése, Vízjogi létesítési engedélyezési terv, Miskolc, 2003.,
• kitöltött kérdőívek, az önkormányzattól kapott egyéb adatok, információk,
• határozatok (pl. engedélyek),
• egyéb dokumentációk: KSH adatok, stb.

A terv az önkormányzat közszolgáltatási feladatkörében megoldandó hulladékgazdálkodási tevékenységekre terjedt ki.

A tervkészítés meghatározó stratégiai kérdése a települési szilárd hulladékok kezelése.

Kiemelt fontosságú a települési folyékony hulladékkezelés is.

A tervkészítést nehezítették a pontatlan, nem méréseken alapuló, nem elegendő részletességű, illetve hiányzó adatok. Mivel a nemlegesség és az adathiány többnyire nem különböztethető meg, a tervben csak a – pl. mennyiség megjelölésével – közölt adatok szerepelnek. E téren várhatóan kedvező változást eredményez majd a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Kormányrendelet életbelépése. A később rendelkezésre álló további adatok a 2 évenkénti felülvizsgálat során lesznek figyelembe vehetők.

I/3. Gyöngyös bemutatása

I/3.1. Domborzati, geológiai, meteorológiai adatok

Gyöngyös várost a Nyugati Mátraalja kistáj foglalja magába, Nyugati irányban pedig a Gyöngyösi-sík határolja, de közigazgatási területe a Magas-Mátra és a Nyugati Mátra kistájat is érinti.

Természeti viszonyai a változatos domborzati viszonyokból adódóan változatosak (lásd I/1. táblázat). Az eltérő tengerszint feletti magasság elsősorban a csapadék mennyiségében és a hőmérsékleti viszonyokban érezteti hatását, mely kihat a terület vízrajzára, növényvilágára, és a mezőgazdaságra.

Gyöngyös regionális központnak tekinthető, felsőfokú oktatási intézmény, kórház működik a területén. A Kistérség ipari potenciálja és mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipara legnagyobb részt Gyöngyösön összpontosul.

Gyöngyös térségében jelentősebb, hajózásra alkalmas vízfolyás nem található. A terület a Zagyva és Tarna vízgyűjtő területe, ezek több mellékpatakjának forrásvidéke (Gyöngyös-, Bene-, Külső-Mérges-, Belső-Mérges- patak). A vízfolyások átlagosan sok vizet vezetnek le, de a hegyvidéki területeken a vízzáró kőzetfelszínen igen nagy vízhozam-ingadozásúak. Csapadékos időben hamar megáradnak, száraz időben csaknem kiszáradnak. A hegyvidéki területről érkező patakok az ottani lefolyásviszonyokat közvetítik a délebbi, síkvidéki területekre is. A kistérség egésze (a legmagasabban fekvő területek kivételével) vízhiányos. Az utóbbi időben víztározók létesítésével hasznosítják a Mátra vízfeleslegét (Csórréti víztározó), melyeknek az ivóvíz ellátásában van jelentősége. A területen jelentősebb természetes állóvíz nem található. Nagyobb vízhozamú folyó, illetve nagyobb kiterjedésű állóvíz nem lévén, a halászati tevékenység nem jelentős.

I/1. táblázat: Gyöngyös főbb domborzati, geológiai, meteorológiai adatai

I./3.2. A város főbb jellemzői 

A mezőgazdasági tevékenység szorosan összefügg a terület éghajlati és domborzati adottságaival. A magasabban fekvő területeken az erdőgazdálkodás dominál a mezőgazdasági művelési ágak közül, mely mellett a tengerszint feletti magasság csökkenésével egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a szántó és kertkultúrák. A Mátra lejtőin igen jelentős a szőlőtermesztés (borvidék).

A hegyvidéki terület országos jelentőségű üdülőhely, mely tájképi szépsége és a megfelelő színvonalú fogadókészsége révén az év minden szakában alkalmas az üdülési és kiránduló turista igények kielégítésére. Számos üdülő és szanatórium található itt. Kékestetőn létesült az ország egyik legjobban felszerelt síközpontja és itt található az ország legmagasabban fekvő klimatikus gyógyhelye.

Gyöngyöst Vámosgyörkről kiindulva szárnyvonal köti össze a Miskolc-Budapest vasútvonallal. Gyöngyös és Mátrafüred, valamint Gyöngyös és Lajosháza között keskeny nyomtávú vasút található, melynek elsősorban az idegenforgalom szempontjából van jelentősége. A város közúthálózatának kiépítettsége jónak mondható, a település az M3 autópályáról és a 3. sz. főútvonalról könnyen megközelíthető.

Gyöngyös közigazgatási területének egy résez a Mátrai Tájvédelmi Körzethez tartozik. A természet és tájvédelmi szempontból problémát jelentő korábbi bányaművelésből visszamaradt területek rekultivációjának hiánya jellemzően megoldódott.

A főbb statisztikai adatok:

• lakosság: 33.329 fő
• közigazgatási terület: 5.401 ha
• vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma: > 99%
• szennyvízhálózatba kötött lakások aránya: 76 %

• vasútállomás: van

• ipari tevékenység: élelmiszeripar (húsüzem, tejüzem, konzervüzem), borászat, mezõgazdasági gépgyártás és javítás, öntõde, gépalkatrészgyártás, elektrotechnikai ipar, orvosi mûszergyártás, autóalkatrész gyártás, bútorgyártás, autójavítás, asztalos- és lakatosüzemek, építõipari anyagok gyártása.
• mezőgazdaság: szõlõ- és gyümölcs-termesztés, állattartás

• idegenforgalom:

• a Mátrában szállodák, panziók, privát szálláshelyek üzemelnek, 2003-ban a vendégéjszakák száma 150493,
• vendéglõk,

• kékestetõi sípálya.

• természetvédelem, tájvédelem: helyi védett természeti értékek, felhagyott bányák
• környezetvédelmi probléma: a sérülékeny és sérült ivóvízbázis hidrogeológiai védõidomán az ivóvízbázis minõségi és mennyiségi védelme, szennyvíztisztító telep nem megfelelõ hatásfokú tisztítóképessége, illegális hulladéklerakások.

Felhasznált adatok:

• az önkormányzat által szolgáltatott adatok,
• A kommunális ellátás fontosabb adatai (KSH 2003.),
• Révai Új Lexikona 1-10 kötet (Babits Kiadó, Szekszárd 1996-2004.).

II.        A GYÖNGYÖSÖN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

A Gyöngyösön keletkező hulladékok rendelkezésre álló adatait tartalmazza a tervfejezet. Az adatokat a későbbiekben, az esedékes felülvizsgálat alkalmával pontosítani szükséges.

A m³-ben megadott hulladékmennyiségeket – ahol az lehetséges volt. – tonnára átszámítva tartalmazzák a táblázatok, a II/1. táblázat végén megadott mód szerint.

II/1. táblázat:     Nem veszélyes hulladékok évente keletkező mennyisége: t/év

A települési szilárd hulladék esetében nem mindig különíthető el a lerakásra kerülő hulladékokon belül pl. az építési-bontási vagy más, a lerakóra szállított hulladék.

II/2. táblázat:     A települési hulladékoktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok: t/év

Amint a II/2. táblázat mutatja, veszélyes hulladékként legnagyobb mennyiségben egészségügyi hulladék, nem veszélyes hulladékként biológiailag lebontható („zöld”) hulladék keletkezik.

II/3. táblázat:     Szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyisége: t/év

II/4. táblázat:     A településen felhalmozott nem veszélyes hulladékok mennyisége: t/év

A felhalmozott hulladékok mennyisége, beleértve az illegálisan lerakott hulladékokét is, valószínűleg nagyobb, mint amennyi a táblázatban szerepel.

A következő táblázatok tartalmazzák az alábbi adatcsoportokat.

II/5. táblázat:     A településre beszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége: t/év

II/6. táblázat:     A településről kiszállított nem veszélyes hulladék mennyisége: t/év

II/7. táblázat:     A településről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége: t/év

II/8. táblázat:     A településen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége: t/év

II/9. táblázat:     A településen a nem veszélyes hulladékok kezelésének mennyiségei és arányai, benne a kiszállított hulladékkezelés (hasznosítás, lerakás, égetés, egyéb) adatai is: t/év, %.

II/1. táblázat: Nem veszélyes hulladékok évente keletkező mennyisége, t/év

                 * 1 t = 1 m³

                 ** benne: Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján

                                 hulladéka

                 *** 1 m³ = 0,2 t

                 ****1 m³ = 1,7 t.

II/2. táblázat:

A települési hulladékoktól elkülönítetten gyűjtött,

kiemelten kezelendő hulladékáramok: t/év

II/3. táblázat:

Szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyisége: t/év

II/4. táblázat:

A településeken felhalmozott nem veszélyes hulladékok mennyisége: t

II/5. táblázat:

A területre beszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége: t/év

** benne: Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján hulladéka

II/6. táblázat:

A területről kiszállított nem veszélyes hulladék mennyisége: t/év

II/7. táblázat:

A településről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége: t/év

l: lerakás                     é: égetés

h: hasznosítás           e: egyéb

II/9. táblázat:

A nem veszélyes hulladékok kezelésének mennyiségei és arányai: t/év, %

(benne a kiszállított hulladék kezelés adatai is)

          l: lerakás                                                  h: hasznosítás

          e: egyéb                                                   *: az összesítésben: 1 m³ = 1,7 t

          ** benne: Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján hulladéka

III.      A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi műszaki követelmény nincs.

A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

Gyöngyös területén, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat

• az önkormányzat jegyzője,
• az illetékes Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések)

az érintett szakhatóságok bevonásával.

A III/1. táblázat ismerteti a Gyöngyösön folyó hulladékkezelésre kiadott engedélyek megnevezését, felsorolását, számát, valamint a tevékenységet végző vállalkozások megjelölését.

III/1. táblázat: A Gyöngyösön folyó hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

IV.      AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Ebben a fejezetben az üzemi kárelhárítási tervek meglétének ismertetése történt.

A Gyöngyös városi és a mátrafüredi szennyvíztisztító telepre, valamint a városi kommunális hulladéklerakóra vízminőségi kárelhárítási terv készült. (Készítette: Blue-Tech Bt., Miskolc, József Attila u. 40.)

A Városgondozási Rt. által üzemeltetett Gyöngyös városi és mátrafüredi szennyvíztisztító telepre vonatkozó vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet a 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően az
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jóváhagyta. (Ügyiratszám: H-10084-8/2000., illetve H-10024-4/2001.)

A Városgondozási Rt. által üzemeltetett Gyöngyös városi kommunális hulladéklerakó telepre vonatkozó vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet a 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a H-10081-10/2001. ügyiratszámú Határozatában hagyta jóvá.

V.        A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

V/1. A hulladékok gyűjtése, szállítása

A nem veszélyes hulladékok gyűjtésének, szállításának adatait a gyűjtést, szállítást végzők szerinti csoportosításban az V/1. táblázat tartalmazza.

A gyűjtést, szállítást szervezetten végző cégeket az V/2. táblázat tartalmazza.

Az V/3. számú külön táblázat ismerteti azokat a települési folyékony hulladékszállítókat, akik esetenként, egyéb térségből is szállítanak hulladékot a Gyöngyös városi szennyvíztisztító telepre.

A Gyöngyösön üzemelő hulladékkezelő telepek főbb adatait az V/4. táblázat ismerteti.

A rendelkezésre álló hulladékgyűjtési és azt követő kezelési adatokat a II/9., V/1., V/2., V/4., valamint más korábbi táblázatok foglalják össze, a további információkat pedig a következők szövegszerűen tartalmazzák.

V/1.1 Gyöngyös városi szilárd kommunális hulladéklerakó:

Általános ismertetés

A szilárd kommunális hulladéklerakó telep Gyöngyös város külterületén, a Szurdokparton található, helyrajzi száma 0217/24. A lakott belterület határától kb. 1,5 km távolságra helyezkedik el, a 3. számú főútvonal mellett, annak D-i oldalán. A tulajdoni lap adatai szerint a lerakóhely területe 15,28 ha, a Városgondozási Rt. tulajdonában van.

A jelenleg is üzemelő települési szilárd hulladéklerakó telep az egykori téglagyár bányagödrében létesült. A területen a hulladék deponálása 1980-ban kezdődött meg.

A bányagödör legmélyebb pontján a bányatalp becsült mélysége kb. 36 méter lehetett. A gödör hulladékkal való feltöltése a bányató betúrásával kezdődött, majd alulról felfelé szeletes töltéssel folytatódott a hulladék feltöltése.

A bányagödör művelt területe kb. 8 ha. A nyugati oldali és a keleti oldali bányaperemek közötti szintkülönbség a természetes esésviszonyok miatt kb. 30 m.

A hulladéklerakón a megnyitása óta helyezik el Gyöngyös város és vonzáskörzetének kommunális hulladékait és építési törmelékeit. Építési törmelék elhelyezése 1994-ig történt.

A szolgáltatással ellátott éves átlagos lakosszám kb. 45000 fő. A Mátrában tapasztalható szezonális ingadozás miatt a negyedévi ingadozás kb. 20 %.

A hulladékfeltöltés 1995-re elérte a bányagödör nyugati peremét, ezért került sor abban az időben a prizmásítással történő élettartam meghosszabbításra. Az érvényes prizmásítási terv szerint a feltöltés jelenleg a kb. 180,00 mBf szinten tart. A tervezett prizmák lezárási szintje 200 mBf. A feltöltöttségi szintet és 8 ha-os művelt területet figyelembe véve, a telep további kapacitása mintegy 1,1-1,2 millió m³.

A lerakón csak települési hulladékot helyeznek el. A lerakott hulladékban nagyon magas a műanyagok és a papír aránya.

A hulladéklerakón 1994. és 1997. december 31. között alacsony olajtartalmú (5-10 %) hulladékok ártalmatlanítása történt ún. FTV eljárás alkalmazásával.

1998-tól olajos hulladékok fogadása megszűnt, mivel az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség visszavonta az erre vonatkozó engedélyét, mert a biogáz kinyerése a telepen nem valósult meg. Az olajos hulladékokat 15 m x 50 m x 3 m-es tömörített agyagszigetelésű kazettákban fogadták a telep DNY-i részén. A 4 db kazettában kommunális hulladékkal keverve 3000-4000 m³ olajos hulladékot helyeztek el.

A tevékenység megszüntetése után a kazettákat földtakarással zárták le.

Személyi, tárgyi feltételek

A lerakóhelyen folyamatos őrzés-védelem biztosított, a nappali műszak reggel 7 órától 15 óráig tart. Ez a hulladékbeszállítás időszaka. A nappalos műszakot az éjszakai őrzés-védelem váltja fel (15 órától reggel 7 óráig).

A telep kivilágítása elkészült, az éjszakai műszak hírközlő berendezésekkel is ellátott.

A telephely ivóvíz- és gázellátása megoldatlan. A telep a szennyvíz-hálózathoz sem csatlakozott lehetőség hiányában.

A telep művi aljzatszigeteléssel és csurgalékvíz-gyűjtő rendszerrel nem rendelkezik.

A munkaerő szükséglet 6 fő.

Rendkívüli esemény a telepen az utóbbi években nem történt.

A gyűjtés és szállítás STEYR típusú MUT rotopress és multipress felépítménnyel ellátott célgépekkel, valamint IFA W 50 típusú konténerszállító járművekkel valósul meg, az 50, 100-120, 240, 1100, 5000 literes szabványos gyűjtőedényekből.

A hulladékok fogadása

A beszállítás a telepre a portaszolgálaton keresztül történik, ahol szemrevételezéssel ellenőrzik a hulladék minőségét, majd naplóban rögzítik a szállító jármű és hulladék származási helyének adatait.

A deponálás feltöltéssel és kompaktoros tömörítéssel (DT-130 dózer, KTO-150) történik. A telepen a beszállított hulladék mérlegelése nincs megoldva. A beszállított hulladék mennyiségét a fordulók alapján becsléssel határozzák meg.

A telep jellemző gépjárműforgalma az alábbiak szerint alakul:

A saját beszállítás 3 db STEYR típusú MUT felépítményű célgéppel történik napi 8 fordulóban, hetente 5 napon. A konténeres beszállítás 2 db IFA W50 szállítójárművel napi 15-20 fordulóval jellemezhető. Idegen beszállítás napi 6-8 alkalommal a hét minden napján történik.

V/1.2 Inert hulladéklerakó

Az inert hulladéklerakó egy felhagyott kőbányában üzemel, amely Gyöngyös külterület 072/12 hrsz-ú területen, helyi elnevezés szerint a Farkasmály területen található.

Kialakítását tekintve a depónia szigetelés nélküli lerakó egy felhagyott kőbánya bányaüregében. A külső csapadékvizet a környező terep természetes lejtési adottságai vezetik el, a megközelítő útnál zárható sorompó található.

A hulladéklerakót üzemeltető szervezet: „P és R” Takarító, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (3200 Gyöngyös, Pesti u. 42/1. IV/3.).

A lerakón Gyöngyös város inert hulladékait helyezik el.

A beszállított hulladék mérlegelése nem megoldott, a hulladék mennyiségek térfogat szerint kerülnek regisztrálásra. Éves elhelyezett mennyisége 13000-14000 m³.

A lerakó elkülönített részén szennyeződésmentes szerves anyagot komposztálnak („zöld” lombhulladékot, mely magában komposztálódik). A „zöld” hulladék kezelését a Lián Kft. végzi.

V/1.3 Szelektív gyűjtés

A zöld hulladék szelektív gyűjtése, komposztálása gyakorlatilag évek óta folyik a városban: a családi házas övezetekben külön zöld-gyűjtő kukákat helyeztek ki az ingatlanokra. A közterületekről a parkfenntartó szolgáltató gyűjti össze és szállítja el a zöld hulladékot.

A zöld hulladékot a Városgondozási Rt. és a LIÁN Kft. gyűjti.

Az iskolákban és a Polgármesteri Hivatalban közel 10 éve gyűjtik a használt elemeket.

Az iskolákban évente 1-2 alkalommal szerveznek papírgyűjtést, ami évek óta nagyon hatékonyan működik.

Színes és fehér üvegek: szelektíven gyűjtve, újrahasznosításra kerülnek üveggyárban.

Lomtalanítás évente egyszer történik.

V/1.3 Települési folyékony hulladék

A Városgondozási Rt. által üzemeltetett Gyöngyös városi szennyvíztisztító telep fogadja a települési folyékony hulladékot.

A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz mennyiség jellemzően 7000-8000 m³/nap.

A települési folyékony hulladék beszállítását a legnagyobb mennyiségben a Terra-Vita Kft. végzi a tulajdonát képező gépjárművekkel.

A Gyöngyösi városi szennyvíztisztító telep jelenlegi fő technológiai iránya kétszintes ülepítő után csepegtetőtestes tisztítás „minimum” eleveniszapos medencével kiegészítve.

Az iszapkezelés elősűrítőből, illetve gépi víztelenítésből áll.

V/1.4 Szennyvíziszap kezelés

A víztelenített szennyvíziszapot a Terra-Vita Kft. szállítja el, illetve „komposztálja”.

A Terra-Vita Kft-nél a kezelés során keletkező, mezőgazdasági területre kivihető szennyvíziszap éves mennyisége: 2181,6 t/év.

Szennyvíziszappal számolt mennyiség, mivel a komposztáláshoz szükséges „váz anyag” beszerzése igen bizonytalan. A telephelyen hosszabb ideig deponált és átforgatott szennyvíziszap mezőgazdaságilag hasznosítható. Engedélyezés folyamatban van. A komposzt hasznosítható települési hulladéklerakón takaróanyagként is.

Mivel 2004. szeptember 30-i határidőre részletes környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezett a telephely, a felülvizsgálat eredményétől függ, hogy milyen feltételekkel folytatható – ha folytatható – a komposztálás, iszap deponálás a telephelyen.

Egyéb szerves anyag felhasználás a telephelyen főleg az olajos hulladék komposztálásához történik, amit engedéllyel és vállalkozásszerűen végeznek.

Szőlőtörköly (EWC 02 07 01):

2002-ben    297,42 t/év

2003-ban    350 t/év

Fűrészpor (EWC 03 01 05):

2002-ben    198,28 t/év

2003-ban    228 t/év

V/1. táblázat: A Gyöngyösön nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

      * a II. fejezet táblázataiban megjelenõ hulladék szerinti bontásban

V/2. táblázat: A nem veszélyes hulladék begyûjtõ szervezetek

V/3. táblázat: 2003-ban a Gyöngyösi szennyvíztisztító telepre beszállított folyékony települési hulladék: m³

V/4. táblázat: A hulladékkezelõ telepek bemutatása

Megjegyzés: a táblázat nem tartalmazza a mátrafüredi szennyvíztisztító telepet, amely nem fogad települési folyékony hulladékot.

V/2. A hulladékkezelési tevékenység összefoglaló értékelése

V/2.1. Települési szilárd hulladék kezelése

A jelenleg üzemelő, illetve a bezárt hulladéklerakók kapacitás elemzését az V/5. táblázat tartalmazza a Heves megyei regionális hulladékgazdálkodási program szerint (kisebb aktualizálással).

Gyöngyösön jellemzően nem veszélyes hulladék kezelése történik: túlnyomórészt ártalmatlanítás, a szennyvíziszap esetében hasznosítás.

Az életszínvonal növekedésével, a fogyasztási szokások változásával és nem utolsósorban a gázfűtés terjedésével a települési szilárd hulladék összetétele általában a városi településekre jellemző. Magas a papír és a műanyag csomagolóanyagok mennyisége, a korábbi évekhez képest a szerves frakciók aránya is megnövekedett.

A települési szilárd hulladékot szervezett gyűjtés keretében lerakóra szállítják. Gyöngyösön a jelenlegi lerakók legfeljebb 2008-ig üzemeltethetők: egyetlen lerakó sem felel meg maradéktalanul a 22/2001. (X.10.) KöM rendeletben előírtaknak.

A szelektív gyűjtés Gyöngyösön még igen kezdetleges: egyes iskolákban papír és elemgyűjtést, valamint az üveg és a zöld hulladék gyűjtését végzik.

Az illegális hulladék lerakások több helyen megtalálhatóak, gyöngyösi felmérés szerint a felszedés 10-12 MFt-ot igényelne évente.

V/5. táblázat: Jelenleg üzemelő, illetve bezárt hulladéklerakók kapacitás elemzése

(Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer)

Jelmagyarázat:

*:         Ha a környezetvédelmi felülvizsgálat eredménye alapján a KÖFE erre engedélyt ad

+:         Helyben rekultiválásra tervezett lerakó

t:          Már takart lerakó.

V/2.2. Települési folyékony hulladék kezelése

A keletkező települési folyékony hulladéknak csak egy része kerül elszállításra további – szennyvíztisztító telepi – kezelés céljából, a többi a keletkezés helyén elszikkad.

V/2.3. Építési-bontási hulladékok

Az építési-bontási (inert) hulladékoknak Gyöngyösön külön lerakója van. Azonban ilyen hulladékot a Városgondozási Rt. települési szilárd hulladék lerakója is fogad takarás céljára.

V/2.4. Veszélyes és egyéb hulladékok kezelése

Az egészségügyi hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatok többnyire nem az önkormányzatokat, hanem a vállalkozási formában üzemelő orvosokat terhelik. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház és Rendelőintézet egészségügyi hulladékát a STERIFANT Hungária Kft. (1097 Budapest, Gyáli út 5-7.) szállítja el további kezelésre.

Engedélyei:

• H-2481/6/2002 veszélyes hulladék szállítására,
• KF: 1966-5/2003 bérártalmatlanítási tevékenységre.

Az állati eredetű veszélyes hulladékok ártalmatlanítására dögkút üzemeléséről van információ.

Az egyéb hulladékokat a településen kívül kezelik, pl. a szárazelem hulladékot Aszódra, a veszélyes hulladék lerakóra szállítják.

VI.      AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A kistérségi hulladékkezelési célok megfogalmazása az EU-konform hazai szabályozásának megfelelően, az OHT, az Észak-magyarországi Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási terve (6. számú melléklet a 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelethez) és a Heves megyei regionális hulladékgazdálkodási program célkitűzéseivel összhangban történt, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján.

Az elérendő célokat, megoldandó feladatokat elsősorban kistérségi vonatkozásban tartalmazza a terv, amennyiben azok megoldása közösen lehetséges. Az egyedi problémák javasolt megoldása – érintettség szerint – településenként került ismertetésre.

A terv azokat a hulladékgazdálkodási célkitűzéseket tartalmazza, amelyeket önkormányzati feladatként terveznek megvalósítani.

A Kistérség települései tagjai annak a Heves megyére kiterjedő társulásnak, amelynek célja a létrehozó 93 önkormányzat közigazgatási területén élő 270.294 fő lakónépesség kommunális szilárdhulladéka, valamint az azzal együtt kezelhető termelési hulladékok integrált gyűjtési-szállítási-kezelési-hasznosítási/ártalmatlanítási rendszerének a létrehozása és üzemeltetése.

A Heves megyei társulás keretében a megvalósítandó célok a Program szerint:

• a teljes területi lefedettséghez szükséges hulladékgyűjtő edényzet beszerzése és üzembe állítása,
• a szelektív hulladékgyűjtés egységes megvalósításához egyedi edényzetek, gyűjtőszigetek és hulladékudvarok beszerzése/létesítése és üzembe állítása,
• korszerű hulladékgyűjtést és szállítást biztosító célgépek és eszközök beszerzése, üzemeltetése,
• a hulladékhasznosítást segítő/biztosító technológiák megvalósítása (válogatók, komposztálók és inert hulladékkezelő telepek létesítése), valamint energetikai hasznosítást biztosító műben való hulladékhasznosítás,
• a minimalizált hulladékhányad lerakással történő ártalmatlanítását szolgáló létesítmények megvalósítása és szakszerű üzemeltetése,
• a jelenleg még üzemelő, illetve rekultiváció nélkül bezárt hulladéklerakók bezárása és területük rekultiválása, a hasznosításra alkalmas rekultivált területrészek újrahasznosítása elsősorban hulladékgazdálkodási rendszeregységek elhelyezésével és üzemeltetésével,
• a rendszer üzemeltetéséhez szükséges monitoring megvalósítása és üzemeltetése,
• a tervezett rendszer megvalósítását lehetővé tevő kiegészítő tevékenységek feltételeinek a biztosítása (tervezés, tanácsadás, technikai segítségnyújtás, lebonyolítás/műszaki ellenőrzés, PR munkák), illetve e munkák elvégzésének az ellenőrzése,
• a szakszerű üzemeltetési feltételek megteremtése arra alkalmas és jogosult szervezet és logisztikai rendszer megvalósításával és üzemeltetésével.

A tervezett hulladékgazdálkodási program része annak a KvVM részéről kiemelten kezelt 20 környezetvédelmi fejlesztésnek, amely várhatóan 2004-2006. között valósul meg, illetve indul, valamint része az Észak-magyarországi Regionális Hulladékgazdálkodási Tervnek is. Ezekkel a jelen terv is összhangban van.

VI/1. A képződő hulladékok mennyiségének várható alakulása

A képződő hulladékok várható mennyisége csak közelítő becsléssel határozható meg, a nem pontos alapadatok alapján.

A pontosítás előreláthatóan a 2 év múlva esedékes felülvizsgálat alkalmával lesz lehetséges az új nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályok eredményeként.

VI/1. táblázat: Nem veszélyes hulladék mennyisége

          *:    2 %/év növekedéssel számolva (a tényleges mennyiség több: az illegálisan lerakott hulladék növeli)

**:     szennyvíztelepen szennyvíziszap komposztáláshoz hasznosítva

Az egyéb hulladékok várható mennyisége nem számszerűsíthető.

VI/2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célok

Gyöngyösön a jövőbeli cél a települési hulladékok széles körű hasznosítása.

A hulladékkezelési célkitűzések prioritási sorrendje:

1. Konvertáló erőmű létesítése
2. Szennyvíztisztító telep bővítés és komposzttelep létesítés
3. Gyűjtőszigetek kialakítása
4. Hulladékgyűjtő udvarok kialakítása
5. Inert feldolgozó gépsor beszerzése, üzembe helyezése
6. Hulladéklerakók rekultivációja
7. A csatornahálózat bővítése és a rákötések számának növelése (folyamatosan)

Gyöngyös a Heves megyei rendszerhez csatlakozva tervezi a szelektív gyűjtés, szállítás, inert kezelés, rekultiváció megvalósítását. Hejőpapira esetleg a nem égethető hulladékokat szállítaná. Gyöngyös saját komposztáló telepet kíván üzemeltetni. Hejőpapin épül meg a térségi rendszer hulladéklerakója.

Gyöngyös a Gyöngyös Kistérségi Területfejlesztési Társulás hulladékkezelésének központja lesz.

Egyes célkitűzések megvalósítására alternatív megoldások lehetségesek, melyekre vonatkozóan később születik döntés: pl. a szennyvíziszap kezelésre.

VI/3. Fejlesztések

A települési hulladékok keletkezését, kezelését illetően az egész Kistérséget érintően fejlesztéseket terveznek a jelenlegi – a jogszabályi előírásokat ki nem elégítő – helyzet javítása céljából.

A meglévő létesítmények vonatkozásában engedélyezési eljárások vannak folyamatban.

Hulladékkonvertáló Erőmű

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 15154-36/2003. ügyiratszámú Határozatában az ECOLNET-WTP Környezetvédelmi és Ingatlanfejlesztő Részvénytársaság (1118 Budapest, Beregszász út 80.) részére a Gyöngyös 11220 hrsz-ú ingatlanon hulladékkonvertáló erőmű (szilárd kommunális hulladékégető mű) létesítésére vonatkozóan – a környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárásával egyidejűleg – a környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapította.

A beruházás során a Gyöngyösi Ipari Park mintegy 2,228 hektáros területén egy települési szilárd hulladékkonvertáló erőmű megépítését és ezáltal egy gazdaságilag is fenntartható, megfelelő technológiára alapuló környezetgazdálkodási rendszer kialakítását valósítják meg.

A 75000 t/év kapacitású hulladékkonvertáló erőmű megfelelő felújításokkal mintegy 20-30 évre megoldja a Gyöngyös és térsége településein keletkező kommunális hulladék kezelését. A kiépülő hulladékkonvertáló erőmű villamos energiát termel és távhővel tudja ellátni a Gyöngyösi Ipari Parkot, valamint csatlakozik a városi távhő hálózathoz.

Mivel a Kistérségben lévő egyetlen települési szilárd hulladéklerakó sem üzemeltethető 2008. után, a hulladékkonvertáló mű teszi lehetővé a Kistérség települési szilárd hulladékainak energianyerés célú hasznosítását, a kialakítandó szelektív gyűjtéstől függő összetétel mellett. A berendezés kapacitásának csak egy részét igényli a Kistérség hulladékainak kezelése. A kapacitás további részének lefedése a Kistérségen kívülről származó települési hulladékkal és termelési nem veszélyes hulladékkal történik.

Szennyvíz- és szennyvíziszap kezelés

Gyöngyös Város Önkormányzata döntést hozott a város szennyvíztisztító telepének továbbfejlesztéséről mind kapacitásban, mind tisztítási technológiájában.

A fejlesztés első lépcsőjeként a KEVITERV PLUSZ Kft-vel elkészíttette Gyöngyös város szennyvíztisztító telep bővítési elvi vízjogi engedélyes dokumentációját, amelyre az ÉVIZIG H-5967-5/2001. számon elvi vízjogi engedélyt adott.

A fejlesztés kiterjed az alábbiakra:

• 5000 m³/nap kapacitás fejlesztés új biológiai tisztítóblokk létesítésével, a fokozott tisztítási követelmények kielégítésével,
• meglévő 6500 m³/nap tisztítókapacitású csepegtetőtestes rendszer intenzifikálása és kapcsolódó létesítmények átalakítása úgy, hogy ezen egység is biztosítja a fokozott tisztítási követelmények kielégítését,
• zárt rendszerű iszapkezelés anaerob rothasztással, gépi víztelenítés,
• komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása.

A szennyvíztisztító telep hidraulikai tisztítókapacitását 11000 m³/nap mennyiségre fogják bővíteni, figyelembe véve Gyöngyös város csatornázatlan területeinek, valamint Gyöngyös közigazgatási területe mátrai részének szennyvizeit.

Jelenleg Gyöngyös közigazgatási területén 2 db szennyvíztisztító telep üzemel, a gyöngyösi és a mátrafüredi. Idén veszi kezdetét az a szennyvíztisztító telep bővítési és rekonstrukciós beruházás, melynek eredményeként a mátrafüredi telep kiváltása is megtörténik, a Gyöngyös városi telep marad az egyetlen szennyvíztisztító mű. A beruházás keretében telepítésre kerül a szennyvíziszap kezelési technológia (iszapfermentálás), a kezelt iszapot pedig komposztálni fogják a szennyvíztelepen belül. A komposztálásnál hasznosításra kerül a városban szelektíven gyűjtött zöld hulladék is. A keletkező komposzt mennyisége várhatóan több lesz, mint a jelenleg keletkező szennyvíziszap mennyisége, egyrészt mert a szennyvíztisztító telep kapacitása növekszik, másrészt a csepegtetőtestes tisztítást eleveniszapos fogja felváltani.

A szennyvíztisztító telep komplett fejlesztésére folyamatban van – az elvi vízjogi engedély alapján – a vízjogi létesítési engedélyes dokumentáció elkészítése.

A komposztáló telep a szennyvíztisztító telepen valósul meg.

A komposztálandó szennyvíziszap és „zöld” hulladék mennyiségét a szennyvíztelep távlati fejlesztéséhez igazították. Így a komposztáló telep alkalmas lesz a távlati 11500 m³/nap szennyvízmennyiségből keletkező iszap és az ehhez kapcsolódó járulékos anyagok kezelésére, komposzttá történő alakítására.

A fejlesztés, bővítés után várható rothasztott, víztelenített iszap mennyisége 2,5-2,7 t/nap.

A komposztáláshoz felhasznált segédanyagokkal 3,0-3,5 t/nap (~ 30-40 m³/nap), éves szinten 10000-14000 m³/év.

A szennyvíziszap komposztáláshoz jellemzően felhasználható anyagok:

• szalma, nád, faapríték, zöld hulladék,
• lomb, kerti hulladék, stb.

A szennyvíztisztító telep jelenleg bekerített területét nem kell növelni az

• új biológiai tisztítóegység,
• zárt rendszerű anaerob iszapkezelés,
• komposztáló telep

létesítéséhez.

A TERRA-VITA Kft-nél a további komposztálás az ÉMI KÖFE engedélyétől függően folytatható vagy abbahagyandó.

Szennyvíziszap együttégetés hőerőműben

A Mátrai Erőmű Rt. tájékoztatást adott, miszerint a Mátrai Erőmű Rt. 2002. óta vizsgálja a szennyvíziszap erőművi blokkokban történő együttégetésének lehetőségét.

A vizsgálat kiterjedt az égetés technikai berendezéseire, valamint magára a szennyvíziszapra, annak mennyiségére és minőségére.

A magyar szakemberek az anyavállalataik németországi telephelyein tanulmányozták az együttégetést lehetővé tévő technológiát.

A Fővárosi Önkormányzattal és a Fővárosi Csatornázási Művekkel közösen megvalósíthatósági tanulmányt készítettek az együttégetésre vonatkozóan.

A Mátrai Erőmű Rt. 2004. márciusában pályázatot írt ki az együttégetést megvalósító berendezés tervezésére, engedélyeztetésre és megépítésre.

A pályázatok alapján meghatározható az a szennyvíziszap mennyiség, illetve az adott mennyiség ártalmatlanításból származó árbevétel, amely egy ilyen beruházás megtérülését biztosítja.

A szennyvíziszap forrására (szállítójára) vonatkozóan tárgyalásokat folytatnak. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű kommunális eredetű szennyvíziszap.

Számításaik szerint évi 80-100000 tonna mennyiség együttégetése esetén lehet optimalizálni az ártalmatlanítási költségeket, illetve a berendezés megtérülését.

Amennyiben ez a minimális mennyiség rendelkezésre áll, a Mátrai Erőmű Rt. térítés ellenében hajlandó a térségből további kisebb mennyiségű kommunális eredetű szennyvíziszap fogadására.

A Gyöngyös városi szennyvíztisztító telepen mindenképpen szükség lesz komposztálásra, mert a komposzt nem nélkülözhető a települési szilárd hulladék lerakó rekultivációjánál takaróanyagként. Jelenleg nincs is a komposztáláson kívül más megoldás a kezelésre.

A hulladékok gyűjtése, szállítása

A hulladékok gyűjtését, begyűjtését, szállítását csak arra feljogosított cégekkel, magánvállalkozókkal fogják végeztetni, ami garanciát jelenthet a szakszerű munkavégzésre.

Az integrált hulladékgazdálkodási rendszernek a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos elemeit a VI/2. táblázat tartalmazza.

VI/2. táblázat: Hulladékgazdálkodási Rendszer javasolt elemei Gyöngyösön

(Heves megyei program alapján)

Amint a táblázatból látható, Gyöngyösön 14 gyûjtõszigetet és 1 településen hulladékudvart terveznek létesíteni. Ezen kívül intézményekbe helyeznek ki szelektív gyûjtés céljára edényzetet pl. szárazelem hulladék gyûjtéshez, valamint iskolákban papírgyûjtéshez.

A “zöld” hulladék szelektív gyûjtését legalább a szennyvíziszap komposztáláshoz szükséges mennyiségben biztosítani kell. A többi energianyerés céljára hasznosítható a Hulladékkonvertáló mûben.

A gyûjtõszigeteken papír, mûanyag, fém és üveg (színes, fehér) szelektív gyûjtését tervezik. A hulladékudvarokon a települési hulladékok szélesebb köre gyûjthetõ: veszélyes hulladékok és lomok is. A szelektív gyûjtés kiterjed csomagolási (pl. fém) hulladékokra is.

Az évente egyszeri lomtalanítással összegyûjtött, valamint a szelektíven gyûjtött hulladék válogatása, illetve utóválogatása válogatómûben történik. A Kistérségben egy válogatómû épül Gyöngyösön.

A meglévõ lerakók rekultivációs feladatai

Az országos felmérés, valamint az adatgyûjtés adatai szerint a Programban Gyöngyös közigazgatási területén lévõ kezelést igénylõ lerakók fõbb adatait az V/5. táblázat tartalmazza.

Ezek közül amelyekre az ÉMI KÖFE engedélyt ad, azok is legkésõbb 2009-ben bezárásra kerülnek.

A rekultivációjuk a Heves megyei Program keretében tervezett.

Illegális hulladéklerakók felszámolása

A Gyöngyösön gyakori illegális lerakók felmérésére, felszámolására terveket kell készíteni, majd a terv alapján a munkát elvégezni.

Települési folyékony hulladékok

A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitûzéseit alapvetõen magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közmûves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetõleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008., 2010., illetve 2015-ig). A program folyamatos elõrehaladásának megfelelõen a gyûjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkenni fog.

Inert hulladékok

A gyöngyösi inert hulladéklerakó kapacitása még 3-4 évig elegendõ. Itt helyezhetõ el a nem hasznosítható inert hulladék.

Építési és bontási hulladékok: inert hulladékok hasznosítási lehetõsége: õrlése, szétválasztása a már lerakottnak és az újonnan keletkezõnek. Lehetõség szerint meg kell valósítani a fajtánkénti gyûjtést, majd hasznosítást (pl. útalapban).

Gyöngyösön tervezik építési-bontási hulladék feldolgozó berendezés telepítését és üzembe helyezését. Döntést igényel, hogy telepített (saját) vagy mobil (idõszakosan bérelt) berendezést célszerû-e üzemeltetni.

Esetlegesen számításba vehetõ a Kistérségen kívülre történõ szállítás: pl. a Jobbágyi Hulladékkezelõ Centrumban tervezett építési és bontási hulladék kezelõ telepre.

Másként nem hasznosítható építési és bontási hulladékok takaróanyagul szolgálhatnak a Kistérség egyes lerakóin.

Az inert építési és bontási hulladék kezelési igény növekedésére kell számítani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet hatálybalépését követõen.

Kiemelt hulladékáramok

Az egészségügyi hulladékok kezelése – elõírásszerû gyûjtésüket követõen – továbbra is a Kistérségen kívül lehetséges. Az átadása csak arra feljogosított átvevõnek történhet.

Az állati eredetû hulladékok – állattetemek – gyûjtését és elszállítását a Kistérség közösen tervezi. A dögkutakat 2005. december 31-ig be kell zárni. Az állattetemek elszállítást megelõzõ gyûjtéséhez hûthetõ mûtárgyakat kell rendszerbe állítani.

VI/4. Konkrét célkitûzések

A közeli jövõ fontos városi feladata a szelektív gyûjtés jelentõs bõvítése.

A hulladékgyûjtõ szigetek tervezett helyszínei Gyöngyösön:

Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatalának elfogadott szennyvízcsatorna hálózat építési programja van, mely szerint 2006-ra – reálisan kb. 2008-ra – el fogják érni a 99 %-os csatornázottságot. Jelenleg a háztartások 86 %-a van szennyvízközmûvel ellátva, a hálózatra ténylegesen rákötött ingatlanok aránya ezen belül kb. 75 %-os. Tekintettel arra, hogy a város teljes területe sérült és sérülékeny ivóvízbázis hidrogeológiai védõidomán található, a szennyvízszikkasztók környezetszennyezõ mûtárgyaknak minõsülnek, ezért a talaj és felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvízhálózatra rá nem kötött ingatlanok tulajdonosait határozatban kötelezi az önkormányzat a rákötésre és a szikkasztók felszámolására.

A szennyvízcsatorna hálózat építése, illetve a rákötések megvalósítása a szippantott szennyvíz mennyiségének fokozatos csökkenéséhez vezet, legkésõbb 2008-ig gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségben fog keletkezni települési folyékony hulladék.

VII.     A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MAGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

A megjelölt hulladékgazdálkodási célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program nem dolgozható ki teljes körûen, mert ehhez a tervek, adatok, információk csak részben állnak rendelkezésre, néhány esetben csak a szándék szintjén, számításokkal alá nem támasztva. Mindezek miatt a határidõket, a költségeket és a megvalósítás egyéb feltételeit esetenként nem, vagy csak közelítõ becslés útján meghatározva tartalmazza a terv. Ezért a késõbbiekben a pontosításuk és a VIII. fejezet szerinti részletes kalkuláció és pénzügyi ütemezés kidolgozása feltétlenül szükséges.

VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztõ, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

A Területi tervben foglaltakkal összhangban meg kell valósítani az alábbiakat:

• Ki kell alakítani a folyamatos helyi tervezési feladatok ellátására, illetve segítésére alkalmas szervezeti kereteket, biztosítani kell a kistérségi tervezés személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit.
• Biztosítani kell, hogy az írott és elektronikus sajtón és egyéb tájékoztatási, szemléletformálási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokat, tervezett fejlesztéseket a nagy nyilvánosság megismerje, elõsegítve ezzel a lakosság minél szélesebb körének bevonását azok végrehajtásába.
• Fokozni kell a civil szervezetek, zöld mozgalmak, kultúraközvetítõ és közösségfejlesztõ intézmények támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérésének érdekében. Támogatni kell e szervezeteket a lakosság fogyasztói szokásainak, a helyi társadalom és a családok környezettudatos életvitelének alakításában végzett munkájukban.

Fentiekért felelõs:    Gyöngyös Város Önkormányzata.

Határidõ:                  folyamatos.

VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A Kistérség fejlesztéseket, beruházásokat igénylõ cselekvési programja nagy részben a települési hulladékok kezelésére terjed ki. Cél a hulladékok minél teljesebb körû hasznosítása.

A program megvalósítása költségeinek becslése – ahol erre nem állt rendelkezésre adat – a Heves megyei regionális program és a Segédlet (2004. január) alapján történt: pontosításuk szükséges.

Gyöngyös cselekvési programjait a következõ táblázatok tartalmazzák:

VII/1. táblázat:    A nem veszélyes hulladékok cselekvési programja

VII/2. táblázat:    Építési és bontási hulladékok cselekvési programja

VII/3. táblázat:    Kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával kapcsolatos cselekvési program

A Gyöngyösön keletkezõ egyéb hulladékok kezelésének lehetõségét az Önkormányzat (hatáskörében) regionális és országos programok keretében segíti megvalósítani.